A PILIS HEGYSÉG AVICULÁS ÉS HALOBIÁS MÉSZKŐÖSSZLETÉNEK KORA

Átírás

1 A PILIS HEGYSÉG AVICULÁS ÉS HALOBIÁS MÉSZKŐÖSSZLETÉNEK KORA K ovács Sándor* - N agy G éza** * MTA Geológiai Tanszéki Kutatócsoport, Budapest, Muzeum krt 4/A H-1088 ** M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H-1143 ETO / ( ) Tárgyszavak (Kozur), non, Pilis Conodonta biosztratigrafia, Metapolygnathus slovakensis A korábban problematikus korú, a kulonbozo szerzők áltál karniba, ill rhaetibe sorolt pilisi aviculas mészkő kora a néhány szelvényben elvégzett Conodonta-vizsgalatok eredmenye alapjan kozepso-nori felső részé (alaun-3, Halontes macer kronozona) felso-non (sevat, Rhabdoceras suessi kronozona) alsó részé Az aviculas es a halobias mészkő non kora alapjan megállapítható, hogy a térképezés során megismert képződmények két, részben eltero kifejlodesu tektonikai egyseg rétegsorát kepezik, amelyek DK felé egymásra pikkelyeződtek Az összesen 133 példányból allo monospecifikus Metapolygnathus slovakensis együttes lehetove tette a faj variációs szelessegenek részletes vizsgálatát, amelynek során ot morfotipust különítettünk el (lásd az angol szövegben) Bevezetés A magyarországi felső-triásznak tálán a legrégebben és legtöbbet vitatott korú képződményéi közé tartoznak a Pilis ÉNy-i részén megjelenő aviculás mészkőrétegek Schafarzik F 1881 évi ma terkepezése során ismerteti első ízben a bitumenes és aviculás rétegeket, amelyeket utóbb id Loczy L (1913) a Balaton monográfiában azonosít a kosszem rétegekkel Schafarzik F halála után jelenik meg Vendl A kiegészítéseivel a Geológiai kirándulások (1929), amelyben első ízben találkozunk az Avicula ( Pteria) contorta Portl és a Modiola minuta G oldf rhaeti ősmaradványok említésével Az újabbkon kutatások során az első jelentős fordulatot O ravecz J (1961) faumsztikai vizsgálatai hozták Az aviculás mészkőosszletből az általa gyújtott és határozott ősmaradványtarsasag - nehány nóri emeletre utaló alaktól eltekintve kassziám faunaelemnek bizonyult, s ezzel véglegesen megdőlt a kosszem rétegek létének évtizedeken át kísértő, és sok zavaros elképzelést kiváltó fikciója Balogh K (1961) a B udai-p ilis hegység összefüggését vizsgálja, mindkét hegység területén kiválasztott alapszelvények tanulmányozásával Ennek során született fontos uj megállapítása a Fekete-hegyen a Halobta norica (Kittl ) tartalmú mészkőfácies elkülönítése N agy G (1964a, b, 1968a, b) a Pilis hegység ma földtani térképezése keretében, részletes szerkezetvizsgálatokkal alátámasztva foglalkozik a hegység ÉNy-i

2 / Negyedidoszaki képződmények 2 Hárshegyi Homokko Formáció 3 gránátos biotitdacit (paleogen) 4 kovas tűzkobreccsa (kréta eocen) 5 Dachsteim Mészkő Formáció (non - rhaeti), 6 halobias meszko^ínon) 7 Fődolomit Formáció (non), 8 Feketehegyi Mészkő Formáció aviculas tagozat (non), 9 barna dolomit (non) 10 Conodonta vizsgalatok mintavételi helye, 11 törés altalaban vízszintes eltolódás 12 feltolodas

