Jelzési, Forgalmi és Gépészeti Utasítás. az erdei vasutak számára

Átírás

1 az erdei vasutak számára II. rész Forgalmi utasítás

2 TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELELŐSSÉG MAGATARTÁS A VÁGÁNYOK KÖZÖTT, JÁRMŰVEKEN BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSRE ALKALMAS ÁLLAPOT MUNKAHELY ELHAGYÁSA RENDELKEZÉSEK ADÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA Parancskönyv MUNKAVÉGZÉS RENDKÍVÜLI HELYZETBEN SZOLGÁLATI BEOSZTÁS Jelentkezés szolgálattételre Szolgálatátadás HIBAELŐJEGYZÉSI KÖNYV FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK FORGALMI SZOLGÁLAT SZOLGÁLATI HELYEK VÁGÁNYOK JÁRMŰVEK, VONATOK SZEMÉLYZET ÉRTEKEZŐ BERENDEZÉSEK EGYÉB FOGALMAK, KIFEJEZÉSEK VÁLTÓK, VÁLTÓ- ÉS VÁGÁNYÚTELLENŐRZÉS A VÁLTÓK ALKATRÉSZEI Tősínek és csúcssínek Gyökkötések Sínszékek Összekötő rudak Csúcssínrögzítő szerkezet Váltózár Állítókészülék A VÁLTÓK FORGALOMBIZTONSÁGA Sebesség a váltókon VÁLTÓGONDOZÁS A VÁLTÓK HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE FORGALMI SZEMPONTBÓL A használhatóság ellenőrzése A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA, LEZÁRÁSA A VÁGÁNYÚT BEÁLLÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A vágányút beállításának elrendelése A vágányút beállítása A vágányút ellenőrzése VÁLTÓELLENŐRZÉS (MEGGYŐZŐDÉS A VÁLTÓK HELYES ÁLLÁSÁRÓL) VÁLTÓFELVÁGÁS A VÁLTÓZÁRKULCSOK KEZELÉSE ÚTÁTJÁRÓK ÚTÁTJÁRÓ FEDEZÉSE JELZŐŐRREL ÚTÁTJÁRÓ FEDEZÉSE FÉNYSOROMPÓVAL A fénysorompó használhatatlansága RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK JÁRMŰKAPCSOLÁSOK KAPCSOLÁSI MÓDOK Kapcsolás középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel Kapcsolás merev kapcsolórúddal Kapcsolás rakománnyal Kapcsolás szükségkapcsolással II. rész 2

3 5.2 MÁS ALKATRÉSZEK KAPCSOLÁSA KAPCSOLÁSRA KÖTELEZETT DOLGOZÓK TOLATÓSZOLGÁLAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Tolatásvezető kijelölése A tolatásvezető teendői A tolatásban részt vevők teendői A vágányút beállításának közlése Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányokon, útátjárón A mozdony megindítása, tolatási sebesség Tolatás megszüntetése, szüneteltetése KÜLÖNLEGES TOLATÁSI MÓDOK Tolatás emberi erővel Tolatás közúti járművel Tolatás szalasztással VONATVÉDELEM TOLATÁS KÖZBEN Tolatás vonat közeledésekor Tolatás nyílt pálya felé VÉDEKEZÉS A JÁRMŰMEGFUTAMODÁSOK ELLEN ELJÁRÁS VONATSZAKADÁS ALKALMÁVAL MEGFUTAMODOTT JÁRMŰVEK MEGÁLLÍTÁSA A VONATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, VONATSZEMÉLYZET A MOZDONYOK ALKALMAZÁSA A VONATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI KÜLÖNLEGES BESOROZÁSI ESETEK Vegyesvonatok Tűz- és robbanásveszélyes áruval rakott kocsik Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal kapcsolt kocsik Hóeke A VONATOK TERHELÉSE A vonat tömegének megállapítása Megengedett vonatterhelés A VONATOK HOSSZA A vonathossz megállapítása Megengedhető vonathossz A VONATSZEMÉLYZET HELYE ÉS LÉTSZÁMA A vonatszemélyzet létszáma A vonatkísérők száma és helye A VONATOK SZÁMOZÁSA VASÚTÜZEMI SZÁMRENDSZER A számozási rendszer alapjai A vasútüzem sorszáma Vonatnemek A vonatok iránya és közlekedési időszaka MENETRENDKÖNYVBEN MEGHIRDETETT VONATOK A VONATKÖZLEKEDÉS LEBONYOLÍTÁSA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A közlekedés szabályozása A vonatok sebessége Figyelési és tájékozódási kötelezettség A VONATOK KÖZLEKEDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Alapszabályok Azonos irányú vonat indítása a visszajelentés vétele előtt (látra közlekedés) Forgalomirányítás Értekezés a vonatok és a forgalmi szolgálattevők között Engedélyadás a vonatok részére...23 II. rész 3

4 Visszajelentés a vonatok részéről Vonattalálkozás Eljárás, ha az értekezés lehetetlen Értekezés két forgalmi szolgálattevő között Hozzájárulás rendelkezési szakaszok között közlekedő vonat indításához Visszajelentés rendelkezési szakaszok között Eljárás, ha az értekezés lehetetlen ÍRÁSBELI RENDELKEZÉSEK KIÁLLÍTÁSA, KÉZBESÍTÉSE A VONATOK FELHATALMAZÁSA INDÍTÁSRA, ÁTHALADÁSRA Több mozdonnyal közlekedő vonatok Várakozás csatlakozásra A VONATOK FOGADÁSA Bejárati vágány Vonatfogadás foglalt vágányra A megállás helye A vonat megérkezésének ellenőrzése FELTÉTELES MEGÁLLÓK SZOLGÁLAT A VONATOKNÁL FIGYELÉSI KÖTELEZETTSÉG MAGATARTÁS ÁLLOMÁSON VALÓ TARTÓZKODÁS KÖZBEN, VONATÁTADÁS AZ UTASOK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉDELME LASSÚMENET, VÁGÁNYZÁR LASSÚMENETEK Eljárás sérült pályarész felfedezésekor FENNTARTÁSI MUNKÁK NEM VÁGÁNYZÁR KERETÉBEN VÁGÁNYZÁR Előre látott vágányzár Előre nem látott vágányzár Biztonsági intézkedések A vágányzár megszüntetése Több rendelkezési szakaszt érintő lassúmenet, vágányzár RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK SEGÉLYMOZDONYOK A FORGALMI SZOLGÁLAT VÉGZÉSE TÉLEN A PÁLYA JÁRHATÓSÁGÁT VESZÉLYEZTETŐ ESEMÉNY ELJÁRÁS A PÁLYA JÁRHATATLANSÁGA ESETÉN SZEMÉLYI SÉRÜLÉSSEL, ANYAGI KÁRRAL JÁRÓ ESEMÉNYEK Balesetek Felettesek értesítése Tűz II. rész 4

