Értékelés. 1. Pedagógiai folyamatok

Átírás

1 Tanfelügyeleti és önértékelési rendszer Eljárások Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona ( ) Értékelés Győri József Intézmény Értékelés Terület: Mind 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai tervezése folyamatos és megújuló, ezt a határozott fenntartói elvárások erősítik. Az operatív tervezés minden évben ehhez igazodik. A pedagógiai folyamatok igazodnak a partnerek elvárásaihoz. (Intézményi önértékelés: intézkedési terv) A stratégiai célok operatív célokra bontása sürgősségi, ill.fontossági sorrendben, megfelelő időzítéssel jelenik meg. A közoktatási- és a felsőoktatási rendszer változásaihoz, igényeihez, valamint a fenntartói elvárásokhoz igazodó változások és célok jelennek meg, amelyek alapjaiban is meghatározzák az intézmény adottságainak, lehetőségeinek fejlesztési igényeit és szükségleteit. Sürgető igény az oktatási struktúra, a tantervi hálók újragondolása, az igényekhez igazodó átalakítása. (vezetői interjú) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Az iskola költözése, az új életrend miatt szükséges változásokat átvezették az iskolai életet szabályozó dokumentumokban: a Házirendben és az SzMSz-ben. Nagyobb változásokat végeztek a PedProg-ban, figyelembe véve a változó jogszabályi hátteret. (Munkaterv, Beszámoló) Mind a Pedagógiai Program, mind az SZMSZ előírja az eredmények kiértékelését, nyilvánosságra hozatalát. A beszámolókban részletes statisztikák, elemzések találhatók az intézményi eredményekről, melyeket folyamatosan értékelnek, elemeznek, a levont következtetésekből feladatokat tűznek

2 ki maguk elé. Továbbá a fenntartó is nyomon követi ezeket, és ő is fogalmaz meg célokat ezen mutatók javítására. (beszámoló, pedagógusi és vezetői interjú) Az interjúk alapján egyértelmű, hogy az intézmény vezetése és a Tantestület tisztában van a szociokulturális adottságokkal és a helyi társadalom, mint felhasználó igényeivel. Az ezek alapján azonosítható elvárások, készségek, ill. motiváció meghatározó pillére az intézményi dokumentáció elkészítésének A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Az intézmény belső életét szabályozó SzMSz és az interjúk egyértelmű választ adnak; a pedagógusok több esetben kezdeményezően lépnek fel a tervek megfogalmazásában, azok elkészítésében Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Továbbá az iskola általános célja, hogy a fenntartóval folyamatos és tárgyszerű munkakapcsolat alakuljon ki, amely a kölcsönös tiszteletet, egymás tájékoztatását és megbecsülését vonja maga után. Az intézmény jövőképének kialakításában komoly szerepe van a fenntartónak, különösen a dr Fekete Károly püspök úr által a korábbinál markánsabban megfogalmazott elvárásoknak.( SzMSz, vezetői interjú) Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az egymást követő 2 tanév munkaterve, az éves beszámolók és a vezetővel készített interjú alapján látható, hogy a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az intézményi önértékelés intézkedési tervének az intézmény stratégiai és operatív dokumentumaival történő összehangolása jövőbeni feladat. (Az intézkedési terv feltöltése: ) Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal, melyek elkészítésénél figyelembe veszik a belső és külső tényezőket. A munkaközösségek tervszerűen és hatékonyan működnek meghatározott munkaterv szerint.(munkaközösségi beszámolók,pedagógus interjú) Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az intézmény vezetősége figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, tisztában vannak ezek következményeivel és a dokumentumokat ezekkel összhangban készítik. (PP., beszámolók, interjúk ) Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

