A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, december 29., hétfõ 158. szám 1. kötet* 1 2. kötet ára: 5600, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet 2003: CXXX. tv. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl : CXXXI. tv. A gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény módosításáról : CXXXII. tv. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény és a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény módosításáról : CXXXIII. tv. A társasházakról /2003. (XII. 29.) Korm. r. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) Korm. r. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) Korm. r. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) Korm. r. A Sulinet Expressz Program Projekt Tanács feladatairól és mûködésének szabályairól /2003. (XII. 29.) Korm. r. Az állami vezetõi juttatások jogosultsági feltételeirõl szóló 131/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról kötet 104/2003. (XII. 29.) GKM r. Egyes miniszteri rendeleteknek a csatlakozással összefüggésben szükséges módosításáról /2003. (XII. 29.) GKM r. Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) GKM r. A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) GKM r. A villamos energia, melegített víz és gõz hatósági árait és díjait érintõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról /2003. (XII. 29.) GKM r. A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) GKM r. Az Útfenntartási és -fejlesztési célelõirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról /2003. (XII. 29.) KvVM r. A biohulladék kezelésérõl és a komposztálás mûszaki követelményeirõl /2003. (XII. 29.) KvVM GKM e. r. A 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenõ hõteljesítményû, helyhez kötött gázturbinák légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl szóló 7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) OM r. A Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény megszüntetésérõl /2003. (XII. 29.) OM r. Az Oktatáskutató Intézet megszüntetésérõl /2003. (XII. 29.) PM r. Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosításáról Oldal A tartalomjegyzék az oldalon folytatódik. * Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 158. száma terjedelmi okok miatt 1 2. kötetben jelenik meg.

2 13244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 41/2003 (XII. 29.) PM r. Az egyes, adózással összefüggõ pénzügyminiszteri rendeletek módosításáról /2003. (XII. 29.) PM r. A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezelésérõl és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) PM r. Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésérõl, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyvelésérõl szóló 32/1999. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) PM r. A vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet módosításáról /2003. (XII. 29.) PM r. Az energiaadóról szóló évi LXXXVIII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól A Pényügyminisztérium közleménye a nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minõsülõ vámáru értékérõl A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés

3 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl* ÁLTALÁNOS I. Fejezet RENDELKEZÉSEK 1. E törvényt a büntetõ ügyekben az Európai Unió tagállamaival folytatott együttmûködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. 2. E törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvényt és a büntetõeljárásról szóló törvényt az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: tagállam) az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárásban és bûnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelõen alkalmazni kell. II. Fejezet AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS AZ ÁTADÁS ÁTADÁS 1. Cím MAGYARORSZÁGRÓL 3. (1) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy az Európai Unió más tagállamának igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetõeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bûncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felsõ határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerõsen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetõleg szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték. * A törvényt az Országgyûlés a december 22-i ülésnapján fogadta el. (2) A keresett személyt a cselekmény kettõs büntethetõségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján át kell adni az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bûncselekmény-fajták esetében. (3) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bûncselekmény-fajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felsõ határa nem éri el a három évi szabadságvesztést, illetõleg szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bûncselekmény-fajták esetében az átadás akkor engedélyezhetõ, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bûncselekménynek minõsülnek. (4) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bûncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga. 4. Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni: a) ha a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethetõ (Btk. 23. ); b) ha a 3. (3) bekezdésében említett valamely esetben az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bûncselekmény; c) ha a magyar törvény szerint a büntethetõség vagy a büntetés elévült; d) ha egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetõeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; e) ha a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre; f) ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett személy ellen a Magyar Köztársaság területén büntetõeljárás van folyamatban; g) ha a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bûncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette; h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bûncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki, és a bûncselekményre a magyar büntetõ törvényt kell alkalmazni (Btk. 3. és 4. ).

4 13246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 5. (1) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni, és a szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása iránt kell intézkedni (Btk. 6., Be ). (2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetõeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, csak akkor adható át, ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelõ jogi garanciát nyújt arra, hogy szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerõs kiszabása esetén a keresett személyt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják a Magyar Köztársaság területére. 6. Megtagadható az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha az olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el. 7. Ha az európai elfogatóparancsot olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a keresett személy távollétében hoztak, és a keresett személlyel nem közölték elõzetesen a távollétében hozott határozat alapjául szolgáló tárgyalás idõpontját és helyét, az átadás feltételeként kell szabni, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelõ jogi garanciát nyújt arra, miszerint a keresett személynek lehetõsége lesz a kibocsátó tagállamban az ügy újratárgyalását kérni és a bírósági tárgyaláson jelen lenni. 8. (1) Ha ugyanazon személy ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik európai elfogatóparancs kerüljön végrehajtásra, és annak alapján a keresett személy átadására. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bûncselekmény súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának idõpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetõeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez szükség esetén beszerezhetõ az Európai Unióról szóló szerzõdés 29. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttmûködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleménye. (3) Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény rendelkezései az irányadóak. (4) E nem érinti a Magyar Köztársaságnak a Nemzetközi Büntetõbíróság Statútumából eredõ kötelezettségeit. 9. Az e Cím alapján mint végrehajtó igazságügyi hatóság kizárólag a Fõvárosi Bíróság jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fõvárosi Ítélõtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. 10. Más tagállam által kibocsátott nemzetközi körözés alapján a Magyar Köztársaság területén elfogott személyt õrizetbe kell venni és a Fõvárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben a nemzetközi körözésben megjelölt bûncselekmény miatt európai elfogatóparancs kibocsátásának van helye, illetõleg ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki. Ez az õrizet hetvenkét óráig tarthat. 11. (1) A Fõvárosi Bíróság tárgyalást tart, amelyen a) a keresett személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és ha erre nyilatkozni kíván az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre; b) tájékoztatja a keresett személyt az egyszerûsített átadási eljárás lehetõségérõl (12. ) és annak jogkövetkezményeirõl; c) ha a keresett személy nem kíván élni az egyszerûsített átadási eljárás lehetõségével, és a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn a 4. -ban, az 5. (1) bekezdésében, illetõleg a 6. -ban említett megtagadási okok valamelyike, elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatását, és az errõl szóló határozatot haladéktalanul megküldi az igazságügy-miniszternek. (2) A tárgyaláson az ügyész és a védõ részvétele kötelezõ. A Fõvárosi Bíróság a tárgyalásról az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védõt idézi. (3) Ha a keresett személynek nincs meghatalmazott védõje, védõt, ha a magyar nyelvet nem ismeri, tolmácsot rendel ki számára. (4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kéri, a Fõvárosi Bíróság az átadási eljárás keretében elrendeli a 24. (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendõrség általi felkutatását és lefoglalását. 12. (1) A Fõvárosi Bíróság elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását (egyszerûsített átadás), ha a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, és b) a keresett személy a megfelelõ figyelmeztetést követõen az átadásába beleegyezik, ebben az esetben a figyelmeztetést és a beleegyezést, valamint adott esetben a 31. -ban említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondást jegyzõkönyvben rögzíti.

5 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) Az (1) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem vonható vissza. (3) Az egyszerûsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye. 13. (1) Ha a keresett személy az átadásába nem egyezik bele, a 11. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt intézkedésrõl az igazságügy-miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében. (2) Az európai elfogatóparancsot az igazságügy-miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a Fõvárosi Bíróságnak. (3) Az európai elfogatóparancs hozzáérkezését követõen a Fõvárosi Bíróság tárgyalást tart, amelyre a 11. rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell. (4) Ha az európai elfogató parancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, arról határozattal dönt. A tárgyaláson hozott határozattal szembeni fellebbezésrõl az ügyésznek, a keresett személynek és védõjének a határozat kihirdetését követõen nyomban nyilatkoznia kell. (5) A fellebbezést két napon belül az iratokkal együtt közvetlenül kell felterjeszteni a Fõvárosi Ítélõtáblához. 14. Az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása esetén, annak okáról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot az igazságügy-miniszter a megtagadásról rendelkezõ jogerõs határozat alapján tájékoztatja. 15. (1) A 11. c) pontja szerint elrendelt ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétõl számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg. (2) A 12. (1) bekezdése és a 13. (4) bekezdése szerint elrendelt átadási letartóztatás a keresett személy átadásáig tart. (3) Az átadási és ideiglenes átadási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatása, illetõleg átadási letartóztatása nem mellõzhetõ, illetve nem szüntethetõ meg. 16. (1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerõs határozatot, ha a keresett személy a) beleegyezik az átadásába, a beleegyezés kinyilvánítását követõ tíz, b) az átadásába nem egyezik bele, az elfogását követõ hatvan napon belül kell meghozni. (2) Ha kivételes esetben az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem hozható meg, a Fõvárosi Bíróság a késedelem okainak közlése mellett az igazságügy-miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja errõl a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A határidõ ebben az esetben további harminc nappal meghosszabbítható. (3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani az e -ban elõírt határidõket, a késedelem okainak közlése mellett az igazságügy-miniszter errõl tájékoztatja az Eurojustot. 17. Ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, az átadása esetén a menedékjogi eljárást fel kell függeszteni, és azt akkor kell folytatni, ha a személy a Magyar Köztársaság területére visszatér. 18. (1) Ha a keresett személyt nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg a Magyar Köztársaság területén, a 16. -ban elõírt határidõket attól a naptól kell számítani, amelyen a Fõvárosi Bíróságra érkezik a mentesség felfüggesztésérõl, illetve a büntetõeljárás megindításához való elõzetes hozzájárulásról szóló értesítés. (2) A mentesség felfüggesztése érdekében a Fõvárosi Bíróság haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkezõ szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, e tényrõl a szükséges intézkedés megtétele érdekében az igazságügy-miniszter útján értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. 19. Ha a Fõvárosi Bíróság megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az európai elfogatóparancs végrehajtása és az átadás tárgyában történõ határozathozatalhoz, kérheti az igazságügy-miniszter útján, hogy sürgõsséggel bocsássák a rendelkezésére a szükséges kiegészítõ információkat, és különösen a 4. -ban, az 5. (2) bekezdésében, a 7. -ban, valamint a 25. (3) bekezdésében meghatározottakat, és a 16. -ban elõírt határidõk figyelembevételével határidõt szabhat ezek megküldésére. 20. (1) A keresett személy átadásáról az Országos Rendõr-fõkapitányság Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ Interpol Magyar Nemzeti Iroda (a továbbiakban: Interpol) a rendõrség közremûködésével gondoskodik, és annak az érintett hatóságok megállapodása szerinti a lehetõ legkorábbi idõpontban meg kell történnie. (2) A keresett személyt legkésõbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat

6 13248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám jogerõre emelkedésétõl számított tíz napon belül át kell adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam illetékes hatóságának. (3) Ha a keresett személy átadása a (2) bekezdésben elõírt határidõn belül a tagállamok bármelyikén kívül esõ elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási idõpontban kell megegyezni. A keresett személyt ebben az esetben az így megállapított új határnapot követõ tíz napon belül kell átadni. (4) Az átadás kivételesen ideiglenesen elhalasztható különös méltánylást érdemlõ emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhetõ, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az ideiglenes elhalasztási ok megszûnését követõen az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani. A Fõvárosi Bíróság az ideiglenes elhalasztásról és annak okáról az igazságügy-miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átadási idõpontban állapodik meg. A keresett személyt ebben az esetben a megállapodás szerinti új idõpontot követõ tíz napon belül kell átadni. (5) Az érintett személyt a (2) (4) bekezdésben említett határidõk lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani. (6) Az igazságügy-miniszter az európai elfogató parancs végrehajtásáról és az átadásról szóló döntésrõl, valamint a keresett személy európai elfogatóparancs alapján történt fogva tartásának idõtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot és az Interpolt. 22. (1) A Fõvárosi Bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene a Magyar Köztársaság területén a büntetõeljárást lefolytathassák, illetve hogy ha már elítélték az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytõl különbözõ bûncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetését vagy szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadást elhalasztó határozatot a Fõvárosi Bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatát követõen is meghozhatja. (3) Az átadás elhalasztása helyett a Fõvárosi Bíróság a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint ideiglenesen átadhatja a keresett személyt az európai elfogató parancsot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak. 23. Ha a keresett személy az átadási letartóztatás elrendelésekor elõzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási letartóztatást attól az idõponttól kezdõdõen kell foganatba venni, amikor az elõzetes letartóztatás megszûnik, illetve a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejezõdik. 21. (1) Ha a keresett személy nem mondott le a 31. -ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, az átadását követõen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásához a hozzájárulást meg kell adni, ha a bûncselekmény, amelyre vonatkozóan azt kérik, e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. A hozzájárulás a 3. alapján nem tagadható meg. Az 5. (2) bekezdésében, illetve a 7. -ban az átadás feltételeként megszabott jogi garanciákat ebben az esetben is meg kell követelni. (2) Az erre vonatkozó határozatot legkésõbb a kérelem kézhezvételét követõ harminc napon belül tanácsülésen kell meghozni. (3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni további átadás esetén is, ha a keresett személy nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követõen egy másik tagállam bocsát ki ellene európai elfogatóparancsot. A hozzájárulást e törvény rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó egyezményekkel összhangban kell elbírálni. 24. (1) A Fõvárosi Bíróság az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy b) amelyeket a keresett személy a bûncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (2) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha az európai elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani. (3) Ha a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévõ büntetõeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamnak. (4) E rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

7 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Cím ÁTADÁS IRÁNTI MEGKERESÉS 25. (1) Ha a terhelt az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodik, és vele szemben büntetõeljárást kell lefolytatni, a bíróság haladéktalanul európai elfogató parancsot bocsát ki. Ha jogerõsen kiszabott szabadságvesztést kell a terhelttel szemben végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. (2) Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a magyar büntetõ törvény szerint a büntetési tétel felsõ határa legalább egy évi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap. (3) Az európai elfogatóparancsot e törvény 2. számú mellékletében szereplõ formanyomtatványnak megfelelõen kell kibocsátani. (4) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. (5) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását, a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy b) amelyeket a keresett személy a bûncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (6) A büntetõeljárás befejezését követõen haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt. 26. Ha a bíróság már kibocsátott a keresett személy ellen nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az európai elfogatóparancs annak helyébe lép, megtartva az eredeti kibocsátási idõpontot és a bírósági ügyszámot. Az európai elfogatóparancs kibocsátásáról a bíróság ebben az esetben a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központot értesíti. 27. Az európai elfogatóparancsot a terhelt elfogásáról történt értesítéstõl számított három napon belül az igazságügy-miniszternek kell továbbításra megküldeni. 28. (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az elsõ fokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre esõ büntetésrészrõl, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetõeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képezõ bûncselekmények büntetési tételei felsõ határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani. (3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerûen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki. (4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani. 29. Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredõ külföldi fogva tartás teljes idõtartamát be kell számítani a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. 30. Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint ideiglenesen átadja a keresett személyt, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezõek. 31. (1) Az átadott személlyel szemben az átadása elõtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bûncselekménytõl különbözõ egyéb bûncselekmény miatt nem indítható büntetõeljárás, nem ítélhetõ el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a specialitás szabálya). (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alábbi esetekben: a) ha a személy a végleges szabadon bocsátását követõ negyvenöt napon belül nem hagyja el bár erre lehetõsége lett volna a Magyar Köztársaság területét, vagy elhagyása után ide visszatér; b) ha a bûncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethetõ, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett; c) ha a büntetõeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására; d) ha a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés vagy pénzmellékbüntetés szabható ki, illetõleg alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti; e) ha a személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejûleg lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

8 13250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám f) ha a személy az átadása után, az átadását megelõzõen elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fûzõdõ jogáról. A lemondó nyilatkozatot a magyar illetékes igazságügyi hatóság elõtt kell megtenni, és azt jegyzõkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselõjének, mind a nyilatkozattevõnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelmûen kitûnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védõt vehet igénybe.; g) ha a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja. (3) A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. (3) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. (4) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 27. -ban meghatározott úton elõterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak. 32. (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy a végrehajtó tagállam hozzájárulása nélkül, az átadása elõtt elkövetett bûncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján az alábbi esetekben átadható a végrehajtó tagállamtól különbözõ tagállamnak: a) ha a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követõ negyvenöt napon belül nem hagyja el bár erre lehetõsége lett volna a Magyar Köztársaság területét, vagy elhagyása után ide visszatér; b) ha a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különbözõ tagállamnak átadják. A lemondó nyilatkozatot bíróság elõtt kell megtenni, és azt jegyzõkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevõnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelmûen kitûnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védõt vehet igénybe; c) ha a keresett személyre a 31. (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely õt átadta. 33. A keresett személy átvételérõl az Interpol a rendõrség közremûködésével gondoskodik. 3. Cím KÖLTSÉGVISELÉS 34. A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során a Magyar Köztársaság területén felmerülõ költség bûnügyi költség, amelyet a Magyar Állam visel. 4. Cím ÁTSZÁLLÍTÁS 35. (1) Az igazságügy-miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt a Magyar Köztársaság területén átadás céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott a) annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották; b) az európai elfogatóparancs meglétérõl; c) a bûncselekmény jellegérõl és jogi minõsítésérõl; d) a bûncselekmény körülményeinek ismertetésérõl, ideértve az elkövetés idõpontját és helyét is. (2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetõeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelõ jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés jogerõs kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják a Magyar Köztársaság területére. (3) A légi úton történõ átszállítás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha nem tervezett leszállásra kerül sor. (4) Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak, az (1) (3) bekezdést megfelelõen kell alkalmazni. Ebben az esetben az,,európai elfogatóparancs alatt a,,kiadatási kérelmet kell érteni. III. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIVAL BÜNTETÕ ÜGYEKBEN FOLYTATOTT ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY 1. Cím AZ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 36. (1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, az Európai Unió tagállamaival büntetõ ügyekben folytatott együttmûködés során a 37. -ban meghatározott eljárási jogsegély-formák iránti megkeresés elõterjesztésére a büntetõeljárás megindítását követõen a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak. (2) A büntetõeljárás megindítása elõtt a tagállami bûnüldözõ szerv által megküldött, illetõleg a magyar bûnüldö-