3 4 Fig I Geological map of the vicinity of Fekete-hegy-Cserepes-völgy (N agy G 1965) / Quarternary 2 Hárshegy Sandstone Formation, 3 garnet-bearing biotite dacite (Paleogene), 4 silicic chert breccia (Cretaceous -Eocene) 5 Dachstein Limestone Formation (Nonan-Rhaetian), 6 Halobia limestone (Nonan), 7 Hauptdolomit Formation (Nonan) 8 Feketehegy Limestone Formation Avicula Limestone Member (Nonan), 9 brown dolomite (Nonan), 10 conodont sampling localites I I fault in general strike-slip fault 12 overthrust részérték felépítésével es retegtanaval Az egyes rétegtagozatok tényleges sorrendjenek megallapitasat illetően állaspontja elsősorban az avtculás mészkóosszlet fekvőképződmenyet es rétegsorát illetően különbözik Oravecz J az avtculás meszkőosszletet a fodolomit fölé helyezi, míg Nagy G a feherko fekete-hegyi szelvény részletes felmerése alapjan a barna fekudolomit (40 50 m) - dolomitsávos mészkő, barna lemezes mészkő (10-20 m) - aviculas mészkő ( m) réteg egymásutániságát állapítja meg Természetes es számos mesterséges feltárás segítségével megerősíti a halobiás mészkő fácies létezését, amely bizonyítottan a nőn fódolomitra települ és a dachsteim mészkő legmélyebb szintjét képviseli A biosztratigráfiai kép ellentmondásait oly módon igyekszik feloldani, hogy gondosan kiválasztott nyomvonalakon, a feherkő - fekete-hegyi szelvényben két párhuzamosan fektetett szelvenyvonal menten (K, L szelvények), míg a cserepes-völgyi kibúvásban lelőhelyenként elkülönítve gyűjti be es vizsgálja a lelőhelyek faunáját A statisztikai módszerekkel végzett értékelés eredményeit az 1 és 2 sz táblázaton mutatjuk be E táblázatokból is kitűnik, hogy még az így különválasztott, szintenként gyűjtött és határozott faunaegyuttes alapjan sem lehetett a képzodménycsoport korát kétségektől mentesen megállapítani * * * 1985-ben elvégeztük a feherkő fekete-hegyi szelvény es a cserepes-völgyi lelőhelyek anyagának újbóli begyűjteset, hogy a kérdéses képződmények korát Conodonta vizsga-* latok segítségevei tisztázzuk Az alábbiakban a vizsgalatok eredményét ismertetjük Gastropoda Lamellib ranch lata Ammonoidea Fauna összesen L = ladin emelet K = karni emelet N = non emelet 2 abra Az aviculas mészkő faunajanak mennyiségi eloszlása (N agy G 1969) Fig 2 Quantitative distribution of the macrofauna of the Avicula limestone (N agy G 1969)

4 i s d i ) u a i s u n i u s n j q A y y 1 u u»8 l u u e u u q o M e u o q d o A ^ u u t g s is u a e i a t A j a c ) = i p o j g e j e i s o o i i s n 6 u B e j a j d o i p i s A ^ <Q <0 i i O j g u a 6u i u a i d e i p j e o A i p e g -C o u u <8 B J3 3J B q o u o o o A y q = (Q n u n i g l u o u n o u o p o jd B y q = "55 u u i g a B u s j o i y E (0 m i i g u n i s v = = = = = u j j i g B u e ts s e o y = u j j q o M i J d u m q B r v o ia y u u t g e u e 6d j 6 e i p u o o o A w d d o i g B i e p n e a e j n o i A y i s u n ^ i B j B jn u e jb e 3 j e g U0> O >J B J B 3 / \ s a u j o n s a p i i u n j e i i e a u i u a / \ js u n y ^ s u u j o j a e d n d s t jb s A jo o i a o Q u a > o > u i n j o x B s B a j u jn _ L u a ^ o > j B s o q q iö s is d o iu a f s l = = d d o i s u a i p s a /v \ b j s o q B i B n q B ju o o B t u a q i i o / ^ A s s e i n ^ s m B a u ij ( j a i q B i u A q d ) s n i s q d o u i n y T 3 a. i s u n ^ B ib a o u e o b i b u j j b s is d o ju a f s j a q n e q s is u a jo J A j s i s d o i n e i u y A s s e in» B o u e ö u n q n B s u B n 6 u B J B d SBB q n js J O A e l 3 to o U I * B 1 B 1 IJJI o is u n y y e a iq o a 3 j s u n ^ j B D iu o o e u i A i s o a o o = U i> i s d ia o s is (o l u B i u o i s o q u g A s s e m x e n b i q o e ie iu J B s i s d o n u a N u n i g B } B n u B j6q n s e i u a q jj O M j s u n ^ j B j B a u ijq n s B d 3 u e fy j U! X s u e j n i u s u e j i g = I I P» B s s a jd u io D q n s e i i u s o a o u B q d a i s = - a o c E s ío y y is s a n s s e j a o o p q e q y s ío y y s n n q o s a j i A q d e B a ^ A s $ B in > j ib s a d o u s a i o B j d e j B y - - < id A B H t u j o o i q s a j s a o j y U 9 u = f g i u j b ^ s X u i p e j = - N X T N X N X 1 N >1 i N 1 B U t P Z S 8 1 A f r l A E 1 X 0 1 X A 3 M A 6a s a d a ja s Q A 6a q a j a ^ a y - 9 > I W d Conodonta biosztratigráfia Conodonta vizsgálatra összesen négy minta került, a következő szelvényekből Feherkő 1 4 minta Fekete-hegy, erdészeti ut 1-4 minta Fekete-hegy D-i oldal, halobias mészkő 1 minta Cserepes-völgy 1 5 minta

