AZ IN FOR MÁ CI ÓS TÁR SA DA LOM NÉ HÁNY TE RÜ LE TI - TE LE PÜ LÉ SI AS PEK TU SA HA ZÁNK BAN

Átírás

1 Csa tá ri Bá lint, Ka na las Im re AZ IN FOR MÁ CI ÓS TÁR SA DA LOM NÉ HÁNY TE RÜ LE TI - TE LE PÜ LÉ SI AS PEK TU SA HA ZÁNK BAN Az in for má ci ós inf rast ruk tú ra fej lô dé sé nek jel leg zetes folyamatai A z in for má ci ós tár sadalom fejlôdésének eg yik pillére az annak mû kö dé sét meg ala po zó in for má ci ós inf rast ruk tú ra (a távközlési hálózatok, a mobilfónia, a kábel te le ví zi ó zás, a mik ro hul lá mú adat át vi tel, ûr táv köz lés stb.) kiépülése, majd az ezekre épülô szolgálta tói és fel hasz ná lói rend sze rek meg szerve zô dé se. Ha zánkban e technikai feltételrendszerek fôbb ada ta it és te rü le ti jel lem zô it át te kint ve meg ál la pít ha tó, hogy felzárkózásunk e téren relatíve gyors volt. A MATÁV 1991-ben in dí tot ta el há rom éves, am bi ci ó zus fej lesz té si prog ram ját, mely az aláb bi célokat fogalmazta meg: Szé les sá vú di gi tális optikai és mikrohullámú gerincháló zat ki ala kí tá sa az or szág 54, táv köz lé si szempontból legjelentôsebb pontja között. (A terveknek megfelelôen 1993-ban adták át azt a 3400 km hos szú, 560 kbit/s sávszéles ségû optikai há ló za tot, amely a ma gyar or szá gi ge rincháló zat alap ját képezte.) Digitális központok üzembe állítása: nagy kapacitású csomagkapcsoló központ üzembe helyezése, mely a számítógépes és adatátviteli szolg áltatások ki elé gí té sét és ja ví tá sát szol g ál ja. ( A c so mag kap c so ló központokra elsôsorban a távközlési és adat kom mu ni ká ci ós szol g ál ta tá sok video tex t, te le tex t, telef a x stb. fejlôdé se és a z e-szol g ál ta tá sok iránt mu tat ko zó ke res let mi att volt nagy szük ség.) A nemzetközi kapcsolatok körének szélesítése. (Ennek keretében megtörtént az Intelsat mûholdas távközlési hálózathoz történô kapcsolódás és a VSAT szolgáltatás kiterjesztése.) A mo bil üz let ág ban 1990 óta je len le vô 450 MHz-en ana lóg szol gál ta tást nyúj tó Wes t el Rá dió te le fon Kft. mel lett két új GSM-szolgáltató (Westel 900 GSM Mo bil Táv köz lé si Rt., Pan non GSM Táv köz lé si Rt.), va la mint két sze mély hí vó szol gál ta tó (Eurohívó Rt., Easy Call Rt.) kezd te meg mûködését. 1 Az igazi áttörés a távközlési törvény nyomán a hálózat kiépítése és minôségének javítása, a ha gyo má nyos manuá lis és analóg telefonközpontok kor sze rû di gi tá lis köz pon tok ra tör té nô le cseré lé se, il let ve épí tése nyomán követ kezet t be. A koncessziós táv köz lé si tár sa sá gok meg ala ku lá su kat kö ve tô en g yors ütemben fogtak hozzá távközlési és adatkom mu ni ká ci ós há ló za ta ik ki épí té sé hez és korszerûsítéséhez. 2 A fej lesz té sek el sô f á zi sá ban a leg fon to sabb szem pont az elô fizetôk számának je len tôs bô ví té se volt, ezér t erôltetet t ütemben épültek ki a vég fel hasz ná lói hálóza tok. 3 Az inter netes és adatkommunikációs szolgáltatások ezek ben az évek ben jel lem zô en egy szerû te le fon vo na lon, X.25- ös és alac sony sebességû bérelt vo na la kon va ló sul tak meg. A ki lenc ve nes évek má so dik fe lében a fejlesztések súlypontja megváltozott. Az adat át vi tel és az üz le ti kom mu ni- 1 Nap ja ink ra egyet len sze mély hí vó szol gál ta tó ma radt a ma gyar pi a con, mi u tán 1999-ben az Easy Call be ol vadt az Euro hívó Rt-be. 2 A gyors fejlesztést egyrészt a koncessziós szerzôdésekben meghatározott feltételek, másrészt a potenciális f e l h a s z n á l ói kör ( a z a c a d e m i c s z f é r a, a l a ko s s ág, m a g y a r or s z á g i g a z d a s á g i t á r s a s á g o k, k ül f öl d i é r d e ke l t sé gû vállalkozások, a közigazgatás stb.) megjelenô igényei sürgették. 3 A ko n ce s s z i ó s te l e f o n t á r s a s á g o k é s kö z öt t m e g kö z e l í tô l e g 1 m il l i ó új vo n a l a t h e l y e z te k ü z e m b e, így 1996 vé gén táv be szé lô fô vo na lat tar tott nyil ván a sta tisz ti ka. 27

2 Csa tári Bá lint, Kana las Im re: Az in for má ciós tár sa dalom néhány területitelepülé si as pektusa hazánk ban káció di na mi kus fejlôdése, valamint a távközlési szolg ál ta tá sok szín vo na lá nak eme lé se ér de ké ben a há ló z a ti ké pesség (nag yobb kapacitá s, jobb mi nô sé g û adat át vi tel, SDH, ATM tech no ló g i ák, bizton sá go sabb hálózatok) növelé sére helyezôdött a hang súly. Ennek ér de ké ben tól megkezdôdöt t a rádió- ös sze köt te té sû elô fizetôi vonalak (RRL) telepíté se, va la mint eg yre több távközlési c somópontban he lyez tek üzem be új di gi tá lis köz pon to kat. Ezáltal a digitális kapcsolás aránya 1999 elején meghaladta a 80 százalékot, 2000 végén pedig elér te a 92 szá za lékot. Tovább folytatódott a már meg lé vô táv köz lé si ge rinc há ló zat, va la mint a te lepülé se ken be lü li hálózatok korszerûsítése és bôvítése. 