GENCSAPÁTI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE

Átírás

1 GENCSAPÁTI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Gencsapáti Község Képviselő-testületének 8/2008. (VI.06.) számú önkormányzati rendelete Módosítva: a 11/2009. (IX.30.), a 19/2013. (IX.13.) és az 5/2014. (IV.25.) önkormányzati rendeletekkel Egységes szerkezetbe foglalva: május 25-én.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET : ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK! A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA...! 3 2. SZABÁLYOZÁSI ELEMEK...! 3 II. FEJEZET: A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI! ELVI TELEKALAKÍTÁSI ÉS ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV...! 4 4. KÖZTERÜLETRENDEZÉSI TERV...! 4 5. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG...! 5 III. FEJEZET : A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE! ÖVEZETI BESOROLÁSOK...! 5 IV. FEJEZET: A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI! TELEKALAKÍTÁS, AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK LEHATÁROLÁSA, BEÉPÍTHETŐSÉGE...! 6 8. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI...! 7 9. A KIALAKULT ESETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK...! A KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI...! KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSÉNEK ÁGAZATONKÉNTI ELŐÍRÁSAI...! 8 V. FEJEZET: EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI! REKLÁMFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA...! KERÍTÉSEK...! EGYÉB ÉPÜLETEK ÉPÍTMÉNYEK...! AZ EGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI TÁBLÁZAT...! 11 VI. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI! KÖZLEKEDÉSI, KÖZMŰ ÉS EGYÉB BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI...! 16 VII. FEJEZET: A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI! ÉRTÉKVÉDELEM...! KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK...! TŰZVÉDELEM...! 24 VIII. FEJEZET: VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK! AZ OTÉK EGYES ELŐÍRÁSAITÓL VALÓ ELTÉRÉS...! HATÁLYBALÉPÉS...! 25 2

3 Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (VI. 06.) önkormányzati rendelete a község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Gencsapáti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében, 9/B. (2) bekezdés b) pontjában, a 13. (1) bekezdésében, a 66. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelete 2. (2) bekezdésében, 35. (2)-(4) bekezdésében, 111. (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a következőket rendeli el: I. FEJEZET : ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya és alkalmazása (1) Jelen rendelet hatálya Gencsapáti község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési területet vagy építési telket kialakítani, továbbá bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint területnek, épületnek, vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak, az 1 Rv33 munkaszám tervdokumentáció Sz-1/1, Sz-1/2, Sz-1/3, Sz-1/4, valamint Sz-2 jelű szabályozási tervének és a jelen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. (3) 2 Jelen rendelet csak a Rv33 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1/1, Sz-1/2, Sz-1/3, Sz-1/4, valamint Sz-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezzel együtt módosítható. 2. Szabályozási elemek (1)# Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata kötelező szabályozási elemeket tartalmaz. (2)# I. rendű szabályozási elemek: a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások; b) belterületi határvonal; c) a szabályozási vonalak; d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak). 1 # Módosította a 19 / (IX.13.) számú Kt. rendelet 2 # Módosította a 19 / (IX.13.) számú Kt. rendelet 3

4 (3)# II. rendű szabályozási elemek: a) védőterület, védősáv határa. (4)# Kötelező elemek: a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges; b) a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) vagy közműszolgáltató szervezet(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges. II. FEJEZET: A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 3. Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv (1) Az elvi engedélyezési terv a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza: a) a kialakítható telek alakját; b) a környezethez és a környező beépítéshez történő illeszkedés módját; c) az épület, építmény tömeg- és homlokzatképzését; d) a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat; e) a színezést. (2)# Kötelező elvi építési engedélyt kérni az alábbi esetekben: f) védett építészeti érték átalakítása; g) védett területen történő építési munka; h) vízgazdálkodási területen történő építmény elhelyezés. i) közlekedési területen történő építmény-elhelyezés; j) zöldterületen történő építmény-elhelyezés. 4. Közterületrendezési terv (1)# A közterület-rendezési terv célja egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését; b) magassági és keresztmetszeti méreteit; c) a közműhálózat kialakítását; d) a műtárgyat nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket; e) a berendezéseket, utcabútort; f) a burkolatokat; g) a köz- és díszkivilágítást; h) a terület kertépítészeti kialakítását; i) a közlekedést és parkolást; j) az egyéb városképi/településképi követelményeket. 4

5 (2)# A településszerkezeti, településképi és természeti értékvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni az állami vagy önkormányzati tulajdonú, és/vagy fenntartású zöldfelületek esetében, illetve a sz. országos mellékút, a Szentegyház utca és a gazdasági területeket feltáró új gyűjtőút kialakítása vagy átalakítása esetén. (3)# Védett területen belül és új beépítésű területen történő közterület-alakítás esetén minden esetben az I. fokú építési engedélyezési eljárást megelőzően közterület-rendezési terv készítendő. (4)# A közterület-rendezési tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a települési főépítész, annak hiányában az I. fokú építésügyi hatóság előterjesztésének figyelembe vételével. 5. Beültetési kötelezettség (1)# A szabályozási tervben beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok esetében az építési engedélyezési eljárás részét kell, hogy képezze a beültetési terv és leírás. A beültetési kötelezettség megvalósítása a jogerős használatbavételi engedély előfeltétele. Amennyiben az önkormányzat rendelkezik érvényes és közzétett kertészeti mintatervvel, az engedélyes köteles a beültetést annak alapján végrehajtani, annak hiányában három szintes zöldfelületet kell kialakítani a mellékletben szereplő növényfajták felhasználásával, minden más esetben kertészeti terv készítendő. III. FEJEZET : A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE 6. Övezeti besorolások (1)# A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint: Beépítésre szánt területek övezetei: Lakóterület, ezen belüli övezetek: Lke# kertvárosias lakóövezet; Lf# falusias lakóövezet; Vt# településközponti vegyes terület; Gazdasági terület, ezen belüli övezetek: Gksz# kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület; Gipe# ipari egyéb gazdasági terület; Különleges terület, ezen belüli övezetek: Kte# köztemető területe Ksp# sport és szabadidő terület, sportpálya területe Kr# rekultiválandó terület Kif# különleges idegenforgalmi terület Kre# reptér területe 5

6 Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműterület, ezen belüli övezetek: Kö# útterület Kö vt# vízmű terület Zöldterület, ezen belüli övezetek: Zkp# közpark, közösségi zöldfelület, fásított terület Erdőterület, ezen belüli övezetek: Eg# gazdasági erdőterület Er# galériaerdő rehabilitációs erdőterület Eo# oktatási erdőterület Ev # védett, illetve védő célú erdőterület Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek: Msz# mezőgazdasági terület-szántó Mke# kertészet területe Mk# mezőgazdasági zártkert terület Mt# turisztikai céllal is hasznosítható mezőgazdasági terület Mr # gyepterület rét, legelő Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek: V# vízfolyás Vht# halastó Vtö# töltés Vsz# vízgazdálkodási szántó terület Ve# vízgazdálkodási erdő terület Vr# vízgazdálkodási - vizes élőhely rehabilitáció/vízfelület IV. FEJEZET: A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI 7. Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) Gencsapáti község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. (4) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők. (5) Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. (6) Az építmények használatbavételéhez szükséges és előírt helyi közutak és közművek megépítéséről az érintett ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét a helyi építési szabályzatnak és szabályozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig az utak és közművek létesítésére vagy létesítés költségeinek viselésére kötelezi. 6

7 (7) Az építési előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ jóváhagyása előtt, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. 8. Beépítésre szánt területek általános előírásai (1)# A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet. (2)# Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét. 9. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések (1)# Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel: a)# Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető. (A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni. b)# Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható. c)# A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek. d)# Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani. e)# Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell. 7

8 INFRASTRUKTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI 10. A közművek elhelyezésének általános előírásai (1)# Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell. (2)# A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra. (3)# Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról. (4)# Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. 11. Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítési területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (3) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során a vonatkozó jogszabály, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. (4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani. Ívóvízellátás (5) Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosíthatósága esetén engedélyezhető. (6) Az ivóvíz hálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. 8

9 Szennyvízkezelés, elhelyezés (7)# A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott. (8)# Ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató tevékenység során keletkező szennyvizek a közcsatornába, élővízfolyásba csak megfelelő előtisztítás után, szakhatósági engedély alapján vezethetők. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásainak betartásával kell elvégezni. (9)# A parkolók felületéről indokolt esetben, de 20 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni. Árvíz-, és belvízvédelem (10)# Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. (11)# A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. (12)# A felszíni víz védőtávolságán belül csak építménynek nem minősülő vízügyi létesítmények elhelyezése engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerint gondoskodni. (13)# A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű karbantartási sáv biztosítandó. Villamosenergia-ellátás (14)# A villamos művek biztonsági övezetét a a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni. (15)# Falukép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben műszaki okból az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni. (16)# A község külterületén a közmű vezetékek és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, középés kisfeszültségű vezetékeket ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják földkábelben kell elhelyezni. # évi XXVI. Tv az OtrT-ről 13. (2). A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítéskor, bővítésekor kell gondoskodni. (17)# A község belterületén trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő. Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely (pl.: temetőkert, kálvária, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető. (18)# Új épület bekötése csak földkábelben engedélyezhető. 9

10 % % Földgáz-ellátás (19)# A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért m. (20)# A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5-5 m. # A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni. (21)# Gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. (22)# A biztonsági sávban, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Elektronikus hírközlés (23)# Falukép-védelmi szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok műszaki okból föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabad vezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. V. FEJEZET: EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI 12. Reklámfelületek kialakítása (1)# A termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak. Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható. (2)# Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kultúrális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. (3)# Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (4)# Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni. 13. Kerítések (1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 15. szabályozott módon létesíthető. (2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, vagy azon belül kell elhelyezni. A szabályozási vonal nem kötelező építési vonala a kerítésnek, az az előkertben az illeszkedés szabályának figyelembe vételével bárhol elhelyezhető. 10

11 14. Egyéb épületek építmények Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. 15 Az egyes építési övezetek egyedi előírásai táblázat Jelmagyarázat: Lf Lakóterület falusias lakóterület K Kialakult beépítési mód Lke Lakóterület kertvárosias lakóterület O Oldalhatáros beépítési mód Vt Vegyes terület központi vegyes terület SZ Szabadonálló beépítési mód Gksz Gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület Z Zártsorú beépítési mód Gipe Gazdasági terület iparterület Kif Különleges idegenforgalmi terület * Minimum, maximum értékkel szabályozott Kte Különleges temető terület előkert esetén a a kialakult telekadottságok alapján a tervező szabadon választhatja Ksp Különleges sportpálya területe meg a sávon belül az előkert mértékét. Kre Különleges reptér területe 11

12 FALUSIAS LAKÓTERÜLET (Lf) Meglévő Új építésitelek építésitelek Lf-01 K K K 12 - OTÉK OTÉK 14. (2)1-5. Rendeltetési egység OTÉK 14. (2) Övezei jel szélessége min.(m) mélysége min. (m) minimális telekterület (m2) 30 "O" Lf K "O" Lf-03 K K K szélessége min. (m) K, nem csökkenthető K, a szabályozási vonal mértékén túl nem csökkenthető mélysége min. (m) K, nem csökkenthető - minimális telekterület(m2) Beépítés szabályai Megengedett használat OTÉK 14. (2)1-7. Kivételesen elhelyezhető Nem helyezhető el "O" Lf-04 K K K "O" Max. 2 lakóegység egy épülettömegben. OTÉK 14. (2) 8., 4/1997. (I.22.) Korm.rend. 1. sz. mellékletében felsoroltak közül az alábbi tevékenységek. 150, 215, 216, 220, ssz-ú tevékenységek mértéke (%) K, új építés esetén min. 6,0 m. min. 6,0m min. 6,0m min. 6,0m min. max. 3,5 5,5 50 0,4-3,5 5,5 55* 0,4 ** 3, ,5 3,5 5,5 50 0,5 * ebből a telekterületére vetített 45% kétszintes zöldfelülettel, míg a maradék 10% háromszintes zöldfelülettel valósítandó meg (9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. táblázata) Azon telkek esetén, amelyek vízgazdálkodási területtel határosak, a három szintes zöldfelületet a patak partján kell legkésőbb az épület használatba vételig beültetni és fenntartani. **Az Lf építési övezet a 391/3 hrsz-ú egykori üzemi árokkal határos telkei csak a telekre eső árokrész összevonását követően építhetők be. Az árok egykori területét fel kell tölteni, de annak helyén épületet elhelyezni jelen rendelet hatálybalépését követő 20 éven belül tilos! módja előkert (m) oldalkert (m) hátsókert (m) építmény magasság (m) zöldfelület mértéke (%) szintterület sürüség Egyéb előírások Kerítés max. 1,8 m magasság Vakolt pillér és lábazat, áttört mező, max.1,8 m magasság Egyéb előírások, védelem, kikötés a tömb min. 12 m-es magán úttal tárható fel Gépkocsi elhelyezés Utcafrontra nyíló gépkocsitároló a közterülttől számított 5 m-en belül nem alakítható ki. Min. 2 db gépkocsi elhelyezése rendeltetési egységenként, saját telken belül. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető.

13 Kertvárosias lakóterület (Lke) Meglévő Új építésitelek építésitelek - Övezei jel szélessége (m) mélysége (m) minimális telekterület(m2) szélessége (m) mélysége (m) minimális telekterület(m2) Beépítés szabályai Megengedett használat OTÉK Rendeltetési egység Kivételesen elhelyezhető Nem helyezhető el mértéke (%) módja előkert (m) oldalkert (m) hátsókert (m) építmény magasság (m) min. max. zöldfelület mértéke (%) Egyéb előírások szintterület sürüség Kerítés Egyéb előírások, védelem, kikötés Gépkocsi elhelyezés Lke-01 K K K 11 K 720 Lke-02 K K K 14 K, nem csökkenthető OTÉK 13.(2)1-4, (3)5 Max. 2 lakóegység egy épülettömegben hézagosan "Z" hézagosan "Z" min. 6 3, , min. 6 3, ,3 vakolt pillér és lábazat, áttört mező, max.1,8 m magasság utcafrontra nyíló gépkocsitároló a közterülttől számított 5 m-en belül nem alakítható ki. Utcafrontra nyíló gépkocsitároló a közterültt_l számított 5 m-en belül nem alakítható ki. Min. 2 db gépkocsi elhelyezése rendeltetési egységenként, saját telken belül. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető. A szabályozási vonal mértékén túl nem csökkenthető Lke-03 K K K Lke-04 K K K OTÉK 13.(2)1-4 Max. 2 rendeltetésie gység egy épülettömegben. OTÉK 13. (3)5 OTÉK 13 (3) 1-4. hézagosan "Z" hézagosan "Z" 0,0, kötelező építési vonal - min. 6 3,5 5,5 50 0, min. 6 3, ,5 max. 1,8 m magasság beépíthetőség szabályozási vonaltól mért 12 m mélységig 100%-ban saját telken belül Telekalakítás nem Lke-05 K K K végezhető max. két telek 35 osszevonásával. hézagosan "Z" min. 6 3,5 5,5 50 0, Lke OTÉK 13.(2)1-4, (3)5-25 Lke Ű 30 Lke A tömbök egységes telekalakítása nélkül nem beépíthető. Lke OTÉK 13.(2)1-4 Max. 2 lakóegység egy épülettömegben. OTÉK szerint Max. 4 lakóegység egy épületben. OTÉK 13 (3) 1-2. OTÉK 13 (3) északi "O" északi "O" északi "O" 5,0-10,0 min. 6 min. 10 3,5 5,5 55 0,3 0-5 min. 6 min. 6 3,5 5,5 50 0,4 5,0-10,0 max. 7, min. 6 min. 10 elhelyezhető szintek: p 50 0,6 +fsz + em "SZ" OTÉK fsz + em. 55 0,6 max. 0,6 m lábazat, áttört mező, max.1,6 m magasság max. 0,4 m lábazat és növényzetbe rejtett drótfonat max. 0,6 m lábazat, áttört mező, max.1,6 m magasság utcafrontra nyíló gépkocsitároló a közterülttől számított 5 m-en belül nem alakítható ki. gépkocsi elhelyezés 100 %-ban saját telken Min. 2 db gépkocsi elhelyezése rendeltetési egységenként, saját telken belül. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető. Az Lke-07 övezetben az 1340, 1344, , hrsz-ú építési telkek nyugati éptési helyein (Deák F. utca) az északi telekhatártól min. 2 m oldalkert megtartása kötelez_. -

14 - Vegyes területek OTÉK Rendeltetési egység min. max. Vt-01 K K K OTÉK 16. (2) 5. - gondnoki lakás, parókia, gépkocsitároló OTÉK 16. (2) 1-4,6,7. 50 héza-gosan "Z" K, nem csökkenthető Övezei jel Meglévő építésitelek szélessége (m) mélysége (m) minimális telekterület(m2) Új építésitelek szélessége (m) mélysége (m) minimális telekterület(m2) Beépítés szabályai Megengedett használat Kivételesen elhelyezhető Nem helyezhető el mértéke (%) módja előkert (m) oldalkert (m) hátsókert (m) építmény magasság (m) zöldfelület mértéke (%) szintterület sürüség Egyéb előírások Kerítés Egyéb előírások, védelem, kikötés Gépkocsi elhelyezés Telekalakítás nem végezhető max. két telek osszevonásával. 3,5 K %-ban saját telken, kivéve templom Vt-02 K K K Vt OTÉK 16. (2)1-3 OTÉK 16. (2)1-3 OTÉK 16. (2)4-7; 4/1997. (I.22.) Korm.rend. 1. sz. mellékletében felsoroltak közül az alábbi tevékenységek: 150, ssz-ú ssz-ú tevékenységek - OTÉK 16. (3) héza-gosan "Z" hézagosan "Z" K, új építés esetén min. 6 m 3,5 7,5 25 0,8 5, min. 6 m 3, ,6 vakolt pillér és lábazat, áttört mező, max.1,8 m magasság max. 0,6 m lábazat, áttört mező, max.1,6 m magasság A tömbök egységes telekalakítása nélkül nem beépíthető. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető. Különleges terület Meglévő építésitelek Övezei jel szélessége (m) mélysége (m) Új építésitelek minimális telekterület(m2) szélessége (m) mélysége (m) minimális telekterület(m2) Beépítés szabályai Megengedett használat OTÉK Rendeltetési egység Kivételesen elhelyezhető Nem helyezhető el mértéke (%) módja előkert (m) oldalkert (m) hátsókert (m) építmény magasság (m) min. max. zöldfelület mértéke (%) Egyéb előírások szintterület sürüség Kerítés Védelem, kikötés Gépkocsi Kte-01 K K K nincs korlátozás OTÉK 24. (3) 7., kizárólag köztemető - racatalozó, kegy- és műtárgy, illemhely, raktár - K "SZ" K 6 min. 40 0,1 max. 0,6 m lábazat, áttört mező, max.1,6 m magasság Kegyeletsértő tevékenység nem folytatható. Parkolórendelet alapján közterületen is kialakítható. Ksp-01 K K K OTÉK 24. (3) 5. - a főtevékenységhez illeszthető kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetési egység - 20 "SZ" ,5, toronyszerű építmények esetén a beépíthető terület max. 10 %-ig 12,5 m. 60 0,5 kapuzatok környezetének kivételével növényzetbe rejtett drótfonat, max. 0,6 m lábazat A nyugati lakóterületet zavaró tevékenység nem engedélyezhető. 100%-ban saját telken, vagy csatlakozó közút területen közforgalomnak megfelelő műszaki paraméterekkel. Kif K K K A szabályozási vonal mértékén túl nem csökkenthető OTÉK 24. (3) 3,4 - - OTÉK 24. (3) 1,2,5-11 K, maximum 20 %-kal haladható meg "SZ" K, új építés esetén min. 12 m K, új építés esetén min. 12 m K, új építés esetén min. 12 m K Reptér és létesítményei elhelyezésére szolgáló terület. Meglévő használat szabályozási terv készítése nélkül megengedett. Minden nemű fejlesztést illetően részletes szabályozási terv készítendő, melynek kötelező elemei a vonatkozó jogszabályokon túl: környezeti hatástanulmány a teljes hatásterületre, beépítési terv, közlekedés-, infrastruktúra és csapadékvíz elevezetés tanulmányterve. Kre

15 Gazdasági terület Meglévő építésitelek Övezei jel szélessége (m) mélysége (m) Új építésitelek minimális telekterület(m2) szélessége (m) mélysége (m) minimális telekterület(m2) Beépítés szabályai Megengedett használat OTÉK Rendeltetési egység Kivételesen elhelyezhető Nem helyezhető el mértéke (%) módja előkert (m) oldalkert (m) hátsókert (m) építmény magasság (m) min. max. zöldfelület mértéke (%) Egyéb előírások szintterület sürüség Kerítés Védelem, kikötés Gépkocsi Gksz- 01 Gksz- 02 Gksz- 03 Gksz- 04 Gksz- 05 telekalakítás nélkül nem beépíthető K A tömbhöz tartozó úthálózat telekalakítása nélkül nem beépíthető. A tömbhöz tartozó úthálózat telekalakítása nélkül nem beépíthető Gksz OTÉK 19. (2) OTÉK 19. (2) OTÉK 19. (2) OTÉK 19. (2) OTÉK 19. (2) OTÉK 19. (2)1-3, (3)1 - - OTÉK 19. (3) 60 "SZ" ,5 20 1,5 - OTÉK 19. (3) 50 "SZ" OTÉK 19. (3)1,2 50* K"O" K, új építés esetén min. 5 m. K, új építés esetén OTÉK K, új építés esetén OTÉK - 10* 20* 1 - OTÉK 19. (3) 50 "SZ" 10 OTÉK OTÉK - 7, OTÉK 19. (3) 50 "SZ" 10 OTÉK OTÉK - OTÉK 19. (2)4,5 4/1997. (I.22.) Korm.rend. 1. sz. mellékletében felsoroltak közül az alábbi tevékenységek. 530 ssz-ú tevékenység közül az üzemanyag, PBgáz, fűtóolaj és petroleum nagykereskedelem, valamint az 531 ssz.-ú tevékenységek. 4/1997. (I.22.) Korm.rend. 1. sz. mellékletében felsoroltak közül az alábbi tevékenységek. 530 ssz-ú tevékenység közül az üzemanyag, PBgáz, fűtóolaj és petroleum nagykereskedelem, valamint az 531 ssz.-ú tevékenységek. 9, toronyszerű építmények esetén a beépíthető terület max. 10 %-ig 12,5 m. 25 1,5 OTÉK 19. (3)2 40 "SZ" ,5 max. 0,6 m lábazat, áttört mező, max.1,6 m magasság A tömbök egységes telekalakítása nélkül nem beépíthető. A Gksz-01 övezetben a nyugati lakóterületet zavaró tevékenység nem engedélyezhető. A nyugati lakóterületet zavaró tevékenység nem engedélyezhető. 100%-ban saját telken belül. Telkenként max. egy közúti csatlakozás létesíthető. Gipe OTÉK (2) 2. * Módosítva az 5/2014. (IV.25.) számú önkormányzati rendelettel OTÉK 20. (5) 1-2. OTÉK 20. (2) "SZ" ,5

16 VI. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 16. Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai Általános közlekedési és közműterület (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzatai fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak. (2) A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása: 2.1# Gyorsforgalmi út, autópálya Tervezett 87. számú Kám- Szombathely- Kőszeg gyorsforgalmi út Osztályba sorolás: # Szabályozási szélesség: # K.I.B, 100,0 m 2.2 # Külterületi mellékút, összekötő út, belterületi mellékút, gyűjtőút jelű Szombathely- Lukácsháza összekötő út (belterületen Hunyadi János utca) Osztályba sorolás: # külterületen: K.V.B, # belterületen: B.V.c.D. Szabályozási szélesség: # belterületen kialakultan 10,4-30,8 m között változik. Belterületen minimum 12,0 m szabályozási szélességet kell biztosítani. Csomóponti területigény: # a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható. Keresztmetszeti elemek: Forgalmi sávok: # külterületen 3,5 m, belterületen 3,25 m szélesek, irányonként 1-1 sáv. Padka: # külterületen 2,5 m, belterületen 1,5 m széles. Parkolási lehetőség: # csak a nagyobb forgalmat vonzó létesítmények térségében indokolt (pl. Polgármesteri Hivatal), egyéb területen nem javasolt a kialakítása. Kerékpárút:# Tekintettel a belterületen kialakult szabályozási szélességre, valamint a közúti forgalom sebességére és nagyságára, a kerékpáros forgalom a közúton vezethető, azonban a szükséges forgalomtechnikai eszközöket alkalmazni kell. Járda: # legalább az egyik oldalon kialakítandó. Zöldsáv:# Vízelvezetés: # mindkét oldalon kialakítandó. nyílt árkos rendszerben, illetve rövid szakaszon (a szűk szabályozási szélességű részeken) kiemelt szegéllyel és csapadékcsatornával történik. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani. 16

17 2.3. Külterületi mellékút, bekötőút, állomási hozzájáró út, belterületi mellékút, gyűjtőút jelű Perenye bekötő út (belterületen a Béke utca) és a jelű Gencsapáti állomáshoz vezető út (belterületen a Szentegyház utca) Osztályba sorolás: # külterületen: K.VI.B, K.VII.B belterületen: B.V.c.D. Szabályozási szélesség: # külterületen kialakultan 16,3-27,8 m között, belterületen kialakultan 11,7-22,0 m között változik. A szűk szabályozási szélességű helyeken is minimum 12,0 m-es szélesség biztosítandó (lokális szabályozási vonal módosítással). Csomóponti területigény:# a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható. Keresztmetszeti elemek: Forgalmi sávok: # külterületen 3,5 m, belterületen 2,75 m szélesek, irányonként 1-1 sáv. Padka: # külterületen 2,5 m, belterületen 1,5 m széles. Parkolási lehetőség: # közterületen nem javasolt a kialakítása. Kerékpárút:# egyoldali, kétirányú kiépítés esetén külterületen 3,0 m (minimum 2,0 m) széles. A burkolat mindkét oldalán 0,3 m szélességű biztonsági sávot szabadon kell tartani. Járda: # legalább az egyik oldalon kialakítandó. Zöldsáv: # Vízelvezetés: # mindkét oldalon kialakítandó. nyílt árkos rendszerben történik, az árkok burkolása az átereszeknél, illetve a befogadók előtt javasolt. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani Külterületi egyéb utak és belterületi mellékutak, kiszolgáló utak A település kül- és belterületi helyi útjai Osztályba sorolás: # külterületen: K.VIII.B, belterületen: B.VI.d.D. Szabályozási szélesség: # külterületen kialakultan 6,0-30,0 m között, belterületen kialakultan 4,0-25,0 m között változik. Csomóponti területigény: # a rálátási háromszögek szabadon hagyásával a szabályozási szélességen belül biztosítható. Keresztmetszeti elemek: Forgalmi sávok: # Padka: # Parkolási lehetőség: # külterületen 3,0 m (mezőgazdasági utak esetén megengedett a min. 3,5 m burkolatszélesség is, kitérők alkalmazása mellett), belterületen 2,75 m (legfeljebb tíz lakóingatlan kiszolgálását ellátó utak esetében megengedett a min. 3,0 m burkolatszélesség is, kétoldali 1,5 m szélességű, kitérésre alkalmas, teherbíró padka alkalmazása esetén) szélesek, irányonként 1-1 sáv. Egyirányú forgalomszabályozás esetén legalább 4,5 m burkolatszélesség építendő. külterületen 2,0 m belterületen min. 1,25 m széles. közterületen nem javasolt a kialakítása. 17

18 Kerékpárút:# Járda: # Zöldsáv: # Vízelvezetés: # nem indokolt külön burkolt felület biztosítása. nem indokolt külön burkolt felület biztosítása. mindkét oldalon kialakítandó. nyílt árkos rendszerben történik, az árkok burkolása az átereszeknél, illetve a befogadók előtt javasolt. Új árkok kialakítása esetén a víz elvezetését a befogadóig meg kell oldani. (3) A közutakra csatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (4) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el. (5)# Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ-1/1,2,3, jelű tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni. (6)# Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló évi I. tv. 42/A. (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el. (7)# A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. (8)# A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 17. (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani. (9)# Gencsapáti Község Önkormányzat tulajdonában lévő közutakra és közutat képező járdákra az alábbi esetben burkolatbontási tilalom áll fenn: - November 15-től a következő év március 15-ig - Új építésű vagy felújított helyi közút (útburkolat) esetén a használatbavételtől (vagy a kivitelező részéről történő átadástól) számított 60 hónapig. A zöldterület (10)# A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg (11)# A közpark (Zkp) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál: 18

19 Az erdőterület (12)# Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történhet. # Rendeltetésük szerint: - gazdasági erdőterület:# (Eg); - galériaerdő rehabilitációs erdőterület# (Er); - védett, illetve védő célú erdőterület:# (Ev); - oktatási-kutatási erdőterület:# (Eo). (13)# Általános mezőgazdasági terület (M) Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni: a)# 6000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, élővízfolyással határos területének min. 2 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre; b)#6000 m2-nél kisebb méretű területen épületet, építményt elhelyezni 1,5% beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya a vonatkozó jogszabályok szerint lehetséges Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia. (14)# Mezőgazdasági - kert, kertészeti terület (Mke) Elsősorban kertészeti művelésű területek. Az ettől eltérő mezőgazdasági művelés a kertészettel kapcsolatos érdekeket nem sértheti. (15)# Mezőgazdasági zártkert terület (Mk) a) Jellemzően szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Az övezeten belül erdőt telepíteni tilos, a rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Mivel a szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa csak a pince (présház) környezetében abban az esetben és úgy, hogy az a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos érdekeit ne sértse. b) Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő terület határán létesíthető (a telken belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető. Az így kialakított közös kerítés áttört léckerítés lehet, drótfonatot csak növénytakarás által elrejtett módon lehet alkalmazni. A növénytakarás 19

20 sövényszerűen nyírt örökzöld nem lehet, a helyben honos cserjéket kell előtérbe helyezni (orgona, rózsa, galagonya, bodza, som, stb.) c) A telken csak a művelést, gazdálkodást szolgáló építményt szabad elhelyezni. Meglévő telekosztás esetén a 720 m 2 -nél kisebb területű telek nem beépíthető. Új telekalakítás esetén a telek beépítésének feltétele a min m 2 -es telekméret. d) Telkenként egy épület helyezhető el oldalhatáron álló vagy két ingatlantulajdonos együttes engedélyezési eljárás kérelme esetén: ikres beépítés mellett. e) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon. f) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a terepszint alatti pince kivételével - a 80 m2-es bruttó szintterületet. g) Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló, hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos ingatlanokon álló (vagy a későbbiekben jogosan elhelyezhető) al- és felépítmények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-ig létesíthető. h) Az épület rendezett tereptől mért átlagos gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Az elhelyezendő épületnek tervezésekor a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára (tömegarány, anyaghasználat, színezés) különös gondot kell fordítani. Az engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/vagy helyben szokásos módon azt a községben közzétenni. i) Amennyiben az Mk övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell. (15)# Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt) A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál. A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el. Az övezetben a turizmust szolgáló, bemutatógazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek: a) rideg álattartást bemutató gazdaság: tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények, stb.; b) lótenyésztés: tarkarmányfeldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó épület; c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet: terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények; d)# egyéb, nagykiterjedésű zöldterületet igénylő létesítmény: magyar őshonos gazdaságiállatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, minigolfpálya és létesítményei szálló- és vendéglátó épületek; 20

21 e)# f)# amennyiben az Mt övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. ezen övezetben csak a helyi állattartáshoz vagy terményfeldolgozáshoz kapcsolódó helyi igény kielégítésénél nem nagyobb takarmányfeldolgozó, tároló stb., építmények helyezhetők el. Az a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 3%-a, de egy épülettömegben max m 2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 7,5 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő-, oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet. Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani! Az engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/vagy a helyben szokásos módon azt a községben közzétenni. Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépítettségének kivételével együttesen kell alkalmazni. A beültetési kötelezettségként előírt növénykiültetésnek az övezetben létesített (mindenfajta) épület és építmény használatbavételi eljárása megkezdéséig meg kell valósulnia. Az övezetben tartható állatok fajta- és mennyiségi korlátait az önkormányzat állattartási rendelete szabályozza. (17)# Mezőgazdasági gyepterület (Mr) A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos. (18)# Vízgazdálkodási terület (V) Egyéb terület Az övezetben építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály (46/1999.(III.29.) előírásainak megfelelően, az OTÉK 30.. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá. (19)# A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető. 21

22 VII. FEJEZET: A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI 17. Értékvédelem Az épített környezet értékvédelme (1)# Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat. (2)# Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK ban foglaltak az irányadók. # Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők: a)# falusias és vegyes lakóterületen magastető esetén hajlásszögű cserép héjalással; b)# alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink, üveg és natur horganyzott acél héjalással. (3)# Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el. Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül): -# önálló építményként létesíthető, -# a közúti megközelítést biztosítani kell, -# létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni. (4)# Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént. (5)# Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet. Országos objektum és területi védelem (6)# A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület, építmény: -# 642 hrsz. Széchenyi-kastély (gyermekotthon), 7702 tsz. Műemléki környezet: 641, 686, 687, 688, 689, 690, 691, 692, 695/1, 696, 699, 700, 701, 702, 704, 706, 708 -# 912. hrsz. római katolikus templom, tsz. Műemléki környezet: 424/1,424/2,430,431,434/2,435,440,897/1,897/2,913,966,910, 22

23 Helyi objektum és területi védelem (7)# A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények: 898/1 közterület 891/1 előtt; szobor 810/2 közterület 177 hrsz épület előtt; kereszt 1208; 963; 1075/1 hrsz mellett; 404 szobor; 652 kereszt, temető; 0204; 786; 809; 1006 temető; 1006 temető. (8)# A község területén előkerülő régészeti emlékek védelemével kapcsolatban "A kulturális örökség védelméről" szóló évi LXIV. tv. előírásait kell alkalmazni. 18. Környezet- és természetvédelmi követelmények Zöldfelületi értékvédelem (1)# Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozzák meg. (2)# A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető. (3)# A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken a növénytelepítés az 1. számú melléklet figyelembe vételével végezhető, attól eltérni csak jogerős kertészeti terv alapján lehet. (4)# Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos. (5)# A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem épített területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni. Földvédelem (6)# Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. 23