5 repeated solving A vizsgált minták Conodontai es Holothuria szklentjei Conodonts and holothunan sclerites of the investigated samples

6 3 abra A barna fekudolomit es az aviculas mészkő hatara a feherkoi szelvény álján (a kép also részén, a kdlapacs fejenel) es a Feherko 1 sz mintavételi hely Fig 3 Boundary of the underlying brown dolomite and the overlying Avicula limestone (lower part of the photo, at the head of the hammer) at the base of the Feherko section and the sampling point Feherko-1 Valamennyi Conodontára pozitív mintából (Fehérkó-3, -4, Fekete-hegy-1, -2, Cserepes-völgy-1, -3) kizárólag Metapolygnathus slovakensis (Kozur, 1972) emend Budai K ovács, 1986 egyedeiből álló monospecifikus Conodonta fauna, valamint Holothuna-szklentek (az említetteken kívül még a Fehérkő-2 s z, valamint a halobiás mészkő mintából is) kerültek elő (2 táblázat) A Metapolygnathus slovakensis-t mindegyik esetben magasan fejlett, hátrafelé hirtelen lealacsonyodó carmáju alakok képviselik Ezek L K rystyn (Becs) Ammomtesekkel ellenőrzött, a Conodontak alsó - kozepső-nóri phylogenesisének lépcsőről lépcsőre történő megfigyelését lehetővé tevő Timor-szigeti anyagában amelyet sajnos mindmáig nem publikált - a kozépső-nóri felső részében (alaun-3 szint, Halorites macer kronozóna) lepnek fel és átterjednek a felso-nonak (sevati alemelet, Rhabdoceras suessi kronozona) legalább egy részére is (Budai - Kovács 1986) Hogy fajoltője kiterjed-e az egész sevati alemeletre, vagy annak csak egy részere, az még tisztázatlan A mindig vitatott korú képződményből a kozeltmúltban O raveczne Scheffer A (1987) említett nőn Forammiferakat A fehérkői szelvény (3-4 ábra) a fekete-hegyi mészkő bázisrétegeit, valamint a feku barna dolomit legfelső részét tarja fel Ennek alapjan (Feherkő-3, -4 sz minták) a Feketehegyi Mészkő Formáció bázisának kora sem idősebb, mint alaun-3 (vagy nem sokkal idősebb, tekintetbe veve a dolomit teteje és a Feherko-3 sz minta közti kb 10 m-es rétegtam távolságot)

7 4 abra A Feherko szikla oldalnézetben, a Feherko 2, 3 es 4 sz mintavételi helyekkel Fig 4 The cliff of Feherko in side-view, with sampling points Feherko-2, 3 and 4 A fekete-hegyi erdészeti ut szelvényében az 1 sz minta a legfelső kibúvásból, a 2 sz minta pedig az aviculás mészkő klasszikus feltárásából (5 ábra) származik közvetlenül a legalsó aviculás pad alatti szürke, tömött mészkőpadból Koruk akár még alaun-3, de már sevati is lehet A Cserepes-völgy szelvényében a felső makrofaunás mészkő előfordulás felett 3 m-re levő szürke, tömött mészkőből származik az 1 sz, alatta 3 m-re hasonló mészkőből a 2 sz minta A 3 sz mintát a szelvény kb közepén lévő kis vízesésnél feltárt világosszürke, jellegzetesen afamtos mészkőből, a 4 számít pedig az alsó ma már meglehetősen szegényes makrofauna-lelóhelyről gyújtottuk Az 5 sz minta a legalsó kibúvás barnásszurke, bitumenes mészkövéből származik A fekete-hegyi mészkő korának megítélése szempontjából kulcsfontosságú a cserepes-volgyi felső makrofauna-lelőhelyről származó Rhabdoceras suessi M ojs lelet (Orav e c z J 1961, 1987, 6 ábra), amely bizonyítja, hogy a formációnak legalább a magasabb része már biztosan a sevati alemeletbe tartozik Ugyanakkor ez az első Ammomtes-bizonyiték arra, hogy az 1 sz mintában előforduló Metapolygnathus slovakensis fajoltője kiterjed a sevati alemeletnek legalább egy részére is A halobiás mészkőből (1 minta) Conodonta nem került elő, csak Holothuna-szklentek Ez utóbbiak azonban teljesen megegyeznek a többi minta nón típusú Holothuria faunájával (koztuk a nón vezéralak Theeha variábilis ZANKL-lal) Ugyanazon mintavételi helyről Halobia norica (K ittl) került elő (Balogh K 1961 és Nagy G 1964b), amely az alaun alemelet felső részere utal (de Capoa-Bonardi 1984)

