A fenntartható iskola építészmérnök szemmel gondolatok iskolák számára Losonczi Anna

Átírás

1 A fenntartható iskola építészmérnök szemmel gondolatok iskolák számára Losonczi Anna A fenntarthatóság széleskörű egyensúlyteremtés. Általános esetben az egyes szakterületeknek csak egy-egy szempontból van beleszólása a dolgok működésébe, és csak elképzelésük lehet róla, hogy ezt A fenntarthatóság mivel egészíthetné ki a másik. Az eredményes iskola követelménye egy olyan egy közös projekt, ahol a különböző szakterületek a értékrendbeli állásfoglalás, hiányzó láncszemeket betöltik, egyszerre szolgálják a különféle eszközökkel ugyanazt a célt. Ezért lehet amely többek között a fizikai környezetünk felhasználására, nagyon eredményes. A fenntarthatóság megvalósulása annak kialakítására, a csak akkor nem ütközik ellentmondásba, ha azt komplexen értelmezzük, ezért ezt az együttműködést mindennapi tevékenységeinkre egyaránt kiterjed. nagyon fontosnak tartom. A fenntarthatóság mint példamutatás különösen nagy felelősség az iskola számára a gyermekek felé, akik majd a jövőt építik. A Fenntarthatóság összetettsége, adottságok és lehetőségek felismerése A fenntarthatóság különböző színterein különféle mértékű környezeti beavatkozásra van szükség. A környezetünk megtervezésénél olyan sok szempontot kell egyszerre figyelembe venni, hogy az is előfordul, hogy azok teljesítése ellentmond egymásnak. Ugyanígy, legtöbb esetben adottságokhoz kell igazodni, és azon belül megtalálni a legkedvezőbb megoldást. Így a környezettervezés kompromisszumokkal jár, mely a világunk összetettségéből adódik, és a feladat szépsége az, hogy ennek útvesztőjében eligazodjunk. Ezért ebben a tanulmányban sem tudunk állást foglalni arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Összegyűjtjük az egyes megoldások előnyeit és hátrányait. A felhasználónak az a feladata, hogy felismerje az adottságait, melyek keretet adnak a mozgásra. Az is nagy eredmény, ha tisztában vagyunk kötöttségeink előnyeivel, és azt kihangsúlyozzuk, kihasználjuk. Illetve ha van rá mód, akkor azt kiegészítve alakítjuk tovább azt, ami alakítható. A tanulmány célja, hogy tudatosabban értékeljük környezetünket és megismerjük a lehetőségeinket. A Fenntarthatóság színterei és a vonatkozó környezeti tényezők A fenntarthatóság színtereit sorban tárgyaljuk, és mellette vizsgáljuk a rájuk vonatkozó környezeti tényezőket..az iskola működésénél figyelembe kell vennünk a fenntarthatóság követelményeit a valós tevékenységeknél és beavatkozásoknál; illetve a fenntartható jövő szempontjából éppúgy fontos a cselekedetekkel, döntésekkel járó példamutatás. A fizikai környezetünk megépítésére és működtetésére vonatkozó fenntarthatósági szempontok mellett (anyaghasználat, energiafelhasználás, stb), megkülönböztethetjük azokat a környezettervezési szempontokat, melyek a közösség fenntarthatóságát és az egyes ember testi-lelki fenntarthatóságát, egyensúlyát segítik elő. A gyermekek jövőbeli döntéseire lehet hatásunk: környezetükkel, egymással és önmagukkal való egyensúlyuk és szeretetük alapjait teremthetjük meg. 1

2 Mindezek teljesítése egyszerre fontos, csak akkor vezet majd egy egészséges társadalom és a környezet hosszútávú, kiegyensúlyozott együttéléséhez. Testi-lelki egyensúlyra nevelés A természet és az ember Szükségünk van a természet jelenlétére. A természet és az ember kapcsolata különböző intenzitással és különféle módon valósulhat meg. Belehelyezkedhetünk közvetlen tartózkodási helyünkkel a természetbe, például ha azt egy erdőben építjük fel [02]. Vagy maradhatunk az épített környezetben, és mi magunk is kimehetünk a természetbe. [03] Erre lehetőséget kell találnunk magunknak. A természetet becsempészhetjük magunk mellé az épített környezetbe is. [04] Ennek különböző fokozatai vannak: a körülöttünk lévő közterek növénnyel való beültetésétől kezdve a saját telkünk beültetésén át a belső tereinkbe helyezett növényekig. [01; 02; 03; 04] 2

3 3

4 Az első döntést az építési telek kiválasztásánál hozhatjuk meg. Természeti- vagy épített környezetben építkezünk? Mindkettőnek van előnye és hátránya is. Legtöbb esetben az épített környezet mellett döntünk, mert fontos például a város közelsége. Ahhoz, hogy lehetőségünk legyen az épített környezetből bármikor kijutni a természetbe, úgy kell megválasztani a telket, hogy az vagy gyalogos távolságban legyen a természeti környezettől, vagy könnyen eljuthassunk oda a megfelelő közlekedési eszközzel. A közlekedés- és a közterek kialakításába általában nincs beleszólásunk. [05; 06; 07; 08] 4

5 A következő alkalom, amikor miénk a döntési helyzet, a kiválasztott telek beépítésénél van. Ha az épületet kompakt egységként tervezzük meg [05], akkor az a telekből a lehető legkisebb helyet foglalja el, és egybefüggő kertünk marad, ahol kialakíthatjuk a saját kis természetünket. Másik lehetőség az elszórt, pavilonos beépítés [06], amikor a telken több különálló épületet helyezünk el, melyek egyrészt több kisebb udvarra osztják a kertet, másrészt belehelyezkednek és a kert részévé válnak. Az épületen belül is úgy érezhetjük, hogy kint vagyunk, összeolvad a külső és a belső, és ezáltal a külső természet bekukucskál a belsőbe. [fotó Adilon term-épület + fedettnyitott] 5

6 A belső és a külső tér kapcsolatát fedett-nyitott terek erősíthetik. [09] Átmeneti terek keletkezhetnek, ahol a fűtött és nem fűtött terek határvonala nem egyezik meg a külső és belső terek érzékelt határvonalával. Egy tornác például már nem fűtött, de hatása mégis közelebb áll a belső téréhez, mert több oldalról zárt, így téri védettséget ad. Az átmeneti terekkel összekapcsolt összefüggő külső és belső térrendszer [10] egy differenciáltabb térhasználatot eredményez, elősegíti az udvar intenzív használatát, fejleszti a gyerekek térérzékelését és térkiválasztó képességét, és eltérő térigényeknek ad helyet. [09; 10] 6

7 Ez a vizuális kapcsolat a kert növényeivel akkor is szempont lehet, ha a telek beépítése (épületek és udvarok viszonya) már nem változtatható. A kerti növények fajtáját és helyét meg tudjuk úgy választani, hogy a növények a belső terekből is érzékelhetők legyenek. A növények helyének megtervezése a kert használata szempontjából is fontos. [E.A.] A következő döntési helyzet már nem érint épület- vagy kertátalakítást, így minden esetben van lehetőségünk a változtatásra: belső átrendezéstől függően növényeket bármikor elhelyezhetünk a helyiségeinkben. Kialakíthatunk erre külön területet is (télikert, növénysarok), vagy azt is megtehetjük, hogy általánosan mindenhol megjelennek a virágok. Az első eset abban különbözik a másodiktól, hogy ott a növénysarok egy külön térrészként működik, ami egy differenciáltabb térhasználatot tesz lehetővé. Főleg akkor, ha tevékenységek is fűződnek hozzá (pihenősarok, tantermi kertészkedés, stb). Vizuális kapcsolat a kertbe érkező állatokkal is kialakítható, ha azokat az ablakok közelébe csalogatjuk (például madáretetőkkel, vagy a növényfajok célzott kiválasztásával). A szabadon élő állatok megfigyelése a gyermekekben fokozhatja az állatok iránti érdeklődést és tiszteletet. Az élőlények mellett létfontosságú természeti elem a napfény. A megfelelő mennyiségű fény a telken belül általában mindig biztosított, mert erre előírások vannak. Innentől kezdve tervezői kérdés, hogy az üvegfelületek méretével és az épület tájolásával mennyi fény jut be a 7

8 helyiségekbe. Hasonlóan fontos a külső pihenőterületek és a kert tájolása is. [11; 12; 13; 14] A fény a napszakok szerint mindig változik, délelőtt és délután más irányból süt be a nap. Érdemes a berendezés és a napirend kialakításánál erre odafigyelni, és a napos órákat, helyeket kihasználni. [15] [11; 12; 13; 14; 15] A természet minél mélyebb megélésére ad lehetőséget, ha erre az alapvető szükségleteken túl is hangsúlyt fektetünk. A szél, az eső, a termőföld szaga, a virágok illata, a bogarak, a madarak, a fa kérgének tapintása mind olyan élmény, mely szoros kötődést alakít ki a természettel, és egyúttal belső egyensúlyunkat is segít kialakítani. Intenzív, állatokkal benépesített kertünk könnyebben kialakul, ha nagyobb összefüggő kertünk van. A szél és eső megélése inkább szervezési kérdés. Esős időben is ki lehet menni a szabadba, sőt erre rá is kényszeríthetjük az épület használóit, ha a különböző helyiségek között nincsen fűtött- vagy fedett átjárás. A természeti elemeket részben bentről is 8

9 megtapasztalhatjuk, ha kellően nagyok az üvegfelületek. Az eső kopogását felerősítheti egy erre a célra választott anyagból épített tetőszerkezet. Az illatok tudatos növényválasztás eredményei lehetnek. A különféle szagok és hangok érzékeléséhez a nyílások nyitva tartása segít. Ebből a szempontból fontos tervezési kérdés lehet a nyílászárók nyitott állapotainak megtervezése, átgondolása. A gyerekek fejlődéséhez jelentősen hozzájárul az ingergazdag környezet. Sokkal nyitottabbak a világra, mint a felnőttek: figyelmüket nemcsak a megszokott dolgokra irányítják. Nemcsak szemmagasságban néznek, ugyanolyan érdeklődéssel néznek például fölfelé is, és olyan részleteket észrevesznek a környezetükben, amire nem is számítanánk. A különféle érzékszervek stimulálására érdemes külön figyelmet fordítani a kisiskolások környezetének tervezésénél. Ezek a célok jelentkezhetnek már az épülettervezésnél, de inspiráló környezet alakítható ki a kertépítés vagy a beltéri berendezés fázisában is. 9

10 Az ember és a mozgás A gyerekek fejlődéséhez és általában minden ember testi-lelki egyensúlyának fenntartásához meghatározó szempont a mozgás terének kialakítása, illetve azok használata. Az iskolában az erre szolgáló tornatermen és az udvari sportlétesítményeken kívül előnyös a spontán mozgás téri lehetőségeinek megteremtése is. A hosszú- és a mindkét irányban széles helyiségek más-más típusú mozgásnak adnak teret. Például egy-egy nagyobb belső térrészben csoportos mozgásos játék alakulhat ki. Vagy létrehozható egy-egy folyosórész, ahol megengedett a szaladgálás (biztonsági felszereléssel kiegészítve), esetleg a kertben való mozgással összekapcsolva. [16] A mozgás a gyerekek mindennapjainak részévé válhat, ha a sporteszközök használata nemcsak a tornaórákhoz kötődik, hanem a szabadidő eltöltésének egy alternatívájaként épül be a napirendbe. Ehhez az eszközöket, vagy tárolóhelyiségüket közvetlenül elérhetővé kell tenni. Ugyanígy, ha a mozgás terei nem szeparálódnak el a szabadidős időszak tereitől, akkor a gyerekek eltérő mozgásigénye is ki tud egyenlítődni. A függőleges irányú mozgás lehetőségének betervezése izgalmas kihívás a gyerekek számára. Az új téri perspektíva segíti a térérzékelés-, térértelmezés- és a térben való mozgás fejlődését. Ez összenyitott szintektől kezdve lépcsővel megközelíthető galériaszintig; a tetőn kialakított kerttől a nagy belmagasságú teremben kialakított mászófalig sokmindent jelenthet. [16] 10

11 A különféle mozgásra alkalmas terek kialakításánál fontos csoportot alkotnak a szabad levegőn való tartózkodás terei. Ha nincs iskolaudvar vagy az iskolaépülethez közeli park, akkor az épületen belül kell a lehetőségeket megvizsgálni. Esetleg lehetőség van tetőkert kialakítására, vagy olyan nyílászárók tervezésére, melyek nagy homlokzati felületen kinyithatók, így a helyiségek fedett-nyitott térként is használhatók. Az elvonulás terei, lehetőségei és a közösségbe tartozás, gyerek-méretű helyek A gyerekek testi-lelki fejlődésének, az individuum önállósodásának meghatározó tényezője mind az elvonulás, mind a közösség megélésének lehetősége. Így az intim terek létrehozása, az elvonulás téri elősegítése, illetve a szervezett és spontán közös programok téri feltételeinek megteremtése egyaránt fontos. Az egyes gyerekek, kis csoportok, és nagyobb csoportok elvonulását a különböző méretű és tulajdonságú körbezárt terek segítik elő. A zártság egyaránt jelenthet elhatárolódást vizuálisan és akusztikailag. A konkrét téri elhatároláson kívül jelenthet mentális elhatárolódást is. Ilyenkor nincsenek térelhatároló falak, de valamilyen fizikai eszköz világos jelzését adja annak, hogy egy különálló tér alakult. Akár egy szőnyeg is kijelölhet teret, pontosan definiálja, hogy meddig tart az a terület, melyet a csoport a birtokába vett. A környezet ezt az üzenetet pontosan veszi, és tiszteletben tartja. A tér körbezárt hatása többféle módon is elérhető, a padlósüllyesztéstől kezdve a tényleges külön helyiségekig. A rugalmasan változtatható méretű és helyzetű terek is praktikusak, mert jól alkalmazkodnak a gyorsan változó csoportméretekhez és individuális igényekhez (például mozgatható paravánfalak vagy akár játéksátor felállítása). Az egyéni vagy a csoportos elkülönülést nem jó megzavarni, így a közlekedést attól teljesen függetlenül kell megoldani. Ilyen szempontból nem jól működnek például az egymásból nyitható terek, illetve nem mindegy, hogy hová helyezzük el a nyílásokat [16], milyen téri mozgást és téri hierarchiát jelölnek ki a burkolatváltások [17]. [17; 18] 11

12 12

13 Az elvonulás érzetét segíti a függőleges irányú elhatárolódás (például egy galériaszerű bútorzat, vagy egy fatörzsre épített bunker), a gyerek fentről mindent lát, de őt nem látja senki. Bunkerek építése gyakori játék, a meglévő helyzeteket gyorsan felismerik a gyerekek és birtokba is veszik, belakják a kuckót. A zugok keresését a gyerek-méretű helyek kedvelése mellett pont az individuum fejlődésének igénye hívja elő. A gyerekek a rendelkezésre álló eszközökből gyorsan összeállítják a saját gyerek-méretű tereiket, ha azt hagyjuk nekik. Emellett a környezet erre rásegíthet differenciált méretű és tulajdonságú terekkel és térkapcsolatokkal, belsőépítészeti eszközökkel (például alakítható bútorokkal), zegzugos vadregényes kertberendezéssel, buja növényzettel. [19] A gyerek-méretű mosdók, a nekik tervezett, szemmagasságban elhelyezett ablakok meghatározóak lehetnek a gyerek identitásának és önértékelésének kialakulásában. [19] 13

14 A közösség fenntarthatósága A jól differenciált közös terek különféle közösségeket definiálnak és hívnak életre. Vonatkozik ez a külső és belső terekre egyaránt; beszélhetünk osztályon belüli és azok közötti találkozásokról; gyerekek és felnőttek találkozásairól; szervezetten vagy spontán alakuló közösségekről. Minderre a különféle terek megfelelő méretei, elhelyezkedésük, és a köztük lévő kapcsolatok adnak lehetőséget. A közösségek zavartalan együttlétét a nyugodt védett terek biztosítják. A spontán alakuló közösségeknek viszont feltétele a véletlen bekapcsolódás lehetősége. Vannak olyan helyzetek is, ahol a közösség folyamatos formálódásához kifejezetten szükséges az emberek átvezetése az adott térrészen még akkor is, ha azok eredetileg nem akartak bekapcsolódni az ott folyó tevékenységbe. [20; 21; 22] [20;21;22] 14

15 Egy közösségen belül erős kötődést tud kialakítani a közös feladat megoldása, a közös munka. A környezetalakításnál, -átalakításnál bekapcsolhatók a közösség tagjai. Ezzel elérhető a környezethez való szorosabb kötődés is. Az átalakítás megtervezése vagy kétkezi munkával történő megvalósítása segíti a saját környezet érzetének kialakulását. (Például bekapcsolódás a kerti pavilon megépítésébe, vagy a közös veteményes kert gondozása.) A fizikai környezet fenntarthatósága Illeszkedés a fizikai környezethez, építés a természeti- vagy épített környezetben Az építés mindig belehelyezkedést jelent, beleavatkozunk a meglévő környezetbe. Ennek módja és mértéke fontos szempont. Konkrét megoldások nem mondhatók ki előre, mert a különböző szituációk csak az adott pillanatban térképezhetőek fel. Egy természeti környezetbe való építésnél első gondolatunk, hogy az élővilág minél érintetlenebb fenntartása a legmegfelelőbb megoldás. De a kérdés ennél sokkal összetettebb. Például manapság fontos szempont lehet a gyerekek ismerkedése a természettel, még annak rendjébe való apró beavatkozás árán is, mert ez vezethet egy későbbi tudatos környezetvédelemhez és a természet szeretetéhez. A tervezőnek meg kell találnia az egyensúlyt az illeszkedésre vonatkozóan. Ha épített környezetbe építünk (például egy városi szövetbe), akkor is kérdés annak védelme. Vizuális értelemben, de hosszabbtávon társadalmi értelemben is. Itt sem egyértelmű a válasz. El kell döntenünk, hogy mihez igazodjunk, a hasonlóság vagy a különbözőség vezet az új épület minél szervesebb beilleszkedéséhez, melyik magatartás vezet a terület jövőbeli fejlődéséhez. Mindezek okán az illeszkedés összetett fogalom. Talán úgy lehet megfogalmazni, hogy alázatot jelent, tiszteletet a környezetünk iránt. Éppen ezért ebben a fázisban az építészeti magatartásnak nagyon fontos üzenete van, mely egy iskola esetén hatványozódik. Nem biztos, hogy megfelelő a nevelő hatása például egy olyan iskolának, mely kirívó, környezetéből zavaróan kiemelkedő. A gyerekekben azt az érzetet keltheti, hogy az ő iskolájuknak, majd ennek következtében nekik is, mindent szabad. Ugyanígy egy olyan iskolaépületnél, ahol az osztálytermek egy megtartott nagy fa lombkoronájára néznek, ez a központi szervező elem szimbólikus jelentésűvé nőhet a gyerekek szemében. Az illeszkedés közvetetten az értékek felismerésére és azok védelmére tanít. [fotó Adilon] 15

16 16

17 A környezet erőforrásainak fenntartható felhasználása Egy épület fizikai fenntarthatósága a környezet erőforrásainak fenntartható felhasználását jelenti mind a kialakításnál, mind pedig utólag, a használat közben. A különböző megoldások hatásai nagyon messzire nyúlnak, követésük nem mindig egyszerű. Így bevezették az ökológiai lábnyom fogalmát és számítási módszerét. Ezek a számítások olyan különböző hatásokat és következményeket is figyelembe vesznek, melyekre felületesebben megközelítve nem is gondolnánk. Számítás szükséges például ahhoz, hogy mi jelent kisebb terhet a környezetnek: egy műanyagedény újrahasználata a mosáshoz használt vízmennyiség figyelembevételével, vagy egy újrahasznosított papírból készült doboz használat utáni szelektív gyűjtése. Másik példa egy olyan burkolat betervezése, melyet kezelés nélkül évente cserélni kell, kezelés mellett pedig 20 évig is tart, viszont ehhez vegyszerek használata szükséges. Az ökológiai mérlegelés a különböző jelentőségű és mértékű színtereken egyaránt szükséges. Egy épület tervezésénél figyelembe kell venni a választott anyagok keletkezési körülményeit, tartósságát, pótlásának következményeit; az építésnél felsorakoztatott gépek energiaigényét; a szállítás levegőszennyezését; a működtetés során alkalmazható ciklikusságot, például komposztáló domb vagy esővízgyűjtő berendezés létesítését. Ezek mind csak példák, átfogó rendszerezést itt nem tudunk adni. Célunk az, hogy kizökkentsük az olvasót a környezettudatosság általánosan elterjedt értelmezéséből, és felhívjuk a figyelmet annak összetettségére. Fizikai környezetünk fenntarthatóságára nevelés egy iskolában különösen fontos. A különböző fenntartható rendszerek, új technológiák és eszközök izgalmasak a tanulók számára, az iskolaépület kapcsán tapasztalatokon alapulva építhetők be az oktatásba és ezzel megteremthetik az új szemlélet alapjait. 17

18 18