4 A fej lesz té sek ered mé nye ként a leg na gyobb kon ces szi ós szolg áltató, a M ATÁV két világszínvonalú nem zet kö zi kap c so ló köz pont, va la mint SDH (szink ron el vû di gitális hierarchia) technológián alapu ló át vitel tech nikai be ren de zé sek kel fel sze relt, az or szág ha tár t 11 helyen átlépô optikai kábelek tulaj do no sa let t. A tár sa ság ezen kí vül eg y di gi tá lis mik ro hul lá mú kapcsolatot és eg y mûholdas földi állomást is mû köd tet. A z LTO-k kö zöt ti jobb há ló za ti kommunikáció érdekében a MATÁV hálózatát X.25-ös kapcsolatok kötik össze 83 más hálózattal, míg az ISDN révén további 40 országgal alakított ki kontaktust. A nemzetközi konnektivitást a Globális Európai Hálózathoz (GEN) történô csatlakozás biztosítja, amely egy nemzetközi bérelt vonalakat nyúj tó, nagy ka pacitású integrált hálózatirányítá si rend szer. Az 1992-es távközlési törvény óta a koncessziós telefontársaságok mellett a szabad piaci területekre betörô alternatív távközlési társaságok is jelentôs hálózatfejlesztéseket hajtottak végre már a 2002-es távköz lé si li be ra lizációra készülve. A z Antenna Hungária Rt. ki ala kí tott eg y 51 cso mó pon tot ös sze kö tô mikro hul lá mú há lózatot, továbbá birtokosa egy 170 km hos szú bu da pes ti, va la mint a Ma gyar Vil la mos Mûvekkel közösen alakított távközlési vállalat keretében egy mintegy 1300 km-es optikai hálózatnak is. A GTS Magyarország Kft. Budapesten épített ki egy 120 km hosszú optikai gerinchálózatot, ezenkívül egy több mint 60 várost összekötô mikrohullámú, valamint 1993 óta egy mûholdas hálózat tulajdonosa is. A Novacom Távközlési Kft. mára, az Elmü és az Émász áramszolgáltatók távközlési hálózatát felhasználva, mintegy 1100 km-es optikai gerinchálózattal rendelkezik. Ezenkívül kidolgozta azt a technikát, amely segítségével az elektromos hálózatokon keresztül juttathatja el a jövôben a távközlési jeleket a háztartásokba. 5 A PanTel Rt. a MÁV nyom vo na lai mel lett 2000 vé gé re több mint 3200 km hos szú opti kai há ló za tot fektetett le, amivel gyakorlatilag orszá gos le fe dett sé get ért el. A fel so rol ta kon kívül említést kell tennünk a jelen tôs táv köz lé si és adat kom mu ni ká ci ós le he tôséget rej tô ká bel televíziós hálózatokról is. Adatkommu ni ká ci ós je len tô sé gük 1995-tôl az el sô csillag pon tos ki építésû, így kétirányú adat forgal mat le he tô vé te vô há ló za tok meg je le né sé tôl kezdôdôen folyamatosan növekszik. Ez a technológia a kábeltelevíziós hálózattal ellátott mintegy 1,5 millió háztartás körülbelül százalékában már elérhetô, s várhatóan ez az arány 2002-ben már közel 10 0 szá za lékra növekszik. A kábeltelevíziós háló za to kon nyúj tan dó táv köz lé si szol g ál ta tá sok piaci le he tô sé ge it és sikerét azonban nag yban befolyá sol ják azok a már ma is lé te zô, vag y a jö vô ben beve ze tés re ke rülô adatátviteli technológiák ( bérelt vo na li szol g ál ta tá sok, ISDN, ADSL, PLC, WLL, UMTS, Antenna-Micro, VSAT, hagyományos és digitális mû sor el osz tás), me lyek he lyet te sí tô sze repet tölt het nek be a kábelhálózaton keresztül bizto sított szol gál ta tá sok mel lett. A há ló za tok mû szaki jellemzôi és az alkalmazot t adat át vi te li tech ni kák az el múlt több mint tíz év fej lesz té se i nek köszönhetôen közelítenek az eu ró pai nor mák hoz. Íg y a ki épí tet t te rü le te ken kielé gí tô en biz tosítják a mag yarországi távközlési és in for ma ti kai szol g ál ta tá sok mi nél szé le sebb felhasz ná lói kör höz történô eljuttatá sát. Megállapít hat juk, hogy a te le fon há ló zat-fej lesz té sek ered ben a MATÁV kb. 4 ezer km, míg a töb bi LTO több mint 6 ezer km hos szú op ti kai há ló zat tal ren del ke zett. 5 A PLC (Powerline Communication) hálózatot 2 Mbit/s sávszélességûre tervezik, ami a ma használatos ISDNvonalaknál is hússzor gyorsabb, s mivel újabb infrastruktúra-kiépítést nem igényel, valamint az üzemeltetése i s l é n y e g e s e n ol c s ó b b, m i n t a h a g y o m á n y o s te l e f o n k á b e l e ké, e z é r t n ag y j ö vôt j ó s ol n a k e n n e k a te c h n i k á n a k a táv köz lé si szak em be rek. 28

3 mé nye kép pen a beszédcélú távközlé si szolg áltatás területén kí ná la ti pi ac ala kult ki, ami a táv köz lés li be ra li zá ci ó já val még tovább is erôsödik. Ezzel szemben, az adat kom mu ni ká ció te rü le tén, a je len tôs fej lesz té sek el le nére is szinte kizárólag a piaci rentabilitás ha tá sai ér vé nye sül nek. Így a di gi tá lis háló za tok eg y elô re nem vag y alig jutnak el a fejletlenebb terüle tek re. Még nap ja ink ban is ta lál ha tunk olyan primer körzeteket, ahol a magas szintû informatikai szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen köz pont ka pa ci tás digi talizáltsága nem éri el a 70 százalékot. Meg ál la pít ha tó tehát, hog y a mûszaki-technikai hálózatok ki épí té se/ki épü lé se is kü lö nö sen az in for má ci ós társadalom küszöbén differenciáló ténye zô ként hat hat a te rü le tek és te le pü lé sek kö zöt ti ver seny ben. Bár az elsô feltételezések e téren a koráb bi nál lé nye ge sen de cent ra li zál tabb fejlô dést je lez tek, a centrum-periféria jelenségek és problémák még is mint egy új ra ter me lôd tek. A Z IN FOR M Á CI ÓS TÁR S DA LOM FEJ LÔ DÉ SÉ NEK NÉHÁNY TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI ASPEKTUSA Sokkal bonyolultabb kérdéseket vet fel az információs társadalom castelsi fogalmainak (network soci ety, new and infor ma tion al glob al econ o my, new and vir tu al cul ture) ha zai vi szo nyok kö zött va ló ér tel me zé se és alkalmazása, azok területi-települési as pek tu sa i