5 1. Általános rendelkezések 1.1 Felelősség A felelősség a munka végzéséért egyéni, de valamennyi dolgozó köteles őrködni afelett, hogy a szolgálatot mások is szabályszerűen végezzék, és a biztonságot veszélyeztető módos senki se dolgozzék. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a felelősség alól. Veszélyes helyzet, rendkívüli esemény, szabálytalanság észrevételekor a dolgozó köteles a helyzet megszüntetése, a veszély elhárítása iránt intézkedni, közvetlen felettesének vagy a szolgálati főnöknek jelentést tenni. Szolgálatban lévő dolgozó saját munkáját az átruházható teendők kivételével mással nem végeztetheti. Az a dolgozó, aki nincs szolgálatban vagy más szolgálati ághoz tartozik veszélyelhárítás kivételével nem avatkozhat a szolgálatban lévők munkájába. 1.2 Magatartás a vágányok között, járműveken A vágányok környezetében szolgálatot végzőknek ügyelniük kell arra, hogy a tolatás illetve vonatmozgás, jeges, havas terep, mélyedés ne veszélyeztesse testi épségüket. Nem szabad a csúcssín és a tősín közé lépni, sínszálra lépni, ülni. A szolgálati ténykedés közben szükséges eseteken kívül sohasem szabad a járművek alatt, valamint a járművek közelében űrszelvényen belül tartózkodni. Csak lépésnél kisebb sebességgel haladó járműre szabad fellépni vagy arról lelépni, ha az más ok miatt (csúszás- vagy botlásveszély, elégtelen térvilágítás) nem veszélyes. Mozgó járműről testtel a menetirányba fordulva kell lelépni. A járműveken csak az erre kiképzett helyeken szabad tartózkodni, nem szabad a lépcsőjére ülni, haladó járműről messze kihajolni. Járműcsoporton való átkelésnél a fékállásokat, személyszállító kocsiknál a kocsik előterét kell igénybe venni. Mozgó járművek közé menni tilos. Járművek előtt csak akkor és olyan helyen szabad átmenni, hogy az űrszelvény azok odaérkezése előtt kellő időben, biztonságosan elhagyható legyen, figyelembe véve, hogy az álló járművek is megfutamodhatnak. 1.3 Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot Biztonságos munkavégzésre alkalmatlannak kell minősíteni a dolgozót, ha alkoholt vagy kábító hatású szert fogyasztott, vagy állapota orvosi vizsgálat nélkül is megállapíthatóan akadályozza a biztonságos munkavégzésben. Biztonságos munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelentkező, vagy munkája során alkalmatlanná váló dolgozót szolgálatba állítani, illetve szolgálatban megtűrni nem szabad, a vasút területéről el kell távolítani. A biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotért elsősorban a dolgozó felelős. 1.4 Munkahely elhagyása A dolgozó a munkahelyét veszélyhelyzet kivételével csak a munkájára vonatkozó előírások szerint vagy a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Visszatéréskor jelentkeznie kell az engedélyt adónál, aki a dolgozót a munka folytatása előtt köteles tájékoztatni a távollétében történt, és a munkavégzésével kapcsolatos változásokról. 1.5 Rendelkezések adása és végrehajtása Rendelkezéseket röviden és érthetően kell adni. A dolgozó jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha az utasítás teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadni. Ha a dolgozó olyan rendelkezést kap, amely megítélése szerint utasítás vagy szabályellenes: köteles erre a figyelmet felhívni, s ha a rendelkezést adó ennek ellenére ragaszkodik a rendelkezés végrehajtásához, azt a rendelkezést adó köteles írásban megismételni, vagy részére a szolgálatot át kell adni. II. rész 5

6 1.5.1 Parancskönyv Az üzemfőnökség a szolgálat ellátásával kapcsolatos külön rendelkezéseket parancskönyvben köteles közölni. A parancskönyvben foglaltakat minden dolgozó köteles a szolgálat megkezdése előtt tudomásul venni, és ennek jeléül aláírni. A már hatályát vesztett rendelkezéseket egyértelműen érvényteleníteni kell. 1.6 Munkavégzés rendkívüli helyzetben Rendkívüli helyzetben konkrét előírások hiányában is köteles a dolgozó elvégezni a munkáját úgy, ahogy az megítélése szerint az adott körülmények között a legbiztonságosabb. 1.7 Szolgálati beosztás A szolgálati főnök vagy megbízottja állítja össze a szolgálati beosztást, és közli a dolgozókkal. A személyzet tagjai egyidejűleg több munkakört is elláthatnak az utasítás rendelkezései szerint, vagy a szolgálati beosztásban közölt módon. A dolgozó indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni akkor, ha erre utasítást kap, az oda vonatkozó munkabiztonsági figyelemfelhívás után. Megbetegedést, továbbá a szolgálat átvételét vagy folytatását gátló körülményt azonnal jelenteni kell a szolgálati főnöknek Jelentkezés szolgálattételre A személyzet a szolgálat megkezdése előtt a szolgálati beosztásban megjelölt időben és helyen, a szolgálati főnöknél vagy az általa kijelölt dolgozónál köteles jelentkezni. Jelentkezés alkalmával és szolgálat végzése közben is meg kell győződni a dolgozók biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról, közölni kell velük az elvégzendő munkát, fel kell hívni a figyelmüket az utasításszerű és balesetmentes szolgálattételre Szolgálatátadás A szolgálatátadás írásban történik, a szolgálat megkezdésének és befejezésének bejegyzésével (Szolgálati napló). Folyatólagos szolgálat esetén a szolgálatot személyesen kell átadni, de az átadó az esetleges további tájékoztatások céljából a helyi viszonyoknak megfelelő ideig köteles a munkahelyén maradni. Át kell adni a szolgálati hely tartozékait (pl. váltózárkulcsok, jelzőeszközök, biztonsági eszközök, naplók stb.). Közölni kell a szolgálat zavartalan és biztos folytatásához szükséges tudnivalókat, a már megtett intézkedéseket és fel kell hívni a figyelmet a megteendőkre. Külön közölni kell a forgalmi-, vágány és elegyhelyzetet, a berendezések hiányosságait, a rendkívüli módon bevezetett lassúmeneteket, vágányzárakat. Ha a szolgálat átadás nem személyesen történik, mindezeket a szolgálat átadása mellett írásban kell rögzíteni. 1.8 Hibaelőjegyzési könyv A rendelkező állomásokon Hibaelőjegyzési könyvet kell tartani. A forgalmi szolgálattevő köteles bejegyezni a vágányzaton, távközlő és biztosítóberendezésekben bekövetkezett meghibásodásokat, jelzők hiányát, ha azt megállapítja vagy erről hozzá bejelentés érkezik. A forgalmi szolgálattevő egyúttal köteles értesíteni a meghibásodásról az illetékes szakszolgálatot. A hibát kijavító dolgozónak (vagy munkavezetőnek) be kell jegyeznie a javítás megtörténtét. 2. Fogalom-meghatározások 2.1 Forgalmi szolgálat A vonatközlekedés előkészítésével, tervszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi ténykedés gyűjtő elnevezése. II. rész 6

