Debrecen számos pontján zajlottak ünnepi megemlékezések az es forradalom és szabadságharc tiszteletére március 15-én.

Átírás

1 A szabadság ünnepén Debrecen számos pontján zajlottak ünnepi megemlékezések az es forradalom és szabadságharc tiszteletére március 15-én. A programok a Bem téren zászlófelvonással kezdődtek. Ezt követően a Petőfi téren 'Széttört a magyar bilincse, / Szabadság a nemzet kincse' címmel a Szeredás együttes adott zenés műsor, s megkoszorúzták a forradalom költőjének szobrát is. A megemlékezők ezután 48-as indulókra masírozhattak át a Kossuth térre, ahol Papp László polgármester mondott beszédet. Az alábbiakban ezt olvashatják. 'üdvez légy születésed napján magyar szabadság!' - írja a forradalom költője, Petőfi Sándor. és valóban, születésnapot ünnepelni gyűltünk ma össze, a magyar szabadság és a polgári Magyarország születésének napját. Azt a napot, amely szabadságot és összefogást akaró erős és egységes nemzetté tette a magyarságot március 15-én, a forradalom napján, majd az azt követő szabadságharc során a nemzet egy emberként állt ki a szabad Magyarországért! Hazánk egykori vezetői megértették: az akkor több mint 300 éve folyamatos Habsburg elnyomást csak abban az esetben lehet sikerrel megtörni, ha elhisszük magunkról, hogy nem vagyunk egyetlen nemzetnél sem alábbvalók, és hiszünk abban, hogy képesek vagyunk nemzetünk sorsát saját magunk alakítani. Nemzeti ünnepünk az az ünnep, amely nekünk, magyaroknak, itt a Kárpát-medencében vagy a történelmi Magyarország határain túl ugyanazt jelenti: hazaszeretetet, szabadságot, egy nép összefogását az elnyomás ellen és egy új polgári Magyarország megteremtése iránti küzdelmet.

2 Kiemelkedő jelentősége abból is fakad, hogy március 15-e nemcsak a magyarság, hanem az európai történelem egyik legnagyobb jelentőségű napja is. A forradalom és az azt követő szabadságharc a leghosszabb ideig tartotta életben a korabeli Európában a szabadság és egy leigázott nemzet önrendelkezés iránti vágyát. Mi, magyarok ilyenkor, nemzetünk legfenségesebb ünnepén évről-évre megkapjuk az esélyt, hogy az ellentéteket félretéve, együtt tisztelegjünk a forradalom és szabadságharc hősei előtt. Hiszen e történelmi esemény olyan értékeket képvisel, amelyeket mindenki őszintén a magáénak vallhat. Minden debreceni polgárnak itt van a helye, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy Debrecen felelősen gondolkodó polgárai tudnak együtt ünnepelni. Ez az ünnep számomra azt jelenti, hogy a hétköznapok vitáit félretéve azokra emlékezünk, azok előtt hajtunk fejet, akik nem féltek életüket adni Magyarország szabadságáért. Ha pedig erre képesek vagyunk, akkor igazán magunkénak vallhatjuk Kossuth Lajos szavait, miszerint: 'Lehetetlen nem hinnem, lehetetlen nem meggyőződve lennem, hogy bármiben különbözzenek is a vélemények e házban, a haza szent szeretete, a haza becsületének, a haza önállásának, a haza szabadságának oly érzete, hogy azért utolsó csepp vérét is kész a ház feladni: ez mindnyájunkkal közös.'

