Kérdőjelek. Balogh János

Átírás

1

2

3 Kérdőjelek Balogh János Kis túlzással azt mondhatnánk, nagyvadjaink élete ma már nyitott könyv. Ám, őszintén szólva, legelterjedtebb csülkös vadunk, az őz életmódja még mind a mai napig nem tisztázott, vagy éppen félremagyarázott. vadként kezelt őzzel mint vadgazdálkodási lehetőséggel foglalkozni. Minden bizonnyal az alföldi területek mind magasabb bevételei és a magyar őzagancs trófeák hírnevének növekedése állhatott a háttérben. Nem egy nagyvadas vadásztársaság vásárolt alföldi területekről jó képességű, nagy aganccsal rendelkező bakokat vérfrissítésnek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezek a bakok örökíteni fogják a nagy tömeget hozó tulajdonságokat. A probléma akkor jelentkezett, amikor a megjelölt egyedek a következő év tavaszán jóval gyengébb agancsot raktak fel az új területen, és később utódjaik agancsai sem érték el a kívánt tömeget. Az alföldi területeken egyre nagyobb lett az igény az 500 grammot meghaladó trófeasúlyra. Az aranyérmes magyar bak státusszimbólum lett előbb külföldön, később mindinkább nálunk is. Sajnos a megnövekedett piac kielégítésére a magyar vadászatban egyre inkább egy tabuként kezelt, nemkívánatos jelenség ütötte fel a fejét, mégpedig a tenyésztett, háznál nevelt őzbak kiengedése és jó pénzért való lelövetése. Ennek a gazdálkodásnak és vadászatnak mindenképpen csak káros következményei lehettek. Egyetlen pozitívuma vadgazdálkodásunk eme vadhajtásának, hogy végképp bizonyosságot szerezhettünk arról, hogy az agancs tömegének alakulása az élőhelyi adottságokkal, így a táplálkozással áll szoros összefüggésben. Év szerinti kormegállapítás vagy korosztály szerinti korbecslés? A bírálatnál alapvető problémát jelent az őz életkorának pontatlan behatárolása, ami a bírálati rendszert és a selejtezési alapelvet is megkérdőjelezi. Az őz várható élettartamáról csak becsléseink vannak, valahol 10 és 20 év közé tehető. A szabad természetben a tíz év valószínűsíthető. Nem tudjuk biztosan azt sem, hogy a maximális életkorban van-e eltérés a mezei és erdei élőhelyeken élő populációk között, és ha igen, mekkora. Feltételezés csupán, miszerint az erdei biotópokon élő őzállomány átlagos életkora alacsonyabb. Az igazság ezzel szemben az, hogy a pontos kort Haszon Jó húsz évvel ezelőtt, amikor arról kezdtem beszélni, hogy az agancs tömegének alakulása nem genetikai eredetű, nézetemmel bizony sokszor még a gyakorló vadászemberek között sem arattam osztatlan sikert. Nemegyszer éjszakába nyúló szakmai vitákba keveredtünk, de a több évtizedes, megkövesedett elméletekkel nehéz volt szembeszállni. Pedig már akkor nem egy szakember, hivatásos vadász volt ezen az állásponton. Elég csak a tolnai Faddi Vadásztársaság eredményeit megemlíteni, ahol az agancs tömegének kimutatható növekedését érték el, mégpedig minőségi takarmányozással és ásványi anyagok adagolásával. Genetika és élőhely A nyolcvanas évek végére mind többen belátták, hogy az őz agancsának formája és tömege nem pusztán genetikai kérdés. E felismerésben a véletlen és az évtized vége felé a vadásztársaságokra nehezedő gazdasági gondok is szerepet játszhattak. Sok nagyvadas vadásztársaság főképp felsőbb szakmai utasításra igyekezett az addig töltelék április Takács Sz.

4 Erdõn, mezõn egyéves korig tudjuk biztosan megállapítani, mégpedig a teljes fogváltás megtörténtéig. Ezt követően már csak becslésről beszélhetünk, még akkor is, ha az összes kormeghatározó tényezőt figyelembe vesszük. Éppen ezért enyhén szólva is nagyképűség az év szerinti kormeghatározás. Nélkülöz minden racionalitást, és valljuk be, minden szakmai alázatot is. Lehetetlenség meghatározni az előttünk álló bakról, vagy akár a már kézben tartott agancsáról, hogy az hányadik életévében jár(t). Be lehet sorolni fiatalnak, de középkorúnak is. Ugyanez a helyzet a közép-öreg korosztály határmezsgyéjén levő bakokkal is. Sokkal korrektebb lenne a korosztály szerinti becslés. Kulmináció, az agancs fejlődése és hanyatlása Az elmúlt évtizedekben sokat foglalkoztam e témával; videóztam és fotóztam a területen élő bakokat. Többségükről mégsem merném kijelenteni, hogy ez és ez a bak ilyen vagy olyan agancsot hordott a fején az elmúlt évben. Az őzbak viselkedésében, habitusában is túlságosan homogén faj. Még az sem biztos (főleg alföldi területeken), hogy az egyes bakok ugyanarra a területre állnak-e be a téli csapatok felbomlása után, mint az előző évben. Persze akadnak kivételek, mert előfordul, hogy olyan egyedi jegyeket hordoznak pl. maradandó sérülést vagy jellegzetes testi elváltozást, aminek se- Fiatal korosztályú bak. Tompa rövid ágvégek, vékony, befelé hajló agancstőcsont, keskeny koponya. Középkorú bak koponyája, vízszintes agancstőcsontok, elhegyesedő ágvégek, az agancs tömege a középső harmadra esik. Öreg, visszarakott agancsú bak, szétálló agancstőcsontok április

