3 A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS UTÁN. 3.1 A faizási szolgalom megváltása, erdő- és legelőelkülönítések, irtványok
|
|
- Henrik Farkas
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3 A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS UTÁN 3.1 A faizási szolgalom megváltása, erdő- és legelőelkülönítések, irtványok Az úrbérrendezés valamennyi erdészeti vonatkozását nem tudjuk sem a magyarországi, sem az erdélyi megyékben teljes részletességgel végigkövetni. Csak a legfontosabb, az erdőket is érintő legfőbb irányokat vizsgáljuk meg, amelyek aztán gyakran nem is zárultak le az 1850-es, 60-as években, hanem még a századforduló éveiben is gondot jelentett mind a vármegyei, mind a szükebben vett erdészeti adminisztrációnak. A korszak bemutatását hadd kezdjük itt egy utazó, nevezetesen Gyulai Pál tudósításával. Erdélyben máskép[p] állottak az ügyek - írta az es forradalom és szabadságharc után készült útinaplójában -, mint Magyarországon s a birodalom más részeiben. Itt a birtokos nem mindenütt mondhatá birtokát magáénak, s a mit vetett, nem mindig maga aratta le. A sanyargatott föld népe, melynek ügyében az 1847-ki csekély rendszabályok óta mi sem történt, s az 1847-ki országgyűlésen is szabad megváltás helyett csak egy becsületes urbért sem víhatott ki, a felszabadulás napjaiban iszonyú fogalomzavar martaléka lön, mit a kitört forradalom még felfokozott, s a magyar faj elleni gyűlölet ép[p]en tetőpontra emelt. 55 Ebben a helyzetben természetesen nem haladhatott a jobbágyfelszabadítási törvények végrehajtása. Csak a forradalmi hevület lecsillapultával (és a magyar szabadságharc bukása után) kerülhetett sor a volt jobbágyság birtokának elkülönítésére, amihez azonban elengedhetetlen volt a korábbi kötelezettségek és járandóságok ismerete. Ez Erdélyben - az évi, Cziráky-féle összeírásban, majd a különböző úrbérrendezési kísérletekben is hiányzott, következésképpen - miként arról SZÁSZ Zoltán írja - a földek tekintélyes részéről senki sem tudta, mi is a tényleges jogállásuk. 56 Az erdélyi úrbérrendezésről 1854-ben megjelenő pátens (hasonlóan az évi magyarországihoz) mind a volt jobbágyok, mind a földesurak igényeit igyekezett figyelembe venni, így a vitás ügyekben köztes megoldást ajánlott. Ismét SZÁSZ Zoltán idézzük: Általában a parasztok számára kedvezőbb januári állapotot vette kiindulási alapul az úrbéri földterületek meghatározásánál. (...) A földesúr számára kedvezett a pátens 1819 előttről vitás földek, pusztatelkek, az erdők vagy az 1819 utáni engedély nélküli paraszti irtványföldek tulajdonjogosultsági kérdésében
2 EGYED Ákos a szűkebben vett Erdélyben 1,25 millió főre teszi a jobbágy- és zsellérsorból felszabadult lakosságot, akik igényt tartottak az erdő- és legelőilletőségre.58 Ennek a kiszámítására, illetve a magának az erdőnek a kiadására egy Bihar megyei, Élesdszurdok községet illető példát hozunk fel. A VERNER Sebestyén által az 1860-as évek elején készített szakértői vélemény egyes részeit érdemes szó szerint idézni.59 VERNER legelőször megállapította a volt jobbágyok, zsellérek teleknagyságát: a telekkönyv utasítása szerint 74 földes gazda bír 19 2/8 sessiót 40 zsellér bír 5 - " - 1 görög nem egyesült lelkész bír 1 1 görög nem egyesült tanító bír 4/8 - M- 116 lakos együtt 25 6/8 sessiót Az úrbéri faizást a lakosok a zsellérek által vágott 20 öl fának gallyaiból, úgyszinte a 2088 holdnyi erdő területén létező dűlt, száraz és hulladék fából használván, kérelmük folytán az uradalom által szükségükhöz képest épületi fában is részesítettek. VERNER ezek után kiszámolta az erdőhasználat értékét: A kivágott 20 öl gallyai tesznek 4 ölet Az egész területen létező dűlt és szárazfa 38 ölet Az épületi fa, 60 évi tartamosság mellett (egy sessióra 4 házat véve, 25 6/8 sessió után egy évre 1 2/3 ház esik, melyhez a helybeli szokás szerint 18 folyó gerenda, 36 szarufa, 6 koszorú gerenda s 60 lécz kívántatván) teszen 3 2/4 ölet A faizási használmány tehát együtt 45 2/4 ölet. A famennyiség árát a helyi faárak alapján 152,88 frt-ban állapították meg, amelyből azonban le kellett vonni a viszontszolgálmányok, a vágatás és a szállítás bérét, amelynek együttes értéke 33,95 frt volt. így a község részére maradt megtérítendő 118,93 frt értékű erdő. A lakosok tehát - írta VERNER - ezen összeg után olly erdőrésszel, mely termőképességre nézve helyes kezelés s rendes gazdálkodás mellett a fennebbi összegnek megfelel, lévén kielégítendők. Hogy ez területileg mennyi erdőt jelent, arra egy próbaterületet tűztek ki, ahol 1200 n.öles holdon 33 öl fát találtak. Ebből következően a 118,93 frt-nyi értékű fát 1 hold 81 n.ölen lehetett kitermelni. Ezen évenként nyerhető famennyi 29