9 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y zõ szerv által elõterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására és teljesítésére, illetve elõterjesztésére a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetõeljárás megindítása elõtt elõterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetõeljárást megindítják, az együttmûködést a továbbiakban csak e törvény szerint mint eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését lehet folytatni. (3) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik. 37. Az eljárási jogsegély formái: a) közvetlen tájékoztatás, b) tárgyak visszaadása, c) fogvatartott személyek ideiglenes átszállítása, d) kihallgatás zártcélú távközlõ hálózat útján, e) kihallgatás távbeszélõkészülék útján, f) közös nyomozócsoport létrehozása, g) fedett nyomozó alkalmazása, h) ellenõrzött szállítás és bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés, i) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés. 38. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által elõterjesztett, a 37. -ban meghatározott eljárási jogsegély-formák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a magyar jog szerint a büntetõeljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ magyar igazságügyi hatóságok jogosultak. (2) A magyar igazságügyi hatóságok nemzetközi szerzõdés alapján a tagállamok bûnüldözõ szerveitõl is elfogadhatnak, illetve közvetlenül e szervekhez is intézhetnek eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belsõ joga lehetõvé teszi azt, hogy a bûnüldözõ szervek a büntetõ ügyekben folytatott jogsegélyforgalomban részt vegyenek. (3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthetõ és nem terjeszthetõ elõ, ha az csorbítja a Magyar Köztársaság felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata a vádirat benyújtásáig a legfõbb ügyész, a vádirat benyújtása után az igazságügy-miniszter hatáskörébe tartozik. 39. (1) A megkeresést írásban, indokolt esetben a megkeresõ azonosítását lehetõvé tevõ más alkalmas módon vagy eszközzel különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján is elõ lehet terjeszteni, illetõleg az így elõterjesztett megkeresést szabályszerûnek kell tekinteni. (2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul átteszi a hatáskörrel, illetõleg illetékességgel rendelkezõ magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés áttételérõl a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével az áttételt elrendelõ magyar igazságügyi hatóság értesíti a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóságot. 40. (1) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményrõl haladéktalanul tájékoztatja a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejûleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Szükség esetén a magyar igazságügyi hatóság a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton megkeresi a szükséges adatok közlése érdekében. (2) Ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmények merülnek fel, amelyek alapján e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfõbb ügyésznek, a bíróság pedig az igazságügyminiszternek küldi meg. A legfõbb ügyész, illetve az igazságügy-miniszter az ok megjelölésével értesíti a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóságot a megkeresés teljesítésének akadályáról. 41. Ha a magyar igazságügyi hatóság által elõterjesztett megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik. 42. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát. Az alkalmazandó eljárási szabályok 43. A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. 44. A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse. 45. Az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként történõ kihallgatásakor a ma-

10 13252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám gyar, és erre vonatkozó kérelem esetén a megkeresõ tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. 46. E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személlyel szemben indult büntetõeljárással összefüggésben elõterjesztett jogsegély iránti megkeresésekre is. A tagállami igazságügyi hatóság által jogi személy vonatkozásában elõterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére ha a megkeresésbõl más nem következik a jogi személy székhelye szerint illetékes ügyész, illetve bíróság jogosult. A HATÁRIDÕK 47. (1) A megkeresést a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóság által kért határidõt alapul véve kell teljesíteni. (2) Ha a megkeresés fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidõn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges idõtartamról. A megkeresõ tagállami igazságügyi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a magyar igazságügyi hatóság által megjelölt teljesítési határidõ ismeretében is fenntartja-e a megkeresését. 48. (1) A magyar igazságügyi hatóság a megkeresésben megadott határidõ kitûzésének indokát megjelöli. (2) Ha a megkeresett tagállami igazságügyi hatóság arról tájékoztatja a magyar igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresése a kért határidõn belül nem teljesíthetõ, a magyar igazságügyi hatóságnak haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e. A hivatalos iratok kézbesítése 49. (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot az Európai Unió tagállamában tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti. (2) A hivatalos iratot ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri le kell fordítani a címzett anyanyelvére, illetõleg az általa ismertként megjelölt más nyelvre vagy ha ezek a magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeirõl. (3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartóz kodási helye szerinti tagállam hatóságainak eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha a) a címzett címe ismeretlen, illetõleg nem pontosan ismert, vagy b) a postai úton történõ kézbesítés nem volt lehetséges, vagy c) megalapozottan feltételezhetõ, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre. 2. Cím AZ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY EGYES FORMÁI A közvetlen tájékoztatás 50. (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévõ vagy befejezett büntetõ ügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet. (2) A magyar nyomozó hatóság a büntetõeljárással kapcsolatban a bûncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtõzésének, a bûncselekmény befejezésének avagy újabb bûncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tûrõ más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bûnüldözõ szervtõl közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényérõl, valamint a tájékoztatás tartalmáról a magyar nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti. A tárgyak visszaadása 51. (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bûncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azokat a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja. A megkeresés csak akkor teljesíthetõ, ha a megkeresõ tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés alapjául szolgáló határozatában vagy a mellékletként csatolt okiratokkal kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát. (2) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és szükség esetén az ismeretlen helyen lévõ tárgy körözését rendelheti el. (3) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemû harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévõ büntetõeljárás sikerét. (4) Ha az átadni kért tárgyra a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévõ büntetõeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerõs befejezéséig vagy a lefoglalás jogerõs megszüntetéséig a magyar igazságügyi ható-

11 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ság elhalasztja, és errõl a megkeresõ igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. (5) A magyar igazságügyi hatóság közvetlenül megkeresheti a tagállami igazságügyi hatóságot olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bûncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóság elõtt a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elõ. A kérelmet a tagállami igazságügyi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell. A fogvatartott személy ideiglenes átszállítása 52. (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, a Magyar Köztársaság területén teljesítendõ eljárási cselekmény iránt terjesztett elõ megkeresést, amelyen a megkeresõ tagállam területén fogvatartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt a megkeresõ tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében a Magyar Köztársaság területére ideiglenesen át lehet szállítani. (2) Az ideiglenesen átszállított személy fogvatartását a magyar büntetés-végrehajtási jogszabályok szerint a Magyar Köztársaság területén is biztosítani kell. (3)Ha a magyar igazságügyi hatóság olyan eljárási cselekmény iránt terjesztett elõ megkeresést, amelyen a Magyar Köztársaság területén fogvatartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt a megkeresett tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján ideiglenesen annak a tagállamnak a területére lehet átszállítani, ahol az eljárást le kell folytatni. (4) Az elõzetes letartóztatásban lévõ terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása elõtt a legfõbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltõ személy esetében az igazságügy-miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkeresõ tagállam, illetve a Magyar Köztársaság területére. (5) Az ideiglenes átszállításához az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. A Magyar Köztársaság területén fogva tartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell a megkereséshez. (6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni. Kihallgatás zártcélú távközlõ hálózat útján 53. (1) A tanú, a szakértõ vagy erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján a terhelt zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatására, illetõleg meghallgatására vonatkozó, a tagállami igazságügyi hatóság által elõterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult. (2) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül megkeresheti tanú zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatása érdekében, ha a Magyar Köztársaság területén az érintett személy megjelenése nem lehetséges. Kihallgatás távbeszélõ készülék útján 54. (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján tanú vagy szakértõ távbeszélõ készülék útján történõ kihallgatása iránt keresi meg az igazságügyi hatóságot, a kihallgatás lefolytatására a zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatás szabályait kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az ügyész is teljesítheti a jogsegély iránti megkeresést. (2) A távbeszélõ készülék útján történõ kihallgatásra vonatkozó jogsegély teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a magyar büntetõeljárási törvény nem teszi lehetõvé ezen jogintézmény alkalmazását. A közös nyomozócsoport létrehozása 55. (1) Az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezheti, ha a) a már megindult büntetõeljárásban a több tagállamra kiterjedõ bûncselekmény felderítése különösen bonyolult; b) a bûncselekmény miatt több tagállam folytat büntetõeljárást, és ezért a nyomozások összehangolására van szükség. (2) A bûncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedõ, ha a) azt több tagállamban követik el; b) azt egy tagállamban követik el, de elõkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartások jelentõs részét egy másik tagállamban végzik; c) azt egy tagállamban követik el, de abban olyan bûnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendõ tevékenységet; d) azt egy tagállamban követik el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti. (3) Az ügyész az érintett tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatósággal az érintettség mértékét is figyelembe véve állapodik meg abban, hogy a közös nyomozócsoport mely tagállam területén mûködjön.

12 13254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 56. (1) A közös nyomozócsoport az ügyész és a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre. (2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza különösen: a) a bûncselekmény leírását, amelynek nyomozására a közös nyomozócsoportot létrehozzák; b) a mûködési területet; c) a közös nyomozócsoport összetételét; d) a közös nyomozócsoport vezetõjét; e) a mûködés idõtartamát és a meghosszabbítás feltételeit; f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának kötelezettségeit és jogait; g) a mûködés feltételeit; h) a mûködés költségeinek viselését; i) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által mûködési körében okozott károkért való felelõsségének szabályairól szóló tájékoztatást. 57. A Magyar Köztársaság területén mûködõ közös nyomozócsoportot az ügyész vagy a nyomozó hatóság vezetõje, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozó hatóság vezetõje által kijelölt tagja vezeti. Ha a közös nyomozócsoportot a nyomozó hatóság vezetõje, illetve tagja vezeti, az ügyésznek rendszeresen beszámol a közös nyomozócsoport mûködésérõl, és elõzetesen tájékoztatja a foganatosítandó nyomozási cselekményekrõl. 58. (1) A tagállami nyomozó hatóságnak a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja a) a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen kényszerítõ eszközt alkalmazhat, továbbá szolgálati lõfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja; a magyar bûnüldözõ szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítõ eszközt nem vehet igénybe; b) a bûncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, azonban köteles õt haladéktalanul a magyar nyomozó hatóságnak átadni; más kényszerintézkedést nem alkalmazhat. (2) A közös nyomozócsoport feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja a) államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén a 45. rendelkezéseire figyelemmel tanút vagy terheltet hallgathat ki, és errõl jegyzõkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni, b) a nyomozási cselekményeken jelen lehet, a nyomozási cselekményekrõl államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén jegyzõkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni, c) az ellenõrzött szállításban fedett nyomozóként eljárhat. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság szükség esetén tolmácsot rendel ki. A tagállam hivatalos nyelvének használatával kapcsolatban felmerült költséget a megkeresõ tagállam viseli. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítõ eszközök alkalmazásának feltételeirõl a közös nyomozócsoport magyar vezetõje tájékoztatja a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagját. (5) Az eljárási jogsegély teljesítése során a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a Magyar Köztársaság területén a közös nyomozócsoport magyar vezetõjének utasítása szerint jár el. (6) Az ügyész vagy a közös nyomozócsoport magyar vezetõje haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságot, ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a magyar jog szerint büntetendõ cselekményt követett el. 59. (1) Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselõje, valamint az Európai Rendõrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL) által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell értelemszerûen alkalmazni. Az EUROPOL tisztviselõje e törvény szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban. (2) Az Európai Unió tagállamaival, illetve az EUROPOL-lal együttmûködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, a Magyar Köztársaság területén mûködõ közös nyomozócsoport kezdeményezheti a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központnál, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az EUROPOL-tól. (3) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös nyomozócsoport tevékenységébõl származik, a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központon keresztül az EUROPOL részére továbbítani kell. A fedett nyomozó alkalmazása 60. (1) Ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága által folytatott büntetõeljárás eredményessége érdekében tagállami fedett nyomozónak a Magyar Köztársaság

13 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y területén, illetve magyar fedett nyomozónak az Európai Unió tagállama területén történõ alkalmazása szükséges, a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága kérésére tagállami fedett nyomozó a Magyar Köztársaság területén, illetve magyar fedett nyomozó az Európai Unió tagállama területén alkalmazható. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévõ büntetõeljárás eredményessége érdekében az Európai Unió tagállama területén magyar fedett nyomozó, illetve a Magyar Köztársaság területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfõbb ügyész a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti. 61. (1) A fedett nyomozó alkalmazására a legfõbb ügyész és a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza különösen: a) a fedett nyomozó alkalmazásának idõtartamát, b) az alkalmazás feltételeit, c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit, d) a fedett nyomozó leleplezõdése esetén alkalmazandó intézkedést, e) a fedett nyomozó által mûködési körében okozott károkért való felelõsségének szabályairól szóló tájékoztatást. (3) Az 58. -t kell megfelelõen alkalmazni, ha a tagállami fedett nyomozó a Magyar Köztársaság területén jár el. Az ellenõrzött szállítás és a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés 62. A büntetõeljárás megindítását követõen az ellenõrzött szállítás, illetve bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés végrehajtására irányuló megkeresés fogadására, teljesítésére, illetõleg annak elõterjesztésére a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés 63. (1) A büntetõeljárás megindítását követõen az ügyész és a nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet. (2) A magyar nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól közvetlenül érkezett, titkos adatszerzésre irányuló megkeresésrõl haladéktalanul értesíti az ügyészt. (3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezõ megkeresés akkor teljesíthetõ, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos adatszerzést végzõ ügyész vagy nyomozó hatóság a büntetõeljárásról szóló törvényben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik. (4) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés teljesítése során a titkos adatszerzést a Fõvárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi. (5) A magyar nyomozó hatóság a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztatja az ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az ügyésznek megküldi. (6) Az ügyész a büntetõeljárásról szóló törvényben meghatározott titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követõen terjesztheti elõ a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál. 64. Az elektronikus hírközlõ hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított adatok kifürkészésére irányuló megkeresés a 63. (3) bekezdésben foglaltakon felül akkor teljesíthetõ, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény vagy adat kifürkészése a Magyar Köztársaság területén mûködõ elektronikus hírközlési szolgáltató közremûködését igényli, vagy az azt lehetõvé tevõ technikai eszköz a Magyar Köztársaság területén található. 65. (1) Az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál elõterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell különösen: a) a nyomozást végzõ ügyész vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás elrendelésének idõpontját, az ügy számát, b) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét, c) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetõleg az azonosítására alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetõleg módszerének megnevezését, d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdõ és befejezõ idõpontját, naptári napban és órában meghatározva, e) az alkalmazásnak a büntetõeljárási törvényben meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bûncselekmény megnevezését, f) annak igazolását, hogy a titkos adatszerzést a folyamatban levõ büntetõeljáráshoz kapcsolódóan szabályszerûen engedélyezték,

14 13256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám g) a titkos adatszerzés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges további technikai és adminisztrációs adatokat. (2) Az elektronikus hírközlõ hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló, az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál elõterjesztett megkeresésnek az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a titkos adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlõ eszköz, számítástechnikai rendszer vagy módszer megnevezését, b) a továbbítandó adatok körét, c) a titkos adatszerzés idõtartamát. (3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság által elõterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresés akkor teljesíthetõ, ha az tartalmazza az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat. (4) Ha az elektronikus hírközlõ hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló megkeresés esetén a titkos adatszerzéssel érintett személy nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, de a közlemény vagy az adat kifürkészéséhez, vagy az érintett elektronikus hírközléshez kötõdõ járulékos és kísérõ adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok közremûködése szükséges, a megkeresésnek az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a tényállás rövid ismertetését is. 66. (1) A 63. (1) bekezdésében foglalt titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkeresõ tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak továbbítja. (2) A titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl az elektronikus hírközlõ hálózat útján továbbított közleménynek, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatoknak azonos titkossági fokon a) a megkeresõ tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának eszközére történõ átirányításáról (közvetlen továbbítás), b) a kísérõ és járulékos adatok rögzítésérõl, illetve továbbításáról, c) más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról rendelkezhet. 67. E fejezet alkalmazásában a magyar nyomozó hatóság alatt a nyomozást végzõ ügyészt is érteni kell. MÓDOSULÓ IV. Fejezet JOGSZABÁLYOK 68. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (Btk.) a 3. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában 3. külföldi hivatalos személy:),,a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bûnüldözési feladatot ellátó személy, 69. A Btk. 214/A. -ának és alcímének helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:,,jogellenes tartózkodás elõsegítése 214/A. (1) Aki olyan külföldinek, aki nem rendelkezik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával, az Európai Unió tagállamainak területén való jogellenes tartózkodásához vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, ha súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül, külföldinek a Magyar Köztársaság területén való jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt. 70. A Btk. a következõ 228/B. -sal egészül ki:,,228/b. E cím rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bûnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelõen kell alkalmazni. 71. A Btk a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bûnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelõen kell alkalmazni. 72. A Btk ának jelenlegi rendelkezése az (1) bekezdés jelölést kapja, és a 275. a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:,,(2) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bûnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelõen kell alkalmazni.

15 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Btk ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érõ értékû pénzre követik el. 74. A Btk ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A 304. alkalmazása szempontjából),,a) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levõ pénz látszatát keltse, 75. A Btk ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,307. (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint valódit, illetõleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy felhasznál. (3) A büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékû bélyegre, b) bûnszövetségben követik el. (4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés, közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érõ értékû bélyegre követik el. 76. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló évi 5. törvényerejû rendelet 25. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,25. (1) A Btk ainak alkalmazása szempontjából bélyeg: a) postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítõ géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, b) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, c) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minõségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy, d) a mérésügyi hatóság által mérõeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó ûrtartalmának jelzésére használt bélyegzõ és pecsét. (2) A büntetõjogi védelem az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt bélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták. 77. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejû rendelet a következõ 116/A. -sal egészül ki:,,116/a. A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban elrendelt átadási letartóztatás és ideiglenes átadási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntetõ ügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell. 78. A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 4. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A bûnügyi jogsegély formái: a kiadatás, a büntetõeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély, valamint a feljelentés külföldi államnál. 79. Az Nbjt. 6. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség alapján történhet. 80. Az Nbjt ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejûleg más állam állampolgára, és a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel. 81. Az Nbjt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti, illetõleg menedékeskénti elismerését kéri, illetve menedékjogi eljárása van folyamatban, a 22. (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetõleg a 23. (3) bekezdés szerint elrendelt ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje a menedékjogi eljárás jogerõs befejezését figyelembe véve oly módon hosszabbodik meg, hogy a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés megtagadását követõen legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott

16 13258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám személy átadására. A kiadatási, illetve ideiglenes kiadatási letartóztatás idõtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a letartóztatás kezdetétõl számított huszonnégy hónapot. 82. Az Nbjt a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, melyet a Fõvárosi Ítélõtábla bírál el tanácsülésen. 83. Az Nbjt a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,ha ez az intézkedés sikerre vezet, a rendõrség, illetve a határõrség a kiadni kért személyt õrizetbe veszi, és a Fõvárosi Bíróság elé állítja. 84. Az Nbjt a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(1) A Fõvárosi Bíróság],,c) a kiadatás kérdésében tárgyalást tart, amely kötelezõ védelem esetén a védõ részvétele nélkül nem tartható meg; d) a tárgyalásról az ügyészt értesíti, kötelezõ védelem esetén a védõt idézi, egyébként értesíti. 85. (1) Az Nbjt ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A kiadatási letartóztatást a Fõvárosi Bíróság haladéktalanul megszünteti, ha a) a kiadatást az igazságügy-miniszter megtagadta, b) a kiadatási kérelmet visszavonták, c) a kiadott személyt a megjelölt idõpontot követõ tizenöt napon belül a megkeresõ állam nem vette át. (2) Az Nbjt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:,,(3) Az ideiglenes kiadatási letartóztatásban lévõ személy esetében a kiadatási letartóztatás kezdõnapja a kiadatási kérelemnek az igazságügy-miniszterhez történõ érkezésének napja. Ebben az esetben az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart. 86. Az Nbjt. a következõ 25/A. -sal egészül ki:,,25/a. Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható. A keresett személy ideiglenes kiadatási letartóztatása, vagy kiadatási letartóztatása óvadék ellenében sem mellõzhetõ, illetve nem szüntethetõ meg. 87. Az Nbjt ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,az eljárásra a büntetõeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. 88. Az Nbjt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,35. A 24. (1) bekezdését, a 27. -t, a 29. (2) bekezdését és a 30. (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerûen alkalmazni lehet. 89. Az Nbjt. IV. fejezetének címe helyébe a következõ fejezetcím lép:,,iv. Fejezet A szabadságvesztés büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása 90. Az Nbjt ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A fellebbezést a Fõvárosi Ítélõtábla bírálja el tanácsülésen. 91. Az Nbjt. IV. fejezete a következõ 4. Címmel és 60/A 60/B. -sal egészül ki:,,4. Cím A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele 60/A. (1) Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtását nemzetközi szerzõdés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni. (2) Nem vehetõ át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerõsen elbírálta. (3) A vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügy-miniszter fogadja, és ha a 2. nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a Fõvárosi Bíróságnak. 60/B. (1) A Fõvárosi Bíróság a büntetõ törvénykönyvrõl, illetve a büntetõeljárásról szóló törvénynek a külföldi ítélet érvényére, illetve annak elismerésére vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerzõdések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó külföldi ítélet elismerésérõl és végrehajtásának átvételérõl. (2) Ha a vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresésben a külföldi bíróság által kiszabott büntetés vagy intézkedés teljes mértékben nem egyeztethetõ össze a magyar törvénnyel, a Fõvárosi Bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelõen rendel-

