Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Szántó körút 52. II/5. BESENYSZÖG VÁROS

Átírás

1 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Szántó körút 52. II/5. BESENYSZÖG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Szolnok, október hó

2 Aláírólap Besenyszög Város településrendezési tervének Örökségvédelmi hatástanulmány munkarészéhez Vezető településtervező: Kiszelovics Ildikó TT településmérnök, városépítési városgazdasági szakmérnök Régész szakértő: Mali Péter sk 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Örökségvédelmi Vizsgálat a.) Történeti leírás b.) A település régészeti örökségének felmérése c.) Védett műemléki értékek értékleltára: ca) a világörökségi és a világörökség várományos helyszínek és területek cb) az országos építészeti örökség elemei cc) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek d) A helyi építészeti örökség települési értékleltára da) településszerkezete db) telekstruktúra, utcavonalvezetés dc) utcakép, utcakép részlet de) építményrészletet vagy alkalmazott anyaghasználatot, tömegformálást, homlokzati kialakítást df) táj- és kertépítészeti alkotást, egyedi tájértéket, növényzetet dg) szobrot, képzőművészeti alkotást, utcabútort 3. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése a.) A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése b.) Az a) pontban szereplő változások hatásai ba) régészeti örökségre bb) történeti településre, település- és tájszerkezetre 3

4 bc) a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre 4. Értékvédelmi terv a.) az értékleltárban szerepeltetett értékek megőrzését biztosító szempontok és követelmények, valamint b.) az önkormányzati feladatok meghatározása 4

5 1. BEVEZETÉS Besenyszög Város örökségvédelmi hatástanulmánya a településrendezési terv munkarésze a 496/2016. (XII.28.) Korm. rendelet szerint készült. Jelen örökségvédelmi hatástanulmány Besenyszög város évben a településrendezési terv részeként elkészült örökségvédelmi hatástanulmány felhasználásával, kiegészítésével készült. Az örökségvédelmi hatástanulmány készítésénél a Lechner Tudásközpont által biztosított örökségvédelmi adatszolgáltatás (műemlékek és régészet területén) valamint a város 2017-ben készített és jóváhagyott településképi arculati kézikönyve is figyelembe vételre került. Jelen hatástanulmány a településképi arculati kézikönyvvel együtt ad átfogó képet Besenyszög város épített értékeiről. Besenyszög Városra vonatkozóan valamennyi, múzeumi adattárakban, szakirodalomban, levéltárakban fellelhető kiadvány és dokumentum, valamint helytörténeti kiadvány felhasználásra került, továbbá figyelembe lett véve a Polgármesteri Hivatal, és a helyi lakosok tájékoztatása, adatközlése. 2. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT a.) Történeti leírás Településtörténet (Forrás: Adatok Szolnok megye településeinek történetéből, Szolnok megyei Levéltár) A terület már a neolitikum idején is lakott volt: Templomhát, Tiszaártér és Kockalapos ismert régészeti lelőhelyek. A koravaskorból származó értékes leleteket tártak fel a besenyszögfokorúi (1878) lelőhelyen. A bronzkori, vaskori, római kori és avar emlékek tanúsága szerint a vidéket már a honfoglalás előtt is folyamatosan lakták. A község a nevét a Besen (Bessen) nevű vízfolyásról kapta. Ez a név a besenyő nép emlékét őrizheti. A besenyő népnévnek és a szöglet, sarok, zug jelentésű szavaknak az összetétele. Az első magyar premontei prépostság a váradhegyfoki volt, mely 15 további prépostság alapításához küldött szerzeteseket. A Jánoshidai prépostsághoz tartozó (Besenyszög, Tiszabő, Tiszasüly, stb.) besenyő népcsoportok nehezen hagyták abba régi vallásuk gyakorlását, e népcsoportoknak az egyház életébe való beillesztésében térítésében a XII.-XIII. század fordulója táján fontos szerep juthatott a Jánoshidai prépostságnak. A községet 1455-ben elzálogosították Országh Mihálynak és Losonczi Albertnak. A két nemes a birtok felét 1461-ben Mátyás királytól örök adományul megkapta. A másik birtokrészt ugyanígy 1470-ben szerezték meg, de később 1489-ben királyi meghatalmazás alapján az egri püspök Nagylucsei Orbán tulajdona lett ban rác rablók rabolták ki és rombolták le a települést. A mai község elődje 1771 és 1774 között alakult ki a négy középkori elpusztult településből (Szentiván, Szög, Fokorú, Szászberek-puszta). A II. József által között elvégzett összeírás szerint 1 pap, 5 nemes mellett 400-nál kevesebben laktak a településen. A férfiak, köztük a zsellérek száma viszonylag magas volt. 5

6 1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamar-szög pusztát a szomszéd megyékből hozott jobbágyokkal népesítette be. Az új község neve Besenyszög lett. Az 1910-es évek elején a vasútépítési terveket a világháború kitörése meghiúsította. Az I. világháborúban több mint 100 hősi halált halt katonája volt a településnek. A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt. A II. ukrán front Kőtelek, Besenyszög, Újszász vonalán hatolt át a német védelmen, majd egy német páncélos ellentámadás miatt a település mellett heves harc kezdődött. Mindezek ellenére a község épületeiben jelentős kár nem keletkezett. A város polgárai napjainkban is igyekeznek megőrizni a gazdag kulturális hagyományokat, ezt bizonyítja a helytörténeti gyűjtemény létrehozása és hagyományaik őrzése. A település természeti adottságai (Forrás: Dövényi: Magyarország kistájainak katasztere) A település természeti adottságai Besenyszög igazgatási területe a Tisza folyó völgyében az Alföldi tájegység Duna-Tisza közti hátságának Szolnoki kistájához tartozik. Domborzata, földrajz, talajai A kistáj m (Bf.) magasságú ármentes részekkel tagolt, hullámos térszínű, folyóvizek által feltöltött ártéri síkság, az Alföldnek a pannon kortól napjainkig erősen és tartósabban süllyedő fiókmedencéje. A pliocén és pleisztocén időszakban az Északi-középhegységből érkező vízfolyások iszapos, agyagos, homoklisztes üledékekkel töltötték fel (a pleisztocén rétegek vastagsága eléri a 400 m-es vastagságot). A Tisza (és mellék vízfolyásai) síkvidéki, középszakasz jellege miatt erősen meanderezett volt, az 1800-as évek folyószabályozási munkálatainak megkezdéséig. Ennek eredményeként finom szemcsés iszap és agyag lett a legfontosabb felhalmozódó anyag. A jelenlegi felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó mélyfekvésű területek jellemzik. (Jellemzően a belvízveszélyes területek.) Besenyszög külterületén leggyakrabban előforduló talajtípusok: alföldi mészlepedékes csernozjomtalajok, kötött és középkötött talajok (agyagos üledékeken képződött, agyagos vályog), szikesedésre hajlamos vegyes talajok. (a gyenge termőképességű sztyepesedő réti szolonyec, és a legelőként hasznosított szoloncsák szolonyec talajok). Éghajlata Besenyszög közigazgatási területe mérsékelten meleg-száraz, illetve meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A napsütés évi összege 2100 óra körül van, a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,2 C, illetve 17,2 C. A fagymentes időszak április 5-től október 25-ig tart, s átlagban nap. Az évi csapadékösszeg mm (vegetációs időszakban 300 körüli mm). Télen átlagosan napig borítja hó a földet, a hó vastagsága centiméter körül van. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, NY-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s. 6

7 Vízrajza A település délkeleti határának vízhálózatát a Tisza folyó és ártere, a folyószabályozást követően lefűzött holtág-részek (Millér-holtág, Szórói-holtág) vízfelületei határozzák meg. A Tisza árvizei tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A természetes vízfolyást védgátak szabályozzák. A település közvetlen környezetében több vízfolyás is található, ilyenek a Milléri- és az Árpás-éri csatornák, holtágak. A Millér főcsatorna bő vizű lassú mozgású, sekély mélységű vízfolyás nyugatról kelet felé többszörösen átszeli a várost. Besenyszög igazgatási területét érintő belvízelvezető csatornák közül a Millér belvízcsatorna és a Palotáson áthaladó 111-es csatorna a legjelentősebb. Növényzet Besenyszög igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek (Salicetum triandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), a kőris-mézgáséger láperdők (Fraxino pannonicae-ulmetum hungaricum), valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) a meghatározóak. A fentebb felsorolt eredeti potenciális növénytársulások napjainkban csak helyenként és zárványszerűen láthatók (pl.: Tisza menti ártéren, Szórói holtág). Jelenleg a tájat javarészt fajszegény ültetvény jellegű származékerdők jellemzik. A vízrendezést követő gyors és jelentős mértékű vegetáció változás a település igazgatási területének természetes növénytakarójának átalakulását jelentette. Nagy területeken található a vízmentesítések, belvíz lecsapolások után másodlagosan létrejött szolonyec szikesek és növénytársulásaik. Ezek közül említésre méltó a bajúszpázsit (Crypsis aculeata), a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), az osztrák kányafű (Rorippa austriaca), a sziki üröm (Artemisia santonicum), a sóvirág (Limonium gmelini), a réti őszirózsa (Aster sedifolius), és a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Az iszapvegetáció jellemző lágyszárú fajai az édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), az iszaprojt (Limosella aquatica), a henye vasfű (Verbena supina), a varangyszittyó (Juncus bufonis), a barna palka (Cyperus fuscus). Besenyszög természeti környezetének flóráját jelenleg a mezőgazdasági kultúr-táj egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg. (szántóföldek, ültetvény jellegű puhafás és keményfás erdők-erdősávok). Élővilág, állatvilág Az egykor vízjárta terület állatvilága az Eupannonicum, Szolnoki faunajárásához tartozik. Az élővilág sokfélesége a Tisza folyó és árterében, és a ligetes erdők, rétek-legelők környezetében figyelhető meg. A Tisza hullámterében a fán fészkelő madarak, illetve a vízhez és az erdőhöz kötődő kétéltű, hüllő és emlősfajok fordulnak elő, a mentett oldali gyepeken és más mezőgazdasági területeken, elsősorban a földön fészkelő madárfajok a jellemzőek, de itt is találkozhatunk védett kétéltűekkel, hüllőkkel. Besenyszög igazgatási területének állatvilága alkalmazkodott a növényi környezet változásához. A mezőgazdasági termelés miatt rágcsálók, madárfélék száma nagy. (pl.: 7

8 egerek, pockok, veréb, fácán) Ragadozók közül menyét, róka, egerészölyv a leggyakoribb. A vadgazdálkodáshoz kötődően az őz, vaddisznó, vadgerle egyedszáma jelentős. A település természeti adottságai Besenyszög igazgatási területe a Tisza folyó völgyében az Alföldi tájegység Duna-Tisza közti hátságának Szolnoki kistájához tartozik. Domborzata, földrajz, talajai A kistáj m (Bf.) magasságú ármentes részekkel tagolt, hullámos térszínű, folyóvizek által feltöltött ártéri síkság, az Alföldnek a pannon kortól napjainkig erősen és tartósabban süllyedő fiókmedencéje. A pliocén és pleisztocén időszakban az Északi-középhegységből érkező vízfolyások iszapos, agyagos, homoklisztes üledékekkel töltötték fel (a pleisztocén rétegek vastagsága eléri a 400 m-es vastagságot). A Tisza (és mellék vízfolyásai) síkvidéki, középszakasz jellege miatt erősen meanderezett volt, az 1800-as évek folyószabályozási munkálatainak megkezdéséig. Ennek eredményeként finom szemcsés iszap és agyag lett a legfontosabb felhalmozódó anyag. A jelenlegi felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó mélyfekvésű területek jellemzik. (Jellemzően a belvízveszélyes területek.) Besenyszög külterületén leggyakrabban előforduló talajtípusok: alföldi mészlepedékes csernozjomtalajok, kötött és középkötött talajok (agyagos üledékeken képződött, agyagos vályog), szikesedésre hajlamos vegyes talajok. (a gyenge termőképességű sztyepesedő réti szolonyec, és a legelőként hasznosított szoloncsák szolonyec talajok). Éghajlata Besenyszög közigazgatási területe mérsékelten meleg-száraz, illetve meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A napsütés évi összege 2100 óra körül van, a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,2 C, illetve 17,2 C. A fagymentes időszak április 5-től október 25-ig tart, s átlagban nap. Az évi csapadékösszeg mm (vegetációs időszakban 300 körüli mm). Télen átlagosan napig borítja hó a földet, a hó vastagsága centiméter körül van. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, NY-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s. Vízrajza A település délkeleti határának vízhálózatát a Tisza folyó és ártere, a folyószabályozást követően lefűzött holtág-részek (Millér-holtág, Szórói-holtág) vízfelületei határozzák meg. A Tisza árvizei tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A természetes vízfolyást védgátak szabályozzák. A település közvetlen környezetében több vízfolyás is található, ilyenek a Milléri- és az Árpás-éri csatornák, holtágak. A Millér főcsatorna bő vizű lassú mozgású, sekély mélységű vízfolyás nyugatról kelet felé többszörösen átszeli a várost. Besenyszög igazgatási területét érintő belvízelvezető csatornák közül a Millér belvízcsatorna és a Palotáson áthaladó 111-es csatorna a legjelentősebb. 8

9 Növényzet Besenyszög igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek (Salicetum triandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), a kőris-mézgáséger láperdők (Fraxino pannonicae-ulmetum hungaricum), valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) a meghatározóak. A fentebb felsorolt eredeti potenciális növénytársulások napjainkban csak helyenként és zárványszerűen láthatók (pl.: Tisza menti ártéren, Szórói holtág). Jelenleg a tájat javarészt fajszegény ültetvény jellegű származékerdők jellemzik. A vízrendezést követő gyors és jelentős mértékű vegetáció változás a település igazgatási területének természetes növénytakarójának átalakulását jelentette. Nagy területeken található a vízmentesítések, belvíz lecsapolások után másodlagosan létrejött szolonyec szikesek és növénytársulásaik. Ezek közül említésre méltó a bajúszpázsit (Crypsis aculeata), a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), az osztrák kányafű (Rorippa austriaca), a sziki üröm (Artemisia santonicum), a sóvirág (Limonium gmelini), a réti őszirózsa (Aster sedifolius), és a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Az iszapvegetáció jellemző lágyszárú fajai az édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), az iszaprojt (Limosella aquatica), a henye vasfű (Verbena supina), a varangyszittyó (Juncus bufonis), a barna palka (Cyperus fuscus). Besenyszög természeti környezetének flóráját jelenleg a mezőgazdasági kultúr-táj egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg. (szántóföldek, ültetvény jellegű puhafás és keményfás erdők-erdősávok). Élővilág, állatvilág Az egykor vízjárta terület állatvilága az Eupannonicum, Szolnoki faunajárásához tartozik. Az élővilág sokfélesége a Tisza folyó és árterében, és a ligetes erdők, rétek-legelők környezetében figyelhető meg. A Tisza hullámterében a fán fészkelő madarak, illetve a vízhez és az erdőhöz kötődő kétéltű, hüllő és emlősfajok fordulnak elő, a mentett oldali gyepeken és más mezőgazdasági területeken, elsősorban a földön fészkelő madárfajok a jellemzőek, de itt is találkozhatunk védett kétéltűekkel, hüllőkkel. Besenyszög igazgatási területének állatvilága alkalmazkodott a növényi környezet változásához. A mezőgazdasági termelés miatt rágcsálók, madárfélék száma nagy. (pl.: egerek, pockok, veréb, fácán) Ragadozók közül menyét, róka, egerészölyv a leggyakoribb. A vadgazdálkodáshoz kötődően az őz, vaddisznó, vadgerle egyedszáma jelentős. Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség (Megalapozó vizsgálat tájrendezési munkarész, Szűcs Gábor, Kollányiné Földi Hajnalka) A város igazgatási területének látványát meghatározzák a természeti értékekben gazdag, tájképileg változatos, értékes területek. A belterületet többszörösen átszelő, festőien kanyargó Holt-Millér, és a település közvetlen környezetében található Millér-csatorna, a széles, nagy füves puszták, a galériaerdővel szegélyezett, lefűződött holtágak és a Tisza-folyó ártere és vízfelületei. A település külterületét összefüggő, nagy szántóföldi művelésű területek, szabályos elrendeződésű mezőgazdasági utak és az ezek között kanyargó belvízelvezető csatornák, ezekhez kapcsolódó erdősávok, kisebb kiterjedésű erdők jellemzik. 9

10 A település külterületi táji látványát elsősorban a Tisza folyó és erdősült ártere, a védművek határozott vonala, a levágott holtágak elvadult növényzete és a hullámos felszínen lévő mezőgazdasági és a kertgazdasági tájat jellemző telepített növényzet, valamint a kisebb vízfolyások meandereit követő természetes és természet-közeli növénytársulás határozza meg. Besenyszög külterületére jellemző a nagyobb területű tanyabokrok, lakott puszták, (Palotás) állattartó telepek (Homorszög puszta) és a nagykiterjedésű hajdanvolt gyümölcsösök, zártkertek (Fokorú puszta) látványa. Jellegzetes tájkép és a vadregényes Holt-Millér a település határainál. Tájtörténeti vizsgálat (Megalapozó vizsgálat tájrendezési munkarész, Szűcs Gábor, Kollányiné Földi Hajnalka) A település igazgatási területe valószínűleg már az újkőkortól (neolitikum) lakott terület volt. (Templomhát, Tisza-ártér és Kockalapos ismert régészeti lelőhelyek.) A vízjárta alföldi tájon a magaslatok voltak megtelepedésre alkalmasak, így Besenyszög határában is különböző korok emléknyomai kerültek elő. Bronzkori, vaskori, római kori és avar emlékek tanúsága szerint a vidék már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. A vaskorból értékes leleteket tártak fel fokorúi határrészen (1878 sz.). Ezeket a leleteket különféle vándorló, halászó, vadászó, gyűjtögető csoportok hagyták maguk után. A település a nevét egy Besen (Bessen) nevű vízfolyásról kapta valószínűleg, mely a besenyő nép emlékét őrizheti. Az elnevezés besenyő népnévnek és a szöglet, sarok, zug jelentésű szavaknak az összetételéből eredhet. A város neve írásos formában először 1395-ben jelent meg, Zeeg-ként, majd 1703-ban Besenszög, és 1935-től a mai alakban Besenyszög. a pápai tizedjegyzék ben Fokorút mint plébániával rendelkező helyet említi. Szentiván és Fokorú (valamikori halászfalu) ekkor Széchenyi Frank országbíró tulajdona. A terület felét 1461-ben Mátyás király Országh Mihály és Losonczi Albertnak adományozta, majd az egri püspök tulajdonává lett. Szög 1552-ben nemes községként nyilvántartott. Ebben az időben jellemző tájhasználat az ártéri gazdálkodás, a rideg állattartás és a halászat. A jobb minőségű talajokon árpát, zabot, búzát termesztettek, a legelőkön juh-, marha-, és lótartás folyt. A község a török hódoltság idején is lakott terület, a szolnoki nahije faluja ban Szentiván, Fokorú és Szög az egri várhoz tartozó település. A 17. században a kapuadó összeírások a település nevét nem említik meg, az évi dézsmajegyzék pusztának nevezi a területet. A Rákóczi szabadságharc után kezdett a térség benépesedni (Fokorú és Szentiván), 10

11 1731-ben Bél Mátyás, mint nemesek lakta települést említi útleírásában kiemelte vízjárta jelegét, az árvízkárokat és a halbőséget is. Szögöt gr. Eszterházy Károly püspök a század második felében jobbágyokkal telepítette be, így Szentivánból és Szögből 1764-ben létrejött a mai település: Besenyszög. Fokorú és Szászberek pusztái a köznemesek birtokában maradtak. Az 1800-as évek első negyedében Hamar-szög vagy Homorszög puszta is benépesült. A jelenlegi város határa az egri, majd a szatmári káptalan birtoka, Szászberek és Fokorú puszta Orczy György tulajdona, Tenke-pusztát Szolnok városa birtokolta. Elsősorban külterjes juhtartással, szarvasmarha, sertés és lótartással foglalkoztak az itt élők. Jelentős volt a halászati tevékenység is ben megalakul a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozási Társulat, mely Tiszasűly és Szolnok között ármentesítette Besenyszög külterületét ezzel száraz, kemény, kötött talajú földek csekély hozamúvá váltak megváltoztatva a gazdálkodás eddigi szerkezetét. A XX. század elején a szatmári káptalan birtokát a Kohner család bérli. A folyószabályozást követően megnövekedett a szántók, a gyümölcsösök és a területe, csökkent a rétek-legelők nagysága. A földművelés a gépesítéssel korszerűsödött, belterjes, istállózó állattartás jelentősége is növekedett. A város a XX. századfordulójának évtizedeiben indult el a polgáriasodás, iparosodás és a településfejlődés útján. Sajnos a Nagy Háború megakadályozta a tervezett vasútépítési elképzeléseket. A két háború között a mezőgazdaságban a gépesített nagybirtokrendszer jön létre, az istállózó állattartás, a szőlő- és gyümölcskertek, az iparosodással (gépállomás, malom, szövés, fonás, kisiparosok) az élelmiszer feldolgozás jellemzik a gazdasági tevékenységet. A II. Világháború alatt a szolnoki hadműveletek miatt jelentős hadiesemények színterévé vált a település határa. Ezt követően alakul ki Besenyszög jellegzetes település-táji képe és a jelenlegihez hasonló tájhasználata. A XX. század második felére jellemző (a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett) változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, nagyüzemmé fejlesztése, hatalmas állattartó telepek létesítése, majd azok elnéptelenedése és a közlekedés, szállítás megnövekedése, úthálózat fejlesztése, mind nyomon követhető a települést környező táj jelenlegi szerkezetében, hasznosításában, táji látványában. A közelmúltban városi rangot nyert a település. A fentieken kívül a település mai tájhasználatát meghatározza a gazdasági és közlekedési környezet, a szomszédos települések (elsősorban Szolnok) iparfejlesztései, természetvédelemhez (pl.: Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, Natura 2000 területek) szorosan kötődő, természeti értékekben változatos táji környezet (Tisza folyó és hullámtere, az élővizű lerekesztett holtágak (Millér-ér) és annak mentén lévő természetes és mesterséges növénytársulások), és az itt élő állatvilág. b.) A település régészeti örökségének felmérése 11

12 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET BESENYSZÖG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ KÉSZÍTETTE: MALI PÉTER RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI SZAKÉRTŐ SZOLNOK, JÚNIUS e mail: malip@djm.hu 12

13 Jelen örökségvédelmi hatástanulmány a Besenyszögi Önkormányzat által felkért Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. megbízásából készült. Az örökségvédelmi hatástanulmány készítését a településrendezési eljárás során a évi LXIV. törvény jelenleg hatályos változatában a 85/A. (1-3) bekezdése írja elő Jelen örökségvédelmi tanulmány a 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott tartalmi előírások figyelembe vételével készült. 13

14 TARTALOMJEGYZÉK I. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK JOGSZABÁLYOK II. ÁLTALÁNOS GEOGRÁFIAI-RÉGÉSZETI ÉRTÉKELÉS [1. Örökségvédelmi vizsgálat; a)], II.1. Földrajzi bevezetés és településrégészeti jellemzők II.2. A belterület különleges földrajzi-régészeti értékelhetősége a tervezett fejlesztések viszonylatában III. A RÉGÉSZETI VÉDETTSÉG RÉSZLETEZÉSE [1. Örökségvédelmi vizsgálat b)] III.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek III.1.1. Azonosítatlan régészeti lelőhelyek...19 III.1.2. Feltétlenül kikerülendő, földmunkával nem bolygatható lelőhelyek (1. kategória)...20 III.1.3. Megelőző feltárást igénylő régészeti lelőhelyek (2. kategória)...20 IV. HATÁSELEMZÉS: A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI KONCEPCIÓBAN SZEREPLŐ MÓDOSÍTÁSOK ÉS A RÉGÉSZETI VÉDETTSÉG VISZONYA V. ÖSSZEFOGLALÁS VI. MELLÉKLETEK VI.1. Magyarázat a mellékletekhez VI.1.1.Összesítő táblázat:...34 VI.1.2. Térkép

15 I. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK JOGSZABÁLYOK évi LXIV. törvény 85/A. (1) írja elő. Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Besenyszög településről az előző örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete 2003-ban készült. Ez a tény indokolja jelen hatástanulmány időszerűségét. (2) Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. (3) A hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő jogszabályban meghatározott esetekben. Ha a fenti törvényt, a törvény szellemének megfelelően, a régészeti örökség védelmében értelmezzük, akkor a legfontosabbnak azt tarthatjuk, ha a tervezett települési módosítások, építkezések lehetőleg nem érintik a régészeti lelőhelyeket (Kötv évi LXIV. törvény 19. (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. ) A régészeti védettség Besenyszögon előforduló két főformája a nyilvántartott régészeti lelőhely (1-2. kategória) (Kötv évi LXIV. törvény Értelmező rendelkezések, Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. ) és a régészeti érdekű terület (3. kategória) (Kötv évi LXIV. törvény Értelmező rendelkezések, Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.) Egyedi régészeti érdekű területet az 1: méretarányú EOV térképen a szintvonal-sűrűsödések figyelembe vételével választjuk ki. A belterület azonban teljes egészében a II. fejezetben kifejtendő okok miatt régészeti érdekűnek tekinthető. A teljességre törekvő településrégészeti rekonstrukció kulcsfontosságú, mivel e régészeti fejezetnek nemcsak a leletek - lelőhelyek megmentése, védelme a célja, hanem a beruházások elősegítése azzal, hogy felhívja a figyelmet a lelőhelyekre, a feltárásukkal járó költségekre (melyek A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. Törvény értelmében a beruházót terhelik), a feltárások időtartamára, a feltétlenül kikerülendő, szigorúan védett helyekre, hogy lehetőség szerint csak elvétve fordulhasson elő, hogy a már folyó 15

16 kivitelezési munkálatokat kelljen hosszú hónapokra felfüggeszteni a nem várt leletek előkerülése miatt. A nyilvántartott lelőhelyek Besenyszögban a beruházóra háruló kötelezettségek szempontjából két kategóriába sorolhatók. 1. A feltétlenül kikerülendő lelőhelyek. Ebbe a kategóriába Besenyszög területén a műemléki védettség alatt álló templom területe tartozik. 2. Megelőző feltárásra kötelezett régészeti lelőhelyek. A többi nyilvántartott lelőhely, amennyiben a beruházást másutt nem lehet megvalósítani. (Idézett törvény 22. (2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonalkijelöléshez. Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével feltárásra jogosult intézményt bízhat meg. (2a) A földmunkával járó, nagyberuházásnak nem minősülő, új nyomvonalú, külterületi közútépítések előkészítése során a beruházó a régészeti érintettség felderítése érdekében a feltárásra jogosult intézménnyel előzetes régészeti dokumentációt köteles készíttetni a kerékpárút kivételével. (2b) A nagyberuházásnak nem minősülő, földmunkával járó beruházások előkészítése során az előzetes régészeti dokumentáció tartalmi elemeire a 23/C. (2) és (5) bekezdésében, valamint a 23/D. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (3) A nyilvántartási adatok és - ha rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a megelőző feltárás keretében a) régészeti megfigyelést ír elő, ha aa) a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit, ab) a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos, ac) a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeinek jelentkezési szintjét, ad) a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, vagy ae) a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el, b) próbafeltárást ír elő - jogszabályban meghatározott kivételekkel -, ha ba) előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást, bb) földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, bc)a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, c) teljes felületű feltárást ír elő, ha ca) a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, cb) a beruházás történeti városmag területén valósul meg, d) teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. (4) A hatóság a (3) bekezdés a-d) pontjában meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. 16

17 Tájékoztató adatok: A beruházással kapcsolatos régészeti feladatok tekintetében az örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalása a mérvadó. (393/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 2. (1)1 A Kormány Kötv.-ben, e rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására a) első fokú örökségvédelmi hatóságként az 1. mellékletben felsorolt illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel jelöli ki. Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel) Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének célja a lelőhelyek részletes ismertetése abból a célból, hogy a településrendezési koncepcióban ill. tervekben szereplő módosításoknak, fejlesztéseknek a hatása a régészeti örökség egyes elemeire nézve felmérhető legyen, s ezáltal a beruházó számára tájékoztatásul szolgáljon a rá váró kötelezettségekről. Fontos tudnivaló: A terepbejárással, próbaásatással vagy szakfelügyelettel ill. az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésével nem zárulnak le okvetlenül a régészeti tennivalók. E munkák a felderítést célozzák, azok eredményétől függően további régészeti kutatásokra, azaz megelőző feltárásra is szükség lehet. Egyedi esetekben felállíthatunk további alkategóriákat javaslataink, tanácsaink vagy éppen sajátos helyi körülmények alapján. Ilyen lehet pl. olyan lelőhely, mely nagyon intenzívnek mutatkozik már a felszíni megfigyelések alapján is, s ezért feltárása igen költséges és időigényes lenne. A beruházás nem tilos e helyeken, csupán nem javasolt. Besenyszög területén a Szórópuszta-ártér (19) lelőhely ismert ezen kategóriából. Kiegészítő megjegyzések *** A nyilvántartott lelőhelyek listáját a Miniszterelnökség központi adatbázisa alapján veszem sorra. Ez a lista a júniusi állapotot tükrözi. Eszerint jelenleg, Besenyszög közigazgatási területén belül a lista számjegyig veszi sorba a régészeti lelőhelyeket. (Jelen tanulmány listájában mégis 46 lelőhely szerepel, mivel a számok alatti lelőhelyek az adatbázisban már nem szerepelnek, illetve egy a szomszédos település határából nyúlik át (Csataköz 1. lelőhely). A nyilvántartó központ a lelőhelytérképet is a településtervező közvetítésével rendelkezésemre bocsátotta. Ugyanígy megkaptam a lelőhelyek listáját is. Ez került kiegészítésre az adatbázisban poligonnal nem rendelkező, de ismert helyszínű két lelőhellyel (Fokorú-puszta 7. (16), Tisza gátja mellett (57)). További megjegyzés: A kataszteri térképen a Központtól kapott poligonok mutatják a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a KÖH azonosító számával. Az azonosítók mellett feltüntettem az adatbázisban szereplő, az adott településen belül ismert lelőhelyek sorszámait is. A lelőhelyek ismertetésénél az adatbázisban szereplő településen belüli sorszámokat használtam, így a korábban írt hatástanulmányhoz képest a sorszámok módosultak, és jelenleg az adatbáziséival megegyeznek. A korábbi hatástanulmányban szereplő régészeti 17