3 séget 60 éves vágásforduló mellett 64 holdon lehet megtermelni, tehát az előbb említett lakosoknak ennyi erdő jár, amelyből telkenként 2 12/26 hold jut. Az úrbéri pátens lehetővé tette, hogy ezt a kapott erdőt a volt jobbágyok maguk között felosszák, azaz természetben is elkülönítsék. Bár ezt a lehetőséget és széliében elterjedt gyakorlatot például a mezőgazdasági szaksajtó hasábjain is rosszallották,60 de csak az 1871 :LIII. te a tiltotta meg, amikor kimondta, hogy a volt úrbéresek számára kihasított erdőrész közösen kezelendő. Nem is önmagában az erdőfelosztás volt a legnagyobb gond, hanem az, hogy az erdőkként kapott földterületekről a fákat kivágták, és ott mezőgazdasági művelést igyekeztek meghonosítani. Helyenként szántót létesítettek, de hegyvidéki területeken ezek előbb-utóbb rossz legelők, kopárok lettek. A jobbágyfelszabadítás és a különféle birtokrendezések tulajdonképpen a XIX. század végéig elhúzódtak. Ezek újabb és újabb erdészeti szempontokat vetettek fel, és gyakran sértették az erdészeti érdekeket. Különösen nehéz volt a helyzet ott, ahol a volt jobbágyok legelőilletőségét a birtokelkülönítések során kénytelenek voltak erdőben kiadni. Ezt az 1871:LIII. te a így rendezte: A hol a gyeplegelő hiánya vagy elégtelensége miatt a volt jobbágyok a legeltetést az urasági erdőben is gyakorolták, a legelő-illetmény az erdei legelőből is kiadandó vagy pótlandó. A legelő-illetmény -ként kapott erdők kezelése a továbbiakban aztán számtalan problémát vetett fel, amikre később még visszatérünk. Végül utalnunk kell az irtványokra. Láttuk, hogy a földesúr és a jobbágyok közötti, szintén az erdővel kapcsolatos jogok között az irtásföldek kérdése korán felmerült, sőt egyes vidékeken központi problémaként jelentkezett. A jobbágyok által végzett irtásokat az úrbéri pátens szerint a volt földesurak - az irtásbér megfizetése mellett - kiterjedten visszaválthatták, megválthatták.61 Az alkotmányos kormányzás visszaállítása után, 1871-ben az LIV törvénycikk rendelkezett az egykori irtványok megváltásáról. Ezzel tulajdonképpen az irtványok ügye kikerült a szűkebben vett erdészeti kérdések közül, hiszen a jobbágyfelszabadítás után már a hagyományos, jobbágyi értelemben vett irtványok nem keletkeztek. Igaz, ezt követően a (lakosság)telepítések céljából végzett irtások újra erdészeti érdekeket érintettek,62 de azok jelen vizsgálódásunkba nem tartoznak. 30
4 3.2 Kik pusztítják és kik védik az erdőket? GALGÓCZY Károly becslése szerint Magyarországon - Erdélyt is beleértve - a jobbágyfelszabadítás utáni 30 évben mintegy 1,3 millió hektár erdőt irtottak ki,63 Igaz, ezt részletesebb adatokkal nem tudta alátámasztani, és nem csak a volt úrbéresek erdői fogytak, de azért a közölt számadat az erdők pusztulásának nagyságrendjét érzékelteti. Ha az okokat vizsgáljuk, hogy miért volt ekkora, minden korábbinál nagyobb az erdőpusztítás, akkor legelőször a forradalmi és a háborús helyzetre kell utalnunk. Az emberiség modern kori története igazolja ezt, hiszen minden forradalom, háború, sőt az országok politikai és gazdasági nehézségei az erdők területe és faállománya csökkenéséhez vezet.64 Jelen tárgyunktól magának a folyamatnak a vázolása és a példák felsorolása nagyon messze esik. Csak azt emeljük ki, hogy a megélhetési nehézségek egyik felől, míg a másik oldalról az ellenőrzés lazulása szinte szükségszerűen vezetnek az erdőpusztításhoz. A következő ok a már említett jobbágyfelszabadítási, birtokelkülönítési időszak. A földesurak még, a jobbágyok pedig már úgy vélték, hogy a korábban közösen használt erdőkből addig kell a részüket kivenni, amíg lehet65 A megoldást itt mindenképpen a birtokelkülönítések meggyorsítása jelentette volna, bár a birtokba helyezések újabb és újabb - később tárgyalandó - nehézségeket vetettek fel. Maradtak tehát a rendeletek, a figyelmeztetések.66 Akik megkapták a - polgári értelemben vett - földtulajdonukat, azok a föld után adózásra voltak kötelezettek. Az adó, illetve a vele kapcsolatos kataszteri összeírás szintén erdőpusztítást ösztönző volt. Korábbi tanulmányunkban már idéztük ORBÁN Balázst, aki rámutatott, hogy mivel a kataszteri birtokíven a terméketlen -ként szereplő földekért nem kellett adózni, felgyújtották, pusztították az erdőket - s lettek azok terméketlen területek.67 Szintén egy korábbi tanulmányunkban Borsa község példáján vezettük végig azt a folyamatot, amellyel a nagy kiterjedésű erdőket használatba vették, hogy az időközben felhalmozódott adóhátralékukat ki tudják fizetni. Az így szükséghelyzetbe került birtokosság aztán nem tudott sem a fakereskedők hálójából, sem az újabb és újabb adókivetésekből kiszabadulni, legfőképpen pedig a megfelelő erdőfelújításokra gondolni.68 A kiegyezés után hozott törvények közül az évi VII. te. 6. -a ezt az adóval kapcsolatos terhet csökkentette, mivel a tartósan nem jövedelmező erdőkért (kopárokért) nem kellett fizetni. Ugyanakkor 31