7 2.2 Szolgálati helyek Kezdőpont, végpont: Állomás: Rendelkező állomás: Rendelkezési szakasz: Elágazó állomás: Fejállomás: Csúcsfordító: Pályaelágazás: A vasútvonalak kezdő- és végpontját az üzemfőnökség jelöli ki, és a helyi mellékletben kell közölni. Vonattalálkozásra, személy illetve áruforgalomra berendezett szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányán kívül további vágány is van. Az az állomás, ahol a forgalmi szolgálattevő szolgálatát végzi. Egy forgalmi szolgálattevő által irányított vonalszakasz. Több rendelkezési szakaszra osztott vasúthálózatokon a rendelkezési szakaszok felosztását a Helyi melléklet közli. Olyan állomás, ahonnan ugyanazon vasútnak más vasútvonala ágazik ki. Olyan állomás, amelynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt pálya. Olyan, szintkülönbség legyőzésére létesült fejállomás, amelyhez két nyílt pálya csatlakozik. Olyan nyíltvonali szolgálati hely, ahol ugyanazon vasútnak más vasútvonala ágazik ki. A szolgálati hely területe: Állomás, pályaelágazás V-betűs (bejárati) jelzőin belüli terület (1. ábra), fejállomásokon a V-betűs (bejárati) jelzőn belüli terület. Nyílt pálya: Két szomszédos állomás közti pályarész (1. ábra). Nyílt pálya A szolgálati hely területe Nyílt pálya V V Megállóhely: Szolgálati hely: 1. ábra: A terület fogalmak értelmezése Személyforgalomra berendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt pálya vágányán kívül más vágány nincs. Állomások, pályaelágazások, megállóhelyek gyűjtő elnevezése. Személyzet nélküli szolgálati hely: Olyan szolgálati hely, ahol forgalmi dolgozó helyben nem teljesít szolgálatot. Ha a szolgálati helyen forgalmi dolgozó csak időszakosan teljesít helyben szolgálatot: a szolgálat szünetelés idején személyzet nélküli szolgálati helynek minősül. 2.3 Vágányok Nyomtávolság: A vágány két sínszála belső oldalának egymástól való távolsága. A normál nyomtáv 1435 mm, a keskeny nyomtáv ennél kevesebb, általában 600 vagy 760 mm. 600 vagy 760 mm 2. ábra: Nyomtávolság Fővágány: Átmenő fővágány: Mellékvágány: A szolgálati hely minden vonatfogadásra kijelölt vágánya. A nyílt pálya vágányának egyenes irányban álló váltókon át folytatását képező vágány. Ha ilyen vágány nincs, vagy az nem fővágány, esetleg több van akkor az átmenő fővágány a Helyi mellékletben kijelölt vágány. Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány fejállomáson, elágazó állomáson, pályaelágazáson az elágazó vonal felől. A szolgálati hely vonatfogadásra ki nem jelölt vágányai. II. rész 7

8 Munkavágány: Vágányút: Vágányzár: Váltó: Pályasebesség: Űrszelvény: Vasútüzemi célból épített ideiglenes vágány. Az a vágányrész, amelyen az érkező vonat az első bejárati váltótól a megállás helyéig halad, az induló vonat az indulás helyétől az utolsó kijárati váltó teljes elhagyásáig halad, áthaladó vonat az első bejárati váltótól a teljes áthaladásig halad, tolatás esetén tolatni kell. Vágány vagy vágányrész időleges kizárása a forgalomból. Vágányba épített szerkezet, mellyel a haladó járművek eredeti irányuktól jobbra vagy balra terelhetők. Forgalmi szempontból a pályán alkalmazható legnagyobb sebesség, amelyet az utasítás Helyi melléklete tartalmaz. A vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk levő rakományok biztonságos áthaladásához szükséges tér (3. ábra). 3. ábra: Űrszelvény Fedezendő pont: Állomások, pályaelágazások első váltójának csúcsa vagy gyök felől érintett váltó esetén a biztonsági határjelző, útátjárók. 2.4 Járművek, vonatok Vontatójármű, mozdony: Vonóerő kifejtésére, elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármű, mely rendelkezhet utas vagy poggyásztérrel is. Mozdonynak kell tekinteni az önjáró munkagépeket is. Besorozás szerint (4. ábra) a mozdony lehet: 1. előfogat-, 2. vonó-, 3. közbesorozott, 4. tolómozdony. с 1 сииисиииис 2 4. ábra: Mozdonyok besorozása 3 4 Motorkocsi: Vonat: Személy illetve poggyász szállítására alkalmas gépi vonóerejű jármű, forgalmi szempontból mozdonynak kell tekinteni. Általában nyílt pályán történő közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt olyan szerelvény, melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van. Forgalmi szempontból vonatként kell kezelni a jelzőeszközzel felszerelt egyedül közlekedő mozdonyt, önjáró munkagépeket és teher-vágánygépkocsit is. II. rész 8

9 Rendkívüli vonat: Mentesítő vonat: Különvonat: Szolgálati vonat: Személyszállító vonat: Vegyesvonat: Tehervonat: Tolt vonat: Vonattalálkozás: Elegy: Tolatás: Járműmegfutamodás: Szükség esetén forgalomba helyezett mentesítő-, külön- vagy szolgálati vonat. Rendkívüli utas- vagy elegyáramlás esetén forgalomba helyezett vonat. Közforgalomban igénybe nem vehető, külön rendelkezéssel forgalomba helyezett vonat. Vasútüzemi célból forgalomba helyezett vonat. Utas- és áruszállításra nem használható fel. (Pl. mozdony-, szerelvény-, munka-, próbavonat, mozdonyvezetői vizsgamenet, stb.) Utasszállítás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő elnevezése. Olyan személyszállító vonat, amely teherforgalmat is lebonyolít. Áruszállítás, -fuvarozás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő elnevezése. Hátul működő mozdonnyal továbbított vonat. Közlekedő vonatok szolgálati helyen történő találkozása: vonatkeresztezés: ellenkező irányú vonatok találkozása, vonatmegelőzés: azonos irányú vonatok találkozása, amikor a később érkező vonat indul tovább hamarabb Vonattal továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezése. A menesztett vonatok közlekedését kivéve vasúti járművek emberi vagy gépi erővel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása. Olyan esemény, amikor leállított vasúti járművek a dolgozók szándékán kívül elmozdulnak, tolatásnál a vasúti járművek a tolatott járművektől elválnak és a tervezett helyen nem állnak meg, tovább- vagy visszagördülnek, vonatról járművek leszakadnak és nem állnak meg. 2.5 Személyzet Dolgozó: Üzemfőnök: Szolgálati főnök: Üzemfőnökség: Vasúti szakfelügyelő: Állomási személyzet: A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkavállaló, vagy más jogviszony alapján vasúti szolgálatot ellátó személyek. A vasútüzem vezetője. Felelősséggel tartozik az üzem tervszerű, forgalombiztos és gazdaságos működéséért. Valamely szakszolgálat vezetője. Az üzemfőnök és a szolgálati főnökök gyűjtő elnevezése. Az erdőgazdaságok központjában a vasútüzemeket felügyelő dolgozó. Állomáson forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtő elnevezése. Forgalmi szolgálattevő: A közlekedés, továbbá a tolatás irányítója. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit valamennyi szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani. Váltókezelő: Mozdonyszemélyzet: Mozdonyvezető: Vonatfékező: Jegyvizsgáló: A váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével megbízott dolgozó. Vontatójárművön szolgálatot végző műszaki dolgozók gyűjtő elnevezése. Vontatójármű vezetője. Vonatvezető nélkül közlekedő vonatnál ellátja a vonatvezető feladatait. Kézifékes és vegyes fékezésű vonaton a kéziféket kezelő dolgozó. Személyszállító vonatokon jegyvizsgálást végző dolgozó, szükség esetén vonatfékező. Vonatkísérő személyzet: A vonaton mozdonyszemélyzeten kívül forgalmi ténykedést végző dolgozók gyűjtő elnevezése. Vonatszemélyzet: A vonatkísérő és mozdonyszemélyzet gyűjtő elnevezése. Vonatvezető: A vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője. Szükség esetén tolatásvezető, személyszállító vonatnál jegyvizsgáló. Tolatószemélyzet: A tolatásban résztvevő dolgozók gyűjtő elnevezése. II. rész 9