18 érdekeltségű területek a nyilvántartásból való kimaradásuk miatt a jelen dokumentumban nem szerepelnek, ezekről tájékoztatás dr. Csányi Marietta által 2006-ban készített hatástanulmányában szerepel. A beruházások által potenciálisan érintett régészeti érdekeltség szöveges formában szerepel a jelen dokumentumban. II. ÁLTALÁNOS GEOGRÁFIAI-RÉGÉSZETI ÉRTÉKELÉS [1. Örökségvédelmi vizsgálat; a)] 1, II.1. Földrajzi bevezetés és településrégészeti jellemzők Besenyszög Szolnoktól északra, a megyeszékhely szomszédságában fekvő település. A Tisza és Zagyva folyó által bezárt háromszögben terül el, földrajzi környezetét, települési sajátosságait e két folyó számtalan, mára már kiszáradt medre, illetve határát keresztül kasul bekalandozó élővize a Millér határozza és határozta meg a máig eltelt évezredekben. Vízállásos részek, ártérből kiemelkedő hátak váltakozása teszi színessé a tájat. Mindezek a földrajzi viszonyok kedvező élefeltételeket biztosítottak elődeinknek, őseinknek. 2 Besenyszög a megye közepén, a Tisza jobb partján, Szolnoktól északkeletre fekvő település. Talaja változatos, réti öntéstalaj, réti szolonyec ill., kis mértékben réti talaj jellemzi. 3 Közigazgatási határa hektár. Maga a falu a Millér folyó által körbe kanyarogva, az ártérből kiemelkedő magasparton fekszik, a beépített rész átlagos tengerszint feletti magassága m. Ezen a magasan fekvő részen, a Tisza és a Zagyva mellékágainak partján ideális lakóhelyet talált az ember a régmúltban csakúgy, mint a mai időkben. Módszeres régészeti kutatások, azaz a falu teljes területét felölelő, dűlőről dűlőre haladó terepbejárások Besenyszögön nem folytak. Néhány célirányos lelőhelyfelderítés, mint pl. gázvezeték fektetését megelőző felszíni kutatások 1999 ben a vezeték nyomvonalában, vagy a Tisza első magaspartját átvizsgáló, újkőkori lelőhelyek felfedezésére irányuló részleges terepbejárás, valamint az M4 nyomvonalához köthető terepbejárások történtek csupán. A múzeumba került leletek tanúsága szerint Besenyszög területét is elsőként az újkőkori a Körös kultúra képviselői vették birtokba. A ma már hullámtérre eső ártéri magasparton, Szórópuszta közelében például szép számmal kerültek elő e korszakból a kultúrára jellemző csípett díszű agyag edénytöredékek több más időszak leleteinek társaságában. Bizton állíthatjuk, hogy attól kezdődően valamennyi korszakban megtalálták a letelepedésre alkalmas helyeket. Külön említést érdemel még a Fokorú-pusztán ma már pontosabban azonosíthatatlan helyen előkerült kora vaskori kincslelet. A mai falu 1771 és1774 között elpusztult négy településből alakult ki. A korábbi középkori előzményeket Szög, Fokorú, Szentiván, Szászberek néven pápai tizedjegyzékekben a XIV. században említik először. 4 E falvak emlékét a felszínen bizonyára megtalálható régészeti leleteken kívül a dűlőnevek őrzik /2016. (XII. 28.) Korm. rendelet, 12. melléklet, 1., a). 2 Adatok Szolnok megye történetéből. I. Szerk.:Tóth Tibor, Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok Adatok Szolnok megye történetéből. I. Szerk.:Tóth Tibor, Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok Adatok Szolnok megye történetéből. I. Szerk.:Tóth Tibor, Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok

19 II.2. A belterület különleges földrajzi-régészeti értékelhetősége a tervezett fejlesztések viszonylatában E tanulmányok célkitűzését figyelembe véve, a belterület, azaz jelen esetben maga a város, speciális vagy még inkább, ellentmondásos területnek tekinthető. Minden település, így Besenyszög is, előreláthatólag a legtöbb fejlesztést, beruházást a belterületen kívánja megvalósítani: Itt épülnek a házak, üzletek, létesülnek parkok, szabadidő központok, falusi turizmust szolgáló változtatások stb. minden, mely a lakosság érdekeit szolgálja. A település központja, majd a köré csoportosuló épületek sora a földrajzilag legoptimálisabb területet foglalja el. Feltételezhetjük tehát, hogy a mai településen, az álló házak alatt-között őskori, ókori, népvándorlás kori, középkori lelőhelyek bújnak meg, melyeket éppen a beépítettség miatt nem tudunk feltérképezni, és csak földmunka során véletlenül kerülhetnek felszínre. A múzeumi nyilvántartások adatai alapján gyéren lakottnak látszó belterületen azonban minden kapavágásnál számítani kell leletek előkerülésére, ezért itt fokozott figyelem szükséges. Ez alapján a teljes belterület régészeti érdekeltségű területnek tekinthető. III. A RÉGÉSZETI VÉDETTSÉG RÉSZLETEZÉSE [1. Örökségvédelmi vizsgálat b)] 5 III.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek III.1.1. Azonosítatlan régészeti lelőhelyek Általában azok a lelőhelyek tartoznak ebbe a kategóriába, melyekről korábbi feljegyzések, múzeumokban szórványként kezelt régészeti leletek szólnak, vagy az itt élők emlékezete őrizett meg régmúltról tanúskodó adatokat. Nevük fennmaradt, pontos helyük azonban feledésbe merült, mégsem hagyhatjuk, hogy mindörökre elvesszenek, azonosításukról még nem mondtunk le. I. lelőhely, Fokorú-puszta: Koravaskori kincslelet. Óriási határrész viseli ezt a nevet, ezért valójában máig nem sikerült biztosan azonosítani az aranykincs származási helyét. 6 II. lelőhely, Palotás: Bronzkori leletek a régészeti gyűjteményben. 7 A második katonai felmérés alapján Besenyszög és Szolnok határán a Halastó és a Milléri-főcsatorna közötti területet, a harmadik katonai felmérésen viszont a Palotás-ér másik, nyugati oldalát jelzi Palotás néven ezen két terület közül az egyiken feltételezhető. III. lelőhely, Kenderföld part: 5 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet, 12. melléklet, 1., b). 6 Egyik lehetséges azonosítása a 2. a másik a 7.lelőhely. 7 DJM Régészeti gyűjtemény. Ltsz.:

20 Őskori, bronzkori, szarmata, árpád kori, középkori leletek a múzeum régészeti gyűjteményében. 8 A harmadik katonai felmérés alapján a mai Szóró-puszta Árpás-ér menti területén feltételezhető. IV. lelőhely,. Kockalapos: Újkőkori AVK, tiszai kultúra, tiszapolgári kultúra, vaskori és szarmata leletek a múzeum régészeti gyűjteményében. 9 V. lelőhely, Templomhát: Újkőkori AVK, kora vaskori, szarmata, árpád kori, középkori leletek a múzeum régészeti gyűjteményében. 10 VI. lelőhely, Tisza ártere: Újkőkori Körös kultúra, szarmata és késő középkori leletek a múzeum régészeti gyűjteményében. 11 III.1.2. Feltétlenül kikerülendő, földmunkával nem bolygatható lelőhelyek (1. kategória) Az ebbe a kategóriába tartozó lelőhelyek (földvárak, kunhalmok) a természetvédelmi törvény értelmében is védelem alatt állnak. Az évi LIII. számú, a természet védelméről szóló törvény ab ovo kimondja védettségüket: 23 (2) bekezdés: (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek.. [f) a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak; g) a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.] A halmok az ásatási eredmények alapján a rézkorban (Kr. e táján) Kelet-Európa sztyepp-vidékéről területünkre érkezett népesség síremlékei, melyeket a későbbi korokban, elsősorban a középkorban előszeretettel használtak megtelepedésre, templomépítésre, utólagos temetkezésre akár a kunok idejében is. (Innen származik népi elnevezésük, a kunhalom is.) Az Alföld síkságából látványosan kiemelkedő, rendszerint kör alapú, meredek lejtőjű, különböző magasságú, jelentős régészeti és tájképi értéket képviselő halmok bolygatása, elhordása, alakjuk megváltoztatása törvényileg tilos és feltétlenül elkerülendő. A település területéről ezen kategóriába sorolt lelőhely nem ismert. III.1.3. Megelőző feltárást igénylő régészeti lelőhelyek (2. kategória) 8 DJM Régészeti gyűjtemény. Ltsz.: ; ; 9 DJM Régészeti gyűjtemény. Ltsz.: DJM Régészeti gyűjtemény. Ltsz.: ; ; DJM Régészeti gyűjtemény. Ltsz.:

21 1. lelőhely, Berek ér: Besenyszögtől távol D-re, a Szolnok-Besenyszög közigazgatási határ mentén, a Berek-ér által körbefolyt kiemelkedés D-i szegélyén, a Milléri-főcsatornába torkolló csatorna É-i partján, a partszegélytől befelé É-ra, újkőkori, árpád kori, középkori telepre utaló leletek lelőhely, Nagy Fokorú I: Besenyszögtől DK-re, a Nagyfokorú nevű határrészen, egy ÉD-i irányú partvonulaton, gázvezeték nyomvonalában. Lehet, hogy a korábban előkerült fokorúi aranykincs innen származik, mivel vaskori leleteket találtunk a felszínen. A fentiek mellett római kori szarmata és árpád kori telepre utaló leletek kerültek felszínre lelőhely, Nagy Fokorú II: Besenyszögtől DK-re, a Nagyfokorú nevű határrészen, ÉD-i irányú lankás partvonulat szegélyétől Ny-ra, gázvezeték nyomvonalában az újkőkori Körös kultúra, a római kori szarmaták megtelepedésére utaló leletek. Árpád kori és késő középkori cserepek egykori faluhelyet jeleznek lelőhely, Nagy Fokorú III: A szolnoki Fekete-várost É-ról határoló csatorna és a Berek-ér által közrezárt területen, gázvezeték nyomvonalában őskori és római kori szarmata telepre utaló leletek lelőhely, Gólya tanya: A településtől távol DK-re, a Gólya-tanya közelében, a tanya és a gát közti szakaszon, a gáttól Ny-ra kb. 400 m-re, gázvezeték nyomvonalában késő középkori, kora újkori településre utaló leletek, köztük egy Habsburg érem lelőhely, Homoki dűlő: A falutól É-ÉK-re kb. 2 km-re. a Milléri csatornába torkolló névtelen vízfolyás nagy kanyarulata fogja közre a Homoki-dűlő nevű területet, a gázvezeték nyomvonalában, a nyomvonalának 23,5-23,6 km-e között. Kevés leletanyag szórványos megtelepedésre utal lelőhely, Fokorú puszta: 12 DJM RégAd ltsz.: ; KÖH azonosító: DJM RégAd ltsz.: ; KÖH azonosító: DJM RégAd ltsz.: ; KÖH azonosító: DJM RégAd ltsz.: ; KÖH azonosító: DJM RégAd ltsz.: ; KÖH azonosító: DJM Rég.Ad ; KÖH azonosító:

22 A településtől távol K-re, a kanyargó Árpás-ér belső Ny-i partján, szórványos őskori megtelepedésre utaló nyomok. Ez, a Fokorú nevű határész meglehetősen nagy kiterjedésű. Ez a másik lehetséges származási helye a MNM ba a XX. század elején bekerült kora vaskori arany kincsleletnek. Pontos előkerülési helye ismeretlen lelőhely, Fokorú puszta, Tanya 77.: Danyi Géza tanyájától 300 m-re DK-i irányban, a Tisza egykori medrének magaspartján melléklet nélküli, valószínűleg középkori csontvázat bolygattak meg. Erre utal több, a felszínen található emberi csont is lelőhely, Hunyadi utca: Besenyszög határában a Millérnek új medret építettek. A munkálatok folytán a magaspartot átvágták. A munkálatok során korai rézkori tiszapolgári kultúrába sorolható sírokat és római kori szarmata telepet bolygattak meg lelőhely, Fokorú puszta 2.: Fokorú-puszta K-i partszakaszánál, a Berek-ér partján római kori szarmata telepre utaló leletek lelőhely, Fokorú puszta 3.: Fokorú-puszta DNy-i kiszögelésén árpád kori és késő középkori telepre utaló leletek lelőhely, Fokorú puszta 4.: Fokorú-puszta D-i partszakaszának közepénél római kori szarmata és árpád kori telepre utaló leletek. (Azonos az. 1. számú lelőhellyel, két különböző kutatás révén két nyilvántartási számot kapott lelőhely, Fokorú puszta 5.: Fokorú-puszta DK-i kiszögelésén római kori telepre utaló leletek lelőhely, Fokorú puszta, Szurmai tanya:. A Szurmai-tanyától Ny-ra római kori szarmata telepre utaló leletek DJM RégAd ltsz.: ; KÖH azonosító: 29804; MNM RégAd: 11.F.I. ltsz RégFüz. Ser. I. 48. (1997) 78.; KÖH azonosító: RégFüz ser. I. 39. (1986) 8.; DJM Rég. Ad ; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító:

23 15. lelőhely, Fokorú puszta 6.: Fokorú-puszta ÉNy-i partszakaszán az újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának késő bronzkori megtelepedésnek, ill. a római kori szarmaták településére utaló leletek lelőhely, Fokorú puszta 7.: Fokorú-puszta Ny-i partszakaszán az újkőkori Körös kultúra településére utaló leletek lelőhely, Fokorú puszta, Sasvári tanya: Az épületek K-i oldala. A késő neolitikus tiszai kultúra felszíni telepnyoma lelőhely, Ecseki tanya: Az Ecseki-tanyától DNy-ra, a magasparton római kori szarmata és árpád kori telepnyom lelőhely, Szóró puszta, hullámtér: A gát és az élő Tisza között, közvetlenül a gáton belül magasparti kiszögelésen nagyterületen intenzív lelőhelyet bolygattak meg, mikor a gát erősítéséhez 2000 ben anyagnyerőhelyet kerestek. A területen humuszolás után felszínközelbe és veszélybe kerültek régészeti objektumok. Az újkőkori Körös, a tiszai kultúra, a késő bronzkori gávai kultúra ill. szkíta és középkori települést ill. temetőt bolygattak meg lelőhely, Nagy Fokorú: Fokorú-pusztával szembeni partszakaszon az újkőkori Körös, az alföldi vonaldíszes kerámia és a tiszai kultúra, valamint a római kori szarmaták településre utaló leletek. tiszai kultúra, a késő bronzkori gávai kultúra ill. szkíta és középkori települést ill. temetőt bolygattak meg lelőhely, Nagy Fokorú 3.: A Fokorú-pusztával szembeni kiszögelésen az újkőkori Körös kultúra, valamint késő bronzkori, kora vaskori, római kori szarmata, ill. középkori telepre utaló leletek lelőhely, Nagy Fokorú 4.: 25 KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: 46146; Előzetes régészeti dokumentáció II.- M4 gyorsforgalmi út Abony- Fegyvernek, 2013 [LLTK/528/2014] 27 KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: 46148; Előzetes régészeti dokumentáció II.- M4 gyorsforgalmi út Abony- Fegyvernek, 2013 [LLTK/528/2014] 28 KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító:

24 A partnyúlvány végén lévő dombon vaskori és középkori telepre utaló leletek lelőhely, Nagy Fokorú 5.: Nagy-Fokorú K-i partszakaszán római kori szarmata és árpád kori telepre utaló leletek lelőhely, Tiszagát: A Tisza jobb partján a nagykörűi határ közelében korai újkőkori Körös-kultúra és római kori szarmata megtelepedés nyomai lelőhely, Dobai-főcsatorna 1.: Nagykörű határán a Dobai-főcsatorna keleti magaspartján római kori szarmata és késő árpádkori település nyomai lelőhely, Dobai-főcsatorna 2.: Nagykörű határán a Dobai-főcsatorna keleti magaspartján római kori szarmata leletek lelőhely, Dobai-főcsatorna 3.: Nagykörű határán a Dobai-főcsatorna keleti magaspartján római kori szarmata és késő árpádkori megtelepedés nyomai lelőhely, Nagy-fokorú 6.: Nagy-fokorú keleti oldalán az egykori Tisza ártér feletti magaspartján római kori szarmata és árpád-kori település nyomok lelőhely, Attila u. mögött, Holt-ág partja A település belterületének északi részén a Milléri-főcsatorna kanyarulatában található temetőre utaló maradványok lelőhely, Berek-ér-part Fokorú-puszta déli részén a Berek-ér déli magaspartján nagy területen elterülő középső újkőkori és római kori szarmata település. Az M4 gyorsforgalmi út építését megelőzően feltárás zajlott a nyomvonalon KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/1547/2004.; KÖH azonosító: KÖH 600/2680/2007.; KÖH azonosító: KÖH 600/2680/2007.; KÖH azonosító: KÖH 600/2680/2007.; KÖH azonosító: KÖH 600/2680/2007.; KÖH azonosító: KÖH 600/1629/2009.; KÖH azonosító: KÖH 600/1629/2009.; KÖH azonosító:

25 42. lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 1. Szórópuszta DK-i részén a Tisza magaspartján 2011-ben régészeti feltárás szarmata települést mutatott ki lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 2. Szórópuszta DK-i csücskében a Tisza magaspartján felszíni közelebbről meg nem határozható őskori, rómia kori szarmata és késő középkori leletek lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 3. Szórópuszta DK-i részén kis területen népvándorláskori település nyomai kerültek elő lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 4. Szórópuszta DK-i részén a vízpartoktól távolabb római kori szarmata megtelepedés nyomai lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 5. Szórópuszta DK-i részén kis területen római kori szarmata és árpád-kori település nyomok a felszínen lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 6. Szórópuszta DK-i részén római kori szarmata és késő középkori megtelepedés nyomai lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 7. Szórópuszta DK-i részén a gát közelében római kori szarmata és késő középkori település nyomok lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 8. Szórópuszta keleti szélén a gát mentén kis területen késő középkori leletek kerültek elő lelőhely, Dobapuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 9. Szórópuszta keleti részén a Tiszaparttól távolabb kis területen szórványos népvándorláskori megtelepedésre utaló nyomok KÖH 600/1599/2009,; KÖH azonosító: 65464; Előzetes régészeti dokumentáció II.- M4 gyorsforgalmi út Abony- Fegyvernek, 2013 [LLTK/528/2014] 42 KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító:

26 51. lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 10. Szórópuszta keleti részén a vizektől távol kis területen árpád-kori település nyomai lelőhely, Szórópuszta, Tiszai Hullámtér Projekt 11. Szórópuszta keleti részén nagy kiterejdésű szarmata település felszíni nyomai lelőhely, Milléri-csatorna-part A településtől D-DNy-ra egykori vízfolyás (a harmadik katonai felmérésen Sáros táloy nevet viseli) kanyarulatában található közelebbről meg nem határozható őskori település nyomai kerültek elő terepbejárás során lelőhely, Milléri-főcsatorna partja, Dobó u. A település belterületének keleti részén a Milléri-főcsatorna bal magaspartján a Dobó utcában helyszíni szemle nyomán azonosított rézkori és bronzkori településnyom lelőhely, Árpás-ér I.: A településtől délkeletre a Milléri-főcsatorna és az Árpás-ér által közrefogott egykori sziget, amelynek teljes területén középkori és közelebbről meg nem határozható őskori leletanyag lett gyűjtve lelőhely, Árpás-ér II.: A településtől délkeletre az Árpás-ér és a Milléri-főcsatorna összefolyásánál az előbbi mára kiszáradt északi ágának magaspartján nagy területen elterülő település, amely az őskorban, a római korban és a középkorban is lakott volt lelőhely, Tisza gátja mellett: Az M4 gyorsforgalmi út megelőző munkálatai során készített légifelvételen a település külterületének délkeleti részén a Berek-ér és a Tisza között felfedezett jelenleg ismeretlen korú település lelőhely, Csataszög Nagy-hát: 50 KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/2540/2008.; KÖH azonosító: KÖH 600/1267/2010.; KÖH azonosító: KÖH 600/2692/2011.; KÖH azonosító: KÖH 600/1535/2012.; KÖH azonosító: KÖH 600/1535/2012.; KÖH azonosító: Előzetes régészeti dokumentáció II.- M4 gyorsforgalmi út Abony- Fegyvernek, 2013 [LLTK/528/2014].; KÖH azonosító:

27 Nagykörű határán a Dobai-főcsatorna keleti magaspartján nagyrészt Csataszöghöz tartozó lelőhely kora bronzkori, római kori szarmata és árpád-kori megtelepülés nyomaival KÖH 600/2680/2007.; KÖH azonosító:

28 IV. HATÁSELEMZÉS: A TELEPÜLÉSTERVEZÉSI KONCEPCIÓBAN SZEREPLŐ MÓDOSÍTÁSOK ÉS A RÉGÉSZETI VÉDETTSÉG VISZONYA Az önkormányzat a település közigazgatási határán belül 15 helyen tervez fejlesztést, beruházást. Ezek közül 9 esik belterületre és 7 külterületre. Belterület 1. beruházás: Tervezett integrált közösségi tér Helyszín: A belterület központjában a Damjanich János utca (951) és a Széchenyi utca (1364) kereszteződésébe tervezik. Beépített telek átalakítása. A jelölt telek a város központjában található a műemléki templom közelsége, valamint a Milléri-főcsatorna magaspartjának közelsége régészeti lelőhely létét feltételezi. Ismert lelőhely a beépítettség miatt a területről nem ismert. Amennyiben a beruházás során régészeti rétegek bolygatásának lehetősége felmerül, úgy régészeti felügyelet ajánlott. E kérdésben azonban örökségvédelmi az szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 2. beruházás: Tervezett szabadidő park terület (Erzsébet -kert) Helyszín: A belterület központjában, a Milléri-főcsatornán átvezető híd mellett. Jelenleg beépítetlen terület a vízfolyás alacsony partján. A helyszín bár a település közpntjában terül el és víz közeli, a domborzati viszonyok alapján egykori vízjárta terület, így régészeti érintettség valószínűtlen. Továbbá a beruházás típusa sem veszélyezteti az esetleges régészeti örökséget. E kérdésben az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun- Szolnok megyei illetékességi területtel. 3. beruházás: Tervezett feldolgozóüzem Helyszín: A központban a Damjanich János utca (951) és a Vasvári Pál utca (1369) sarkán jelenleg részben beépített telken. A telek közvetlen szomszédságában található a műemlékileg védett templom. A helyszín a település központjában. a Milléri-főcsatorna magaspartján a műemléki védelem alatt álló templom közvetlen szomszédságában található. Ismert régészeti lelőhely a területen nincsen a beépítettség miatt, de a korábban írt körülmények okán régészeti érintettség valószínűsége magas. Amennyiben a 28

29 végleges tervek a jelenleg beépítetlen területeken földmunkával járnak, úgy javasolt Előzetes Régészeti Dokumentáció készítése és ennek keretében próbaásatás folytatása. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 4. beruházás: Tervezett napelempark Helyszín: A belterület keleti szélén a Miléri-főcsatorna kanyarulatának belső területén. Jelenleg szántóföldként hasznosított terület. A beruházás természeténél fogva földmunkákkal jár, amelyek elérhetik a régészeti érdekeltségű mélységet. Bár a telek a belterület külső szélén található, a közvetlen közelében ismert régészeti lelőhely van (Milléri-csatorna-partja, Dobó u.). Ez, illetve a természetföldrajzi környezet nagymértékben valószínűsíti, hogy az előbb említett lelőhely a beruházás tervezett területét is érinti. A beruházás megvalósulása előtt Előzetes Régészeti Dokumentáció elkészítése javasolt. E kérdésben az örökségvédelmi szakhatóság dönt: Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 5. beruházás: Tervezett lakóterület fejlesztés Helyszín: A település belterületének keleti szélén a Fecske utcából (1501) kiindulva létesülne meg a tervezet. A beruházás lakóházak építésével és ehhez kapcsolódó közüzemi beruházásokat tartalmaz, így földmunkával számolni kell. A területen régészeti lelőhely nem ismert, a vízfolyás kanyarulatának magaslatán egy alacsonyabb térszínen helyezkedik el a tervezett beruházás, így lelőhely jelenléte kevéssé valószínűsíthető. Viszont a telek belterülethez kapcsolódik és a közelben a Milléri-főcsatornának két magaspartja is van, ezért régészeti felügyelet javasolt. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 6. beruházás: Tervezett bölcsőde Helyszín: A jelenlegi óvoda telkén (Vasvári Pál utca 1393/2 hrsz.) bölcsőde kialakítása. A beruházás új épület emelésével jár, amely földmunkákat vonz magával az önkormányzati tulajdonú telken. A fejlesztés, mivel új épületszárny létesítésére is sor kerül, részben a felszín bolygatásával jár, s így régészeti örökséget is veszélyeztethet. Régészeti lelőhelyet a területen jelenleg nem ismerünk, de mivela terület a Milléri-főcsatorna magaspartján, közvetlenül a műemléki védettség alatt álló templom mellett található, így régészeti lelőhely jelenléte magas valószínűséggel bír. A beruházás megvalósulása előtt Előzetes Régészeti Dokumentáció és ennek keretében próbaásatás javallott. 29

30 E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 7. beruházás: Tervezett szabadidős terület (táborozó hely) Helyszín: A település belterületének északi szélén a Milléri-főcsatorna kanyarulatában kialakításra kerülő táborozó hely. A terület jelenleg részben szántóföldi művelés alatt áll, részben fás terület. A tervezett terület ismert régészeti lelőhely (40. Attila u. mögött, Holt-ág partja). A beruházás természeténél fogva kevés földmunkával jár, viszont a lelőhely minősége (temető) miatt a végleges tervekben szereplő földmunkák területén Előzetes Régészeti Dokumentáció próbafeltárásokkal, illetve az érintett területen megelőző feltárás erősen javasolt. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 8. beruházás: Településközpont fejlesztés (zöldterület rendezés) Helyszín: A település központjában a Hajnal utca (563) és Jaszladányi út (951) kereszteződésében az utak által körbevett zöldterület átalakítása és rendezése. Régészeti érintettségű földmunka nem várható. A területen ismert régészeti lelőhely nem található. A település központjában való helye, a természetföldrajzi helyzete (Milléri-főcsatorna magaspartja), illetve a műemlékileg védett templomhoz való közelsége miatt régészeti lelőhely jelenléte nagy valószínűsséggel feltételezhető, viszont a beruházás természete miatt régészeti örökség bolygatásának valószínűsége minimális. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 9. beruházás: Tervezett szabadidős terület (Strandröplabda pálya) Helyszín: A település belterületének keleti szélén a Milléri-főcsatorna magaspartján. Jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. A beruházás strandröplabda pálya kialakítását célozza, ez korlátozott mértékű földmunkákkal jár. Régészeti lelőhely nem ismert a területen, de mivel a kijelölt terület a Millérifőcsatorna magaspartján fut végig, így régészeti lelőhely jelenlétének nagy a valószínűsége. A földmunkákhoz, kifejezzetten, ha a végleges beruházásban kiszolgáló épületek is megvalósításra kerülnek, régészeti felügyelet javasolt. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 30

31 Külterület 1. beruházás: Expo terület, hosszútávon tervezett ipari, gazdasági terület Helyszín: A település déli határán a Berek-ér egykori medrének két oldalán a Palotás nevű dűlőben. A terület jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. A területen ismert régészeti lelőhely nem ismert, de a kijelölt terület keleti fele a Berek-ér magaspartjait érinti, illetve a pontos beazonosításra alkalmatlan leletanyag ismert a Palotás dűlőből (II.) a Damjanich János Múzeum gyűjteményéből, így a beruházás megvalósítása előtt Előzetes Régészeti Dokumentáció elkészítése javallott. E kérdésben azonban örökségvédelmi az szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 2. beruházás: Tervezett gazdasági, ipari terület Helyszín: A külterület déli szélén a nagyrészt Szolnokhoz tartozó Alcsi-puszta északi végén. Jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. A területen régészeti lelőhely nem ismert. Vízfolyásoktól távol található, lapos rész, régészeti lelőhely jelenléte alacsony valószínűségű. E kérdésben az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun- Szolnok megyei illetékességi területtel. 3. beruházás: Tervezett állattartó telep (közmunka program) Helyszín: A település északi részén az Iskola-földek nevű dűlőben, az egykori Kossuth Tsz. és a Jászladányi út között. Jelenleg kihasználatlan. A beruházás természeténél adódóan földmunkákkal jár. A telken régészeti lelőhely nem ismert. A Milléri-főcsatorna egykori partjaitól méterre található. Eddig ismeretlen régészeti lelőhely jelenlétének a valószínűsége közepes-alacsony. A beruházás megvalósulása esetében régészeti felügyelet ajánlott. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 4. beruházás: Tervezett szabadidős terület (táborozóhely) Helyszín: Megegyezik Belterületi fejlesztések 7. számú beruházásával. Értékelést lásd ott. 5. beruházás: Tervezett üdülési célú terület 31

32 Helyszín: A belterülettől közvetleül keletre található kiterjedt terület a Milléri főcsatorna, az 1552/2 hrsz. közút és a Pető-ráta nevű dűlőn észak-dél irányban keresztül futó dűlőút közötti területen. A területen régészeti lelőhely nem ismert. A terület északinyugati része a végig a Milléri főcsatorna keleti magaspartján található, ezen a szakaszon régészeti lelőhely jelenléte feltételezhető. A kijelölt terület keleti és déli része a magaspartok közötti lapos területen van, itt régészeti lelőhely jelenléte nem valószínű. A beruházás megvalósulása esetén régészeti felügyelet ajánlott, a fentebb említett északnyugati területen Előzetes Régészeti Dokumentáció elkészítésével. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 6. beruházás: Tervezett napelempark Helyszín: A település belterületétől északra a Milléri-főcsatorna, az egykori Kossuth Tsz. és a Jászladányi út között. A terület jelenleg szántóföldi művelés alatt áll. A területen régészeti lelőhely nem ismert. A természeti környezet alapján a Milléri-főcsatorna magaspartja potenciális régészeti lelőhely, így a beruházás megvalósulása esetén régészeti felügyelett javallott. E kérdésben azonban az örökségvédelmi szakhatóság dönt. A szakhatóság Besenyszög esetében: Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság, Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességi területtel. 32