5 felmerült, hogy a sok adótartozást felhalmozott községek már kopárrá vált területeit az adó fejében állami tulajdonba kellene venni.69 A népesség szaporodása és a szükségletek növekedése a mezőgazdasági területek kiterjesztésének igényét hozta magával, s mindez visszavezet a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos helyzethez. Itt legelőször ismét a legelőilletőségű erdőket kell megemlítenünk. Az ilyen erdők fája ugyanis a legtöbb helyen a volt földesurakat illette. Ha másként nem, ezért mindenképpen kivágták a fákat. Erdélyben azonban sokkal jelentősebb volt a lakosság tényleges legelőszükséglete. A mezőgazdasági termékek közül ugyanis még a vasútépítéseket megelőző korban is leginkább a szarvasmarhát (és a juhot) lehetett nagyobb távolságra eladni.70 Az állattenyésztés érdekei mellett azonban a legelőilletőségű erdőket irtották - és főleg felosztották! - szántónak is, hogy helyébe másik erdőt kezdjenek el legeltetni. S a folyamatot nemhogy a kiegyezés után, de a XX. században sem lehetett megfékezni. Nem a népesség és a legelő marha száma nőtt rohamosan, hanem az erdőtakarótól megfosztott területek váltak terméketlenné, még legelőnek is alkalmatlanokká. Szintén a jobbágyfelszabadítási rendelkezésekből következtek a {határ)tagosításokp^ Ezek erdőpusztító hatása részben a szántóföld- és legelőnyerési törekvésekkel függött össze (a már kiirtott, szántóvá alakított erdő helyett esetleg máshol is szántót lehetett kapni), részben pedig a tagosítás és felmérések költségeivel. Az érintettek ugyanis a szükséges pénzt - ahol volt lehetőség fakereskedelemre - a faeladásokból kívánták előteremteni. Ez azért érthető, mert a volt jobbágyoknak, a formálódó erdő- és legelőtulajdonos birtokközösségeknek mi másból lehetett volna közös bevétele, mint az erdőkből.72 Végül Erdélyt illetően mindig felvetődött az erdőpusztításuk etnikumhoz, nevezetesen a román néphez történő kötése. Az elsősorban pásztorkodó, továbbá az erdélyi jobbágyság legnagyobb tömegét kitevő románság életmódja - vélték a kortársak - már önmagában is erdőpusztító. Erre a vélekedésre idézünk egy példát. A Gazdasági Lapok évfolyamában egy névtelen tudósító az oláh lakosok fa- és erdőpusztítását több pontba foglalva elemezte:73 1. A tavaszi bujább legelő miatt az erdőket ősszel felgyújtják (például 1851 novemberében az egész Körös-völgy így hamvadt el); 2. Tavasszal a fákról kerítéscsinálás miatt vesszőt vagdalnak, amit aztán télen eltüzelnek, hogy tavasszal ismét újabb fákat vagdaljanak le; 3. Aszalással növelik a rétek és szántók területét; 32
6 4. Ide tartozik azon káros szokás is, miszerint nyáron, ha az uralkodó szárazság miatt a marha a közlegelőn elegendő élelmet nem talál, vagy télen, havas időben, miután az oláh henyesége miatt téli takarmányról sohasem gondoskodik, a legszebb sarjadékot (...), s a makktermő fák fiatal ágait és bimbóit takarmánynak lerombolja; mi által a legszebb növendék erdőségeket elpusztítani nem irtózik - 5. A házakat fából rója össze, sőt a kályhát sem ismeri, ezért tüzelésre is több fát használ, mint a gazdaságosabb, takarékosabb kályha vagy kemence esetén; 6. Az úrbéri rendeletekben biztosított épületfa- és tüzelőanyagjuttatás örve alatt mérhetetlen famennyiséget kiszállítanak az erdőből, amivel, illetve a hozzá lopott fával, kereskednek is. A románság ilyen megítélése aztán majd végigkíséri a dualizmus időszakát is,74 bár kétségtelen, hogy a románok életmódja, fent vázolt fafelhasználása, -pusztítása nem szűnt meg, csak legfeljebb mérséklődött. MOLDOVAN Gergely, aki a románság története, különösen pedig néprajzi jellegű megismertetése ügyében az egyik legnagyobb erdélyi tudósnak számít, erről a következőképpen vélekedett. A románoknál - írta 1899-ben - a tulajdonjog tisztelete általános. Egyben nem tett haladást: az erdő-kihágások terén. Az erdő-prevárikációk száma még igen jelentékeny. Ez a körülmény a népnek egy jogi balfelfogásán alapszik; azt tartja, hogy az erdő az övé. 75 A jobbágyfelszabadítással megteremtett polgári tulajdonviszonyok közepette Erdély lakóinak jelentős része tehát a kollektív tudat -ban még az egykori feudális állapotig sem jutott el, hanem megmaradt a szabad foglalás, netalán a primitív földközösségek szintjén. Hogyan lehetett erre az alapra modern erdőgazdaságot, -erdészeti kezelést kiépíteni? A következőkben erről kívánunk szólni. Az erdőpusztítások meggátlására tett intézkedések áttekintését a tulajdonnái kell kezdenünk. Mégpedig a következő megállapítás alapján: Az erdő köz vagyon - írták 1856-ban -, a mennyiben nélkülözhetetlen szükséget pótol, s az állam annak elrongálását tűrni nem köteles. Legyen minden haszon a birtokosé, de annak célszerű kezelésére kényszeríthető. 76 Az erdőpusztítások, a nem megfelelő erdőhasználatok megakadályozására tehát a szakmai-ideológiai alap megvolt, de lássuk, hogy az államnak milyen eszközök álltak a rendelkezésére. Mindenekelőtt a törvényeket kell megemlítenünk. Legelőször is az évi erdőtörvényt, amely továbbra is érvényben volt - mint a magyarországi erdők megóvásának biztosítéka. A legfontosabb rendel 33