3 Minden év március 15-e idehív bennünket városunk szívébe, a 'magyarok Mózesének' Kossuth Lajosnak szobrához, a Nagytemplom elé, amely nemzetünk történelmének sorsfordító helyszíne. A Gondviselő úgy rendelte, hogy Debrecen városa és annak polgárai adjanak biztonságos otthont a Pestet elhagyni kényszerülő országgyűlésnek és kormánynak, megvédendő március 15-ének forradalmi eredményeit és mindazt, amit az alkotmányos forradalom, az áprilisi törvények jelentettek a magyar nemzetnek. A magyar történelem egyik kiemelkedő jelentőségű terén állunk, ott ahol 1849-ben a magyar történelem íródott. A Református Kollégium, a Nagytemplom a szabadságharc meghatározó helyszínei voltak, és büszkén mondhatjuk, hogy a kor nagyjai, Kossuth, Széchenyi, Deák ma is városunk díszpolgárai. A debreceni polgárság, a Kollégium tanárai és diákjai a pesti forradalom hírére 1848 márciusában az utcára vonulva, tettek hitet a forradalom vívmányai mellett.

4 Debrecen, a cívisek városaként - amely évszázadok óta a polgári értékek őrzője - vált a magyar szabadság és az áprilisi törvényekben megtestesülő új, polgári Magyarország őrzőjévé, a magyar szabadság őrvárosává. 'Debrecen azon szikla, melyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, melyen diadalmaskodni a pokol kapui sohasem fognak' - szól Kossuth kiáltványa Debrecen népéhez január 6-án. A szabadságharc kormánya jól tudta, hol lesz biztonságban a magyar szabadság ügye, hol nem kell attól tartania, hogy a császári erők ármánykodása befogadásra talál. Debrecen szilárd, nemzeti és polgári értékrendje óvta és megadta a védelmet az ideköltöző kormánynak és nemzetgyűlésnek ahhoz, hogy átélhessük a magyar történelem egyik legfényesebb időszakát, 1849 tavaszát, amely elvezetett Magyarország függetlenségének debreceni kinyilatkoztatásához. Debrecennek 167 évvel a forradalom után is hittel és meggyőződéssel kell őriznie polgári hagyományait, amely e város szellemiségének legerősebb jellemvonása, amelyből fakad identitásunk, városunk ereje, múltunk, történelmünk mély tisztelete, örökös igényünk a fejlődésre és törekvés mind a mai napig arra, hogy az ország előrehaladását erőnkhöz mérten segítsük. Városunk polgári szellemisége befogadó, elismeri a kitartó, szorgalmas munkát, tiszteli a tudást és megtestesíti a városért való tenni akarást, a Debrecen érdekében történő összefogást. A szabadságot, ha akkor még csak átmenetileg is, de a félelmet és megalkuvást nem ismerő, a magyar nemzetért tenni tudó és tenni akaró hazafiak keltették életre. A forradalom jövőbe mutató sikere csak az öntudatos emberek összefogásával vált lehetővé. Ezért nekünk, debrecenieknek, itt, a XXI. század második évtizedének közepén tudnunk kell, hogy nagy dolgokra csak akkor vagyunk képesek, ha összefogunk közös céljaink megvalósítása érdekében. A forradalom hősei tetteikkel bizonyították - Széchényi szavaival élve -, hogy 'bár egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen'.

