X. évfolyam 2. szám Észak-magyarországi intézeti igazgató

Átírás

1 Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek a regionális kutatások periodikus kiadványa, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az Észak-magyarországi Regionális Kutatásokért Alapítvány, a Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi- és Iparkamara támogatásával. A folyóiratban megjelent tanulmányokat két független szakértő lektorálta és ajánlotta közlésre. X. évfolyam 2. szám Felelős kiadó: Szerkesztőség: Prof.Dr. Kocziszky György Észak-magyarországi intézeti igazgató Regionális Kutatásokért Alapítvány Miskolci Egyetem Világ- és Regionális emorka1@gmail.com Gazdaságtan Intézet, Miskolc A szerkesztő bizottság tagjai: Prof.Dr. Benedek József (geográfus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, Babes-Bólyai Tudományegyetem Földrajztudományi Kar, Kolozsvár) Bihall Tamás (közgazdász, elnök, BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) Dr. Elekes Tibor (geográfus, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Földrajz Intézet) Prof.Dr. Kerekes Sándor (közgazdász, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar) Prof.Dr. Kocziszky György (közgazdász, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet) Dr.habil Kotics József (kulturális antropológus, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar) Prof.Dr. Vincze Mária (közgazdász, nyugalmazott egyetemi tanár, Babes-Bólyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Kolozsvár) Főszerkesztő: Prof.Dr. G.Fekete Éva (geográfus, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar VRGI) Szerkesztők: Dr. Lipták Katalin (közgazdász, egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar VRGI) Siposné Dr. Nándori Eszter (közgazdász, egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar VRGI) Dr. Tóth Géza (geográfus, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar VRGI) Technikai szerkesztők: Baksa Sára, Serdült Balázsné Nyomdai munkák MAXIMA CS-A Nyomdai és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. ISSN

2 Tartalomjegyzék / Contents G.Fekete Éva 6 CROSSEDU: új gazdasági képzési kurzusok a régióban TANULMÁNYOK Oto Hudec - Nataša Urbančíková 17 Unlocking Potential of Social Capital in the Border Regions 32 Szakály Dezső Technológiai háború! Miből készülnek a modernizáció rejtett kulcsai? Martina Prochádzková 46 Regional innovation networks from two perspectives innovation as an essence of local development (The Case of Slovak region) Ivana Hvižďáková 57 National Factors of Cluster Development and Management G.Fekete Éva 70 Foglalkoztatás bővítése a helyi elsődleges munkaerőpiacon Iveta Korobaničová 82 Marketing in Small and Medium Enterprises - A case study in Slovakia Siposné Nándori Eszter 90 Szegénység és boldogság-érzet területi különbségei Európában és a világon DIÁKKÖRI MŰHELY Martus Bettina 100 Hol van a (kor)határ? - A gyermekmunka következményei és megoldási lehetőségei Czifra Laura Mészáros Aranka 116 A stafétabot átadása: avagy az újabb generációk megjelenése a munkahelyeken MARGÓ : Felhívás helyi gazdaságfejlesztési esettanulmány készítő versenyen való 123 részvételre Horváth Ádám Mihály Melinda Supka Bálint 124 A foglalkoztatás fejlesztésének lehetőségei a Fehérgyarmati kistérségben KITEKINTŐ Győrffy Ildikó 131 Tóth Géza: Az elérhetőség és alkalmazása a regionális vizsgálatokban Benedek József 133 Kuttor Dániel: Kelet-Közép-Európa változó gazdasági térszerkezetének modellezése Summaries 135

3 A kiadvány megjelenését az Európai Unió a HUSK /1101/1.6.1/0300 sz. projekt keretében támogatta.

4 133 Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek X. évf A tanulmány záró fejezetében a Szerző további példákkal támasztja alá az elérhetőségi vizsgálatok gyakorlati alkalmazásának fontosságát. Magam részéről a várossá nyilvánítás problémakörében vizsgált önálló elérhetőségi térségek lehatárolását, valamit az elérhetőség és a belföldi vándorlás kapcsolatának elemzését tartottam a legérdekesebb felvetéseknek, de az érdeklődő Olvasó számára a budapesti agglomeráció kiterjedésének számszerűsítése, valamint az elérhetőség és az idegenforgalmi bevételek modellezése is igen hasznos adalékokat nyújt. A Szerző által ajánlott jövőbeni kutatási irányok hasonlóan érdekes és egyedülálló elemzéseket helyeznek kilátásba. A rendkívül igényes megjelenésű tanulmánykötet, mely a Kiadót is dicséri, nagyon hasznos útmutató a szakterület kutatói számára. Bár, a Szerzőt idézve a tanulmánykötet elsősorban társadalomföldrajzi indíttatású, a téma megközelítése és feldolgozásának módja egyaránt ajánlható más társadalomtudományi tématerülettel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembereknek, hallgatóknak, érdeklődő Olvasóknak. Benedek József: Kuttor Dániel: Kelet-Közép-Európa változó gazdasági térszerkezetének modellezése Jelentős nemzetközi szakirodalom foglalkozik a regionális fejlődés és a gazdasági térszerkezet vizsgálatával, ezért az olvasó érdeklődéssel veszi kézbe Kuttor Dániel könyvét és jogosan fogalmazza meg az alapvető kérdést: mit ad hozzá az ismert tényekhez, folyamatokhoz az új munka? A választ már a recenzió elején megelőlegezhetjük, hisz a Szerző átfogóan és komplex módon tárgyalja a gazdasági és politikai átmenet területi hatásait, szakmailag megalapozott és meggyőző válaszokat adva a Visegrádi Négyek térszerkezetében bekövetkezett változásokkal kapcsolatos kérdésekre. A bevezető részben néhány apró, de fontos pontosítás történik a megvizsgált terület (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) nagytérségi besorolását és megnevezést illetően, valamint a térinformatika területi elemzésekben betöltött szerepére vonatkozóan. Ezt követi az empirikus vizsgálatok elméleti hátterének átfogó rendszerezése, ahol a telephely- és növekedéselméletek szintézisének kiemelkedő szerep jut, feltételezhetően abból a nem minden alapot nélkülöző megfontolásból, hogy ezen két nagy elméletcsoport kínálja a legmegfelelőbb fogalmi kereteket a kiválasztott jelenség eredményes vizsgálatára. A következő fejezetben átfogó képet kapunk a területi egyenlőtlenségek hazai és nemzetközi szakirodalmáról, elsősorban különböző statisztikai és térökonometriai elemzések és egyes területegységek konvergencia-vizsgálatai alkotják a további, egyéni elemzések módszertani-fogalmi bázisát. Érdemes lett volna talán részletesebben kifejteni Martin Ravallion differenciált egyenlőtlenség fogalmat (abszolút és relatív) és ezt az empirikus elemzési részben is valamilyen módon operacionalizálni, tekintettel azokra az aktuális kísérletkere, amelyek célja az, hogy a GDPalapú egyenlőtlenség- és polarizáció mérésekre megfelelő, a regionális politikában is alkalmazható alternatívát találjanak. Az empirikus vizsgálat a régiók közötti fejlettségi szintben fennálló területi egyenlőtlenségek idősoros, NUTS 2-es szintű vizsgálatával kezdődik. Kiemeljük több statisztikai alkalmazás használatát: szóródás terjedelme, duál mutató, szórás, relatív szórás, Hoover-index, logaritmikus szórás, egy komplex egyenlőtlenségi mutató. Valamennyi egyértelműen igazolja a Williamsonféle hipotézist, azaz a diszparitások gyors növekedését, párhuzamosan a gazdasági fejlődéssel. A regionális konvergencia vizsgálata hasonló gazdasági szerkezetű és fejlettségű régiók által alkotott konvergencia klubok létét igazolja. Kiemelkedik a fővárosi régiók csoportja, magas jövedelemszinttel és gyors növekedéssel, egy, eredetileg közepes jövedelmi helyzettel rendelkező, de pozíciót vesztő csoport (Nyugat-Pomeránia, Északnyugat-Csehország és Nyugat-Dunántúl), illetve egy pozícióin javítani tudó csoport (Nagy-Lengyelország, Közép-Csehország, Közép-

5 Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek X. évf Dunántúl és Nyugat-Szlovákia). A leghátrányosabb helyzetű régiókhoz tartoznak Dél-Dunántúl és a délkelet-lengyelországi térségek. A területi egyenlőtlenségek makrogazdasági összefüggéseinek vizsgálatával a Szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a Visegrádi Négyek európai integrálódása és globalizációja a területi differenciálódást erősítette. Az utóbbi a gyorsabb ütemű növekedési periódusban volt a legerőteljesebb. Az így megerősödött területi polarizáció legfontosabb külső tényezői az exportkapcsolatok és a külföldi működő tőke földrajzi koncentrációja voltak. Csehország, Szlovákia és Magyarország fővárosi régiói a külföldi működő tőke kétharmadát koncentrálják, míg Lengyelországban a megoszlás kiegyensúlyozottabb. Ez a nagyfokú koncentráció lényegesen hozzájárul a duális, centrum-periféria térszerkezet erősítéséhez. A belső tényezők közül, a régiók humán erőforrása (különösen a felsőfokú végzettségűek aránya) és kutatási-fejlesztési kapacitása mutatják a legszorosabb kapcsolatot a területi egyenlőtlenségek alakulásával. Igazolódott a földrajzi pozíció fontossága, a nyugat-keleti fejlettségi lejtő világos körvonalazódásával. Mindez előrevetíti a szükséges regionális politikai intézkedések irányát és prioritásait. Rendkívül hasznosnak bizonyul a régiók gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontok alapján történő klaszterelemzése, amely lehetővé teszi az átmeneti időszak vesztes- és nyertes régióinak beazonosítását. A fővárosi régiók mellett, a változatos gazdasági szerkezettel, képzett munkaerővel és kedvező (nyugati) földrajzi pozícióval rendelkező régiók tudtak gyorsabban és sikeresen alkalmazkodni a globálissá vált verseny feltételeihez. Ezzel ellentétben, a kedvezőtlen (keleti) földrajzi fekvésű, alacsonyan képzett munkaerővel és diverzifikálatlan gazdasági szerkezettel rendelkező térségek jelentős alkalmazkodási és szerkezetváltási nehézségekkel rendelkeznek. A területi autokorreláció alkalmazásával megvizsgált szomszédsági viszonyok mozaikos megoszlást tükröznek, ahol a jelentős különbségek nem a határrégiókban, hanem a fővárosi térségek és a velük szomszédos régiók között számottevőek. Összegezve, Kuttor Dániel könyve jelentős új, empirikus tényanyagot szolgáltat Közép-Kelet- Európa térszerkezetére, a területi egyenlőtlenségek oksági összefüggéseire vonatkozóan, ezért ajánlom diákoknak és tanároknak egyaránt figyelmes olvasásra és elmélkedésre.