33 V. ÖSSZEFOGLALÁS Besenyszög község hektár területű. A belterület ideális földrajzi adottságai miatt gyakorlatilag mindenütt számítani lehet régészeti lelőhelyek előfordulására. A település belterülete szinte kizárólag a Milléri-főcsatorna (korábbi nevén Mély-ér) magaspartján helyzkedik el, ami régészeti korszakok mindegyikében alkalmas volt emberi megtelepedésre. A nyilvántartott lelőhelyeken (47 db.) amennyiben a felszín bolygatásával járó fejlesztések érinteni fogják azokat a törvény megelőző régészeti feltárást ír elő. A megelőző régészeti feltárást a beruházáshoz készült Előzetes Régészeti Dokumentáció adataival kell alátámasztani. Az örökségvédelemmel kapcsolatos kérdésekben azonban mindenkor a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hatóság állásfoglalása a mérvadó. Régészeti érdekű területeket a település hiányos kutatottsága miatt indokolt lenne kijelölni. Az I. fejezetben kifejtett okok miatt azonban csak a belterület egészét jelölöm meg régészeti érdekűnek, ahol az ismert intenzív, több korszakon át lakott lelőhelyek a város kedvező földrajzi fekvésének minden időben érvényesülő hatását szemléltetik. Fontos megjegyezni, hogy soha nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, mi van a földben nemcsak a felsorolt helyeken, hanem bárhol a felszín alatt előkerülhetnek leletek. Ezért a földmunkával járó beruházásoknál mindenkor figyeljenek a földből kiforduló tárgyakra, apró cseréptöredékekre, kövekre, csontokra, s jelentsék előkerülésüket a helyi jegyzőnél vagy a megyei hatókörű szolnoki Damjanich János Múzeumban. Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány a címlapon ill. az alul feltűntetett időpontban érvényes állapotot tükrözi. A régészeti kutatások a megye területén továbbra sem állnak meg, a fenti településrégészeti kép ezért módosulhat. Szolnok, június 24. Rövidítések: DJM RégAd: Damjanich János Múzeum Régészeti adattára KÖH: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kötv.: Kulturális örökségvédelmi törvény MNM: Magyar Nemzeti Múzeum Mali Péter régész 33

34 VI. MELLÉKLETEK VI.1. Magyarázat a mellékletekhez VI.1.1.Összesítő táblázat: Az első oszlopban a lelőhelyek sorszáma szerepel A második oszlopban a dűlőnév A harmadik oszlopban a lelőhely jellege (Pl.: telep, temető, régészeti érdekű hely stb.) A negyedik oszlopban a szükséges ill. javasolt intézkedés Az ötödik oszlopban az EOV (Egységes Országos Vetület) térképlap száma A hatodik oszlopban a lelőhely középponti EOV koordinátái A hetedik oszlopban a lelőhely tengerszint feletti magassága A nyolcadik oszlopban a lelőhely állapota, ha van rá adat. A kilencedik oszlopban a KÖH azonosítási száma amennyiben szerepel az adatbázisban. VI.1.2. Térkép 34

35 35

36 36

37 37

38 38

39 c.) Védett műemléki értékek értékleltára: ca) a világörökségi és a világörökség várományos helyszínek és területek Besenyszögön világörökségi és világörökség várományos helyszín és terület nem található. cb) az országos építészeti örökség elemei Besenyszögön országos védelem alatt álló művi érték : Római katolikus templom (Keresztelő Szent János születése) Besenyszög, Szabadság tér 1., hrsz: 1393/1 Törzsszám: 4021, műemléki azonosító: 5886 cc) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján Besenyszögön az alábbi lelőhelyek találhatók: Azonosító Lelőhelyszám Név hrsz Berek ér 0496/2, 0496/ Nagyfokoru I. 0461/17, 0461/9, 0461/ Nagyfokoru II 0470/11, 0470/5, 0470/ Nagyfokoru III 0470/6, 0470/7 39

40 Gólya - tanya 0350/5, 0350/6, 0350/7, 0350/8, 0350/ Homoki dűlő 043/18, 043/19, 043/20, 039, 015/ Fokorú puszta Fokorúpuszta - tanya 0350/1, 0350/2, 0350/ Hunyadi út 534/1, 549, 548, 547, 546, 545, 544/1, 544/2, 534/2, 534/ Fokorú puszta /1, Fokorú puszta / Fokorú puszta /1, 0496/ Fokorú puszta /4, 0498, 0497, 0500/7 0494/7, 0494/ Fokorú puszta Szurmai tanya Fokorú puszta /10, 0488/4, 0488/5, 0488/6, 0488/ /2, 0489/ Fokoru puszta, Sasvári tanya Ecseki tanya 0467, 0461/16, 0461/17, 0461/9, 0461/10, 0461/11, 0461/12, 0461/13, 0461/14, 0461/15, 0461/8, Szóró puszta ártér 0263/ Nagy Fokoru 0471/ Nagy Fokoru /7, 0491, 0493/ Nagy Fokoru /4, 0493/ Nagy Fokoru /6, 0470/ Tisza - gát 0251/10, 0239, 0250/ Doba - főcsatorna I. 0232/ Doba - főcsatorna II. 0145/ Doba - főcsatorna III. 0145/6, 0145/5, 0145/4, 0145/3, 0229, Nagy Fokoru /11, 0470/ Attila út mögött, holtág partja 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 04, 141, 140, 139, 138, 137, 134, 133, 132, 131, 129, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 130, 2100, 2101, 2102, 2103, 2104, 2105, 2106, 2107, 2108, 2109, 2110, 2111, 2112, 2113, Berek ér part 0494/4, 0494/2, 0495, 0490/1, 0490/2, 0490/3, 0492/5, 0493/6, 0493/7, 0494/7, 0494/8, 0494/9, Szórópuszta Tisza hullámtér projekt Szórópuszta Tisza hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0271 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza /10, 0500/6, 0488/ /3, , 0271, 0270,

41 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0254 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0255, 0254, 0256 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0239, 0251/10 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0239, 0251/10, 0250/2 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0251/10 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0251/10 hullámtér projekt Szórópuszta Tisza 0254 hullámtér projekt Milléri csatorna part 0318, 0317/2, 0317/6, 0315/1, 0319/11, 0319/12, 0319/13, 0319/15, 0319/14, 0319/10, 0319/4, 0319/5, 0319/6, 0319/7, 0319/8, 0319/9, 0319/2, 0319/3, Milléri főcsatorna partja, Dobó út 0317/7, 0317/8 1471, 1489, 1490/2, 1481, 1482, 1483/1, 1483/2, 1484, 1485, 1486, 1487, 1488/1, 1488/2, 1501, 1490/1, 1503/1, 1503/2, 1480, 1475, 1476, 1477, 1478, Árpás ér I. 0302/3, 0302/1, 0301, 0302/4, 0302/ Árpás ér II. 0104/10, 0298/1, 0296, 0104/5, 0104/6, 0104/3, 0104/4, 0104/9, Dobai Főcsatorna I. (Csataszög) 0104/8, 0104/7 0229, 0145/1, 062, 065/1, 064 d) A helyi építészeti örökség települési értékleltára (helyi védelem alatt álló művi értékek) A településen a hatályos településrendezési terv részeként elkészült a helyi értékvédelmi vizsgálat, valamint évben hagyta jóvá a Képviselő testület a településképi arculati kézikönyvet és a 23/2017 (XII.27.) számú rendeletet Besenyszög Város településképének védelméről. A településképi rendelet az alábbi művi értékeket helyezte védelem alá: 1. Nepomuki Szent János szobor Besenyszög, Hajnal utca (563 hrsz) 41

42 Az egykori Besenyszög (Szentivány) központjában, a valamikori 1703-ban megsemmisült templom helyén lévő szobor. A szobor alatt a Csomortányi család kriptája van. A szobor az 1800-as évekből származik. A szobor talapzatán latin felírat olvasható. A késő barokk és a kora klasszicista kor jellegzetes alkotása. 2. I. világháborús emlékmű Besenyszög, Szabadság tér, közterület (678 hrsz) Az I. világháborús emlékmű Borbereki Kovács Zoltán bronz szobra. Az emlékművet június 18-án, Horthy Miklós kormányzó születésnapján leplezték le a Hősök kertjében. Fegyverén támaszkodó, köpenyes, rohamsisakos katona bronzból, a szobor talapzata haraszti mészkőből készült. 42

43 A településen a hatályos településrendezési terv részeként elkészült a helyi értékvédelmi vizsgálat, valamint évben hagyta jóvá a Képviselő testület a településképi arculati kézikönyvet és a 23/2017 (XII.27.) számú rendeletet Besenyszög Város településképének védelméről. A településképi rendelet az alábbi művi értékeket helyezte védelem alá: 1. Nepomuki Szent János szobor Besenyszög, Hajnal utca (563 hrsz) Az egykori Besenyszög (Szentivány) központjában, a valamikori 1703-ban megsemmisült templom helyén lévő szobor. A szobor alatt a Csomortányi család kriptája van. A szobor az 1800-as évekből származik. A szobor talapzatán latin felírat olvasható. A késő barokk és a kora klasszicista kor jellegzetes alkotása. 2. I. világháborús emlékmű Besenyszög, Szabadság tér, közterület (678 hrsz) 43

44 Az I. világháborús emlékmű Borbereki Kovács Zoltán bronz szobra. Az emlékművet június 18-án, Horthy Miklós kormányzó születésnapján leplezték le a Hősök kertjében. Fegyverén támaszkodó, köpenyes, rohamsisakos katona bronzból, a szobor talapzata haraszti mészkőből készült. da) településszerkezet A település négy egykori településből Szentiván, Szög, Fokorú, Szászberek-puszta alakult ki, az 1700-as évek végén. A település szerkezetének meghatározója a Millér (egykor: mély-ér) csatorna, mely mind az utcavezetésre, mind a telekszerkezetre kihatással volt. Utcái a Millért követik, de a Millértől távolabbi részek szabályos utcahálózatot alkotnak. I. Katonai felmérés( ) térképe Besenyszög (akkor még Szent - Ivány puszta) településről 44

45 II. Katonai felmérés ( ) térképe Besenyszög településről III. Katonai felmérés( ) térképe Besenyszög településről db) telekstruktúra, utcavonalvezetés A település belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési utcahálózat vizsgálata alapján különíti el az alaprajzi típusokat, míg a funkcionális morfológia elsősorban a települési szerepkörök térbeli rendjét vizsgálja. A klasszikus morfológia alapján általában a városok összetettebb típust képviselnek, vagyis többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből tevődik össze. Valamely település morfológiája a kialakulásához, az alapításához kötődik. Alapvetően meghatározó, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredménye, vagy meghatározott alapításhoz kötődik. Besenyszögön a régebbi részek jellemzően a városközpont körüli területek, ahol felaprózódott telkekkel találkozunk. A település telekmorfológiáját befolyásolja a Millér csatorna vonalvezetése, melyet az utcastruktúra részben próbál lekövetni. A település belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. 45

46 dc) utcakép, utcakép részlet A településkarakterre jellemző, hogy a különböző településszerkezeti egységek más-más képet mutatnak. A település központi részén a templom - városháza - művelődési ház alkotta terület, mely folytatódik a Millér felé az iskola és óvoda épületekkel. Ezen a szakaszon található az intézmények többsége. A település kisebb telkes, részein, kis telekméreteken, kisebb méretű, alacsonyabb épületmagasságú, utcára merőleges nyeregtetős épületek alkotnak utcaképet. 46