7 kezése, eszköze; a nem megfelelő módon kezelt erdők zár alá vételének kimondása. Erre egy kiegyezés utáni példát idézünk. Az egykori Kraszna megyei községek, Ipp, Márkaszék, Szilágycseres, Alsó- és Felsőkaznacs erdeit a vármegyei hatóságok 1872-ben zár alá helyezték.77 A Rézerdőben - hivatkozva az és évi erdőtörvényekre - tiltották a kecskelegeltetést és csak a dűlt fák kiszedését engedték meg. Fellebbezés után ugyan az utalványozással történő fakivágást is lehetővé tették, de a községek a belügyminisztertől kérték: engedélyezze a zár feloldását. A belügyminiszter kikérte a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium szakmai állásfoglalását. Ez utóbbi minisztérium erdészeti osztálya szerint a volt úrbéresek (...) indokul hozván, hogy ez által a kecskéket tartani nem bírják, s tönkre fognak menni másrészt hogy a holdas erdőben lesz ugyan száraz fa, de oly hozzá férhetetlen helyeken, hogy elhordása a lehetetlenséggel határos, önmagában nem elegendő a zár feloldására. Ebből következően a kecskelegeltetéshez semmiképpen nem tudnak hozzájárulni, a fahasználat gyakorlásának engedélyezéséhez pedig nem rendelkeznek elegendő ismerettel. Sem a zárlat elrendelésekor, sem az 1877-ben részben már engedélyezett fahasználat gyakorlásához nem volt erdészeti szakértői vélemény csatolva, mert - megfelelő képzettséggel rendelkező - erdész nem volt a vármegye alkalmazásában. Tehát az erdészeti közigazgatás kiépítése nélkül még a meglévő erdészeti törvények betartatása is nehézségekbe ütközött. Ennek annál is inkább nagy volt a jelentősége, mert az említett időben még az úrbéri elkülönítés nem történt meg, a per folyamatban volt, tehát a zár fenntartását különösen szigorúan kellett volna venni. A bizonytalan tulajdonjogi helyzet ugyanis minden érdekelt felet ara ösztönzött, hogy az adott vagyontárgyat (így az erdőt is) addig pusztítsa, amíg valamilyen útonmódon van hozzá köze, amíg lehet. A minisztérium állásfoglalását aztán a belügyminisztérium is elfogadta, az erdőzárlat maradt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a vármegye által elrendelt erdőzárlat nem a gazdálkodást kívánta megjavítani, netalán okszerűvé tenni, hanem csak a kirívó esetek megrendszabályozására szolgált. Ettől eltérően az évi osztrák erdőtörvény (amely M agyarországra csak néhány hónapig volt érvényben) 1858-ban történt erdélyi bevezetése alapvetően, az egész erdőgazdálkodást átfogó módon kívánta 34
8 rendezni.78 Ennek érdekében a törvény fontosabb rendelkezései a következők: - Az erdőket birodalmi, községi és magánerdőkre osztja; - Erdőterületet az erdő művelési ágból hatósági engedély nélkül nem lehet kivonni; - A kitermelt erdőket fel kell újítani. Birodalmi és községi erdők esetében 5 éven belül, magánerdőknél ennél esetleg hosszabb határidőt is lehet engedélyezni. A kopárokat be kell fásítani; - Tilos az erdőt pusztító módon használni; - Tilos az olyan erdőkezelés, amely a szomszédos erdőt a széltörés veszélyének teszi ki; - A meredek hegyoldalakon és a futóhomokon álló erdők csak megfelelő elővigyázatossággal termelhetők ki, ugyanez vonatkozik a folyók partjain és egyéb, földomlásnak kitett helyen álló erdőkre is; - A szolgalommal terhelt erdők használatára külön gond fordítandó, viták esetén a hatóság dönt; - Szabályozza az erdei legeltetést, az alom- és lombtakarmánygyűjtést; - Szabályozza a szolgalmi jogon alapuló erdőhasználat módját, továbbá fakitermelés módját és idejét; - Ha személyek, álladalmi és magánjavak biztosítása az erdők különös kezelési módját, hó- és sziklaszakadások, kő- és hegyomladások, futóföldek s t.[öbb] eff.[élék] ótalomkép[p] sürgetőleg megkívánja, úgy ez az álladalom által elrendelhető s e szerint az erdőnek illető része tilalom alá vethető. Ezen tilalom a megkívánható különös erdőkezelés szigorú előszabásában és lehető biztosításában áll. (Itt tulajdonképpen a véderdőkkel kapcsolatos előírásokat fogalmazzák meg.); - Az erdőt csak hatósági engedéllyel szabad felosztani; - Bizonyos erdőterület-nagyság felett szakértő erdészeti személyzetet kell alkalmazni; - Az erdők helyes kezelése felett a politikai hatóságok őrködnek; - Szabályozza az erdei szállítást; - Tűzrendészeti szabályokat állít fel, és szabályozza a rovarkárok esetén szükséges tennivalókat; - Rendelkezik az erdei kártételek esetén követendő eljárásokról és az esetleges jogorvoslatról. Láthatjuk, hogy ezen erdőtörvényben jó néhány, a korábbi magyarországi és erdélyi erdőtörvényben meghatározott kívánalom szerepel, 35
