A véletlen folytán ugyanez az 1920-as fiúknál is megvan. Az 1920-ban született elsõ áldozó leányok csoportképe (kb )

Átírás

1 Élet a faluban Eb ben a fe je zet ben azt sze ret nénk meg mu tat ni, hogy Szentiván la kói ho gyan él tek, mi vel fog lal koz tak, ho gyan töl töt ték sza - bad ide jü ket. E té má ról egy ma gá ban is több köny vet le het ne ösz - sze ál lí ta ni, de hely hi á nyá ban most min den rõl csak egy-két képet tu dunk mu tat ni. Mi vel a fa lu dön tõ több sé ge ma is ró mai ka to li kus val lá sú, el sõ sor ban ez zel kap cso la tos ké pek kel, do ku men tu mok kal ren del - ke zünk. A szü le tés sel, há zas ság gal, te me tés sel és az úr na pi kör me - net tel kap cso la tos ké pek után óvo dai, is ko lai fel vé te lek kö vet kez - nek. Né hány ka to nák ról, le ven ték rõl és reg ru ták ról ké szült ké pet is mu ta tunk. Egy-két mes ter ség gel és a pa rasz ti mun ká val kap cso - la tos fo tó után né hány kép se gít sé gé vel azt is be mu tat juk, ho gyan töl töt ték elõ de ink a sza bad ide jü ket.

2 Az 1940-ben ké szült fel vé te len a falu bá ba as szo nya, Tuschek Mártonné Keszler Ka ta lin és a kereszt ma ma, Tuschek Józsefné Marlok Júlia kö zött a cse cse - mõ Bethlendyné Marlok Gi zel - la lát ha tó A véletlen folytán ugyanez az 1920-as fiúknál is megvan Az 1920-ban született elsõ áldozó leányok csoportképe (kb ) Mindegyik felvételen középen a legendás Vilma tanító néni A 20-as születésûek osztálytalálkozójukon 1966-ban 92 93

3 Kálmánné Hermann Pi ros ka bérmaanyjával, Richolm Te ré zi á - val, aki gyö nyö rû ün ne pi nép vi - se let ben állt a fo tog rá fus elé Ez az ed di gi leg ré geb bi kép, amely es kü või me ne tet áb rá zol ben készült Brandhuber Se bõ és Gábeli An na es kü võ jén. Külön ér de kes ség, hogy az öreg Ziegler zene kar ját szott. És nem min den na pi a háttér sem, lát ni a domb ol da lon az ban meg szün te tett te me tõ sír kö ve it Kü lön fe je ze tet ér de mel ne a ró zsa es kü võ. Az 1882-ben gróf Karátsonyi Guidó által fo rint ös szeg gel ala pí tott erény díj -at fel vált va ítél ték oda a vörösvári ura da lom fal va i ban (Vörösvár, Szentiván, Soly már) az ar ra ér de mes sze - gény és ma ku lát lan er köl csû le ányok nak ben Szentivánon volt az utol só rózsa la ko da lom. Ez a fel vé tel 1911-ben ké szül he tett a szentiváni temp lom aj tó - ban, az if jú pár Mandl Te ré zia és Hauser Fri gyes. Bal ról az el sõ ko szo rús lány Háber Má ria Az 1952-es bér - má lás kor Shvoy La jos püs pök se gí - tõi kö zött fa lunk szü löt te, Marlok Ist ván, aki hos szú ide ig Vörösvár plé bá no sa volt Metzger Re zsõ és Osztheimer Má ria té li eskü võ jén a meny - as szony pol gá ri ru há ban, a koszo rús lány nép vi se let ben (1943-ban) Neubrandt Már ton és Richolm Rozália es kü - võ je az 1930-as évek ben 94 95

4 Koszorúslányok: a Tisztes-lányok nõvérük esküvõjén 1937-ben Így fõzték a húslevest Sajnos bányatelepi esküvõrõl csak egykét felvétel maradt fenn, ez az 1960-as években készült Már nem annyian, mint régen, de most is sokan elmennek esküvõt nézni a templomhoz, és gratulálnak az ifjú párnak a templomajtóban. Ez a felvétel az 1950-es években készült Régen háznál tartották a lakodalmat, lombsátrat építettek az udvaron, itt már ponyvával is beborították 96 97

5 Még az 1950-es években is háznál ravataloztak, ez a kép 1950-ben készült. A felvétel érdekessége a tanúság, hogy koszorúslány ruhában temették el a fiatal leányokat. A Gábeli család gyásza nagy, a fiuk a második világháború áldozata lett Ké sõbb már ha lot tas ko - csi val vit ték ki a halot ta - kat a te me tõ be Abban az idõben vállon vitték ki a koporsót a temetõbe. Ha fiatal halt meg, koszorúslány ruhában vitték a lányok a menetben a koszorúkat. Sajnos a felvétel homályos, viszont egyedüli ebben a témában. A felvétel a Szabadság út 22. számmal szembeni hídnál készült 1942-ben, Pacsnik Ferenc temetésén A Pi lis szent ivá ni Te met ke zé si Egy let zász ló - szen te lé se 1926-ban Úr na pi kör me net az 1960-as évek ben a Bá nyász ut cá ban A kép az 1930-as évek ben ké szült, még lát ni az az óta el bon tott úr na pi ká pol nát (Sza bad - ság út 77.) Egy bányásztemetés 1958-ban. Ádám Sándor bányaszerencsétlenség áldozata lett 98 99

6 Óvodások Mariazelli emlék 1911-bõl, a képen az egyik lány Háber Mária, késõbb Tix (Tisztes) Mihályné Óvodások (az 1920-as években születettek) Óvodások Mela néni óvodásai (az es években születettek)

7 Iskolások az 1920-as évek második felében A második világháború utáni elsõ osztály Iskolások az 1920-as években Ballagók 1962-ben és a legendás tanári kar

8 A leg ré geb bi ké pek egyike; ki vite le, a ru há - zat és a ké zi csép lés alap ján va ló szí nû sít he tõ, hogy az 1880-as évek vé ge körül ké szül he tett. A képen szereplõkrõl csak an nyit tu dunk, hogy va la me lyikük a Mirk veze ték nevet vi sel het te Suszterek 1919-bõl. A rangidõs nagy pipával Wenczel Tamás. A többiek: Richolm Rezsõ, Marlok Mihály és Botzheim Lipót Ilyen lo vas ko csi val szál lí tot tak ab ban az idõ - ben. A ba kon Mirk Jó zsef Maróti (ak kor még Mirk) Ferenc 1921-tõl 13 éve sen pos ta kül - dönc volt Kukoricafosztás az es évek elején. A képen középen Keszlériné Gábeli Mária és családja Lópatkolás Klinger Ferenc kovácsmester udvarában az 1960-as években

9 Rõ zse hor dó as szo - nyok gyûj tik a té li tü ze lõ re va lót A falu utolsó csordása, Horváth József Disz nó vá gás, a böl lér Marlok Már ton Jégvágás a Slötyin az 1960-as évek elején. Budapestre is szállítottak Mosás teknõben az udvaron A fi a tal lá nyok vagy gyár ba jár tak dol goz ni, hogy kelen gyé re gyûjt se nek, vagy el men tek szol gál ni. A ké pen cér na gyá ri dol go zók körében töb bek kö zött Muschitzné Schmidt Má ria, Schuckné Puck Bor bá la, Tittenbergerné Ziegler Te ré zia lát ha tó az 1930-as évek ben

10 A fel irat sze rint 1910-ben ké szült fel vé te len ál lí tó lag az el sõ szentiváni fú vós ze ne kar lát - ha tó. Ezt biz to san nem tud hat juk, az viszont tény, hogy kö zé pen Marlok Já nos kla ri né tos lát ha tó, akit csak Tilili-Hansl-Vetter -nek hívott min den ki A Muhi virága színdarab szereplõi az as évek végén Gyerek harmonika-zenekar az 1950-es évek közepén A Drótostót elõadói a Stockerkocsmánál 1930 körül Vidám társaság a Gábeli-kocsmában 1930 körül. A felsõ sorban középen a tulajdonos és a felesége Mulatság a fenyvesben az 1950-es években

11 Bí ró és bíróné és a nép vi se let be öl tö zött, szõ lõ ko szo rút vi võ lá nyok: szü re ti fel vo nu lás az 1930-as évek ben Egy nagyon régi focicsapat Szüreti mulatság csoportképe 1910 körül Az 1950-es évek sportvezetõsége és labdarúgói

12 A kép há tán lé võ fel irat sze rint 1890 óta volt tûz ol tóegy let Szentivánon. A fel vé tel kü lön ér de kes sé ge, hogy a le rom bolt Karátsonyikastély bel sõ olda lán lé võ be já rat nál ké szült 1911-ben Tittenberger József képes levele Mosztárból (1911 ) Fischer Fe renc le ve le Ki jev bõl. A ké pen kü lö nö sen ér de kes a kato na láb szár te ker cse Az 1920-ban született regruták sorozásra vonulnak Leventék lõgyakorlat elõtt az 1940-es években

13 Pilisszentiván még ban, Ma gyar or szá gon elsõ ként emelt em lék mû - vet az el sõ vi lág há bo rú - ban el hunyt szentiváni ka to nák nak Az országzászló avatása és az Szent István-akna felszentelése egy napon volt. Középen dr. Kovács Vince váci püspök az elõkelõ vendégek körében 114