10 Tolatásvezető: Kocsirendező: Árukísérő: Tolatási műveletet a helyszínen irányító, ellenőrző és szükség esetén végző dolgozó. A tolatásvezető vezetése alatt a mozdonyszemélyzet kivételével a tolatásban részt vevő dolgozó. A szállított vagy fuvarozott árut kísérő, azt felügyelő dolgozó. 2.6 Értekező berendezések Mozdonyrádió: Mobiltelefon: Rádió: Olyan berendezés, amely alkalmas összeköttetés létesítésére a forgalmat irányító szolgálati helyek és a mozdonyvezető között. Olyan rádiós telefonkészülék, mely közcélú hálózaton keresztül biztosít összeköttetést a dolgozók között, illetve más, nem vasúti telefonkészülékekkel. A mozdonyrádió és mobiltelefon gyűjtő elnevezése. Utastájékoztató hangszórós távbeszélő: Olyan berendezés, mely lehetővé teszi a szolgálati helyiségből az utasok tartózkodására kijelölt területekre információk, biztonsági figyelmeztetések közlését. 2.7 Egyéb fogalmak, kifejezések Feltételes megálló: Látra közlekedés: A menetrendben megjelölt megálló, ahol a személyszállító vonatoknak csak akkor kell megállniuk, ha ott le vagy felszálló utas van, vagy ha erről nem lehet egyértelműen meggyőződni. Olyan közlekedési mód, amikor ugyanazon pályán két azonos irányban haladó vonat közül a második úgy közlekedik, hogy mozdonyvezetőjének számítania kell a vonata előtt haladó előző vonatra. a vonat személyzetét értesíteni kell : A közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdony- és vonatvezetővel közölni kell. A mozdonyvezetővel Írásbeli rendelkezésen írásban, és kézbesítéskor élőszóval is. Ha az utasítás a megfelelő helyen azt engedélyezi, elegendő a rendelkezéseket csak élőszóval közölni. élőszóval : Közvetlenül szóban, távbeszélőn, vagy rádión adott-vett közlemények. az értekezés lehetetlen : Nem lehet engedélyt, visszajelentést adni, értesíteni a vonatszemélyzetet. foglalt vágány : Foglaltnak kell minősíteni a vágányt akkor, ha a két végén levő váltó csúcsa között járművek vannak, továbbá akkor is, ha bármely más ok miatt csak részben járható. 3. Váltók, váltó- és vágányútellenőrzés 3.1 A váltók alkatrészei Tősínek és csúcssínek A tősínek a folyó vágány megszakítás nélküli folytatását képező helyhez kötött sínszálak. Ezek mellett helyezkednek el a mozgatható csúcssínek, amelyik közül az egyik jobbra, a másik pedig balra terel. Teljesen átállított váltónál az egyik csúcssínnek szorosan a tősínhez kell simulnia, a másiknak pedig olyan távol kell lenni a tősíntől, hogy a tősín és a csúcssín között a járművek nyomkarimái a csúcssín érintése nélkül haladhassanak át. Feles állásban van a váltó, ha mind a két csúcssín távol van a tősíntől, vagy a csúcssínrögzítő szerkezet nem került végállásba. II. rész 10

11 3.1.2 Gyökkötések A csúcssínek végét (gyökét) gyökkötések kötik össze a csatlakozó sínnel úgy, hogy a csúcssínek a váltó átállítása közben függőleges tengely körül elfordulhatnak. Nincsen gyökkötés a rugalmas váltónál, ezek átállítását a csúcssínek rugalmas kialakítása teszi lehetővé Sínszékek A csúcssíneket a sínszékek támasztják alá Összekötő rudak Átállítás közben a csúcssínek egyidejű mozgását az összekötő rudak biztosítják Csúcssínrögzítő szerkezet Kampózár ha van a hozzá tartozó állítókészülékkel együtt akadályozza meg, hogy a simuló csúcssín haladó jármű alatt eltávolodjon a tősíntől Váltózár A váltózár ha van kulccsal lezárva megakadályozza a váltó átállítását. A zár csak tökéletesen simuló csúcssín esetén zárható, és a kulcs csak lezárt állapotban vehető ki a zárból. Ha egy váltó mindkét állásában lezárható, akkor a két irányban való lezárás külön váltózárakkal és kulcsokkal történik. Az e feltételeknek meg nem felelő zárszerkezetek nem minősülnek váltózárnak Állítókészülék A váltók átállítására szolgáló szerkezet. A helyszíni állítású váltó átállítása az ellensúlynak a másik végállásba helyezésével, a központi állítású váltó átállítása a szolgálati helyiségben elhelyezett kezelőkészülékkel, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint történik. 3.2 A váltók forgalombiztonsága Forgalombiztonsági szempontból megkülönböztetünk lezárható és le nem zárható váltókat. Lezárhatók, azaz lezárás után rongálás nélkül át nem állíthatók a váltózárral felszerelt helyszíni állítású váltók, az olyan központi állítású váltók, amelyek állítógombja a váltó megfelelő állásában rögzíthető vagy hatástalanítható Sebesség a váltókon Kitérő irányban, lezárt váltón a Helyi mellékletben közölt sebességgel szabad áthaladni. Lezáratlan váltókon olyan a Helyi mellékletben közölt, de legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad áthaladni, hogy a vonat veszély esetén biztonságosan megállítható legyen. 3.3 Váltógondozás A váltógondozás a pályafenntartási szakszolgálat feladata. A váltókat vonat- és tolatásmentes időben kell gondozni. A váltógondozó köteles munkája megkezdése előtt a forgalmi szolgálattevőtől engedélyt kérni, és munkája befejezéséről neki jelentést tenni, aki köteles a váltógondozás megkezdését és befejezését bejegyezni a forgalmi naplóba. A váltógondozó a forgalmi szolgálattevő engedélye nélkül váltót nem állíthat át. A váltó karbantartása után próbaállítást kell tartani. II. rész 11

12 3.4 A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból A váltó forgalmi szempontból használható állapotban van, ha alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, a simuló csúcssín tökéletesen simul a tősínhez, az elálló csúcssín pedig a tősíntől kellő távolságban van, a tősínek és a csúcssínek között idegen anyag nincs, az összekötő rúd nem görbült meg, nem szakadt el, a csúcssínrögzítő szerkezet ha van tökéletesen záródik A használhatóság ellenőrzése A váltók használhatóságáról meg kell győződni: ellenőrzések alkalmával, a váltók állításakor, lezárásakor, vágányút beállításakor A váltók állításakor mindig meg kell győződni a használhatóság valamennyi forgalmi feltételéről. Központi állítású váltók használhatóságáról az állító-berendezés (biztosítóberendezés) kezelési szabályzatában leírtak szerint kell meggyőződni. 3.5 A váltók állítása, lezárása Vonat részére a váltókat a vágányút beállítására kötelezett dolgozók és a forgalmi szolgálattevő állíthatják a vágányút beállításakor. Tolatás részére a forgalmi szolgálattevő, tolatásvezető vagy az általa kijelölt dolgozók állíthatják olyan időben, hogy az átállítás a járműnek a váltóhoz való érkezése előtt teljesen befejeződjék. Vonat- és tolatásmentes időben állandóan zárva kell tartani alapállásukban a lezárható váltókat. 3.6 A vágányút beállítása és ellenőrzése A vágányút beállításának elrendelése Ha a vágányút beállítása a vonatszemélyzet feladata: a forgalmi szolgálattevő a vonat számára adott engedélyben köteles közölni a bejárati vágány számát is ( ). Ha a vágányút beállítása állomási személyzet feladata, olyan időben kell a vágányút beállítására utasítást adni, hogy a pontban felsorolt munkák a vonat megkésleltetése nélkül elvégezhetők legyenek A vágányút beállítása Ha a vágányút beállítása a vonatszemélyzet feladata, a vonatvezető vagy az általa kijelölt vonatkísérő köteles a vágányutat beállítani. ha a váltók nem megfelelő állásban állnak, a vonattal meg kell állni a váltók előtt, a váltókat a kijelölt vágányra vezető állásba kell állítani, a lezárható váltókat le kell zárni. A vonat a pontban közölt sebességgel járhat be a szolgálati helyre. Vonattalálkozás esetén a korábban érkező vonat személyzete köteles a második vonat részére a vágányutat beállítani a forgalmi szolgálattevő elrendelése alapján. Amennyiben a vágányút beállítása állomási személyzet feladata: a váltókat a kijelölt vágányra vezető állásba kell állítani, a lezárható váltókat le kell zárni, a lezárt váltók kulcsait a szolgálati helyiségbe kell vinni, ellenőrizni kell a váltók helyes állását, jelenteni kell a forgalmi szolgálattevőnek a vágányút beállítását. Központi állítású váltók esetén a vágányút beállítását a kezelési szabályzatban leírtak szerint kell elvégezni A vágányút ellenőrzése A vágányút beállításakor meg kell győződni arról, hogy II. rész 12