9 ugyanakkor új szempontok is belekerültek. Ilyen például a szélsőséges termőhelyeken álló erdők fokozott védelme, vagy az erdők művelési ága megváltoztatásának, vagy felosztásának engedélyeztetése. Az erdőtörvény igyekezett megoldani az erdők felújításának, az erdei szállításnak és a biotikus (rovar-)károsításoknak a kérdését is. Ugyanakkor - a későbbi, évi magyar erdőtörvénnyel szemben - nem törekedett az országos erdészeti igazgatás kiépítésére, hanem az erdők ügyét meghagyta a politikai hatóságok ügykörében (ahogyan azt 1791-ben Magyarországon és Erdélyben is tették). Ugyancsak nem írt elő általános üzemtervezési kötelezettséget, így a szakszerű kezelés alapját nem az üzemtervek mindenáron való erőltetésében látta. Ennek ellenére az erdélyi birtokközösségek, elsősorban a szász városok, már az 1860-as években megkezdték az üzemterveken alapuló gazdálkodást.79 A meglévő, előbb vázolt két erdőtörvény mellett azonban lényegesen azok a rendeletek, illetve új, a magyarországi viszonyoknak megfelelő elképzelések, amelyek ebben a jobbágyfelszabadítás utáni időszakban születtek. A rendeletek közül meg kell említenünk az erdélyi katonai és polgári kormányzó ben kibocsátott parancsait, amely az erdei kártételeket 25 frt kárösszeg felett a katonai törvényszék elé utalta.80 Aztán nem feledkezhetünk meg a többször kiadott, a különféle erdőégésekkel foglalkozó rendeletekről sem. Ezek közül kiemeljük a Helytartótanács évi intézkedését, amely lényegében a későbbi, erdőtörvényben megfogalmazott elveket, előírásokat is tartalmazta. Ezek: - az erdőben és az erdőközeli részeken megkülönböztetett figyelemmel lehet csak tüzet gyújtani; - az esetleges tüzeknél mindenki köteles az oltásban, illetve a tűz tovaterjedése meggátlásában részt venni; - a tüzet okozók, továbbá a tűzoltásból magukat önkényesen kihúzók megbüntetendők.81 A kiegyezés után a községi, közösségi erdőkre továbbra is nagy figyelmet fordítottak - ami azonban legtöbbször papíron maradt. Ezen ténylegesen is papíron maradt törekvések között első helyen említjük meg a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium és évi rendeleteit. Először egy 24 pontból álló leiratban próbálták meg - főleg egy megyei erdőmesteri állás létesítésével - a községi erdőket megvédeni, majd 1872-ben ismét felhívták a figyelmet az évi és erdőtörvények érvényességére.82 36
10 A belügyminiszter 1867-ben a járásbírákat utasította az erdőkben észlelt károk gyors és erélyes megtorlására ben viszont az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) kérte: a nem szakértők által kezelt községi erdőket is a közérdek igényeinek megfelelő felügyelet alá vegyék. 83 Ennek hatására a belügyminiszter 1870-ben intézkedett, és a községek elöljáróit erdőgazdasági tervek készítésére és a vármegye elöljáróságának bemutatására kötelezte.84 Ez utóbbit erősítette meg az évi XVIII. te a: Addig, amíg az erdők fenntartásáról egy újonnan hozandó általános törvény rendelkeznék, a községek kötelesek egy, a községi erdők fenntartását biztosító kezelési módról gondoskodni. Az erre vonatkozó alapszabályok a törvényhatóság elé, s ez által a belügyi minisztériummal jóváhagyás végett felterjesztendők. Ilyen községi szabályrendeletek itt-ott, például M áram aros vagy Szilágy megyében, készültek is. Néhányat jóváhagyásra a belügyminiszterhez is felterjesztettek,85 de aztán az évi erdőtörvény mindezeket felülírta Sem a miniszteri rendelet(ek)nek, sem az idézett törvénynek nem volt jelentős hatása, mert nem is lehetett. Számos kérdés várt ugyanis még a birtokrendezésekkel kapcsolatban is tisztázásra, nemhogy az erdők ügye lett volna a legfontosabb. Mégis egyre világosabbá vált: az erdők tulajdonának tisztázása után a kezelést is minél hamarabb rendezni kell, mivel a hagyományos faizások, legeltetések, makkoltatások stb. a régi módon már nem folytathatók tovább, azoknak megfelelő jogi és erdészettudományi kereteket kell adni. Az erdők megóvására vonatkozó elképzelések egy új, korszerű erdőtörvény megalkotásának igényével léptek fel, ami természetesen az alkotmányos rend helyreállítása után egyre sürgetőbbé vált. Előbb azonban megemlítjük, hogy egyesek azt is rosszallották, hogy a jobbágyfelszabadítás során a volt jobbágyok egyáltalán erdőt is kaptak. Inkább - írta a Magyar Erdészegylet (Ungarischer Forstverein) egyik tagja 1865-ben - megfelelő mezővel kell kielégíteni a volt jobbágyot, mert a földmíves még soha sem volt az erdőnek önálló birtokában, s mindég ha bárminemű fára volt szüksége, az uraság erdejére volt utalva. Innen van, hogy a földmíves az erdőmívelésről és az erdőnek becséről semmi fogalommal sem bír, s hogy e mellett minden tekintet nélkül a jövő nemzedékre, az erdőt oly kegyetlenül pusztítja. 86 A Magyar Erdészegylet évi Selmecbányái gyűlésén - ahol a fenti vélekedés is elhangzott - egyébként elfogadtak egy javaslatot, amelynek alapján (vélték az erdészek) a jobbágyfelszabadítás után kialakult helyzetet rendezni kell. Az egyesület liberális felfogása ugyan a 37
