Színes zalai parkerdők

Átírás

1 A közel 11 ezer hektáros erdőterület termőhelyi adottsága, faállomány-összetétele rendkívül változatos. Csaknem 70 százalékát a tölgy-, bükk-, cser- és gyertyánfajok alkotják, emellett kimondottan nagy arányban (17 százalék) fordul elő az akác a zalai méztermelők nagy örömére. A bükkösök számára kedvezőtlenül változtak a termőhelyi adottságok az utóbbi évben. Emelkedett a nyári átlaghőmérséklet, továbbá a szélsőségesen aszályos napok száma, a vegetációs időszakban hulló csapadék eloszlása egyenlőtlenné vált, a nagy esők alkalmával a talajra érkező vízmennyiség a növények számára kevésbé hasznosult. A határtermő helyen álló bükkösök ezért legyengültek, egy részük sajnos már pusztulásnak indult. Emiatt a 2000-es évek derekán több mint 100 ezer köbméter faanyag letermelése vált szükségessé. A klimatikus viszonyok változásával az erdőfelújításainkban, valamint a csemeték pótlása során a helyes fafajválasztás kiemelt fontosságú. 1. oldal (összes: 8)

2 Domborzata, növényzete egyaránt változatos Az erdészet területén 583 hektáron érvényesül az állandó erdőborításra törekvő gazdálkodás, 2235 hektárnyi terület része a Natura 2000 hálózatnak, 442 hektár pedig közjóléti rendeltetésű. Zalaegerszeg keleti bejáratánál a 76-os út mellett terül el a Csácsbozsoki Arborétum és sétaerdő. A város délnyugati részén húzódó lakóövezet szomszédságában pedig a 235 hektáros Alsóerdőbe kirándulhatunk. A parkerdő nevezetessége az Azáleás-völgy. A Nagykapornak községhatárban kijelölt Remetekert erdőrezervátum pedig Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes bükkös gyertyános elegyes erdőállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termőhelye. (A 156,9 hektáros Remetekert történetéről, vallási vonatkozásairól A Mi Erdőnk számának Zarándokúton rovatában olvashattak bővebben.) 2. oldal (összes: 8)

3 A vidék valamennyi fa- és cserjefaját összegyűjtötték a Csácsbozsoki Arborétumban Zalaegerszeg Csácsbozsok városrészében, a központtól körülbelül 4 kilométerre fekvő 83 hektáros védett területen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaját (197 faj) megtaláljuk. A Csácsbozsoki Arborétum domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága méter között változik. A mélyebb fekvésű foltokban mocsártölgyek, mocsárciprusok, égeresek találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk. Egykor a zalavári apátság birtoka volt, melyet már a második világháború előtt is az egerszegi lakosság kedvelt kirándulóhelyeként tartottak számon. Később, 1945-ben állami tulajdonba került, a Zalaegerszegi Erdészet kezelésébe. A második világháború alatt a lucfenyvesek nagy részét hadicélra kitermelték, helyére ismét lucfenyőt, továbbá közel 40 féle örökzöldet, illetve lombos fát és cserjét ültettek. 3. oldal (összes: 8)

4 Az arborétumban a gyerekek egyszerre tanulhatnak és szórakozhatnak Kutatási és oktatási céllal 16 jegenyefenyőfajból álló kísérleti területet mely a mai napig ritkaságszámba megy hoztak létre, hogy az egyes fajok ültetési hálózatának és növekedésének összefüggéseit vizsgálják. A zalaegerszegi önkormányzat az arborétum magterületét 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása céljából, mely a lakosság pihenését, kikapcsolódását is szolgálja. Itt húzódik a 800 méter hosszú Öregbükkös tanösvény, mely az arborétum szívében elhelyezkedő bükkös erdőállomány természetközeli erdőgazdálkodását mutatja be. Útvonala végigvezet a 42 hektáros magterületen. Észak-déli tagoltságú völgyeken, dombokon át halad, s a sétát az teszi felettébb változatossá, hogy a viszonylag kicsi területen igen nagyok a szintkülönbségek. 4. oldal (összes: 8)

5 Nyitva tartás A Csácsbozsoki Arborétum április 1-jétől szeptember 30-áig szombaton és vasárnap, továbbá ünnepnapokon 9 19 óra között, október 1-jétől november 15-éig 9-től 16 óráig várja a látogatókat. Csoportok számára hétköznap előzetes bejelentkezéssel áll rendelkezésre a Zalaegerszegi Erdészet (tel.: +36 (92) ). Az arborétum bejárata Zalaegerszegtől Keszthely irányába haladva, a város vége táblától egy kilométerrel, az út jobb oldalán található. Tűzrakó helyeket is találunk az arborétumban, és mivel a gyűjtés szigorúan tilos, melléjük már a faanyagot is odakészítették. A jó hangulatú közös bográcsozás, szalonnasütés ugyanolyan jól fel tudja dobni a társaság napját, ahogy egy baráti futballmérkőzés, melyhez kiskapus füves pálya áll a látogatók rendelkezésére. Az arborétum forrása két tavat is táplál, melyekben ugyan horgászni nem lehet, de gyönyörködni annál inkább! S nem csupán a tavakban, hanem virágzáskor a színpompás havasszépékben is! Változatos domborzati viszonyaival, nagyszámú fa- és cserjefajával, örökzöldjeivel méltán érdemli ki a látogatók figyelmét az arborétum. Alsóerdő erdőtömbje Zalaegerszeg délnyugati határában terül el. A város legnagyobb erdősége volt már a középkorban is. Főleg tölgyesek, bükkösök alkották gyertyán eleggyel. Ez ma sincs másként. A település közelségéből adódó fokozott faigény, továbbá a háborúk faigénye ellenére az elmúlt 600 évben vajmi keveset változott az erdőtömb területe, amely 235 hektáron terül el. A változatos felszínű, borítottságú, árkokkal szabdalt kirándulóhely népszerűsége folyamatosan nő, nem csupán a zalaegerszegiek körében. A térség legmagasabb pontján (293 méter), a Bazitai tetőn áll a zalaegerszegi TV-torony, benne körpanorámás presszó üzemel április 1-jétől szeptember 30-áig, a hét minden napján. 5. oldal (összes: 8)

6 A sárga virágú azálea a legillatosabb A parkerdő délkeleti határában található Aranyoslap, forrását Aranyoskút néven már 1381-ben említik. A kedvelt kirándulóhelyet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánították. Alsóerdő leglátogatottabb kirándulóhelye az Azáleás-völgy, mely gyertyános- tölgyes, valamint bükkös állományok közé ékelődik. A völgynek arborétumi hangulatot kölcsönöz a peremén található ezüstfenyők, közönséges-, kolorádó- és kaukázusi jegenyefenyők, duglászfenyők, mamutfenyők, szerblucok, szitkalucok sora, továbbá a védett farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a zalai bükköny, a farkasölő sisakvirág, a ciklámen és számos nőszőfűfaj. Különösen tavasszal kínál megkapó látnivalót a kirándulók számára. A rododendronfélékhez tartozó színpompás azáleák, más néven havasszépék április végén, májusban borítják virágba a tájat. Ezen időszakban érdemes többször visszatérni, mivel az egyes fajok eltérő virágzási ideje következtében folyamatosan változik a völgy. A sárga virágú (kaukázusi) azálea a legillatosabb, az egész völgyet belengi. 6. oldal (összes: 8)

7 A zalaegerszegi TV-torony is látogatható Fotó: Seres Péter Növényzetének jelenlegi összetételét a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói alakították ki a Jeli Arborétum mintájára. A Róka-völgynek, valamint Kígyóvölgynek is nevezett helyet korábban akácerdő borította. Az 1970-es évek elején, az akácállomány kitermelését követően egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel. A hegyvidéki hangulatot árasztó, sajátos mikroklímájú környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgy mely 2010-től a nagyközönség szavazatai alapján viselheti a Zala megye természeti csodája címet nem csupán az azáleák tavaszi virágzásával kápráztatja el látogatóit; a kikapcsolódásra, nyugalomra, a természet adta csendre vágyók számára egész évben lehetőséget kínál a feltöltődésre. 7. oldal (összes: 8)

8 Az Azáleás-völgy bejáratával szemben induló 1200 méter hosszú Madárerdő tanösvény interaktív táblák segítségével mutatja be az erdő hazai és vonuló madarait. Az idős tölgyerdőben hangulatosan kanyargó ösvényen egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe. Szerző: Pintér Csaba/Steyer Edina Közzététel ideje: , hétfő, 16:56 A forrás webcíme: 8. oldal (összes: 8)