A magyar geologiai irodalom repertóriuma az évben.

Átírás

1 Á MAGYAR GKOLOttlAI IRODALOM RRPFRTORlVM A. A magyar geologiai irodalom repertóriuma az évben. Andreics J. és Blascliek A.: /I salgótarjáni knszénbánya - rész *'énytársusáy zsilvölgyi hangái. Bány. és Kohász. Lapok. XXXV T. évf. II. k. 15. sz. p Budapest 19Ü3. Arthaber G.: Neue Funde in den Werfe ner Schichten und im Muschelkatke des südlichen Bakony, fcephalnpodeu.) Resultate d. wiss. Erforsch, d. Balatonsees. Bd. I, Teil 1. Pal. Anh. mit 2 Tafeln. Budapest Barthalos A.: Muszári, aranybányászai. Bány. és Kohász. Lapok. XXXVI. évf. II. k. 14. sz. p. G5 84. Budapest Beckh H.: Geologische Mitteilungen ans den Kleinen Karpaten. Yerhandl. d. k. k. geol. R.-Anst. p Wien Berecz E.: A temesvári meteorologiai és szeizntologiai observatorium az ÍÍHhJ. évben. Természettud. Fűz. XXVII. évf. p Temesvár Bergbau in Kroatien. Montan-Ztg. X. Jg. Nr. 20. p Graz Beschreibung des Ko/Uenwerkes KonscÄna-Belec etc. Montan-Ztg. X. Jg. Nr. IS. p Graz Blaschek A. és Andreics J.: A salgótarjáni koszé nbányu-részvénytársaság zsilvölgyi bányái. Bány. és Koh. Lapok. XXXVI. évf. II. k. 15. sz. p Budapest Böckh H.: Geológia. Tankönyv főiskolai hallgatók számára. Selmeczbánya Braunkohlengrube, Die.lelia in Südunguru. Berg- u. Huettenmaenn. Ztg. LXII. Jg. Nr. 9. p Leipzig Gholnoky J.: A deliblati homok napi hőmérséklet ingadozása. Math, és Természettud. Értesítő. XXI. p Budapest Czirbusz G.: A Duna-meder délmagyarországi szakaszának áttörése. Természettud. Fűz. XXVII. évf. p Temesvár A Kossava-szél és a dunai szigetek. Természettud. Fűz. p Temesvár Emszt K.: Közlemények a m. kir. Földtani Intézet ugrogeologiai osztályának chennái láb óra tóriumából. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Frech F.: Neue Cephalopoden aus den Buchensteiner, Wenge ne r undraibler Schichten des südlichen Bakony. Resultate d. wiss. Erforsch, d. Balaton- Sees. Bd. I. Teil 1. Pal. Anh. mit 11 Tafeln. Budapest Gesell S.: A dobsinai bányaterület földtani és tel érciszonyai. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1901-ről. p táblával. Budapest Földtan-bányászati jegyzetek az évi párisi nemzetközi kiállításról. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Bányageologiai fölvételek a Dobsina város délkeleti határától délfelé húzódó területen. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Földtani h'ózlömi. A.YA7W köt. «/' x>'/. >

2 A MAGYAR OEOLOOIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA. Gesell S.: Geologische und Gang Verhältnisse des Dobsinaer Bergbaugebietes. Jahresbericht d. kgl. ung. Geolog. Anstalt für p , mit 1 Tafel. Budapest Geologisch-bergmännische Notizen von der Pariser internationalen Ausstellung im Jahre Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anstalt für p Budapest Güll V.: Agrogeologiai jegyzetek Dömsöd és Tass vidékéről s a Csepelsziget déli részéről. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Grittner A.: Magyarországi szenek. Bány. és Kohász. Lapok. XXXVI. évf. p Budapest Halaváts Gy.: Szászváros környékének földtani viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Vajda-Hunyad környékének földtani alkotása. A m. kir. Földt. Int. évi jelentése 1902-ről. p Budapest Geologische Verhältnisse der Umgebung von Szászváros. Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anst. für p Budapest Daten zur Geologie des Donau- und des Tisza-Tales. Math, naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. XIX. Leipzig Die Fauna der pon tischen Schichten in der Umgebung des Balatonsees. Resultate der wiss. Erforsch, d. Balatonsees. Bd. I. Teil 1. Pal. Anh. mit 3 Taf. Budapest Die Umgebung von Budapest und Tétény. Sektionsblatt Z. 16, Kol. XX. 1 : 75,000. Erläuterungen z. geol. Spezialkarte d. Länder d. ungarischen Krone. Herausgegeb. v. d. kgl. ung. Geologischen Anst. p Budapest Handmann R. S. J.: Zur Kenntnis der Lößfauna von Nagykapornak (Zala, Ungarn). Verhandl. d. k. k. geol. R.-Anst. p Wien Hegyfoky J.: Über die Wirkung des Ozeans und des Kontinents auf das Klima Ungarns. Math, naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. XIX. p Leipzig Hörömpö' A.: Artesische Brunnen und Naturgas in Ungarn. Organ d. Vereines d. Bohrtechn. Nr. 10. p. 8. Wien Horusitzky H.: Komjál és Tótmegyer környékének agrogeologiai viszonyai. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Ürmény környékének agrogeologiai viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Magyarszölgyén és Párkány-Nána vidéke. 14. zóna, XIX. rov. jelű lap 1 : 75,000. Magyarázatok a magyar korona orsz. részi, agrogeol. térképéhez. Kiadja a m. kir. Földt. Int. p Budapest Magyarszölgyén és Párkány-Nána vidéke. 17. zóna, XIX. rov. jelű lap 1 : 75,000. Geologiai tájékoztatók a magyar korona orsz. részi, agrogeol. térképéhez. Kiadja a m. kir. Földt. Int. p Budapest A diluviális mocsárlöszről. Földtani Közlöny. XXXIII. k, p Budapest

3 A MAGYAR GEOLOGÍAI IRODALOM REPERTÓRIUMA. Horusitzky H.: Az agrogvologia története. Tmiu'szrttud. Közlöny. XXXV. k f. p Budapest Agrogeologische Verhältnisse der Umgebung von Komjál und Tótrnegyer. Jahresbericht d. kgl. ung. Geolog.-Anstalt für p Budapest Über den diluvialen Sumjtflöß. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII. p Budapest Hulyák V.: Ásványtani közlemények. Földt. Közi. XXXIII. k. p táblával. Budapest Mineralogische Mitteilungen. Földt. Ivözl. Bd. XXXIII. p , mit 1 Tafel. Budapest Illés V.: Dobsina nyugati környékének hányageologiái viszonyai. A tn. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Jffickel 0.: Über Placochelys nnv. gen. und ihre Bedeutung für die Stammesgeschichte der Schildkröten. Resultate d. wiss. Erforsch, d. Balatonsees. Bd. 1 Teil 1. Pal. Anhang. Budapest Ül)er Placochelys nov. gen. und ihre Bedeutung für die St<nnmesgeschichte der Schildkröten. Neues Jahrbuch für Min. etc I. p , mit 1 Tafel. Uber ein zweites Exemplar von Placochelys in Ungarn. Zeitschr. d. deutsch. Geol. Gesellsch. Bd. 54, P. p. 11L Jégkorszak valószínű okairól. Természettud. Közlöny XXXV. k 403. f. p Budapest Kadiő 0.: A Bég a jobb partján, Báli ne z, Facsét és Dubesty környékén elterülő dombvidéknek gcologiai viszonyai. A m. kir. Földtani Intézet Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Kalecsinszky S.: Közlemények a magyar királyi Földtani Intézet chemiai laboratóriumából. (Tizenharmadik sorozat). A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Mitteilungen aus dem chemischen Laboratorium der kgl. ungarischen Geologischen Anstalt (Dreizehnte Folge). Jahresber. d. kgl. ung. Geol. Anst. für ]> Budapest Die Mineralkohlen der Länder der ungarischen Krone mit besonderer Rücksicht auf ihre chemische Zusammensetzung und praktische Wichtigkeit. Publikationen d. kgl. ung. Geol. Anst. p Mit 1 Karte. Budapest Uber die ungarischen tcarmen und heißen Kochsalzseen als natürliche Wärmeakkumulatoren, sowie über die Herstellung von wannen Salzseen und Wärmcakkumnlutoren. Annalen d. Physik. VII. p Leipzig Uber die ungarischen warmen und heißc7i Kochsalzseen als natürliche Wärmeakkunndatoren, sowie über die Herstellung von warmen Salzseen und Wärmeakkiunulatoren. Math, naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. XIX. p Leipzig Eantner J.: A zsilvölgyi m. kir. kincstári bányászat. Bány. és Kohász. Lapok. XXXVI. évf. ü. k. 16. sz. p Budapest

4 6K A MAGYAR GEOLOGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA. Karte, Eine der Steinbrüche und nutzbaren Gesteine Ungarns. Berg- und Huettenmaenn. Ztg. LXII. Jg. Nr. 26. p Leipzig Knett J.: Über ein Schwefelkieslager bei Jasztrabje in Ungarn. Zeitschr. für prakt. Geologie. XI. Jg. p Berlin Koch A.: A beocsini czementmárga körűit halai. Math, és Terraészettud. Értesítő. XXI. p Budapest Tarnócz Nógrádmegyében, mint kövült czápafogaknak új gazdag lelőhelye. Földtani Közlöny. XXXIII. k. pag , 2 táblával. Budapest A Fruskagora hegység geologiai szerkezetének vázlata. Földtani Közlöny. XXXni. k. p Budapest Ujabb nézetek a Föld vulkánosságáról. Természettud. Közlöny. XXXV. k. 4*06. fáz. p Budapest Tarnócz im Komitat Nógrád, als neuer, reicher Fundort fossiler Haifischzähne. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII. p , mit 2 Tafeln. Budapest Skizze des geologischen Baues des Fruskagora Gebirges. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII. p Budapest Kormos T.: Palaeontologiai közlemények. Földt. Közi. XXXIII. p , 1 táblával. Budapest Paläontologische Mitteilungen. Földt. Közl. Bd. XXXIII. p , mit 1 Tafel. Budapest Komhuber A.: Der Thebener Kogel; ein Beitrag zu seiner Naturgeschichte. Mit Anhang: Verzeichnis von Versteinerungen aus den marinen Tertiärablagerungen bei Theben-Neudorf. A pozsonyi orvos- és természettud. Egyesület Közleményei évf. p. 41. Pozsony Über das Geweih eines fossilen Hirsches in einem Leithakalk-Qnader des Domes zu Presburg. A pozsonyi orv.- és természettud. Egyes. Közleményei évf. p. 9. Pozsony Geologische Bemerkungen über Gesteine und Petrefaden. A pozsonyi Orvos- és természettud. Egyes. Közleményei évf. p Pozsony Kövesligethy R.: Über die Entwicklung der Himmelskörper und das Alter der Erde. Math. u. naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. XIX. p Leipzig Kroatien, Über die Bergverhältnisse in. Montan-Ztg. Jg. X. Nr. 11. p Graz Kroatische Kohlenwerke, Sonderbare bergmännische Gutachten über. Montan-Ztg. Jg. X. Nr. 17. p Graz László G.: Érsekiéi, Kiskcszi, Nagykcszi, Nagytany, Alsógeliér, Csicsó, Füss és Kolosnéma községek (Komárom vármegye) környékének agrogeologiai viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Liebus A. u. Schubert R. J. : Die Foraminiferen der karpatischen Inoceramenschichten von Gbellan in Ungarn. Puchower Mergel. Jahrb. d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. LII. H. 2. p , mit 1 Taf. Wien 1902.

5 A MAGYAR GEOLOGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA. 6 0 Liffa A.: Jelentés az évi agrogeologiai fölvételről. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Jelentés az 190$. évi agrogeologiai fölvételről. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Bericht über die agrogeologische Aufnahme im Jahre Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anst. für p Budapest Beiträge zur krystallograpl tischen Kenntniss des Chrifsoberylls von Ceylon. Zeitschrift f. Krystallographie. Bd. XXXVI. H. 6. p , mit 1 Taf- Leipzig Loczka J. : Über den Berthierit von Bräunsdorf. Zeitschr. f. Krystallographie, Bd. XXXVII. p Leipzig Chemische Analyse des Anapait. Zeitschr. f. Krystallographie. Bd. XXXVII. p Leipzig Lóczy L.: A Balaton-tónak és környékének részletes térképe. 4 szines lap, quartfolió. Budapest Lohr A.: Über kugelförmige Gesteinsbildung bei Presburg. A pozsonyi orvos- és természettud. Egyes. Közleményei évf. p Pozsony Lörenthey I.: A szarmata és pannoniai képződményeket áthidaló rétegeknek egy classic.us lelethelye Magyarországon. Földt. Közi. XXXIII. k. p Budapest Két új teknösfaj a kolozsvári eoczén képződményeiből. Földt. Közi. XXXIII. k. p , 2 táblával. Budapest Néhány megjegyzés az Onjgoceras Fuchsi, Kitti s}>.-röl. Földt. Közlöny. XXXIII. k. p Budapest Pteropodás márga a budapesti óharmadkori képződményekben. Földt. Közi. XXXIII. k. p Budapest Pyrgulifera tömeges előfordulása a lábatlani eoczénben. Földtani Közlöny XXXIII. k. p Budapest Ein klassischer Fundort der die sarmatischen und pannonischen Bildungen üb erb rückenden Schichten in Ungarn. Földt. Közl. Bd. XXXIIL p Budapest Zwei neue Schildkröten aus dem. Eozän von Kolozsvár. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII. p , mit 2 Taf. Budapest Einige Bemerkungen über Orygoceras Fuchsi, Kitti sp. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII. p Budapest Pteropodenmergel in den alttertiären Bildungen von Budapest. Földt. Közl. Bd. XXXIIL p Budapest Massenhaftes Vorkommen von Pyrgulifera im Eozän von Lábatlan. Földt. Közl. Bd. XXXIIL p Budapest Neuere Beiträge zur tertiären Decapodenfauna Ungarns. Math. u. naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn. Bd. XVIII, p. 23, mit 2 Taf. Leipzig Lugeon M.: Analogie enire les Carpalhes et Alpes. Compt. Bend. Ac. Sc. vol p Les mappes dr recoui'rement de la Tatra et Vorigines des kiippes des

6 70 A MAGYAR GEOLOGÍAI IRODALOM REPERTÓRIUMA. Carpat.hes. Bull. de la Soc. Vaudoise des Sc. nat. Lausanne. Nr ser. IV. vol. 39. Lausanne Mauritz B.: Ujabh adatok a porkurai pyritröl. Math, és Természettud. Értesítő. XXI. p táblával. Budapest Melczer G.: A kristály formák eredetéről és egymáshoz való viszi myáról. Természettud. Közi. LXIX. pótfüzete, p Budapest 1903 A haematit szime triójáról és tengely arányairól. Magy. Chemiai Folyóirat. IX. évf. p. 35, 53, 69 és 86. Budapest Az űrvölgyi aragonitról. Math, és Természettud. Értesítő. XXI. p Budapest Pyrit vom Monzoni. Zeitschr. f. Krystallographie. Bd. XXXVII. p Leipzig Über die Symmetrie und das Axenverhältniss des Hämatit. Zeitschr. für Krystallographie. Bd. XXXVII. p Leipzig Über den Aragonit von Ürvölgy. Zeitschr. f. Krystallographie. Bd. XXXVIII. p , mit 1 Taf. Leipzig Paten zur krist allographischen und optischen Kenntnis des Korundes. Math, u. naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. XIX. p Leipzig Nopcsa P. br. ifj.: Adatok a Zsilvölgy geologiájához. Bánv. és Koh. Lapok. XXXVI. évf. n. k. 23. sz. p Budapest * Über die varanusartigen Lacerten Istriens. Beitr. z. Pal. u. Geol. Österr.- Ungarns. Bd. XV. p , mit 2 Taf. Wien Noth J.: Gisements de pétrole dans les hantes Carpathes. Monit. des Intóréts Pétrolif. Roumains. p Nuricsán J. : Ásványos vizelein zések. Magy. Chem. Folyóirat IX. évf. p Budapest Pálfy M.: Geologiai jegyzetek az Arany os-foly ó völgyéből. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Gcologiai jegyzetek a Fehér-Körös és Abrudjwtak között levő területről. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Két új óriási Inoceramus-faj az erdélyi részek felső kréta-rétegeiből. Földt Közi. XXXIII. k. p , 2 táblával. Budapest Előzetes jelentés az Erdélyrészi Erczhegység cmdesitjeinek korviszonyáról. Földt. Közi. XXXm. k. p Budapest Titkári jelentés a magyarhoni Földtani Társulat évi közgyűlésén. Földt. Közi. XXXIII. k. p Budapest Geologische Notizen aus dem Tale des Aranyos-Flusses. Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anst. für p Budapest Zwei neue Inoceramus-Riesen aus den oberen Kreideschichten der Siebenbürgischen Landesteile. Földt. Közl. Bd. XXXHI, p , mit 2 Taf. Budapest Pálfy M.: Vorläufiger Bericht über die Altersverhältnisse der Andesite im Siehcnbürgischcn Erzgebirge. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII. p Budapest Pantocsek J.: Beschreibung und Abbildung der fossilen Bucillarien des Andesittuffs von Szliäcs in Ungarn. Mit 2 Taf. Berlin

7 A MAGYAR GEOLOGIAI IRODALOM REPERTÓRIUMA. 71 Papp E.: Pehns környékének geologiai viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Zám vidékének földtani viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése ről. p Budapest A bakonyi ős teknösbéka. Természet tud. Közl. XXXV. köt f. p Budapest Die geologischen Verhältnisse in der Umgebung von Petris. Jahresbericht d. kgl. ung. Geol.-Anst. für p Budapest Pazár J.: Artesische Brunnen und Naturgas in Ungarn. Organ d. Ver. d. Bohrtechn. Nr. 12. p. 5. Wien Pénzügyminisztérium, m. kir.: Adatok a m. kir. kincstári bányászat és azzal rokon ágazatok ém állapotáról. Budapest Pethő Gy.: Hippurites (Pironaea) polystylus előfordulása a cserevüzi hypersenon-rétegekhen a péterváradi hegységben. Szerző hátrahagyott irataiból közli dr. P á l f y M ó r. Földt. Közl. XXXIII. k. p Budapest Über das Vorkommen von Hippurites (Pironaea) polystylus in den Hypersenonschichten zu Csereritz im Pétervárader Gebirge. Aus dem Nachlaß d. Verf. mitgeteilt von Dr. M. v. Pálfy. Földt. Közl. Bd. XXXIII, p Budapest Popoff S. u. Vernadsky W.: Zur Paragenese des Goldes von Siebenbürgen. Centralblatt f. Min. p Posewitz T.: A Nagyág völgye Berezna és Vucskmezö vidékén. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest A Szolyva és Volócz közötti hegyvidék Bereg vármegyében. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Das Nagyág-Tal in der Umgebung von Berezna und Vucskmezö. Jahresbericht d. kgl. ung. Geologischen Anstalt für p Budapest Rácz K.: Die Goldseifen Ungarns. Montan-Ztg. X. Jg. Nr. 2. p Graz Eine der reichsten Goldzonen Europas. Montan-Ztg. X. Jg. Nr. 6. p Graz Roth L., Telegdi: Az Erdély részi Erczhegység K-i széle, Havasgyógy, Felgyógy és Nagyenyed környékén. A m. kir. Földt. Int Évi jelentése ről. p Budapest Az Erdélyrészi Erczhegység K-i széle Csáklyánál és a Maros mentén K-felé csatlakozó terület. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Megnyitóbeszéd a magyarhoni Földtani Társulat évi közgyűlésén. Földt. Közl. XXXIII. k. p Budapest Der Ostrand des Siebenbür gischen Erzgebirges in der Umgebung von Havasgyógy, Felgyógy und Nagyenyed. Jahresbericht d. kgl. ung. Geol.- Anst. p Budapest Schafarzik F.: Furdia és Német-Gladna környékének, valamint Nadrág Ny-i vidékének geologiai viszonyairól. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest

8 A MAGYAl! GKOLOGIAI JROPALOM R.'OP! RTOP.IUMA. Schafarzik F.: Homán-Gladna környékének geologiai viszonyai. A ni. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Emlékbeszéd Pethő Gyula dr. választ)nányi tag felett. Földtani Közlöny. XXXIII. k. p Arczképpel. Budapest Budapest harmadik főgyűjtő csatornájának földtani szelvénye. Földt. Közl. XXXIII. k. p táblával. Budapest Az aldunai Vaskapu-hegység geologiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. Földt. Közl. p táblával. Budapest Uber die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Furdia und Német- Gladna, sowie der Gegend W-lich von Nadrág. Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anst. für p Budapest Gedenkrede über das Ausschuß)nitglied weiland Dr. Julius Pethö. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII, p , mit Bildnis. Budapest Über das geologische Profi des dritten Hau/dsammelkanales in Budapest. Földtani Közlöny. Bd. XXXIII, p , mit 1 Taf. Budapest Kurze Skizze der geologischen Verhältnisse und Geschichte des Gebirges am Eisernen Tore an der unteren Donau. Földt. Közl. Bd. XXXIII, p , mit 2 Taf. Budapest Schubert R. J. u. Liebus A.: Die Foraminiferen der karpatischen Jnoceramen schichten von G bell an in Ungarn. Puchower Mergel. Jahrb. d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. LII. H. 2. p , mit 1 Taf. Wien Staub M.: Die Geschichte des Genus Cinnamominn. Math. u. naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. XIX. p Leipzig Szép R.: Über siebenbürgische Tellur-Erze. A pozsonyi orv.-természettud. Egyesület Közleményei évf. p Pozsony Szontagh T.: A Fertő-tó geologiai tanulmányozása. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest Timkó I.: Szimő, Kumocsa, Guta és Szőtt-Péter községek (Komároutmegye) környékének agrogeologiai mszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest Keszeg falva, Nemes-Ocsa, Aranyos, Marczelház, Martos község (Komáro)nmegye) környékének agrogeologiai viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest * Agrogeologische Verhältnisse der Gemarkung von Szimő, Kamocsa, Guta und Szent-Péter (Komitat Kotnáront). Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anst. für p Budapest Toborffy Z.: A pulacayoi chalkopyrit. Math, és Természettud. Értesitő. XXI. p , 1 táblával. Budapest A Mont-Petééről. Természettud. Közlöny. XXXY. k f. p Budapest Treitz P.: Jelentés az J001-ik év nyarán végzett talajfölvételi munkálniokról. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1901-ről. p Budapest - A Mecsek-hegység és a Zcngö-hegycsoport déli részének agrogeologiai viszonyai. A m. kir. Földt. Int. Évi jelentése 1902-ről. p Budapest

9 A MAGYAR GEOLOGÍAI IRODALOM 'RKPKRTORH'MA. 73 Treitz P.: Areopikno méter, zavaron vízben a talaj súlyának meghatározására. Földt. Közi. XXXIII. k. p Budapest A Duna-Tisza közének agrogeologiai leírása. Földt. Közi. XXXIII. k. p , 1 táblával. Budapest A Palies-tó környékének talaj ismereti leírásit. Földt. Közi. XXXIII. k. p , 1 táblával. Budapest Bericht über die agrogeologiseltc Detailaufnahme int Jahre Jahresbericht d. kgl. ung. Geol. Anst. für 1901 p Budapest Arcopiknometer zur Gewivhtsbesl i nintu ng des Bodens in trübem Wasser. Földt. Közi. Bd. XXXIII, p Budapest Agrogeologische Beschreibung des Gebietes zu/ischen der Donau und Tisza. Földt. Közi. Bd XXXIII, p , mit 1 Taf. Budapest Bodenkund liehe Beschreibung der Umgebung des Palics-Sees. Földt. Közl. p , mit 1 Taf. Budapest Uhlig V. : Bau und Bild der Kárpátot. Bau u. Bild Österreichs. Teil III. Wien Pieninische Klippenzone und Tatragebirge. IX. Intern. Geologen-Kongreß ; Führer für die Exkursionen, p Wien Zur Umdeutung der tatrischen Tektonik durch M. Lugeon. Yerhandl. d. k. k. geol. R.-Anst. p Wien Ungarns Bergu'crks- und Hü Kenhet rieb Osten*. Zeitschr. f. Berg- u. Hüttenwes. LI. Jg. p. 20, 39, 53. Wien Urmenschen, Neues vorn. Montan-Ztg. X. Jg. Nr. 9. p Graz Vargha Gy.: A Bakony és a bulatonmelletli hegység víz- és hegymérele. Természettud. Füzetek. XXVII. évf. 1. f. p Temesvár Vernadsky W. u. Popoff S.: Zur Paragenese des Goldes von Siebenbürgen. Centralbl. f. Min. p Vnutsko F.: Die Berg- u. Hüttenindustrie Ungarns int Jahre JifOI. Berg- u. Huettenmaenn. Ztg. LXII. Jg. Nr. 12. p Leipzig Vulkánosság székhelye. Természettud. Közl. XXXV. k f. p Budapest Wahlner A.: Magyarország bánya- és kohói pánt az luch*. évben. Bány. és Koh. Lapok XXXVI. évf. p. 505, 569, 641. Budapest Walter H.: Kann Ungarn eigene Petroleumbergbaue besitzen? Allg. Österr* Chem. u. Techn. Ztg. Nr. 19. p AVien Weinschenk E.: Über einen eigenartig ausgebildeten Diopsid von Morauicza (Vaskö) in Ungarn. Tschermaks Min.-petrogr. Mitteil. Bd. XXII, p Wien Weyberg Z.: Przyczynki do petroy rujii trzonu krystauiczuego latrzanskiego. (Beiträge zur Petrographie des kristallinischen Kernes in der Tátra.) Jahrbuch d. Tatravereins. Bd. XXIII. p Krakau Zimányi K. : Notiz über die regelmässige Verumchsung des Blciglauzes mit Fahlerz vom Botes-Berge. Zeitschrift f. Kryst. XXXVIII. p Leipzig Zuber R.: Neue Karpatheustudien. /. Über die Herkun ft der exotischen Gesteine um Aussenrande der karpathischen Flyschzone. Jahrb. d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. LU. p Wien