11 gazdaság felügyelet, állami beavatkozás nélküli rendszerét szorgalmazta, de az erdőket, különösen pedig a közösségi tulajdonban lévőket, szigorúbb ellenőrzés alá kívánta vonni. Abból kiindulva, hogy a község halhatatlansága, melynek minden nemzedéke egyenlő joggal bír, azt kívánja, hogy tartamos gazdászat űzessék, a teendő intézkedéseket nyolc pontban foglalták össze:87 1. A községek erdeire a megyék kiváló figyelemmel legyenek 2. Készíttessenek erdészeti terveket, amelyeket a megyék hagynak jóvá -- ha azok megfelelnek a tartamosság kívánalmainak. 3. A megyék alkalmazzanak szakértő erdőfelügyelőket. 4. Ha az ellenőrzés alá vont községi erdőkre az érintett birtokosok nem tudnak tervet készíttetni, akkor azt a megyei erdőfelügyelő csinálja meg. De úgy, hogy ezt a nem erdészeti ismeretekkel rendelkező tulajdonosok is megérthessék. 5. Az erdők felújításának ellenőrzése legyen a megyei erdőfelügyelő legfontosabb kötelessége. 6. Lehetővé kell tenni az ún. szünetelő üzemet is, azaz a fakitermelések időszakos beszüntetését. 7. Az erdő művelési ág megváltoztatását ugyan lehetővé kell tenni (hiszen az ország érdeke is megkívánja a belterjesebb, mezőgazdasági művelést), de azt csak komoly megfontolás és az erdőfelügyelő véleményének kikérése után. 8. Az említett megyei engedéllyel az erdők a tulajdonosok között akár fel is oszthatók. A továbbiakban a községi, közbirtokossági és a volt úrbéresek birtokközössége erdőinek felügyelete, a gazdálkodás megyei, illetve állami kontrollja a fent vázolt célkitűzésekhez vissza-visszanyúlt. Az önkényuralom éveiben az említett, az erdészek között is dívó liberalizmus egyébként még azt is felvetette, hogy az állam nem jogosult a szabad tulajdonnal rendelkezők gazdálkodásába beleavatkozni,88 de ezt a kérdést aztán a nem feltétlen és feltétlen erdőtalaj fogalmának bevezetése látszólag megoldotta. A DIVALD Adolf által meghonosított két kategória szerint ugyanis a feltétlen erdőtalajon folyó gazdálkodást fokozott állami ellenőrzés alá kell vonni, míg a nem feltétlen erdőtalajon álló erdőket - a mezőgazdaság céljainak megfelelően - akár ki is lehet irtani.89 A korábbi magyarországi erdőtörvények logikájából következett, hogy a községi erdőkben folyó gazdálkodást felügyelő, ellenőrző szervének a megyei adminisztrációt nevezték meg.90 Tehát jórészt 38
12 laikusokra bízták volna a szakmai irányítást is, ahová az erdészeti szakemberek legfeljebb csak tanácsadókként tartozhattak. Az évi erdőtörvény aztán ezt csak részben vette át, hiszen ragaszkodott a tisztán erdészeti szakmai igazgatás kiépítéséhez is, nevezetesen az állami erdőfelügyelőségek megalakításához. Végül még egy lényeges tulajdonjogi kérdésre kell utalnunk. Az önkényuralmi korszakban, sőt a kiegyezés után is az elképzelésekben a volt jobbágyok erdeit - talán az egyszerűbb osztrák viszonyok nyomán - következetesen községiéként emlegették.91 A Bevezetésben már rámutattunk, hogy a hazai tulajdonjog fejlődése a volt jobbágyok birtokközösségét erdészeti (és legelőgazdasági) szempontból mégis egy külön birtokoskategóriába sorozta be. 39
Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
Somogy vármegye erdőgazdasági üzemterveinek gyűjteménye
1. Somogy Megyei Levéltár 2. IV. B. 428. 3. Somogy vármegye erdőgazdasági üzemterveinek gyűjteménye. 1881-1945. 4. Hely: Nagyberki, N terem galéria 5. Az állag tárgya: Az állag Somogy vármegye közigazgatási
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor
Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon *
111 A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * Dr. Oroszi Sándor A magyarországi birtokkezelési és birtokigazgatási gyakorlatban a tulajdonjogot és a tényleges rendelkezési jogot évszázadok
Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig. Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István
Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István Mária Terézia erdőrendtartása (1769) A törökök kiszorítását követően a haditanács ösztönzése, az
WAGNER KÁROLY (1830 1879)
ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET 1830. WAGNER KÁROLY (1830 1879) október 8-án született Máramaros vármegyében, Aknasugatagon (ma: Ocna Sugatag, Románia). Édesapja kincstári alerdészként dolgozott; a szülõi
ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
9. Mellékletek. 1. ábra: A fás legelő elhelyezkedése és területi kiterjedése Pénzesgyőr és Hárskút települések között.
9. Mellékletek 1. ábra: A fás legelő elhelyezkedése és területi kiterjedése Pénzesgyőr és Hárskút települések között. 2. ábra: Erdei legeltetés, fás legelők és legelőerdők egykori és mai elterjedése Magyarországon.
A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában
A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában Felhasználható tapasztalatok GIS OPEN Székesfehérvár 2010 Mizseiné Dr.Nyiri J. - Dr. Pődör A. 1 Birtokrendezés Ausztriában A földreform ill. földtörvény intézkedései
Balatonszőlős Község Önkormányzat. POLGÁRMESTER 8233 Balatonszőlős, Fő u. 9.
Balatonszőlős Község Önkormányzat POLGÁRMESTER 8233 Balatonszőlős, Fő u. 9. Előterjesztés Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 29-i ülésére Tárgy: A környezetvédelemről
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI
AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások
A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I.
Jegyzet FÖLDHIVATALI ÜGYVITEL I. A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS 1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET KIALAKULÁSA... 1-3 2. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE... 2-5 2.1. A FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS
ETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya
2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás
A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei
314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő
Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGOKKAL KAPCSOLATOS JOGALKOTÁSOK TÖRTÉNETE
630*92 AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGOKKAL KAPCSOLATOS JOGALKOTÁSOK TÖRTÉNETE DR. KOLLWENTZ ÖDÖN Az erdők.közös gazdálkodási -formája erdőbirtokosságokként mintegy 130 évig állott fenn. Kialakulásuk a feudalizmus
A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.
A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi
ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM JF/23534/2013-NFM. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. december 19. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a víziközmű-szolgáltatásról
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
az alkotmánybíróság határozatai
2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének
Az erdőbirtokosság-i társulatokról.
Az erdőbirtokosság-i társulatokról. Irta: Braxatoris Zoltán m. kir. íoerdőmérnök. Ezúttal a közös erdők gazdasági ügyvitelének történeti fejlődésével óhajtok foglalkozni. 1. Régi ügyvitel. A nemesi közös
http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...
1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási
A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita
A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi
Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400
P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros
a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.
LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban
LÁSZLÓ GÉZA: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban 1. A népház fogalma, célja, történeti visszatekintés A népház olyan épület, amelyben közművelődési
Az évi LIV.tv., az erdőtörvény előzményei
Az 1996. évi LIV.tv., az erdőtörvény előzményei A magyar honfoglalás korában a Kárpát-medencének legalább kétharmadát erdő borította. A letelepedés, majd a magyar állam megalapítása, berendezkedése így
AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)
Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,
Székelyföld a XX. században. Székelyudvarhely, március 22.
Székelyföld a XX. században Székelyudvarhely, 2014. március 22. Fogalompontosítás: Kispolitikák: családi szintű stratégiák a földtulajdonlásban, birtoklásban, földhasználatban Nagypolitikák: állami törvénykezés
Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői
Tűzvédelem A biztonságtudomány (safety culture) az angolszász országokban már elterjedt fogalom és követelmény, amely szerint minden érintett személy figyelemmel kíséri, elemzi, feltárja a veszélyeztető
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
Föld- és területrendezés 5.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10.
AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) 2017. május 10. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hozta létre és ez a törvény adja meg az NFA működésének
Az erdélyrészi birtokrendezésről, arányosításról és tagosításról szóló törvények módosítása.
1406 nyos különbségre, amely hazánk és a nyugati külföld között van. Nem tekintheti azonban ezeknek szanálását tisztán állami feladatnak, ebben a tekintetben a birtokosok tevékenységére kell számítani,
A mezőgazdaság és természetvédelem
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében
JEGYZŐKÖNYV. Készült: A Humán Bizottság 2012. november 28-án a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében megtartott ülésén.