17 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y kezik ezen intézkedés végrehajtásáról, úgy, hogy az a lehetõ legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott. (3) A Fõvárosi Bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás. (4) A Fõvárosi Bíróság a jogerõs határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügy-miniszternek. A határozatról az igazságügy-miniszter értesíti a megkeresõ külföldi államot. (5) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszûnt. 92. Az Nbjt. IV. fejezete a következõ 5. Címmel és 60/C 60/D. -sal egészül ki:,,5. Cím A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása 60/C. (1) Magyar bíróság által jogerõsen elrendelt vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtása ha azt nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá esõ dolog található. (2) A bíróság a jogerõs, vagyonelkobzást, illetõleg elkobzást elrendelõ határozatának külföldön történõ végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerzõdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ kérelmét a külföldi államhoz történõ továbbítás végett megküldi az igazságügy-miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügy-miniszter keresi meg a külföldi államot. 60/D. Ha a végrehajtás átadását követõen a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetõleg az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetõleg elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevõ államot errõl értesíteni kell. 93. A büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) ának (1) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,532. (1) Ha a terhelt külföldön tartózkodik, és kiadatásának, vagy az európai elfogató parancs alapján történõ átadásának nincs helye, illetõleg kiadatását vagy az európai elfogató parancs alapján történõ átadását megtagadták, és a büntetõeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg. (2) Ha a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogató parancs alapján történõ átadásának nincs helye, illetõleg kiadatását vagy az európai elfogató parancs alapján történõ átadását megtagadták, és a bíróság a büntetõeljárás felajánlását nem tartja indokoltnak, felhívhatja az ügyészt, hogy kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak a vádlott távollétében történõ folytatását. (3) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében megkezdett tárgyalás során állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogató parancs alapján történõ átadásának nincs helye, illetõleg a kiadatását vagy az európai elfogató parancs alapján történõ átadását megtagadták, és a bíróság a büntetõeljárás átadását nem tartja indokoltnak, a bíróság az ügyész felhívása nélkül folytatja a tárgyalást. 94. A Be ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az (1) bekezdés esetén sincs helye kártalanításnak, ha a terhelt a) a bíróság, az ügyész, illetõleg a nyomozó hatóság elõl elrejtõzött, megszökött, szökést kísérelt meg, b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bûncselekményt követett el, és ezt jogerõs ítélet megállapította, c) a bíróság, az ügyész, illetõleg a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bûncselekmény megalapozott gyanúja reá terelõdjék és elõzetes letartóztatását, illetõleg ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghoszszabbítsák vagy fenntartsák, d) elõzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi õrizet vagy az óvadék szabályait megszegte, e) felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el. 95. A Be ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés és a bûnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstõl a visszatérítés idõpontjáig eltelt idõre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetõleg az ennek folytán hozott határozat ilyen kötelezést nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz. 96. (1) A Be ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) A kegyelmi döntésrõl szóló határozatot a terheltnek és a kegyelmi kérelem elõterjesztõjének az a bíróság, illetõleg ügyész kézbesíti, amely elõtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerõre emelkedését követõen terjesztették elõ, a kegyelmi döntésrõl szóló határozatot az ügyben elsõ fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem elõterjesztõjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését tölti, részére a kegyelmi döntésrõl szóló határozatot az igazságügy-miniszter közvetle-

18 13260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám nül a büntetés-végrehajtási intézet útján kézbesíti, egyben értesíti az elsõ fokon eljárt bíróságot. (2) A Be a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:,,(5) A (4) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a kegyelmi határozat számát, a határozathozatal idejét, az igazságügy-miniszter ellenjegyzésének keltét, a kegyelmi döntéssel érintett határozatokat hozó bíróság vagy ügyész megnevezését, az érintett határozatok számát és azok meghozatalának idejét, és a kegyelmi döntés tartalmát. Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az értesítés tartalmazza a kegyelemhez fûzõdõ jogkövetkezményekrõl szóló tájékoztatást is. 97. (1) A személy- és tárgykörözésrõl szóló évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztk. tv.) 1. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában),,c) nemzetközi körözés: nemzetközi szerzõdés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntetõ-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést; (2) Az Sztk. tv. 1. -ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában),,f) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet egy EU tagállamban bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam büntetõeljárás, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, illetõleg a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja. 98. (1) A bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló évi LIV. törvény 23. -a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre módosul:,,(1) Az Európai Rendõrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL) által kezdeményezett közös bûnfelderítõcsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell értelemszerûen alkalmazni. Az EUROPOL tisztviselõje e törvény szerint vehet részt a közös bûnfelderítõ-csoportban. (2) A bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló évi LIV. törvény 52. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,52. E törvény az Európai Unió következõ jogforrásainak az e törvény szabályozási körébe tartozó rendelkezéseivel összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény cikkei, továbbá cikkei; b) az Európai Unió Tanácsának május 29-én kelt a tagállamok közötti, büntetõügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény 6 7. cikkei, továbbá cikkei; c) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló egyezménye október 16-án elfogadott Kiegészítõ Jegyzõkönyve; d) az Európai Unió Tanácsának június 13-án kelt kerethatározata a közös nyomozócsoportokról; e) az Európai Unió december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttmûködésrõl (Nápoly II Egyezmény); f) az Európai Unió az Európai rendõrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének november 28-án elfogadott Kiegészítõ Jegyzõkönyve; g) az Európai Unió tagállamai összekötõ tisztekre vonatkozó kezdeményezéseihez közös keretek biztosításáról szóló október 14-i közös fellépés; h) az Európai Unió Tanácsának az EUROPOL részérõl a tagállamok által felállított közös nyomozócsoportoknak nyújtandó segítségrõl szóló november 30-i ajánlása. (3) A bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló évi LIV. törvény mellékletének 16. és 17. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A törvény 29. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bûncselekmények az alábbiak],,16. visszaélés kábítószerrel egyes esetei [Btk /A., 282/B. (1) (4) és (6) (7) bekezdés, 282/C. ]; 17. visszaélés kábítószer elõállításához használt anyaggal [Btk. 283/A. (1) bekezdés]; ZÁRÓ V. Fejezet RENDELKEZÉSEK 99. (1) E törvény I. és II. fejezete, 69. -a és 97. -a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (2) E törvény III. fejezete és a az Európai Tanács május 29-i jogi aktusával, az Európai Unióról szóló szerzõdés 34. cikke szerint létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló egyezményt a Magyar Köztársaságban kihirdetõ törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (3) E törvény 68. -a, a, 98. -a és a március 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Nbjt a, a Be ának (3) bekezdése, valamint a évi I. törvény ának (2) bekezdése a hatályát veszti.

19 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az igazságügy-miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetõleg végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen, a legfõbb ügyésszel egyetértésben rendeletben szabályozza az európai elfogatóparancs végrehajtása során a külföldön tartózkodó személynek a Magyar Köztársaság területére szállítása költségeinek elõlegezésére és viselésére vonatkozó szabályokat Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Unió következõ jogforrásaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) az Európai Unió május 29-én elfogadott Egyezménye az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl; b) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló egyezménye október 16-án elfogadott Kiegészítõ Jegyzõkönyve; c) a Tanács június 13-i kerethatározata az európai elfogató parancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról; d) a Tanács június 13-i kerethatározata a közös nyomozócsoportokról; e) a Tanács 2002/90/EC irányelve az illegális belépés, átutazás és tartózkodás elõsegítésének meghatározásáról; f) a Tanács november 28-i kerethatározata az illegális belépés, átutazás és tartózkodás elõsegítésének érdekében a büntetõjogi szabályozás szigorításáról; g) a Tanács február 28-i határozata az Eurojust létrehozásáról a súlyos bûncselekmények elleni közös fellépés megerõsítése érdekében; h) az Európai Unió az Európai Rendõrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének november 28-án elfogadott Kiegészítõ Jegyzõkönyve. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke 1. számú melléklet a évi CXXX. törvényhez E törvény 3. -a (2) bekezdésében meghatározott bûncselekményfajtákhoz a Btk. következõ bûncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt bûncselekmény fajták bûnszervezetben való részvétel Az egyes bûncselekmény fajtákhoz tartozó Btk. tényállások bûnszervezetben részvétel bûntette bûnszervezetben elkövetett bûncselekmények 263/C pont terrorizmus terrorcselekmény bûntette 261. emberkereskedelem emberkereskedelem bûntette 175/B. vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bûntette üzletszerûen elkövetett embercsempészés bûntette 218. (2) bek. a) pont 218. (3) bek. c) pont gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia tiltott pornográf felvétellel visszaélés bûntette erõszakos közösülés bûntette szemérem elleni erõszak bûntette megrontás bûntette kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerû kéjelgés elõsegítésének bûntette 195/A (3) bek. a) pont

20 13262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme fegyverek, lõszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme korrupció csalással kapcsolatos bûncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalásokat is bûncselekményekbõl származó jövedelmek tisztára mosása pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is számítógépes bûnözés kábítószerrel visszaélés egyes esetei: kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószerrel visszaélés bûntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfüggõ személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószer elõállításához használt anyaggal visszaélés bûntette nemzetközi jogi kötelezettség katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bûntette robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bûntette lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés bûntette fegyvercsempészet bûntette nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés bûntette vesztegetés bûntette befolyással üzérkedés bûntette nemzetközi kapcsolatokban vesztegetés bûntette nemzetközi kapcsolatokban befolyással üzérkedés bûntette az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése csalás bûnpártolás bûntette (amennyiben a bûncselekménybõl származó elõny biztosításában való közremûködéssel követik el) pénzmosás bûntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának bûntette orgazdaság bûntette pénzhamisítás bûntette számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és bûntett számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétsége és bûntette 282. (2) bek. a) b) pont; 282. (3) bek. b) pont, (4) bek., (5) bek. b) pont 282/A. 282/B. (1) (4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont 282/C. (2) (4) bek. 283/A. (1) bek. 261/A. (3) bek. a) pont /A. 263/B. 264/C /B 258/D. 258/E (2) bek. 303., 303/A. 303/B. (1) bek (3) (6) bek (1) (3) bek. 300/C. 300/E.

21 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y környezettel kapcsolatos bûncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok és fafajták tiltott kereskedelmét is segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz szándékos emberölés, súlyos testi sértés környezetkárosítás bûntette természetkárosítás bûntette környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bûntette /A. embercsempészés bûntette 218. emberölés bûntette erõs felindulásban elkövetett emberölés bûntette testi sértés bûntette foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bûntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve közlekedés biztonsága elleni bûntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bûntette közúti veszélyeztetés bûntette ittas vagy bódult állapotban jármûvezetés bûntette a (4) bek. kivételével az (1) és (6) bek. kivételével 171. (3) bek (2) bek (2) bek (2) bek (2) (3) bek. emberi szervek és szövetek emberi test tiltott felhasználása bûntette 173/I. tiltott kereskedelme emberrablás, személyi szabadságtól kényszerítés bûntette 174. való jogellenes személyi szabadság megsértése bûntette 175. megfosztás és túszejtés emberrablás bûntette 175/A. rasszizmus és idegengyûlölet lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bûntette 174/A. szervezett fegyveres rablás kulturális javak ideértve a régiségeket és mûtárgyakat is tiltott kereskedelme csalás zsarolás és védelmi pénz szedése termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak bûntette közösség elleni izgatás bûntette rablás bûntette kifosztás bûntette orgazdaság egyes esetei csempészet bûntette vámorgazdaság bûntette kulturális javakkal visszaélés bûntette zsarolás bûntette kényszerítés bûntette bitorlás bûntette szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bûntette szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása vétsége és bûntette jogkezelési adat meghamisítása vétsége iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és bûntette közokirat-hamisítás bûntette visszaélés okirattal egyedi azonosító jel meghamisításának bûntette jövedékkel visszaélés elõsegítésének bûntette 174/B (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b) c) pont 322. (2) bek. b) pont, 326. (3) bek 312. (2) bek. d) pont 312. (2) bek. d) pont 216/B /A. 329/B. 329/C. 329/D /A. 311/B. (2) bek.

22 13264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám fizetõeszközök hamisítása pénzhamisítás bûntette készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés bûntette 304. (1) (3) bek. 313/C. (3) (6) bek. hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentõk tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok radioaktív anyaggal visszaélés bûntette 264. tiltott kereskedelme lopott gépjármûvek kereskedelme csempészet bûntette orgazdaság bûntette 312. (2) (4) bek (3) (6) bek. erõszakos közösülés erõszakos közösülés bûntette szemérem elleni erõszak bûntette gyújtogatás közveszélyokozás bûntette robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bûntette (4) bek. c) pont a Nemzetközi Büntetõbíróság joghatósága alá tartozó bûncselekmények A Btk. XI. fejezetében felsorolt bûncselekmények 154. és a 165. kivételével repülõgép/hajó hatalomba légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy kerítése tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése bûntette 262. szabotázs rombolás bûntette közveszélyokozás bûntette közérdekû üzem mûködése megzavarásának bûntette (1) (3) bek (1) (2) bek. 2. számú melléklet a évi CXXX. törvényhez EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1 Ezt az elfogatóparancsot illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetõeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át. a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk: Családi név: Utónév (utónevek): Születési név, ha van: Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak: Nem: Állampolgárság: Születési idõ: Születési hely: Lakhely és/vagy ismert cím: A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): A keresett személy különös ismertetõjelei/leírása: A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a szervezetnek (személynek) a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték). 1 Ezt az elfogatóparancsot ha ismert, hogy mely államról van szó a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.

23 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat: 1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat: Típus: Végrehajtható ítélet: Ügyiratszám: c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok: 1. A bûncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama: A kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama: A még letöltendõ büntetés tartama: d) A vádlott távollétében hozott határozat és: az érintett személyt személyesen idézték vagy más módon tájékoztatták a tárgyalás idõpontjáról és helyérõl, amely a távollétében hozott határozatra vezetett, vagy az érintett személyt nem idézték személyesen, és más módon sem tájékoztatták a tárgyalás idõpontjáról és helyérõl, amely a távollétében hozott határozatra vezetett, de az átadás után a következõ jogi garanciák illetik meg (az ilyen jogi garanciák elõzetesen is megadhatók): Részletezze a jogi garanciákat: e) Bûncselekmények: Ez az elfogatóparancs összesen... bûncselekményre vonatkozik. A bûncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) idõpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bûncselekmény(ek)ben: A bûncselekmény(ek) jellege és jogi minõsítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv: Adott esetben jelöljön meg az alábbi a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott bûncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felsõ határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés: bûnszervezetben való részvétel; terrorizmus; emberkereskedelem;

24 13266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia; kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme; fegyverek, lõszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; korrupció; csalással kapcsolatos bûncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalásokat is; bûncselekményekbõl származó jövedelmek tisztára mosása; pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is; számítógépes bûnözés; környezettel kapcsolatos bûncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok és fafajták tiltott kereskedelmét is; segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz; szándékos emberölés, súlyos testi sértés; emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme; emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés; rasszizmus és idegengyûlölet; szervezett lopás vagy fegyveres rablás; kulturális javak ideértve régiségeket és mûtárgyakat is tiltott kereskedelme; csalás; zsarolás és védelmi pénz szedése; termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése; hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés; fizetõeszközök hamisítása; hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentõk tiltott kereskedelme; nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme; lopott gépjármûvek kereskedelme; erõszakos közösülés; gyújtogatás; a Nemzetközi Büntetõbíróság joghatósága alá tartozó bûncselekmények; repülõgép/hajó hatalomba kerítése; szabotázs. II. A fenti I. szakaszban nem említett bûncselekmény(ek) teljes körû ismertetése: f) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelezõ információk): (NB: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülési határidõk számításának megszakadásával és a bûncselekmény egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.) g) Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak. Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bûncselekmény eredményeképpen szerzett meg: Tárgy leírása (és helye) (ha ismert):

25 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y h) A bûncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetõk/életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabására vezetett/vezettek: a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetõséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára kérelemre vagy legkésõbb 20 év elteltével a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése céljából, és/vagy a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetõséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza. i) Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság: Hivatalos elnevezése: Képviselõjének neve 2 : Betöltött tisztség (beosztás/rang): Ügyiratszám: Cím: Tel.: (országhívószám)(körzetszám) (...) Fax: (országhívószám)(körzetszám) (...) Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendõk ügyében kapcsolatba kell lépni: Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki: Központi hatóság megnevezése: Kapcsolattartó személy neve, adott esetben (beosztás/rang): Címe: Tel.: (országhívószám)(körzetszám) (...) Fax: (országhívószám)(körzetszám) (...) A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselõjének aláírása: Név: Betöltött tisztség (beosztás/rang): Kelt: Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen) 2 A különbözõ nyelvi változatokban szerepeltetni kell az igazságügyi hatóság,,jogosítottjára történõ utalást.

