2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

Átírás

1 XIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM AUGUSZTUS /2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisztikai Értesítõ Szerkesztõsége 1054 Budapest, Hold u. 1. Tel.: Megjelenik havonta Elõfizetési díj évre: Ft Egy példány ára: 987 Ft Kiadja: Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel.: Fax: TARTALOM Oldal 37/2007. (VII. 23.) EüM-SZMM együttes rendelet egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeirõl /2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl /2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl /2007. (VII. 3.) AB határozat A Magyar Turizmus Zrt. ajánlati/részvételi felhívása július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett idegenvezetõk július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynökségek július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból történt törlések július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltozás miatt július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt július között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határozatok

2 370 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám Az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 37/2007. (VII. 23.) EüM SZMM együttes rendelete egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeirõl A nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának f) pontjában megállapított feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el: 1. A rendelet hatálya a következõ nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshelyekre (a továbbiakban: szálláshely) terjed ki: a) gyermek- és ifjúsági csoportot fogadó üdülõ (a továbbiakban: üdülõ), b) gyermeküdülõ, c) gyermek- és ifjúsági tábor, d) gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor (a továbbiakban: telepített sátortábor), e) nomád táborhely. 2. (1) E rendelet alkalmazásában a) táborozás szervezõje: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki/amely a 4. szerinti bejelentési kötelezettséget teljesíti; b) gyermek- és ifjúsági csoport: 6 18 korosztályú fiatalok legalább hat fõbõl álló közössége; c) veszélyes anyag: az a külön jogszabályban meghatározott anyag, amely hatását kifejtve halált, egészségkárosodást okoz, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentõsen károsítja. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Kr. szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. 3. (1) Szálláshelyen szervezett üdülésen, tábororozáson (a továbbiakban együtt: táborozás) az a személy vehet részt, aki arra egészségileg alkalmas és azt a szervezett táborozás megkezdése elõtt legfeljebb 4 nappal kiállított orvosi igazolással hitelt érdemlõen igazolja. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában járványügyi szempontból egészségileg az a személy alkalmas, aki a) a vizsgálat alkalmával semmilyen akut fertõzõ betegségben nem szenved, b) tetû- és rühmentes, valamint c) az életkorhoz kötött védõoltásokkal rendelkezik, és ezt a védõoltási könyv bemutatásával vagy más alkalmas módon igazolja. (3) Ha a táborozásban részt vevõ személy környezetében az orvosi vizsgálatot megelõzõ négy héten belül akut fertõzõ megbetegedés fordult elõ, errõl az orvost tájékoztatni kell, aki az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást ennek figyelembevételével állítja ki. (4) Az egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást a résztvevõnek a táborba történõ megérkezésekor át kell adnia a szervezõnek. Az igazolást a táborozás ideje alatt a tábor helyszínén kell tartani. 4. (1) A táborozást a táborozás szervezõje a táborozás kezdete elõtt legalább 6 héttel köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a tábor helye szerint illetékes regionális intézeténél (a továbbiakban: regionális intézet) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a táborozás helyét, idõpontját, valamint a táborozásban részt vevõk várható számát. (2) Vándortábor esetén, ha az útvonal több regionális intézet illetékességét érinti, a vándortábort a kiindulási pont szerint illetékes regionális intézetnél kell bejelenteni. 5. Az 1. -ban meghatározott szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeit az 1. számú melléklet, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi elõírásait a 2. számú melléklet tartalmazza. 6. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A 3., az 5. és a (4) bekezdés, valamint az 1. és 2. számú melléklet szeptember 1-jén lép hatályba. (3) Az (5) bekezdés szeptember 1-jén hatályát veszti.

3 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 371 (4) A tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeirõl szóló 12/1991. (V. 18.) NM rendelet 1. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. A rendelet hatálya azon kereskedelmi és magánszálláshelyekre terjed ki, amelyekben a tanuló ifjúság üdültetése, táboroztatása és szervezett foglalkoztatása (a továbbiakban: táborozás) történik. (5) Amennyiben a táborozás szervezõje e rendelet hatálybalépése elõtt a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeirõl szóló 12/1991. (V. 18.) NM rendelet 2. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tett, az e rendeletben elõírt bejelentési kötelezettség alól mentesül. Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter Dr. Horváth Ágnes s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM SZMM együttes rendelethez I. Szálláshelyek üzemeltetésének közös egészségügyi szabályai 1. A szolgáltatónak a szálláshelyen elsõsegélynyújtáshoz szükséges felszerelést kell biztosítania. 2. A tiszta és szennyes textíliát elkülönítve kell tárolni. 3. Az üdülõben, gyermeküdülõben, gyermek- és ifjúsági táborban a festést és mázolást szükség szerinti gyakorisággal, de a festést legalább három évente, a mázolást legalább öt évente el kell végezni. 4. Az ágymatracot, a paplant, a plédet és a párnát a szolgáltató szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente köteles tisztíttatni. 5. A takarításhoz, tisztításhoz és fertõtlenítéshez használt eszközöket, a veszélyes anyagnak, veszélyes készítménynek nem minõsülõ tisztító- és fertõtlenítõszereket külön helyiségben, egyéb zárt tárolóhelyen (tisztítószerraktár, -szekrény) vagy egyéb elzárható helyen kell tartani. Ha azok a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények közé tartoznak, akkor a külön jogszabályok elõírásait kell betartani. 6. A táborozás szervezõjének a táborozás megkezdése elõtt tájékoztatnia kell a részvevõket arról, hogy védõoltással megelõzhetõ a kullancs-encephalitis, azonban a Lyme-kór ellen nem véd, ezért a kullancsirtószerek alkalmazása és a naponkénti kullancsvizit, valamint a felfedezett kullancsok azonnali eltávolítása szükséges. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a nem szokványos viselkedésû vadonélõ állatok simogatásával, érintésével kapcsolatos veszélyekre is. Amennyiben állatharapás, marás vagy tömeges darázscsípés történik az orvosi ellátás biztosításán túl, a harapás, a marás vagy a csípés tényét azonnal jelenteni kell a tábor helye szerint illetékes regionális intézetnek. II. Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén az I. részben meghatározott egészségügyi szabályokon túl az alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is gondoskodni kell: 1. Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén orvosi ellátás elérhetõségét biztosítani kell. 300 fõnél nagyobb létszám esetén állandó orvosi felügyelet biztosítása kötelezõ. 2. Üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor esetén külön helyiségben, nemek szerint elkülönített betegszoba biztosítása kötelezõ. A betegszobához rendelt vizesblokkot, amely 1 db zuhanyállásból, 1 db kézmosóból és egy WC fülkébõl áll, kizárólag a beteg használhatja. Telepített sátortábor esetén amennyiben a vizesblokk fizikai kialakítása az elkülönítést nem teszi lehetõvé a közös vizesblokkot a beteg is használhatja azzal, hogy a használatot követõen a helyiséget fertõtleníteni kell. A betegszoba szállás céljára még ideiglenesen sem vehetõ igénybe. 3. Játszótér elhelyezésére (telepítésére), illetve használatára a külön jogszabályban elõírtakat kell alkalmazni. Homokozó esetén a homok évenkénti teljes cseréjérõl az üdülõ, gyermeküdülõ, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor szolgáltatója gondoskodik. A használaton kívüli homokozót le kell fedni. III. Nomád táborhely üzemeltetésének különös egészségügyi szabályai Nomád táborhely igénybevétele (nomád táborozás) esetén az I. részben meghatározott egészségügyi szabályok értelemszerû alkalmazásán túl az alábbi különös egészségügyi szabályok betartásáról is gondoskodni kell: 1. A nomád táborozás teljes idõtartama alatt képzett elsõsegélynyújtó jelenlétét kell biztosítani. Orvos elérhetõségének helyérõl és idejérõl a tábor szervezõje a táborozás megkezdése elõtt köteles tájékozódni. 2. Fogyasztáshoz, fõzéshez, mosogatáshoz, fogmosáshoz a létszámnak megfelelõ, elegendõ mennyiségû, ivóvíz minõségû vizet kell biztosítani.

4 372 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám 3. A mosdótálak rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl gondoskodni kell. A mosdótálak csak tisztálkodásra használhatók. 4. A keletkezõ szennyvíz, hulladék és fekália ártalmatlanítására a Kr.-ben elõírtakat kell alkalmazni. A keletkezett szennyvíz elszikkasztásának, az emésztõgödörnek és az ûrgödörnek a sátraktól és élõvíztõl való minimális távolsága 20 méter. Emésztõgödör és ûrgödör forrás fellett nem létesíthetõ. Az illemhelyek gödreit naponta fertõtleníteni kell és a tábor végeztével be kell temetni. A terhelt réteget legalább 30 cm tiszta földréteg fedje. A szennyvíz eltávolításának kötelezettsége csak arra az esetre vonatkozik, ha a hidrogeológiailag érzékeny területen a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi okokból nem engedélyezi a helyi szikkasztást, valamint az emésztõ- és ûrgödör létesítését. Hidrogeológiailag érzékeny területeken a helyi szikkasztást, emésztõ- és ûrgödör létesítésének lehetõségét, valamint élõvíztõl való távolságát az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja meg. Amennyiben használatuk nem engedélyezett, a hulladék gyûjtését lehetõség szerint egyszer használatos zsákban vagy fedeles gyûjtõedényben kell végezni. A hulladék kommunális gyûjtõhelyre történõ szállításáról, a gyûjtõedényzet kiürítés utáni mosásáról és fertõtlenítésérõl gondoskodni kell. A keletkezett szennyvíz és fekália gyûjtését zártan és szivárgásmentesen kell biztosítani, és azt a táborozás után ily módon kell elszállítani. 5. Fenéklap nélküli sátorban közvetlenül a földre matrac, polifoam, szivacs nem helyezhetõ. 6. A nomád táborozás befejezése után a táborhelyet legalább olyan tisztasági állapotban kell elhagyni, mint amilyenben az a táborozás megkezdésekor volt. 2. számú melléklet a 37/2007. (VII. 23.) EüM SZMM együttes rendelethez I. Üdülõre, gyermeküdülõre, gyermek- és ifjúsági táborra, telepített sátortáborra vonatkozó élelmezésés táplálkozás-egészségügyi szabályok 1. Üdülõben, gyermeküdülõben, gyermek- és ifjúsági táborban, telepített sátortáborban az étkeztetési szolgáltatás a külön jogszabályban elõírtak szerint mûködõ vendéglátó, közétkeztetõ nyújthatja. Telepített sátortáborban étkeztetési szolgáltatás a nomád táborhelyre vonatkozó élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szabályok alapján is nyújtható. 2. A hûtõszekrények rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl a szolgáltató köteles gondoskodni. Az élelmiszerek hûtött tárolását a szolgáltatónak kell biztosítania. Amennyiben a hûtött tárolás nem megoldható, csak tartósított élelmiszert vagy az elkészítést közvetlenül megelõzõen vásárolt nyersanyagot szabad felhasználni. 3. Az önellátó étkeztetési lehetõség céljára szolgáló építmények (konyha, teakonyha, fõzõfülke, szabadtéri fõzõhely) berendezésének rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl a szolgáltató köteles gondoskodni. 4. Távollévõ szolgáltató esetén a táborozás szervezõje, illetve a vendég köteles gondoskodni az egészségügyi elõírások betartásáról. II. Nomád táborhelyre vonatkozó élelmezésés táplálkozás-egészségügyi szabályok 1. Nomád táborhely esetén a felállított fõzõsátorban vagy a ponyvatetõvel védett szabad területen az élelmiszerek és a konyhai edényzet talajra helyezése tilos. Az élelmiszerek és az edényzet elhelyezésére mosható, fertõtleníthetõ felületû munkaasztalokat és tárolóeszközöket kell biztosítani. 2. Nomád táborhelyen történõ ételkészítés esetén annak a személynek, aki az ételkészítés teljes folyamatát felügyeli, a külön jogszabály szerinti közegészségügyi minimum-vizsgával kell rendelkeznie. 3. Az ételkészítésben az a személy vehet részt, aki a külön jogszabályban elõírt személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton alkalmas minõsítést kap. A gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 67/2007. (VII. 10.) GKM EüM FVM SZMM együttes rendelete a vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl Az élelmiszerekrõl szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. -ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el:

5 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ (1) A rendelet hatálya a vendéglátó üzletet üzemeltetõ, a vendéglátás keretében történõ élelmiszer-elõállító és -forgalmazó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk c) pont] (a továbbiakban: vendéglátó) terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatására szolgáló üzletre, illetve annak létesítésére, bõvítésére vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és kereskedelmi feltételeket külön jogszabályok tartalmazzák. (3) E rendelet tekintetében az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az Étv. és a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény fogalommeghatározásait kell alkalmazni. 2. (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az egészségügyi miniszter a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal bevonásával a Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice) (a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat értékeli abból a szempontból, hogy tartalma nem ütközik közösségi jogi aktusba, illetve jogszabályba. (2) A miniszter továbbítja az Európai Bizottságnak a GHP-ra vonatkozó, az (1) bekezdés szerint megfelelõ útmutatókat. (3) A miniszter a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP útmutatók elérhetõségérõl. 3. (1) Az üzletben a Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer (a továbbiakban: HACCP rendszer) dokumentációja meglétének ellenõrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság, az alkalmazásának ellenõrzésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), az állat-egészségügyi-járványvédelmi elõírások betartásának ellenõrzésére állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az ÁNTSZ egyidejû értesítésével a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogosult. (2) A vendéglátó a HACCP rendszer elkészítéséhez olyan szaktanácsadó közremûködését veheti igénybe, aki felsõfokú szakirányú végzettséggel vagy felsõfokú közegészségügyi, higiénés végzettséggel rendelkezik, és aki a HACCP rendszerre vonatkozó, legalább tanfolyami végzettséget igazol. 4. (1) A vendéglátónak gyártmánylapot nem kell vezetnie. A vendéglátó a vendéglátó termékek összetételére, csomagolására vonatkozó adatokról az elõállítás helyén a minõség-ellenõrzés céljára is alkalmas módon, termékenként anyaghányad-nyilvántartást köteles vezetni. Vendéglátóterméket kizárólag az anyaghányad-nyilvántartásban foglaltak alapján lehet elõállítani. (2) Az anyaghányad-nyilvántartás tartalmazza: a) a vendéglátó nevét, b) a vendéglátó termék megnevezését, c) a kalkuláció készítésének idõpontját, d) az egységnyi termékhez felhasznált élelmiszerösszetevõ megnevezését és mennyiségét (az ételek termékösszetételét a szakmai sajátosságok figyelembevételével 10 adagra, a közétkeztetésben 100 adagra, illetve cukrászati készítményeknél formára, darabra kell nyilvántartani), e) a termékhez felhasznált élelmiszer adalékanyagok megnevezését és mennyiségét, f) a csomagolás esetén a csomagolóanyag megnevezését, az egységnyi termék csomagolásához felhasznált mennyiséget, g) az elõrecsomagolt termékeknél a fogyaszthatóság vagy a minõségmegõrzés idõtartamát, és szükség szerint a tárolási hõmérsékletet, h) a tömegre értékesített vendéglátó-termékeknél a felhasznált élelmiszer-összetevõk bruttó tömegét, a késztermék nettó tömegét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezõ bármely változást az anyaghányad-nyilvántartásban a változást követõen haladéktalanul át kell vezetni. Amennyiben a termék elõállítását megszüntetik, az arról vezetett anyaghányad-nyilvántartást a megszüntetéstõl számított egy évig meg kell õrizni. 5. (1) Vendéglátó-termék közvetlen hûtésére csak ivóvíz minõségû vízbõl elõállított jég használható fel. Az italok felszolgálásakor a jeget kézzel érinteni nem szabad, azt kizárólag az erre a célra rendszeresített tárolóedényben szabad a vendégnek átadni. (2) A gyorsan romló cukrászati és hidegkonyhai készítmények csak a hûtõlánc megtartásával szállíthatók, ennek hiányában csak az elõállítás helyéhez közvetlenül csatla-

6 374 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám kozó, illetve ugyanazon épületben lévõ üzletben, és csak hûtõtérben tárolhatók, továbbá csak onnan hozhatók forgalomba. 6. (1) A vendéglátó melegkonyhás üzletében, a grillkonyhában vagy a vendéglátó-termék elõállítási helyén, a húselõkészítõben hurkát és kolbászt is elõállíthat, és azt vendéglátó-termékként értékesítheti. (2) A lefagyasztott termék csomagolásán fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését, a lefagyasztás idõpontját és az eltarthatóság végsõ idõpontját. A felengedett élelmiszert újra lefagyasztani és tovább tárolni tilos. Darálthús és húskészítmény lefagyasztása tilos. (3) A vendéglátó saját termékei elõállításához szükséges mennyiségben zöldséget, gyümölcsöt tartósíthat a külön jogszabályokban meghatározott elõírások betartásával. 7. (1) A vendéglátó kötelessége a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés és a vendéglátó-termékek minõsége megfelelésének tanúsítása. A vendéglátó-termékek csomagolásán a 9. (1) bekezdésében meghatározott jelölés egyben a megfelelõség tanúsítását is jelenti. (2) A vendéglátónak a cukrászati és hidegkonyhai készítmények minõségmegõrzési idejét a termékhez felhasznált legrövidebb minõségmegõrzési idejû élelmiszer-összetevõ alapján az alkalmazott technológiai eljárás figyelembevételével kell megállapítania. (3) Olyan terméket, amelynek minõségmegõrzési ideje lejárt, forgalomba hozni, élelmiszer-összetevõként felhasználni tilos. (4) Amennyiben a vendéglátó, vagy felelõs alkalmazottja arról szerez tudomást, hogy az általa elõállított vagy forgalmazott termék elfogyasztása következtében megbetegedés történt, vagy annak gyanúja merült fel, a termék elõállítását és kiszolgálását azonnal be kell szüntetnie, és a meglévõ készlet megõrzése mellett haladéktalanul értesítenie kell az ÁNTSZ-t. 8. (1) Vendéglátó-termékek szállításakor, tárolásakor biztosítani kell, hogy azokat minõségcsökkenés, sérülés és szennyezõdés ne érje. A szállítás csak a közegészségügyi követelményeket kielégítõ zárt edényzetben, az Étv. 9. és 10. -ában meghatározott feltételeket kielégítõ csomagolásban történhet. A kísérõjegyen tanúsítani kell a gyártás és a minõségmegõrzés idejét. (2) Vendéglátó-termék szállítására csak tiszta, szagtalan, szennyezõdéstõl és fertõzõ anyagoktól mentes, könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ szállítóeszközt, jármûvet, szállítótartályt szabad használni, amely alkalmas a vendéglátó-termék minõségének és állagának megóvására. (3) Vendéglátó-termék végsõ fogyasztó részére történõ kiszállító tevékenység végzéséhez az ÁNTSZ engedélye szükséges. 9. (1) A vendéglátásban elõállított és elõrecsomagolt élelmiszer csomagolásán jól láthatóan és közérthetõen fel kell tüntetni a termék a) megnevezését; b) mennyiségét (nettó tömeg, db, térfogat); c) fogyasztói árát az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint; d) minõségmegõrzési idõtartamának lejárati napját a következõk szerint: da),,minõségét megõrzi:... dátum, vagy db),,minõségét megõrzi:... (utalás a dátum feltüntetési helyére) ; e) a fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentõ, az összetételük miatt (állati eredetû élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó) mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló, ezért a minõségük megõrzéséhez 0 10 C közötti tárolási hõmérsékletet igénylõ élelmiszerek esetében a minõségét megõrzi felirat és dátum helyett a fogyasztható felirat és a hónap, nap megjelölésével a dátumot; f) a tárolási hõmérsékletét, amennyiben az a minõségmegõrzés, fogyaszthatóság szempontjából lényeges. (2) A helyszíni eladáskor történõ csomagolás kivételével minden csomagoláson fel kell tüntetni a vendéglátó vagy az elõállító nevét és telephelyét is. 10. (1) A vendéglátás keretében történõ csoportos étkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egésznapos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez, és a csak ebéd szolgáltatáshoz megadott (1 fõre 10 élelmezési napra vonatkozóan) a melléklet A, B, C és D táblázata tartalmazza. (2) A hivatásos és a szerzõdéses állományú katonák e rendelettõl eltérõ energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási szabályait külön jogszabály állapítja meg.