JEGYZŐKÖNYV Készült: A 2012. november 28-án a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében megtartott ülésén. Jelen vannak: a részéről: Szvitankó Tamás, a bizottság elnöke Tarnavölgyi László Lendák Lajos Zoltán
A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól
Dr Hoffmann Imre A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők tevékenységéről, aktuális feladatairól Az Európai Uniós tagsággal a feladataink továbbiakkal egészültek ki. Eleget kell tennünk a korábbi
Kolontár és környéke egészségéért Egyesület
Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette
Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?
KOSSUTH KÖNYVKIADÓ 1986
A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985 KOSSUTH KÖNYVKIADÓ 1986 TARTALOM Bevezetés Mezey Barna-Pomogyi László-Tauber István 5 I. A cigányok megjelenése Magyarországon 5 2.. A cigánykérdés
az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények
Tájökológiai Lapok 7 (2): 387 401 (2009) 387 az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények SALÁTA Dénes 1, HORVÁTH Soma 1, VARGA Anna 2 1 Szent
ERDÉSZETI LAPOK K Ö Z L Ö N Y E. Az országgyűlés elé terjesztett erdőtörvényjavaslat szövege. Az Országos Erdészeti-Egyesület.
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó : Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. Bedö Albert. Megjelenik minden hónapban. Tizenhetedik évfolyam. II. füzet. 1878. Februárhó.
Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
az alkotmánybíróság határozatai
2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.
Készítette: Budapest 2009. április hó
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása Készítette: Magyar Regionális Fejlesztési
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS
1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló
A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről
1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék
Élőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása
Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása Dr Bitay Márton államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárság 2016. március 22. Az erdő, a széles körű ökoszisztéma szolgáltatásai,
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG
ÖNKORMÁNYZAT Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG Közmeghallgatás keretében adtak tájékoztatást a BÁCSVÍZ Zrt. vezető szakemberei
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során
8/2004. (III. 25.) AB határozat
8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:
Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai
MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Mezőkövesd Város Önkormányzata a települési környezet védelme, ezen keresztül az emberek életminőségének javítása érdekében a település szabályozási
Adótörvény-változások 2012
ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott
AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN
V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási
Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány
Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRAT A 2011. július 18-i módosítással egységes szerkezetbe foglalva. Az alapító okirat módosítását a Kapolcs-Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány
A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
SZENTGÁLI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZETÉT TERJESZTI ELŐ MÁJUS 12-RE ÖSSZEHÍVOTT KÖZGYŰLÉSÉSÉRE
SZENTGÁLI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZETÉT TERJESZTI ELŐ A 2018. MÁJUS 12-RE ÖSSZEHÍVOTT KÖZGYŰLÉSÉSÉRE EBT. VEZETŐSÉGE 2018. ÁPRILIS 24. 1 1/1 A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
V. 1125. Táborfalva nagyközség iratai 1 1949-1950
V. 25. Táborfalva nagyközség iratai 949 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 45. állvány, 3. polc D/ Népi demokratikus kori iratok a/ Képviselőtestületi iratok 949 0,0 fm b/ Elöljárósági iratok 949 0,70
Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Földtulajdon
Földtulajdon Van-e az Ön, illetve családja tulajdonában termőföld, erdő, rét? 41.1% igen 58.9% igen 133. ábra. Van-e az Ön, illetve családja tulajdonában termőföld, erdő, rét? Szántó Miként jutott hozzá
------------------------------------------------------------------------------------------------- VÁROSPOLITIKAI FÓRUMÁRÓL
Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő- testülete 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-058, Fax: 491-361 E-mail: polgarmesterihivatal@fuzesgyarmat.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------
Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik
Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 24-én tartandó rendkívüli ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. augusztus 24-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló külterület 0289 hrsz.-ú ingatlan hasznosítása
I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és
3. számú melléklet. Térképek. 1. térkép. Áttekintő térkép az Ős-Dráva Program településeiről
3. számú melléklet. Térképek 1. térkép. Áttekintő térkép az Ős-Dráva Program településeiről 335 2. Térkép. Népsűrűség (fő/km 2 ), 1960 3. Térkép. Népsűrűség (fő/km 2 ), 2010 336 4. Térkép. Népességszám
9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 54. szám 12857
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 54. szám 12857 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 40/2010. (IV. 15.) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárásban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról
1. A rendelet célja. 2. A kerti hulladék égetésének szabályai. (1)A kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történik.
Csataszög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015 (IV.29.) önkormányzati rendelete kerti hulladék égetésére, valamint a tűzgyújtásra vonatkozó szabályokról Csataszög Község Önkormányzatának
A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)
Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg
I. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés. Sopron 2008. június 26-27.
I. Erdész-közgazdász Találkozó Mészáros Károly Emlékülés Sopron 2008. június 26-27. 1 Gazdasági igazgató Humánpolitikai és Koordinációs igazgató Jogi és Vagyonhasznosítási Igazgató/Vezető Jogtanácsos Értékesítési
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában
270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.
Területrendezési szabályozás változása
Területrendezési szabályozás változása Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. április 15. Előzmények Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.
I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások
365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések
Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.
Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.:
Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.
Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,
Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.
Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai
A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium
A földtörvényről Dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március 12. 1. Mit szabályozna az új törvény és mit nem? a) A mező-,
Magyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 2. oldal Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgála
Magyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 1. oldal 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos