Horváth Kinga Környezeti nevelés a történelem tantárgyban

Átírás

1 Horváth Kinga Környezeti nevelés a történelem tantárgyban Általános megjegyzések A történelem tantárgy kiemelkedően alkalmas a környezeti nevelésre. Integráló jellegéből adódóan (gazdaság, jog, művészet- és eszmetörténet), továbbá a segédtudományok (nyelvészet, néprajz ) révén felöleli a téma valamennyi humán vonatkozását. A környezeti témakörök feldolgozása elősegíti a múlt jobb megismerését (Pl.: egykori természeti környezet és a hozzá kapcsolódó életvitel). A történeti források rávilágítanak arra, hogy a környezeti problémák és a rájuk való reagálások térben és időben változnak. A történelem tárgy lehetőséget ad a különböző kultúrák természetfelfogásának bemutatására is. A humán tárgyakban a környezeti nevelés kapcsán a legkorszerűbb pedagógiai módszertani megoldások is alkalmazhatók (pl.: asszociációs térkép). A történelem tárgy környezeti nevelési lehetőségeinek kiaknázását nehezíti, hogy ismeretanyagából többnyire kimaradnak a zöld szempontok. A történelem tantárgy környezeti nevelési tartalma alapvetően három téma köré csoportosítható: a természet és társadalom kapcsolatának vizsgálata (beleértve ennek történeti vonatkozásait), a fogyasztói társadalom sajátságai, valamint a fenntarthatóság kérdése. A természet nyersanyagot és energiát biztosít a gazdasági folyamatokhoz. Befogadja és feldolgozza (bizonyos szintig) a termelési és fogyasztási hulladékokat, életfeltételeket, regenerálódási lehetőségeket nyújt. Fordulópontjaihoz ünnepek, szokások, hiedelmek kötődnek. Adottságai befolyásolják a tárgyi kultúrát, az előállítás technológiáját. Környezetünk mai állapota hosszú történelmi folyamat eredménye. Magán viseli a korábbi nemzedékek tevékenységének nyomait. A kedvezőtlen átalakításokhoz különböző szükségletek, igények, indítékok és eszmetörténeti előzmények vezettek. A leromló ökoszisztémák, a fogyó készletek és a feldúsuló szennyeződések súlyos társadalmi következményekkel járnak: növelik a költségeket, veszélyeztetik a gazdaság hosszú távú működőképességét, fokozzák az egyén pszichés terhelését és megbetegedési kockázatát, továbbá új típusú társadalmi konfliktusokhoz vezethetnek. A környezeti változások alapvetően meghatározták a történelem menetét, hatottak az életmódra, a helyváltoztatásra, a gondolkodásra, és a közösségi normák alakulására. Nem egyformán érintették a különböző társadalmi csoportokat, így azok eltérő érdekeket képviseltek a reagálásban is. A múltban alkotott, a természeti értékek megóvását, a környezet javítását célzó törvények, rendelkezések, hagyományok pozitív példát nyújtanak korunk emberének. Ugyanakkor intő példa lehet azoknak a kultúráknak a sorsa, amelyek bizonyíthatóan vagy feltételezhetően azért pusztultak el, mert képtelenek voltak felismerni tevékenységük ökológiai következményeit. (Ld. például a Húsvét-szigetek történetét!) Fogyasztói társadalmon az anyagi javak növekvő birtoklásán, az állandóan bővülő termelésen alapuló világrendet értjük. Jellemzője a divatcikkek gyors cseréje, a használd és dobd el életfilozófiája, a reklámok által mesterségesen keltett igénybővülés. Ez a pazarló modell nem számol a Föld erőforrásainak kimerülésével, véges rendszerben végtelen növekedésre törekszik. A haszonelvűséget előtérbe helyező, gyorsan változó világban állandósul az

2 értékválság, az elszigetelődés, az elmagányosodás. Az ipari civilizáció egyeduralkodóvá válásával értékes ökológiai hagyományok, egyedi kulturális jellegzetességek szűnnek meg. Fenntartható fejlődésen azt értjük, hogy az emberiség úgy igyekszik kielégíteni jelenlegi szükségleteit, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generáció létalapját. Figyelembe veszi a természeti rendszerek teherbíró képességét, továbbá törekszik a kulturális sokféleség megőrzésére. A történelem tárgy feladata ezzel kapcsolatban az, hogy megismertesse a környezetről való gondoskodás jogi, politikai és nemzetközi eszközeit, közvetítse a környezetkímélő életvitel normáit, az együttműködés, és konfliktuskezelés valamint a kommunikáció technikáit, továbbá szükség esetén keretet adjon a felmerülő etikai kérdések megvitatására is. Konkrét feladatok a történelem tananyagához 1.) Ha valakit megfognak a Galina és Costa közötti erdőben 5 solidust fizet minden rönkért. Senki ne merjen vörösfenyőt kivágni tüzelőfának ezen a helyen 5 solidus pénzbüntetés terhe alatt minden kivágott fa után. (1315-ből való itáliai rendelet.) A forráshoz kapcsolódóan foglaljuk össze, hogy milyen szerepet játszott az erdő (a fa) a középkori civilizációban, milyen következményekkel járt az erdőirtás, hogyan szabályozták az erdőhasználatot, miért hoztak a helyi közösségek erdővédő határozatokat! 2.) Az ipari forradalomhoz kapcsolható az alábbi történet: 1824-ben Angliában a bíróság minden kártérítés alól felmentette a füstölgő kéményei miatt perbe fogott gyárost, a polgárokat pedig figyelmeztette, hogy a füstölgő kéményeket tűrjék el a haladás kedvéért. Vitassuk meg, kinek volt igaza! Te hogyan döntöttél volna? Mennyiben határozza meg a döntést az a kor, amelyben megszületett? 3.) Károlyi Mihályné gr. Andrássy Katinka így számol be emlékiratában IV. Károly koronázásának előkészületeiről: Előkerültek nagyanyáink molyirtószerrel behintett udvari toalettjei a ládákból, ahol Ferenc József szűnni nem akaró uralkodása alatt lapultak, s kámfortól illatozott valamennyi lakás. Az én koronázási toalettemet még férjem nagyanyja viselte annak idején: tűzpiros bársonyruha volt, puffos ujjak, arannyal hímzett uszály. Feladat: Mi fejezte ki a gazdagságot 1916-ban? Miért becsülték meg régen annyira ezeket a ruhákat? Az idézett részlet azért lehet érdekes számunkra, mert a jelenlegitől eltérő, a fogyasztói társadalom kialakulása előtti mentalitást tükröz. Fölvennénk-e manapság bármilyen társadalmi eseményre olyan ruhát, amely nem divatos és nem új? (Bár mostanában éppen divatos a retro.) 4.) Papolc (Háromszék) falutörvénye 1733-ból: Minthogy folyóvizünk, amelyből élünk, nyári szárazságban kicsiny szokott lenni, melyre nézve abba, vagy víz mellé, úgy az utcákra is semmi házbeli szemetet, ganét, annál inkább akárminemű dögöt senki hánni vetni ne merészeljen. A szűcsök, tímárok a csávált bőröket belé ne mossák, se ne áztassák; úgy a kendert se a falu között, se a falun fejjel vagy alól a folyóvízbe ne áztassák. A falun fejjel s a faluban azért, hogy a levit ne igyák, alól a mezőben azért, hogy cövekeléssel megszorulván a víz árka, vízáradáskor kiszakaszt és károkat tészen. Kenderáztató tókat némely bizonyos helyeken tarthat akárki, de a falu útjának, malmok árkainak s a víz folyásának ártalmára senki tót csinálni s tartani ne merészkedjen sub poena flor 3. Ahol ilyenek találtatnak bétöltessenek. A folyóvíz árka pedig mind a faluban, mind a mezőben jó gondviselés alatt légyen; ahol hibás vagy szoros, igazítassék, a gaztól tisztíttassék,

3 tágíttassék; ha úgy kívántatik, egész falu által is illendőképpen megkészíttessék. Melyet ha elmulasztana a bíró, büntessék flor 3. Másként a folyóvízbe semmi fákat, fűz, éger és egyébféle ágakat belevagdalni, hánni senki ne merészeljen sub eadem poena. Feladatok A) Elemezd a forrást az alábbi szempontok szerint: Milyen szennyező-forrásokkal, káros hatásokkal számol? Hogyan próbálja megoldani a felmerülő problémákat? Hogyan értékeled a kor ökológiai kultúráját a fenti szöveg alapján? B) Hasonlítsd össze a XVIII. századi és a jelenlegi helyzetet! Próbálj minél több összehasonlítási szempontot találni! A megállapításaidból készíts táblázatot a mellékelt csomagolópapírra! 5.) Két vers két látásmód Virág a falrepedésben, gyökerestül kitéplek én kis virág, a kezemben tartalak, és ha meg tudnám érteni, hogy mi vagy gyökerestül-mindenestül, egészen: Istent meg az embert is érteném. /Tennyson XIX. század / Jobban megnézem nazuna virágzik ott A sövény alján! /Baso XVII. század / Feladat: A) Miben különbözik a két vers szerzőjének természetszemlélete? B) Vitassátok meg a kérdést, és a megállapításaitokról készítsetek táblázatot egy csomagolópapírra! 6.) Mely vármegyék címerében szerepel a hal motívum? Miért? Keress rá magyarázatot a középkori Magyarország vízrajzi térképe segítségével! 7.) Milyen kultúrtörténeti bizonyítékai vannak a hód kárpát-medencei jelenlétének? Miért pusztult ki a térségből? (A téma aktualitását a visszatelepítésről szóló hírek adják.) 8.) Hogyan őrizték meg a vízi életmód emlékét a táj-, település- és vezetéknevek? 9.) Miért gyakori a különböző ragadozó madarak totemőskénti tisztelete? 10.) Mely magyarországi épületegyüttesek képezik a világörökség részét? 11.) Gyűjts régi képeket lakóhelyedről és környékéről. Vesd össze a mai állapottal és állapítsd meg, melyek a legszembetűnőbb különbségek! 12.) Mutasd be egy tetszőlegesen választott vízi vár védelmi rendszerét, és a helyi környezetre gyakorolt hatását! 13.) Nézz utána, hogyan hatott az ármentesítés és lecsapolás a lakóhelyeden az emberek életére!

4 14.) Végezz az életmóddal kapcsolatos felmérést az idősebb generáció körében: hogyan fűtöttek, világítottak, mit kezdtek a hulladékkal, honnan szereztek ivóvizet? 15.) Hogyan hatnak a környezeti gondok a társadalom működésére? Milyen megoldások kínálkoznak? Sorolj fel ezekre minél több konkrét példát! 16.) A táj erőforrásai és a hagyományos kultúra kapcsolata. 17.) Ökológiai válság miatt elpusztult kultúrák. 18.) Az ember környezetformáló hatása régi metszetek, térképek, fotográfiák alapján. 19.) Környezeti válság és migráció. A XVIII-XIX. századi vízrendezés (folyószabályozás, árvízvédelem, lecsapolás) társadalmi és ökológiai összefüggései (Egy foglalkozás részletes leírása) A XVIII. századig az Alföld és a Kisalföld területén nagy kiterjedésű ártér, láp- és mocsárvidék volt, amelyhez jelentős halászat és rideg állattartás kapcsolódott. A gabona iránt növekvő kereslet miatt a XVIII. századtól újabb területeket kellett művelésbe vonni. A szállításhoz szükség volt a folyók szabályozására. Az erdőirtás miatt fokozódó erózió megnövelte az árvízszintet. Az ismétlődő árvizek miatt időszerűvé vált az ármentesítés. A környezetátalakító munkák tudományos alapját a pesti Institutum Geometrica Hydrotechnicum, a világ első mérnökképző intézete adta. A pénzügyi feltételeket az államkincstár, a külföldi bankok és a vízszabályzó társulatok biztosították. A földmunka megszervezését tőkés vállalkozók végezték, akik a környékbeliekből toboroztak munkaerőt. A Duna partvédő műveinek építéséhez 3,5 millió m 3 terméskövet használtak fel, elsősorban Dévény, Dunabogdány és Süttő kőfejtőiből. A Tisza hossza 112 kanyarulatának levágásával 38%-al csökkent. Árvízszintje a szabályozás előttihez képest 2-3,5 méterrel emelkedett. A hullámtér feltöltődése miatt az árvízvédelmi létesítmények korszerűsítésére ma is szükség van. A XVIII-XIX. századi vízrajzi beavatkozások következtében alapvetően megváltozott az ország természeti képe. A csökkent vízfelület miatt átalakult a mikroklíma, lesüllyedt a talajvízszint. Kiszáradtak az ártéri mocsárerdők, a homoki nyíresek. A sóban gazdag egykori ártereken szikes talajok képződtek. Ívóhelyek hiányában csökkent a halállomány. Az ősi foglalkozások (halászat, rideg állattartás) visszaszorultak. Növekedett a kultúrtáj. Az ármentesített területek lettek a fő gabonatermelő vidékeink. Feladat: Készítsetek csoportonként asszociációs (logikai) térképet (fürtábrát) a fenti ismeretek alapján! A kiinduló fogalom a XVIII-XIX. századi folyószabályozás, árvízvédelem, lecsapolás legyen! A rendszerezés szempontjai: társadalmi igények, társadalmi erőforrások, társadalmi hatás, ökológiai következmények Ez a módszer alkalmas arra, hogy természetátalakítás bonyolult természeti és társadalmi kölcsönhatás rendszerét megjelenítsük. A nem várt mellékhatások és a társadalmi kockázatok, valamint a választott megoldás későbbi kihatásai meggyőznek bennünket arról, hogy a

5 környezeti beavatkozásoknál milyen sok szempontot kell mérlegelni, nem utolsó sorban a későbbi generációk érdekeit is. Irodalom Breiting, Soren: A hatékony tanulás módszere. Az asszociációs és a fogalmi térkép használata a környezeti nevelésben. (kézirat) Csőre Pál: A magyar erdőgazdálkodás története. Középkor. Akadémiai kiadó 1980 Endreffy Zoltán: Gondoltok az ökoetikáról. Liget, Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti tankönyvkiadó, 1995 Horváth Kinga: A környezetvédelem és a történelem tantárgy összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, 1993/ Horváth Kinga: Történelem és ökológia. Adatok és források az iskolai tanításhoz. (Kézirat) Horváth Kinga: Változó táj. Lacertina füzetek. Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar környezeti Nevelési Egyesület, Bp Jankovics Marcell: A fa mitológiája Csokonai kiadó Debrecen Medzihradszky Zsófia: Szemelvények az ember környezetátalakító tevékenységének történetéből. Lacertina füzetek. MTM, MKNE Bp.1999 R. Várkonyi Ágnes, Kósa László (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok. Orpheusz kiadó, Bp R. Várkonyi Ágnes. Folyóvizünk, amelyből élünk. Valóság 1989/