CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓDUDÁRÓL ÉS MARKASIT NEMESVITÁRÓL.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓDUDÁRÓL ÉS MARKASIT NEMESVITÁRÓL."

Regina Barna
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 DIÓSJENŐ KÖRNYÉKE MIOCÉN-KORI RÉTEGEI S AZOK FAUNÁI S t ä c h e : Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Waitzen in Ungarn. -Jahrb. d. k. k. geol. Ra. 16. B. Wien, S zab ó: Geológiai adatok a dunai trachyt-csoport balparti részére vonatkozólag. Földt. Közi. XXV. k., S za b ó : Földtani kirándulás technikai szempontból Herceg Eszterházy Pál ipoly-pásztói és wéghlesy urodalmaiban T e l e g d i R o t h K.: Felső-oligocén fauna Magyarországból. Geologica Hungarica. I. k., 1. f., V it á lis : Hont vármegye természeti viszonyai. Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye. XI. k., Budapest, Készült Budapesten, 1920 julius havában, a Kolozsvári ni. kir. Ferenc József-Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Intézetében. (A kövületek a Budapesti m. kir. Pázmány Péter-Tudomány- «egyetem Őslénytani Intézetében vannak). CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓDUDÁRÓL ÉS MARKASIT NEMESVITÁRÓL. írta: VENDL MÁRIA dr.* 3 11 ábrával. Calcit V ask óról. Á krassószörénymegyei Vaskőről (ezelőtt Moravicza) igen szép Víztiszta calcitkristályok ismeretesek, melyek azonban kristálytanilag részletesebben ismertetve nincsenek. A vaskői calcitelőfordulást több szerző említi, így C o t t a, 1 S z a b ó,2 Z e p h a r o v ic h,3 T ó t h.4 Z e p h a r o v ic h a. oo #, R 3, l/i R és R-t sorolja fel mint a vaskői calcit formáit. Vizsgálataim tárgyát két rendkívül tökéletes kifejlődésű, víztiszta, erősfényű kristály képezte a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. A kristályok közelebbi lelőhelyét, magát a bányát, nem ismerjük, csak annyit tudunk róluk, hogy Vaskőről származnak. A prizmás termetű kristályok átmérője 4 és 7 mm. Különösen a kisebb kristály tűnik ki átlátszóságával s erős fényével, a nagyobb kristály al6ó része kissé zavaros. A kristályok lapjai símák, fényesek, az {1010} prizma lapjait kivéve, korróziótól mentesek, de a csúcsokon levő * Előadta az 1921 május 4-én tartott 6zakülésen. 1 B. C o tt a : Erzlagerstätten im Banat und in Serbien p S zab ó J.: Moravicza Vaskő eruptiv kőzetei. Földt. Közl p S za b ó J.: Adatok a moraviczai ásványok jegyzékének kiegészítéséhez. Math, és Termtud. Közlemények. XV p V. Z e p h a ro v ich : Mineralogisches Lexicon. I. p. 90. és II. p. 59. * T ó t h M.: Magyarország ásványai, p. 121.

40 DR. VENDL MÁRIA [0112} romboeder s {7.4.11.15} szkalenoeder lapjai mutatják az {loll} éleivel párhuzamos rostozottságot, mindamellett éles reflexet adnak, úgy hogy pontosan és könnyen megállapíthatók.

2 40 DR. VENDL MÁRIA [0112} romboeder s { } szkalenoeder lapjai mutatják az {loll} éleivel párhuzamos rostozottságot, mindamellett éles reflexet adnak, úgy hogy pontosan és könnyen megállapíthatók. Mindkét kristály prizmás kifejlődésű. A megállapított formák a következők: b (lolo) Í21l] v: { } {11.4.0Í b. {0112S {110} N : { ( } 503} qp. 022l} { lll( *tu: í { ] 9 59} P- f t U oo! m. {4041} 31l! Ez alakok közül a prizma után nagyságra nézve mindkét kristályon a {0221} lapjai következnek, a szkalenoederek a kisebb kristályon alárendeltek, kicsi, de rendkívül fényes lapokkal, a nagyobb kristályon ellenben jóval nagyobb mértékben fejlettek, miáltal az egyik kristály teteje gömbölyded, a másiké megnyúltabb. A szkalenoederek közül a { } a [0112, 1011], az {5382} az [1102, 1011] és [1100, 4041] övben fekszik. A { } szkalenoeder a calcitra nézve új forma. Meghatározását elősegítette az a körülmény, hogy lapjai igen tökéletes kifejlő désűek, és hogy a [1101, 0221] övben fekszik. A kisebb kristályon négy, a nagyobb kristályon mind a hat lappal megjelenik, fényes,, csillogó s különösen az utóbbi kristályon nagy háromszögű lapok alakjában. A mérések eredményei a következők : h k j l :hj~kl = 23 16', 18', 19', 21' h k i l : i k h l = 90 5', 8', 7', 10'. Ez adatokból s a [1101, 0221] övből számítva a { }

3 CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓBUDÁRÓL STB. 41 indexű negativ szkalenoederhez jutunk, melynek hajlásszögeit az indexből visszaszámítva az egyik élre vonatkozóan 23 19' 6", a másik élre vonatkozóan pedig '-t kapunk. Ez értékek teljesen megfelelnek a mért értékeknek, úgyhogy a_{ } szkalenoeder, mely az említett övben a { } és { } szkalenoederek közt fekszik, biztosan és határozottan megállapítható. A vaskői calcitra vonatkozó mért és számított értékeket a következő táblázatban állítottam össze: Mért Számított b. : b.' 0112 : l l ' b. : p. o m : 10T ' 70 51' 30" <p. : qp.' 0221 : ' 101 9' b. : 9. 0ÍÍ2 : ' 36 52' p. : m. lotl : ' 31 10' 30" h ; b' 1ÓÍ0 : Olló 60 2' 60 b : m. 1ÖÍ0 : ' 14 18' m. : p. 10T 0 : 10T ' 45 23' 30" m.' : b. 0Í10 : ' 63 45' b. : v : 0112 : ' 19 40' 30" p.1: v : 1Ö11 : " 45' 17 47' v : : v : 7J ' 39 20' 56" v : : v : Í ' 22 11' p. : N: 10"Tl : ' 34 28' N : : N 5382 : ' 72 54' 30" N : : N 5382 : ' 41 46' ID: : ti):' : ' 23 19' 12"»: : W:" ^5 : ' 90 4' 11' : : cp ^5 : ' 14 52' 30" m : :» : ' 36" : : F.5 : ' 46" W : : p : 1ŐÍ ' 48 28' 54" A ntim onit H ondolról. A megvizsgált antimonitkristályok Dr. Z im á n y i K ároly múzeumi igazgató úr gyűjtéséből származnak a Huny ad megyei Nagyág közelében levő Hondolról, még pedig báró B o r n e m issz a J á n o s Csertée Regina aranybányájából. A hondoli antimonitelőfordulást említi

42 DR. VENDL MÁRIA B e n k ő 5 és Z e p h a r o v i c h 6, a kristályok alakjára vonatkozólag azonban csak annyit találunk, hogy az antimonit itt is tűalakú halmazokban fordul elő.

4 42 DR. VENDL MÁRIA B e n k ő 5 és Z e p h a r o v i c h 6, a kristályok alakjára vonatkozólag azonban csak annyit találunk, hogy az antimonit itt is tűalakú halmazokban fordul elő. A hondoli Csertés Regina aranybánya néhány szépen kifejlett kristályán szögméréseket végezhettem, melyek segítségével a kristályok alakját pontosan meghatározhattam. Mérésre öt különböző nagyságú kristály volt alkalmas, melyek közül a legkisebb 7 2, a legnagyobb IV2 mm átmérőjű. Biztosan 2 véglapot, 3 prizmát és 2 pyramist, összesen tehát hét formát sikerült megállapítanom, melyek a következők: b {010} a {100} m {110} o {120} q {130} p i m ) t {343} 6. ábra A legegyszerűbb kifejlődés az m {110}, 0 {120}, b {010} és t {343} kombinációja, néha fellép a q {130} prizma is. Általában véve a pyramisok közül a t {343} a jellemző a hondoli antimonitra nézve, amennyiben négy kristály tetejét csak ez alkotja és csak egy kristályon sikerült még mellette megfigyelnem a p {111} alappyramist, melynek lapjai azonban a t {343}-énál jóval kisebbek. E tekintetben hasonlítanak e kristályok a S c h m i d t S á n d o r 7 által leírt bányai (Vas megye) antimonitokhoz, melyeken szintén e pyramis dominál. A pyramislapok általában véve símák, fényesek, a prizma lapjai rostosak. Az egyik kicsi V2 mm átmérőjű kristályon, melynek tetejét szintén csak a t {343} alkotja, a prizmaövben megállapítható volt az a {100} véglap. Ez utóbbi elég széles és síma, pontosan mérhető lapokkal lép fel, úgyhogy jelenléte kétségtelenül biztosnak vehető. Hajlása a piramishoz is jól mérhető. A mért és számított értékeket az alábbi táblázat m utatja: 5 B e n k ő : Ásványtani közlemények az erdélyi Érchegységből. Értesítő az erdélyi múzeumegylet orvos-természettudományi szakosztályából XIII. p Z epharovich : Mineralogisches Lexicon. III. p S c h m id t S á n d o r : Szalónak vidékének néhány ásványáról. Math, és Termtud. Értesítő XV. kötet, 5. füzet, 318. lap.

5 CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓBUDÁRÓL STB. 43 Mért Számított b m ' 49" b Q ' 18 33' 49" b : o ' 26 44' 11" T t : t : r T ' 86 54' 44" rr T ' 119 5' 58" rr/ T ' 62 37' 32" m : T ' 31 25' 4" b : r ' 46 32' 38" a : t ' 58 41' 14" / P : P ' 70 47' 52" b : p ' 54 36' 4" m : p ' 34 41' G ipsz Ó budáról. A tanulmányozott gipszkristályok, melyeket Dr. S c h a f a r z i k F e r e n c professzor úr adott át tanulmányozás céljából, Óbudáról Péterhegyről származnak, az Újlaki mészégető és téglagyár részvénytársaság agyaggödréből. A szépen kifejlődött kristályok víztiszták, a klinodiagonális irányában megnyúltak, részint egyszerűek, részint ikrek. Nagyságuk 1 8 mm közt változik. A lapok fényesek, kivéve a kristályok végén megjelenő dóma lapjait, melyek erősen kimartak, néha legömbölyödtek, úgyhogy pontos mérésre alkalmatlanok. Néhány jobb mérés arra enged következtetni, hogy az e {103} dóma van jelen, úgyhogy az óbudai gipsz megállapított formái: m {110} b {010) l {111} e {103}

6 44 DR. VENDL MÁRIA A prizma és pyramis lapjai néha rostozottak. A kristályok legnagyobb része e 4 forma kombinációjából álló egyszerű kristály. Ugyancsak ez alakokból álló s a klinodiagonális irányában megnyúlt kristályok igen gyakran ikreket is alkotnak, még pedig az a {100} véglap lapja szerint, M arkasit N em esvitáról. Zala megye tapolcai járásában Nemesvita község közelében agyagban markasit található, mely előfordulás hazánkban eddig ismeretlen volt, A markasitok közül sikerült néhány szép kristályt kiválasztanom, melyek alakját határozottan megállapíthattam, annál is inkább, mivel néhány kristály szögmérésre is alkalmas volt, A mérések által kapott szögadatok meglehetős tág határok közt ingadoznak, arra azonban mindig elég jók, hogy segítségükkel a forma megállapítható legyen. A markasitkristályok különböző nagyságúak, 2 8 mm átrnérőjűek. Legnagyobbrészt ikrek, még pedig az m {110} lapja szerint, Leggyakoriabbak azok a kristályok, melyek négy vagy öt egyén összenövéséből állnak s az egyes egyéneket csak az l {011}, vagy az l {011} és c {001} lapjai alkotják. Ezek a kristályok igen gyakran ismételt parallel összenövésben vannak. Néha fellép a kombinációkon az m {110} prizma is s ezek a kristályok vagy csak két olyan egyén összenövéséből állnak, melyeket csak az l {011} és m {110} alkot, vagy négy olyan egyén összenövéséből, melyek az l {011}, m {110} és c {001} kombinációját mutatják. Több kristály van aztán olyan is, melyek egész lapos táblák s két, a c {001}, l {011} és m {110} kombinációjából álló kristály összenövéséből keletkeznek. Néhány egyszerű kristályt is sikerült megfigyelnem, melyek prizmásak, tetejükön az l {011} és g {101}-nek körübelül egyenlő mértékben fejlett lapjaival. Ez egyszerű kristályok a legjobban fejlettek s legpontosabban mérhetők.

7 CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓBUDÁRÓL STB. 4 5 Általában véve tehát a nemesvitai markasiton is olyan alakok voltak meghatározhatók, mint amelyek az agyagban előforduló markasitra általánosságban jellemzők. Az agyagban található, pogácsaalakú, 5 8 cm átmérőjű, markasit konkréció felszínén sok helyütt gipsz- és limonitréteg van. A gipsz néhol elé jól kifejlődött kristályokban található, melyek az m {110}, l {111} és b {010} kombinációját mutatják, a limoniton pedig egyes helyeken a markasit alakja ismerhető fel. A TSCHERMIGIT NEVŰ ÁSVÁNY ELŐFORDULÁSA TOKODON, ESZTERGOM MEGYÉBEN. Irta: LIFFA AURÉL dr. és EMSZT KÁLMÁN dr.* A v. KoBELL-től1 tschermigit néven leírt ammonium-timsó termésállapotban eddig csak igen kevés lelőhelyről ismeretes. Az irodalomban mindössze a következő termőhelyeit találjuk: 1. Tschermig, Csehországban,2 ahonnan elnevezését nyerte, 2. Dux, Csehországban,3 3. Bilin,4 4. az Aetna láváiban,5 5. Brüx, Csehországban,6 és végre 6. Tokod, Esztergom megyében.7 Ez utóbbi előfordulását C. F. P e t e r s 8 fedezte fel és néhány sorban következőkép ismerteti: In der eozänen Braunkohle von Tokod bei Gran in Ungarn kommt Ammoniakalaun vor in dicken farblosen, faserig zusammengesetzten Platten. * Szerzők előadták az 1920 március hó 3-án tartott szakülésen. 1 A. K e n n g o t t : Uebersicht der Resultate mineralogischer Forschungen im Jahre Leipzig pag. 17. F. v. K o b e ll: Tafeln zur Bestimmung der Mineralien. München pag. 49. F.v. K o b e ll és Zim ányi: Táblázatok az ásványok meghatározására. Budapest pag V. v. Z e p h a r o v ic h : Mineralogisches Lexikon. I. köt. Wien pag D e ic h m ü lle r : Sitzungsberichte u. Abhandl. der naturwissenschaftl. Gesellsch. Isis in Dresden. Jahrg Dresden pag. 33. F. C o r n u : Tschermigit von Schellenken bei Dux in Böhmen. Centralblatt f. Mineralogie, Geologie u. Paläontologie. Jahrg Stuttgart pag V. v. Z e p h a ro v ich : Mineralogisches Lexikon. III. köt. Wien pag K. Oebbeke u. E. W ein sc h e n k : Kobell s Lehrbuch dsr Mineralogie. Leipzig pag V. v. Z e p h a ro v ich : Mineralogisches Lexikon. II. köt. Wien pag T ó th -M ik e: Magyarország ásványai. Budapest pag N aum ann^z irkel : Elemente der Mineralogie. Leipzig pag T scherm ák G.: Lehrbuch der Mineralogie. Wien pag A. S ach s: Ueber ein neues Tschermigitvorkommen von Briix in Böhmen nebst Bemerkungen über die optischen Verhältnisse der Alaune. Centralblatt für Mineralogie, Geologie u. Paläontologie. Jahrg Stuttgart pag C. F. P e te r s: Mineralogische Notizen. (Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie u. Paläontologie. Stuttgart Jahrg. pag. 661.)

Hasonló dokumentumok

A TSCHERMIGIT NEVŰ ÁSVÁNY ELŐFORDULÁSA TOKODON, ESZTERGOM MEGYÉBEN.

A TSCHERMIGIT NEVŰ ÁSVÁNY ELŐFORDULÁSA TOKODON, ESZTERGOM MEGYÉBEN. CALCIT VASKŐRŐL, ANTIMONIT HONDOLRÓL, GIPSZ ÓBUDÁRÓL STB. 4 5 Általában véve tehát a nemesvitai markasiton is olyan alakok voltak meghatározhatók, mint amelyek az agyagban előforduló markasitra általánosságban