5 Erdõn, mezõn A korbecslési jegyek az agancson, koponyán Ahhoz, hogy a korbecslést el tudjuk végezni, a különböző jellemzőket összességében kell megvizsgálnunk, beleértve az őzbak elejtését megelőző, majd azt követő tényezőket is. Nagy biztonsággal csak így lehet az elejtett őzbak korosztályát megállapítani. Minél több idevonatkozó információt veszünk figyelembe, annál pontosabb lesz a becslés, nem elég csupáncsak az agancs és a fogazat szemrevételezése. A korbecslési jellemzők a következők: az agancs, az agancstőcsont, a homlokcsont, a koponyavarratok, a koponyacsont vastagsága, a homlokcsont szélessége, az orrsövényporc csontosodásának mértéke, a fogazat kopásának mértéke, valamint a koponya alsó részén található agykamra és orrcsont közötti részen elhelyezkedő porc állapota. Fiatal korosztályú az őzbak, ha a koponya csontfala vékony, áttetsző, az orrsövény több mint kétharmada porcos állományú, ha a homlokcsontvarratok dombszerűen kiemelkedők. A koszorúk síkja mintegy V alakot zár be az agancstővel. Az alsó és felső fogsor zárt, éles peremekkel, jóformán teljesen kopásmentesek, a fekete rajzolat élesen elüt a fehér fogzománctól. Az agancs harmadolásakor a tömeg a felső és középső harmadra esik. Az ágvégek tompák. Középkorosztályú a bak, ha a homlokcsont széles, az agancstőcsontok a koszorúval egy síkba esnek, az orrsövényporc az orrcsontban félig elcsontosodott állományú, a fogazat nagyobb mértékben kopott az alsó fogsoron, éles peremek már sehol sem láthatók, a fekete rajzolat elmosódottabb. Az agancs harmadolásakor a tömeg az agancsszár közepére és alsó harmadára esik, de ez nem különül még el határozottan a felső harmadtól. Az ágak többnyire hoszszúak, hegyesedők, a rózsák nagyok, szélesek. Öreg korosztályú a bak, ha a koponyavarratok síkban állnak a homlokcsonttal, felületük sima, az orrsövényporc csontosodása csaknem teljesen végig ér az orrcsontban. Az agancstőcsont jobbára megvastagodott, sokszor barázdált, fordított V alakot zár be a koszorú síkjával. A fogazat az alsó és felső fogsoron is erősen kopott, sokszor sérült. Az agancson a súly az alsó harmadra esik. Az ágak rövidek vagy hiányosak, az agancsszár felfelé elvékonyodó, a rózsa nagy, széles, esetleg vékony, lecsurgó. Óvok mindenkit attól, hogy egy-egy testi jellemző vagy pusztán csak az agancs alapján becsüljön kort. Ugyanez áll a fogazat kopásának mértékére is, mert ez sokszor attól is függ, hogy az adott bak milyen élőhelyen él, ott milyen a talaj szerkezete, de lehet alkati tulajdonság is. És a terepen? A legfontosabb az állományunk teljes körű ismerete. Ez a záloga a sikeres vadászatnak, és annak, hogy minél kevesebbet tévedjünk. Igyekezzünk számba venni a különböző korosztályú bakokat, és minél több olyan jellemzőt regisztrálni, amelyek segítségével gyorsan be tudjuk majd azonosítani az őzet. Ez leginkább a tavaszi őzbak szezon kezdetén fog sokat segíteni, amikor nagyobb mennyiséget rövid idő alatt kell majd kilövetni. Az előkészítő munkának a legfontosabb mozzanata a korosztályok szerinti elkülönítés. Lehetőleg kíméljük a fiatal korosztályt, ha mégis meg kell húznunk az elsütőbillentyűt, akkor inkább az egy évet betöltő egyedekből lőjünk ki. Az egyéves bakokból feleslegesen túl sok marad a területeken. Az egyévesnél idősebb, de még a fiatal korosztályú bakokra következetesen vigyázzunk, hiszen belőlük az évek folyamán még bármi lehet, ők képezik az utánpótlást. Még akkor is kíméljük őket, ha az agancs esetleg selejt. A fiatal bakokra jellemző a vékony, törékeny testalkat, a kíváncsi természet és az élénk tekintet. A területen leggyakrabban velük találkozunk, általában bizalmasak, sokszor még napközben is úton vannak, nagy területeket járnak be. Riasztó hangjukat hosszan hallatják. A tavaszi vadászatkor figyeljünk a szőrváltás időszakára, mert könnyen idősebbnek ítélhetjük a már vedlésben levő egyedeket. A középkorosztály képezi állományunk derékhadát. A legtöbb bak ebben a korosztályban rakja fel élete legnagyobb agancsát, ezért a kilövések száma itt a legmagasabb. Sok esetben az agancsvisszarakás jelei már ekkor jelentkeznek. A középkorú bakra jellemző a vastag nyak, erős testalkat és a jellegzetes kutyahas. Viselkedése óvatos, területét jól tartja, annak határait rendszeresen ellenőrzi. Riasztó hangja mélyen szól, és sok esetben csak rövid ideig hallatja. Az öreg korosztályú bakok vannak a legkevesebben. Nemcsak ezért, de óvatos viselkedésük miatt is csak ritkán kerülnek szem elé. A leginkább üzekedéskor van esélyünk arra, hogy találkozzunk velük. Kis területeken élnek, többnyire magányosan vagy egy suta társaságában. Hangjukat ritkán hallatják. Az öreg bak alkata többnyire megegyezik az előző korosztályban levőkével. Az idős kor végén levő egyedeknél azonban már itt is jelentős a változás. Testalkata vékony, sovány benyomást kelt, mélyen tartott fejjel lassan mozog. Az élettere igen kis területre szorítkozik. Ritkán kerül szem elé. Mínuszpont, korai visszarakás, örökös közepes Bertóti István szállóigévé vált mondása jut eszembe: Lődd meg, én meg megmondom, miért volt. Bár öreg tanárunk minden bizonnyal csak ironizált, de ha a mindennapi gyakorlatot vettem-veszem alapul, akkor ennek a mondatnak volt valóságalapja. Az őzbak az alföldi vadászterületeken még mindig anyagi forrást jelent. Nem az adott vadásztársaság tagjainak vadászati lehetőségét növeli, hiszen a tagdíj mértéke nem éri el azt a szintet, hogy ezzel a külföldi vagy a belföldi bérvadászatot kiválthatná. Ettől kezdve az a meghatározó gazdasági irányelv, hogy minél nagyobb agancstömegű őzbakok kerüljenek terítékre. Elég kétséges az, hogy egy 500 gramm feletti bakot azért elengedne vadásztatáskor egy hivatásos vadász, mert történetesen a bak fiatal. Lévén a hivatásos vadász anyagilag is függ az eredményességtől. Az sajnos végképp nem bizonyított, hogy a nagy agancssúlyú fiatal bakok a következő évben hozzák-e ismételten ugyanazt a tömeget. Mások és a magam tapasztalata alapján állíthatom, hogy ez nem jellemző. Sokan visszasírják a mínuszpont rendszerét, mondván, hogy nem volt ennyi hibás kilövés, mint mostanság. Ez bizony igaz. De nem is került enynyi bak terítékre! Úgy látom, az arányokat tekintve nincs több vagy kevesebb hibás kilövés, mint ezelőtt. Általában a bírálóbizottságok nagyon is tisztában voltak a vadásztató hivatásos vadász nem könnyű helyzetével, és gyakran alkalmazták a korai visszarakás vagy az örökös közepes minősítést. Ez persze csak kényszerű védekezés volt egy szakmailag rossz alapokon nyugvó védelmi rendszer ellen. Annál is inkább, mert nem tudhatjuk, hogy az elbírált bak tényleg a korai visszarakás sajnálatos hibájába esett, vagy csak kifogott egy rossz évet. Az örökös közepesről sem tudjuk azt, hogy tényleg örökös-e a közepessége. A mínuszpont rendszer nemcsak azért volt elhibázott, mert lineárisan kezelte a kor, az agancsfejlődés, a kulmináció és az agancs hanyatlásának viszonyát, hanem azért is, mert ezt genetikai alapokra helyezte, felosztva egy adott biotópon élő állományt jó és gyenge képességű bakokra. Mi lehetne a megoldás? Meggyőződésem szerint nagy még a bizonytalanság az őz kormeghatározásában. Márpedig lényeges adatok nélkül nehéz bármiféle következtetéseket levonni. Szükség volna egy olyan rövid és hosszú távú kutatási programra, amely az őz életkorát vizsgálná, nemekre, élőhelyekre lebontva. A vizsgálatot vadászterületeken kellene elvégezni, egyéves kort még be nem töltött egyedek befogásával és megjelölésével. A befogást a téli időszakban kellene végrehajtani, mert a befogással járó stressz ekkor a legkisebb. A megjelölt őzeket vizuálisan jól észlelhető, különböző színű fülkrotáliával kellene ellátni, amely tartalmazna egy azonosító számot és a vadászterület kódszámát, így nyomon lehetne követni a területről történő elvándorlás mértékét is. Az eltérő színű krotáliák az egyes vadgazdálkodási egységeket takarnák és a távcsővel való azonosítást segítenék elő. A befogásnál az lenne a cél, hogy minél nagyobb számban történjen a megjelölés, hogy a vadászattal és az elhullásokkal járó mintakiesés ellenére is elég vizsgálat alá bevont egyed maradjon. (a szerző felvételei) A koponyacsont alsó harmadában levő porckorong teljesen eltűnik öreg korban. A felső fogsor nagymértékű kopása, öreg korú őzbaknál április

6 Vadnyugati szarvasvadászat Halmágyi Takács István A hagyományos amerikai értékrend, amely hajdanában felvirágoztatta az Egyesült Államokat, mára kiveszőfélben van. Leginkább még a Közép-Nyugat klasszikus western államaiban maradt meg, közülük is leginkább Montanában. Oda utazni tehát nemcsak izgalmas vadásztúra, de kicsit időutazás is. Ha az USA-ban akar vadászni az ember, sok előkészület szükséges. Először a vízum, amit csak ala- Hettmann, azaz Hettmann Károly várt. Hajdanában A repülőtéren a legendás vadászvezető, Charlie pos ellenőrzés után adnak meg már akinek megadják. Aztán a fegyverbeviteli engedély, ezt is több de elszállt felette az idő. Nyugdíjasként pénzért nem Alaszka talán legelismertebb hivatásos vadásza volt, hónappal a tervezett utazás előtt el kell kezdeni intézni, hogy idejére meglegyen. Aztán következik a készítette elő vadászatunkat, segítsége nélkül nehe- vadásztat, de szerencsére barátságból még igen. Ő kilövési engedély, a tag. Ha hivatásos vadásztató zebben boldogultunk volna. Vele állt össze kis csapatunk: egy montanai, egy wisconsini, egy ontariói cég vendégeként vadászik az ember, akkor ezt tőlük kapja. Ha azonban maga akar vadászni ahogy mi és én, persze mind a négyen magyarok., akkor sorshúzáson kell részt vennie. Nekünk kedvezett a szerencse, nyertünk. Jegyünk öszvérszarvas tooth Hills) lábánál, egy farmer területén vadász- Az első napokban a Medvefog-hegység (Bear- és fehérfarkú szarvas elejtésére egyaránt feljogosít. tunk. Béreltük tőle a vendégházat, cserébe megengedte, hogy vadásszunk a földjén. A farm kinézete Ezen a vidéken előfordul mindkettő, de mi öszvérszarvasra megyünk. Bár a többiek már számos példányt elejtettek, és még én is lőttem már ilyen vadat, koztunk, de sajnos vaddal is alig. Éjszaka ugyan az ötvenes éveket idézte. Más vadásszal nem talál- vonz bennünket ez a dámvadhoz hasonló méretű, a szép számmal váltottak ki a mezőgazdasági területekre az öszvérszarvasok, de még sötétben vissza gímre formázó külsejű, jellegzetes amerikai szarvas. is jemről a sapkát. Mégis láttunk fehérfarkú szarvast és öszvérszarvast is. Én lőhettem is volna, de kicsinek ítéltük a trófeát. Másnap reggel ugyanoda tértünk vissza. Egyedül cserkeltem a fagyos hajnalon. A lassan gyengülő szél elnyomta lépteim zaját. Egy alvó sutát és gidáját alig húsz méterre beloptam, mikor a suta meghallott, és felemelte a fejét. Később egy kis bakot cserkeltem be. Trófeája semmitmondó volt, de úgy élveztem a cserkelést, hogy elhatároztam, meglövöm, és ezzel koronázom meg a reggelt. Vagy másfél száz méterre lehetett, mikor rálőttem, rövid halálvágta után összerogyott. Karcsi hümmögött, hogy ennél nagyobbat is kaphattunk volna, de én nem bántam. Az agancs bizony tértek a Yellowstone folyó völgyének meredek, szakadékok szabdalta oldalába. Igaz, az időjárás sem kicsi, de az élmény annál nagyobb, szebb volt. Egy kedvezett a vadászatnak, viharos szél fújt. Wisconsinba szakadt magyar barátunk azért lőtt egy köze- Délután a ranch másik, általunk ismeretlen részét kilövési engedélyem így is maradt. pes bakot az utolsó reggeli cserkelésen. Alaposan fedeztük fel, hogy tájékozódjunk a másnapi vadászat előtt. Többfelé láttunk nagy csapatokban vil- megizzadtunk, mire felvonszoltuk a mély vágás aljábóllásszarvú antilopokat, de ezeknek már elmúlt a szezonja. Aztán az egyik völgyben hatalmas agancsú A tapasztaltak alapján otthagytuk a Medvefoghegység vidékét. Egy majdnem hektáros öszvérszarvas bakot pillantottunk meg. Sajnos, pont ranch tulajdonosa megengedte nekünk, hogy vadásszunk a földjén. Egy másik montanai barátunk távcsöveztük a kapitális vadat. Vártunk, hátha átvált az a völgy egy másik földtulajdonosé volt, így hiába (naná, hogy ő is magyar!) közbenjárásának köszönhettük a vendéglátást, mert ez a rancher nem szo- mi várna rá, nem mozdult. Búsan hagytuk ott. a tilosból a szabadba, de mintha tudta volna, hogy kott idegen vadászokat beengedni a birtokára. Itt aztán igazi vadászparadicsomba csöppentünk. és tarvad került a szemünk elé. Aztán egy tisztes ba- A következő nap reggelén eleinte csupa kölyökbak Az első este egy sziklás hegyen cserkeltünk. kot láttunk sutájával de ezt is egy beékelődött területen, amely nem meghívónk tulajdona volt. Olyan viharos szél volt, hogy többször lefújta a fe- Néhány április

7 Kuriózum fénykép után továbbálltunk. Annál jobban örültünk, mikor kicsit odább kiderült, hogy a beékelődött terület tulajdonosa megengedi a vadászatot a területén, csak be kell iratkozni. Másnap reggelre mindjárt be is írtuk Tamás barátunkat, aki eddig még nem lőtt semmit. Lassan eltűntek a vadak, közel delelőre járt az idő. Mi is megpihentünk egy tisztáson. Erőt gyűjtöttünk, mert másodjára valami nagyobbacskát szerettem volna elejteni. Nem így sikerült. A déli pihenő után egymás után láttuk a bakokat. Ha nem restelltem volna, akár a terepjáró ablakán kipuskázva is lőhettem volna átlagos trófeájú öszvérszarvast. De ahogy egyre többet láttunk, úgy egyre jobban válogattunk. Végül is hét becsületes agancsot viselő, becserkelhetőnek ítélt szarvast hagytunk ott, abban bízva, hogy még jobbra fogunk bukkanni. Aki keres, talál. A régi mondás ezúttal is beigazolódott. Az egyik gerincről lepillantva öszvérszarvasból álló rudlit pillantottunk meg. Mind sutavad, de volt közöttük két bika is. Az egyik szép közepes trófeájú átlagbak. Hanem a másik! Agancsa szokatlan világos színben világított. Ahogy a keresőtávcsőben megláttam, bokámig leizzadtam. Mert egy barkában maradt, abnormis bak legelészett alattunk. Ráadásul agancsa Salvador Dalit idéző szürrealisztikus ágakkal, bogokkal, csavarodásokkal ékeskedett. Számomra egy ilyen rendellenes trófea sokkal kívánatosabb, mint egy szabályos. Mindenáron meg akartam lőni. Szívesen állítanám, hogy komoly vadászteljesítmény volt az elejtése, de nem mondanék igazat. Alig méterrel csúsztam közelebb, ott letámasztott fegyverrel céloztam meg. A korrekt blattlövésre megugrott, de aztán lassan lefeküdt. Megvolt! Jókora kerülővel tudtunk lemenni a zsákmányhoz. A rudli többi tagja pedig nemhogy nem szaladt világgá, de alig méterre tovább legelészett, míg mi fényképeztünk, örültünk, zsigereltünk. (a szerző felvételei) Közelebbről meglátva a teljesen abnormis trófeát, még nagyobb volt boldogságom. Odahaza parókás őzbakot már zsákmányoltam, sőt parókás gímbikát is, pedig az jóval ritkább. De hogy parókás öszvérszarvas! Zsigereléskor láttuk, hogy rendhagyó, barkában maradt trófeája ennek az állatnak is heresérülés eredménye. Este persze nagy ünneplést csaptunk, hajnalban fel sem ébredtem, mikor Tamás útnak indult, hogy megkísértse szerencséjét a körzetben, ahová beírtuk. Mikor megjött, már ébren voltam, de olyan hamar visszatért, hogy azt hittem, közbejött valami. De nem, a terepjáró platóján pompás öszvérszarvas bika hevert. Sokkal szebb, mint amilyet előző este láttunk és amelyik miatt odaküldtük! Így hát neki is meglett a bakja, sőt, nem is akármilyen. Most bántam csak, hogy első kilövési engedélyemet hebehurgyán elhasználtam egy semmitmondó bakocskára. De késő bánat eb gondolat. Míg mi másik magyar barátunk vendégszeretetét élveztük és a környéket jártuk, Karcsi is hozzájutott, hogy a saját vadászjegyét is kihasználja. De nem maga lőtt bikát, hanem élete párjával lövetett egyet! Szinte húsfeldolgozó üzemmé alakult a gazdasági épület, ahol a négy vadat kicsontoztuk, húsukat becsomagoltuk. A trófeák kifőzése preparátorra maradt, mert exportigazolás, állatorvosi engedély is kellett. Végül hárman háromfelé indultunk haza magyarok, a Montanában élő két honfitársunkat otthagyva. Pedig, ha lenne igazság, egy országba repülnénk haza valamennyien. Az amerikai vadászati rendszer annyira különbözik a miénktől, hogy röviden ki kell rá térni. Ott a legtöbb tagállamban a fegyverviselés emberi jog, ha valakit nem tiltanak el tőle, minden külön engedély nélkül lehet vadászfegyvere. Emberi jog a vadászathoz való jog is. A vadászvizsgát, a vadászigazolványt általában nem ismerik. Tervszerű vadászat és állományszabályozás persze arrafelé is van, csak más módszerekkel. Montanában először azt határozzák meg, hogy melyik állatfajtából hány állat kilövését tartják kívánatosnak a következő évben. Ennyi kilövési engedélyt, tag -et fognak kiadni. A teljes mennyiséget két részre osztják: montanai lakosok és nem montanai lakosok részére kiadandó engedélyek. (Ebből a szempontból egy wisconsini vagy Az USA vadászati szabályairól röviden californiai USA állampolgár egy kalap alá esik egy magyarral, mert egyikük sem montanai lakos!) Az engedélyeket demokratikus hagyományaiknak megfelelően sorshúzással osztják szét a jelentkezők között. (Különböző, általában pénzbe kerülő módszerekkel lehet bónuszpontokat szerezni, de az elbírálás alapja a vakszerencse.) Hiába van azonban valakinek vadászfegyvere, vadászati joga és kilövési engedélye, még terület is kell, ahol vadászhat. Arrafelé a vadászati jog szorosan a föld tulajdonjogához kapcsolódik. Állami tulajdonú területen tehát bárki vadászhat, aki egyébként rendelkezik a szükséges feltételekkel. Hivatásos vezető nem szükséges, tehát egy magyar állampolgár is vadászhat kísérő nélkül az állami területeken. Persze éppen ezért ezekbe a revírekbe járnak a legtöbben vadászni, tehát ott a legzavartabb a vadállomány. Jobb a helyzet a magántulajdonú területeken. Ott az vadászhat, akinek a tulajdonos megengedi. Van olyan földtulajdonos, aki válogatás nélkül bárkit beenged a területére vadászni, csak fizessen érte valamit. Van, aki az állami vadvédelmi szolgálatra bízza a területe vadászati üzemeltetését, ilyen helyeken napijeggyel lehet vadászni. Érkezési sorrendben adják, a jegy a kijelölt biztonsági körzetre érvényes. Más földtulajdonosok egyéni döntés alapján szelektálnak, megint mások senkit sem engednek be a földjükre. (Megjegyzendő, hogy a fenti szabályozás részleteiben eltér az USA egyes tagállamaiban pl. Alaszkában kötelező a hivatásos vezető, azaz guide, de alapelveit tekintve azonos.) 13

8 Vadászmozaik Lurkó kalandjai A solymász, a kutyája és a héja Harmadik éve, napi rendszerességgel gyakorlunk kutyámmal a kora reggeli órákban. Az egyik nap feltűnt, hogy egy vadászathoz megfelelően öltözött, hasonszőrű megszállott rója a mezőt. Kezén madár ült, lábánál egy kis kajla drótszőrű magyar vizsla masírozott. Barátságunk szinte azonnal megköttetett. Ettől kezdve rendszeresen találkoztunk Ferivel, a solymásszal, Cselessel, a vizslával, Pirivel, a héjával. Ezek az alkalmak mindnyájunknak hasznosak voltak. Lurkóval bepillantást nyerhettünk a solymászat rejtelmeibe, mi viszont hathatós segítséget nyújtottunk a kis drótos fejlődésében. Fél év után a két kutya már egymásnak szekundált. Eljött az idő, hogy élesben gyakoroljunk. Szerencsére solymász barátunk engedélyt kapott az egyik közeli vadásztársaságtól a gyakorlásra. Az egyik ilyen alkalommal közösen hajtottunk egy kiszemelt nádast. Fácánt ugrasztottunk meg, barátom karjáról indult Piri, de nem volt esély, a vadászmadár rövid üldözés után egy közeli fa jó kilátást nyújtó ágára telepedett. Míg solymász és madara a karra való behívás szép, de nem mindig rövid ceremóniáját végezte, Lurkóval újabb keresésbe fogtunk. Ez hamar eredményre vezetett. Kutyám olyan vadmegállást produkált, hogy kétségem sem lehetett, itt a következő lehetőség a zsákmányszerzésre. Áll a kutya, de most mit tegyek? Ha kitaposom, akkor a héja a fáról gazdája közreműködése nélkül indul el. Ezt nem tehettem meg barátaimmal. Ott hagytam Lurkót és lassan hozzájuk sétáltam. Eltelt vagy tíz perc, mire Piri a gazda karjára érkezett. Rövid szerelvényigazítás után közöltem, hogy kutyám vadat áll. Mivel ez eltelt idő és a távolság nagynak tűnt, barátomon a kétkedés jellegzetes jeleit véltem felfedezni, de már robogtunk is a helyszínre. A többi már a klasszikus módon zajlott. A vadász, karján a héjával, kitaposta a fácánkakast, indította a vadászmadarat. Gyönyörű látvány volt! Kubicza Ferenc Legutóbbi lapszámunk böngészőjében a lenti termék ára tévesen jelent meg. Az érdeklődő olvasóktól és hirdető partnerünktől elnézést kérünk. A szerkesztőség Új Berretta bock Ha Beretta, akkor Modell Silver Pigeon, ötlik eszébe először a sörétlövészeknek erről a híres cégről. Ám hamarosan más lesz a helyzet, mert piacra kerül a Modell SV10 Perennia sörétes bockjuk, amely ugyan egybillentyűs megoldású, és külalakján viseli a többé-kevésbé tipikus Beretta jegyeket, de nem valamiféle továbbfejlesztése az Ezüst Galambnak, hanem teljesen más konstrukció, elkészítéséhez nem kevesebb, mint hét új szabadalmat használtak fel! További ismereteket a honlapról szerezhetünk be erről az érdekes vadonatúj fegyverről. K. L április

9 Dr. Vadász Utazó trófeák Mind több magyar vadász jut el külföldre vadászni. Ha a vadászat sikeres, természetesen a zsákmány trófeáját szeretnék hazahozni. A meglepetés gyakran a vámnál éri őket. Az effajta kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes röviden áttekinteni, melyek a leg fontosabb előírások. A trófeák nemzetközi határokon keresztül történő mozgatására elsősorban a Washingtoni Egyezmény, vagy más néven a CITES (Convention of International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) nemzetközi egyezmény előírásai, hazahozatalukra ezen felül az Európai Unió vonatkozó, a CITES szabályokkal nagyjából egyező, de annál néha szigorúbb előírásai vonatkoznak, amelyek a hazai jogrendszernek is részei. Itt csak a vadászokat érintő, trófea-hazahozatali szempontból foglalkozunk a kérdéssel. Míg a CITES A, B és C mellékletre osztja az érintett trófeákat, addig az Unió 1., 2., 3. és 4. mellékletre. Így a szabályozás nehezebben követhető. Egyszerűsítve, a rendszer lényege a következő: egyes állatok trófeáinak behozatalára csak közérdekből adható engedély ún. természetvédelmi engedély, vadászemlék céljából nem; más állatok trófeáinak behozatalára a célország (azaz Magyarország) által előzetesen kiadott behozatali engedély és az elejtés országa által kiadott kiviteli engedély alapján van lehetőség; ismét más állatok trófeáinak behozatala az elejtés országa által kiadott kiviteli engedély alapján lehetséges. Fontos tudnivaló tehát, hogy az a tény, hogy az elejtés országa szintén CITES tagország, és kiadja a szabályos kiviteli engedélyt, önmagában nem minden esetben elegendő a törvényes behozatalhoz. Ha az elejtés helye szintén uniós tagország, úgy másféle (sárga színű) okmány helyettesíti a kiviteli engedélyt. Az alábbiakban kizárólag tájékoztató jelleggel ismertetjük néhány tipikusnak mondható állatfaj trófeáira vonatkozó előírásokat: Barnamedve csak közérdekből hozható be! Hiába történt az elejtés CITES tagországban törvényesen, hiába adtak ki CITES kiviteli engedélyt, hazánkba vadászemlékként nem hozható be. Az észak-amerikai grizzlymedve is barnamedve. Ugyanez a szabály vonatkozik az Erdélyben (a mai Románia területén) lőtt medvékre is. A barnamedvére vonatkozó szabályozás várhatóan néhány hónapon belül enyhül. Feketemedve kiviteli engedéllyel behozható. Jegesmedve kiviteli engedéllyel behozható. Zerge csak közérdekből hozható be! Hazánkba vadászemlékként nem hozható be. A zergére vonatkozó szabályozás várhatóan néhány hónapon belül enyhül. Oroszlán kiviteli és behozatali engedéllyel behozható. Leopárd kiviteli és behozatali engedéllyel behozható. Gepárd kiviteli és behozatali engedéllyel behozható. Puma kiviteli és behozatali engedéllyel behozható. Hiúz, vadmacska csak közérdekből hozható be. Ahogy a barnamedve és a zerge, hazánkba vadászemlékként nem hozható be. Farkas csak közérdekből hozható be! Az összes alfajra vonatkozik, hogy hazánkba vadászemlékként nem hozható be. Zebra kiviteli engedéllyel behozható. Elefánt egyes országokból a behozatalhoz elegendő a kiviteli engedély (Botswana, Dél-Afrika, Namíbia, Zimbabwe), más országokból kiviteli és behozatali engedéllyel hozható be. Afrikai orrszarvú Dél-Afrikából a szélesszájú orrszarvú trófeája kiviteli engedély alapján behozható. Nílusi víziló egyes országokból kiviteli engedély alapján behozható. Markhor kiviteli és behozatali engedéllyel hozható be. Siketfajd, nyírfajd csak közérdekből hozható be! Hazánkba vadászemlékként nem hozható be. 17

10 Dr. Vadász A jogellenes behozatal a Büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedet, és ezen túl még természetvédelmi bírságot is von maga után. Ezért a tervezett külföldi vadászat előtt feltétlenül indokolt pontosan tájékozódni és a szabályoknak megfelelően eljárni. A legtöbb vadásztató iroda gondoskodik erről, de mivel a felelősség a vadászé, kockázatos lehet kizárólag rájuk hagyatkozni. A legfontosabb jogforrások a évi XXXII. törvény, a 348/2006. (XII. 23.) Korm.-rendelet és a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. Mivel a jogszabályok értelmezése nem mindig egyszerű, mivel egyes területekre, egyes alfajokra eltérő rendelkezések vonatkoznak, érdemes hivatalos tájékoztatást kérni az elejteni tervezett vadfaj trófeájának behozatalára vonatkozó szabályokról. Ha előzetes behozatali engedélyre van szükség, azt már az elindulás előtt be kell szerezni. Bővebb információk találhatók a honlapon, és célszerű felvenni a kapcsolatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (1/ ). Fontos lehet, hogy a CITES A melléklete szerinti állatfajok esetében az is bejelentési kötelezettség alá esik, ha valakinek korábbról ilyen trófea van a birtokában, akkor is, ha az a megszerzés idején teljesen törvényesen jutott az illető birtokába. Tehát a nagypapától örökölt medvebőrt, zergetollat, siketfajd faroktollát is be kell jelenteni. Ilyen bejelentések eddig nem nagyon történtek, de nem lehet tudni, mikor és kit fognak ellenőrizni a jövőben. A fenti, vázlatosan ismertetett szabályok vadászszemmel nézve sok következetlenséget, életszerűtlen előírást tartalmaznak. Nehéz megérteni, hogy a nemzetközi egyezménnyel védett, szigorúan korlátozottan vadászható jegesmedve behozatala miért sokkal egyszerűbb, mint az évente nagy számban, törvényesen elejtett erdélyi barnamedvéé. De az állampolgár nem válogathat a tekintetben, mely törvényeket akar, melyeket nem akar betartani. Véleménye persze lehet. H. T. I. (Dr. Takács Zoltán felvételei)

11 Erdõn, mezõn Az erdei nyúl Márok Tamás A mezei nyúl (Lepus europaeus) fő élőhelyeként a nagy nyílt síkságokat szokták emlegetni. Nálunk elsősorban a legelőkön, réteken, télen a szántásokban, répaföldeken, a kelő vetésekben találkozunk vele. A parcellák szegélyeit kedveli. A nagy tengerszint feletti magasságot és az egybefüggő erdőket elkerüli. Az igazi nyúlvadászat ideje november december, helyszíne pedig a végtelen alföld. Nagyszámú hajtósereg kívántatik. Legjobb, ha fagy van és nem túl mély hó. Akkor pattognak legszebben a nyulak, akkor esik rájuk a legsportosabb lövés, akkor nyújtják a legszebb látványt. A mezei nyúl jellegzetes menekülő állat, hosszú fülei, a fej két oldalán elhelyezkedő szemei, jó szaglása az ellenség minél előbbi Márok Ilyen faj, persze, nem létezik, itthon csak mezei és üregi nyulat ismerünk. Ám ha jól meggondoljuk, mindkettőt számba vehetjük erdeiként is. Még akkor is, ha két különböző fajról van szó, és egyiket sem erdei állatként könyveltük el. fölismerését szolgálják, hosszú, izmos lábai pedig a gyors és kitartó menekülést. (Többek között a szakácsok legnagyobb örömére) főképp hátsó combjai erőteljesek, hisz vágta közben azokkal rúgja magát előre. Fekete István a távcső kapcsán azt írja: csak a magyar parasztnak szabadna megengedni, hogy elnevezzen dolgokat. A falusi emberek ugyanis egyszerűen messzelátónak hívják nélkülözhetetlen eszközünket. A népnyelv hasonló találékonysággal nevezi a mezei nyulat vadnyúlnak. Aki valaha megkísérelt már fölnevelni vadon fogott süldőt, avagy tenyésztéssel próbálta szaporítani állományát, az jól tudja, hogy az bizony soha nem szelídül meg, a fogságot rosszul tűri, gyakran bele is pusztul. Erdőszélek, fasorok Azt hiszem, keveset beszélünk róla, hogy a mezei nyúl nagyon kedveli az erdőt is. Ha igazán hidegre fordul az idő, vagy erős szél fúj, szívesen húzódik be az erdőszélekbe, fasorokba. Különösen a napsütötte, száraz aljú, füves aljú szálasokat kedveli, az akácost, a nyarast vagy a tölgyest. Fenyőben ritkán találkozunk vele, mert annak az aljára kevesebb fény jut. Téli apróvadhajtásokon a kisebb-nagyobb erdőfoltokban biztos számíthatunk nyúlra, különösen a hajtás elején és végén. A mezei nyúl ugyanis az erdőnek is a szegélyében szeret elfeküdni. Beljebb csak akkor megy, ha hajtjuk. Az erdőben meglőni a nyulat néha nehezebb, néha könnyebb. Egyrészt alaposan meg kell fontolnunk, hol is állnak a szomszédaink. Azt is tekintetbe kell venni, hogy a növényzeten a sörétraj gurulatot kaphat. A fedett terepen a nyúl lassabban menekül, mint kint, a vetésen, hisz neki is utat kell keresnie, sőt olykor még tájékozódni is kell. Ilyenkor könynyebb eltalálni. Másfelől viszont, ha az erdő alja bokros, odadobott lövésünk is megbokrosodhat, a sörétszemeknek csak egy része hatol át a sűrűségen, s a célba vett fülest csak pár szem éri el. Nyúlvadászaton egyébként is gyakori, hogy a megsörétezett zsákmány elvész, még sűrűbben előfordul ez a sűrűben. Ilyenkor tesz nagy szolgálatot a jó vizsla. Legfontosabb tulajdonsága, hogy csak a sebzett vadat hajszolja. A kutya kifinomult érzékszerveivel nálunk sokszorta pontosabban állapítja meg, hogy a vad kapott-e, azaz elérte-e a lövés. Nyomban utánaveti magát a nyúlnak, ha az csak egy kicsit is megbillen, és addig követi, amíg csak el nem esik. Vagy ha csak meglassul, elfogja. Ezek a sebzett nyulak erdőben még gyakrabban vesznek el, mint szabad területen, hiszen pillanatok alatt eltűnnek a szemünk elől. A mezei nyúl erdei vadászata nem kevés izgalmat, különleges élményt rejt magában. Kotoréklakó Az üregi nyúl (Oryclotagus cuniculus) nemcsak másik családból származik, de testfölépítése és életstratégiája is merőben más. Föld alatti kotorékban lakik, amely egyszerre jelent biztonságos bölcsőt a nyúlfiaknak és menedéket a felnőtteknek. A mezei nyúl gyermekei szőrösen, nyitott szemmel szó szerint meglátják a napvilágot, hisz a földre épített fészek, amibe beleszületnek, veszélyes, életük azon múlik, milyen hamar tudják elhagyni. Az kis üregik viszont vakok és csupaszok, hisz a föld mélyén van idejük kifejlődni. Az üreginek a héjától a rókán át a kóbor kutyáig és az emberig sok ellensége van, ám ezek elől biztos védelmet talál üregében. Ott csak a görények zaklatják. Föld alatti lakásától nem szívesen távolodik el messzire, s ezért izomzata is a rövid, gyors menekülésre alakult ki. Tüdeje is kicsi, hosszú vágtákhoz nem ad elég oxigént. A kotorékba bújó kiniglinek a lábai rövidebbek, hátsója kevésbé izmos. Viszont mellsői igencsak erőteljesek a sok kaparástól. Elsősorban ott talál magának megfelelő élőhelyet, ahol akad elég táplálék, s a talaj elég kötött ahhoz, hogy várait kiépítse. Télen fő elesége fák és bokrok kérge, ezért ő is eléggé kötődik az erdőhöz, de egyébként kedvező, ha a kortorék bejárata fedett helyen, erdőben, bokrok között nyílik. A Dunántúlon bokros, fákkal tarkított domboldalakban vadásztam rá, az Alföldön pedig kimondottan fenyőerdőben. Ilyen helyen nem könnyű meglőni, hisz hajtva pillanatok alatt hazaér, azaz eltűnik valamelyik föld alatti járatban. De egy bokros domboldalban a görényezés sem egyszerű, hisz a vadászgörények által kihajtott nyúl pillanatok alatt eltűnik a növényzetben, alig pár másodpercünk marad célozni. De egy biztos: mindkét nyúlfajunk erdei vadászata különleges mulatság! április Takács Sz.

12 Erdõn, mezõn Ők hogy csinálják? Elgondolkodtató jelenségek Detrich János A területbérleti szerződések megújítása előtti időszak viharairól annak idején sok vélemény hangzott el. Magyarázgattuk innen is, onnan is, hogy miért jó, meg hogy miért rossz a rendszer. Azt azonban csak sejteni lehetett, hogy nem minden vadásztársunkra vár fényes jövő 2007 tavasza után. Terület nélkül Az sem volt meglepő, hogy nagyon sokan vadászterület nélkül maradtak, gyakorlatilag minden érde- A valóság felülmúlta a képzeletet. Akad ugyan jó mi kárpótlási lehetőség nélkül. Ha a vadásztársaság néhány társaság, amelyeknek sikerült megőrizniük tagjai között volt olyan személy vagy személyek, tagságuk és területük egységét, de a többséget nem akiknek valamilyen módon sikerült a bérleti jogot a ők alkotják. Olyannyira nem, hogy sok társulat még többiek rovására megszerezni, akkor a folytatás nem pereskedik a szomszéddal, esetleg többel is. A vadásztársak személyes emberi kapcsolataiban számos jó pénzért vadászni oda, ahol minimum tíz évet el- is lehetett kétséges. A tagság kimaradó része járhat esetben helyreállíthatatlan károk keletkeztek. Nem töltött, és azt sem ingyen, vagy kereshet másik társaságot már ha egyáltalán talál a lakóhelye köze- is számíthattunk másra az állandó vádaskodások, sértegetésbe menő viták, feljelentések után. Nem lében olyat, ahová fel is veszik nemritkán milliós egy esetben az együttműködésre való képtelenség, a nagyságrendű belépési díjért. Marad a barátok, ismerősök által alkalmanként biztosított meghívásos vitakultúra hiánya, a hibás helyzetértékelés, illetve egy-két oda nem való ember jelenléte addig vezetett, vadászat, amelyet igen nehéz saját terület hiányában hogy egymást jól ismerő, szomszédos társaságok viszonozni, pedig illik. Így biztosan lesz közöttünk, ahelyett, hogy ideális nagyságú ezer hektáros közös területet alakítottak volna ki, eleve kedgyen, mert nem áll módjában azt viszonozni. Más aki inkább lemondja, hogy a meghívásnak eleget tevezőtlen feltételekkel induló, három- és ötezer hektár közötti területet birtokolnak. Nyilvánvaló, hogy lehet viszonozni, de a vadászok között vannak ke- kérdés persze, hogy vadászatot nemcsak vadászattal ekkora területnagysággal is lehet eredményes vadgazdálkodást folytatni, csak nem a lepusztító, kizsahetőségeknek sincsenek bővében. Igen, emlékszem, vésbé tehetős emberek, akik az egyéb honorálási leroló szemlélettel, amely itt tízévente érdekes módon mindig feltámad. itt-ott 2006-ban. Jelentem, ezt tényleg sikerült akinek nincs pénze, az ne vadásszon, hangzott fel elérni. Múlt Jövő? Féltékenyen őrizve A társaságok pedig féltékenyen őrzik a belépési lehetőségeket, ott is, ahol területarányosan még elférne néhány ember. A taglétszám és a terület arányaiban egyébként is nagy a szórás; vannak öt-hatezer hektáros területek, tízegynéhány fős tagsággal, de tudok közel kilencezer hektáros területet, ahol a tagság létszáma meghaladja a hetven főt, bár ebből természetesen kevesebb az aktívan vadászók száma. A fentieknek nem mond ellent az sem, hogy nem megy ritkaságszámba a tagfelvétel, amikor a legutolsó bevételi forrásnak már csak a belépési díj marad. Az ilyen szituáció a csődközeli állapot biztos jele. Talányos tagdíj A gyengébb adottságokkal bíró területek ugyancsak gyenge anyagi háttérrel rendelkező bérlői nagyon nehezen tudnak erőre kapni, és az sem biztos, hogy nem fogják félidőben bedobni a törölközőt. Akik közreműködtek egy terület lerontásában akár aktív, akár passzív formában, és akik mindig csak kivenni tudtak az állományból többnyire rövid távú perspektívákkal, szakszerűtlen módszerekkel, nem voltak képesek megállítani a belső vadorzást és megakadályozni a külsőt, azok a tagdíjemelésekkel befolyó összegektől nem lesznek okosabbak. A pénz pedig elfolyik, mintha ott sem lett volna. Vadgazdálkodás? Hát ahhoz nagyon értünk, főleg ha meg kell lőni és aztán megenni a vadat. Mennyire igazat adok annak, aki az egyik fórumon nem átallotta azt mondani, hogy a sportvadász ne vadgazdálkodjon, mert erre is van szakember, akit meg kell fizetni, hogy ne jusson eszébe valamit fizetség nélkül elvenni, meg hogy számon lehessen kérni a munkáját! Ezzel együtt el kell ismernem, hogy akad a sportvadászok között is a szakmában járatos, jó szemléletű, lelkes ember, és a hivatásosok között pedig olyan, akinek nem kellene ott lennie. Ha azonban elfogadjuk, hogy a rendszerünknek egyik alapeleme a hivatásos vadász mint olyan létezése mást pillanatnyilag nem tehetünk, akkor tartanunk kéne magunkat a fent említett elvhez. Hibás szemléletünknek első számú kárvallottja maga a vadállomány, amelynek óvására, védelmére a vadászeskü szövege emlékeztet, amelyet olyan sokan hangoztatnak nemritkán valós alap nélkül. Akiktől tanulhatnánk A vadásztársaságok bemutatkozását sorozatszerűen képzeljük el, és meg kell mondanom, hogy nem könnyű időről időre a megfelelő alanyokat megtalálni. Természetesen olyanokat keresünk, akik jó példát mutatnak mások számára. Akár azzal, hogy valami különlegeset csinálnak, nagyon jól. Sokan vannak, akiktől tanulhatunk, és az eredményes gazdálkodást folytató kollégák büszkék lehetnek a munkájukra. Sokan azonban nem vállalják a bemutatkozást, s itt érnek össze a dolgok. Nem feltétlenül a szerénység húzódik meg az elzárkózás hátterében. Sokszor hallom mostanában, hogy még csak egy év telt el a területek átrajzolása óta, nem nyugodtak le a kedélyek, aztán nehogy újra sértődés legyen a tudósítás következménye. Sokan mondják, hogy nem csinálnak ők semmi különöset, jobb is, ha senkisem foglalkozik velük, róluk ne mondjon senki rosszat, de jót se. Nemegyszer elhangzik az is, hogy nem tettünk mi semmi rosszat senkinek, mégis haragszik a szomszéd. Egyáltalán ne vigasztaljon senkit, hogy ezekben a dolgokban sok természetes emberi gyarlóság rejtőzik. Mert például amikor valamelyik társaság számára nyilvánvalóvá vált, hogy területének bizonyos részeit képtelen lesz megtartani, akkor rendszerint kiadták a jelszót: lőjünk meg mindent, mert úgysem lesz a miénk. Ez pedig már nem csak amolyan kis, bocsánatos emberi gyarlóság. Szerencsére mindig akad majd olyan ember, aki megvalósítható célokat tűz ki maga elé, és képes lesz azokat személyes kapzsiság nélkül elérni, elkerülve azt is, hogy eközben keresztülgázolna másokon. A vadászati szakmában, a vadásztársadalomban mindig lesznek ilyenek is április

13 Vadászmozaik Vadászkönyvek varázsában Elhunyt Dénes István ( ) Jó egy éve még a Pusztazámori ház tágas nappalijában beszélgettünk, csemegéztünk féltett kincsei között; egyebek mellett a párját ritkító vadászés természetrajzi könyvtárában. Büszkén mutatta Herman Ottó eredeti levelét, s a híres polihisztor megannyi raritásszámba menő munkáját. Csak azt fájlalta, hogy a legteljesebb Herman Ottó életrajz nincs a birtokában. Nem sokkal később, amikor egy antikváriumban megleltem a könyvet, rögvest Istvánra gondoltam. Ez adott apropót a következő, és mint később kiderült, utolsó találkozáshoz. Láthatóan örült, a könyvnek is, a találkozásnak is. Akkor már látszott rajta, hogy valami nagy baj van Aztán peregtek a hetek, s jött a megmásíthatatlan hír, Dénes István nincs többé, hosszú, súlyos betegség után elhunyt. Dénes István nevét minden vadásznak és természetvizsgálónak ismernie kell! Könyvkiadójában csodálatos vadász- és természetkönyvek láttak napvilágot, olyan szerzők munkáit jelentette meg, mint Merán Fülöp, Békés Sándor, Sterbetz István, Ugray Tamás, Márok Tamás, Kovács László, Zoltán János és mások. A sort hosszasan lehet folytatni, hiszen a Nimród Alapítvány sorozatában 15 esztendő alatt 97 vadászkönyv került kiadásra! Akik pedig nem fértek be a könyvsorozatba, azokat más formában jelentette meg. Így jutottak el az olvasókhoz Schmidt Egon, Hangay György, Gyimesi György vagy éppen Halmágyi Takács István munkái. A Magyar Vadászírók Klasszikusai a 21. kötetnél tart. Ha mindent összeszámolunk, 150 fölött van a Dénes Natur Műhely által megjelentetett vadászkönyvek száma. S akkor még nem adtuk hozzá a kamarai évkönyveket, tudományos füzeteket. Döbbenetesen nagy szám! Dénes István szerkesztett, átírt, tárgyalt, kockáztatott. S aki tárgyalt már meg nem értett szerzőkkel vagy türelmetlen nyomdával, nos, az jól tudja, hogy mindez milyen idegőrlő tevékenység. Az évtizedekig tartó folyamatos feszültség pedig kikezdheti az ember egészségét. Dénes István szenvedélyes vadász is volt. Kétszer járt Afrikában, egyebek mellett egy óriási kudu bikát ejtett el. Rengeteg tapasztalata, élménye volt, de ő mégsem írt. Így utólag azt kell mondanom, nagy kár. A Dénes Natur Műhely Könyvkiadó Dénes István szellemében továbbra is az igényes könyvek kiadója marad. Felesége és lánya folytatják a munkát. Kovács Zsolt Preparátor Világbajnokság Az Európában elsőként megrendezett Preparátor Világbajnokság (The World Taxidermy Championships WTC) megszervezésére és lebonyolítására Salzburg városa kapott lehetőséget. Idén a városi aréna biztosította a taxidermia legrangosabb megmérettetésének a helyszínét, melyet a nagyközönség február között tekinthetett meg, mégpedig a horgász és vadász szakkiállítással egybekötve. Összesen két hazai preparátor vett részt a versenyen, magamat is beleértve. Kollégám Pünkösti Zsombor az Európai Taxidermia Szövetség különdíját (ETF Award) vitte el egy erdei szalonka (S. rusticola) Mimikri c. munkájával. A versenyzők három kategóriában (master, professional, novice) mérettették meg magukat, melyeken belül 16 különféle, speciális versenyszám volt. A munkákat február között lehetett leadni, majd az ezt követő három napban végezték el a bírálatot. A nevezett munkákat kategóriánként sorakoztatták fel. A gyártó, kereskedelmi háttéripar is képviseltette magát, így akinek különböző protézisekre, műtestekre, speciális üvegszemekre, konzerváló anyagokra stb. volt szüksége, az minden mennyiségben és minőségben megkaphatta. További információk: com. Barkóczi Csaba 2008 április