8 &? ~'-w ' sv4 *g- H ;..;r t'-^r \í l '- > :*.. ti,í.v K..i * '.í* SiV. 2 ; '' r / * /,%í 1 w, á fe tí? ' A -. Jb+ J- 1 ijfls> r - f\,, %.»j. - Ct 1 «** 5 abra Az aviculas mészkő tipusfeltarasa a fekete-hegyi erdészeti ut menten Az allo alak a kalapáccsal a Feketehegy 2 sz minta padjara mutat Fig 5 The type exposure of Avicula limestone along the forestry road leading to Fekete-hegy Standing person with hammer in hand points to the bed of the sample Fekete-hegy-2 A Holothuriák szintén a nórt emeletre utalnak, de nem tesznek lehetővé olyan pontos, kronozónára történő kormegállapitást, mint a Conodonták A Halobia norita előfordulása alapján azonban bizonyítottnak vehetjük, hogy a halobiás mészkő az aviculás mészkő - legalábbis annak egy részének helyettesítő fáciese Következtetések Az aviculás mészkő es a halobiás mészkő hasonló korából következik, hogy azok egymás heteropikus fáciesei, és két, eltérő rétegsorú szerkezeti egységhez tartoznak, amelyek későbbi tektonikai mozgások során (legvalószínűbben vízszintes eltolódás) kerültek egymás melle A fehérkői egység rétegsora barna dolomit - (amely makroszkóposán is jól láthatóan különbözik a típusos, bitumenes fődolomittól) aviculás mészkő A kétágú-hegyi-egységé bitumenes fődolomit - halobiás mészkő dachsteim mészkő (6 ábra) A heteropikus aviculás mészkő és halobiás mészkő egy formáció (Fekete-hegyi Mészkő Formáció, Balogh K 1981) két tagozataként kezelhető A korábbi irodalomban meghonosodott aviculás mészkő elnevezés azonban nem hivatalos sztratinomenként is csak fenntartással használható, hiszen a barna dolomit fedőjében települő mészkő rétegsor csak egyes szintekben tartalmaz aviculás lumasellákat, íll makrofaunas

9 FEHERKO FEKETE HEGYI EGYSEG KETAGU HEGYI EGYSEG 6 abra A feherkói es a ketagu-hegyi egyseg retegoszlopa '? Fig 6 Stratigraphical columns of the Feherko and Ketagu-hegy units padokat Legalsó részében mint az a Fehérkő szelvényeben látható ilyenek nem is fordulnak elő Leggyakoribb változata szürke - barnásszurke, érdes törésű, bitumenes mészkő, amely kozbetelepulten a faunás padokon kívül - világosabb színű, drappos, rózsaszínes vagy világosszürke, afamtos, kagylós szilánkos törésű mészkő vékonyabb vastagabb padjait tartalmazza (amelyek makroszkóposán emlékeztetnek az Aggteleki- és Rudabányai-hegység Hallstatti Mészkövének Massiger Hellkalk tagozatára) A Conodonták ezen betelepülésekben fordulnak elő A Fekete-hegyi Mészkő s s (= aviculás tagozat) egy mtraself, részlegesen zárt medence fáciest képvisel, amelyben a Conodontákat tartalmazó világosabb, afamtos betelepülések időszakos pelágikus kapcsolatokat jeleznek Bár nem állt módunkban a teljes szelvények részletes mikrofacies-vizsgálatát elvégezni, annyi azonban a Conodonta vizsgálatokkal párhuzamosán végzett ilyen irányú megfigyeléseink alapján is megállapítható, hogy a főbb mikrofácies-típusok is ezt támasztják alá A szürke barnásszurke, bitumenes mészkő uralkodó mikrofáciese pelmikropatit, gyakorlatilag bioklasztikum nélkül (IX tábla 1 ) A mikropátos mátrix átknstályosodasos eredetű ( pszeudomikropátit, E F lugel 1978) A gazdag pellettartalom feltehetően kizárólag férgekből álló inbentoszra utal, az egyéb bentonikus, valamint a planktonikus elemek hiánya szintén zárt medence körülményeket bizonyít A világosabb mészkőpadok mikrofáciese [ostracodás szivacstus biomikrit, wackestone (IX tábla, 2)] és bennük a Conodonták