nak meg kö ze lí té se. Meg íté lésünk szerint az informacionális paradigma által ténylegesen formált, sajátos lokális világ még nem érkezett el hozzánk, tömeges elterjedését csak hosszabb távon remélhetjük. Oka ennek az is, hogy eh hez nem c sak az olc só és jól elérhetô technika g yors ütemû fej lô dé sé nek kel le ne be kö vet kez nie, hanem a befogadásra alkalmas új, s talán ismét univerzális képzést nyújtó, nyitott oktatásnak és a legszélesebb értelemben vett igényes társadalomszemléletnek is el kell terjednie. A há ló za ti tár sadalomnak eg yféle értelmezését segít het jük az zal, ha meg viz s g ál juk, a tár sada lom mely jel lem zô ré te gei és hol kap cso lód hat nak fel a há ló ra. Mint az 1. áb rán lát ha tó, az elôfi ze tôk szá ma egy re gyor su ló ütem ben nô, s az is két ség te len mint er re a Dél-Alföld in tel li gens ré gió prog ra munk során végzet t elsô internetes felmérésünk is rá mu ta tot t, hog y a fel hasz ná lók több sé ge vá ro si lakos, diplomás, a fiatalabb korosztályhoz tar to zik, s vagy a mo dern gaz da sá gi-üzle ti szfé rá ban, vagy a közigazgatásban, a felsôoktatásban és a ku ta tás ban dol go zik. Csa tári Bá lint, Kana las Im re: Az in for má ciós tár sa dalom néhány területitelepülé si as pektusa hazánk ban 1. ábra: Az internet-elôfizetések számának alakulása Magyar or szá gon, (ezer) I. II. III. IV I. II. III. IV. negyedév For rás: KSH

4 A hálózati hozzáférést nyújtó szolgáltatások terén még mindig a modem segítségével megvalósított kapcsolt vonali szolgáltatás a legelterjedtebb. Ez képezi az internet-elôfizetések dön tô, mint egy 90 szá za lé kát. Érdemes azonban megfi gyel ni, hogy az el múlt évek ben egy re na gyobb lett a ke res let a te le fon mo dem nél nag yobb adat át vi teli sávszélességet biztosító szolgálta tá sok irán t. A z ada tok ból meg ál la pít ha tó, hog y a na gyobb ka pa citást biztosító adatátviteli módozatok nö ve ke dé si di na mi ká ja vi szony la tában a ki in du ló ala csony elô fizetôi számokkal is magyarázhatóan lényegesen nagyobb volt (az ISDN ese tén 15-szö rös, a bé relt vo nal ese té ben 65%-os), mint a mo de mes elô fizetés esetében. Csa tári Bá lint, Kana las Im re: Az in for má ciós tár sa dalom néhány területitelepülé si as pektusa hazánk ban 1. táblázat: Internet-elôfizetések száma hozzáférési szol gál ta tá sok sze rint Megnevezés Internet-elôfizetések száma Ebbôl: Kapcsolt vonalon (modem segítségével) ISDN X VSAT AM-Micro 2 10 Kábel TV Bérelt vonal Egyéb Forrás: KSH Magyar Statisztikai Évkönyv, Az új, glo bá lis és információs alapú gazda ság fogal má hoz az zal is kö ze lít he tünk, ha azt vizs gáljuk meg, hog y a hazai információs infrastruktúra c so mó pont ja i nak, pél dá ul a szol g ál ta tó domainszervereknek a területi fejlôdése mennyire követi a gaz da sá gi fej lô dés tény le ges tér be li sé gét. A z el múlt há rom év igen g yors területi átrendezôdé se ér de ke sen két ar cú. A z úg y ne ve zet t glo bá lis g az da ság hoz és szolg áltatási rendszerekhez már hazánk ból is k vá zi c sat la ko zot t nak te kint he tô terü le te ken, Bu dapesten és környékén, vala mint az észak- du nán tú li me g yék vá ro sa i ban és tér ségeik ben a GDP, illetve annak növekedési üteme ha son ló an ma g a s ar á nyú, mint a z in for má ci ós szol gál ta tá sok fejlôdése. E területeken Budapest és agg lo me rá ci ó ja szél sô sé ges ará nyú és történel mi leg mint eg y ismétlôdô kiemelkedé se is erre utal már a tény le ges mû kö dés je le it mu tat ja a glo bá lis sal is összekapcsolódó információs alapú gaz da ság. A térbeli terjedés másik arca is kettôs. Egyrészt relatíve gyorsan és szigetszerûen fejlôdik e szektor az általános folyamatokat tekintve még mindig viszonylag fejletlen gazdasági hatótérrel rendelkezô, de tradicionálisan fontos egyetemi központokban (Pécs, Szeged, Debrecen). Ugyanakkor szá mot te vô a domain-szer verek hálózati-terjedési üte me a nag y-, kö ze pes és kis vá ros ok ban, de még a nagyközségekben is. Esetükben nyilván kevésbé a gazdasági fejlettség motiválja a fejlôdést, mint akár az e-technológiákhoz kapcsolódó csodavá rás. A ma gyar or szá gi tartalomszolgáltatást nyújtó, re giszt rált domain-névvel ren del ke zô szá mí tógép-hálózat terjedésének térképi elemzése tehát azt igazolja, hogy e fejlôdés egyelôre erôteljesen köve ti a ko ráb bi térstruktúrát. A hálózati szervezettség ugyan gyorsan fejlôdik, de messze nem éri el például a skandináv országoknak azt a tudatos kiépítés következtében elért fejlettségi színvonalát, amely alkalmassá ten né ha zánk el maradottabb régióit, térségeit, települé se it is az erô tel jes há ló za ti eg yüt t mû kö dést felté te le zô úgynevezett intelligens régió vagy telepü lés prog ra mok mû köd te té sé re. 30