7 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM EüM FVM együttes rendelet a, a, valamint 2. és 3. számú melléklete, b) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM EüM FVM együttes rendelet módosításáról szóló 41/2001. (XII. 22.) GM EüM FVM együttes rendelet, c) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM EüM FVM együttes rendelet módosításáról szóló 54/2002. (XII. 29.) GKM ESZCSM FVM együttes rendelet, d) az élelmiszer-forgalmazás rendjérõl szóló 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet, e) a fogyasztói forgalomba kerülõ áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérõl szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 8. -a (2) bekezdésének b) pontja. (2) Ez a rendelet a vendéglátó termékek elõállításának vonatkozásában az élelmiszer-higiéniáról szóló, április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Budapest, június 30. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Dr. Horváth Ágnes s. k., egészségügyi miniszter Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter Melléklet a 67/2007. (VII. 10.) GKM EüM FVM SZMM együttes rendelethez,,a táblázat Napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlások csoportos étkeztetés számára energia kj (kcal) 5643 (1350) 1 3 év 4 6 év 7 10 év év év év 60 év felett 7106 (1700) 9196 (2200) (2500) (2600) (2700) (2500) összes fehérje (g) fehérje energia (%) összes zsír (g) zsír energia (%) összes szénhidrát (g) szénhidrát energia (%) hozzáadott cukor energia (%) megengedett koleszterin (mg) ,,B táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat egész napos ellátásra (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g) hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) év felett

8 376 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám Élelmiszer (g) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag év felett,,c táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat ellátásra, tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g) 1 3 hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta

9 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 377 Élelmiszer (g) 1 3 burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag ,,D táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat csak ebéd szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g) hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag év felett

10 378 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám A csoportos étkeztetésben az A táblázatban meghatározott korcsoportoknak megfelelõ külön étrend, illetve anyagkiszabás alkalmazása szükséges. A csoportos étkeztetés ellenõrzésekor az étlapok és anyagkiszabatok alapján történõ energia- és tápanyagszámítás legalább a következõkre terjedjen ki: energia (kj, kcal), fehérje (g, energia%), zsír (g, energia%), szénhidrát (g, energia%), hozzáadott cukor (energia%), koleszterin (mg). A napi energia- és tápanyagbeviteli ajánlások teljesítendõ aránya a szolgáltatott étkezések függvényében a következõ: csak reggeli esetén 20%, csak ebéd esetén 35%, tízórai, ebéd esetén 50%, tízórai, ebéd, uzsonna esetén 65%, reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna esetén 75%, csak vacsora esetén 25%. A hozzáadott zsiradék felhasználása változatos legyen és legfeljebb 30%-a legyen állati eredetû. A bõ zsiradékban-sütéshez használt zsírmennyiség legfeljebb 1/3-át lehet a tápanyagtartalomba, a nyersanyag-összesítésbe beszámolni. Az étkeztetés ellenõrzésekor figyelembe kell venni, hogy a B, C, D táblázatokban található élelmiszernyersanyag-felhasználási javaslatokból egy hónapos átlagot véve az eltérés ne legyen nagyobb plusz-mínusz 10%-nál. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 68/2007. (VII. 26.) FVM EüM SZMM együttes rendelete az élelmiszer-elõállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeirõl és az élelmiszerek hatósági ellenõrzésérõl Az élelmiszerekrõl szóló évi LXXXII. törvény 20. -a (3) bekezdésének b) és c) pontjában és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a következõket rendeljük el: Általános rendelkezések 1. (1) Ezt a rendeletet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Magyar Köztársaság területén elõállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre kell alkalmazni. (2) Az e rendelet 3. és ában foglaltakat a vendéglátó termékek elõállítására és forgalomba hozatalára nem kell alkalmazni. (3) E rendelet tekintetében az európai élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács január 28-i 178/2002/EK rendeletének, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács április 29-i 852/2004/EK rendeletének fogalommeghatározásait kell alkalmazni. 2. (1) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságoknak segítséget kell nyújtani a tagállamok élelmiszer-ellenõrzõ hatóságainak, illetve segítséget kérhetnek a tagállamok élelmiszerellenõrzõ hatóságaitól a hatósági élelmiszer-ellenõrzés során, valamint az élelmiszerekre vonatkozó elõírások megsértése esetén. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az összekötõ szerv. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal veszi fel a kapcsolatot a többi tagállam összekötõ szerveivel; feladata az információ továbbadása és koordinálása, a megkeresések fogadása és továbbirányítása. Az összekötõ szerv kijelölése nem zárja ki a közvetlen kapcsolattartást, információcserét vagy együttmûködést a különbözõ tagállamok illetékes hatóságainak munkatársai között. (3) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos adatokat megadja az Európai Bizottságnak. A Helyes Higiéniai Gyakorlatra vonatkozó útmutatók 3. (1) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács április 29-i 852/2004/EK rendeletének 7. és 8. cikkében meghatározott Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat a Higiéniai Bizottság értékeli abból a szempontból, hogy a jogszabályokban foglaltaknak megfelelnek-e.

11 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 379 (2) A Higiéniai Bizottság 7 állandó tagból áll, tagjait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), az Egészségügyi Minisztérium, az élelmiszer-vállalkozások, a hatósági élelmiszerellenõrzés, a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek képviselõibõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki. A Higiéniai Bizottságot az elnök a GHP-ra vonatkozó útmutatók témája szerint meghívott szakértõkkel egészítheti ki. (3) A Higiéniai Bizottság elnöke a minisztérium, helyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselõje. A Higiéniai Bizottság tagjai közül titkárt választ, ügyrendjét maga alakítja ki, amelyet a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagy jóvá. (4) A minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti, valamint továbbítja az Európai Bizottságnak azon GHP-ra vonatkozó útmutatókat, amelyeket a Higiéniai Bizottság megfelelõnek ítél. (5) A minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP európai útmutatók elérhetõségérõl. Oktatás, továbbképzés 4. (1) Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelõ módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik õket, rendszeresen megfelelõ tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek. (2) Az élelmiszer-elõállítás és forgalmazás folyamatában részt vevõ személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük. (3) Az élelmiszeripari vállalkozó köteles a munkába állást követõ egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelõen az élelmiszer-elõállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelõ oktatásban részesíteni. (4) Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minõségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot. (5) Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenõrzésérõl az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik. (6) Amennyiben az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintõ a (4) bekezdés szerinti kielégítõ ismeretekkel, elõírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenõrzõ hatóság ellenõrizheti a megismételt oktatás eredményességét. (7) A nem megfelelõ oktatásból származó minden felelõsség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli. Az élelmiszer-elõállító hely, élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához, hatósági engedélyezéséhez szükséges dokumentáció és tervdokumentáció tartalmi követelményei 5. (1) Az élelmiszer-elõállító hely létesítésére vonatkozó szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat: a) az élelmiszer-elõállító hely tevékenységi körének meghatározását, b) hivatalos helyszínrajzot, c) technológiai folyamatábrát, d) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban, e) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet, f) mûszaki-technológiai leírást, g) az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési terveket, h) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket, i) közmû nyilatkozatot, j) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét, k) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt. (2) Az élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következõ adatokat: a) az üzlet mûszaki leírását, b) közmû nyilatkozatot, c) technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban, d) épületgépészeti mûszaki leírást vagy tervdokumentációt (az épületgépészet szerelvényezési, fûtési, szellõzési, világítási, hûtési tervei), e) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet, f) az áruszállítás tervezett módját, eszközét, g) tervezett alkalmazotti létszámot, h) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást, i) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét, j) az ivóvíz minõségét tanúsító vízvizsgálati eredményt. (3) Építésügyi hatósági engedélyezés alá nem tartozó átalakításhoz, illetve a bejelentett adatok módosításához szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának feltétele házilagos kivitelezésû, méretarányos alaprajz és az árusí-

12 380 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám tani kívánt termékcsoport listájának csatolása a kérelemhez. (4) Mozgóbolt esetében a dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell: a) a ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás, b) a hulladékszállítás, -elhelyezés, c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés feltételeit tartalmazó utasítást, valamint az árusító helyeket és a telephelyet. 6. (1) A mozgóárusítás engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell: a) a ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve -elhelyezés, energiaszolgáltatás, b) a hulladékszállítás, -elhelyezés, c) a kézmosási, WC-használati lehetõség, és d) a mosogatás, takarítás, fertõtlenítés feltételeit tartalmazó utasítást. (2) Mozgóárusítás engedélyezésére irányuló kérelemben a tervezett útvonalat és árusító helyeket, a bázishelyet is meg kell jelölni. Mintavétel és ellenõrzés hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében 7. (1) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés keretében történõ mintavételrõl készült jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: a) a mintavétel idõpontját, körülményeit, a vett minta pontos azonosítását, a vizsgálat alá vont tétel mennyiségét, egységárát, b) a mintaadó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), c) az élelmiszer-elõállító vagy élelmiszer-forgalmazó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), valamint d) ellenminta vételt. (2) Az élelmiszer elõállítója, kereskedelmi ellenõrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni, ha a vizsgált élelmiszer az elõírt biztonsági, a jelölésben feltüntetett vagy a vizsgálat alá vont termék gyártmánylapján, illetve a vendéglátó termék esetében az anyaghányad-nyilvántartásban vállalt minõségi jellemzõket, illetve a jogszabályokban elõírtakat nem elégíti ki. Amennyiben a hiba okozóját nem lehet megállapítani, vagy az okozó tevékenysége nem tartozik a magyar jogszabályok hatálya alá, a költségeket annak kell megfizetnie, akinél a nem megfelelõ terméket a hatóság megtalálta. (3) A kérelemre végzett hatósági élelmiszer-ellenõrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezõnek kell megfizetnie a külön jogszabály szerint. 8. (1) A hatósági mintavétellel ellenõrzésre kerülõ élelmiszer-tételt úgy kell megválasztani, hogy az azonos termelõi helyen gyártott vagy azonos beszerzésû és azonos jelölésû (azonos nap mûszak szállítmány) termékegyedekbõl álljon. (2) A mintát ha jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv kötelezõ elõírása másként nem rendelkezik az élelmiszerbõl a hatósági élelmiszer-ellenõrzés céljával összhangban, véletlenszerû kiválasztással, annak mennyiségétõl függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendõ legyen. A mintába a csomagolás és a jelölés vizsgálatának kivételével csomagolt termék esetén csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók. Amennyiben a fogyasztói kiszerelés nagysága meghaladja a minta kezelésénél elfogadható méretet, vagy ha az élelmiszert a kereskedelmi technológiában is megbontották vagy megbontják (szeletelték, darabolták, adagolták stb.) és bontott állapotban is forgalmazzák, illetve felhasználják, megbontott csomagolású egységbõl is vehetõ minta. A csomagolás megbontásának körülményeit azonban a mintavételi jegyzõkönyvben rögzíteni kell. (3) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás és károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hûtve, a lehetõ legrövidebb idõ alatt kerüljön a vizsgálatot végzõ laboratóriumba. (4) Az élelmiszer-ellenõrzõ hatóság intézkedése és a jogkövetkezmények megállapítása az (1) bekezdés szerint megmintázott élelmiszer-tételre vonatkozik. A tejellenõrzéssel összefüggõ minták vizsgálatának elvégzésére jogosult laboratóriumok 9. (1) A nyers tejet termelõ vagy felvásárló élelmiszer-ipari vállalkozónak az önellenõrzési rendszer keretén belül a nyers tejet rendszeresen, legalább havonta két alkalommal

13 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 381 a (2) bekezdés szerinti akkreditált laboratóriumban meg kell vizsgáltatnia és minõsíttetnie összcsíraszám, szomatikus sejtszám, gátlóanyag, zsírtartalom és fehérjetartalom tekintetében. (2) Az önellenõrzési rendszer keretén belül nyers tej vizsgálatára a) a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Budapesti Nyerstejminõsítõ Laboratóriuma, b) az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (Gödöllõ) jogosult. Egyes tengeren szállított élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételei (1) A szállítmányt kísérõ okmányok között az emberi fogyasztásra szánt vagy várhatóan ilyen célra felhasználásra kerülõ ömlesztett folyékony olajat vagy zsírt tartályokban szállító tengerjáró hajó parancsnoka által vezetett pontos nyilvántartásnak kell lennie az érintett tartályokban szállított három megelõzõ szállítmányra és az e szállítmányok közötti tisztítási eljárás hatékonyságára vonatkozóan. (2) Ha a szállítmányt átrakják, az elõírt nyilvántartás mellett a fogadó hajó parancsnoka által vezetett pontos nyilvántartás kell arról, hogy az ömlesztett olaj vagy zsír szállítása a megelõzõ szállítás során megfelelõen történt, valamint a másik tartályhajón az e szállítmányok közt végzett tisztítási eljárás hatékonyságáról. (3) Az (1) (2) bekezdésekben foglalt nyilvántartásokat az illetékes ellenõrzõ hatóságok kérésére be kell mutatni. 10. (1) Olyan ömlesztve, tengerjáró tartályhajókban nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban szállított olajok és zsírok, amelyeket emberi fogyasztásra szánnak vagy várhatóan ilyen célra használnak, akkor hozhatók forgalomba, illetve állítható elõ élelmiszer belõlük, ha teljesülnek a következõ feltételek: a) amennyiben az olajat vagy zsírt rozsdamentes acél tartályban, vagy epoxigyanta béléssel vagy azzal mûszakilag egyenértékû más béléssel ellátott tartályban szállítják, a tartályban közvetlenül elõtte szállított szállítmány vagy élelmiszer kell, hogy legyen, vagy a mellékletben felsorolt elfogadható elõzetes szállítmányok egyikének kell lennie, vagy b) ha az olajat vagy zsírt az a) pontban leírtaktól eltérõ anyagból készült tartályban szállítják, a tartályban elõzetesen szállított három szállítmánynak élelmiszernek vagy a mellékletben felsorolt elfogadható szállítmányok közül valónak kell lennie. (2) Olyan ömlesztve, tengerjáró tartályhajókban nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban szállított olajok és zsírok, amelyeket tovább nem dolgoznak fel, és amelyeket emberi fogyasztásra szánnak vagy várhatóan ilyen célra használnak, akkor hozhatók forgalomba, illetve állítható elõ élelmiszer belõlük, ha teljesülnek a következõ feltételek: a) a tartály rozsdamentes acélból készül, vagy epoxigyanta béléssel vagy azzal mûszakilag egyenértékû más béléssel ellátott, és b) a tartályban az olaj, illetve zsír elõtt szállított három szállítmány élelmiszer Az olyan nem kizárólag élelmiszer-szállításra használt tartályokban, illetve tartályhajókban tengeri úton szállított ömlesztett nyers cukor, amelyet élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevõként teljes és hatékony finomítási eljárás nélkül nem szándékoznak felhasználni, akkor hozható forgalomba, illetve állítható elõ élelmiszer belõle, ha teljesülnek a következõ feltételek: a) mielõtt a nyers cukrot berakodnák, a tartályt, illetve tartályhajót hatékonyan megtisztították, az elõzõ szállítmány maradványait és egyéb szennyezõdéseket eltávolították, valamint mindezt ellenõrizték, és b) a nyers cukrot közvetlenül megelõzõ szállítmány nem lehet folyékony anyag. 13. (1) Az az élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért felelõs, olyan tanúsítványt állít ki, amely pontosan és részletesen leírja az érintett tartályokban és tartályhajókban szállított elõzõ szállítmányt, és a nyers cukor szállítása elõtt alkalmazott tisztítási eljárás jellegét és hatékonyságát. (2) A tanúsítvány a szállítmányt végigkíséri a szállítás minden állomásán, egészen a finomítóig, és a finomító megõrzi a fenti okirat egy példányát. A tanúsítványon jól láthatóan és kitörölhetetlenül az alábbi mondatot kell feltüntetni: Ezt a terméket emberi fogyasztásra való felhasználás elõtt finomítani kell.

14 382 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám (3) Az az élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért, illetve finomításáért felelõs, az illetékes élelmiszer-ellenõrzõ hatóságok kérésére bemutatja a tanúsítványt. 14. (1) Az olyan nyers cukrot, amelynek tengeri szállítása nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban, illetve tartályhajókban történt, teljes és hatékony finomításnak kell alávetni, és csak ezt követõen lehet élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevõként való felhasználásra alkalmasnak tekinteni. (2) Az élelmiszer-elõállító, illetve élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért, illetve finomításáért felelõs, a nyers cukor berakodását megelõzõ tisztítási folyamatot a finomított cukor biztonsága és egészséges volta szempontjából döntõ fontosságúnak köteles tekinteni, figyelembe véve a tartályban vagy tartályhajóban elõzõleg szállított szállítmány jellegét. Záró rendelkezések 15. (1) E rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az élelmiszerekrõl szóló évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM NM IKM rendelet 1/A. és 3. -a, valamint 1. számú melléklete, b) a vagdalt, darált és elõkészített (fûszerezett) húsok elõállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai követelményeirõl szóló 77/2002. (VIII. 23.) FVM ESZCSM együttes rendelet, c) a nyers tej, a hõkezelt tej és a tej alapú termékek elõállításának, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 1/2003. (I. 8.) FVM ESZCSM együttes rendelet, d) az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM ESZCSM együttes rendelet, e) az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM ESZCSM együttes rendelet módosításáról szóló 129/2003. (XII. 23.) FVM ESZCSM együttes rendelet, f) a hatósági élelmiszer-ellenõrzésrõl szóló 92/2004. (V. 25.) FVM ESZCSM GKM együttes rendelet, g) az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM ESZCSM együttes rendelet módosításáról szóló 141/2004. (IX. 30.) FVM ESZCSM GKM együttes rendelet. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló 14/2006. (II. 16.) FVM EüM ICSSZEM együttes rendelet 2. -ának 9. és 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. E rendelet alkalmazásában:] 9. Helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a kistermelõ gazdaságának helye szerinti településen lévõ kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység. 10. Termelési régión belül mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely: a kistermelõ gazdaságának helye szerinti megyében, illetve az azzal szomszédos megyékben mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely azzal, hogy e rendelkezés vonatkozásában a fõvárost és Pest megyét egy megyének kell tekinteni. 16. Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/41/EK irányelve (2004. április 21.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékek elõállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi feltételekrõl szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezésérõl, valamint a 89/662/EGK, a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról, b) a Bizottság 96/3/EK irányelve (1996. január 26.) a folyékony olajok és zsírok ömlesztett tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitõl való eltérés engedélyezésérõl, c) a Bizottság 2004/4/EK irányelve (2004. január 15.) a folyékony olajok és zsírok ömlesztett tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitõl való eltérés engedélyezésérõl szóló 96/3/EK irányelv módosításáról, d) a Bizottság 98/28/EK irányelve (1998. április 29.) az ömlesztett nyers cukor tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitõl való eltérés engedélyezésérõl. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter Dr. Horváth Ágnes s. k., egészségügyi miniszter

15 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 383 Melléklet a 68/2007. (VII. 26.) FVM EüM SZMM együttes rendelethez Megengedett elõzõ szállítmányok jegyzéke Anyag (szinonim elnevezések) Ecetsav Ecetsav-anhidrid (etán-anhidrid) Aceton (dimetil-keton; 2-propanon) Savolajok és zsírsav-desztillátumok növényi olajokból és zsírokból, illetve azoknak állati zsírokkal és olajokkal vagy tengeri hal zsírokkal és olajokkal képzett keverékeibõl Ammónium-hidroxid (ammónium-hidrát; ammónia oldat; aqua ammónia) Ammónium-polifoszfát Állati, növényi és tengeri hal eredetû olajok és zsírok (kivéve a kesudióhéjolajat és a nyers tall-olajat) Méhviasz (fehér és sárga) Benzil-alkohol (csak gyógyszerészeti és reagens tisztaságú) Butil-acetátok (n-; szek-; terc-) Kalcium-klorid-oldat csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak rá hasonló korlátozások Kalcium-lignoszulfonát Kandelilla-viasz Karnauba-viasz (Brazil viasz) Ciklohexán (hexametilén; hexanaftol; hexahidro-benzol) Epoxidált szójaolaj (minimum 7% maximum 8% etilén-oxid kötésû oxigénnel) Etanol (etil-alkohol) Etil-acetát (ecetéter, ecetészter, ecetnafta) etil-hexanol (2-etil-hexil-alkohol) Zsírsavak: Arachinsav (eikozánsav) Behénsav (dokozánsav) Vajsav (n-vajsav, butánsav, etil-ecetsav, propil-hangyasav) Kaprinsav (n-dekánsav) Kapronsav (n-hexánsav) Kaprilsav (n-oktánsav) Erukasav (cisz-13-dokozénsav) Heptánsav (n-heptánsav) Laurinsav (n-dodekánsav) Lauronsav (dodecénsav) CAS-szám

16 384 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám Anyag (szinonim elnevezések) CAS-szám Linolsav (9,12-oktadekadién-sav) Linolénsav (9,12,15-oktadekatrién-sav) Mirisztinsav (n-tetradekánsav) Mirisztoleinsav (tetradecénsav) Olajsav (n-oktadecén-sav) Palmitinsav (n-hexadekánsav) Palmitolénsav (cisz-9-hexadekán-sav) Pelargonsav (n-nonánsav) Ricinolsav (cisz-12-hidroxi-oktadecén-9-sav; ricinusolajsav) Sztearinsav (n-oktadekánsav) Valeriánsav (n-pentánsav; valeriánsav) Zsíralkoholok: Butil-alkohol (1-butanol; butil-alkohol) Hexanol (1-hexanol, hexil-alkohol) Oktanol (1-n-oktanol; heptil-karbinol) Cetil-alkohol (C 16 alkohol; 1-hexadekanol; palmitil-alkohol; n-primer hexadecil-alkohol) Decil-alkohol (1-dekanol) Heptanol (1-heptanol, heptil-alkohol) Lauril-alkohol (n-dodekanol, dodecil-alkohol) Mirisztil-alkohol (1-tetradekanol, tetradekanol) Nonil-alkohol (1-nonanol; pelargon-alkohol; oktil-karbinol) Oleil-alkohol (oktadecén-ol) Sztearil-alkohol (1-oktadekanol) Tridecil-alkohol (1-tridekanol) Zsíralkohol-keverékek: Lauril-mirisztil-alkohol (C12-C14) Cetil-sztearil-alkohol (C16-C18) Zsírsavészterek bármely olyan észter, amely a fent felsorolt zsírsavaknak a fent felsorolt zsíralkoholokkal való kombinációjából keletkezik. Például butil-mirisztrát, oleil-palmitát és cetil-sztearát Zsírsav metilészterek: Metil-laureát (metil-dodekanoát) Metil-palmitát (metil-hexadekanoát) Metil-sztearát (metil-oktadekanoát) Metil-oleát (metil-oktadecenoát) Hangyasav (metánsav; hidrogén-karboxil-sav) Glicerin (glicerinalkohol; glicerin) Glikolok: Butándiol 1,3-butándiol (1,3-butilén-glikol) ,4-butándiol (1,4-butilén-glikol)

17 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 385 Anyag (szinonim elnevezések) CAS-szám Polipropilén-glikol (400 fölötti molekulatömegû) Propilén-glikol [1,2-propilén-glikol; 1,2-propándiol; 1,2-dihidroxi-propán; monopropilén-glikol (MPG); metil-glikol] 1,3-propilén-glikol-(trimetilén-glikol, 1,3-propándiol) n-heptán n-hexán (technikai tisztaságú) Izobutil-acetát Izodekanol (izodecil-alkohol) Izononanol (izononil-alkohol) Izooktanol (izooktil-alkohol) Izopropanol (izopropil-alkohol; IPA) Limonén (dipentén) Magnézium-klorid oldat Metanol (metil-alkohol) Metil-etil-keton (2-butanon) Metil-izobutil-keton (4-metil-2-pentanon) Metil-tercier-butil-éter (MTBE) Melasz Montán-viasz Paraffinviasz Pentán Foszforsav (ortofoszforsav) Ivóvíz csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak arra hasonló korlátozások Kálium-hidroxid (kálilúg) csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak arra hasonló korlátozások n-propil-acetát Propilén tetramer Propil-alkohol (propán-1-ol; 1-propanol) Nátrium-hidroxid (marószóda, lúg) csak akkor megengedett elõzõ szállítmányként, ha az azt közvetlenül elõzõ szállítmány szerepel e jegyzékben, és nem vonatkoznak arra hasonló korlátozások Szilícium-dioxid Nátrium-szilikát (vízüveg) Szorbitol (D-szorbitol; hexahidro-alkohol; D-szorbit) Kénsav Karbamid-ammónia-nitrát oldat (UAN) Borseprõ (vinasz, vinaccia, borkõüledék, vini, argil-agyag, arcilla-agyag, weinstein, nyers borkõpép, nyers kálium-bitartarát) Fehér ásványolajok

18 386 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám Az Alkotmánybíróság 48/2007. (VII. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. a) pontja alkotmányellenes, ezért azt december 31. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. b) pontja, a 21. (2) bekezdés e) pontja és a 24. -a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Négy indítványozó közös indítványban kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 6. a) és b) pontjainak, a 21. d) pontjának és a 24. -ának alkotmányellenességét és azokat semmisítse meg. Siófok Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete (a továbbiakban: Képviselõ-testület) a 37/2006. (XII. 15.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm1.) és az 5/2007. (III. 2.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm2.) módosítva az Ör. támadott rendelkezéseit az idegenforgalmi adó és építményadó mértékét január 1-jétõl megemelte, illetve új mentességi szabályokat állapított meg. Az indítványozók véleménye szerint az építményadóemelés mértékének az Ör ában történõ megállapításánál a Képviselõ-testület amikor Siófok Város egységes közigazgatási területét önkényesen két övezetre osztotta jogellenesen járt el, az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben a magasabb mértékû adó megállapításával. Az indítványozók álláspontja szerint ez sérti a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. c) pontját, mert az építményadót nem az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapította meg, illetve sérti az Alkotmány 70/A. (1) bekezdését, mivel hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az Ör. támadott rendelkezése. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartották az indítványozók az Ör. 21. (1) bekezdés d) pontját az indítványozók ten 21. d) pontjának jelölték, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m 2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az indítványozók továbbá az Ör. 6. -ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást is jogszabályellenesnek vélték, egyrészt azért mert véleményük szerint az építményadó-rendeletben azt nem lehet szabályozni, továbbá az idegenforgalmi adó mértéke a törvényi felsõ határt eléri és ugyancsak indokolatlan különbséget tesz a II. övezetben lakók javára az I. övezetben lakókkal szemben. Az ötödik indítványozó önálló indítványában az Alkotmány 59. (1) bekezdésére, a 70/A. (1) és (2) bekezdésére, valamint a 70/E. (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. (1) bekezdés d) pontja és a 24. -a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések diszkriminatívak, mivel Siófok város közigazgatási területét két övezetbe sorolta be az építményadó fizetési kötelezettség mértéke szempontjából, és az I. övezetben lakókat jogalap nélkül irreálisan magas adóval sújtja, ami nem veszi figyelembe az adózók teherbíró képességét és ellehetetleníti õket. Az indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében. Az indítványozó a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét nem indokolta. Az indítványozó kiegészítõ indítványában az Ör. támadott 21. (1) bekezdés d) pontja és 24. -a törvényellenességére vonatkozóan az Alkotmány 44/A. (2) bekezdését és a Htv. 6. a) és e) pontját, valamint a 7. b) pontját is meghivatkozta. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az indítványozók által támadott Ör. 21. (1) bekezdés d) pontjának jelölése az Örm a alapján március 2-ától 21. (2) bekezdés e) pontra változott, mivel az Örm a az Ör ába új (1) bekezdést, illetve az Örm a az Ör. korábbi 21. (1) bekezdésének jelölését (2) bekezdésre módosította, valamint új d) pontot állapított meg a rendeletben és egyidejûleg a korábbi d) pont jelölését e) pontra módosította. Ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatát az indítványok erre vonatkozó részében az Ör. 21. (2) bekezdés e) pontjára folytatta le. Az Alkotmánybíróság a két indítványt tartalmi azonosságukra tekintettel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határo-

19 2007/8. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 387 zat (ABH 2003, 2065.) 28. -ának (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálta el. II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következõk: 44/A. (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. 59. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. 2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései: 1. (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be. 6. Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: a) az 5. -ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetõleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének idõpontját és idõtartamát (határozott vagy határozatlan idõre) meghatározza, c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan az e törvényben meghatározott felsõ határokra, illetõleg a 16. a) pontjában, a 22. a) pontjában, a 26. -ában, a 29. -ának (1) bekezdésében, a 33. -ának a) pontjában meghatározott felsõ határoknak évre a KSH által évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, évtõl pedig a évre és az adóévet megelõzõ második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felsõ határ és a felsõ határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel megállapítsa, d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse, e) e törvény és az adózás rendjérõl szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. 7. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. ) csak egyféle az önkormányzat döntése szerinti adó (5. ) fizetésére kötelezheti, b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével határozhatja meg, c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, (...) 15. Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: a) az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke. 16. Az adó évi mértékének felsõ határa: a) a 15. a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m 2, 30. (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a 12. -ban meghatározottak szerinti tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak. 32. Az adó alapja: a) a 30. (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén 1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy 2. a megkezdett vendégéjszakára esõ a) szállásdíj, ennek hiányában b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülõhasználati jog) fizetendõ ellenérték (pl. üzemeltetési költség); b) a 30. (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. 33. Az adó mértékének felsõ határa: a) a 32. a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; b) a 32. a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a; c) a 32. b) pontja alapján: épület után évente 900 Ft/m Az Ör. indítvánnyal támadott Örm1.-gyel megállapított rendelkezései:

20 388 TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 2007/8. szám 6. Az adó mértéke: a) a 3. (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m 2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal. 21. (1) Mentes az adó alól: (...) d) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m 2 -ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan, 24. (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m 2 -nél nem nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m 2 ; b) 80 m 2 -nél nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m 2 ; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m 2. II. övezetben: 600 Ft/m 2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. -ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével. 5. Az Ör. indítvánnyal támadott hatályos rendelkezései: 6. Az adó mértéke: a) a 3. (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m 2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal. 21. (1) Kérelem alapján egyéni elbírálással mentesíthetõ részben vagy egészben az adó megfizetése alól az I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki szociális rászorultsága alapján az általa lakott építményben a ráesõ adót megfizetni nem képes. (2) Mentes az adó alól: (...) d) I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki az adó alapjául szolgáló épületbe, épületrészbe december 31. napja elõtt létesített lakcímet és igazolja, hogy életvitelszerûen ott is tartózkodik, mentes 80 m 2 -ig a megállapított adó 60%-ának, 80 m 2 felett pedig a megállapított adó 50%-ának megfizetése alól, e) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m 2 -ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan, 24. (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m 2 -ig a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m 2 ; b) 80 m 2 felett a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m 2 ; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m 2. II. övezetben: 600 Ft/m 2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. -ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével. III. Az indítványok részben megalapozottak. 1. Az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése alapján a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. -a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. -a tartalmazza. A Htv a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. az adóalanyokat, a 13. a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének idõpontját. A Htv. 6. c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró-képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második ré-