10 megjelenése a körülmények időnkénti nyíltabbá válásáról tanúskodnak A tipikus pelagikus elemek (Radiolanák, filamentumok ) hiánya és a monospecifikus Conodonta fauna azonban azt is jelzi, hogy a kapcsolat a nyílt tenger felé nem volt teljes Mindkét szöveti típus azt bizonyítja, hogy az uledékképződés alacsony vízenergia mellett, a hullámmozgási zóna alatt (min 30 m) folyt Egyes csiszolatokban azonban Ostracodahéjakból és egyéb bioklasztikumból allo, összemosott laminák lathatok (X.tábla 1-2 ), amelyek tempesztitekkent ertekelhetok Ezek fellepese viszont azt is jelzi, hogy a vízmélység nem volt olyan nagy, hogy esetenként szokóarak (tsunamik) felkavart víztömege ne érinthette volna a tengerfeneket A makrofaunás ( aviculas ) padok szövete bioortopatit-grainstone (XI tabla 1 Oravecz J 1987, 8 abra) A főleg kagylóhejakból álló és a mikntes alapanyagtól teljesen kimosott bioklasztikum, a kékalgák áltál osszecementált szemcseaggregátumok ( algal lumps ), bekérgezett szemcsék és néha Dasycladaceák (XI tabla 2 ) jelenlete mind azt bizonyítja, hogy e padok viszont közepes - magas vízenergia mellett, a hullámmozgást zóna bázisa felett keletkeztek, tengerszint-mmimumok idején IRODALOM - REFERENCES Balogh K 1961 A Buda-Pilisi hegység triász képződményéinek problematikája - Foldt Int Adattar, kézirat Balogh K 1981 Correlation of the Hungárián Triassic - Acta Geol Hung 24(1) Budai T Kovács S 1986 A Rezi Dolomit retegtani helyzete a Keszthelyi-hegysegben - Foldt Int Évijei 1984-rol C apoa-bonardi de P 1984 Halobia zones m the pelagic Laté Triassic sequences of the Central Mediterranean area (Greece, Yugoslavia, Southern Appennines, Sicily) - Boll Soc Paleont Ital 23 (1) Modena Flugel E 1978 Mikrofazielle Untersuchungsmethoden von Kaikén, - Springer Verlag Berlin Heidelberg New York H uckriede R 1958 Die Conodonten dér mediterránén Tnas und ihre stratigraphischer Wert Palaont Z 32 ( 3-4 ) Stuttgart Lóczy L id 1913 A Balaton kornyékének geológiai képződményéi - Budapest N agy G 1964a A Dorogi-medence K-i peremenek hegysegszerkezeti kérdéséi - Foldt Int Évi Jel 1961-rol (1) N agy G 1964b A Dorogi-medence K-i peremenek földtani felepitese Foldt Int Évi Jel 1962-ról N agy G 1968a Magyarázó a Dorogi-medence földtani terkepehez es sorozat Pilisszentlélek - Foldt Int kiadv N agy G 1968b Magyarázó a Dorogi-medence földtani terkepehez es sorozat Kesztolc - Foldt Int kiadv Schafarzik F 1884 Jelentes az 1883 ev nyaran a Pilis-hegysegben eszközölt földtani es részletes felvételről - Foldt Int Évijei 1883-rol Schafarzik F Vendl A 1929 Geológiai kirándulások Budapest kornyékén Budapest Oravecz J 1961 A Gerecse- es a Buda - Pihsi-hegyseg közötti rogterulet triász képződményéi Foldt Közi 91 (2) Oravecz J 1987 Pilis, Pilisszentlélek, Fekete-hegy In Magyarorszag Geológiai Alapszelvenyei Foldt Int kiadv O ravecz-scheffer A 1987 A Dunantuh-kozephegyseg triász képződményéinek Forammiferai - Geol Hung ser Paleont 50