5 Az új, virtuális kultúra térbeliségének, terjedésének és legfôképpen tartalmának a meghatározá sa a leg ne he zebb fel adat. A moder n média és a net lokális ( kul tu rá lis) tar ta lom szol g ál ta tá sa i ról el mond ha tó, hog y sokkal kieg yenlítettebb térbeli képet mu tat nak, mint az az elôb bi ek ben jel zet t, s igen erô tel jes terüle ti különbségekbôl következne. Határo zot tan ki mu tat ha tó a lo ká lis tár sa dalmak nak, kö zös ségeknek, településeknek az a törekvése, hog y eg y sze rûbb vag y bo nyo lul tab ban szer kesz tett in formációkkal megjelenjenek az interneten. Ezek a meg je le né sek azon ban több ségében és elsôsorban a hagyományos kultúra netes interpretációi, s csak igen kis részben egy új, mondhatni virtuális kultúra építôkövei. Ahhoz, hogy e szektor is nagymértékben fejlôdjön az inter net-hoz záférés árá nak lényeges csökkenése mellett két té nye zô re min den képp szük ség lenne: a z in for má ciós társadalom k iépíté séér t felelôs par tne rek (ön kor mány zat ok, ku ta tó in té ze tek, fel sô ok ta tás, közig azg atás, köny vtárak, mûvelôdé si és köz ok ta tá si in téz mé nyek, stb.) ér de mi és a terjedést hatalmi-hierarchikus alapon nem gátló együttmûködésére, valamint a civil felhaszná lók kö ré nek további nagyszámú bôvülésére. A ki sebb mun ka he lyi hálózatok egyelôre sokszor elszige tel tek, a tar ta lom szol gál ta tá sok szín vonala gyenge, frissítésük esetleges, s a helyi társadalom is megosztott e téren. Nincs például érdemi pár be s zéd a hardver (s zámítógépes s zakemberek) és a s zof t ver (a z ér de mi tar ta lom s zol gál ta tók), il let ve a fel hasz nálók közöt t. A z intézményi és egyéni haszná la tok igé nyei is je len tô sen el tér nek, de a z in for má ci ós eliten belül is nagyok a különbségek a z in tel li gens ré gió vagy vá ros prog ra mok meg íté lé sét vagy bevezethetôségét illetôen. Sajátos és sajnálatos tény, hogy a területi információk nem vagy alig szolgálják például a területi iden ti tást, a te rü le ti marketinget célzó megjelenések pedig több sé gé ben ala csony szín vo na lú ak. Nagyon fontos lenne pedig a nyitott, demokratikus, s önzetlenül együttmûködô hálózatépítô folyamatok támogatása, mert e nélkül újabb lokális társadalmi egyenlôtlenségszakadék fog kialakulni. ÖS SZEG ZÉS HE LYETT Megítélésünk szerint a fentiekbôl is következôen az e-europe programok hazai adaptációja hallatlan erôfeszítéseket kíván, s elsô lépésben nem technopolis programokról kellene álmodozni, hanem sok-sok kedvezménnyel vagy például a helyi kábeltelevíziós hálózatok révén az internet és a ní vós in for mációk minden állampolgárhoz és iskolához va ló el jut ta tá sá ról. A cél tu da tos fel haszná lói tár sa da lom kinevelése alapvetô feltétel. Meg g yô zô dé sünk, hog y az információs tár sadalom terü le ti fej lô dé sé nek tu da tos tá mo g a tá sa le he tô sé get biz tosítana arra, hogy segít sen az el maradott te rü le tek fel zár kó zá sá ban. Az in for má ci ós társadalom területi fejlôdése is erôsen függ het a de cent ra li zált szel le mû de mokrá cia mi nô sé gi fejlôdé sétôl. Végül talán fontos adalék, hogy például a konferenciánknak helyet adó Kecskemét közvéleménye a második legfontosabb lehetséges városfejlesztési iránynak tartja a modern, intelligens, digitális is ko la-vá ros funkció céltudatos és egymásra épülô program ja i nak meg va ló sí tá sát. Nagy kér dés, hogy hogyan sikerülhet ez a közeljövôben. Csa tári Bá lint, Kana las Im re: Az in for má ciós tár sa dalom néhány területitelepülé si as pektusa hazánk ban 31

6 Sán dor Klá ra GLOB AL IZÁ CIÓ, REGION AL ITÁS ÉS NYELV A globalizáció és a nyelv kapcsolata egyaránt témája a nyelvészetnek, illetve a nyelvészeti szempontból laikus közéletnek. A tárgy mindkét körben azonosnak látszik: a globalizációs folyamatok hatása a nyelvek életére. A megközelítés módja azonban bizonyos értelemben természetes ez más az említett két közegben; a következtetések sem szükségképpen azonosak, a megoldási javas la tok pe dig meglehetôsen eltérnek egymástól. GLOBALIZÁCIÓ ÉS NYELV A KÖZBESZÉDBEN A köz be széd ben a globalizációt g yakran a Gonosz új szi no ni má ja ként em le ge tik. A z it t g yak ran meg je le nô né zet szerint a globalizáció, pontosabban az an nak szim bó lu má vá elô lép te tet t ame ri kai angol nyelv kiszorítja, de legalábbis pusztítja az anyanyelvet; idegen szavakkal, értelmezhetetlen, érthetetlen kifejezések tömkelegével árasztja el. Ennek a diskurzusnak állandó elemeként fogalmazzák meg azt a fé lel met, hogy egy idô után anya nyel vünk el an go lo so dik, hogy a vé gén meg sem értjük majd egymást, s hogy legvégül elveszítjük magyar nyelvünket is. Ennek a közbeszédnek az elemeibôl építkeznek azok a politikai javaslatok, amelyek ciklikusan új ra meg új ra föl buk kan nak 1990 óta, s a ma gyar nyel vet a glob al izá ciós ha tá sok el len nyelv törvénnyel vagy másként nevezett, de mindenképpen a nyelvhasználatot megregulázni szándékozó jogi korlátozásokkal akarják megvédeni és sikertelen próbálkozásai után november 27-én végül elfogadták A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes köz ér de kû köz lemények magyar nyelvû közzétételérôl szó ló, évi XCVI. tör vényt. Az imént bemuta tot t, a nyel vészeti szempontból laikus közbeszéd ele me it be mu ta tó gon do lat me ne tet a tör vény szö ve gé bôl, il let ve a törvényjavaslat indokolásából vett rész le tek jól il luszt rál ják: A leg utób bi év ti zedekben bekövet kezet t technikai fej lô dés a táv köz lés és a tö meg tá jé koz ta tás olyan új lehetôségeit bontakoztatta ki, amelyek jelentôs hatással vannak minden nemzet nyelvére. A z ál lan dó sult és megsokasodot t idegen nyel vi ha tá sok kal a ma g yar nyelv ne he zen ké pes megbirkózni. A nyelv fejlôdése elengedhetetlen társadalmi szükséglet. A nemkívánatos nyelvi hatá sok el len sú lyozása azonban törvényhozási lé pé se ket is szük sé ges sé tehet. 1 Az el múlt év ti zed ta pasz ta la tai egy ér tel mû vé tet ték, hogy a vi lág pi ac ré szé vé vált Ma gyar or szágon a glob al izá ciós fo lya ma tok mel lék ha tá sa ként je lent ke zô, nyelv rom lást elô idé zô ten den ci ák ellen törvényi eszközökkel is szükséges fellépni. 2 E gondolatrendszer érvei és metaforái egyértelmûen a nyelv és a nemzet szoros, elválaszthatatlan össze kap cso ló dásának hitére alapulnak: a nyelv ron gá ló dá sa vagy rom lá sa a nem zet füg getlensé gét (leg alábbis szellemi önállóságát) veszélyez te ti és a nem ze ti kul tú rát rom bol ja ; anyanyel vünk kinc s és örök ség, me lyet meg kell ôriz nünk és to vább kell ad nunk. Nem rit ka az sem, hog y a gondolatrendszer mellet t érvelô retoriká ban a xenofóbiára, szél sô sé ges eset ben az 1 A törvény szövegét ld. a oldalon. 2 A törvényjavaslat és az indokolás szövege a lapon olvasható. 32

7 idegengyûlöletre építô elemek is fölbukkannak, például amikor támadó, ránk zúduló idegen hatásról beszélnek, vagy arról, hogy az idegen szavak a tôsgyökeres magyar szavak elôl szívják el a levegôt, azokat szorítják ki. 3 A köz be s zéd nyel vre és g lobaliz ációr a vonatkozó gondo lat rend s ze re s z ám ta lan, nyel vé s ze ti szem pont ból na iv elemet tartalmaz. 4 A nyelv cse re pél dá ul nem úgy zaj lik, hogy az egyik nyelv a má sik kal va ló keveredés után átalakul a másikba (mint az el an go lo so dik ki fe je zés sug all ja). 5 Nyel vé sze ti szempontból értelmezhetetlen a z idegen és a meg ho no so dot t jö ve vény sza vak kö zöt ti kü lönb ségtétel is. 6 Aztán a nyelvhasználatra számtalan, egymással is kölcsönhatásban lévô, folyton változó irányú és erejû tényezô van hatással, a nyelvi változás folyamatait éppen ezért le he tet len bár mily jóindulatú tanácc sal vag y bármily szi go rú tör vén nyel sza bá lyoz ni. De na iv az a fô tétel is, hogy nemzet és nyelv elválaszthatatlan, szükségszerû kapcsolatban lennének egymással: minthogy e két fogalom csak mintegy kétszáz éve, és csak az európai nemzetállamesz me je g yé ben kapc solódot t össze, természetesen vannak nem ze tek nél kü li nyel vek a vi lág nyelveinek többsége ilyen, többek között a katalán, a baszk, a breton; közelebbi példával a beás, a romungro és az oláhcig ány, és vannak saját, a nemzeti lé tet szim bo li zá ló nyelv nél kü li nem ze tek is ma pél dá ul a legharcosabb ír nacionalisták is angolul be szél nek egy más sal. GLOBALIZÁCIÓ ÉS NYELV A NYELVÉSZETI ELEMZÉSEKBEN A nyel vé sze ti elem zé sek ben ép pen az imént em lí tett okok mi att nem is a nem ze ti nyel ve ket, ha nem egyszerûen a nyelveket féltik a globalizáció hatásaitól. A világon ma mintegy 6-7 ezerre becsülik a hangzó (beszélt) nyelvek számát, s nagyjából ugyanennyire a jelnyelvek számát. A hangzó nyelveket egyenként átlagosan 5-6 ezer ember beszéli, ami abból adódik, hogy ezek mintegy 95 százalékát 1 mil li ó nál ke ve seb ben, és több mint 3 ezer nyelv nek van még 10 ezer nél is ke ve sebb anya nyel vi beszélôje. Optimista becslések szerint a következô évszázad alatt a nyelvek körülbelül fele tûnik majd el borúlátóbb elemzôk ennél sokkal magasabbra, százalékra jósolják a veszélyeztetett nyelvek számát. 7 Ter mé sze te sen nem mind egy, me lyik jós lat áll majd kö ze lebb a va ló ság hoz, de az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a magyar nyelvet még a legpesszimistább elemzések alapján sem sorolják a veszélyeztetett nyelvek közé. 8 A világ nyelvészeit leginkább az nyugtalanítja, hogy a kevés anyanyelvi beszélôvel rendelkezô beszélôközösségek nyelveit a nagyobb, gyilkos nyelvek megölik, sôt sokszor e közösségek maguk is segítik ezt a folyamatot, s végül maguk döntenek a nyelvi öngyilkosság mellett, mert gazdasági, Sán dor Klá ra: Glob alizá ció, region alitás és nyelv 3 A gondolatrendszerben szokásos retorikai fogásokat, metaforákat, az érvelésmód és a nemzeti ideológia összekapcsolását tárgyalja a Sándor Klára szerkesztette, megjelenôben lévô Nyelv és hatalom c. kötet több tanulmánya is; a nemzeti ideológia és a nyelvféltô gondolatok összekapcsolódásának történetérôl ld. még Sándor 2001c. 4 A törvényjavaslat indokolása sajnos kizárólag ilyen elemeket tartalmazott, olyannyira, hogy Nádasdy Ádám (2001) kétségbe vonta, hogy volna olyan nyelvész, aki nevét adná a javaslatban olvasható kínosan dilettáns fordulatokhoz (jóllehet az indokolás szerint a törvényjavaslat elôkészítésébe bevonták a nyelvészettudomány kiemelkedô képviselôit is ). A Nádasdy által kiemelt fordulatok némelyike a törvényben is olvasható. 5 Az ún. pidzsinizáció során a két érintkezô nyelv ugyan egy harmadikat hoz létre, ezt az új nyelvet azonban mindkét közösség közvetítô nyelvnek használja, és anyanyelveként nem ezt beszéli. 6 A reklámnyelvtörvényt övezô vitákban megszólaló nyelvészek többször is rámutattak erre, az érveket itt nem ismétlem meg. A vita anyaga olvasható a oldalon. 7 Skutnabb-Kangas 2001, 1 2. (Köszönöm a szerzônek, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsátotta.) 8 Egy nyelvet akkor tekintenek veszélyeztetettnek, ha kevés az anyanyelvi beszélôje és gyenge a politikai státusza; különösképpen ha a gyerekek már nem tanulják meg, azaz beszélôi már nem adják tovább a következô generációknak (Skutnabb-Kangas 2001, 2). 33