26 13268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám évi CXXXI. törvény a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény módosításáról* Az Országgyûlés a gazdaság fejlesztésével, a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek elõmozdításával, az európai integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elõsegítése céljából a következõ törvényt alkotja: 1. A gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2. -ának a), d) és f) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában],,a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezõgazdasági termelõ;,,d) mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenység: a mezõgazdasági, erdõgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezõgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítõ szervezetek tevékenységét is;,,f) képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítõ családtagja; 2. A Gktv. a következõ 6/A. -sal egészül ki:,,6/a. A gazdasági kamarát a székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság veszi nyilvántartásba a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint. 3. A Gktv. 7. -ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Megszûnik a kamara, ha:],,d) a bíróság a 28. (3) bekezdésének d) pontja alapján feloszlatja. 4. A Gktv. 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák; b) a kamarában tisztséget viseljen; * A törvényt az Országgyûlés a december 22-i ülésnapján fogadta el. c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselõit; 5. A Gktv. 9. -a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a Gktv. a következõ 9/A. -sal egészül ki: [A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban],,9. A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben a) elõmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlõdését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt e célra fordítható részét; b) elõsegítik a gazdaság fejlõdésére jelentõs hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések elõkészítésében, és együttmûködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel; c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggõ magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintõ gazdaságpolitikai döntésekrõl és intézkedésekrõl, elõmozdítják a gazdasági együttmûködés fejlõdését; d) közremûködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában; e) az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmûködve ellátják a szakképzésrõl szóló évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást. 9/A. (1) A törvény a gazdasági kamarák számára a gazdaság fejlesztésével összefüggésben biztosítja a lehetõséget, hogy a) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közremûködjenek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezzenek; b) közremûködjenek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredõ, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintõ tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenõrzési jogkörrel rendelkeznek ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állítsanak össze, tájékoztatást adjanak az európai uniós pályázati lehetõségekrõl és feltételekrõl és az egyes szakmákat érintõ közös-

27 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseirõl; c) elõmozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minõségüggyel és az iparjogvédelemmel öszszefüggõ tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést; d) a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, mûszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyûjtsenek, rendszerezzenek és bocsássanak a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. (2) A gazdasági kamarák külön törvények rendelkezései szerint részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9. -ban meghatározott feladataikkal összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési elõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében, továbbá az agrárkamarák közremûködnek az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhetõ támogatások lebonyolításában, továbbá a területi agrárkamarák értékelik a velük szerzõdéses kapcsolatban lévõ szaktanácsadók munkáját és az értékelésrõl adatokat, valamint évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltatnak a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére. (3) Az agrárkamarák az (1) (2) bekezdésekben foglaltakon túlmenõen közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás ha a gazdálkodó szervezet igényli kiterjedhet a pályázat elkészítésére is. 6. (1) A Gktv a (1) bekezdésének c) és h) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében],,c) a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütközõ magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;,,h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a jegyzõnél a vállalkozói igazolvány visszavonását kezdeményezhetik; (2) A Gktv a (1) bekezdésének d) és e) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében],,d) az iparjogvédelmi és a szerzõi jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;,,e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértõ vagy veszélyeztetõ kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlõdõ esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintõ vagy jelentõs nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt; (3) A Gktv ának (1) bekezdése a következõ i) j) pontokkal egészül ki: [A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében],,i) mûködtetik a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény alapján mûködõ békéltetõ testületeket; j) közremûködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggõ minõségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében. (4) A Gktv a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A gazdasági kamarák (1) bekezdés h) pontja szerinti kezdeményezése alapján a cégbíróság, illetve a jegyzõ köteles a megfelelõ eljárást lefolytatni és annak eredményérõl a kamarát is írásban tájékoztatni. 7. (1) A Gktv a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A gazdálkodó szervezetek széles körét érintõ jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak. (2) A Gktv a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, illetve a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett elektronikus

28 13270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz. (3) A Gktv a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A kamarai közfeladatok ellátásához, valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti elemzések elkészítéséhez a gazdasági kamarák jogosultak a gazdálkodó szervezetekrõl vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek megtérítése mellett. 8. (1) A Gktv ának (1) bekezdése a következõ h) j) pontokkal egészül ki: [Az országos gazdasági kamara látja el a következõ feladatokat:],,h) megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit; i) kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történõ ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot; j) az általános szerzõdési feltétel tisztességtelensége kérdésében véleményt nyilvánít, kivéve, ha a jogszabály az általános szerzõdési feltétel jóváhagyását követeli meg. (2) A Gktv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az országos kamarák Állandó Választottbíróságot mûködtethetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság mûködési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat. (3) A Gktv a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg. 9. A Gktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A gazdasági kamarák ideértve az országos kamarákat is a okban foglalt közfeladatokat a 10. (1) bekezdésének c) e) pontjaiban foglalt eltérések figyelembevételével minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják. 10. (1) A Gktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A gazdasági kamara legfõbb szerve a kamarai tagokból a választási névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyûlés. (2) A Gktv a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörbe tartozik],,c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, e tisztségviselõk díjazásának megállapítása; 11. A Gktv a (2) bekezdésének b) és e) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:],,b) a tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;,,e) az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása; 12. A Gktv ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, fõtitkárra, titkárra írásban átruházhatja. (2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg. 13. A Gktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A küldöttgyûlés legalább háromtagú ellenõrzõ bizottságot választ. Az ellenõrzõ bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. 14. A Gktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az etikai bizottság látja el az etikai szabályok megállapítása kivételével a 10. (1) bekezdésének c) f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselõi az etikai bizottság tevékenységében szükség szerint közremûködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. 15. A Gktv a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,26. (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül e törvény rendelkezéseinek keretei között kereskedelmi, ipari és kézmûipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül ágazati és szakmai szempontok szerint osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenõ tagozatok létrehozásáról a választási idõszakok megtartásának figyelembevételével a kamara alapszabálya rendelkezhet. (2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani.

29 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Gktv ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A gazdasági kamara tisztségviselõi:],,d) a fõtitkár, illetve a titkár. 17. A Gktv a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,28. (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség az e törvényben foglalt kivételekkel az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye. (2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenõrzi, hogy a gazdasági kamara a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak; b) mûködése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (3) Ha a gazdasági kamara mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a) megsemmisíti a kamara törvénysértõ határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el; b) a mûködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyûlését; c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek mûködését felfüggeszti, egyidejûleg a törvénysértõ állapot megszüntetésének idõtartamára felügyelõbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelõbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidõt állapít meg, szükség szerint új felügyelõbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelõbiztos felmentése mellett. A felügyelõbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel; d) amennyiben a törvényes mûködés másként nem biztosítható, a kamarát az országos gazdasági kamara kivételével feloszlatja. (4) A felügyelõbiztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyûlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség mûködését függesztette fel, a felügyelõbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében. (5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a kamara megszûnését, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. (6) A kamara feloszlatása vagy megszûnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törlésérõl rendelkezõ bírósági határozat jogerõre emelkedésének napjával szûnik meg. A megszûntnek nyilvánítás esetén a megszûnõ kamara általános jogutódát a bíróság jelöli ki. 18. (1) A Gktv a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,a kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplõ gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg. (2) A Gktv ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba; b) az agrárkamarákban ágazati és szakmai szempontok szerinti osztályokba. (4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelõ számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg. 19. (1) A Gktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A gazdálkodó szervezetekrõl a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdõidõpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggõ kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része. (2) A Gktv ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következõ naptári év elsõ napjától kezdõdõen a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át. 20. A Gktv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetõvé teszi. 21. A Gktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselõk négy éves idõtartamra választhatók meg és újraválaszthatók.

30 13272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 22. A Gktv a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,34. (1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve mûködésükkel járó költségeket a következõ bevételekbõl fedezik: a) tagdíjakból; b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból; c) a kamarák által alapított társaságok tevékenységébõl származó bevételbõl; d) egyéb bevételekbõl, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is; e) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást azon költségvetési fejezetekben kell megtervezni, amelyekben feltüntetett költségvetési szervek feladatköréhez kapcsolódóan végzik a gazdasági kamarák közfeladataikat. (3) A költségvetési támogatás felhasználásáról a gazdásági kamarák évente beszámolnak a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének, aki a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenõrizni. (4) A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el. 23. A Gktv a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,35. (1) A gazdasági kamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerûen nyereség és vagyonszerzés céljából termelõ, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. (2) A gazdasági kamara gazdasági tevékenységet is igénylõ közfeladatainak ellátása érdekében gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja. (3) A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelõssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és a (2) bekezdés szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem, bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. 24. A Gktv ának (8) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,a gazdasági elõterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekrõl és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetet tájékoztatni kell. 25. A Gktv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A,,kamara elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is jogosultak, a) amelyeket az (1) bekezdésben említett országos kamarák önállóan vagy külföldi kamarákkal közösen hoztak létre, vagy b) amelyeket külföldi kamara a társadalmi szervezet tevékenységének jellege szerinti országos gazdasági kamara hozzájárulásával önállóan hozott létre kamarai feladatokkal összefüggõ tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja. Külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító személyes joga szerint jogosult a,,kamara elnevezés használatára. 26. (1) Ez a törvény január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Gktv ának (2) bekezdése, 27. (2) bekezdésének e) pontja és (6) bekezdésének d) pontja, 29. -a, 30. -ának (2) bekezdése, 31. -ának (2) és (5) bekezdése, 32. -ának (3) bekezdése. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Ctv. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A Szolgálat a kért céginformációt a bíróság, az ügyészség, a közjegyzõk, a bírósági végrehajtók, a közigazgatási szervek, valamint a gazdasági kamarák részére közfeladataik ellátása érdekében ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni a Szolgálat részére, feltéve, hogy a céginformációt számítógépes hálózat útján kérik. Más kérelmezõ a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért a szolgáltatás költségeivel összhangban álló térítést köteles fizetni. b) a Ctv. 52. (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A törvényességi felügyeleti e járást kezdeményezheti:],,c) a területileg illetékes gazdasági kamara tisztségviselõje; c) az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény 14. (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményrõl az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek keretei között az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzõt köteles haladéktalanul értesíteni:],,a) a székhely, illetõleg telephely (fióktelephely) szerint illetékes jegyzõ, vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság vagy gazdasági kamara az (1) bekezdés a) és b) pontjában feltüntetett valamely ok észlelésekor, Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

31 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi CXXXII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény és a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény módosításáról* 1. (1) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 46. (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki, és az eredeti d) e) pont jelölése e) f) pontra változik: (A képviselõ-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következõ kérdésekben:),,d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje, (2) Az Ötv. 46. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az (1) bekezdés a) d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt. 2. Az Ötv a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,56. (1) Az érintett, egy megyén belüli, egymással határos települési önkormányzatok képviselõ-testületei megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételérõl, cseréjérõl (a továbbiakban együtt: területrész-átadás). (2) Lakott területrész átadását népi kezdeményezéssel az ott lakó választópolgárok is kezdeményezhetik. (3) Lakott területrész átadásának kezdeményezése esetén az érintett képviselõ-testületek együttes ülésen legalább háromtagú, területrész átadását elõkészítõ bizottságot választanak települési képviselõkbõl, illetõleg más választópolgárokból. Az elõkészítõ bizottság tagjainak több mint felét a lakott területrészen lakó települési képviselõk vagy választópolgárok közül kell megválasztani. A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához a képviselõtestületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges. (4) Az érintett képviselõ-testületek a területrész átadását elõkészítõ bizottság javaslata alapján elõzetes megállapodást köthetnek az átadandó területrész területérõl és határáról, a vagyon megosztásáról. (5) Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok helyi népszavazással kinyilvánított többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz. (6) A képviselõ-testületek az elõzetes megállapodásnak megfelelõen a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeirõl a helyi népszavazást követõen kilencven napon belül állapodnak meg. Megállapodás hiányában az érintett képviselõ-testület keresete alapján a megyei bíróság soron kívül dönt. Döntése a megállapodást pótolja. (7) Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képviselõ-testületek elõzetes megállapodást kötöttek, és az átadással a területrész választópolgárainak többsége helyi népszavazás során egyetértett. * A törvényt az Országgyûlés a december 22-i ülésnapján fogadta el. (8) A külterületi lakott területrész átadására a lakott területrészre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (9) A települési képviselõ-testület minõsített többségû határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyûlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye közgyûlése állást foglal. 3. Az Ötv. a következõ, új 103/A. -sal egészül ki:,,103/a. (1) A területrész külterületét eltérõ megállapodás hiányában figyelemmel az 56. (4) bekezdésében megfogalmazott elõzetes megállapodásra, a belterületi népességgel arányosan kell megállapítani. (2) A lakott területrész vagyonát eltérõ megállapodás hiányában figyelemmel az 56. (4) bekezdésében megfogalmazott elõzetes megállapodásra, feladat- és népességarányosan kell meghatározni. 4. A területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény (a továbbiakban: Te. tv.) 18. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,18. (1) Az Ötv a (3) bekezdése alapján létrehozott, területrész átadását elõkészítõ bizottság javaslatot készít az átadásra kerülõ területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, elõnyeit, illetõleg feltételeit, így különösen: a fogadó települési önkormányzat székhelyétõl való kisebb távolságot, a lakosság számára elõnyösebb megközelítést, a közigazgatási, az intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének elõnyeit; megvizsgálja és bemutatja, hogy az átadás jár-e hátrányokkal az átadó település önkormányzatára, lakosságára nézve. (2) A javaslat elkészítéséhez az elõkészítõ bizottság felkérésére a közigazgatási hivatal vezetõje szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat. (3) A képviselõ-testületek elõzetes megállapodásáról, az elõkészítõ bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeirõl a lakosságot a helyi népszavazás elõtt tájékoztatni kell. (4) A népszavazást követõ harminc napon belül a képviselõtestület határozatba foglalja a népszavazás eredményét. (5) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást (bírói döntést) az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetést követõen legkésõbb az önkormányzati általános választás évében január 31-éig kell megküldeni a belügyminiszterhez és a KSH-hoz. A települési képviselõ-testület a felterjesztéshez mellékeli a földhivatal által készített határvonal-leírást és térképvázlatot. 5. A Te. tv. a 20. -át követõen a következõ új alcímmel és új 20/A. -sal egészül ki:,,fogalommeghatározások 20/A. E törvény alkalmazásában: a) lakott területrész: a képviselõ-testületek eltérõ megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterü-

32 13274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám letéhez kapcsolódó és azzal összefüggõ bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerûen lakóhellyel rendelkeznek, figyelemmel a természetes határokra; b) belterület: a település közigazgatási területének jellemzõen a település történetileg kialakult, összefüggõ, beépített, illetõleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része; c) külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minõsülõ, elsõsorban mezõgazdasági, erdõmûvelési, illetõleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. 6. (1) Ez a törvény január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen induló területszervezési kezdeményezések esetén kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatáskörérõl szóló évi XX. törvény 85. (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke 1. (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, mûszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetõleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetõleg lakás különösen: a gondnoki, a házfelügyelõi lakás a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. (3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2. (1) A közös tulajdon tárgyát képezõ ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség alkotórészét képezi, azzal együtt minõsül önálló ingatlantulajdonnak. (2) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megilletõ tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog az e törvényben meghatározott esetek kivételével egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhetõ meg évi CXXXIII. törvény a társasházakról* Az Országgyûlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerû, szakszerû és biztonságos mûködése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében a következõ törvényt alkotja: ALAPVETÕ I. Fejezet RENDELKEZÉSEK A társasház * A törvényt az Országgyûlés a december 8-i ülésnapján fogadta el. 3. (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhetõ, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvõképesség a közös képviselõt (az intézõbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan. (2) Az 1. (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyûlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkezõ tulajdonostársak igenlõ szavazatával dönthet az elidegenítésrõl. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyûlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. (3) A közösség egészét terhelõ kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk vagy a szervezeti-mûködési szabályzatban ettõl eltérõen meghatározott mérték szerint felelnek az egyszerû (sortartásos) kezesség szabályai szerint.

33 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket e törvény eltérõ rendelkezésének hiányában megfelelõen alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) E törvény rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségekbõl álló minden egyéb épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A társasház alapítása, alapító okirat 5. (1) Társasházat fennálló vagy felépítendõ épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhetõ lakás, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. (2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. (3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetõleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elõvásárlási, elõbérleti jog létesíthetõ. (4) A (3) bekezdés szerinti elõvásárlási, elõbérleti jogot megelõzi a lakás, illetõleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérõ rendelkezése. (5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. 6. A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevõ épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történõ átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni. 7. (1) Társasház felépítendõ épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelõen a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az elõzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. (2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki késõbb az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) A feljegyzett alapítást követõen a társasház ingatlannyilvántartási bejegyzése a jogerõs és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhetõ. Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytõl, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belül módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják. 8. (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. (2) Több épületbõl álló társasház esetén az egy vagy több épületben levõ lakások tulajdonosainak tulajdoni hányad szerinti többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. (3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetõleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. 9. Az alapító okiratban meg kell határozni: a) a külön tulajdonba kerülõ lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekbõl és a földrészletbõl az egyes tulajdonostársakat megilletõ a külön tulajdonba kerülõ lakáshoz tartozó tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülõ épületrészek felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. 10. (1) Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a 3. (2) bekezdése szerinti határozatot is, közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (2) Az alapító okirat megváltoztatásához ha e törvény másként nem rendelkezik valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. (3) Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétõl számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép. 11. A társasháztulajdonnak e törvényben nem szabályozott kérdéseire a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Alakuló közgyûlés 12. (1) Az alakuló közgyûlés határoz a társasház közös képviselõjének vagy a közös képviselõ helyett intézõ-

34 13276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám bizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a bankszámla megnyitásáról. (2) Az alakuló közgyûlést bármely tulajdonostárs vagy az építtetõ hívhatja össze. (3) Az alakuló közgyûlést az alapító okirat aláírását követõ hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követõen a tulajdonostársak a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésétõl függõen gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik. A szervezeti-mûködési szabályzat 13. (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-mûködési szabályzatában kell megállapítani. (2) A szervezeti-mûködési szabályzatnak e törvény keretei között tartalmaznia kell: a) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhetõ közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költség-hátralékok megfizetésére, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására, c) a társasházi lakóépület házirendjére, d) a közgyûlés, illetõleg a részközgyûlés hatáskörére és eljárására, e) a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira, f) a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenõrzési jogkörére, feladataira vonatkozó részletes szabályokat. (3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és mûködésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-mûködési szabályzatra, a közgyûlésre, a közös képviselõre, illetõleg az intézõbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 14. (1) A szervezeti-mûködési szabályzatot a közösség az alakuló közgyûlésen de legkésõbb az azt követõ hatvan napon belül megtartott közgyûlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbségû határozatával állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a szavazásra megjelölt határidõt követõ nyolc napon belül köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. (3) A szervezeti-mûködési szabályzat tervezetét a közgyûlés megtartását, illetõleg az írásbeli szavazásra kitûzött határidõt megelõzõ tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni. (4) Ha a (2) bekezdésben említett írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezõ tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke az (1) bekezdésben elõírt határidõn belül a közgyûlést köteles összehívni. 15. A közösség a 14. -ban meghatározottak szerint a szervezeti-mûködési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-mûködési szabályzatot, illetõleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. II. Fejezet JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TÁRSASHÁZBAN A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 16. A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. 17. A szervezeti-mûködési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévõ lakás, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, mûködésének megfelelõen. 18. (1) Lakóépület esetén a társasház közgyûlése megtilthatja a külön tulajdonban lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. (2) Ha a lakóépületben lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására

35 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y harminc napos határidõn belül a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot. (3) A közgyûlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetõleg a lakókörnyezetet veszélyeztetõ más tevékenység megelõzése érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok elõírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. 19. (1) A közösség a 18. (1) és (3) bekezdésében említett közgyûlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlõ szavazatát is magában foglaló legalább egyszerû szavazattöbbséggel állapítja meg. (2) A közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak a szervezeti-mûködési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelõen írásban is szavazhatnak. (3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a szavazásra megjelölt határidõt követõ nyolc napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. 20. (1) A tulajdonostárs köteles: a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást, b) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a 16. rendelkezését, c) lehetõvé tenni és tûrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenõrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas idõben bejuthasson a tulajdonostárs, illetõleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, d) a lakásában tervezett építkezésrõl értesíteni a közös képviselõt vagy az intézõbizottság elnökét. (2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt. 21. (1) Az építtetõ tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. (2) Az építtetõ tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti. (3) Ha a (2) bekezdésben említett az építésügyi hatóság jogerõs és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett munka olyan lakás-megosztást, illetõleg lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyûlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbségû határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A változás ingatlan-nyilvántartásban történõ bejegyzésének feltétele, hogy az építtetõ tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerõs és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja. 22. (1) A szervezeti-mûködési szabályzat elõírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselõnek vagy az intézõbizottság elnökének bejelenteni: a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthetõ személyes adatát, illetõleg a jogi személy nyilvános adatát, c) a külön tulajdonát bérlõ, használó személy (a továbbiakban: bérlõ) b) pontnak megfelelõ adatát, d) a külön tulajdonában lakó személyek számát, e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvezõ személy nevét. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elõ, ha a közüzemi szolgáltatás, illetõleg a központi fûtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlõt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlõt a rá vonatkozó adat bejelentésérõl ha erre vonatkozóan a szervezeti-mûködési szabályzat kötelezést tartalmaz tájékoztatni. (3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlõ írásbeli felszólítás ellenére a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlõ írásbeli felszólítására, illetõleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes elõírásokat a szervezeti-mûködési szabályzatban kell megállapítani. (4) A szervezeti-mûködési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetõleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését követõ nap közötti határidõt állapíthat meg. (5) A közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fûtés- és

36 13278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. (6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetõleg a bérlõ vagy a volt bérlõ a közös költség tartozását, illetõleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fûtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggõ adatot haladéktalanul köteles törölni. A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 23. (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. (2) A közgyûlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja. 24. (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-mûködési szabályzat másképp nem rendelkezik. (2) A szervezeti-mûködési szabályzatban kell meghatározni: a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérõ megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, b) a külön tulajdonon belül nem mérhetõ közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történõ elszámolás és a megfizetés szabályait, c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselõnek vagy az intézõbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidõ megjelölésével történõ felszólításával, továbbá ha a felszólítás eredménytelen a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetõleg e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait, d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait. 25. (1) A közgyûlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevõ külön tulajdon tárgya bõvíthetõ, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. (2) A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet. A társasházi lakóépület házirendje 26. (1) A szervezeti-mûködési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetõleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel. (2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévõ épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is. III. Fejezet A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE Általános rendelkezések 27. (1) A közösség legfõbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyûlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. (2) A közösség ügyintézését a közös képviselõ vagy az intézõbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenõrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. (3) A legalább egy elnökbõl és két tagból álló intézõbizottságot, illetõleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézõbizottság elnökének jogállása és felelõssége azonos a közös képviselõ e törvényben meghatározott jogállásával és felelõsségével. A közgyûlés 28. A közgyûlés határoz: a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelõ kötelezettségek elvállalásáról, b) a közös képviselõnek vagy az intézõbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentésérõl és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásá-

37 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ról, valamint a közös képviselõ, vagy az intézõbizottság részére a jóváhagyás megadásáról [48. (2) bekezdése], d) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-mûködési szabályzat nem utal a közös képviselõ vagy az intézõbizottság, illetõleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. 29. (1) A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak. (2) A közgyûlés a közös képviselõt, az intézõ-, illetõleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. 30. (1) A közgyûlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelõ közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az õ tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetõségének feltüntetésével kézbesíteni kell. 31. A közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését a közgyûlés összehívása nélkül akkor rendelheti el, ha erre õt a szervezeti-mûködési szabályzat felhatalmazza. 32. (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelésérõl szóló közgyûlési határozatot, illetõleg a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (2) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelõ hátralékonként megismételhetõ. (3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a kiegyenlítést követõ nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 33. (1) A közgyûlést a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke hívja össze. A közgyûlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejûleg a meghívó egy példányát a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni. (2) Sürgõs esetet így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztetõ helyzet kialakulását kivéve az írásbeli meghívót legkésõbb a közgyûlés idõpontja elõtt nyolc nappal meg kell küldeni. (3) A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselõt a közgyûlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetõleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk aiban foglaltak az irányadók. 34. (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlésen elnöklõ személy, a közgyûlési jegyzõkönyv vezetõje és a jegyzõkönyvet hitelesítõ két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra elõterjesztett napirendet. (2) A meghirdetett napirendben nem szereplõ ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. 35. (1) Közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyûlést évente a szervezeti-mûködési szabályzatban meghatározott idõpontig, de legkésõbb május 31-éig meg kell tartani. (2) Kötelezõ a közgyûlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkezõ tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérõ tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyûlést összehívhatják. 36. (1) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkezõ tulajdonostársak jelen vannak. (2) A határozatképességet a közgyûlés megnyitását követõen, továbbá az egyes napirendekrõl történõ szavazást megelõzõen a közgyûlés által megválasztott elnöklõ személy és a közgyûlési jegyzõkönyv vezetõje állapítja meg. 37. (1) Ha a közgyûlés nem határozatképes, vagy az elnöklõ személy a közgyûlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyûlést kell tartani. (2) A megismételt közgyûlést a határozatképtelen közgyûlést követõ 15 napon belüli idõpontban az eredetivel azonos a határozatképtelenné vált közgyûlés esetén a közgyûlés berekesztését követõen fennmaradó napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyûlés az eredeti közgyûlés meghívójában az eredeti közgyûlés határozatképességétõl függõ feltétellel is kitûzhetõ. (3) A megismételt közgyûlés a jelenlevõk tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyûlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát köve-

38 13280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám teli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható. 38. (1) A közgyûlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyûlés, illetõleg a megismételt közgyûlés a határozatát a jelen levõ tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerû szavazattöbbségével hozza meg. 39. (1) A közgyûlésen a határozatot is tartalmazó jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyûlésen elnöklõ személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. (2) A jegyzõkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. (3) A közgyûlésen meghozott határozatokról a közös képviselõnek vagy az intézõbizottság elnökének valamennyi tulajdonostársat írásban, a közgyûlés megtartásától számított nyolc napon belül értesítenie kell. 40. (1) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyûlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgyûlési napirendre vonatkozóan a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról ha számvizsgáló bizottság mûködik, írásbeli véleményének ismeretében a tulajdonostársak írásban szavaznak. (2) Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-mûködési szabályzatban kell meghatározni. (3) Az írásbeli szavazás eredményérõl a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a 19. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen tájékoztatja a tulajdonostársakat. 41. (1) A szervezeti-mûködési szabályzat a közgyûlés megtartásának módját részközgyûlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyûlési körzeteket. (2) A részközgyûléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyûlések megtartására a közgyûlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (3) A szervezeti-mûködési szabályzat az elkülöníthetõ gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyûlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthetõ gazdálkodás ügyében. 42. (1) Ha a közgyûlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetõleg a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. (3) E rendelkezéseit a közös képviselõnek vagy az intézõbizottság elnökének a 31. szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell. Közös képviselõ, illetõleg intézõbizottság 43. (1) A közös képviselõ vagy az intézõbizottság jogkörében eljárva köteles: a) a közgyûlés határozatait elõkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-mûködési szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében, c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelõ közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. (2) A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) a közgyûlés határozata alapján társasház-kezelõi tevékenységet is elláthat. (3) A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) köteles megõrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-mûködési szabályzat egy példányát. 44. (1) A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) köteles a közgyûlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyûlési Határozatok Könyve) vezetni. (2) A Közgyûlési Határozatok Könyve évenkénti bontásban a hitelesített közgyûlési jegyzõkönyv alapján tartalmazza: a) a közgyûlés idõpontját, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévõ tulajdonostársak, illetõleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyûlési határozatok végrehajtásának módját és idõpontját, d) a közgyûlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. (3) Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerûen kell feltüntetni. 45. (1) A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) a külön tulajdont érintõ tulajdonosváltozás esetén a

39 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y szerzõdõ felek kérésére, részükre köteles a Közgyûlési Határozatok Könyvét, illetõleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. (2) A Közgyûlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. 46. (1) A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) a külön tulajdont érintõ tulajdonosváltozás esetén a tulajdonostárs kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelõsségre a Ptk. szabályai az irányadóak. (2) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességérõl tett szavatossági nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történõ mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerzõdés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) e törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását. 47. A közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza: a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét a tulajdonostársak nevének feltüntetésével, a külön tulajdonban lévõ lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. 48. (1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság éves elszámolása tartalmazza: a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-mûködési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében, b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített lejárt követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c) az a) b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, d) a közösség tulajdonát képezõ vagyontárgyak tárgyieszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelõ kötelezettségeket, továbbá f) a közös költségekhez való hozzájárulás elõírását és teljesítését a tulajdonostársak nevének feltüntetésével, a külön tulajdonban lévõ lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. (2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyûlés a közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság tárgyévi ügykezelõ tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényrõl történõ lemondást. (3) A közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) ha a közgyûlés e megbízatása alól felmenti köteles az új közös képviselõ (az intézõbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül írásbeli jegyzõkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az errõl szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni. 49. (1) Nem lehet közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke, tagja, illetõleg nem láthat el társasházkezelõi tevékenységet: a) akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) akit ilyen tevékenységtõl jogerõs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt, c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetõleg amely ilyen tevékenységével összefüggõen keletkezett, jogerõsen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezetõ tisztségviselõ nem lehet. (2) A közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke, tagja, illetõleg az egyéni vállalkozó ha a közgyûlés így határozott köteles a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetõleg a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelõi tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes elsõ fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességrõl szóló igazolásokat a közgyûlés határozatában megjelölt határidõig beszerezni, és azt a közgyûlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni. (3) A gazdasági társaság vezetõje a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetõleg a gazdasági társaság képviselõje a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat a közgyûlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelõen köteles beszerezni és bemutatni. 50. A közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság elõtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. A számvizsgáló bizottság 51. (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: a) bármikor ellenõrizheti a közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság ügyintézését, havonként ellenõrzi a közösség pénzforgalmát,

40 13282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám b) véleményezi a közgyûlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-mûködési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) javaslatot tesz a közös képviselõ, illetõleg az intézõbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgyûlést, ha a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. (2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. rendelkezései megfelelõen irányadók. (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. (4) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkezõ társasház közösségének ellenõrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-mûködési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat elõírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyûlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el. TÁRSASHÁZKEZELÉS, IV. Fejezet Alapvetõ rendelkezések INGATLANKEZELÉS 52. (1) A társasház-kezelõi tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, mûködésével összefüggõ gazdasági, mûszaki és jogi követelmények ismerete. (2) A társasházkezelõ a tevékenységi körén belül: a) a társasház adottságainak ismeretében gazdasági elemzés alapján ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan, b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerzõdésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenõrzi a tervezett felújításokat, c) a megbízási szerzõdés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben. 53. (1) Az ingatlankezelõi tevékenység olyan önálló feladatkör, amelynek ellátásához szükséges az ingatlangazdálkodás, valamint az ebben kialakult piaci viszonyok gazdasági, mûszaki és jogi követelményeinek ismerete. (2) Az ingatlankezelõ a tevékenységi körén belül: a) az ingatlan jellemzõinek ismeretében gazdasági elemzés alapján tervajánlatot készít az ingatlan fenntartására vonatkozóan, b) a megbízóval kötött szerzõdésben foglaltak szerint ellátja az üzemeltetési és a karbantartási feladatokat, irányítja és ellenõrzi a tervezett felújításokat, c) a megbízási szerzõdés alapján javaslatokat dolgoz ki az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, a befektetés kérdéseiben. A szakképesítés megszerzése 54. (1) Az üzletszerûen végzett társasház-kezelõi, illetõleg az üzletszerûen végzett ingatlankezelõi tevékenységet kizárólag olyan természetes személy, illetõleg olyan gazdasági társaság láthatja el, aki illetõleg gazdasági társaság esetén legalább egy tagja vagy alkalmazottja a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést megszerezte. (2) A szakképesítés megszerzését a természetes személy egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzõ részére, a gazdasági társaság vezetõje a cégbíróság részére a szakképzettséget tanúsító állam által elismert bizonyítvány átvételétõl számított harminc napon belül köteles igazolni. Az igazolás nem mentesít a tevékenység végzéséhez szükséges a külön jogszabályokban elõírt más kötelezettségek teljesítése alól. 55. (1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyûlése a természetes személy közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke részére elõírhatja a társasház-kezelõi szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggõ feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyûlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése ha azt a közös képviselõ nem vállalja a tulajdonostársakat terheli. (2) Az 54. (1) (2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerû társasházkezelést végzõ természetes személy közös képviselõre, illetõleg az intézõbizottság elnökére nem vonatkozik. V. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmezõ rendelkezések 56. E törvény alkalmazásában: 1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület Lakóépület: az olyan épület, amelyben a mûszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévõ önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, mûszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülõ, társas garázs stb.).

41 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerû használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelõi, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézõbizottság rendszeresítése esetén mûködésének biztosítása Karbantartás: a közös tulajdonban levõ ingatlan állagának és rendeltetésszerû használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelõ megelõzõ és felújításnak nem minõsülõ javítási munkák elvégzése, illetõleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás lehet: hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerû használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylõ hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése, idõszerû karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztetõ, de rendeltetésszerû használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylõ hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendõ egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstõl számítva legkésõbb hat hónapon belüli megszüntetése, tervszerû karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerû használhatóságának biztosítása érdekében végzendõ rendszeres állagmegóvási munka Felújítás: az ingatlan egészére, illetõleg egy vagy több fõszerkezetére kiterjedõ, idõszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti mûszaki állapotot megközelítõleg vagy teljesen visszaállítják, illetõleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitõl eltérõ kialakításával növelik. A felújítás lehet: teljes felújítás: a mûszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedõ külsõ-belsõ javítási munkák elvégzése, részleges felújítás: az épület legalább egy fõszerkezetére kiterjedõ, teljes felújításnak nem minõsülõ, de abba belátható idõn belül beilleszthetõ általános javítási munkák elvégzése, korszerûsítés: a központi fûtõ- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetõleg a levegõtisztaság-védelemmel összefüggõ átalakítása vagy kicserélése. 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggõ kiadások, amelyek jellemzõen az épület bõvítésével vagy új épület létesítésével járnak. 4. Eredménytelen az írásbeli szavazás 4.1. a szervezeti-mûködési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerû többséget, 4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét. 5. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévõ külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévõ tulajdonosok. A bírósági eljárás megelõzése 57. (1) A közösség és a tulajdonostárs, illetõleg a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában ha az érintettek megállapodni nem tudnak a közvetítõi tevékenységrõl szóló külön törvény rendelkezései alapján permegelõzõ közvetítõi eljárást lehet kezdeményezni. (2) Az (1) bekezdésben említett eljárás a vitában érintett felek írásbeli a közösség tekintetében közgyûlési határozat alapján létrejött közös megegyezésével kezdeményezhetõ. Hatálybalépés 58. (1) Ez a törvény a (2) (3) bekezdésekben meghatározott kivételekkel január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 44. -a, továbbá 45. -ának,,a Közgyûlési Határozatok Könyvének, illetõleg szövegrésze, a 45. -a (2) bekezdésének, valamint 54. -ának rendelkezései január 1. napján lépnek hatályba. (3) E törvény 13. -ának, 17. -ának, 22. -ának, 24. -ának, 26. -ának, 28. -a d) pontjának, 40. -a (2) bekezdésének, 41. -ának, 48. -a (1) bekezdése a) pontjának, 51. -a (1) bekezdése b) pontjának és 51. -a (4) bekezdésének rendelkezései a törvény hatálybalépéséig már bejegyzett társasház vonatkozásában január 1. napján lépnek hatályba. 59. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a társasházról szóló évi CLVII. törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel hatályát veszti.

42 13284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám (2) A társasházról szóló évi CLVII. törvény 10. -a d) pontjának, 18. -ának, 22. -a e) pontjának rendelkezései, továbbá 30. -a (1) bekezdésének második mondata, valamint 31. -a (1) bekezdésének, 35. -a (1) bekezdése a) pontjának és 38. -a (1) bekezdése b) pontjának rendelkezései december 31. napján vesztik hatályukat, de azokat csak az e törvény hatálybalépéséig már bejegyzett társasház vonatkozásában kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezések 60. (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan a külön tulajdont nem érintõ számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyûlés a jelen lévõ tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerû szavazattöbbségével meghozott határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. (2) Ha az önkormányzati tulajdonból átalakult társasház e törvény hatálybalépését megelõzõen olyan alapító okirat alapján került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, amely a bejegyzésekor hatályos törvény rendelkezéseivel ellentétesen vagy hiányosan tartalmazza a közös tulajdonba kerülõ épületrészek felsorolását, a közgyûlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados szavazattöbbségû határozatával az alapító okiratot módosíthatja, illetõleg kiegészítheti. (3) Az (1) (2) bekezdések rendelkezései szerint meghozott határozatot közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (4) A (2) bekezdésben említett közgyûlési határozatot június 30. napjáig lehet érvényesen meghozni; e határozat alapján az alapító okiratnak a földhivatalhoz július 31. napjáig benyújtott módosítása, kiegészítése, illetõleg kijavítása illetékmentes. 61. A 60. -ban említett közgyûlési határozatok érvénytelenségének megállapítását bármely tulajdonostárs e törvény rendelkezéseinek megfelelõen keresettel kérheti a bíróságtól. 62. (1) Az e törvény hatálybalépéséig már bejegyzett társasház közgyûlése az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejûleg határozatával a szervezeti-mûködési szabályzatot megállapítja, illetõleg a meglévõ szervezeti-mûködési szabályzatát e törvény rendelkezéseinek megfelelõen módosítja. (2) Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalára a 14. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni; e határozatot a közösség december 31. napjáig hozza meg. (3) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meghozott határozatot közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belül jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni; a határozat érvénytelenségének megállapítása e törvény rendelkezéseinek megfelelõen keresettel kérhetõ a bíróságtól. (4) Az (1) bekezdésben említett, a földhivatalhoz december 31. napjáig benyújtott alapító okirat módosítása illetékmentes. 63. (1) Az e törvény hatálybalépése elõtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni. (2) A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az e törvény kötelezõ jellegû rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e törvény rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelõ kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból elsõ ízben történõ módosítása során kell elvégezni. (3) Ha az e törvény hatálybalépése elõtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az alapító okirat módosítása. 64. (1) Az e törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház közgyûlése valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával dönthet arról, hogy a társasháztulajdont lakásszövetkezeti tulajdonná átalakítja. (2) Az átalakulásról hozott közgyûlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és mûködésére a lakásszövetkezetekrõl szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

43 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány rendeletei A Kormány 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a (2) bekezdésének a) d), f), g), i), p), r), s), u), v) w), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következõk szerint módosítja: 1. Az Ámr. 1. -a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A rendelet hatálya kiterjed],,n) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet ában foglalt idõközi mérlegjelentéshez történõ adatszolgáltatás tekintetében. Indok: új jogszabály lép hatályba. 2. Az Ámr. 2. -ának 3 4., 10., 17., 44., 47., , valamint 56. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a a következõ pontokkal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában],,3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott elõirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetõleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenõrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelõs szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a MeH Nemzetbiztonsági Iroda, az Esélyegyenlõség cím tekintetében az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal, az EU Integráció cím tekintetében az EU Integrációért felelõs tárca nélküli miniszter Titkársága, a XX. fejezetnél a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyûlése, képviselõ-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelõje szerinti felügyeleti szerv; 4. felügyeleti szerv vezetõje: a 3. pontban felsorolt szervek vezetõi, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az azok irányításában közremûködõ politikai államtitkár, az Esélyegyenlõség cím tekintetében az esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter, az EU Integráció cím tekintetében az EU integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter, a XX. fejezetnél a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, az állami vagyongazdálkodási elõirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fõ)polgármester, illetve a megyei közgyûlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF, valamint az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetõje, illetve az OEP vezetõje; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelõje szerinti felügyeleti szerv vezetõje;,,10. ellenõrzést végzõ szerv: külsõ ellenõrzést végzõ szerv az Állami Számvevõszék, belsõ ellenõrzést végeznek a fejezet felügyeletét ellátó szervek és a költségvetési szervek belsõ ellenõrzési szervei, a Kormány belsõ ellenõrzést végzõ szerve a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, hatósági ellenõrzést végez a vám-, az adóhatóság, az ONYF, illetve az OEP és igazgatási szervei, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében ellenõrzéseket végez a Kincstár;,,17. elemi költségvetés: a központi, illetve a fejezeti kezelésû elõirányzatnak, az önállóan és a részben önállóan

44 13286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám gazdálkodó költségvetési szervnek, az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv részjogkörû költségvetési egységének; az elkülönített állami pénzalapnak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban együtt: alapok) a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedõ költségvetése;,,44. beszedõ szervezet: az államháztartás közteherbevételeinek (adók, járulékok, illetékek, egyéb adó jellegû bevételek) és az Európai Unió tradicionális saját forrásainak beszedését végzõ és az adósok nyilvántartását vezetõ szervezetek: az állami és önkormányzati adóhatóság, a vámszervek, az illetékhivatalok, továbbá minisztériumok azon fejezeti kezelésû elõirányzatok tekintetében, amelyeknek bevételei köztehernek minõsülnek, valamint a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az ONYF, az OEP és a helyi igazgatási szerveik;,,47. támogatási intenzitás: az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban meghatározottak szerint számított támogatási mérték;,,50. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott önkormányzati költségvetési rend szerint mûködõ egészségügyi intézmények; 51. OEP bruttó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatai terhére finanszírozott, az 50. pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók;,,56. támogatási célelõirányzat: a fejezet költségvetésében megtervezett, részben vagy egészben központosított bevétellel ellentételezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzat, melynek felhasználási céljait, a kedvezményezettek körét külön jogszabály átfogóan szabályozza;,,61. beváltóhely: a Magyar Posta Rt. postahelyei; 62. folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés (a továbbiakban: FEUVE): az Áht ában meghatározott ellenõrzés; 63. kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínûsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv mûködését; 64. gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erõforrások költségének optimalizálása a megfelelõ minõség biztosítása mellett; 65. hatékonyság: egy adott tevékenység során elõállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az elõállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat; 66. eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat; 67. kötelezettségvállalás dokumentuma: a kinevezési okirat, a szerzõdés, a megállapodás, a visszaigazolt megrendelés, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzõdéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-áig bejelentett e rendelet 72. -ában szereplõ Engedélyokirat, illetve Alapokmány, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, továbbá a kormányhatározat alapján átcsoportosított elõirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétõl számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma; 68. elõzetes kötelezettségvállalás: a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra; 69. az Európai Unió tradicionális saját forrásai: a 2000/597/EK tanácsi határozat 2. cikke értelmében a nem tagállamokból (harmadik országból) származó import utáni vámok, mezõgazdasági vámok, valamint a cukor, izoglükóz és inulin illetékek; 70. egyéb levonások: az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatai terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatót megilletõ tárgyhavi bruttó finanszírozási összegbõl az OEP által jogszabály vagy szerzõdés alapján a tárgyhónapban visszavonandó összegek; 71. jelentõsebb vállalati beruházás: az a beruházási projekt, amelynek elszámolható költsége legalább 500 millió forint, de nem minõsül nagyberuházásnak. 3. Az Ámr. 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A központi költségvetés államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a) a központi kezelésû elõirányzatok, b) a fejezeti kezelésû elõirányzatok, c) a központi költségvetési szervek elõirányzatai, d) a köztestületi költségvetési szervek elõirányzatai, e) az országos kisebbségi önkormányzatok elõirányzatai és azok teljesítésének teljes körû, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése, pénzügyi lebonyolítása, illetve elszámolása alkotják. 4. Az Ámr. 9. -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni. 5. Az Ámr a (4) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzatban kell részletezni, amelynek a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell]

45 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13287,,c) a vállalkozási feladatoknak és gazdálkodó szervezetben való részvételnek a részletes alaptevékenységtõl elhatárolt felsorolását, valamint a költségvetési szerv, illetve szervezeti egységei vezetõinek ezzel kapcsolatos feladatait,,,g) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, 6. Az Ámr a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik, és az így átszámozott (7) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(6) Valamely költségvetési szerv szakmai irányítása alatt álló területi szervként mûködõ részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti feladatokat saját gazdasági szervezeti egység létrehozásával is elláthatja. A szervezeti egység vezetõje ellenjegyzési jogosultsággal a 18. (7) bekezdése, a 134. (2) bekezdése és a 137. (1) bekezdése alapján abban az esetben rendelkezhet, ha õt az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetõje kijelöli. A szervezeti egység vezetõjének képesítési követelményére a 18. (4) bekezdésének rendelkezése az irányadó. (7) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a) a tervezés, a pénzkezelés, az elõirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, valamint b) a mûködtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. 7. (1) Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az elõirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mûködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerõ-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedõ feladatokat, amely a FEUVE kivételével részben történhet vásárolt, a felügyeleti szerv által engedélyezett szolgáltatással, a felelõsség átruházása nélkül. (2) Az Ámr a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2) (4) bekezdés számozása (3) (5) bekezdésre változik:,,(2) A területi szervezeti hálózattal rendelkezõ költségvetési szerv területi szerve a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott módon gazdasági szervezeti egységgel rendelkezhet. A területi szerv gazdasági szervezeti egysége végzi az (1) bekezdésben meghatározott feladatoknak a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott körét a költségvetési szerv területi szerve vonatkozásában. A gazdasági szervezet a szervezeti és mûködési szabályzatban, valamint a gazdasági szervezet ügyrendjében meghatározott módon szakmai irányítást gyakorol a területi szerv gazdasági szervezeti egysége felett. 8. Az Ámr a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A területi szerv gazdasági szervezeti egységének a vezetõje felelõs a 17. (2) bekezdése alapján meghatározott feladatok végrehajtásáért a költségvetési szerv területi szervének vonatkozásában. A szervezeti egység vezetõje ellenjegyzési jogosultsággal a (7) bekezdés, a 134. (2) bekezdése és a 137. (1) bekezdése alapján rendelkezhet. A szervezeti egység vezetõjének képesítési követelményére a (4) bekezdés rendelkezése az irányadó. 9. Az Ámr a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül],,k) elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történõ hozzájárulások. 10. Az Ámr a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A nyomtatványgarnitúrákat és a költségvetési szervek részletes költségvetési elõirányzatainak összeállítására szolgáló Tájékoztatót a Pénzügyminisztérium honlapján teszi közzé.

46 13288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 11. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A központi költségvetési szervek, az alapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenõrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját és a részjogkörû költségvetési egysége, valamint a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) elõirányzatait. Adatszolgáltatás céljából az önállóan és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön is be kell nyújtani a Kincstárnak. 12. (1) Az Ámr ának (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az (1) bekezdés a) d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezetek intézményei közötti, az intézménytõl más fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatára és a fejezeti kezelésû elõirányzatnak az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõ, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az elõirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt elõirányzatok (fõ összegüket nem érintõ) átcsoportosítására is kiterjedõen ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében kivéve a (2) bekezdésben meghatározott megállapodáson alapuló átcsoportosítást az elõirányzatátcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt elõirányzatok (fõ összegüket nem érintõ) átcsoportosítására is kiterjedõen ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyûlés engedélye nem szükséges a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt elõirányzatmódosítás tekintetében az elõterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni. (2) Az Ámr ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználása során],,d) az európai uniós támogatások elõirányzatainak államháztartáson belüli felhasználását pénzeszközátadással kell rendezni. (3) Az Ámr a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(11) A bukmékeri rendszerû fogadások játékadójából, a totó játékadóból, valamint a sorsolásos játékok adójából származó bevétel költségvetési törvényben meghatározott részének a Sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozására szolgáló elõirányzatai a felsorolt bevételek túlteljesülését követõen, annak mértékéig növelhetõk. Az elõirányzatok módosítása a Kincstár értesítése alapján a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével történik. 13. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról a pénzügyminiszter, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje által benyújtott elõterjesztés alapján a Kormány határozatban dönt. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének az elõterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelõzõen elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad elõirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre. 14. (1) Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve egyszeri vagy tartós jelleggel költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik a) a fejezeti kezelésû címzetlen és címzett elõirányzatok terhére, továbbá címen belül a költségvetési szervek között átcsoportosítással pótelõirányzatot vagy új elõirányzatot engedélyezhet; b) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi elõirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el; c) feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén értékelés alapján a bevételek és a kiadások elõirányzatát a támogatási elõirányzat egyidejû változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti; d) a jóváhagyott elõirányzatok felhasználását amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti indokolt esetben év közben idõszakosan korlátozhatja vagy saját rendelkezésébe vonhatja. Ezen intézkedésérõl költségvetési szervét és a Kincstárt egyidejûleg értesíteni köteles; e) a felújítás elõirányzata terhére a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosítást engedélyezhet a mûködési költségvetés javára. (2) Az Ámr a (2) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

47 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13289,,(2) A felügyeleti szerv ha az elõirányzat-módosítási jogosultságot magához vonta év közben a költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított elõirányzatát meghaladó többletbevételébõl az éves személyi juttatások és az azzal összefüggõ munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzatát legfeljebb adatszolgáltatást és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók, iparûzési adóerõképesség teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát. 15. Az Ámr ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére a fejezet felügyeletét ellátó szerv jogi és természetes személyek javára a központi költségvetési szervek kivételével, figyelemmel a 46. (6) bekezdésének d) pontjára elõirányzat-módosítás nélkül, közvetlenül teljesíthet kifizetéseket. 16. (1) Az Ámr ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját elõirányzat-módosítási hatáskörében a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejû tájékoztatása mellett bevételi és kiadási elõirányzatának fõ összegét, a kiemelt elõirányzatokat és a megfelelõ részelõirányzatokat felemelheti],,c) bevételi többletébõl az Áht ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 48. -ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (2) Az Ámr ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(8) A központi költségvetési szerv a dologi kiadások körében megtervezett részelõirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett elõirányzat kizárólag a személyi juttatások elõirányzata terhére növelhetõ. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek elõirányzatai körében elõirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. 17. Az Ámr. 52/A. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) Helyszíni vizsgálat esetén az Igazgatóság erre írásbeli felhatalmazással rendelkezõ, vizsgálatot végzõ munkatársa (a továbbiakban: vizsgáló) jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat, iparûzési adóerõképességre vonatkozó 18. Az Ámr. 53/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,53/a. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a költségvetési törvényben jóváhagyott elõirányzatok közötti átcsoportosításhoz az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni. 19. (1) Az Ámr a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A költségvetési szerv nem vállalkozási tevékenységébõl származó bevételei különösen a következõk],,b) az állami (hatósági, engedélyezési, ellenõrzési) feladatok díjbevételei; (2) Az Ámr a a következõ (7) (12) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevõ számára a költségvetési szerv köteles térítést elõírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. (8) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut, vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is. (9) A (7) (8) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belsõ szabályzatban kell rögzíteni. (10) A központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére az Áht a (4) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdésének c) pontja szerint nyújtható támogatás értékhatára támogatott szervezetenként évente 7 millió forint. (11) Az Áht ának (8) bekezdésében elõírt szabályozásban külön kell rendelkezni a nem pályázati úton felhasználásra kerülõ fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének rendjérõl. (12) A (11) bekezdésben meghatározott tartalmú szabályozás hiányában a Kormány a pénzügyminiszter javaslatára elrendelheti a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának felfüggesztését.

48 13290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 20. Az Ámr ának (3) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak alapilletménye ideértve az egy havi külön juttatást is, illetménykiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlõdve kerülnek kifizetésre.,,(7) A létszám-elõirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások elõirányzatából foglalkoztatható és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott költségvetési engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot (a továbbiakban: átlaglétszám). Tájékoztató jelleggel be kell mutatni a tárgyév elsõ napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi zárólétszámot, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kivételével a betöltetlen álláshelyek számát az érvényes elõmeneteli rendszer fõbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó elõírások figyelembevételével.,,közalapítvány, gazdálkodó szervezet alapításának, abban való részesedésszerzésnek, valamint a gazdálkodó szervezet átalakulásának szabályai 61. (1) Ha a központi költségvetési szerv gazdálkodó szervezetben vesz részt, köteles az azzal kötött szerzõdésben a) a bérbeadás szabályai szerint használatba adott ingatlanért, ingatlanrészért és egyéb tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító mértékû bérleti díj fizetését kikötni; b) az igénybe vett szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni. (2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vagy költségvetési szerve gazdálkodó szervezetet kíván alapítani, vagy abban tagsági (részvényesi) jogviszonyt létesíteni, illetve részesedést szerezni, továbbá átalakulását kezdeményezni, a Kormány elõterjesztésben kérelmét köteles a létesítõ okirat (társasági szerzõdés, alapító okirat, alapszabály) tervezetéhez kapcsolt a) a feladatellátás tartalmát, jellemzõit, feltételeit e rendelet 18. számú melléklete szerinti formában és tartalommal leíró és értékelõ részletes indokolással, b) a feladatok költségeit, bevételeit középtávon tartalmazó üzleti tervvel alátámasztani. (3) Közalapítvány Kormány által történõ létrehozása esetén az elõterjesztés tartalmára az e rendelet 18. számú mellékletében foglaltakat kell megfelelõen irányadónak tekinteni. 21. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A személyi juttatások elõirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások elõirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következõ évben a pénzmaradvány, illetõleg az elõirányzat-maradvány jóváhagyását követõen jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból figyelemmel az e (5) bekezdésében foglaltakra e rendelet 58. -ának (5) bekezdésében említett mértéken felül a rendszeres személyi juttatási elõirányzat további 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethetõ jutalom. E rendelkezések nem vonatkoznak azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási elõirányzat 50%-át meghaladó összegû jutalom kifizetését teszi lehetõvé. 22. Az Ámr át megelõzõ cím és a 61. helyébe a következõ rendelkezés lép: 23. Az Ámr. 63/B. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A kincstári vagyont értékesítõ központi költségvetési szervnek a vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítésébõl származó bevétel központi költségvetést megilletõ költségvetési törvényben, illetve az Áht. 109/A. -ának (4) bekezdésében meghatározott hányadát a bevétel jóváírását követõ 15 napon belül kell befizetnie, amennyiben nem nyújt be visszahagyási kérelmet. 24. (1) Az Ámr a (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A fejezet összesített elõirányzat-maradványát a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján a pénzügyminiszter a tárgyévet követõ év május 15-éig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a cél jellegû elõirányzatok maradványát is, kivéve a) az Áht ának (5) bekezdésében foglalt elõirányzat-maradványt, b) a beruházások, a több éven keresztül megvalósuló felújítások és beruházást helyettesítõ szolgáltatás vásárlások, a többéves megvalósítással kiírt pályázatok, valamint

49 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködés, a nemzetközi támogatások társfinanszírozási része, illetve a vis maior helyzetek miatti elõirányzat-maradványt, valamint c) azon b) pontba nem tartozó összeget, amelyre központi költségvetési szervek esetében kötelezettséget vállaltak, de annak szakmai, mûszaki teljesítésére nem került sor a tárgyévet követõ év június 30-áig. (2) Az Ámr a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdés szerint jóváhagyásra nem került elõirányzat-maradványokról elõterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik az (1) bekezdés a) a) pontja szerinti maradvány esetében a fejezetek részére történõ megállapításáról vagy elvonásáról, b) b) c) pontja szerinti maradvány esetében az elvonásáról, illetve a feladat további finanszírozásáról. (3) Az Ámr a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzmaradványból, illetve az elõirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg],,c) amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott elõirányzat-növekménybõl nem használt fel a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt, illetve azt nem használták fel az 59. (5) bekezdésében foglalt feladatra; 25. Az Ámr ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye negatív, a veszteséget elsõsorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv alapító okiratában a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni. 26. Az Ámr a (2) bekezdése c) pontjának 5 6. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti összeg a következõ sorrendben felhasználható] [a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen],,5. gazdálkodó szervezetben való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére, 6. gazdálkodó szervezetben pénzbeli hozzájárulásra, tõkeemelésre, alapítvány támogatására. 27. Az Ámr a (1) bekezdésének c) d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni],,c) a PHARE és ISPA/Kohéziós alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályban foglaltak szerint, d) a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Európa Tanács Fejlesztési Bank, Észak-európai Beruházási Bank, Kreditanstalt für Wiederaufbau stb.) pénzeszközeibõl (hitel és vissza nem térítendõ támogatás) megvalósuló feladatokra, a pénzügyminiszter döntése szerint. 28. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésû elõirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Engedélyokiratban, illetve Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részfeladat Engedélyezési okiratát, illetve Alapokmányát az elõirányzatot átadó és átvevõ fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot megvalósító államháztartáson kívüli szervezetnek az Európai Unióból származó támogatások kivételével nem adható át. Egyéb elõirányzatok esetében ez alól egyedi elbírálás alapján a pénzügyminiszter adhat felmentést. 29. Az Ámr ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) A Kincstár a kifizetéseket az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban megnevezett utalványozási joggal megbízott fizetési megbízásai alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve mûszakinaturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (számlát, részszámlát, a kötelezettségvállalási bizonylatot, saját megvalósítás esetén számlát helyettesítõ okmányt), lakástámogatási kiemelt elõirányzat felhasználását kezdeményezõ átutalás esetén a 100. (1) (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni. 30. Az Ámr a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,78. A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt elõirányzatai, részelõ-

50 13292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám irányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú elõirányzatok) felhasználásának szabályozása, az elõirányzatokat terhelõ döntések, a támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit a 93/B. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 31. (1) Az Ámr a (1) bekezdésének felvezetõ szövege, b) pontja és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A fejezet felügyeletét ellátó, illetve az adott elõirányzatért (operatív programért) kormányzati felelõsséggel felruházott szerv vezetõje, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az elõirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetõje (a továbbiakban együtt: elõirányzat kezelõje) az éves költségvetési tervezés keretében,,b) kidolgozza az elõirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a pályázati felhívások tervezetét. Ennek során alkalmazza az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerzõdés (a továbbiakban: Római Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatásokhoz a (10) bekezdésben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban foglaltakra is figyelemmel a pályázati felhíváson belül külön szabályokat rendel, vagy ezekre a támogatásokra külön pályázati felhívástervezeteket készít. A Római Szerzõdés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendet veszi figyelembe.,,(2) Az elõirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az elkészített pályázati felhívás tervezetét és a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rend által elõírt ûrlapot az elõirányzatért kormányzati felelõsséggel felruházott szerv vagy az elõirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetõje az éves költségvetés elfogadását követõen és a pályázati felhívás kiadását megelõzõen köteles megküldeni a Kincstár részére. A pályázati felhívás tervezetet a Kincstár az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR) kompatibilitás szempontjából egyetértési joggal kapja meg. Egyetértése, illetve a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint a pénzügyminiszter, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a pályázati felhívás adatait az OTMR-be. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történõ továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a pályázati felhívás tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követõ 10 napon belül kell nyilatkoznia. (2) Az Ámr ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt, a központi költségvetés részét képezõ elõirányzatok felhasználásával összefüggõ pályázati felhívásokat kötelesek összehangolni a kapcsolódó célú, rendeltetésû elõirányzatok terhére a központi szervek által meghirdetett pályázati felhívásokkal. (3) Az Ámr ának (8) (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(8) Több elõirányzatra is benyújtott támogatási igény, pályázat esetén az egyes támogatási igények tekintetében a döntéseket az érintett elõirányzatok kezelõi közösen és/vagy külön-külön az adott elõirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint is meghozhatják. Ez utóbbi esetben tájékoztatni kötelesek egymást a meghozott döntésekrõl. (9) Több elõirányzatra is benyújtott támogatási igény esetén az érintett elõirányzat kezelõje, illetve az általa szerzõdéskötésre felhatalmazott szerv külön-külön kötnek szerzõdést a támogatás igénylõjével. Az elõirányzatok kezelõi összehangoltan ellenõrzik a támogatási szerzõdésben meghatározott program, projekt megvalósulását és a támogatások felhasználását. Az ellenõrzések során tapasztalt szabálytalanságokról (szerzõdésszegés) kötelesek tájékoztatni egymást. (10) A Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatások minõsítéséért és halmozott támogatások esetén a támogatási intenzitás mértékének betartásáért a támogatáskoordinátor a felelõs. 32. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:,,(1) Az elõirányzatok fejlesztési támogatási célú felhasználása során amely elõirányzatok tekintetében ez célszerûen megvalósítható az összehangolást közös pályázati rendszerek mûködtetésével is biztosítani kell. A jelentõsebb vállalati beruházásokhoz támogatás elsõsorban közösen meghirdetett és finanszírozott pályázati rendszerben nyújtható.,,(3) Azonos célra eltérõ feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethetõ meg.

51 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az Ámr ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(8) A döntéshozatal eljárási rendjét és gyakoriságát jogszabályban kell meghatározni. 34. Az Ámr a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) (4) bekezdés számozása (3) (5) bekezdésre változik:,,(2) A jelentõsebb vállalati beruházások esetében a) a támogatási igény elbírálására amennyiben a pályázat befogadásra került a pályázat benyújtásától számított 45 nap áll rendelkezésre, b) pályázat kizárólag a külön jogszabályban meghatározott közremûködõ szervezetnél nyújtható be, amely azt haladéktalanul továbbítja a pályázati döntések elõkészítésére jogosult elõirányzat kezelõjének vagy az elõirányzat felett rendelkezési, döntési jogosultsággal felruházott szervnek, testületnek, c) a döntéshozó a támogatási döntésrõl a döntéstõl számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a b) pontban megjelölt szervezetet, amely arról haladéktalanul értesíti a pályázót. 35. Az Ámr a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázótól a pályázat befogadásának feltételeként írásbeli nyilatkozatot kell kérni],,a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörûségérõl, valódiságáról és hitelességérõl; valamint, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban, illetve egyidejûleg mikor és hol nyújtott be, 36. (1) Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(1) A támogatásra benyújtott pályázatok elbírálása során a pályázatokról szóló döntések elõkészítése figyelemmel a 79. (2) bekezdése szerinti szabályozásban foglalt követelményekre is az elõirányzat kezelõjének, illetve az elõirányzat felett rendelkezési, döntési joggal felruházott szerv, illetõleg testület, valamint a döntés-elõkészítésre feljogosított szervezet feladata és felelõssége.,,(11) A pályázat elbírálásában, illetve a döntés-elõkészítésben és a döntéshozatalban részt vevõ személyek nem vonhatók be ugyanazon pályázat alapján megkötött támogatási szerzõdések megvalósításának ellenõrzésébe. 37. (1) Az Ámr a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel a (12) bekezdésben foglaltak kivételével a szerzõdéskötés feltétele],,a) 30 napnál nem régebbi igazolás az állami és a székhely, valamint a pályázat megvalósítási helye szerinti önkormányzati adóhatóságtól, vámhatóságtól, illetékhivataltól, illetõleg az illetékes társadalombiztosítási szervtõl (a továbbiakban együtt: adóhatóság), hogy hatáskörükbe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása a kedvezményezettnek nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könynyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett, (2) Az Ámr ának (7) (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(7) A szerzõdés megkötésérõl, módosításáról, felbontásáról, megszûnésérõl az elõirányzat kezelõje, illetve a szerzõdéskötésre feljogosított szerv a szükséges adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával és elektronikus úton is 5 munkanapon belül az e rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott, értelemszerûen kitöltött adatlapon értesíti az OTMR-t. (8) A Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére és társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága részére. (9) Amennyiben a program, projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget a szerzõdés módosításával a projekt összköltsége csökkentésének arányában az elõirányzat kezelõjének is csökkentenie kell, több támogatási forrás esetén az eredeti támogatási arányoknak megfelelõen. Ha az adott pályázati rendszerben a program megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, az elõirányzat kezelõje jogosult a támogatás csökkentés mértékének meghatározására. 38. Az Ámr a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,89. (1) Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon amennyiben az a kedvezményezett tu-

52 13294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám lajdonába kerül a támogatási szerzõdésben meghatározott idõpontig csak a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve terhelhetõ meg. Természetbeni telephely juttatás esetén vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendõ támogatásból vásárolta vagy építette meg, teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítási jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerzõdésben a forráskezelõnek. (2) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a vissza nem térítendõ támogatásban részesült beruházás támogatási szerzõdésben meghatározott idõpontig történõ elidegenítése esetén a bevételbõl a támogatás arányának megfelelõ, de legalább a támogatással azonos összeget kell az elõirányzatról szóló szabályozás szerint a 88. (4) (5) bekezdésében megjelölt elõirányzat javára és módon befizetni az eladó részére történõ teljesítést követõ 5 munkanapon belül. 39. Az Ámr ának (5) (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) Elõleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap külön jogszabályban meghatározott támogatásaiból, az abban szabályozott eljárásrend szerint részesülõ kedvezményezettek kivételével, a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét a 79. (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon igazoltan felhasználta, és elszámolt az elõleggel. (6) Kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén a (3) bekezdés szerinti mértékû elõleg a projekt megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott elõleggel, illetve az idõarányos saját forrással való elszámolást követõen. A támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Költségvetési szerv részére a 75% elõleggel történt elszámolást követõen a fennmaradó összeg elõlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelõ szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogtalanul igénybe vett elõirányzat átadó fejezet részére történõ átcsoportosításáról. 40. Az Ámr ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. -ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerû adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR részére, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása alakul ki, illetõleg azt megfizette, vagy arra idõközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. Az OTMR tájékoztatása elektronikus módon és folyamatosan történik. 41. Az Ámr. 93/A. -a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép:,,a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásokra vonatkozó különös szabályok 93/A. A támogatások szabályainak megalkotásakor a Római Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kell eljárni. 42. Az Ámr a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére],,f) az Áht. 18/C. -a (6) bekezdésében említett közhasznú társaságok elõtársasága részére törzstõke elkülönítési számlát [vezethet.] 43. (1) Az Ámr ának (1) bekezdése a következõ m) n) pontokkal egészül ki: [A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következõ számlákat vezetheti],,m) Strukturális Alapok pénzforgalmi lebonyolítási számla, n) Kohéziós Alap pénzforgalmi lebonyolítási számla. (2) Az Ámr a a következõ (16) (17) bekezdéssel egészül ki:,,(16) A Strukturális Alapok pénzforgalmi lebonyolítási számla az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott programok lebonyolítására szolgál. A fejezet részére több pénzforgalmi számla is vezethetõ. (17) A Kohéziós Alap pénzforgalmi lebonyolítási számla az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott programok lebonyolítására szolgál. A fejezet részére több pénzforgalmi számla is vezethetõ.

53 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Az Ámr ának (1) bekezdése a következõ l) n) ponttal egészül ki: [A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához],,l) céltartalék számlát, m) EMOGA Garancia Részleg pénzforgalmi lebonyolítási számlát, n) EMOGA pénzforgalmi megelõlegezési számlát [vezethet.] (2) Az Ámr ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(11) A kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történõ kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a számlatulajdonos a Kincstárban vezetett elõirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltetõ hitelintézet útján vezetheti vissza a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelõ kincstári számla javára. A központi költségvetési szerv számára a pénzügyminiszter, a pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethetõ. (3) Az Ámr a a következõ (17) (19) bekezdéssel egészül ki:,,(17) A céltartalék számla az Áht a (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségvetési szervek részére a felügyeleti szerv engedélyével nyitható, illetve szüntethetõ meg. A számla a felügyeleti szerv által jóváhagyott felújítási és beszerzési, illetve vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok megvalósítását célzó összegek elkülönített kezelésére szolgál. A számlán lévõ összeg az elõirányzat-maradvány elszámolása során kötelezettségvállalásként kimutatható, ha az elõirányzat rendelkezésre áll. (18) Az EMOGA pénzforgalmi lebonyolítási számla az EU EMOGA Garancia Részlegéhez kapcsolódó program keretében nyújtott támogatás fogadásának és kifizetésének lebonyolítására szolgál. Az akkreditált intézmény részére több lebonyolítási számla is nyitható. (19) Az EMOGA pénzforgalmi megelõlegezési számla az EU EMOGA Garancia Részlegéhez kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások megelõlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható. 45. (1) Az Ámr a (6) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, a a következõ l) ponttal egészül ki, és a jelenlegi l) pont számozása m) pontra változik: [A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására alcímû számlákat nyithat a következõk szerint:],,j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjármûadó befizetésére gépjármûadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenõrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát,,,l) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére, (2) Az Ámr a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására],,d) más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások kizárólag az önkormányzatot megilletõ köztartozások kivételével befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát, 46. Az Ámr ának (5), (8) (9) és (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) A Kincstár a felügyeleti szerv adatszolgáltatása alapján automatikusan keretet nyit egy havi külön juttatásra és a munkaadókat terhelõ járulékra.,,(8) A (7) bekezdés vonatkozásában a fejezet összes elõirányzat-felhasználási keretének megállapítása során a fejezet elõirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi kezelésû elõirányzatokat, a feladatfinanszírozásba bevont elõirányzatokat, az európai uniós támogatással megvalósuló programokra tervezett elõirányzatokat, a támogatási célelõirányzatok központosított bevétellel finanszírozott kiadási elõirányzatát, valamint a fejezeti tartalék elõirányzatot. (9) A fejezeti kezelésû elõirányzatok közül a nem feladatfinanszírozás körébe tartozó, a fejezethez vagy más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére elõirányzatmódosítással átadott elõirányzatok finanszírozása a módosítást követõen idõarányosan történik az (1) bekezdésben foglaltak szerint. A Kormány határozatában megjelölt fejezeti kezelésû elõirányzatok esetén a felügyeleti szerv rendelkezése szerinti ütemezésben történik az elõirányzatok finanszírozása. A finanszírozáshoz be kell nyújtani a Kincstár részére a pénzügyminiszter rendeletében elõírt okmányt.

54 13296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám,,(11) A támogatási célelõirányzatoknak a központosított bevételhez kapcsolt támogatási elõirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehetõ igénybe. A költségvetési szerv az általa beszedett támogatási célelõirányzathoz kapcsolódó központosított bevételt köteles minden hónap 27-éig a megfelelõ nemzetgazdasági számlára átutalni. A Kincstár a jelölt idõpontig beérkezett bevételek együttes eredeti elõirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére az elõirányzat-módosítás végrehajtását követõen bocsátja rendelkezésre az elõirányzatfelhasználási keretet. 47. Az Ámr ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(8) Az Egészségbiztosítási Alapot terhelõ nyugellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az ÁPV Rt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetet terhelõ, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelõlegezett ellátásokat és ezek postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésrõl szóló számlát helyettesítõ hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó elõtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó elõtti kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön. 48. Az Ámr ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplõ a) gyógyító-megelõzõ ellátások együttes összege az éves elõirányzat 5%-ánál, a gyógyszertámogatás együttes összege, és a gyógyászati segédeszköz támogatás együttes összege az éves elõirányzat 10%-ánál alacsonyabb mértékben haladják meg az idõarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és a Pénzügyminisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi, b) zárt elõirányzatok az a) pontban meghatározottnál nagyobb mértékben haladják meg az idõarányos szintet, a Pénzügyminisztérium az elõirányzat-felhasználási keret meghatározásához szükséges kormánydöntést kezdeményez. A finanszírozási tervhez mellékelni kell az OEP elõirányzat túllépést alátámasztó részletes indokolását. 49. (1) Az Ámr a (1), (4) (5) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthetõ elõirányzatok terhére teljesülõ kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphetõ elõirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó elõirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.,,(4) Az OEP és az ONYF a fedezet biztosítása céljából az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján megfelelõ kiadási számláinak terhére, a Kincstár felé a megfelelõ lebonyolítási számla javára: a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatai terhére nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények tárgyhavi támogatás esedékes bruttó finanszírozási összeg egyéb levonások után fennmaradó rész 50%-ának átvezetésérõl a tárgyhónap elsõ munkanapjára, a további rész átvezetésérõl tárgyhónap 19-éig rendelkezik, b) az a) pont szerint meghatározott intézmények, valamint a kifizetõhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított (megelõlegezett) társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetésérõl tárgyhónap 19-éig rendelkezik. (5) A (4) bekezdésben meghatározott elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó 22. napjáig, december hónapban 20-áig az utalást teljesíti.,,(7) A (12) bekezdés szerint kiutalandó járandóság elõleg visszavonásáról az OEP egy összegben a január elsõ munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik. (2) Az Ámr a a következõ (11) (12) bekezdéssel egészül ki:,,(11) Az OEP a (4) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben, a Kincstár a 10/b. és 10/c. számú mellékletben megjelölt banki napoktól eltérõ idõpontban finanszírozási összeg átutalásról rendelkezhet, illetve a jogosultak részére utalást teljesíthet a hónap 5-éig esedékes járandóságok kifizetése érdekében a pénzügyminiszter jóváhagyása alapján. (12) Az Áht a (12) bekezdésének c) pontjának felhatalmazása alapján a december 20-a után kiutalható járandóság elõleg az érintett szolgáltató utalási évre vonatkozó 12 havi finanszírozási összegébõl számított havi átlagának 40%-a. 50. Az Ámr a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) Az illetékhivatal az illetékbeszedési számlára érkezett, más illetékhivatal illetékességébe tartozó, gépjármûszerzés utáni befizetésbõl származó illetékbevételt a beér-

55 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y kezést követõ hónap 10. napjáig utalja át az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára. 51. Az Ámr a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Amennyiben a helyi önkormányzatot megilletõ központi költségvetésbõl származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor],,b) a központi költségvetésbõl az önkormányzatot megilletõ összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történõ megérkezésétõl, illetve a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül utalja át. [A Kincstár a kincstári kártyarendszert üzemeltetõ hitelintézet adatszolgáltatása alapján],,4. jóváírja a kártyabirtokos által a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáknál és POS termináloknál befizetett készpénz összegét, 55. Az Ámr ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A kártyafedezeti számlatulajdonos szerzõdésszegés esetén a kincstári kártyarendszert üzemeltetõ hitelintézetnél és a Kincstárnál kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását Az Ámr a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe],,b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezetõ beosztású, valamint a szerv vezetõje által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP kártya készpénz befizetésére kizárólag belföldön használható a beváltóhelyeken, a kincstári kártyarendszert üzemeltetõ hitelintézet kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS termináljainál. 53. Az Ámr ának j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kincstári kártyarendszert üzemeltetõ hitelintézet],,j) biztosítja a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS termináljainál a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és elszámolását. 54. Az Ámr a b) pontjának 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: Az Ámr a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés ezzel egyidejûleg a következõ d) ponttal egészül ki: [Központi költségvetési szerv esetén éven túli kötelezettség vállalható],,c) az intézményi beruházásokkal, a több éven keresztül megvalósuló beruházásokkal, felújításokkal, beruházást helyettesítõ szolgáltatás vásárlásokkal összefüggésben figyelemmel az Áht. 12/A. -ában és ában foglaltakra, d) a nemzetközi támogatások társfinanszírozási részével és a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségekkel összefüggésben. 57. Az Ámr. a következõ 138/A. -sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki:,,a Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályai 138/A. (1) A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedõ jelentõségû, többéves kiadási kötelezettséget jelentõ fejlesztési programok kötelezettségvállalása az Áht. 12/A. -ának (2) bekezdésében foglaltak alapján figyelemmel az Áht okban foglaltakra a (2) (5) bekezdésben foglaltak szerint történhet. (2) A Kormány az egyedileg jóváhagyott fejlesztésrõl, illetve az annak megvalósítását elõsegítõ az államháztartás alrendszereit terhelõ, éven túli fizetési kötelezettségvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. (3) A (2) bekezdésben foglalt határozatnak tartalmaznia kell: a) az egyedileg jóváhagyott fejlesztés célját, b) a megvalósítás idõtartamát, határidejét,

56 13298 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám c) a kötelezettségvállalás formáját, a kötelezettségvállalást tartalmazó szerzõdés megkötésére feljogosított személyt, szervezetet, d) több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetén a kormányzati koordinálást végzõ felelõst. (4) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt határozatában a kötelezettség vállalásához kapcsolódóan feltételeket is megállapíthat. (5) A Kormány (2) bekezdésben említett határozatában foglalt döntését megalapozó elõterjesztést a tárgyéven túli fizetési kötelezettség célja, illetve a kötelezettségvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes kormány-elõterjesztés benyújtására jogosult szerv vagy személy a pénzügyminiszterrel együttesen nyújtja be a Kormányhoz. Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a következõket: a) a tárgyéven túli fizetési kötelezettség vállalására irányuló javaslat részletes indokolását, ideértve az állami szerepvállalás formájának indokolását, b) a korábban a tárca fejezetében szereplõ elõirányzatok terhére vállalt tárgyéven túli fizetési kötelezettségek tényérõl és körülményeirõl szóló tájékoztatást, ezen belül elkülönítve az elõterjesztésben szereplõ programhoz hasonló célú tárgyéven túli fizetési kötelezettségeket, c) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kötelezettségvállalás szempontjából jelentõs, ideértve az évekre lebontott részletes pénzügyi és kifizetési tervet, annak a központi költségvetésre gyakorolt hatását, d) fejlesztési program célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhetõ és ellenõrizhetõ legyen, e) a megvalósítás idõtartamát, határidejét, f) a végrehajtásról készítendõ idõközi, illetve befejezéskori szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit, g) a program megvalósításához szükséges államháztartáson belüli és kívüli források megoszlását, az állami szerepvállalás, kötelezettségvállalás célszerûségét, indokoltságát, formáját, mértékét, az államháztartás egyes alrendszereit terhelõ kötelezettségvállalás legnagyobb összegét éves bontásban, h) hatástanulmányt a program javasolt finanszírozása esetén az állami feladatellátás hatékonyságának alakulásáról. (6) A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásokat a Kincstár tartja nyilván, ideértve a kötelezettségvállalások állományáról történõ információszolgáltatást is. (7) A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásról szóló szerzõdés megkötését követõen a szerzõdõ költségvetési szerv köteles a Kincstárat tájékoztatni a programmal kapcsolatos kötelezettségvállalások mértékérõl és ütemérõl, valamint számára a szerzõdés egy példányát megküldeni. Minden, a kötelezettségvállalások mérték és/vagy ütemét érintõ változásról a Kincstárat tájékoztatni kell. 58. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelõ idõközi költségvetési jelentést a költségvetési szerveket is magában foglaló önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév I III. hónapjáról április 20. napjáig, az I V. hónapjáról június 15. napjáig, az I IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I XII. hónapjáról a tárgyévet követõ év január 15. napjáig. 59. Az mr. a következõ XIII/A. fejezettel és az azt követõ címmel egészül ki:,,xiii/a. Fejezet A folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés 145/A. (1) A költségvetési szerv vezetõje a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, mûködtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét. (2) A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belsõ szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló elõirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerû, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. (3) A FEUVE rendszer kialakítása és mûködtetése során a költségvetési szerv vezetõjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. (4) A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külsõ pénzügyi ellenõrzést és belsõ ellenõrzést végzõ szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. (5) A költségvetési szerv vezetõje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely e rendelet 10. -ának (4) bekezdésében foglalt szervezeti és mûködési szabályzat mellékletét képezi. Ellenõrzési nyomvonal 145/B. (1) A költségvetési szerv vezetõje köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenõrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési nyomvonal a költségvetési szerv e rendelet 10. -ának (4) bekezdésében foglalt szervezeti és mûködési szabályzatának mellékletét képezi. Kockázatkezelés 145/C. (1) A költségvetési szerv vezetõje köteles a kockázati tényezõk figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert mûködtetni.