11 CONTRIBUTIONS TO THE AGE OF THE AVICULA- AND HALOBIA-LIMESTONES (FEKETE-HEGY LIMESTONE FORMATION) IN PILIS MTS (NE TRANSDANUBIAN CENTRAL RANGE, HUNGARY) by S Kovács* - G N agy** * MTA Research Team, Geol Department, Eötvös Lorand University, Budapest, Muzeum krt 4/A H-1088 ** Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion ut 14 H-1143 UDC ( / ) K eyw ords Conodonta biostratigraphy, Metapolygnathus slovakensis (K ozur), Nonan, Pilis Mts (Hungary) The age of the fossthferous, bituminous limestones (type locality on Fekete-hegy Mt) in the Pilis Mts has been the matter of debate since long ago L Loczy Sen (1913) and F Schaearzik (1928) recognized them as Rhaetian Kossen beds based on an identification of Avicula (Plena) contorla Portl J Oravecz (1961) published a rich macrofauna (consisting mostly of Avicula species) from it Because the majority of the faunal elements were characteristic of the South Alpine Cassian Formation, he designed it as of Carman age However, he mentioned also Rhabdoceras suessi Mojs, the index form of Upper Nonan (Sevatian substage) K Balogh (1961) found Halobia coquinas between the Hauptdolomit and Dachstein limestone, with Halobia norica (Kittl ) G N agy (1964a, b 1968a, b) mapped the area and established the hthostratigraphical succession shown on fig 6 K Balogh (1981) in his Trtassic correlation chart assigned both the Avicula- and Halobia-bearing limestones to the Nonan, under the name Fekete-hegy Limestone A O ravecz-scheffer (1986) mentioned Nonan foraminifers from the type locality In the frame of the present work 14 samples have been investigated from three sections and a single sample from Balogh s (1961) Halobia-locahty (Table 2) All productive samples yielded a monospecific conodont assemblage containing exclusively specimens of Metapolygnathus slovakensis, with a backwards abruptly decreasing carina, as well as Holothunan sclentes This proves that the age of the Avicula-hmestone is Upper Alauman (Alaun-3, Halorites macer chronozone) - Sevatian (Rhabdoceras suessi chronozone) (Age determination is based on L K rystyn s collection (Vienna) from an ammonite-controlled section from Island Timor, still awaiting for publication cf T Budai-S Kovacs 1986) It also proves, that the Avicula-hmestones and Halobia-hmestones (containing// norica, characteristic of Upper Alauman cf P de Capoa-Bonardi 1984) represent at least in part, heteropic facies and they can be considered as members of the same formation (Fekete-hegy Limestone Formation K Balogh 1981) The sequences of the Feherko Unit (brown dolomite, differing from the typical Hauptdolomit Avicula-hmestone) and Ketagu-hegy Unit (light brownish grey, bituminous, typical Hauptdolomit Halobia-hmestone Dachstein Limestone see fig 6) have become juxtaposed only by later tectonic (strike slip7) movements

12 The Aviculd-limestone represents a typical intrashelf restricted basin facies Its main component is grey to brownish grey, bituminous, and fossihferous limestone Intercalations of beds of light-coloured (pink beige, or light-grey), aphamtic limestone with conchoidal fracture, in which the conodonts occur, represent occasional pelagic influence This is also supported by the microfacies types of the two rock types The bituminous limestone is characterized by pelmicrospante wackestone to packstone, practically without biogenic components (PI IX, fig 1), while the light-coloured, aphamtic intercalations by biomicnte - wackestone with ostracods and sponge spicules (PI IX, fig 2) However, these occasional connections towards the open sea were only partial, as indicated by the absence of typical pelagic elements (as radiolanans and filaments *) and by the monospecific conodont fauna Sedimentation took place at low energy conditions, below the wave base However, the intercalations of thick beds of fossihferous limestone with abundant bivalves (the Avicula-limestone s s ) point to medium to high energy conditions, when sedimentation took place temporarily above the wave base (at sea-level minimum) They are characterized by bioorthospante grainstone microfacies type, the matrix is completely washed out and beside bivalve shells they contain algal lumps, (PI XI fig 1 ), coated grams and sometimes dasycladaceans (PI XI fig 2) Paleontological appendix Metapolygnathus slovakensis (Kozur, 1972) emend Budai et Kovacs, Metapolygnathusslovakensis Kozur (emend ) Budai T -K ovacs S p pis 1 2 (cum syn ) E m ended d ia g n o sis See Budai T -K ovacs S 1986 p 185 D e sc rip tio n The specimens recovered show the same characteristics as those described by T Budai-S Kovacs 1986 The fairly rich fauna allowed us to investigate the field of vanation of this species and to distinguish five different morphotypes, which are shown on pis 1-8 They are as follows Morphotype at (central morphotype) Platform margins are characteristically upturned, cup-like in anterior view They bear teeth until or near to the posterior end the last ones of them may be reduced to small nodes The platform tapers posteriorly the posterior end may be pointed or narrowly (sometimes obliquely, too) blunted Morphotype a, This is the type of the holotype s s Platform margins show characteristically cup-like shape, the posterior end is rounded, often may bear a small, backwards directed protrusion Morphotype /? The anterior platform is not as wide as in morphotype a and rapidly tapers backwards, ending in a backwards-directed, strong, spike-like protrusion (which, at the same time, constitutes the end of the carina) This morphotype is closely resembling of Metapolygnathus posterns (K ozur et M ostler), from which it differs by its abruptly decreasing canna Morphotype y The platform margins are subparallel Marginal teeth are present until the postenor end, the last few ones are usually reduced to nodes The posterior end has no protrusion The platform-shape of this morphotype is resembling of Metapolygnathus pnmitius (Mosher) * Juvenile pelagic bivalves

13 Morphotype 8 The platform is narrow, slender, subparallel or gradually tapering backwards The posterior half of the platform margins are smooth, without nodes or teeth, or only with indistinct nodes The posterior end is narrowly rounded or blunted Morphotype e The platform is wide, with subparallel or backwards broadened margins The posterior end is squared olf (may be obliquely, often irregularly) or slightly rounded This morphotype represents the transition between M abneptis abneptis and M slovakensis, having still an abneptis-type platform (however, with more upturned margins), but a backwards abruptly down-stepping carina In fact, the form set up by R H uckriede, 1958, pi figs as holotype of M abneptis shows also some transitional features to M slovakensis its platform margins are also slightly upturned (that is, it does not represent the central morphotype M abneptis, but it is from the margin of the field of variation of that species) R e m a rk s The sample Cserepesvolgy-1 is especially interesting from biostratigraphical point of view It was taken from a micritic limestone bed immediately above the upper faunal honzon of Cserepes Valley, from where J Oravecz ( , fig 6 ) published his Rhabdoceras suessi specimen Thus, it is the first ammonoid-evidence, that M slovakensis is ranging up into the Sevatian Material 133 specimens from the present collection (see Table 2) Repository Museum of the Hungarian Geological Institute

14 I. tábla Plate I Metapolygnathus slovakensis (Kozur, 1972) emend Budai - Kovács, 1986 la e y-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 1_ sz egyed Morphotype y Sample Fekete-hegy 2, Spec No í, la b 48 x, le e 36 x 2a c a-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 4 sz egyed Morphotype a Sample Fekete-hegy 2, Spec No 4 2a 100 x, 2b 80 x, 2c 86 x 3 a - d (3-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 1 sz egyed - Morphotype (3 Sample Fekete-hegy 1, Spec No 1 3a d 66 x

15 A Pilis aviculás és halobias meszkoosszletenek kora 109

16 II. tábla - Plate II Metapolygnathus slovakensis (Kozur, 1972) emend Budai - Kovács, 1986 la e y-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 4 sz egyed Morphotype y Sample Fekete-Hegy 1, Spec No, 4.. la e 00 x ' 2a d Átmenet az a-és s-morfotípus kozott Fekete-hegy 1 sz minta, 5 sz egyed Transition between morphotype a and e Sample Fekete-hegy 1, Spec No 5 2a d 66 x ' * ' 3a d a-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 8 sz egyed Morphotype a Sample Fekete-hegy 2, Spec No 8 3a 100x, 3 b -d 66x 4 a-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 2 sz egyed - Morphotype a Sample Fekete-hegy 2, Spec No 2 Details of the platform showing characteristically upturned margins, 173 x

17 A Pilis aviculas es halobias mészkoosszletenek kora I ll

18 III. tábla - Plate III Metapolygnathus slovakensis (Kozur, 1972) emend Budai - Kovács, 1986 la d 5-morfotipus Fekete-hegy 1 sz minta, 2 sz egyed - Morphotype S Sample Fekete-hegy 1, Spec No 2 la 69 x, lb 66 x, le 58 x, ld 52 x 2a e y-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 2 sz egyed Morphotype y Sample Fekete-hegy 2, Spec No 9 2a 66 x, 2b, e 58 x, 2c, d 52 x 3a d a-morfotipus Fekete-hegy 1 sz minta, 3 sz egyed Morphotype a Sample Fekete-hegy 1, Spec No 3 3a d 66 x 4a d 8-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 7 sz példány Morphotype 5 Sample Fekete-hegy 2, Spec No 7 4a d 66 x <

19 A Pilis aviculas es halobias meszkoosszletenek kora

20 IV tábla - Plate IV Metapolygnathus slovakensis (K ozur, 1972) emend Budai - K ovács, 1986 l a - d y-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 5 sz egyed - Morphotype y Sample Fekete-hegy 2; Spec No-5 \ la b 52 x, 7c 62 x, ld 66 x 2a d Átmenet az a-és e-morfotípus kozott Fekete-hegy 2 sz minta, 6 sz egyed Transition between morphotype a and e Sample Fekete-hegy 2, Spec No 6 2a d 66 x 3 a - d a-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 2 sz egyed - Morphotype a, Sample Fekete-hegy 2, Spec No 2 3a b 52 x, 3c d 66 x