3 Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. (PP., munkatervek, beszámolók) 1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.) A stratégiai célok megjelennek a Továbbképzési programban és az évenként frissített Beiskolázási tervekben. A mérési eredmények elemzése megtörténik, az eredmények alapján elvárt megvalósítás, az egyénre szabott fejlesztési tervek készítése, a végrehajtás mindenkitől komoly következetességet követel Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerint, aktívan működnek. (munkatervek, beszámolók) A diákönkormányzat munkáját támogatni kell, hogy képes legyen partnerként együttműködni a vezetőséggel, a tantestülettel Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. A Pedagógiai program részletesen tárgyalja az intézmény nevelési-oktatási céljait; a pedagógusok képviselőivel készített interjú és a szülők képviselőivel készített interjú megerősítette a célokhoz rendelt módszerek, eljárások tudatos és következetes alkalmazását Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az intézményi pedagógiai folyamatok a személyiség- és közösségfejlesztést (PP.), az elvárt tanulási eredmények elérését (vezetői program, munkatervek) szolgálják. A pedagógusok képviselőivel készített interjú és a szülők képviselőivel készített interjú a munkatársak és a felhasználók elégedettségéről tanúskodott. A fenntartói elvárások teljesülését szolgálja pl. a nyelvoktatás fejlesztésére készített intézkedési terv elkészítése és megvalósításának elkezdése Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. Az éves munkatervek és a vonatkozó beszámolók értelemszerűen egymásra épülnek, a dokumentumokban megjelenik az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzésére kijelölt személy. ( munkatervek, beszámolók ) A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Az év végi beszámolók és a következő tanév munkatervei között szerves kapcsolat van. Az előző tanév értékelésére építve fejlesztő célú nevelési, oktatási feladatok jelennek meg a következő évi munkatervekben. ( munkatervek, beszámolók )

4 A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Az éves beszámolókban és a pedagógusokkal készített interjúban elhangzott szempontok tükröződnek az intézmény önértékelési rendszerében. Az elvárásrendszerben megfogalmazott és teljesített feladatok hosszú távon növelhetik az intézmény működésének hatékonyságát Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya? A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. Az interjúk megerősítették, hogy a pedagógusok figyelembe veszik az alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat (felzárkóztatás, tehetséggondozás, nyelvvizsgák számának emelése), valamint az általuk nevelt, oktatott gyerekek fejlesztési céljait A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Az éves tervezés a munkatervekben jól áttekinthető, az esetleges módosításokat (helyettesítések) életszerűen kezelik (interjúk, munkatervek, beszámolók ) A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A pedagógiai folyamat - az intézményvezetés számára - követhető (belső ellenőrzés működtetése) Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az SzMSz szabályozza az ellenőrzést, a hatáskörök tisztázottak, a pedagógiai munka ellenőrzéséért elsősorban az igazgató a felelős, de a feladat ellátásába köteles bevonni a helyetteseit, a munkaközösségek vezetőit és az arra alkalmas kollégákat. Az intézmény minőségfejlesztési programja tartalmazza a vezetési, ellenőrzési, értékelési rendszer részleteit. A vezetővel készített interjú és a pedagógusok képviselőivel készített interjú vonatkozó kérdései egymást erősítik Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az iskola éves munkatervéhez ellenőrzési terv készül, amely tartalmazza a tervezett ellenőrzési célokat, azok időpontját és felelősét. (SzMSz, munkatervek) Fenntartói ellenőrzési kötelezettség, digitális napló ellenőrzése, munkaközösség-vezetők szakmai ellenőrzése (vezetői interjú) Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A kompetenciamérések, érettségi, nyelvvizsga eredményeit beépítik a tervezés folyamatába. Elemzik az eredményeket, célokat, feladatokat határoznak meg hozzá. Belső méréseket dolgoznak ki. (interjúk)

5 A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az intézmény az országos és helyi mérések eredményeit elemzi és fejlesztő célzattal beépíti az iskola fejlesztési folyamataiba.(mérési eredmények adatai, elemzése) Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is. Az intézményben oktató pedagógusok munkájának értékelése objektív, sokoldalú és segítő szándékú. Az ellenőrzések eredményeinek felhasználása az önértékelési rendszerben még kidolgozásra vár, mert az új jogszabályokhoz és a tanfelügyeleti rendszerhez illeszkedő intézményi önértékelési rendszer részletes kidolgozása folyamatban van Hogyan történik az intézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az értékelés tervezetten (éves munkatervek) történik, alapját az intézményi belső önértékelési rendszer jelenti, melyet a 2015/16. tanév elején az önértékelési csoport dolgozott ki. (munkaterv) Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. Az önértékelési rendszert az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban az adott tanévben kijelölt pedagógusok vesznek részt. (munkaterv) 1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. Az intézményben bemeneti mérés zajlik idegen nyelvekből, matematikából. Év végi szintfelmérés történik idegen nyelvekből a csoportok közötti átjárás biztosítására. Az EGYMI 9. évfolyamon tehetségszűrést végez. (pedagógus interjú) A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. A tanulók értékelése részben az intézmény alapdokumentumaiban (PP) megfogalmazott közös alapelvek és követelmények alapján, részben pedig a motiváció felkeltése és fenntartása érdekében egyéni módszerekkel, sokszor szóban, egyénre szabottan történik (pedagógus interjú) A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A kérdőívek eredményei és az interjúk megerősítették, hogy a pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel, de a honlapon is elérhető mindenki számára. (PP., Házirend)