14 Jeep Wrangler Terepen repesztve Kasza László Ilyen autót azok vásárolnak, akik komolyan gondolják a terepezést. A Jeep minden alkatrészét erre tervezték. Nincsenek flancos, érzékeny megoldások, csak elnyűhetetlen, időtálló technika, átdolgozva az új kor követelményeinek megfelelően. Az új Wrangler továbbra is megmaradt hamisítatlan, kőkemény terepjárónak. Férfias szerkezet Az, hogy nem városi puhányoknak tervezték, a kezelőszervek működtetésében is megmutatkozik. Határozott, férfias mozdulatok kellenek, a kuplungpedáltól (manuális váltó esetén) az indexkarig. A gázpedál hosszú útja a padlólemezig normál körülmények közt zavaró lehet, terepezéskor viszont finomabban adagolhatjuk a gázt emiatt. Ellenkező esetben könnyen előfordulhatna, hogy a hirtelen gázfröccs hatására kipörögnek a kerekek és elvesztik tapadásukat egy olyan akadály leküzdése közben, amit egyébként az alapjáratot nem sokkal meghaladó fordulatszámon célszerű teljesíteni. Ezek mellett már azt sem veszi zokon az ember, ha összerázza a merev rugózás. Szilárd aszfalton ellenben elkelne némi ringatózás, de csak a minimálisat kapjuk. Ennyit nyújt a Wrangler, de sokkal többet nem. Ez szintén a felépítésből eredő apró kellemetlenség. Olasz erő Mint már említettem, az egyik nagy újdonság ebben az autóban a dízelmotor. A többi Jeeptől eltérően ez a szerkezet nem a Mercedestől érkezik, hanem az olasz VM Motortól. (Tudvalevő, hogy a nagyobb A Jeep Wrangler esetében meg kell becsülni, hogy vadonatúj szerkezettel rukkolt elő. A cég hatvannyolc éves története során ugyanis ez nem sokszor fordult elő. Ez a modellváltás azonban mégis fordulópont, mivel már négyajtós változatban és dízelmotorral is kapható a Wrangler. A kor követelményeivel lépést kell tartani! így eshetett meg a csoda, hogy már menetstabilizálót, légzsákokat, automata váltót, illetve egyéb kényelmi és biztonsági felszereléseket rendelhetünk Jeepünkhöz. Masszív alapok 26 A masszív, csavarodásnak rendkívül jól ellenálló létraalvázhoz kapcsolódik csavarrugókkal az első és hátsó merev tengely. A csavarrugókat leszámítva az első telepesek szekerei is hasonló módon épültek. Ennek a megoldásnak az előnye terepen egyértelmű, terepezéskor a hosszú rugóutakkal párosított merev tengely tud a legjobban repeszteni. Néhány kivételtől eltekintve végig a talajon tartja a kerekeket, ami összkerékhajtás esetében a legfontosabb dolog. Természetesen hagyománytisztelő módon a Wranglert kézzel kapcsolható összkerékhajtással és terepáttételezéssel (felezővel) szerelik fel. Szó sincs tehát adaptív, a nyomatékot elektronikusan elosztó rendszerről, mindkét tengely kerekei egyenlően részesülnek belőle. Nagyon egyszerű az egész és csak csúszós körülmények között használható, de olyan hatékonyság jellemzi, melyet még hírből sem ismernek a mai terepjárók. Mivel azonban nem lehetséges, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, aszfaltozott úton bizonyos fokú lemondással jár ez a robusztus technika. Nincs gokartszerű irányíthatóság, aki sportosabb autóból ül át, úgy érezheti, rágógumiból van a kormánymű április A gyár már az előző modellhez is kínálta a Rubicon nevű változatot, melynek az alját még inkább megerősítették és védik, hogy a kimondottan kemény, sziklás-köves terepre felkészített autóban a felütő kövek se tegyenek kárt. Ez a modell külön ilyen terepre készített speciális gumikat is kap.

15 Négy keréken modelljéhez a 3 literes common-rail dízelt a csillagos márkától kapja a Jeep.) A hajómotorok gyártásával is foglalkozó olasz cég nagyon ért a strapabíró, hosszú élettartamú dízelek építéséhez. A 177 lóerős, négyhengeres egység kissé hangos és morgós, de nagyon erős. A rábízott feladathoz képest a fogyasztása is meglepőn kedvező. Pedig nincs könnyű munkája, mivel a kéttonnás Wrangler légellenállása egy toronyházéval vetekszik. A motorhoz 6 fokozatú manuális vagy ötös automata váltó csatlakozhat. Érdekesség, hogy az automata modellek nyomatéka 60 Nm-rel több, mivel nagyobb nyomatékot képes elviselni ez a váltó. Az igazság az, hogy éppen úgy, ahogy a Dodge Nitro esetében, a manuálváltós modellek nyomatékait csökkentették, és nem pedig az automatáét növelték. Így fordulhatott elő az a furcsaság, hogy az automata váltós modell némileg elevenebb. Persze mindkét váltóval meglepően fürge a Wrangler, mind gyorsulásban (0 100 km/h-ra 13 mp), mind végsebességben (180 km/h). Félajtók helyett A másik újdonság, hogy a Jeep Wrangler már négyajtós variációban is kapható. Ebben az esetben is széria a vászontető, melyet felár ellenében keménytetőre lehet cserélni. Véleményem szerint ez a jobb választás, mivel azon felül, hogy így kabrióként is használhatjuk az autót, jobb zajszigetelő is. Az őskori félajtókhoz képest nagy előrelépés Műszaki adatok motor: 4 hengeres 16 szelepes common-rail, dízel lökettérfogat: 2777 cm 3 teljesítmény: 130 kw (177 LE) 3800 ford./min nyomaték: aut. 470 Nm / man. 410 Nm 2000 ford./ min hajtás: kapcsolható összkerékhajtás, terepváltóval, zárható diffikkel hossz. x szél. x mag.: 4751x1877x1800 mm (hosszú változat) üres tömeg: kg csomagtér: l gyorsulás (0 100 km/h): 12,5 13,7 s végsebesség: 180 km/h fogyasztás város / országút / átlag: 12,6 / 8,4 / 9,9 l üzemanyagtank: 66 l alapár: Ft-tól a teljes értékű ajtó, süllyeszthető oldalüvegekkel. A hosszabb Wrangler csomagterére nem lehet panasz, akár 2100 literesre is bővíthető, azonban érthetetlen a mindössze 373 kilónyi terhelhetőség. Amit nem rakhatunk az autóba, azt rakhatjuk az utánfutóra, ugyanis 3330 kg-os terhet is húzhatunk vele. Annak ellenére, hogy némi kényelmet és praktikumot próbál becsempészni, a Jeep Wrangler továbbra is tagja a legyőzhetetlen négyesnek, melyet a Land Rover Defender, a Toyota Land Cruiser, a Mercedes G osztály és ő maga alkot. Mind ez idáig még nem alkottak náluk jobb terepjárókat. 29