5 Ezért lehet március 15-ére építve nemzeti összetartozásunk eszméje határokon innen és túl a leggazdagabb erkölcsi, érzelmi és szellemi erőforrásunk. Ereje és jelentősége elvitathatatlan, hiszen lélekben minden évben, ezen a napon újraéljük a magyarság legdicsőbb forradalmát, ki-ki habitusa szerint azonosulva Kossuthtal, Petőfivel, Táncsiccsal vagy Jókaival. Mindezek tükrében mondjuk ki, mert ki kell mondanunk, hogy a 167 évvel ezelőtt útjára indult forradalmi események és az azokkal járó áldozatok kötelezettséget rónak ránk. Azok, akik életüket adták hazánk szabadságáért, akik felelősséget vállaltak magyarok millióiért, az a város, amely óvta a magyar szabadság ügyét, arra köteleznek bennünket, hogy városunk érdekeit szem előtt tartva, tisztességgel és mély elkötelezettséggel képviseljük Debrecen boldogulásának, fejlődésének ügyét, és erősítsük a város polgárainak egymásba vetett hitét és bizalmát. E város történelmi hagyományaiból erőt merítve hiszem, hogy Debrecennek gazdag múltja mellett fényes jövője is van. Egy gyarapodó, sikeres Magyarország elképzelhetetlen fejlődő és sikeres Debrecen nélkül. Az ország elmúlt években megerősített gazdasági szuverenitása, a 2020-ig rendelkezésre álló fejlesztési források, a Dunától keletre eső országrészek nagyobb kormányzati és Európai Uniós támogatása azt jelzik számunkra, hogy megvannak a feltételei városunk, régiónk jelentős fejlődésének, és mi ezzel a lehetőséggel élni fogunk. Debrecen elkészítette a következő évekre vonatkozó város- és gazdaságfejlesztési programját, amely biztosítéka annak, hogy megerősítsük pozíciónkat a bennünket körülvevő, határokon átnyúló régióban, és Európa ezen részének városunk meghatározó szellemi, gazdasági és közigazgatási központja legyen. A 48-as márciusi ifjak, majd a szabadságharc hősei egy független, erős és fejlődő Magyarországért küzdöttek. Nincs ez másként ma sem, hiszen mi magunk is azért dolgozunk, hogy hazánk azon szövetségi rendszereken belül, melyeknek tagjai vagyunk, szuverén, erős és fejlett ország legyen.

6 Céljaink eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy teljesüljön a márciusi ifjak 12 pontjának örökérvényű kívánsága, miszerint: 'Legyen béke, szabadság és egyetértés.'

7 Ezt kívánva mindannyiunknak, hajtsunk fejet nemzetünk hősei előtt! éljen a magyar szabadság, éljen a haza! éljen Debrecen - zárta beszédét Papp László. Kora délután a Honvédtemetőbe is ellátogathattak az emlékezők. Itt Takács Attila dandártábornok, az MH 5. Bocskai Lövészdandárjának parancsnoka idézte meg a korszakos jelentőségű eseményeket. Beszédében március 15. jelentőségét annak első évfordulója, az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat ideje szempontjából világította meg. Mint elmondta, 1849 márciusában Komárom körül bezárult az osztrák ostromgyűrű, a császáriak bevonultak Poroszlóra, majd kiürítették Egert. Bem József serege elfoglalta Nagyszebent, Tiszafüreden pedig a tavaszi hadjáratot készítették elő. Ebben a helyzetben a magyar kormány kezén lévő területeken - így Debrecenben is - március 15. első évfordulójának megünneplésére készülődtek. A cívisvárosban volt katonai díszszemle, templomi te deum, térzene, tűzijáték. De ünnepséget tartottak a császári csapatok által körülzárt Komáromi és Péterváradi erődökben is. A katonák számára március 15. különösen kedves, hiszen e nap nyitotta meg a magyar honvédség megszületéséhez vezető utat, s a harcokban a honvédek kitűnően helytálltak. Kiemelkedő teljesítményük bizonyítéka a diadalmas tavaszi hadjárat, melyben az osztrák csapatok komoly vereségeket szenvedtek. A megrettent Habsburg-ház az orosz cár segítségét kérte, s ezzel teljesen megfordult a háború menete. A magyar csapatok - jelentős létszámbeli hátrányuk ellenére - továbbra is dicsőségesen harcoltak, egészen a világosi fegyverletételig. Az 1848-as forradalmi hullámot követően Európában így is Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a szabadságküzdelem, melynek erejét csak együttesen tudta megtörni két nagyhatalom. 'Emlékezzünk azokra a hősökre, akik az összefogás, a tenniakarás, a bátorság és a hősiesség egyedülálló példáját hagyták ránk' fejezte be megemlékezését Takács Attila. A hivatalos programsorozat a Bem téren, az Országzászló levonásával zárult. Fotó: Miskolczi János