6 Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A tanulói teljesítményeket személyre szabottan, folyamatosan követik, az igényeket a lehetőségekhez képest igyekeznek kielégíteni. ( korrepetálások, emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások, érzékenyítő programok) (PP.,pedagógus interjú) A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. Az intézményben digitális napló működik, mely segítségével a szülők naprakészen tájékozódhatnak gyermekeik eredményeiről. (interjúk) 1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. A munkatervek építenek az ellenőrzések, mérések eredményeire. A munkaközösségek közötti információcsere is segíti a folyamatot. (beszámolók, pedagógus interjú) Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. Az önértékelés az intézmény pedagógiai kultúrájának része, de még nem szerves része. Az intézmény pedagógiai kultúrájának az odafigyelés, a szeretetteljes légkör és a bizalom a szerves része. Az önértékelés hatékonyságának előfeltétele az intézményi önértékelési rendszer részletes kidolgozása. (interjúk) Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területként kezeli irányító munkájában. Ehhez különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket és úgy tervezi meg a humán és tárgyi erőforrás igényeit is. (pedagógus interjú) A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az interjúk alapján egyértelmű, hogy az intézményi kultúra kedvez a problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtésére, a segítő ötletek, egyéni erősségek térnyerésének. A vezetés nyitott a kezdeményezések intézményesítésére, a pedagógusok motiváltak, együttműködőek. A szakmai támogatásokat igénybe veszik (Református Pedagógiai Intézet), a kínálkozó pályázati lehetőségekkel élnek. 1. Pedagógiai folyamatok A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek:

7 Megtanítani a Diákönkormányzat vezetését az önálló, tervszerű működésre. Éves munkatervet és beszámolót kérni tőlük, amelyben felelősök megnevezésével meghatározzák saját működési rendjüket. A belső önértékelési rendszer továbbfejlesztése. Kiemelkedő területek: Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető az a tudatosság, mellyel az iskola programját megtervezték. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik, magas szinten érvényesül az egyéni igényekhez szabott pedagógia, a felzárkóztatás, a képességfejlesztés. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső és külső erőforrások, szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek, az intézményben kialakult rendszere van a jó gyakorlatok megosztásának. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre). A beszámolókban részletesen szerepel a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása: egyéni tanácsadás, nevelési tanácsadó igénybe vétele, osztálykeretben megvalósuló személyiségfejlesztés. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az utóbbi években a képzési struktúra rugalmasabb, átjárhatóbb lett, jobban alkalmazkodik az elvárásokhoz. (PP, interjúk) A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben. Iskolapszichológus által kidolgozott személyiségfejlesztő munkaterv, módszertan, pszichológiai tesztek, mérőeszközök rendelkezésre állnak. Kiemelt feladat a tehetséggondozás és az egyéni odafigyelés a tanulókra. Nagy súlyt fektetnek a CSH index meglétére. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. Kiemelt feladat a személyiségfejlesztés, iskolapszichológus, és a vallástanár segítségével. Az osztályfőnökök munkáját a munkaközösség által kidolgozott haladási ütem, egyéni tanácsadás, szakszolgálat igénybe vétele segíti. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok,

8 területek, feladatok egyértelműen megfogalmazottak a Pedagógiai Programban. A belső tudásmegosztás jól működik, a személyes kapcsolattartás mindennapos. (interjúk) A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. PP: Osztályfőnök, vallástanár, Internátusi nevelő feladata a nyomon követés és irányítás A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. Az egyéni követés rendszere a Pedagógiai Programban kidolgozott. A munkatervekben konkrét feladatokkal, felelősökkel, a beszámolóban reflexiókkal nyomon követhető a megvalósítás Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Már a felvételi vizsgán megfelelő információkat szereznek a tanulókról, a hátrányok egy részét a támogatási kérvények alapján, a tanuló vagy környezetének jelzése alapján azonosítják. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Már a felvételi vizsgán megfelelő információkat szereznek a tanulókról, a hátrányok egy részét a támogatási kérvények alapján, a tanuló vagy környezetének jelzése alapján azonosítják. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb. A szociális segélyezés, hátránykompenzálás rendszere részletesen kidolgozott. Alapítványok, adományok, pályázati források is segítenek. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) 2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Csoportbontások, kiscsoportos, a tanulók képességeihez igazodó foglalkozások működnek. Emelt és középszintű csoportok létrehozása is folyamatban van. Megfelelő felkészítés zajlik a kétszintű érettségire, és tanulmányi versenyekre. Elsősorban a református szervezésű versenyeket részesítik előnyben, maguk is szerveznek versenyeket. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

9 Osztályfőnökök számára adatbázist hoznak létre a személyre szóló eredmények követéséhez. A rászorulóknak felzárkóztató program működik, a szaktanárok és nevelők személyesen segítenek. A diákok és a tanárok nagy leterheltsége miatt időnként nehéz megszervezni a segítő foglalkozásokat, eziránt további erőfeszítéseket tesznek. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát. A 9. évfolyam tanulói részére a szakszolgálat tanulás-módszertani alkalmakat biztosít. Terepgyakorlatok, projektmunkák, felelős internet-használatra nevelés is biztosított. A tankönyv választás a jogszabálynak megfelelően történik. A könyvtárfejlesztés folyamatos. Minden teremben van digitális tábla. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, bejárás) 2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. Az egészséges életmódra nevelésben kiemelt felelős az iskolapszichológus. A környezettudatos nevelés tanórán belüli és kívüli alkalmak során valósul meg (biológia, földrajz, osztályfőnöki órák, témahetek, országos kampányokhoz csatlakozás) (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. A természettudományos, a testnevelési és az osztályfőnöki munkaközösség programjai, témaválasztásai megvalósítják a téma elemeit: terepgyakorlatok, táborozások, közösségi szolgálat területei, NETFIT állapotfelmérés, sportköri programok. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) 2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Kiemelt szerepet kap a hagyományápolás: vizsga a kollégium történetéből, majd fogadalomtétel, sírgondozás, koszorúzás, névadás régi tanítványokról, csendes napok, ünnepi műsorok. Az egyenruha viselése is a közösséghez tartozás érzésének erősítését szolgálja. Sok kirándulás, külföldi utazások. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. Meghatározó szerepe van az osztályközösségnek, diákkörök, zenei élet, ifjúsági szervezetek működése, sportkörök, szabadidős programok működnek. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

10 A beszámolókban jól követhetők a megvalósítás eredményei. A diákönkormányzat tevékenysége nem dokumentált Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. Belső hálózat működik a pedagógusok számára, digitális naplóhoz a szülők és diákok hozzáférése biztosított, hírlevelek megosztása a szülőkkel is digitálisan: kialakulóban van. Az iskolai honlap fejlesztése is folyamatban van. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) 2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? Közösségi programokat szervez az intézmény. Ünnepi rendezvények, lelki alkalmak, hagyományok: szalagavató, diákpolgárrá fogadás, nemzetközi cserekapcsolatok, Comenius program, kirándulások, táborok, pályázati programok (Határtalanul, Rákóczi Szövetség programjai) (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. A diákönkormányzat tevékenysége nem dokumentált A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. A szülők részére fogadóóra, szülői értekezlet, egyéni tanácsadás lehetősége is biztosított. Szülői Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet. A szülők is szerveznek programokat, gyűjtést indítanak, kisebb közösségeket vendégül látnak. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjú) Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. Szülői Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet. DÖK véleményezhet. A nevelőtestület jogköre kidolgozott. (PP, SZMSZ, Munkaterv, beszámolók, interjú) A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. A szülői interjú során a részt vevő szülők megfogalmazták elégedettségüket. Az iskola megfelel a vele szemben támasztott szülői elvárásoknak. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A közösségi programok szervezésébe hangsúlyosabban lehetne bevonni a diákokat. További megoldást kell keresni a lemaradó tanulók, tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatásának megszervezésére. Kiemelkedő területek: A hagyományok ápolása kiemelkedő területe az iskolai életnek, igyekeznek egyensúlyt teremteni a múlt történelmi értékei és a jelen kor támasztotta igények között. Magas szintű személyiségfejlesztő és közösségteremtő munka valósul meg. A pedagógusok bármely területen maximális támogatást adnak a tanulóknak. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a nemzeti kultúra megismerésére, a magyarságtudat,

11 hazaszeretet kialakítására, a keresztyén, református értékek és erkölcs megőrzésére és átadására. Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az iskola erőssége a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, támogatása. 3. Eredmények 3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. A tanulók eredményeit nyomon követik, a kapott eredményeket elemzik és beépítik az intézmény tervezési folyamatába. Alkotó részvétel a tanulásban, a problémamegoldó gondolkodás előtérbe állítása.a fenntartói elvárások konkrétan megfogalmazzák a tanítás-tanulás eredményességének növelését, ennek megvalósítása érdekében konkrét intézkedések történtek. (PP, Munkaterv, beszámolók, pedagógusi és vezetői interjú) Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása. Sok intézménnyel ápol kapcsolatot az iskola. Mivel az egyetlen folyamatosan működő református középiskola, ezért segítő szerepet igyekszik betölteni mind a hazai, mind a határon túli intézményekkel. Az intézmény partnerei közül a SZT, a helyi önkormányzat és a fenntartó véleménye, visszajelzései kulcsfontosságúak a sikertényező indikátorok azonosításában. A szülők kezdeményezéseit, kéréseit mindig figyelembe veszi az intézmény a tervezésnél. Az iskola a Tiszántúli Református Tehetségsegítő Tanács vezető intézménye. A célok megfogalmazása a fenntartó elvárásainak figyelembe vételével történik (PP, Munkaterv, beszámolók, szülői, pedagógusi és vezetői interjú) Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, érettségi vizsga eredmények, egyéb vizsgaeredmények, továbbtanulási mutatók, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb. Mind a Pedagógiai Program, mind az SZMSZ előírja az eredmények kiértékelését, nyilvánosságra hozatalát. A beszámolókban részletes statisztikák, elemzések találhatók az intézményi eredményekről. Bemeneti mérésként a felvételi vizsga, kimeneti mérésként az érettségi vizsgák szolgálnak. Köztes mérések az év eleji és év végi szintfelmérők (mely alapján a csoportbontások megtörténnek, illetve 9. évfolyam végén a csoportok közti átmenet biztosított), valamint a kompetenciamérések. Ezeket folyamatosan nyomon követik, elemzik, a levont következtetésekből feladatokat tűznek ki maguknak. Valamint a fenntartó is nyomon követi ezeket, és ő is fogalmaz meg célokat ezen mutatók javítására. (beszámoló, pedagógusi és vezetői interjú)

12 Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Folyamatosan elemzik, hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként). Több évre visszamenőleg megtalálhatók a kitűzött célok, fejlesztési stratégiák. Az eredmények elemzése megtörtént. Az országos kompetenciamérésen az intézmény teljesítményszintje szignifikáns eltérést nem mutat az országos és községi iskolák átlagát tekintve, és kimutatható, jelentős változás az utolsó öt évben nem történt. Az alapszintet el nem érők száma alacsonyabb, az átlagnál kiemelkedőbb eredményt elérők száma magasabb, mint az országos átlag. Nem mutatható ki jelentős hátránykompenzációs hatás. (beszámolók, mérési eredmények ) 3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. A Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési célok magas szinten megvalósulnak. Az iskola tanulóinak neveltségi szintje, szellemisége, megjelenése a szülők és a pedagógusok elvárásainak megfelelő, tevékenységükkel bizonyítják, hogy magukévá teszik a református erkölcsi értékeket. (interjúk, bejárás) Beiskolázási mutatóik javuló tendenciát mutatnak, tanulóik a nevelési céljaikban megfogalmazott elvárásokat megfelelő szinten teljesítik. Tanulóik 90%-át a megjelölt 1-3 intézmény valamelyikébe felveszik. Az intézmény nevelő-oktató munkája során hangsúlyt kap a viselkedés - kultúra formálása, mely így az elvártaknak megfelelően alakul. (PP, vezetői, szülői, pedagógus interjú) Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség teljes mértékben hozzájárul (munkatervek, beszámolók) Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (az emelt- és középszintű érettségi tantárgyak aránya, eredményei, versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.). Az emelt és középszintű érettségi eredmények, nyelvvizsga eredmények, versenyeredmények bizonyítják a kiemelt tárgyak oktatásának eredményességét.(biológia, matematika, NYEK osztály) További célul tűzték ki a nyelvvizsgák számának növelését, az emelt szintű vizsgaeredmények javítását. (beszámolók) Nyilvántartják és megfelelően elemzik az intézményi eredményeket. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés folyamatosan jelen van az intézményben. A mérések eredményeit beépítik a fejlesztés folyamatába. Az intézmény fontosnak tartja az idegennyelvi készségek, valamint a digitális kompetencia megalapozását. (PP, beszámolók, vezetői és pedagógus interjú) Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Az eredményekhez a nevelőtestület minden tagja hozzájárul, amely a munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége és hatékony együttműködése révén valósul meg. Az interjúk során és a kérdőívekben megfogalmazódik a pedagógusok részéről az az elvárás, hogy a kollégák leterheltségében törekedni kellene a terhek kiegyensúlyozottabb elosztására. (interjúk, kérdőívek) Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