13 nincs meg nem engedett vonatmozgás vagy tolatás, a vágányútban nincsenek-e járművek, a sarukat eltávolították-e, a vágányúttal közvetlenül szomszédos vágányokon lévő járművek biztonsági határjelzőn belül állnak-e. A vágányút beállítására utasított dolgozók mindezekről a vágányút beállítása alkalmával annak áttekintésével, ha az áttekintés bármely ok miatt nem lehetséges, a vágányút tényleges bejárásával kötelesek meggyőződni. 3.7 Váltóellenőrzés (Meggyőződés a váltók helyes állásáról) A vágányút beállítása után a váltók állítására kötelezett dolgozók minden esetben kötelesek váltóellenőrzést tartani, meggyőződni arról, hogy a váltók a kijelölt vágányra vezetnek-e. A vonatszemélyzet által állított váltók helyes állásáról a mozdonyvezető rátekintéssel köteles meggyőződni, vagy ha ez nem lehetséges, a vonattal olyan sebességgel haladhat tovább, hogy a vonat szükség esetén biztonságosan megállítható legyen. Amikor a vonatszemélyzet által kezelt váltók váltózárkulcsait a vonatszemélyzet a rendelkező állomáson leadja, a forgalmi szolgálattevő köteles a visszahozott kulcsok alapján meggyőződni a váltók alapállásban való lezárásáról. A rendelkező állomáson a váltók állítására kötelezett állomási dolgozók munkáját a forgalmi szolgálattevő köteles ellenőrizni, a behozott váltózárkulcsokat egyeztetnie kell a lezárási táblázattal. Ha a vágányútban van le nem zárható váltó, a vágányutat áttekintéssel he ez nem lehetséges, bejárással kell ellenőrizni. A központi állítású váltókat az állító-berendezés (biztosítóberendezés) kezelési szabályzatában leírtak szerint kell ellenőrizni. 3.8 Váltófelvágás Váltófelvágás a helytelenül álló váltónak gyökkel szemben haladó jármű kerekeivel történő átállítása. Ha a váltót felvágják, a járművel azon teljesen át kell haladni. A járművet csak akkor kell megállítani, ha a továbbhaladás veszéllyel jár. Felvágott váltón visszahúzni, visszatolni nem szabad. A váltófelvágás tiltott cselekmény, balesetnek minősül, azonnal jelenteni kell a forgalmi szolgálattevőnek. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó köteles használhatóság szempontjából megvizsgálni. Ha a váltó még megfelel a használhatóság forgalmi feltételeinek, a műszaki megvizsgálásig és a helyreállítás bejelentéséig csak lépésben szabad rajta közlekedni. A felvágott váltót műszaki szempontból a pályamester vagy az üzemfőnök köteles megvizsgálni és helyreállíttatni. A váltófelvágást a Hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni. A helyreállításig a váltót érintő vonatok személyzetét, valamint a váltón tolatást végző dolgozókat értesíteni kell. 3.9 A váltózárkulcsok kezelése A váltózárkulcsokat a váltók helyes lezárása és annak ellenőrzése után mindaddig őrizni kell, amíg a váltót nem kell felnyitni. Vágányzáró sorompóval vagy kisiklasztó saruval függésben levő váltók kulcsai helyett a sorompó, illetve a saru kulcsát kell őrizni. A vonatszemélyzet által kezelt váltók kulcsait a rendelkező állomáson kell őrizni, és a vonatok személyzetének átadni, a vonatvezető az átvett kulcsokat visszatérés után köteles leadni. A kulcsok átadását-átvételét azok számának, jelének feljegyzésével a Menetlevélen fel kell tüntetni. Állomási személyzet által kezelt váltók váltózárkulcsait az állomási szolgálati helyiségben kell őrizni. A váltózárkulcsok elvesztését azonnal be kell jelenteni a forgalmi szolgálattevőnek és a Hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni. 4. Útátjárók A vasúti átjáró (az utasításban: útátjáró) biztosítás szempontjából lehet: nem biztosított, jelzőőrrel fedezendő, fénysorompóval biztosított. II. rész 13

14 4.1 Útátjáró fedezése jelzőőrrel Jelzőőrrel kell fedezni: a Helyi mellékletben kijelölt fénysorompóval nem fedezett útátjárókat, a Helyi mellékletben kijelölt fénysorompóval fedezett útátjárókat, ha a fénysorompó használhatatlan. Jelzőőr lehet a vonatszemélyzet valamely tagja, illetve állomási dolgozó. Jelzőőrrel fedezett útátjárón a vonat csak akkor haladhat át, ha a mozdonyvezető kétséget kizáróan meggyőződött arról, hogy a jelzőőr a közúti forgalmat leállította. 4.2 Útátjáró fedezése fénysorompóval A fénysorompót (kivéve az önműködő fénysorompót) a kijelölt dolgozó köteles vonatközlekedés előtt, továbbá tolatás tartamára lezárni. Ügyelni kell azonban arra, hogy a fénysorompót 10 percnél tovább ne kelljen zárva tartani. Jelzővel függésben levő fénysorompót a jelző állítása előtt kell lezárni a kezelési szabályzatban leírt módon. A fénysorompót kivéve az önműködő oldású fénysorompókat a vonat végének az útátjárón való áthaladása után kell felnyitni, ha más ok nem indokolja a fénysorompó további zárva tartását. Jelzővel függésben nem lévő fénysorompóval fedezett útátjárón a vonat csak akkor haladhat át, ha a mozdonyvezető kétséget kizáró módon meggyőződött arról, hogy a fénysorompó használható. Ellenkező esetben a fénysorompó használhatatlanságának esetén követendő eljárást kell alkalmazni A fénysorompó használhatatlansága Használhatatlan a fénysorompó, ha: a berendezés zavarának észlelése után a zavart nem lehet megszüntetni, a berendezést kikapcsolták, bármely esetben a kézi kezelés ellenére a villogó fehér fény a fénysorompón megmarad, önműködő fénysorompón a vonat hatására nem jelenik meg a villogó piros fény. Ha a fénysorompó használhatatlan, az észlelő dolgozó köteles ezt a forgalmi szolgálattevőnek jelenteni, akinek feladata ennek tényét bejegyezni a Hibaelőjegyzési könyvbe és intézkedni a fénysorompó kijavításáról. A vonatok személyzetét a fénysorompó használhatatlanságáról az útátjáró pontos megjelölésével értesíteni kell. A fénysorompó használhatatlansága esetén az útátjárót olyan, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vonat bármely akadály előtt biztonságosan megállítható legyen. Ha a fénysorompón a villogó fehér fény megmarad, vagy erről nem lehet egyértelműen meggyőződni, a megengedett sebesség 5 km/h és a közúti forgalom részére elsőbbséget kell biztosítani. A Helyi mellékletben előírható, hogy egyes útátjárókat a fénysorompó használhatatlansága esetén jelzőőrrel fedezni kell (4.1). Nem kell ezt az eljárást alkalmazni, ha az útátjárót a közúti forgalom elől lezárták. 4.3 Rendkívüli események Ha az útátjárón a legközelebbi vonatig el nem hárítható akadály keletkezik: az akadályt észlelő dolgozó a forgalmi szolgálattevő illetve a közeledő vonat személyzetének tájékoztatásával, a vonat felé Megállj-jelzés adásával köteles gondoskodni arról, hogy az akadály elhárításáig az útátjáróra vonat ne haladhasson rá. Ha a fénysorompó kezelője vagy a jelzőőr járműmegfutamodást vesz észre vagy arról értesítést kap: köteles a fénysorompót azonnal lezárni, illetve a közúti közlekedést leállítani. 5. Járműkapcsolások 5.1 Kapcsolási módok A járművek összekapcsolása történhet: középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel, merev kapcsolórúddal, rakománnyal, II. rész 14

15 szükségkapcsolással Kapcsolás középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel A középütközős, nem önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt járművek kapcsolása kapcsolótaggal történik. Összekapcsoláskor az egyik kocsin lévő kapcsolótagot a másik kocsi ütközőfejében el kell helyezni és ott csapszeggel rögzíteni. A járművek összekapcsolásakor a kapcsolótagot a csapszeggel, vagy erre alkalmas tárggyal meg kell emelni és a másik kocsi ütközőfejébe irányítani. Szigorúan tilos kézzel a kapcsolófejek közé nyúlni! Kapcsolás merev kapcsolórúddal Merev kapcsolórudat kell alkalmazni a kapcsolótag helyett (5.1.1) két kocsi között, ha a kocsikat egymástól olyan távolságban kell közlekedtetni, hogy a kocsikat nem lehet a szabványos kapcsolókészülékkel összekapcsolni Kapcsolás rakománnyal Két, erre a célra kialakított kocsi összekapcsolható a két kocsin elhelyezett, megfelelő szilárdságú és súlyú rakománnyal is. A rakomány végének legalább 1 méterrel túl kell érnie az alátámasztáson Kapcsolás szükségkapcsolással Szükségkapcsolást a mozdonyvezető köteles létesíteni a vonatkísérők vagy tolatószemélyzet közreműködésével, ha bármely rendkívüli okból az előző kapcsolási módok nem alkalmazhatók. Szükségkapcsolással általában csak a következő állomásig, vagy műhelyig továbbíthatók a járművek. 5.2 Más alkatrészek kapcsolása A vonókészülék összekapcsolása után össze kell kapcsolni a légféktömlőket, vonatnál az átjáróhidakat, és végül a villamos kábeleket is. A szétkapcsolást az áramszolgáltatás megszüntetése után fordított sorrendben kell elvégezni és a kapcsolatokat a helyükre rakni. Lógó villamos csatlakozókat és légféktömlőt még átmenetileg sem szabad megtűrni. 5.3 Kapcsolásra kötelezett dolgozók A kapcsolásokat a vonatkísérő vagy tolatószemélyzet, illetve a mozdonyvezető köteles elvégezni. Vontatójármű más járművel való összekapcsolásának szabályszerűségét a mozdonyvezető köteles ellenőrizni. A járműveket a továbbító mozdonnyal összekapcsoló dolgozó a kapcsolás elvégzése után köteles a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani és a légfékkel fékezett kocsikon a mozdonyvezető utasítására a kocsik kézifékjeit feloldani. 6. Tolatószolgálat 6.1 Általános rendelkezések Tolatást a forgalmi szolgálattevő engedélyezhet, illetve rendelhet el. A tolatást élőszóval kell engedélyezni. Engedély, továbbá tolatásvezető jelenléte és személyes vezetése nélkül nem szabad tolatni. Engedélyt a tolatásvezető vagy a mozdonyvezető részére kell adni, aki köteles erről a tolatásban résztvevő valamennyi dolgozót értesíteni. Közölni kell a tolatásban résztvevőkkel az elvégzendő feladatokat, tolatási korlátozásokat, és mely vágányok között vagy közelében végeznek munkát más dolgozók. Külön meg kell jelölni a tolatás befejezésének idejét. II. rész 15

16 6.1.1 Tolatásvezető kijelölése Tolatásvezető lehet: a vonatvezető, vagy az általa kijelölt vonatkísérő, a forgalmi szolgálattevő, erre a feladatra vizsgával rendelkező más dolgozó, akit a forgalmi szolgálattevő köteles kijelölni A tolatásvezető teendői A tolatásvezetőnek olyan helyen kell tartózkodnia, ahonnan a tolatásban résztvevőkkel közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tud, megfigyelheti őket, a vágányzatot, valamint a járművek mozgását. Tolatási mozgás megkezdése előtt köteles a tolatásban részt vevő dolgozókkal közölni az elvégzendő műveleteket. Tolatás közben köteles ellenőrizni, hogy a tolatásban résztvevők helyükön vannak-e és rendelkezéseinek megfelelően végzik-e a munkát. A tolatásvezető az első mozgás megkezdése előtt köteles aziránt intézkedni, hogy a vágányok közelében, a kocsikon vagy azok lépcsőjén tartózkodókat, a járművekben tartózkodó nem szállított személyeket távolítsák el a vasúti járművek közeléből; a kocsiknál szüntessék meg a rakodást, javítást, és távolítsák el a mozgást akadályozó gépeket, tárgyakat; a mozgatandó kocsik ajtajait csukják be, illetve rögzítsék, távolítsák el a vágányról a védelmi berendezéseket, a megfutamodás megakadályozására odatett eszközöket; kellő helyen elég fékező, fékezőeszköz és váltóállító dogozó, jelzőőr álljon rendelkezésre. A tolatásvezető minden mozgás megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a tervezett mozgást semmi sem akadályozza és a mozgás következtében nem keletkezik járműmegfutamodás vagy más veszélyes helyzet; a mozgatandó kocsik kézifékjét feloldották, és meghúzták a szükséges kézifékeket azokon a járműveken, amelyekre tolatást fognak végezni, a kezelendő kézifékeket megvizsgálták; a váltók helyesen állnak A tolatásban részt vevők teendői A tolatásban résztvevők kötelesek a tolatásvezető rendelkezéseit végrehajtani, megfigyelni és továbbadni egymás jelzéseit; ellenőrizni, hogy a beállított vágányút szabad-e; figyelni a teret és a járműveket, megakadályozni a járművek megfutamodását; kéznél tartani a járművek megállítására és állvatartására rendelt eszközöket. Ha a tolatás nem terjed a vágányzáró sorompó vagy a kisiklasztó saru helyéig: ezek a vágányon hagyhatók, de erről a tolatásban résztvevőket értesíteni kell. Nem szabad járművet a biztonsági határjelzőn kívül hagyni, ha az veszélyeztetheti a következő járműmozgást; a szalasztás közben szükséges esetek kivételével sohasem szabad kapcsolatlan járművekkel tolatást végezni A vágányút beállításának közlése Ha tolatás közben a váltókat nem a tolatásvezető állítja: váltót állító dolgozó a kért vágányút beállítása után köteles a tolatásvezető felé a mozgás megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges jelzést adni. A tolatásban részt vevők amennyire tartózkodási helyükről lehetséges a váltóra haladás előtt kötelesek megfigyelni a váltó állását Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányokon, útátjárón Át nem tekinthető vágányon végzett tolatás alkalmával, továbbá ha a bejárandó vágányok mellett, között személyek tartózkodnak vagy munkát végeznek: a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a személyeket távozásra utasítani. Útátjárón végzett tolatás esetén a mozgás megkezdése előtt a fénysorompót le kell zárni, illetve az útátjárót jelzőőrrel fedezni kell. A tolatásvezető köteles a sorompó kezelőjét vagy jelzőőrt értesíteni, illetve a jelzőőrt kijelölni. A sorompót felnyitni, illetve a fedezést abbahagyni csak a tolatásvezető utasítására szabad. II. rész 16

17 6.1.5 A mozdony megindítása, tolatási sebesség A tolatómozdony vetetője csak akkor indíthatja el mozdonyát, ha a mozgás megkezdésére a tolatásvezetőtől élőszóban, vagy előzetes szóbeli tájékoztatás után jelzésadás útján engedélyt kap. Mindenkor csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy a járműveket a rendelkezésre álló fékező erőkkel figyelembe véve a pálya lejtését is a tervezett helyen biztosan meg lehessen állítani Tolatás megszüntetése, szüneteltetése A tolatást végző dolgozók kötelesek a tolatást legkésőbb a forgalmi szolgálattevő által közölt időben (6.1) megszüntetni. A tolatást folytatni csak újabb engedély után szabad. 6.2 Különleges tolatási módok Tolatás emberi erővel Emberi erővel végzett tolatáskor a járműveket a vágányokon kívül haladva, oldaluknál vagy sarkuknál kell tolni. Nem szabad a járműveket húzni! Tolatás közúti járművel Közúti járművel végzett tolatáskor a vontató járművet a vágányon kívül, veszélytelen távolságban kell vezetni. A vontatóeszköznek (vontatókötél, lánc) legalább 2,5 m hosszúnak kell lennie. A mozgás időtartama alatt a közúti jármű és a vasúti kocsik között nem szabad tartózkodni Tolatás szalasztással Szalasztás alkalmával a szalasztandó járművek szétkapcsolása után azokat a mozdony ellöki, majd megáll. A következő egységet akkor kell ellökni, ha részére a váltók állítása veszély nélkül megtörténhet és utolérés veszélye sem áll fenn. Lejtős pályán végezhető szalasztás mozdony nélkül is, a járműveknek a lejtőn való kézifékezéssel szabályozott gurításával is. Csonkavágányokra történő szalasztás alkalmával a járműveket ütközésmentesen kell az ütközőbak, földkúp előtt megállítani. Szalasztani csak olyan kocsikat, kocsicsoportokat szabad, amelyeken a tervezett helyen való megállításhoz megfelelő hatásosságú kézifék van és elegendő számú fékező. Szalasztott járműveken a fékezőkön kívül más személyek nem tartózkodhatnak. Tilos továbbá olyan járművek szalasztása, melyek járműszerkezetén, futóművén a vizsgálatuk során rendellenességet állapítottak meg. 6.3 Vonatvédelem tolatás közben A vonatok vágányútját idejében szabaddá kell tenni, és a vonat vágányútját veszélyeztető tolatásokat olyan időben kell megszüntetni, hogy a vágányút beállításával kapcsolatos munkák (3.6) elvégezhetők legyenek Tolatás vonat közeledésekor A tolatást legkésőbb a vonat érkezése előtt 10 perccel mindenképpen meg kell szüntetni. Ha a tolatás elvégzése a vonat érkezése előtt elengedhetetlenül szükséges, annak folytatására csak akkor szabad engedélyt adni, ha a vonat a V-betűs (bejárati) jelzőnél megállt Tolatás nyílt pálya felé A szolgálati hely területén kívül csak a forgalmi szolgálattevő külön engedélyével szabad tolatni. II. rész 17

18 A forgalmi szolgálattevő ilyen tolatásra csak akkor adhat engedélyt, ha a szolgálati hely felé az igénybe vett vágányon nincsen vonat útban; illetve a tolatás befejezéséig vonatnak a szolgálati hely felé engedély nem adható. Kapcsolatlan járművekkel nem szabad a nyílt pálya felé kitolni. Visszahúzás után a tolatásvezetőnek személyesen, vagy a tolatásban résztvevőkön keresztül meg kell győződnie arról, hogy a szélső váltón túli vágányrészen jármű nem maradt, és ezt közölnie kell a forgalmi szolgálattevővel. 7. Védekezés a járműmegfutamodások ellen A megfutamodás elleni védekezés a tolató- illetve vonatszemélyzet feladata. Végállomásra érkezett vonatok esetében és tolatás befejezése után a magukra hagyott járműveknél: a járműveket biztonsági határjelzőn belül össze kell kapcsolni; az álló járműveken az állvatartáshoz szükséges kézifékeket (III. rész), a járműcsoportok (egyedül álló kocsik) kerekei alá a szabad ütközők felőli oldalon 1-1 alátétfát vagy páros féksarut kell elhelyezni; a váltókat ha lehetséges csonkavágányra, vagy más mellékvágányra vezető állásba kell állítani; a vágányzáró sorompókat és kisiklasztó sarukat a vágányra kell helyezni és ott rögzíteni kell. Az ütközőbakig tolt kocsikat az ütközőbak felől, valamint a 2,5 -nél nagyobb emelkedésű vágányokon álló kocsikat az emelkedő felől nem kell biztosítani. A felügyelet nélkül hagyott járműveket biztosítani kell az illetéktelen személyek által végzett elmozdítások ellen (lezárható rögzítő-eszközzel, a meghúzott kézifék lezárásával). A kulcsokat a forgalmi szolgálattevőnek kell átadni és a rendelkező állomáson őrizni. Tolatás közben a mozdonyról ideiglenesen lekapcsolt kocsik legfeljebb 5 esésig és 5 percig csak légfékkel is megfékezettnek tekinthetők, ha a kocsicsoportban legalább két jól működő légfékes kocsi van. 7.1 Eljárás vonatszakadás alkalmával Vonatszakadás alkalmával a vonatkísérők kötelesek A vonat szétszakadt jelzést adni. A jelzést a pályaszemélyzet is köteles adni, ha a vonat szétszakadását vagy a jelzést észreveszik. Ha légfékezéssel közlekedő vonat szétszakadása után a leszakadt vonatrész önműködően megállt, a vonatkísérőknek azonnal meg kell húzniuk az állvatartáshoz szükséges kézifékeket. Kézifékes vonatnál, vagy ha a légfékezéssel közlekedő vonat szétszakadása után a hátsó vonatrész nem állt meg önműködően, a hátsó vonatrészen tartózkodó dolgozók kötelesek a járművek megállítását megkísérelni. Ha a hátsó vonatrész követi az elöl haladót: a mozdonyvezető köteles a sebesség megfelelő szabályozásával a járműveket feltartóztatni. Ilyenkor nem szabad Megállj! jelzést adni. Ha a hátsó vonatrész megállt: az első felé Megállj! jelzést kell adni. Ha a két vonatrész ellenkező irányba halad, és nem lehet megállítani: a járművek megállításáról a 7.2 pontban szabályozott módon kell gondoskodni. A leszakadt vonatrészt ha lehet (szükségkapcsolással), egy részben kell továbbítani a következő állomásra. A vonat egy vagy több részben történő továbbításáról a mozdonyvezető dönt. Ha a vonatot több részben kell továbbítani, legalább egy vonatkísérő köteles a leszakadt vonatrészt megfutamodás ellen biztosítani és fedezni. 7.2 Megfutamodott járművek megállítása Megfutamodásról azonnal értesíteni kell megfutamodás irányába eső szolgálati helyeken dolgozókat, a forgalmi szolgálattevőt, valamint a közlekedő vonatokat. Az értesített dolgozók kötelesek a megfutamodott egység megállításáról gondoskodni. Megfutamodott járművek megállítása céljából a szolgálati helyeken (kivéve, ahol szolgálat időszakosan sincs) 2 db páros féksarut kell kéznél tartani. Vontatójárműveken 1 db páros féksarut, vagy 2 db féksarut kell kéznél tartani. Ha szétszakadt vonat közeledik az állomáshoz, a vonat első részének bejárása után a mögöttes váltókat terelő állásba kell állítani, majd gondoskodni kell a megfutamodott járművek megállításáról. Ha a dolgozó járműmegfutamodást vesz észre, vagy arról értesítést kap: II. rész 18

19 köteles a páros féksarut csúcsával a megfutamodott egység felé a vágányra helyezni (vagy mindkét sínszálra egy-egy féksarut egymással szemben). Féksarut (páros féksarut) váltón nem szabad elhelyezni, kivéve, ha más lehetőség nincs. Ha a megfutamodott egységet megállítani így nem sikerült, a váltókat csonkavágányra vezető állásba kell állítani, vagy aláváltással, feles állású váltóval a járműveket ki kell siklasztani. Ha veszélyeztetett vonat van útban: intézkedni kell a vonat visszatolására. Ha a vonattal nem lehet visszatolni, a vonat mozdonyát a megfutamodott járművek felé legalább 100 m-re előre kell küldeni, ott meg kell fékezni, és a mozdonyszemélyzet köteles a mozdonyt elhagyni. 8. A vonatok összeállítása, vonatszemélyzet A vonatokat a kiindulási állomáson olyan időben kell összeállítani, hogy a menetrend szerinti, illetve a tervezett időben elindulhassanak. A személyszállító vonatok szerelvényét ez idő alatt megfelelően elő is kell fűteni. 8.1 A mozdonyok alkalmazása Vonattovábbításra általában egy vonó- vagy kapcsolt tolómozdonyt kell alkalmazni. Ha egy mozdony teljesítőképessége a vonat továbbítására nem elég: egy előfogat- vagy kapcsolt tolómozdony is alkalmazható. Csak az Üzemfőnökség engedélyével szabad eltérő módon vonatot továbbítani. 8.2 A vonatok összeállításának általános szabályai A vonatok összeállításakor figyelembe kell venni: a különböző besorozási szabályokat, a vonalra engedélyezett tengelyterhelést, a vonat útvonalán érintett vágányok és peronok hosszát (8.5.2), a vonat menetrend szerinti sebességét és a járművekre engedélyezett sebességet, a szomszédos kocsik ütköző- és vonókészülékei között ne legyen a kapcsolás biztonságát befolyásoló magasságkülönbség. Nem szabad vonatba sorozni olyan kocsikat, amelyek műszaki állapotuk miatt nem közlekedhetnek. Kivéve a műhelybe utalt kocsikat, de ezek futóképességét műszaki dolgozónak meg kell vizsgálnia, és szükség esetén kísérni kell. 8.3 Különleges besorozási esetek Vegyesvonatok A személyszállító kocsikat a teherkocsik elé kell besorozni, s ezeket a kocsikat a könnyen elmozduló áruval rakott kocsiktól legalább egy olyan kocsival el kell választani, amelynek homlokoldala vagy jól rögzített rakománya magasabb, mint a védelmet igénylő kocsi rakománya Tűz- és robbanásveszélyes áruval rakott kocsik Tűz és robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat gőzmozdonytól 10 m távolságra kell besorozni. Védőkocsi lehet bármilyen, tűzvédelmet nem igénylő kocsi Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal kapcsolt kocsik A merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal kapcsolt kocsikat a vonat végére kell besorozni. Tolt vonatokkal, valamint tolómozdonnyal közlekedő vonatokkal ezek a kocsik csúcsfordítók közti vonalszakaszokat és rendkívüli esetet kivéve nem továbbíthatók. II. rész 19

20 8.3.4 Hóeke Hóekét csak a pályafenntartási szakszolgálat engedélyével és az általa közölt módon szabad továbbítani. 8.4 A vonatok terhelése A vonat tömegének megállapítása Egy jármű elegytömege: a saját tömeg és a rakománytömeg összege. A járművek saját tömegét a járművekről, a rakománytömeget a fuvarokmányokból kell megállapítani. Ha a fuvarokmányokból a rakománytömeg nem állapítható meg: rakománytömegként a kocsi hordképességének megfelelő tömeget kell figyelembe venni. Utasokkal elfoglalt személykocsiknál, rakott poggyászkocsiknál, mozdonyoknál a feliratozott teljes tömeget kell figyelembe venni. A jármű elegytömegét összegzéskor 100 kg-ra szabad kerekíteni. A vonat elegytömege: a továbbított járművek elegytömegének összege. A vonatot továbbító mozdonyok tömegét nem szabad beszámítani, de be kell számítani a motorkocsikét. A vonat teljes tömege: a vonatba sorozott valamennyi jármű elegytömegének összege (továbbító mozdonyok is). Az elegytömeget, teljes tömeget egész tonnára kell felkerekíteni. Rakománytömeg Saját tömeg Teljes tömeg Elegytömeg 5. ábra: A tömegfogalmak értelmezése Megengedett vonatterhelés Rendes terhelés az a tömeg, amit a vontatójármű az adott emelkedésű pályákon, adott sebességgel továbbíthat. A rendes terhelés túllépése esetén több mozdonyt kell alkalmazni vagy a vonat sebességét csökkenteni, azonban a vonókészülék teherbíró képessége alapján megállapított legnagyobb terhelést sohasem szabad túllépni. 8.5 A vonatok hossza A vonathossz megállapítása A vonathossz megállapításakor a vonatba sorozott kocsik és mozdonyok ütközőtől ütközőig mért hosszát kell felvenni, majd összeadni. A vonathosszat egész méterre kell felkerekíteni, az egyes kocsik hosszát 10 cm-re szabad kerekíteni Megengedhető vonathossz Az egyes szolgálati helyek vágányainak hosszát az utasítás Helyi melléklete közli. Ügyelni kell arra, hogy a vonattalálkozások lebonyolításakor a túlhosszú vonat ne zavarja más vonatok közlekedését. A vonatszemélyzetet értesíteni kell a túlhosszú vonatról és az egyes szolgálati helyeken követendő eljárásról. II. rész 20