47 Az utcaképek általában vegyesek, azonban jellemzően az épület elhelyezés előkertes. A település régi részén még fellelni jellemzően tornác nélküli, vagy tornácos utcára merőleges gerincű régi lakóházakat, melyek többsége mára átépült. Ezek mellett a régi házak mellett a kockaházak is megjelentek. A település egészére jellemző a változatos utcakép, a különböző épülettípusok és beépítések egymásmellettisége. de) építményrészlet vagy alkalmazott anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás Besenyszögön a műemlék templom épületén kívül csak néhány jellegzetesebb népi lakóház maradt fenn, melyek inkább csak részleteikben őrzik az egykori lakóházak jellegzetességét. A deszkaoromzatok a település jellegzetes utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, tornácos, vagy anélküli épületein jellemzően fűrészelt deszkaoromzatok voltak. A település vallási hovatartozását mutatja a kereszt motívum és fűrészelt deszkaszélek is népszerűek voltak. A népi lakóházak jellemzően vályogból épületek, az alapjuk sok esetben tégla. A vályogházak külső homlokzata fehérre meszelt volt, míg a nyílászárók és a deszka oromzat sötétebb színű. Ugyancsak sötétebbek voltak a lábazatok. 47

48 df) táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájértékek, növényzet Besenyszög zöldfelületi rendszerében is meghatározó szereppel bír a település átfolyó, természeti és tájképi értékekben gazdag, értékes élővilággal rendelkező Millér-csatorna. A zöldfelületi rendszer a város központi részén található közparkok (Erzsébet-kert, Szabadság-tér, templomkert, emlékparkok, Chiovini-park, stb.) és az innen kiinduló utak és az azokhoz kapcsolódó meglévő zöldfelületek, zöldfelületű intézmények (Temető, sportpálya, óvoda, iskola, öregek otthona), egyéb zöldterületek (a Holt-Millér zöldsávjai, vízmű területei, szabadidő-park), valamint a község külterülettel határos területein a rekreációt szolgáló jelenlegi zöldterületekből tevődik össze. Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a jelentős zöldfelületi intézmények, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a község utcáit kísérő növényzet. (fasorok, virágágyak, sövények, stb.). A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója van: ökológiai-, használati érték, és vizuális-esztétikai jelentősége van. A zöldfelület ökológiai szempontból előnyösen módosítja a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő-szennyezettséget és a zajhatások mértékét is csökkenti. Kedvező 48

49 környezetminőségét biztosítanak a településen élőknek. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatása: a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, ipari-, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). Az utcafásítások zöld folyósói a település zöldfelületei elemeit fűzik egybe, valamint a település területrészeit a szomszédos külterület biológiailag aktív felületeivel kapcsolják össze. Használati érték szempontból a zöldfelületek értékét a feltöltődést szolgáló kertberendezési tárgyak, (utcabútorok, közvilágítás, ivó-kutak, kerti burkolatok, stb.) mennyisége, minősége, elrendezése, valamint a zöldfelületen folytatható rekreációs tevékenységek sokfélesége (pihenés, sportolás, játékszórakozás, stb.) határozzák meg. A zöldfelületi elemeket jelentőségük (közhasználatuk, elhelyezkedésük), kialakításuk és növényzetük minősége, valamint a terület fenntartás gyakorisága, a zöldterület nagysága alapján rangsorolva az alábbiak: Közhasználatú,település szintű közparok, közkertek Besenyszög településközpontja észak felől déli irányban az áthaladó közlekedési út és az ehhez kapcsolódó jelenlegi közparkok (Erzsébet-kert, Szabadság-tér, I. és II. Világháború a Trianon emlékműveinek környezete, Chiovini emlékpark) A város legnagyobb, kertépítészetileg is értékes igényesen létesített zöldfelülete a Holt-Millér két partján a településközpontban található. Fecskelyuki játszóteret és sportpályát, az 1956-os emlékparkot is magába foglaló1,5 hektár nagyságú zöldfelület. Területileg a legnagyobb közhasználatú zöldfelületi elem a település északi részén elhelyezkedő 4 hektár nagyságú az íjászpálya és vásártér. Erzsébet-kert a Millér-holtág kanyarulatában található, ott, ahol a patak természetes medre kiszélesedik. A vízfolyás partján szürke nyárfák sorakoznak. Az örökzöldekkel körbevett Millecenenáriumi kopjafás emlékmű szomszédságában a hajdani piac területét, burkolatát felhasználva kis szabadtéri színpad található. A jelenlegi rendezési tervben javasoltak szerint kisebb városi ünnepségek, megemlékezések közösségi rendezvények megtartására alkalmas közparkot alakítottak ki. A szép kilátású, helyenként értékes növényállományú Erzsébet kertben a növényzetet a helyi Kertbarát kör gondozza. Az Erzsébet kertben található A Millérparti tanösvény 6. állomása. Információs és ismertetőtábla, fából készült fedett, kerti ülőhelyek is a kényelmet szolgálják. Erzsébet kert 49

50 Szabadság-tér jelenleg közutakkal szegélyezett háromszög alakú teresedés. A tér súlyponti helyén kőfeszület található, mellette fedett kerti bútorokkal felszerelt kerti pavilon látható. A tér déli kivezető útja mentén látható a II. Világháború elesettjeire emlékező emlékkő. Az emlékmű környezet igényes növényekkel beültetett. (elfekvő borókák, oszlopos malonyai tuja, platánfák, egynyári kiültetés). A Hajnal utca felől újonnan épített buszmegálló, a főutca másik oldalán a könyvtár és a művelődési ház előtt nyírtsövény, füvesített terület határolja a teret. Az I. Világháború emlékművének környezetében idős japánakácfák magasodnak az ívesen ültetett, koros keleti tuja sövény és az emlékmű fölé. A zöldfelület a főutcától kerítéssel elhatárolt, gondozott közkert. A parkfelújítás nyomán alacsony virágzó cserjéket ültettek félkörben az utca felől, padokkal kiegészítve a park bútorzatát. Az I. Világháború és a Tianoni emlékmű parkja. Chiovini emlékpark a Damjanich János utcát köti össze a Vasvári Pál utcával. A közpark szakember által tervezett. kerti szegéllyel határolt gyalogutak és teresedések, pihenőhelyek, padok fogadják a látogatót. Növényállománya dekoratív, igényesen fenntartott. A fák cserjék kiteljesedésével Besenyszög egyik legszebb zöldfelületévé vált. Harangláb és a művész mellszobra a parkban. Fecskelyuki szabadidőpark és a Millér-parti sétány Besenyszög legfiatalabb részén a Fecskelyukban, az általános iskola, és az óvoda szomszédságában a Millér-parton létesített, gondozott zöld közterület található, helyet adva egy biztonságos játékokkal, korszerűen felszerelt játszótérnek is. Füves sportpálya, a burkolt 50

51 kosárlabda-pálya egészíti ki a település frekventált helyén lévő, leglátogatottabb zöldfelületét. Meghatározó zöldfelület a településen végighúzódó Millér-csatorna és környezete. Ezért 2012-ben elkezdődött a holtág melletti sétány kiépítése. A Millér-parti pihenőhelyek kerti találkozási pontok létesítésével, dekoratív növénytelepítéssel fejlesztették a közelmúltban a zöldfelületet. Fecskelyuki sportpályák és a játszótér és a parti sétány hangulatos pihenőhelye. Íjászpálya és vásártér a település északi részén található négyhektáros füves zöldterület. A Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület szervez lovas-íjász, és talpas-íjász versenyeket évente több alkalommal is. Térség egyik legnagyobb versenyére szép számmal érkeznek versenyzők és érdeklődők is. Rekonstruált ősi lakóhelyeket jurta, földház és földvár megépítése, környezetének kialakítása, nemcsak a történelmi ismeretek elmélyítésére, hanem sportrendezvények megrendezésére, közösségi együttlétekre is alkalmas. (A földvár szomszédságában találjuk 503/30 belterületi helyrajzi számú területen a magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (NBmR) által nyilvántartott, fokozottan védett sziki bagolylepke fajnak (Gortyna borelii) élőhelyet nyújtó sziki kocsordosok, melyek előfordulása a valamikori szikes erdősztyeppek területére utal.) Pályázat útján megvalósult szociális épület szolgálja az idelátogatók kényelmét. Jurták, földvár,íjászpálya Millér-parti természetvédelmi majorság - tanösvény 2010-ben pályázati támogatással hozta létre a Besenyszögért Alapítvány a Millér-parti természetvédelmi tanösvényt (0717 hrsz. Millér-csatorna külterületi, 534/1 hrsz. belterületi szakasza partján, amelyet a magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer szintén nyilvántart. A holtág mintegy 700 méter hosszon része a tanösvénynek, ahol szervezett túrák keretében tartanak természetismereti, és környezettudatosságra nevelő foglalkozásokat. A tanösvényt a Besenyszög-Milléri Sporthorgász Egyesület tartja karban. 51

52 A Besenyszögért Alapítvány által kialakításra kerülő tanösvény további állomásai a Millér part 700 méteres szakaszán tervezettek. Az információs táblák tartalma, szemléltetése minden látogató korosztály számára érthetőséget biztosít. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek, intézménykertek, zöldfelületi intézmények A jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények az általános iskola, az óvoda, Gondozói központ, az orvosi rendelő, a templom kertje, a temetőkertek, a piactér és a sportterületek sorolhatók. Az iskola kertje, udvara. 3. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése a) A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése Az értékleltárban feltérképezett helyi szempontból jelentőséggel bíró építészeti alkotások tekintetében területfelhasználási változás nem tervezett. A tervezett változtatások inkább funcióbeli változások. b)az a) pontban szereplő változások hatásai ba) régészeti örökségre Olyan változás nem tervezett, mely a régészeti örökségre hatással lenne. A fejlesztési koncepció figyelembe veszi a régészeti lelőhelyek megőrzését. bb) történeti településre, település- és tájszerkezetre A településen védett településrész, táj- és településszerkezet nem található. A fejlesztési koncepció figyelembe veszi a kialakult településszerkezetet. bc) a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre Besenyszögön a műemlék római katolikus templom környezetében a fejlesztési koncepció területfelhasználási változást nem irányoz elő, a templom látványát befolyásoló változás nem tervezett. 52