I. ÁLT AL ÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 I. ÁLT AL ÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy határozza meg a Kiss Bálint Református Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: A többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az aktuális költségvetési törvény Magyar Református Egyház Zsinatának többször módosított évi I. törvénye és végrehajtási utasítása a közoktatásról 11/1994. évi (VI.8.)MKM. rendelet és módosításai A nevelési-oktatási intézmények működéséről helyi rendeletek, I.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. II. AZ INT ÉZMÉNY ÁLT AL ÁNOS JELLEMZŐ I Neve (alapító okirat szerint): Kiss Bálint Református Általános Iskola Címe: (székhely): 6600 Szentes, Kossuth tér 2. Típusa: nyolc évfolyamos általános iskola Az intézmény jogosítványa: Általános Iskola 9. osztályba lép. II.1. Alapfeladatok és célok A magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés. Korszerű ismeretanyag és általános műveltség közvetítése, az eredményes továbbtanulásra való előkészítés. 1

2 A tanulók szellemi és fizikai képességeinek kibontakoztatása, munkás, alkotó, szolgáló életre nevelés. Olyan keresztyén közösség teremtése, amely a fiatalok hitben való megerősödéséhez, nemzeti hovatartozásuk vállalásához, lelki - erkölcsi példát támaszt és keretet ad. II.2. A közoktatás intézmény jogállása, képviselete Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az iskola működésére juttatott anyagi eszközökkel - a református egyházközségek által felügyelt költségvetés keretében - önálló felelősséggel gazdálkodik. Az intézményi kiadványozás joga: az igazgatót illeti meg. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: KISS BÁLINT REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 6600 Szentes, Kossuth tér 2. Tel./fax: 63/ , Adószám: OM azonosító: Körbélyegző: Kiss Bálint Református Általános Iskola Szentes Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, iskolatitkár. A közoktatási intézmény képviselője: A közoktatási törvény szerint megbízott igazgató. III. AZ INT ÉZMÉ NYI MŰKÖDÉS AL APDOKUME NT UMAI A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: kelte: III.1. Alapító okirat III.1.1 Az intézmény működése és gazdálkodása Az iskola feladatának tekinti az általános iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit muvelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelojévé, a magyar haza és nemzet huséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá 2

3 formálja, akik mindenkor készek az örökölt és jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Feladata református tanulóit egyházunk hitvalló tagjává, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett - saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Az intézmény neve: Kiss Bálint Református Általános Iskola székhelye és telephelye:6600 Szentes, Kossuth tér 2. sz. OM azonosító: Intézmény típusa: általános iskola Évfolyamok száma: 8 Az intézmény alapítója: Szentes-Nagytemplomi Református Egyházközség, Szentes, Kiss Bálint utca 2. (a Szentes-Alsópárt-Kiséri és a Szentes-Központi Református Egyházközség jogutódja) Szentes-Felsopárti Református Egyházközség, Szentes, Jókai utca 71. Fenntartója: Az intézmény fenntartásával és irányításával kapcsolatos feladatokat a két egyházközség írásos megállapodása alapján a Szentes-Nagytemplomi Református Egyházközség látja el. Törvényességi ellenőrző szerve: Szentes város Önkormányzatának jegyzője 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Egyházi felügyeleti szerve: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Az intézmény alaptevékenysége általános iskolai oktatás az 1-4. (TEÁOR 8010) és az 5-8.évfolyamon (TEÁOR 8021), fejleszto és felzárkóztató oktatás, bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása, általános és rászorultsági alapon szervezett intézményi étkeztetés (TEÁOR 5551 ) általános iskolai napközis, iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozás, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása, (TEÁOR 8532) képességkibontakoztató felkészítés, integrációs nevelés és oktatás, tanulók tankönyvellátásának szervezése általános és ingyenes tankönyvellátáshoz, mindennapos testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feltételek biztosítása (TEÁOR 9262), könyv, újság, papírárú kiskereskedelem, (TEÁOR 5247) szakmai fejlesztési feladatok, 3

4 pedagógus szakvizsga és továbbképzés igénybevételének biztosítása, pedagógus szakkönyvvásárlás igénybevételének biztosítása pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele, iskolai könyvtár működtetése (TEÁOR 9251). Az intézmény alapfeladatait az alábbi törvények alapján látja el: évi LXXIX. számú törvény a Közoktatásról, A Magyarországi Református Egyház többször módosított 1995/I. számú Közoktatási Törvénye Az intézmény többlettevékenysége Az 1-8. évfolyamon heti két - órarendbe illesztett - órában felekezetek szerinti hittanoktatás folyik. (A Magyarországi Református Egyház többször módosított 1995/I. számú Közoktatási Törvénye alapján) Az iskola a 3-8. évfolyamon informatika, számítástechnika és könyvtárhasználati képzést folytat. (A iskola képzési rendjét meghatározó Helyi Tanterv alapján) Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 8 évfolyamon 450 fo. A feladat ellátátást szolgáló vagyon: Az iskola a feladatok ellátását a fenntartó egyházközségek tulajdonában levo, az iskola rendelkezésére ingyenesen bocsátott, Szentes, 2. hrsz. alatt felvett ingatlanon (iskolaépület, tornaterem, sportudvar, ebédloépület, szolgálati lakás) gyakorolja, illetve rendelkezik a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközökkel és felszerelésekkel. Az intézmény a vagyontárgyakat a nevelo-és oktató munka ellátásához szabadon használhatja. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog a hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: Erste Bank Rt. szentesi fiókja Az intézmény alap- és többlettevékenységének forrásai: A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alap- és feladatmutatóhoz kötött kiegészítő normatívák, a költségvetési törvényben meghatározott, az egyházi közoktatási intézményeket megillető kiegészítő támogatás, pályázati bevételek, egyéb bevételek. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretein belül az iskola önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az intézmény gazdálkodási tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben, ha alaptevékenységét nem zavarja. 4

5 A vezetők és alkalmazottak kinevezési rendjét a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított évi I. törvény) szabályozza. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló évi LXXXIX. tv. és a végrehajtására vonatkozó rendeletek, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (1998. évi I. törvénnyel módosított évi I. törvény) rendelkezései az irányadóak. III.2. Működési Engedély Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését, kelte: május 12. (Működési engedély száma: 538-5/1993.T.sz.) III.3. Pedagógiai Program és a Helyi T anterv A pedagógiai program felépítése: Az intézmény adatai Az iskola szellemisége Aapelvek, célok, feladatok A tehetségfejlesztő program Belső ellenőrzési, értékelési alapelvek és célok Az iskola munkarendje, hagyományok Gyermek-és ifjúságvédelem Tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók kezelése, segítése Egészségnevelési és környezeti nevelési program A szülő, a tanuló és az iskola együttműködési formái Feltételek A Helyi tanterv felépítése: Tanulói jogviszony, átjárhatóság Osztályba és tanulócsoportba sorolás rendje Az intézmény alapfeladatai Az iskola képzési rendje Tantárgyszerkezet Az iskolai képzés szakaszai, speciális képzési formák Alsó tagozatos órakeret Felsős órakeret Tanulói teljesítmények értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatások A jutalmazások elvei és formái Az elmarasztalások elvei és formái A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 5

6 Az egyes modulok értékelése és minősítése Belső vizsgarendszer A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Taneszközök kiválasztásának alapelvei Az iskolai tankönyvrendelés szabályai Eszközlista A tantárgyak tantervei III.3. A tanév munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével tanévenként szeptember 1-ig az igazgató készíti el a megbízott pedagógusok munkatervei alapján. IV. AZ INT ÉZMÉNY VEZET ÉSE IV.1. Az intézményvezető és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője - a közoktatási törvény 54.. alapján - a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az alkalmazotti szabályzat (ASZ) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, a Református Közoktatási Törvény, valamint a fenntartó munkaköri leírása határozza meg. IV.1.1. Az intézményvezető kiemelt feladatai a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az MRE 95/I. törvény figyelembe vételével, az Alkalmazotti Tanács, a szülők, diákok képviselőjével és az igazgatótanáccsal, diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti, egyházi és intézményi ünnepek méltó megszervezése. IV.1.2. A vezetési feladatok megvalósítása Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, az iskolatitkár közreműködésével látja el. 6

7 Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett alkalmazottja kaphat, a megbízása határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. Az intézményvezető munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik mintája az SZMSZ 1. számú mellékletében található meg. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetői havi rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. IV.2. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót rendkívüli esetekben általános helyettese (első számú helyettes), egyéb gazdasági ügyekben gazdasági vezető munkatársa (második számú helyettes) helyettesíti. Az igazgató - tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettest az igazgató döntése alapján a tagozatvezetők (harmadik számú helyettes) helyettesítik az illető 5 napnál hosszabb távolléte esetén. Ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. IV.2.1. A helyettesítő alkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, gazdálkodásával, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. IV.2.2. Az iskola helyettesitési tervezete Az intézményvezető távolléte esetén intézmény működési és pedagógiai ügyekben: első számú helyettes: igazgatóhelyettes második számú helyettes: a kijelölt tagozatvezető Az intézményvezető távolléte esetén a gazdálkodást érintő ügyekben: első számú helyettes: gazdasági vezető Az igazgató és igazgatóhelyettes távolléte esetén: pedagógiai ügyekben: a kijelölt tagozatvezető működési és gazdálkodási ügyekben: gazdasági vezető A beosztott dolgozók távolléte esetén a pedagógusok helyettesítésének megoldása az igazgatóhelyettes, az irodai, technikai és konyhai dolgozók helyettesítésének megoldása a gazdasági vezető feladata. 7

8 IV.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját- irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen (a munkatervben rögzített időközönként) rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az intézmény vezetőségi tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, az alsó és felső tagozat vezetői, az intézmény alkalmazottainak választott képviselője. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. Az intézményvezetőség tagjai időközönként nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatosan. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az Alkalmazotti Tanács, a szülői munkaközösségek, az igazgatótanács képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel. V. AZ INT ÉZMÉ NYI KÖZÖSSÉGEK, A K APCSOL AT T ART ÁS FORMÁI, RE ND JE V.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai Alkalmazotti közösségek: nevelőtestület, szakmai közösségek, nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége, alkalmazotti tanács Szülői közösségek: szülői munkaközösségek, szülői klub Tanuló (gyermekek) közösségei: osztályközösségek, csoportok, diákönkormányzat, Igazgatótanács Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, havonkénti fogadó órák, Sulinfo tájékozató kiadvány, iskolai weblap.( A kapcsolattartás a rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 8

9 V.2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatos dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. (hatályos jogszabályok) A döntési jog a vele rendelkező személy, testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50%+1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. V.3. Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség és Alkalmazotti Tanács értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező alkalmazottak alkotják. Az intézmény nem pedagógus képesítésű alkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a gazdasági vezető fogja össze. A alkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. V.4. A szülői közösségek A szülői munkaközösség a közoktatási törvény ,és 61. -a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A Szülői Munkaközösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról 9

10 és feladatairól. Konkrét együttműködésben a Szülői Munkaközösség elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. A választmány megbízottja tanévenként egyszer számol be a nevelőtestületnek a Szülői Munkaközösség tevékenységéről. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok), szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőjéhez. V.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a közoktatási törvény 13. és 14. -ának megfelelően a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). V.5.1. A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök (csoportvezető) tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség elnöke, osztályfőnök, napközis csoportvezető, - a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. V.5.2. A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről (tanulókról). A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. V.5.3. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 8 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. 10

11 Az osztályfőnök 1. osztályban félévenként kétszer szövegesen is értékeli a tanulók előre menetelét, magatartását, szorgalmát a tájékoztató füzetében. A tanulók értékelésének, minősítésének részletes feltételrendszere a Helyi Tantervben (HT) található V.5.4. Egyéb információs lehetőségek A megfelelő tájékoztatást szolgálja az iskola kéthavonként megjelenő Sulinfo nevű tájékoztató kiadványa illetve az iskola honlapja. ( A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományostól eltérő formája a szülői klub. V.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje V.6.1. Az osztályközösségek, a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ilyen módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét az SZMSZ 1.számú melléklete tartalmazza. V.6.2. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ 3. számú mellékletét képzi. Az iskolai diákönkormányzat élén - a működési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli, (jogait gyakorolja) A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fórum, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei rész vesznek (ekkor küldöttgyűlés). E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol 11

12 az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kéréseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diák önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja. V.6.3. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet segíti. V.7. A diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató, a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése ajánlott az alábbi esetekben: az iskola éves munkatervének diákokat érintő részeinek véleményezéséről, az iskola Házirendjének véleményezéséről, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor. a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. V.7.1. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyes biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. V.8. Az Alkalmazotti Tanács Az Alkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát az Alkalmazotti Tanács tagjaival közösen létrehozott és a fenntartó által jóváhagyott Alkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, az Alkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a AT elnöke és az igazgatóhelyettes feladata. Az Alkalmazotti Tanács (AT) az intézmény munkavállalóinak érdekképviseletére jogosult. Három tagját a hatályos jogszabályok alapján az intézmény munkavállalói közül választják. 12

13 V.9. T ájékoztatáskérés módja az iskolai belső jogi normákról Az intézmény házirendjét beíratkozáskor minden diák megkapja. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja (Helyi Tanterve) és Házirendje az alábbi helyeken kerül elhelyezésre: az iskolai könyvtárban (a könyvtári nyitvatartási idő alatt hozzáférhető) a tanári szobában (az iskola nyitvatartási ideje alatt hozzáférhető) az igazgató irodában az intézmény honlapján szabadon letölthető ( VI. AZ INT ÉZMÉNY NEVELŐTEST ÜLET E ÉS A SZ AK MAI KÖZÖSSÉGEK VI.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. és 57. -a alapján "a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója". A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. VI.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület a rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az igazgató hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló igazgatótanács, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 13

14 őszi és tavaszi nevelési értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a, valamint az Alkalmazotti Tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. VI.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. VI.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal: Fegyelmi Bizottság: Igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök Felvételi Bizottság: Igazgatóhelyettes, szaktanár, osztályfőnök. A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek időpontjában. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) nevelési szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott növendéki közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhat össze szükség esetén - a felelős vezető helyettes tudtával - úgynevezett nevelői mikroértekezletet. A nevelői mikroértekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkájának véleményezése, 14

15 a foglalkoztatási és a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású alkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel. A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számolnak be az átruházott határkörök gyakorlásáról. VI.5. A nevelőtestület szakmai csoportjai A közoktatási törvény 58.. szerint: " a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható." A szakmai csoport tagjai 5 évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. VI.5.1. Az intézmény szakmai közösségei Alsó tagozatos munkacsoport Felső tagozatos munkacsoport VI A szakmai csoportok feladatai javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik, értékelik a tanulók ismeretszintjét, összeállítják az intézmény számára felvételi-, záró-, stb. vizsgák versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. VI A szakmai csoportvezető jogai és feladatai összeállítja- és előterjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján - a munkaközösség éves munkaprogramját, 15

16 irányítja a csoport tevékenységét, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a csoport tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, felelős a csoport tagjainak szakmai munkájának felügyeletéért. Egyéb feladatait, munkaköri leírását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. VII. AZ INT ÉZMÉNY MŰKÖDÉSI REND JE VII.1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanév általános rendjéről a művelődési miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-étől augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az igazgatótanács az SZMK, Alkalmazotti Tanács és a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A tanév szorgalmi időszakra és tanítási szünetekre tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi-. osztályozó-, javító-, alap-, záró-vizsgák). A vizsgarendet a munkatervben rögzíti. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott keretein belül. 16

17 VII.2. Az intézmény nyit vatartása Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig óráig tart nyitva. A hivatalos ügyintézés óráig tart. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérése az igazgató adhat engedélyt. VII.3. Az intézmény üg yeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben találhatók. (SZMSZ 2. számú melléklet) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt munkanapokon óráig tart ügyeletet a szülői igények figyelembe vételével. Ennek igény szerinti módosítása az igazgató feladata. VII.4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák 8.00 órától óráig vannak, azokat legkésőbb 16,00 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület munkatervben kijelölt tagjai (osztályfőnökök, munkaközösség vezetők) jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben az igazgató és a helyettes tehetnek. Az óraközi szünetek időtartama: perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. (SZMSZ 2. számú melléklet) Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. A szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az ebédeltetést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az ebédeltetés során a rendért az ebédeltető pedagógusok a felelősek. 17

18 A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. VII.5. Az intézmény munkarendje VII.5.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az igazgató, vagy valamelyik helyettese (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. VII.5.2. Az alkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Alkalmazotti Szabályzata tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, figyelembe véve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásait. Az intézményben az alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézmény vezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Az alkalmazottak munkaköri leírásait az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a vezető alkalmazottak tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. VII.5.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint "a nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll." A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy az helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerint előre haladást biztosíthassa. 18

19 A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok megtartott óráinak írásos igazolására az osztály illetve napközis napló szolgál. A délutáni választható foglalkozások megtartását a foglalkozási naplókban kell rögzíteni. Az ifjúságvédelmi felelős, iskola könyvtáros és rendszergazda ledolgozott munkaidejét a jelenléti íven kell rögzíteni. VII.5.4. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Pedagógiai asszisztens és polgári szolgálatos katona munkarendjét az igazgató jelöli ki. Az irodai munkatársak, konyhai dolgozók, hivatalsegédek, takarítók és a karbantartó munkarendjét az igazgató véleményét kikérve a gazdasági vezető határozza meg. VII.6. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének életének részletes szabályozását. A tanuló tanítási idő alatt csak az igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnöke írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend SZMSZ 2. számú melléklet). A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. VII.7. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazzák. A mindennapi munkára vonatkoztatva alapelvként fogadjuk el az ORTE etikai kódexének előírásait. VII.7.1. Az ellenőrzés kritériumai a szemléltető- és kísérleti eszközök tanítási órára való előkészítése, használata a pedagógus beosztással kapcsolatos adminisztrációs munka ellátása, testületi értekezleteken való részvétel, óraközi felügyelet ellátása, egyházi rendezvényeken való részvétel, kirándulások megszervezése, ünnepségek, kiállítások, szaktárgyi- és sportversenyek előkészítése és megrendezése, családlátogatások és szülők fogadása, szülői értekezletek megtartása, az iskolavezetés szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján kapott feladat, eseti helyettesítések elvégzése. 19

20 A tanítási órák és foglalkozások ellenőrzése az igazgató által összeállított ellenőrző lap alapján történik. VII.8. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a tagozatvezetők, a fenntartó iskolaügyi szakértője Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A tagozatvezetők az ellenőrzést a közösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. VII.9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje VII.9.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a közoktatási törvény 53..-a alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, az igazgatótanács, továbbá az iskolával kapcsolatot tartó külső szervezetek (pl. TIT, Vöröskereszt, stb.) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. 20

21 Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközis foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, fejlesztő foglalkozás tehetséggondozás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, színház-, múzeum látogatás tanulmányi kirándulások, tanfolyamok stb. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. VII.9.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai A napközis foglalkozások a tanórára való felkészülés a szabadidő hasznos előtöltésének színterei. A felvétel és a működés rendjét a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az iskola költségvetésében biztosítani kell. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 21