13 A Debreceni Református Kollégium Kántusa 2003-ban Debrecen város Pro Urbe díját, Berkesi Sándor tanár úr, aki nyugdíjazásáig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára volt, a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezetője 2018-ban Kossuth díjat kapott. Az intézmény Akkreditált kiváló Tehetségpont Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. SZMSZ-ben előírt, beszámolókban megjelennek a részletes statisztikák, értekezleteken ismertetik az eredményeket. Rendszeresen tartanak nevelőtestületi értekezleteket. A munkaközösségek folyamatosan egyeztetnek a megfelelő információáramlás érdekében. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a tanulási eredmények megosztását, a tantestület tájékoztatását. A tapasztalatoknak megfelelően fejlesztési stratégiát dolgoznak ki. (SZMSZ, beszámolók, vezetői, pedagógus interjú) Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. A munkatervi beszámolóban megtörténik az elemzés-értékelés, a felelősök kijelölése is megtörténik. A szakmai munkaközösségek belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, célok meghatározásával támogatják az eredményes oktatást, nevelést. Az eredményeket a tantestület egésze megismeri, levonja a szükséges szakmai tanulságokat, és ennek tükrében, ha szükséges, változtat előzetes tervein. Az eredmények elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása visszatükröződik a tantestület munkájában. (vezetői és pedagógus interjú) A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában. A külső és belső mérési eredmények felhasználásra kerülnek, melyek visszatükröződnek az intézményi önértékelésre épülő intézkedési tervekben is. (vezetői, pedagógus interjú, önfejlesztési tervek, munkatervek, beszámolók) Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját? A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. Elsősorban osztályfőnöki feladat a továbbtanulók nyilvántartása, facebook csoport nyomon követése. Kollégiumi Baráti Kör működik, az érettségi találkozók rendszeresek. Az öregdiákok számítógépes nyilvántartása fejlesztés alatt van. Az első két évben a tanulók visszajelzései alapján a volt osztályfőnökök táblázatot készítenek. A későbbiekben az osztálytalálkozókon, valamint online visszajelzések alapján történik a volt diákok életútjának nyomon követése. (vezetői interjú) A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. A tanulók eredményeinek ismeretében, annak maximális figyelembe vételével történik meg a pedagógiai munka fejlesztése. (vezetői interjú) 3. Eredmények A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek:

14 A fejlesztés iránya a kompetenciamérés eredményeinek mélyebb, részletesebb elemzése, és hatékonyabb felhasználása az elkövetkező években. A lemaradó tanulók fejlesztésére továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani. A tanulók eredményeinek egyéni nyomon követése intézményi szinten, differenciálás, felzárkóztatás hatékonyságának növelése. Kiemelkedő területek: Az intézmény Pedagógiai Programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége, alkotó részvétel a tanulásban, a problémamegoldó gondolkodás előtérbe állítása és az eredményes tanulás módszereinek elsajátítása. Kiemelkedő, hogy ugyanolyan prioritást kap a diákok nevelése is. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket (kompetenciamérések eredményei, versenyeredmények, beiskolázási mutatók, tanév végi adatok, vizsgaeredmények, lemorzsolódási mutatók, elégedettségi mutatók, neveltségi mutatók). A kompetenciamérések illetve házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A mérések eredményeit beépítik a fejlesztés folyamatába. Az eredményekhez a nevelőtestület minden tagja hozzájárul, mely a munkaközösségek, munkacsoportok példaértékű tevékenysége és hatékony együttműködése révén valósul meg. Az intézmény sokoldalú kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket. Mérési-értékelési módszerek jól működnek, az óralátogatások rendszere hasznos. (vezetői interjú, interjúk, szülői kérdőív, beszámolók) 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző, (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége. Az intézményben hittanoktatás és lelki nevelés, osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelvi, német nyelvi, természettudományos, műszaki és testnevelés munkaközösségek vannak. Az intézménybe működő szakmai csoportokat az együttműködés, egymás tájékoztatása, és belső tudásmegosztás jellemzi. Ezen kívül jellemző, hogy rendszeresen megbeszélik az egy osztályban tanító kollégák a problémákat. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. (vezetői, pedagógus interjúk, munkatervek, beszámolók) A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

15 Az intézmény szakmai csoportjai az általuk összeállított munkaterv alapján dolgoznak, mely szerves részét képezi az éves intézményi munkatervnek. (munkatervek, beszámolók, pedagógus, vezetői interjú) A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A szakmai közösségek vezetőit az intézményvezető bízza meg, hatás-és jogköre egyértelműen megfogalmazott. (SZMSZ) Betegségből adódó rendkívüli helyzet miatt rugalmasan változtatnak rajta. Sok olyan feladat van, mely nem szakmai tekintetű, ezért pl. a szociális téren felmerülő problémák segítésére igazgató úr azon gondolkozik, hogy külön team-et bíz meg. (vezetői interjú) Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a vezetés és a pedagógusok szakmai együttműködésén alapszik. A fenntartó egyértelműen meghatározza és ellenőrzi az együttműködést. Az intézmény vezetése teret ad az alulról jövő kezdeményezéseknek. (munkatervek, beszámolók, pedagógus, vezetői interjú) Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. Az intézmény vezetése támogatja és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Az iskola szerverén munkaközösségeknek biztosítottak helyet, melyen a tagok megosztják egymással a dolgozataikat, verseny feladatokat, továbbképzési anyagaikat, próbaérettségiket. Most kezdik el egy közös felületen hangtár és videotár kialakítását. A szakmai munka eredményét figyelembe veszi a munkaterv készítése során, a beszámolókban előre megadott szempontrendszerek alapján kell a munkaközösségeknek az adott évet értékelni. (munkatervek, beszámolók, pedagógus, vezetői interjú) A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az ellenőrzés-értékelés folyamatába az intézmény vezetése a munkaközösségvezetőket is bevonja. A fenntartó is elvárja a bevonást. (vezetői, pedagógus interjú) A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. A tanulók nevelése-oktatása érdekében tett együttműködés több területen is megvalósul. Az intézményben a munkát segítő pszichológussal, orvossal és ápolónővel a kapcsolat folyamatos. A tanulók nevelése érdekében folyamatos a kapcsolat gyülekezetekkel (kb. félévente tájékoztató levelet küldenek a gyülekezeteknek) Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A továbbképzéseken szerzett tudást átadják egymásnak, továbbítják az információkat. A közös felületen megosztják a tanulási segédanyagokat, feladatlapokat, továbbképzési anyagokat.

16 Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Az intézményben támogatják a belső tudásátadást. Munkaközösségeken belül segédanyagok megosztása. Ezen kívül az évvégi értekezleteken azok a munkatársak, akik érettségi elnöki megbízást vállalnak, vagy szakértői munkát végeznek, beszámolnak azon tapasztalataikról, melyek elősegíthetik az intézményben folyó munkát. (pedagógus, vezetői interjú) A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A feladatvállalás munkaközösségen belül és munkaközösségek között is megvalósul. Fenntartói elvárásnak is megfelelően hospitálnak egymásnál. Szakmai műhelymunka működik a tantestületben több szinten. (beszámolók, pedagógus, vezetői interjú) 4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben? Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. A szervezeten belüli információáramlásnak hatékonyan kialakított rendje van. (SZMSZ, vezetői interjú) Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Igen. Belső levelezési rendszer valamint facebook oldal is működik. Kb. másfél havonta van értekezlet, ezen kívül rendkívüli alkalmakkor nagyszünetben megbeszélés, rendszeres az iskolarádióban aktualitások hirdetése és faliújság is található az intézményben. (SZMSZ, munkatervek, vezetői, pedagógus interjú) Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az előbb leírtak alapján. Mindennapos a szóbeli kapcsolattartás, a hirdetőtábla használata, ezen kívül az internetes levelező rendszer segítségével is eljutnak az információk a pedagógusokhoz Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az intézmény pedagógusai kellő időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. (pedagógus interjú) Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. Mind a munkaterveben előre meghatározott értekezletek, mind az alkalomszerűen összehívott megbeszélések összehívásának meghatározott rendje, célja és témája van. (SZMSZ, éves munkaterv, vezetői, pedagógus interjú) A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Az intézményvezető igyekszik visszajelezni a munkatársaknak. Értékelése fejlesztő, ösztönző jellegű. (vezetői interjú) 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

17 A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A belső tudásmegosztási lehetőségek, a jó gyakorlatok átadási lehetőségeinek bővítése indokolt. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos átlátható rendszer kidolgozása és annak elfogadtatása a tantestület részéről. Kiemelkedő területek: Az intézményben a különböző szakmai csoportokon belüli együttműködés kiemelkedő. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti és a szakmai műhelymunka. A kollégák lehetőséget kapnak a továbbképzésekre, a megújulásra. A munkaközösségek az intézményen belül aktívan működnek, jó a közöttük lévő munkakapcsolat, együttműködés. A továbbképzésekről egymásnak beszámolnak a kollégák, szakmai műhelymunka folyik az intézményben. A szervezeten belüli információáramlást hatékonyan kialakították. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel. Nevelőtestületi értekezleten a más intézményben szerzett tapasztalatok átadása példaszerű. 5. Az intézmény külső kapcsolatai 5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Az intézmény külső partnereinek azonosítása megtörténik. Külső kapcsolata van az iskolának fenntartóval, egyházi szervezetekkel (kb. 120 gyülekezettel), szülőkkel, volt diákokkal, volt tanárokkal, önkormányzati és állami szervekkel (Debrecen, Hajdú- Bihar megye), határon belüli és határon túli református iskolákkal, külföldi partnerek (svájci, németországi). (PP, SZMSZ, vezetői, pedagógus és szülői interjú) A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az intézmény minden pedagógusa számára ismert külső partnerek köre. (SZMSZ, PP, pedagógus interjú) Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény külső partnereivel való kapcsolattartás rendje meghatározott. (PP, munkatervek) Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés. A kiemelt, kulcsfontosságú partnerekkel való egyeztetés megtörténik.(vezetői interjú, munkatervek)

18 Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Igen Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. A panaszkezeléssel az intézmény vezetője és a pedagógusok is foglalkoznak Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az iskola honlapján folyamatosan információkat nyújt Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A pedagógiai programban megtalálható: hagyományos formákon kívül (fogadóórák, szülői értekezletek, tanévnyitók, tanévzárók, nyílt nap, felvételi vizsga), az iskola folyosóján elhelyezett faliújságok, valamint az iskolarádió. Ezen kívül az iskola honlapján, facebook oldalán tájékozódhatnak tevékenységükről, eredményeikről, programjaikról a külső partnerek. (munkatervek, PP, vezetői, szülői interjú) A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Igen (SZMSZ, munkatervek, vezetői, szülői interjú) Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. Igen, részt vesz. A Csokonai színházzal közösen készült a Nyilas Misi egy napja DVD, melyben a diákok statiszták voltak, rendszeresek a kiszállások, ahol egy-egy gyülekezetet látogatnak meg tanulók (osztálykirándulás keretében) Az intézmény megszervezi a tanulók számára a közösségi szolgálatot. Igen. Az intézményen belül is vannak lehetőségek, a kollégium hagyományainak megfelelően pl. a diáktársak patronálásában, korrepetálásában A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Igen Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel. A Debreceni Református Kollégium Kántusa ban Debrecen város Pro Urbe díját, valamint ban Berkesi Sándor tanár úr, a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezetője Kossuth díjat kapott. 5. Az intézmény külső kapcsolatai A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: