Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 2. rész: Architektúrák
|
|
- Emil Tamás
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 2. rész: Architektúrák május 24.
2 Tartalomjegyzék Fejezet 01: Bevezetés 02: Architektúrák 03: Folyamatok 04: Kommunikáció 05: Elnevezési rendszerek 06: Szinkronizáció 07: Konzisztencia & replikáció 08: Hibatűrés 10: Objektumalapú elosztott rendszerek 11: Elosztott fájlrendszerek 12: Elosztott webalapú rendszerek Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 2 / 26
3 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Architektúrák Architektúrafajták Szoftverarchitektúrák Architektúrák és köztesréteg Az elosztott rendszerek önszervezése Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 3 / 26
4 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Architektúrafajták Alapötlet A rendszer elemeit szervezzük logikai szerepük szerint különböző komponensekbe, és ezeket osszuk el a rendszer gépein. Layer N Object Object Request flow Layer N-1 Response flow Object Method call Layer 2 Layer 1 Object Object (a) (a) A többrétegű megközelítés kliens-szerver rendszerek esetén jól működik (b) Itt a komponensek (objektumok) összetettebb struktúrában kommunikálnak, mindegyik közvetlenül küld üzeneteket a többieknek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 4 / 26 (b)
5 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Architektúrafajták További architektúrafajták A komponensek közötti kommunikáció történhet közvetlen kapcsolat nélkül ( anonim ), illetve egyidejűség nélkül ( aszinkron ). Component Component Component Component Event delivery Data delivery Publish Event bus Publish Shared (persistent) data space Component (a) (b) (a) Publish/subscribe modell (térben független) (b) Megosztott, perzisztens adattár (térben és időben független) Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 5 / 26
6 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Központosított architektúrák Egyszerű kliens szerver modell Jellemzői: egyes folyamatok szolgáltatásokat ajánlanak ki (ezek a szerverek) más folyamatok ezeket a szolgáltatásokat szeretnék használni (ezek a kliensek) a kliensek és a szerverek különböző gépeken lehetnek a kliens kérést küld (amire a szerver válaszol), így veszi igénybe a szolgáltatást Client Wait for result Request Reply Server Provide service Time Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 6 / 26
7 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Többrétegű architektúrák Elosztott információs rendszerek rétegelése Az elosztott információs rendszerek gyakran három logikai rétegre ( layer vagy tier ) vannak tagolva. Háromrétegű architektúra Megjelenítés (user interface): az alkalmazás felhasználói felületét alkotó komponensekből áll Üzleti logika (application): az alkalmazás működését írja le (konkrét adatok nélkül) Perzisztencia (data layer): az adatok tartós tárolása Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 7 / 26
8 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Többrétegű architektúrák User interface User-interface level Keyword expression Query generator Database queries Database with Web pages HTML page containing list HTML generator Ranking algorithm Ranked list of page titles Web page titles with meta-information Processing level Data level Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 8 / 26
9 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Többrétegű architektúrák A három rétegből néha több is egy gépen található meg. Kétrétegű architektúra: kliens/egyszerű szerver Egyrétegű architektúra: nagygépre (mainframe) kötött terminál A kétrétegű architektúra többféleképpen bonthatja fel a három réteget: Client machine User interface User interface User interface Application User interface Application User interface Application Database User interface Application Application Application Database Database Database Database Database Server machine (a) (b) (c) (d) (e) Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 9 / 26
10 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Decentralizált architektúrák Peer-to-peer architektúra Az utóbbi években a peer-to-peer (P2P) architektúra egyre népszerűbbé válik. A peer szó arra utal, hogy a csúcsok között (többnyire) nincsenek kitüntetett szerepűek. strukturált P2P: a csúcsok által kiadott gráfszerkezet rögzített strukturálatlan P2P: a csúcsok szomszédai véletlenszerűek hibrid P2P: néhány csúcsnak speciális szerepe van, ezek a többitől eltérő szervezésűek Overlay hálózat overlay: A gráfban szomszédos csúcsok a fizikai hálózaton lehetnek távol egymástól, a rendszer elfedi, hogy a köztük levő kommunikáció több gépet érintve történik. A legtöbb P2P rendszer overlay hálózatra épül. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 10 / 26
11 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturált P2P rendszerek Alapötlet A csúcsokat valamilyen struktúra szerint overlay hálózatba szervezzük (pl. logikai gyűrű), és a csúcsoktól az azonosítójuk alapján lehet szolgáltatásokat igénybe venni {13,14,15} {0,1} {8,9,10,11,12} Associated data keys {5,6,7} 7 Actual node 2 3 {2,3,4} Példa: elosztott hasítótábla Ebben a rendszerben kulcs-érték párokat tárolunk. Az adott értéket tároló csúcsot hatékonyan meg lehet keresni a kulcsa alapján, akármelyik csúcsra is érkezik be a kérés. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 11 / 26
12 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturált P2P rendszerek Példa: d dimenziós particionált tér Az adatoknak most d mezője van, kulccsal nem rendelkeznek. Az így adódó tér fel van osztva annyi tartományra, ahány csúcsunk van; minden csúcs valamelyik tartomány adataiért felelős. Ha egy új csúcs érkezik, kettébontunk egy tartományt. Keys associated with node at (0.6,0.7) (0,1) (1,1) (0.9,0.9) (0.9,0.9) (0.2,0.8) (0.2,0.8) Actual node (0.6,0.7) (0.9,0.6) (0.6,0.7) (0.9,0.6) (0.2,0.45) (0.2,0.3) (0.7,0.2) (0.2,0.15) (0.7,0.2) (0,0) (1,0) (a) (b) Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 12 / 26
13 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P rendszerek Strukturálatlan P2P rendszer A strukturálatlan P2P rendszerek igyekeznek véletlen gráfstruktúrát fenntartani. Mindegyik csúcsnak csak részleges nézete van a gráfról (a teljes hálózatnak csak egy kis részét látja). Minden P csúcs időközönként kiválaszt egy szomszédos Q csúcsot P és Q információt cserél, valamint átküldik egymásnak az általuk ismert csúcsokat Megjegyzés A rendszer hibatűrését és a gráf véletlenszerűségét nagyban befolyásolja az, hogy a harmadik lépésben pontosan milyen adatok kerülnek át. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 13 / 26
14 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
15 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
16 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
17 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
18 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
19 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
20 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Strukturálatlan P2P: pletykálás Aktív szál selectpeer(&b); selecttosend(&bufs); sendto(b, bufs); receivefrom(b, &bufr); selecttokeep(cache, bufr); Passzív szál receivefromany(&a, &bufr); selecttosend(&bufs); sendto(a, bufs); selecttokeep(cache, bufr); selectpeer: A részleges nézetből kiválaszt egy szomszédot. selecttosend: Az általa ismert szomszédok közül kiválaszt n darabot. selecttokeep: (1) A megkapott csúcsokat eltárolja lokálisan. (2) Eltávolítja a többszörösen szereplő csúcsokat. (3) A tárolt csúcsok számát m darabra csökkenti. Erre többfajta stratégia lehetséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 14 / 26
21 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay hálózatok topológiájának kezelése Alapötlet Különböztessünk meg két réteget: (1) az alsó rétegben a csúcsoknak csak részleges nézete van; (2) a felső rétegbe csak kevés csúcs kerülhet. Az alsó réteg véletlenszerű csúcsokat ad át a felső rétegnek; a felső réteg ezek közül csak keveset tart meg. Structured overlay Protocol for specific overlay Random peer Links to topology- specific other nodes Random overlay Protocol for randomized view Links to randomly chosen other nodes Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 15 / 26
22 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: tórusz Tórusz overlay topológia kialakítása Ha megfelelően választjuk meg, milyen csúcsokat tartson meg a felső réteg, akkor a kezdetben véletlenszerű overlay kapcsolatok hamarosan szabályos alakba rendeződnek. Itt egy távolságfüggvény szerinti megtartó szabály hat (az overlay a közelieket veszi át), és már az első néhány lépés után jól látszik a kijövő tórusz-alakzat. Time Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 16 / 26
23 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
24 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
25 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
26 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
27 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
28 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
29 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
30 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
31 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
32 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
33 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
34 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
35 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
36 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
37 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
38 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
39 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
40 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
41 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
42 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
43 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
44 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
45 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Overlay topológia: példa: clusterezés Most mindegyik i csúcshoz hozzárendelünk egy GID(i) N számot, és azt mondjuk, hogy i a GID(i) csoportba tartozik. Szintén távolságfüggvényt használunk: 1 ha GID(i) = GID(j) dist(i, j) = 0 ha GID(i) 6= GID(j) Itt is igen gyorsan kialakul a kívánt szerkezet: csak az azonos csoportbeli csúcsok között lesz kapcsolat, kialakulnak a clusterek. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 17 / 26
46 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Superpeer csúcsok Superpeer superpeer: olyan kisszámú csúcs, amelyeknek külön feladata van Néhány jellemző feladat Superpeer network Regular peer Superpeer kereséshez index fenntartása a hálózat állapotának felügyelete csúcsok közötti kapcsolatok létrehozása Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 18 / 26
47 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Hibrid arch.: kliens-szerver + P2P: edge szerver Példa edge szerver: az adatokat tároló szerver, a kliensekhez minél közelebb van elhelyezve, jellemzően ott, ahol egy nagyobb hálózat az Internetre csatlakozik Content Delivery Network (CDN) rendszerekben jellemző, a tartalomszolgáltatás hatékonyságát növelik és költségét csökkentik. Client Content provider ISP ISP Core Internet Edge server Enterprise network Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 19 / 26
48 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 A Hibrid arch.: kliens-szerver + P2P: BitTorrent Client node K out of N nodes Lookup(F) A BitTorrent Web page.torrent file for F List of nodes storing F Ref. to Ref. to file tracker Web server server File server Tracker Node 1 Node 2 Node N Alapötlet Miután a csúcs kiderítette, melyik másik csúcsok tartalmaznak részeket a kívánt fájlból, azokat párhuzamosan tölti le, és egyúttal önmaga is kiajánlja megosztásra. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 20 / 26
49 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Architektúrák és köztesréteg Probléma Előfordulhat, hogy az elosztott rendszer/alkalmazás szerkezete nem felel meg a megváltozott igényeknek. Ilyenkor legtöbbször nem kell újraírni a teljes rendszert: elegendő lehet (dinamikusan) adaptálni a köztesréteg viselkedését. Interceptor interceptor: Távoli objektum elérése során a vezérlés szokásos menetébe avatkozik bele, pl. átalakíthatja más formátumra a kérést. Jellemzően az architektúra rétegei közé illeszthető. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 21 / 26
50 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Interceptors Intercepted call Client application B.do_something(value) Application stub Request-level interceptor Nonintercepted call invoke(b, &do_something, value) Object middleware Message-level interceptor send([b, "do_something", value]) Local OS To object B Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 22 / 26
51 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Adaptív middleware Funkciók szétválasztása (separation of concerns): A szoftver különböző jellegű funkciói váljanak minél jobban külön, így azokat könnyebb egymástól függetlenül módosítani. Önvizsgálat (reflection): A program legyen képes feltárni a saját szerkezetét, és futás közben módosítani azt. Komponensalapú szervezés: Az elosztott alkalmazás legyen moduláris, a komponensei legyenek könnyen cserélhetőek. A komponensek közötti függések legyenek egyértelműek, és csak annyi legyen belőlük, amennyi feltétlenül szükséges. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 23 / 26
52 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Önszervező elosztott rendszerek Adaptív rendszer képességei Az egyes szoftverelemek adaptivitása kihat a rendszerre, ezért megvizsgáljuk, hogyan lehet adaptív rendszereket készíteni. Különféle elvárásaink lehetnek: Önkonfiguráció Önkezelő Öngyógyító Önoptimalizáló Ön* Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 24 / 26
53 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Adaptivitás visszacsatolással Visszacsatolásos modell Az ön* rendszerek sokszor az alábbi jellegű visszacsatolásos vezérléssel rendelkeznek: mérik, hogy a rendszer mennyire tér el a kívánt tulajdonságoktól, és szükség szerint változtatnak a beállításokon. Uncontrollable parameters (disturbance / noise) Initial configuration Corrections Core of distributed system Observed output +/- +/- +/- Adjustment measures Reference input Metric estimation Adjustment triggers Analysis Measured output Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 25 / 26
54 2.1 Architektúrafajták 2.2 Rendszerarchitektúrák 2.3 Architektúrák és köztesréteg 2.4 Önszervezés Példa: Globule Client ISP Origin server ISP Core Internet Replica server Enterprise network Client Client Kollaboratív webes CDN, a tartalmakat költségmodell alapján helyezi el (minden szempontra: fontosság költség). A központi szerver (origin server) elemzi, ami történt, és az alapján állítja be a fontossági paramétereket, hogy mi történt volna, ha P oldalt az S edge szerver tárolta volna. A számításokat különböző stratégiákra végzi el, végül a legjobbat választja ki. Maarten van Steen, Kitlei Róbert Elosztott rendszerek 26 / 26
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 1. rész: Bevezetés
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 1. rész: Bevezetés
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 12. rész:
Számítógépes Hálózatok Felhasználói réteg DNS, , http, P2P
Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok Domain Name System (DNS) DNS. Domain Name System
Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2007 13. Felhasználói réteg DNS, email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 10. rész:
Komponens modellek. 3. Előadás (első fele)
Komponens modellek 3. Előadás (első fele) A komponens modellek feladata Támogassa a szoftverrendszerek felépítését különböző funkcionális, logikai komponensekből, amelyek a számítógépes hálózatban különböző
Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés
Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A
webalkalmazások fejlesztése elosztott alapon
1 Nagy teljesítményű és magas rendelkezésreállású webalkalmazások fejlesztése elosztott alapon Nagy Péter Termékmenedzser Agenda Java alkalmazás grid Coherence Topológiák Architektúrák
S04-2 Elosztott alkalmazások készítése
S04-2 Elosztott alkalmazások készítése Tartalom 1. Többrétegű architektúra, elosztott szerveroldal 2. Kommunikációs eszközök: távolieljárás-hívás és üzenet alapú infrastruktúra (point-to-point és publish-subscribe
A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
10: Peer-To-Peer Hálózatok I. HálózatokII, 2007
Hálózatok II 2007 10: Peer-To-Peer Hálózatok I 1 Definíció Egy Peer-to-Peer hálózat egy kommunikációs hálózat számítógépek között, melyben minden résztvevő mind client, mind server feladatokat végrehajt.
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 6. rész: Szinkronizáció
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 6. rész: Szinkronizáció
A Java EE 5 plattform
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11. 13. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu
ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.
Elosztott rendszer architektúrák
Elosztott rendszer architektúrák Distributed systems architectures Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 12. Andrew S. Tanenbaum, aarten van Steen: Distributed Systems: rinciples
Számítógépes Hálózatok 2012
Számítógépes Hálózatok 2012 12. Felhasználói réteg email, http, P2P 1 Felhasználói réteg Domain Name System Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks A forgalom
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 5. rész: Elnevezési rendszerek
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 5. rész: Elnevezési
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 7. rész: Konzisztencia & replikáció
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 7. rész: Konzisztencia
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott
Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A Java EE 5 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 04. 17. A Java EE 5 platform A Java EE 5 plattform A J2EE 1.4 után következő verzió. Alapvető továbbfejlesztési
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 1. rész: Bevezetés
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 1. rész: Bevezetés
Alkalmazások architektúrája
Alkalmazások architektúrája Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 13. Bass, Clements, Kazman: Software Architecture in Practice, Addison- Wesley, 2004 2 Alkalmazás típusok Adat
Kommunikáció. 3. előadás
Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek
JAVA webes alkalmazások
JAVA webes alkalmazások Java Enterprise Edition a JEE-t egy specifikáció definiálja, ami de facto szabványnak tekinthető, egy ennek megfelelő Java EE alkalmazásszerver kezeli a telepített komponensek tranzakcióit,
Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez
Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez Székely István Debreceni Egyetem, Informatikai Intézet A rendszer felépítése szerver a komponenseket szolgáltatja Java nyelvű implementáció
1. Gyakorlat: Telepítés: Windows Server 2008 R2 Enterprise, Core, Windows 7
1. Gyakorlat: Telepítés: Windows Server 2008 R2 Enterprise, Core, Windows 7 1.1. Új virtuális gép és Windows Server 2008 R2 Enterprise alap lemez létrehozása 1.2. A differenciális lemezek és a két új virtuális
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 4. rész: Kommunikáció
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 4. rész: Kommunikáció
Kommunikáció. Távoli eljáráshívás. RPC kommunikáció menete DCE RPC (1) RPC - paraméterátadás. 3. előadás Protokollok. 2. rész
3. előadás Protokollok Kommunikáció 2. rész RPC (Remote Procedure Call) távoli eljáráshívás RMI (Remote Method Invocation) távoli metódushívás MOM (Message-Oriented Middleware) üzenetorientált köztesréteg
Testreszabott alkalmazások fejlesztése Notes és Quickr környezetben
Testreszabott alkalmazások fejlesztése Notes és Quickr környezetben Szabó János Lotus Brand Manager IBM Magyarországi Kft. 1 Testreszabott alkalmazások fejlesztése Lotus Notes és Quickr környezetben 2
DSD DSD. Egy országos méretű orvosi adatbázissal kapcsolatos informatikai kihívások. Kovács László Pataki Balázs Pataki Máté MTA SZTAKI DSD
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Egy országos méretű orvosi adatbázissal kapcsolatos informatikai kihívások Kovács László Pataki Balázs Pataki Máté Témakörök MTA SZTAKI bemutatása Nemzeti Rákregiszter
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver
Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver A hardver és a felhasználó közötti kapcsolat Szoftverek csoportosítása Számítógép működtetéséhez szükséges szoftverek Operációs rendszerek Üzemeltetési segédprogramok
Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.
Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra
Multimédiás adatbázisok
Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás
Párhuzamos programozási platformok
Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási
A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI
A SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALAPJAI Objektumorientált tervezés 8.előadás PPKE-ITK Tartalom 8.1 Objektumok és objektumosztályok 8.2 Objektumorientált tervezési folyamat 8.2.1 Rendszerkörnyezet, használati esetek
Enterprise JavaBeans. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem. Az Enterprise JavaBeans
Enterprise JavaBeans Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans (EJB) server oldali komponens, amely Az üzleti
CMDB architektúra megjelenítése SAMU-val Rugalmas megoldás. ITSMF 2015. 10. 30. Bekk Nándor Magyar Telekom / IT szolgáltatás menedzsment központ
CMDB architektúra megjelenítése SAMU-val Rugalmas megoldás ITSMF 2015. 10. 30. Bekk Nándor Magyar Telekom / IT szolgáltatás menedzsment központ Tartalom Nehézségeink CMDB adatok és függ ségek vizualizációja
WebSphere Adapters. 6. változat 2. alváltozat. WebSphere Adapter for SAP Software felhasználói kézikönyv 6. változat 2. kiadás
WebSphere Adapters 6. változat 2. alváltozat WebSphere Adapter for SAP Software felhasználói kézikönyv 6. változat 2. kiadás Megjegyzés Az információk és a tárgyalt termék használatba vétele előtt feltétlenül
DCOM Áttekintés. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Ficsor Lajos DCOM /1
DCOM Áttekintés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék DCOM /1 Mi a DCOM? DCOM: Distributed Component Object Model A Microsoft osztott objektum modellje Bináris együttmÿködési szabvány és annak
Miért ASP.NET? Egyszerű webes alkalmazás fejlesztése. Történet ASP ASP.NET. Működés. Készítette: Simon Nándor
Miért ASP.NET? Egyszerű webes alkalmazás fejlesztése Készítette: Simon Nándor Integrált fejlesztő környezet Egységes (vizuális) fejlesztési lehetőségek Bőséges segítség (help) Hibakeresési, nyomkövetési
Fejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel
IBM Software Group Fejlesztés, működtetés, felügyelet Hatékony infrastruktúra IBM szoftverekkel Rehus Péter Szoftver üzletág igazgató 2005. február 2. 2003 IBM Corporation On demand igény szerinti működési
Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
Elosztott rendszerek. Az elıadás. Az elosztott rendszer definíciója. Köztesrétegként felépülı elosztott rendszer
1. elıadás Az elıadás Elosztott ek 1. Bevezetés Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Maarten van Steen: Elosztott Rendszerek Alapelvek és Paradigmák http://people.inf.elte.hu/bonnie bonnie@inf.elte.hu Az elosztott
Rétegezett architektúra HTTP. A hálózatfejlesztés motorját a hálózati alkalmazások képezik. TCP/IP protokoll készlet
HTTP Hálózat Rétegezett architektúra felhasználók Alkalmazási Web, e-mail, file transfer,... Szállítási Internet Hálózat-elérési Végponttól végpontig terjedő átvitel, Megbízható átvitel, sorrendbe állítás,
Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia
Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is
Adatbányászat és Perszonalizáció architektúra
Adatbányászat és Perszonalizáció architektúra Oracle9i Teljes e-üzleti intelligencia infrastruktúra Oracle9i Database Integrált üzleti intelligencia szerver Data Warehouse ETL OLAP Data Mining M e t a
eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás
Programozási architektúrák, eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás Komponens-alapú programozás Kezdelteges formája, az első komponensek: DLL-ek Black box ujrahasznosítható kód Függvényeket
2. fejezet Hálózati szoftver
2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,
Párhuzamos programozási platformok
Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási
2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22.
2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata Nemzetközi együttműködések áttekintése A CAIDA céljai A CAIDA főbb kutatási irányai 2007-2010 között Internet
Analitikai megoldások IBM Power és FlashSystem alapokon. Mosolygó Ferenc - Avnet
Analitikai megoldások IBM Power és FlashSystem alapokon Mosolygó Ferenc - Avnet Bevezető Legfontosabb elvárásaink az adatbázisokkal szemben Teljesítmény Lekérdezések, riportok és válaszok gyors megjelenítése
Felhasználói réteg. Számítógépes Hálózatok 2012. Domain Name System (DNS) Email (RFC 821/822) Domain Name System
Felhasználói réteg Domain Name System Számítógépes Hálózatok 2012 12. Felhasználói réteg email, http, P2P Példák a felhasználói rétegre: E-Mail WWW Content Delivery Networks Peer-to-Peer-Networks A forgalom
Osztott rendszerek (Distributed. systems) Bevezetés. Tartalom. Ficsor Lajos. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék
Osztott rendszerek (Distributed systems) Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 09. 18. osztottrendszerek / 1 Tartalom Miért kellenek osztott rendszerek Egy kis
Mobil Peer-to-peer rendszerek
Mobil Peer-to-peer rendszerek Kelényi Imre Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem imre.kelenyi@aut.bme.hu BME-AAIT 2009 Kelényi Imre - Mobil P2P rendszerek 1 Tartalom Mi az a Peer-to-peer (P2P)?
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
Elosztott rendszerek
Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Peer-to-peer rendszerek Peer-to-peer Egyenl! funkcionális csomópontokból álló elosztott rendszer nagyméret" er!forrás elosztó rendszerek speciális menedzselés" szerverek
Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok
Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok Informix 11.50 upgrade esettanulmány 2011. január. 31. Átalakítandó architektúra (2009) Alapvetően az üzleti logikát tárolt eljárásokkal
Alkalmazások teljesítmény problémáinak megszűntetése
Alkalmazások teljesítmény problémáinak megszűntetése tapasztalatok a Compuware dynatrace APM szoftverrel RAIFFEISEN BANK ZRT. Melegh Csanád Alkalmazás üzemeltetési osztályvezető Előzmények Performancia
Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
Zimbra levelező rendszer
Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...
SQL Server High Availability
SQL Server High Availability Bevezetés az SQL Server magas rendelkezésre állási megoldásaiba Berke János SQL Server MVP 2016.05.18 Bemutatkozás 10+ év SQL Server tapasztalat Oktató Kapcsolat: Email: Janos@iamBerke.com
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms. 3. rész: Folyamatok
Elosztott rendszerek: Alapelvek és paradigmák Distributed Systems: Principles and Paradigms Maarten van Steen 1 Kitlei Róbert 2 1 VU Amsterdam, Dept. Computer Science 2 ELTE Informatikai Kar 3. rész: Folyamatok
SQL Server High Availability. Bevezetés az SQL Server magas rendelkezésre állási megoldásaiba
SQL Server High Availability Bevezetés az SQL Server magas rendelkezésre állási megoldásaiba Sponsors Bemutatkozás 10+ év SQL Server tapasztalat Oktató Kapcsolat: Email: Janos@iamBerke.com Blog: http://www.iamberke.com
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)
A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok
Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0)
Enterprise JavaBeans 1.4 platform (EJB 2.0) Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. Az Enterprise JavaBeans Az Enterprise Javabeans Az Enterprise JavaBeans
Ajax és Echo 2. Bokor Attila
Ajax és Echo 2 Bokor Attila attila.bokor@netvisor.hu Tartalom Ajax áttekintés Echo2 Echo2 kiegészítések Asynchronous JavaScript and XML Webfejlesztési technika interaktív webalkalmazásokhoz Kifejezés közösen
SUSE Linux Enterprise High Availability. Kovács Lajos Vezető konzultáns
SUSE Linux Enterprise High Availability Kovács Lajos Vezető konzultáns lkovacs@npsh.hu SUSE Linux Enterprise 12 célok 100 0 % Állásidő csökkentése Hatékonyabb üzemeltetés Gyorsabb innováció 2 Állásidő
Komponens alapú fejlesztés
Komponens alapú fejlesztés Szoftver újrafelhasználás Szoftver fejlesztésekor korábbi fejlesztésekkor létrehozott kód felhasználása architektúra felhasználása tudás felhasználása Nem azonos a portolással
III. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
API tervezése mobil környezetbe. gyakorlat
API tervezése mobil környezetbe gyakorlat Feladat Szenzoradatokat gyűjtő rendszer Mobil klienssel Webes adminisztrációs felület API felhasználói Szenzor node Egyirányú adatküldés Kis számítási kapacitás
alkalmazásfejlesztő környezete
A HunGrid infrastruktúra és alkalmazásfejlesztő környezete Gergely Sipos sipos@sztaki.hu MTA SZTAKI Hungarian Academy of Sciences www.lpds.sztaki.hu www.eu-egee.org egee EGEE-II INFSO-RI-031688 Tartalom
S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1
S01-7 Komponens alapú szoftverfejlesztés 1 1. A szoftverfejlesztési modell fogalma. 2. A komponens és komponens modell fogalma. 3. UML kompozíciós diagram fogalma. 4. A szoftverarchitektúrák fogalma, összetevői.
MVC Java EE Java EE Kliensek JavaBeanek Java EE komponensek Web-alkalmazások Fejlesztői környezet. Java Web technológiák
Java Web technológiák Bevezetés Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés Model View Controller (MVC) elv Java EE Java alapú Web alkalmazások Áttekintés
Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) OpenStack Neutron Networking
Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) OpenStack Neutron Networking Dr. Maliosz Markosz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése
Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése 1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Természetes nyelv feldolgozás 2 Tudásalapú információ-kereső rendszerek
Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés
Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS
Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
CORBA bevezetés. Paller Gábor 2004.10.08. Internet és mobil rendszerek menedzselése
CORBA bevezetés Paller Gábor 2004.10.08 CORBA Common Object Request Broker Architecture Az Object Management Group (OMG) felügyeli (ugyanaz, mint az UML-t) A specifikáció célja alkalmazások együttműködésének
Szoftver Tervezési Dokumentáció. Nguyen Thai Binh
Szoftver Tervezési Dokumentáció Nguyen Thai Binh April 2010 1. fejezet Feladat Szimulációs feladat. Célja, hogy reprezentáljunk egy több komponensből álló alkalmazást, amely a megadott témakörnek megfelel,
Kommunikáció. Folyamatok közötti kommunikáció. Minden elosztott rendszer alapja
Kommunikáció Folyamatok közötti kommunikáció Minden elosztott rendszer alapja Marshalling Alap primitívek Direkt, indirekt portok Blokkolás, nem blokkolás Pufferelés Megbízhatóság RPC Az RPC jellemzői
Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. november 5. Adatátviteli feltételek Pont-pont kommunikáció megbízható vagy best-effort (garanciák nélkül) A cél ellenőrzi a kapott csomagot:
MARCONI (Ericsson) SDH felügyeleti rendszerének mérése
MARCONI (Ericsson) SDH felügyeleti rendszerének mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 A Magyar Telecom SDH hálózatában ERICSSON (MARCONI) és ALCATEL gyártmányú berendezések üzemelnek.
Másolatképzési technikák és azok felhasználási lehetőségei
Másolatképzési technikák és azok felhasználási lehetőségei Godányi Géza Technical Account Manager EMC Magyarország Kft. 1 A belső másolatok előnye: Párhuzamos feldolgozás! Mentés / visszatöltés Oracle
A Skype architektúrája. P2P hálózat Supernode ok, peer-ek, login server
Farkas Gábor A Skype architektúrája P2P hálózat Supernode ok, peer-ek, login server Szolgáltatásai IP telefon ingyenes Hátránya: érzékeny a csomagvesztésre, késleltetésingadozásra, sok további szolgáltatás
Komponens alapú programozás Bevezetés
Komponens alapú programozás Bevezetés Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Ez a tananyag felhasználja a TEMPUS S_JEP-12495-97 Network Computing Chapter 8 Developing of Network Computing
Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time)
Mérnök informatikus (BSc) alapszak levelező tagozat (BIL) / BSc in Engineering Information Technology (Part Time) (specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az egyik szigorlat
Hálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs
elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember
COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group
COMET webalkalmazás fejlesztés Tóth Ádám Jasmin Media Group Az előadás tartalmából Alapproblémák, fundamentális kérdések Az eseményvezérelt architektúra alapjai HTTP-streaming megoldások AJAX Polling COMET
MVC. Model View Controller
MVC Model View Controller Szoftver fejlesztés régen Console-based alkalmazások Pure HTML weboldalak Assembly, C Tipikusan kevés fejlesztő (Johm Carmack Wolfenstein, Doom, Quake..) Szűkös erőforrások optimális
Adatbázis rendszerek I
Normalizálás 1NF 2NF BCNF Adatbázis rendszerek I 20111201 1NF 2NF BCNF Ha BCNF 2NF A B B A 2NF BCNF 2NF részkulcsból indul ki FD létezik FD, amely nem jelölt kulcsból indul ki Jelölt kulcs olyan mezőcsoport
Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét!
Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! http://m.equicomferencia.hu/ramada Liszkai János senior rendszermérnök vállalati hálózatok Miről is lesz szó? Adatközpont
5.4.2 Laborgyakorlat: A Windows XP telepítése
5.4.2 Laborgyakorlat: A Windows XP telepítése Bevezetés Nyomtasd ki a laborgyakorlatot és végezd el lépéseit! A laborgyakorlat során a Windows XP operációs rendszert fogjuk telepíteni. Szükséges eszközök
Hálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok építése és üzemeltetése Többutas átvitel 1 Mai téma! Adatok továbbítása párhuzamosan több útvonalon 2 Többutas átvitel előnyei! Gyors! több út nagyobb sebesség! Hibatűrő! Biztonságos! egy ponton
Kommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata
Kommunikációs rendszerek teljesítőképesség-vizsgálata (3. előadás) Dr. Lencse Gábor lencse@sze.hu https://www.tilb.sze.hu/cgi-bin/tilb.cgi?0=m&1=targyak&2=krtv 1 Miről lesz szó? Az OMNeT++ diszkrét idejű
COMPANY PROFILE SZOFI ALGORITHMIC RESEARCH KFT
COMPANY PROFILE SZOFI ALGORITHMIC RESEARCH KFT WWW.SZOFIUSA.COM CÉGTÖRTÉNET 1990 Alapítás 1990 Informatikai fejlesztések kezdete 1992 Felsőfokú informatikai képzési rendszer kidolgozása a kormányzat részére
Üzleti intelligencia eszköztár a SAS 9.2 platformon
Üzleti intelligencia eszköztár a SAS 9.2 platformon Portik Imre SAS Magyarország Témakörök Bevezetés SAS BI eszköztár 9.2 BI újdonságok A közeljövő Q&A SAS Enterprise BI Server Riportkészítés Lekérdezés
Novell Nterprise Branch Office: a távoli iroda felügyeletének leegyszerűsítése
Novell Nterprise Branch Office: a távoli iroda felügyeletének leegyszerűsítése termékleírás www.novell.hu Bevezetés A mai vállalatok gyakran tartanak fenn irodákat az ország és a világ különböző pontjain.
Best Practices for TrusBest Practices for Trusted Digital Repositories in HOPE. ted Digital Repositories in HOPE.
Best Practices for TrusBest Practices for Trusted Digital Repositories in HOPE. ted Digital Repositories in HOPE. OAIS alapú digitális archívumok: best practice and HOPE (2010-2013) http://www.peoplesheritage.eu/pdf/d5_1_grant250549_ho