8 Sán dor Klá ra: Glob alizá ció, region alitás és nyelv és emel lett több nyire politikai erôk kényszere alatt érték te len nek, hasz na ve he tet len nek te kin tik saját anya nyel vü ket. A z anyanyelvi közösségek ilyen dön té sei el len ma g á tól ér tô dô en még az utób bi évek ben eg y re nag yobb nyilvánosságnak örvendô nyel vi em be ri jo gi char ták és kö te le zet t sé gek sem nyújthatnak védelmet (ezek a politikai nyomás és kényszer ellenében olykor hatékonynak bizonyul nak, de legalábbis hivatkozási alapul szolg álnak). 9 Gaz da sá gi szak emberek g yakran hivatkoznak arra, hog y gaz da sá gi lag elô nyös, ha sok fé le nyelv helyet t ke ve sebb világnyelvet beszélnek az emberek, és eg y f aj ta in tel li gens saj nál ko zá son túl nem találnak okot arra, hogy nyugtalankodjanak a kialakulóban lévô helyzet miatt. A nyelvészek jelentôs ré sze azon ban más képp lát ja mind ezt: úgy tû nik, hogy a nyel vi sok fé le ség ugyan olyan sze re pet tölt be a kul tú rák adaptivitásának megôrzé sében, mint a bi o ló gi ai sok fé le ség az élô vi lág adap ti vitásá nak biz to sí tásában. A z empirikus adatokkal eg yre in kább tá mo g at ha tó nak lát szó né zet sze rint rá adá sul nem is csak egy sze rû ana ló gi á ról van szó, ha nem ar ról, hogy a nyelv mint az em ber és az em be ri kul tú rák tartozéka része az ökoszisztémá nak. Eb bôl ki in dul va mond hat juk az t, hog y a nyelvi sokféleség csökkenése, a homogenizáció szükségképpen törékenyebbé és a környezet változásaival szemben kiszolgáltatottá teszi az egyes kultúrákat. 10 Az angol, s ezen belül az amerikai angol nyelv uralkodó és folyamatosan további területeket szerzô szerepét természetesen a nyelvészek is látják. Vannak közöttük olyanok, akik mindezt különféle tényezôk véletlen egybeesésének tulajdonítják, 11 mások azonban kevésbé hisznek a véletlenekben, s rá mu tat nak azok ra a gyak ran ka ri ta tív nak ál cá zott üz le ti fo gá sok ra, ame lye ket az an gol nyelv terjesztése érdekében vetnek be egyébként nemcsak az amerikaiak, hanem a britek is. 12 REGIONALITÁS ÉS NYELV A KÖZBESZÉDBEN A nyelvi regionalitást a magyar laikus közbeszédben gyakran a provincializmussal, parasztoss ág g al, is ko lá z atlans ágg al, mûveletlenséggel k apc sol ják ös s ze. Eb ben a nyel vi vé le ke dé se ket a mag yar kul tú rá ban meghatározó, nag yon erôs norma tiviz mus nak, a z is ko la és a z is ko lá ban ta nult nyel v tan s zi go r ú elôíró s zemléletének, és a z iskolai s zem lé le tet és tan anya got nag y mér ték ben ir ány í tó, tôl még a kor ábbi idôs z akoknál is erôtel jes eb b en ho mo ge ni z á ló nyel v mû ve lés nek van ki emelt szerepe. 13 E szemlélet a nyelvjárásokat minden más, a gondolatrendszerben kiemelt s zere pû eg y s é ges nemzeti nyel vtôl eltérô nyel vv ál to z at t al eg y üt t f ö lös le ges el té rés nek ítéli, a nyelvjárások beszélôit pedig mûveletlenek bélyegzi. Jól példázzák ezt azok az érvek, amelyek a határon túli magyar sztenderd nyelvváltozatokat azért nem tekintik a magyarországi ma g y ar s z ten derddel eg yenértékûnek, mer t eg yrés z t ide gen s ze r û s é gek kel te li nek, má s rés z t provinciálisnak tartják ôket. 14 Az anyanyelvet a globalizációtól féltô közgondolkodásban nemigen találkozunk azzal az észrevétellel, hogy a globalizáció elsôsorban a nemzeti szervezôdési szintet tördeli szét. Ezt a gazdasági viszonylatban jól látható tényt is figyelembe véve még végzetesebbnek tûnne ebben a gondolat- 9 Ezekrôl összefoglalóan ld. Andrássy 2001; Skutnabb-Kangas 1997; valamint a Kontra Phillipson Skutnabb- Kangas Váradi szerkesztette 1999-es kötet bevezetô tanulmányai. 10 Ld. a Maffi (2001) által szerkesztett kötet tanulmányait. 11 Pl. Crystal 1998; ezt sugallja az Ammon (2001) által szerkesztett kötet több tanulmánya is (Robert B. Kaplan kifejezetten állítja). 12 Pl. Phillipson 1992, Kontra Részletesebben ld. Sándor 2001a. 14 Ld. pl. Deme 1993a; 1993b; 1995; Jakab

9 rendszerben a globalizáció anyanyelvet romboló hatása, hiszen így nemcsak az elidegenesedés fe nye ge té sé vel, hanem az egységes nemzeti nyelv szétrob ba ná sá val is szá mol ni kel le ne márpe dig a nem ze ti eszme jeg yében fog ant nyelvi és kulturális utó pia az eg y sé ges sé get ír ja elô. Nyí ri Kris tóf ta lá ló jel lemzése szerint 15 e vág yakban az fog al mazó dik meg, hog y a nem zet ál lam min den polgára ugyanazon az egyöntetû nyelven beszél, ugyanazon a nyelven írástudó: ugyanannak az elvont kul tú rá nak a tagja. A kulturális eg yöntetûséget az eg y sé ges is ko la rend szer biz to sít ja: az ele mi ok ta tás eg y ön te tûsége, amely a mag a sabb iskolákat elvég zet tek kö zös kul tú rá ján alap szik, vég sô soron pedig az irodalom, a történelem, a jog és a természettudományok ama egységes fölfogásán, amelyet a nemzeti egyetem munkál ki és ápol. REGIONALITÁS A GLOBALIZÁCIÓ NYELV RE TETT HA TÁ SA I NAK EL LEN SZE RE? A nyel vé szek a nemzeti ideológia iskolában tanult eleme it föl mu ta tó köz vé le ke dés sel szem ben a nemzeti nyelveknek nem tulajdonítanak kiemelt szerepet; a fogalmat voltaképpen értelmezni is ne he zen le het nyelvészeti elemzésekben. A nemzeti nyelv fo g al má hoz ta lán leg in kább kö ze lí tô nyel vé sze ti ka te gória a sztenderd nyelvváltozat: ez a nyelv nek az is ko la ál tal ta ní tott, szé les kör ben elismert, nyílt tekintéllyel bíró változata, melynek szókincsét és nyelvtanát szótár és írott nyelvtan rögzíti, s melyet a beszélôk a helyes nyelvhasználattal, sokszor magával a nyelvvel azonosnak te kin te nek. A z ettôl eltérô változatokat a nyelvészek nyelvi szem pont ból sem mi vel sem ke vés bé értékes, jó, hasznos nyelvváltozatoknak tekintik, sôt: kiemelt szerepet nem a sztenderdnek, hanem a beszélô elsôdlegesen tanult, a legkisebb fig yelemrá fordítás sal be szélt nyelv vál to za tá nak, az úgy ne ve zett. alapnyelvnek tulajdonítanak. A z alapnyelv a z a nyelv vál to z at, mely el sôd le ges kö zös sé gün ket, alapidentitásunkat is szimbolizálja. 16 A z eg y sé ges nemzeti nyelvet nyelvészeti szempontból te hát ér tel met len nek lát szik fél te ni. A föntebb idézett jellemzés tegyük hozzá: szerencsére utópisztikus. Nemhogy nem beszélnek az emberek egyformán a nemzetállami keretekben sem, de nem létezik még az a változat sem, amelyet a mindenki számára egységes nemzeti nyelvnek nevezhetnénk, s amelynek ebben a gondolatrend szer ben ki zá ró lagos jogokat adományoztak. Ug yanakkor, an nak el le né re, hog y ez az idi ó ma a valóságban sohasem létezett, s a valóságban szintén soha nem létezett közösséget szimbolizál, tá mo ga tói ha tal mi po zíciójából adódóan képes legalábbis a nyil vá no san vál lalt ér ték íté le tek te ré ben hát tér be szo rí tani a valóságosan beszélt, valóságos közös sé ge ket szim bo li zá ló nyelv vál to za to kat me lye ket ne vezhetünk akár regionálisnak is. Éppen ezért a globalizációnak az a várható hatása, hogy megtépázza az úgynevezett nemzeti nyelv ki zá ró la gos tekintélyét, kifejezetten örvendetesnek ne vez he tô, több ok ból is. Elô ször is: a homogenizáció az azonos nyelvhez sorolt nyelvváltozatok viszonylatában ugyanúgy a biokulturális sok fé le ség c sök kené séhez, s íg y a homogenizálódó c sopor t ki szol g ál ta tot tab bá vá lá sá hoz ve zet, mint a nyelvek közötti sokféleség csökkenése. Ha a nyelvészeknek van bátorságuk a nagy világnyelveket gyilkos nyelveknek nevezni, akkor nyugodtan nevezhetjük annak az eszményített nemzeti nyelvváltozatokat is. Aztán az ideálisnak képzelt nemzeti nyelv valójában olyan elitista találmány, amely az is ko la által elvárt változattól eltérô alapnyelvet be szé lôk diszk ri mi ná lá sá nak sok szor öntu dat la nul al kal ma zot t eszköze az iskola elsô osztályától egé szen a munkavál lalásig. 17 Sán dor Klá ra: Glob alizá ció, region alitás és nyelv 15 Nyíri 2000, Az alapnyelv és a sztenderd közötti különbségekrôl részletesebben ld. Sándor 2001b. 17 Az anyanyelvi diszkriminációról ld. pl. Kontra

10 Sán dor Klá ra: Glob alizá ció, region alitás és nyelv Ugyanakkor, éppen a nyelvi sokféleség védelmében, az sem lenne okos, ha nem gondolkoznánk el azon, hogy a globalizációnak milyen hatásai lehetnek a magyar nyelvet illetôen, s hogy ezek közül azok ellen, amelyek nemkívánatosnak látszanak, lehet-e valamit tenni, és ha igen, hogyan. A nyelv ter ve zé si ja vaslatokat azonban ter mészete sen nem szte re o tí pi ák ra, köz na pi böl csel ke dé sek re és ki ta lá ci ók ra kell alapozni, hanem ellenôrzött is me re tek re. Ilyen ismeret például, hogy a magyarországi nemzetiségi oktatás azzal járult hozzá a hazai szlovákok nyelvcseréjéhez, hogy a nemzetiségi iskolákban a szten derdet ta ní tot ta ez a kö zös ség identitásához nem kapcsolódott, a közösségen belül használhatatlan volt, viszont erôsíthette a beszélôkben azt az érzést, hogy saját nyelvváltozatuk értéktelen. 18 Ilyen is me ret az is, hogy a határon tú li ma g yarság nyelvi bizonytalanság át fölerôsí ti és nyelv c se ré jét ug yan íg y föl g yor sít hat ja, ha sa ját nyelv változataik helyet t a z állam a z államnyel vet, a ma g yar or szá gi ma g yar ság pe dig a mag yar or szá gi sz tenderd mag yar t követeli rajtuk. 19 Tud juk, hogy a bur gen lan di ma gya rok nyelvc seré jét eg y ér telmûen g azdasági tényezôk irányították: a fi a ta labb ge ne rá ci ók nem ta nul ták meg azt a nyelvet, aminek nem látták gazdasági hasznát a nyelvcserefolyamatok túlnyomó többségét egyébként más esetekben is a nyelvek gazdasági értéke mozgatja. 20 Tud juk azt is, hogy két csán gó fiatal akkor sem beszélget egymással anyanyelvén, ha szomszéd faluból származnak, és történetesen jól értenék egymást, mert saját alapnyelvükhöz olyan erôs szégyenérzet társul. 21 A gaz da sá gi és nyelvszociológiai folyamatok eg yüttes moz gá sa, szo ros ös sze kap cso ló dá sa te hát jól ismert, a nyelvészek körében közhelyszámba menô megállapítás. Így aztán nem is meglepô, ha pár hu zam mu tatkozik a globalizáció bekebelezô és ho mo ge ni zá ló ha tá sa i nak el len sze gül ni ké pes g az da sá gi és nyelvi megoldások közöt t is. Úg y tûnik, g az da sá gi vo nat ko zás ban a glob al izá ció nak a region al itást erô sítô, a tényleges vag y virtuális helyi kö zös sé ge ket, há ló za to kat új ra- vag y föl épí tô hatá sa vé del mez leginkább a globalizáció bekebelezô ha tá sa i val szem ben. A nyelv iden ti tást jel zô f unk ci ó já ról, tár sadalmi és társas szerepeirôl, valamint vál to zá sá ról szer zet t nyel vé sze ti is me re tek alapján úgy látszik, hogy nincs ez másként a nyelv vonatkozásában sem. A stabil gazdasági háttérrel és erôs identitással rendelkezô közösségeknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy ellenálljanak a nag y nyel vek g yarmatosításának: különö sen akkor, ha erôs kö zös sé gi iden ti tá su kat eg y min den korlátozás nélkül, nyíltan vállalható nyelvváltozat szimbolizálja. Ilyen körülmények között nemigen van okuk arra, hogy nyelvi öngyilkosságot kövessenek el akár valóságos helyhez kötôdô, akár más kap cso lat tartási formákkal szervezôdô közös sé gek rôl van szó. HIVATKOZÁSOK Ammon, Ulrich (ed.) The Dominance of English as a Language of Science: Effects on Other Languages and Language Communities. Berlin New York: Mouton de Gruyter. Andrássy György Nyelv és nyelvi jog az ezredfordulón. Jogtudományi Közlöny, július augusztus Gyivicsán 1993, 173; 191. Természetesen nem arról van szó, hogy a kisebbségi nyelvek oktatása fölösleges volna, hanem arról, hogy rosszul választották/választják meg azt a nyelvváltozatot, amit az iskolákban tanítanak. A magyarországi románok nyelvválasztását legerôsebben az a tényezô befolyásolja, hogy melyik nyelven beszélnek könnyebben (Borbély 1995): kicsi az esélye, hogy ez az iskolában elsajátított és csak ott használt sztenderd volna. 19 Részletesebben ld. Sándor 1995; a nyelvi bizonytalanság egyik jele például, hogy egy vizsgálat szerint a szlovákiai magyar középiskolások a fölmérés során kialakult formális helyzetben általában sztenderdebbek voltak, mint a magyarországi társaik (Lanstyák Szabómihály 1997, ). 20 Gal 1979; 1991; Sándor

11 Borbély Anna Attitûd és nyelvválasztás egy magyarországi román nyelvközösségben. In Kassai I. (szerk.): Kétnyelvûség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete Crystal, David English as a Global Language. Cambridge: Cambridge University Press. Deme László 1993a. Nyelvhasználati feltételek nemzeti és nemzetiségi körülmények között. Magyar Nyelvôr Deme László 1993b. Standard, regionalitás, provincialitás. Egyetemi Fonetikai Füzetek Deme László Nyelvünk többközpontúságának kérdéséhez (tekintettel a mai történelmi helyzetre). Magyar Nyelvôr Gal, Susan Language Shift. Social Determinants of Linguistic Change in Bilingual Austria. New York London: Academic Press. Gal, Susan Kódváltás és öntudat az európai periférián. In Kontra M. (szerk.): Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvûségrôl. Budapest: Magyarságkutató Intézet Gal, Susan Mi a nyelvcsere és hogyan történik? In Kontra M. (szerk.): Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete Gyivicsán Anna Anyanyelv, közösség, kultúra. A magyarországi szlovákok. Budapest: Teleki László Alapítvány. Jakab István A nemzeti nyelvmûvelés liberalizmusának és a kisebbségi nyelvmûvelés radikalizmusának okai, gondjai. Magyar Nyelvôr Kontra Miklós Angol nyelvi és kulturális imperializmus és magyar tanárképzés. In Közérdekû nyelvészet. Budapest: Osiris Kontra Miklós A nyelv mint a diszkrimináció eszköze. In Sándor K. (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged: JGyF Kiadó Kontra Miklós Phillipson, Robert Skutnabb-Kangas, Tove Váradi Tibor (eds.) Language: a Right and a Resource. Approaching Linguistic Human Rights. Budapest New York: CEU Press. Maffi, Luisa (ed.) On Biocultral Diversity: Linking Language, Knowledge, and the Environment. Washington D.C.: The Smithsonian Institution Press. Lanstyák István Szabómihály Gizella Magyar nyelvhasználat iskola kétnyelvûség. Pozsony: Kalligram. Nádasdy Ádám Rechtsre perdül. Gondolatok a reklámnyelv-törvény tervezetérôl. Magyar Narancs, szeptember Nyíri Kristóf Globális társadalom, helyi kultúra. Filozófiai vázlat. In Glatz F. (szerk.): Az információs társadalom. Budapest: MTA Phillipson, Robert Linguistic Imperialism. Oxford: Oxford University Press. Sándor Klára Az élônyelvi vizsgálatok és az iskola: a kisebbségi kétnyelvûség. Regio, 1995/ Sándor Klára National Feeling or Responsibility: The Case of the Csángó Language Revitalization. Multilingua, 19/ Sándor Klára 2001a. A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája : az emberek nyelvhasználata. Replika, november Sándor Klára 2001b. Szociolingvisztikai alapismeretek. In Sándor K. (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged: JGyF Kiadó Sándor Klára 2001c. Nyelvmûvelés és ideológia. In uô (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged: JGyF Kiadó Sándor Klára (szerk.). Nyelv és hatalom. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, augusztus 6 11.) Nyelv és hatalom c. szimpozionjának elôadásai. Megjelenôben. Skutnabb-Kangas, Tove Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest: Teleki László Alapítvány. Skutnabb-Kangas, Tove Linguistic Human Rights in Education: Western Hypocrisy in European and Global Language Policy. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, augusztus 6 11.) elhangzott plenáris elôadás írott változata. Kézirat. Sán dor Klá ra: Glob alizá ció, region alitás és nyelv 37