21 A Pilis aviculas es halobias meszkoosszletenek kora 115

22 V. tábla Plate V Metapolygnathus slovakensis (K ozur, 1972) emend Budai - Kovács, 1986 la d p-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 7 sz egyed - Morphotype p Sample Fekete-hegy 1, Spec No <- - ~ la b 86 x, lc d, 100 x 2 a ~ d a-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 8 sz egyed - Morphotype a Sample Fekete-hegy 1, Spec No 8 2 a - b 100 x, 2c - d 133 x 3 a d P-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 9 sz egyed - Morphotype p Sample Fekete-hegy 1, Spec No 9 3a - b 86 x, 3 c - d 100 x

23 A Pilis aviculas es halobias meszkoosszletenek kora 117

24 VI. tábla - Plate VI Metapolygnathus slovakensis (K ozur, 1972) emend Budai - Kovács, 1986 la d P-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 10 sz egyed Morphotype P Sample * Fekete-hegy i, Spec No 10 " l a - b 100x, l c - d 133x 2a d a-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 11 sz egyed Morphotype a Sample Fekete-hegy 1, Spec No 11 2a 86 x, *,2 c ~ d 133 x 3a d a-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 12 sz egyed Morphotype a Sample Fekete-hegy 1, Spec No 12 3 a -b 100x,2c 133 x

25

26 VII. tábla - Plate VII Metapolygnathus slovakensis (K ozur, 1972) emend Budai - Kovács, 1986 la - d B-morfotípus Fekete-hegy 1 sz minta, 13 sz egyed - Morphotype B Sample Fekete-hegy 1, Spec No_ la b L00 x, l c - d 133 x 2a~ d a-morfotipus Fekete-hegy 1 sz minta, 14 sz egyed Morphotype a Sample Fekete-hegy 1, Spec No 14 2 a -b 100 *, 2 c - d 133 x 3 a ~ d 5-morfotípus Fekete-hegy 2 sz minta, 3 sz egyed Morphotype 8 Sample Fekete-hegy 2, Spec No 3 3a 48 x, 3b, d 52 x, 3c 66 x

27 A P ilis a viculas es halobias m eszko o sszleten ek ko ra 121

28 VIII. tábla - Plate VIII Átmeneti alakok a Metapolygnathus abneptis abneptis (H uckriede) és a Metapolygnathus slovakensis (Kozur) emend Budai Kovács kozott (e-morfotípus)' Transitional forms between Metapolygnathus abneptis abneptis (H uckriede) and Metapolygnathus slovakensis (Kozur) emend Bu dai 'K ovács (Morphotype e) rí* *> l a - d Fekete-hegy 1 sz minta, 1 sz egyed - Sample Fekete-hegy 1, Spec No 1 la d 66 x 2a d Fekete-hegy 1 sz minta, 2 sz egyed Sample Fekete-hegy 1, Spec No 2 2a, b,c 52 2d 66 x 3 a - c Fekete-hegy 2 sz minta, 1 sz egyed Sample Fekete-hegy 2, Spec No 1 3a c 66 x

29 A P ik s a v ic u la s es h a lo b ia s m e s z k o o s s z le te n e k k o r a 123

30 IX. tábla - Plate IX 1 Barnasszurke, bitumenes mészkő mikrofáciese pelmikropátit wackestone Microfacies of brownish grey, bituminous limestone pelmicrosparite wackestone Fekete-hegy 3 sz minta, 50 x 2 Világos rózsaszínesszurke, afamtos mészkő mikrofáciese biomiknt wackestone, Ostracodákkal és szivacstúkkel Microfacies of light coloured, pinkish grey, aphanitic limestone biomicnte-wackestone with ostracods and sponge spicules Fekete-hegy 12 sz minta, 50 x

31

32 X. tábla - Plate X 1 Vékony tempesztit szint mikrit - mudstoneban Thin tempestite layer in micritemudstone Cserepes-völgy 5 sz minta, 13 x 2 Ostracodákból, szivacstúkből és más biogén törmelékből álló, gradált tempesztit szint biomikrit wackestoneban Graded tempestite consisting of ostracods, sponge spicules and other biogenic debris in biomicnte-wackestone Fekete-hegy 1+ sz minta, 25 x

33

34 <> XI. tábla - Plate XI 1 Aviculas mészkő pad mikrofaciese bioortopátit grainstone (kokvina), kagylóhéjakkal, algak által cementalt mtraklasztokkal ( algal lumps ) és csigákkal Microfacies of an Avicula-limestone bed Bioorthospante-grainstone (coquina), with bivalve shells, algal lumps and gastropods Fekete-hegy 2+ sz minta (közvetlenül a Feketehegy 2 sz minta padja feletti első aviculas pad) Sample Fekete-hegy 2+ (the first Avicula-bearmg bed immediately above the bed of sample Fekete-hegy 2), 13 x 2 Dasycladacea (Griphoporella sp )

35