57 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlõ kockázatokat. (3) A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. (4) A FEUVE rendszerben rejlõ kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. 60. (1) Az Ámr ának (2) bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c) pont számozása d) pontra változik: [A költségvetési szerv felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére],,c) elõírja, hogy az Áht. 97. (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelõen értékelje a FEUVE rendszer mûködését, és az éves költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg a felügyeleti szervnek, (2) Az Ámr ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a a következõ (8) (9) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A központi költségvetési szervnek és a fejezeti kezelésû elõirányzat kezelõjének legkésõbb június 30-áig értékelnie kell, hogy a jogszabály által rábízott, továbbá az általa alapított, vagy a tulajdonosi részesedés formájában érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, alapítványok mûködése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét, a részükre nyújtott támogatás hogyan hatott e szervezetek által végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a jövedelmezõségre, a vagyon változására.,,(8) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott értékelés alapján a felügyeleti szerv az éves összefoglaló jelentését megküldi a Pénzügyminisztérium részére a tárgyévet követõ év május 31-éig. (9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek felügyeleti szerveire nem alkalmazandó.,,158. (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek teljes körérõl a Kincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet, az Áht ának (5) bekezdésében és a 88/A. -ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait és az adatszolgáltatás rendjét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. (3) Központi költségvetési szerv alapításakor a Kincstárnál, az 1. (2) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt költségvetési szerv esetében hitelintézetnél csak akkor nyitható számla, ha a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént. 63. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, alapok, központi kezelésû elõirányzatot kezelõk (a továbbiakban: az államháztartás alrendszereibe tartozók) és az államháztartás alrendszereinek költségvetésébõl támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetek adminisztratív (azonosító) jellegû adatairól a pénzügyminiszter nyilvántartásokat vezet. 64. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkezõ és kincstári költségvetéssel nem rendelkezõ költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó tárgyévben saját költségvetési elõirányzatai terhére megvalósuló közbeszerzései törvényben meghatározott egyedi értékhatárt elérõ dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelõ kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követõ 5 munkanapon belül. 61. Az Ámr a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az alábbi egymáshoz illeszkedõ részekbõl áll],,a) a költségvetési szervek teljes körérõl vezetett törzskönyvi nyilvántartás; 62. Az Ámr a helyébe a következõ rendelkezés lép: 65. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozással, valamint a különféle nemzetközi hitelekkel és segélyekkel kapcsolatos kiadásokról és forrásokról az e rendelet 17. számú melléklete szerinti, illetve a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkívánt formában és tartalommal a hitel- vagy segélyprogramban érintett minisztériumoknak, illetve más költségvetési szerveknek beleértve azok elõkészítését is adatszolgáltatást kell teljesíteni és megküldeni a

58 13300 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám Pénzügyminisztérium, valamint a KPSZE vagy az illetékes fejezeti Végrehajtó Egység részére. 66. Az Ámr a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,168. A 18. (4) bekezdésében és a 135. (2) bekezdésében meghatározott iskolai végzettség és képesítési elõírás nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. Más költségvetési szervek esetében a felügyeleti szerv vezetõje indokolt esetben, az adott szervnél már foglalkoztatottak, továbbá a 14. (6) bekezdésben említett szervezeti egységek vezetõi részére felmentést adhat az elõírt iskolai végzettség és képesítési elõírás alól, központi költségvetési szerv esetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre általánosan szabályozott módon. 67. Az Ámr. 1/a. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. számú melléklete lép. Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelõen módosulnak. Az Ámr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. Az Ámr. 5. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosulnak. Az Ámr. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 8/a) számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 10/b) számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 10/c) számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 12/a c) számú melléklete helyébe e rendelet 10/a) c) számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete, 17. számú melléklete helyébe e rendelet 12. számú melléklete, 18. számú melléklete helyébe e rendelet 13. számú melléklete, 19. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete, 22. számú melléklete helyébe e rendelet 15. számú melléklete lép. 68. Záró rendelkezések (1) E rendelet a (2) (3) bekezdésben foglaltak kivételével január 1-jén lép hatályba. (2) Az Ámr 2. -ának 47. pontja, 79. -a (1) bekezdésének b) pontja és (2) és (10) bekezdése, valamint 93/A. -a és az azt megelõzõ cím a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba. (3) Az Ámr. 138/A. -ának (6) bekezdése január 1-jén lép hatályba. (4) Az Ámr a (2) bekezdésének c) pontjában és ának (8) bekezdésében meghatározottakat elõször a évre vonatkozó költségvetési beszámolók elkészítése során kell alkalmazni. (5) Az Ámr. 145/A. -ának (3) bekezdésében meghatározottak, a 145/A. (5) bekezdésében meghatározott szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének, a 145/B. (1) bekezdésében meghatározott ellenõrzési nyomvonal, valamint a 145/C. -ban a kockázatelemzéssel kapcsolatban meghatározottak elkészítésének határideje a 145/A. (3) bekezdésében, illetve a 145/C. (4) bekezdésében megjelölt módszertani útmutatók közzétételétõl számított 60 nap. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Ámr ának (11) bekezdése és a. (7) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Ámr. 2. -a 30. pontjának második mondata, 45. és 46. pontja. (8) Az Ámr a (6) bekezdésének a) pontjában foglalt elõirányzat-módosítási kötelezettséget az éves elõirányzatot meghaladó felhasználásra nem kell alkalmazni a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím Polgári szolgálat tekintetében. (9) Az Ámr (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott fedezetbiztosítási célú átvezetések aránya január és február hónapban a tárgyhónap elsõ munkanapjára 40%, a tárgyhónap 19-éig 60%. (10) Az Áht a (12) bekezdésének felhatalmazása alapján az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények részére december 20-a után kiutalt éves gazdálkodási elõlegnek az OEP az Ámr (7) bekezdésében foglaltaktól eltérõen évben a) a január havi utalásnál az elõleg 1/12 részének, b) a február augusztus havi utalásoknál a fennmaradó összegnek egyenlõ részletekben történõ visszavonásáról gondoskodik. A miniszterelnök helyett: Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter

59 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelethez 1/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez szerv, elõirányzat megnevezése ûrlap oldal Adatlap az elõirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra 9 8 szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító Államháztartási egyedi azonosító szakágazat adatközlõ adatközlés idõpontja adatközlés sorszáma év idõszak M e g n e v e z é s Sorszám ezer forintban a fõkönyvi számlákra való hivatkozással Személyi juttatások (51-52) (=02/49) 01 Társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék és táppénz-hozzájárulás (531,532,534,535,536) (=02/ ) Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/52) Dologi kiadások ÁFÁ nélkül és a realizált árfolyamveszteségek (54-56, kivéve 561) (=03/43-03/35+3/59) 04 Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/35) 05 Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások, elõzõ évi maradvány visszafizetése nélkül) (57, kivéve 57111, 57121, 573) (=03/ /44) Elõzõ évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/44) Ellátottak pénzbeli juttatásai (58) (=04/17) 08 Mûködési célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (372-bõl) (=04/03-ból) 09 Mûködési célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésû elõirányzatnak (372-bõl) (=04/03-ból) 10 Mûködési célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (372-bõl) (=04/03-ból) 11 Mûködési célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (372-bõl) (=04/03-ból) 12 Mûködési célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (372-bõl) (=04/03-ból) 13 Mûködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (374-bõl) (=04/02-bõl) 14 Mûködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (374-bõl) (=04/02-bõl) 15 Mûködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (374-bõl) (=04/02-bõl) 16 Mûködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (374-bõl) (=04/02-bõl) 17 Mûködési célú pénzeszközátadás külföldre (374-bõl) (=04/02-bõl) 18 Társadalom-, szociálpolitikai juttatások és egyéb társadalombiztosítási ellátások (38) (=04/ ) 19 Tervezett maradvány, eredmény, tartalék ( , 5941) (=06/31) 20 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások ( ) 21 Kamatkiadások (573) (=03/58) 22 Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06) 23 Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13) Beruházások ÁFÁ-ja (182-bõl, 183) (=05/27+31) Központi beruházási kiadások ( ból, 375-bõl, 18-ból) (=05/21+28) 26 Lakástámogatás (376) (=05/23) 27 Lakásépítés (153-ból) (=05/25+29) 28 Központi beruházások ( ) 29 Felhalmozási célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/05-bõl) 30 Felhalmozási célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésû elõirányzatnak (373-ból) (=04/05-bõl) 31 Felhalmozási célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/05-bõl) 32 Felhalmozási célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (373-ból) (=04/05-bõl) 33 Felhalmozási célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (373-ból) (=04/05-bõl) 34 Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (375-bõl) (=04/04-bõl) 35 Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (375-bõl) (=04/04-bõl) 36 Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (375-bõl) (=04/04-bõl) 37 Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (375-bõl) (=04/04-bõl) 38 Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (375-bõl) (=04/04-bõl) 39 Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (159,183) (=05/ ) 40 Egyéb felhalmozási kiadások ( ) 41 Felhalmozási kiadások ( ) 42 Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre ( bõl, bõl) (=06/03) 43 Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre ( bõl, bõl) (=06/06) 44 Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre ( ból, bõl) (=06/09) 45 Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/34) 46 Törvény szerinti kiadások / / 47

60 13302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám szerv, elõirányzat megnevezése ûrlap oldal Adatlap az elõirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra 9 8 szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító Államháztartási egyedi azonosító szakágazat adatközlõ adatközlés idõpontja adatközlés sorszáma év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám a fõkönyvi számlákra való hivatkozással Mûködési bevételek ÁFA nélkül (91, kivéve 916, 919) (=07/ ) 48 ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/24) 49 Kamatbevételek (916) (=07/31) 50 Mûködési célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól (462-bõl) (=09/13-ból) 51 Mûködési célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (462-bõl) (=09/13-ból) 52 Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461) (=09/11) 53 Mûködési célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtõl (462-bõl) (=09/13-ból) 54 Mûködési célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésû elõirányzattól (462-bõl) (=09/13-ból) Mûködési célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól (462-bõl) (=09/13-ból) Mûködési célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (464-bõl) (=09/12-bõl) 57 Mûködési célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (464-bõl) (=09/12-bõl) 58 Mûködési célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (464-bõl) (=09/12-bõl) 59 Mûködési célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektõl (464-bõl) (=09/12-bõl) 60 Mûködési célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektõl (464-bõl) (=09/12-bõl) 61 Mûködési célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (464-bõl) (=09/12-bõl) 62 Egyéb mûködési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek ( ) 63 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól és kezelõitõl (463-ból) (09/15-bõl) 64 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (463-bõl) (=09/15-bõl) 65 Felhalmozási és tõke jellegû bevételek (931,934) (=08/ ) 66 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtõl (463-ból) (09/15-bõl) 67 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésû elõirányzattól (463-ból) (=09/15-bõl) 68 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól (463-ból) (09/15-bõl) 69 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (465-bõl) (09/14-bõl) 70 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (465-bõl) (=09/14-bõl) 71 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (465-bõl) (=09/14-bõl) 72 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektõl (465-bõl) (=09/14-bõl) 73 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektõl (465-bõl) (=09/14-bõl) 74 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (465-bõl) (=09/14-bõl) 75 Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek ( ) 76 Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrõl ( bõl, bõl) (=10/04+05) 77 Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrõl ( bõl, bõl) (=10/03) 78 Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrõl ( ból, bõl) (=10/06+07) 79 Osztalékok (933-ból) (=08/08) 80 Pénzügyi befektetések bevételeibõl részesedések (171,933-ból) (=08/09) 81 Sajátos bevételek (96-bõl, 97-bõl) (=07/ ) 82 Törvény szerinti bevételek / / 83 Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege (47-83) 84 Mûködési költségvetés támogatása (941-bõl) (=09/01-bõl) 85 Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (941-bõl) (=09/02) 86 Központi felhalmozási kiadások támogatása (941-bõl) (=09/03) 87 Fejezeti kezelésû elõirányzatok támogatása (=09/01-ból) 88 Költségvetési támogatás ( ) 89 Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (84-89) 90 Kiadásból: mûködésbõl felhalmozás keresztfinanszírozása 91 Kiadásból: felhalmozásból mûködés keresztfinanszírozása 92 Mûködési költségvetés elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/33-ból) 93 Intézményi felhalmozási kiadások elõirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/33-ból) 94 Központi felhalmozási kiadások elõirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/33-ból) 95 Fejezeti kezelésû (speciális) elõirányzatok elõirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/33-ból) 96

61 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L ÖN Y szerv, elõirányzat megnevezése ûrlap oldal Adatlap az elõirányzatokkal és azok teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatásra 9 8 szektor fejezet cím/alcím PIR-törzsszám pénzintézeti azonosító számlatulajdonos azonosító Államháztartási egyedi azonosító szakágazat adatközlõ adatközlés idõpontja adatközlés sorszáma év idõszak M e g n e v e z é s Sorszám ezer forintban a fõkönyvi számlákra való hivatkozással Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele ( ) 97 Rövid lejáratú hitelek törlesztése ( bõl) (=06/ ) 98 Hosszú lejáratú hitelek törlesztése ( bõl) (=06/11+12) 99 Rövid lejáratú értékpapírok beváltása (455-bõl) (=06/19) 100 Rövid lejáratú értékpapírok vásárlása (291,292,293-ból,294-bõl, 295-bõl) (=06/20) 101 Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (434-bõl) (=06/18) 102 Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (172-bõl,173,174-bõl) (=05/ ) 103 Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (434-bõl) (=06/22) 104 Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/ ) 105 Egyéb finanszírozás kiadásai (39) (=06/35) 106 Finanszírozási kiadások ( ) 107 Rövid lejáratú hitelek bevételei ( bõl) (=10/ ) 108 Hosszú lejáratú hitelek bevételei ( bõl) (=10/09+12) 109 Rövid lejáratú értékpapírok kibocsátása (455-bõl) (=10/20) 110 Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése (291,292,293-ból,294-bõl,295-bõl) (=10/19) 111 Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-bõl) (=10/21) 112 Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=08/ ) 113 Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-bõl) (=10/24) 114 Hitelfelvétel külföldrõl (433) (=10/ ) 115 Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/37) 116 Finanszírozási bevételek ( ) 117 Finanszírozás összesen ( ) = (90) 118 Foglalkoztatottak létszáma (fõ) - idõszakra 119

62 13304 M A G Y A R K Ö Z L Ö NY 2003/158. szám 98. ûrlap: ADATLAP AZ ELÕIRÁNYZATOKKAL ÉS AZOK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁSRA Az ûrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és a fejezeti kezelésû költségvetési elõirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésû elõirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is) költségvetési elõirányzatainak összefoglalására, kincstári költségvetésként való benyújtására, a gördülõ költségvetési tervezésre és évközben a költségvetési elõirányzatok és azok teljesítésének alakulására vonatkozóan jogszabályban elõírt adatközlésre szolgál. Az ûrlapot a fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében nem fejezetre összevontan, hanem tételesen fejezeti kezelésû elõirányzatonként kell kitölteni. Az ûrlapok fejrészén a következõ adatok szerepelnek: A költségvetési szerv esetén a törzsadattár szerinti megnevezését és címét, valamint számjelét kell feltüntetni, alapoknál, más elõirányzatoknál a törvényi, jogszabályi elnevezést kell használni. Államháztartási egyedi azonosító: hat (öt + egy C.D.V. ellenõrzõ) számjel, amely fizikai sorszám, adattartalma nincs, kizárólag azonosító célokat szolgál. A fejezetbe tartozó intézmények, elõirányzatok, alapok államháztartási egyedi azonosítóját a Pénzügyminisztérium nyilvántartásával egyezõen kell kitölteni. Szektor: négy számjel, amely "1051" a felügyelet alá tartozó központi költségvetési szerveknél és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szerveinél "1056" a Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelõ Szervezeténél, "1057" a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál; a miniszternél az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogokat gyakorlójaként megjelölt miniszter hatáskörébe adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelõ szervezete; "1091" a pénzellátási tevékenységet, elõirányzat-felhasználási keret engedélyezést is végzõ központi felügyeleti szerv költségvetésnél. Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a szektor számot az ÁHH útmutatása szerint kell kitölteni. Fejezet: két számjel, a 2002-re elõírt, a tervezési fejezetrendnek megfelelõ hivatalos római szám jelölés a számítástechnikai feldolgozás érdekében arab számokkal jelölve.

63 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L ÖN Y Cím: négy számjel, ebbõl az elsõ kettõ a költségvetési cím, a harmadik, negyedik az alcím megjelölését jelenti (pl.: az 1.cím 2. alcímét a "0102" jelöléssel). Év: négy számjel, amely a vonatkozó költségvetési év jelölésére szolgál. Idõszak: egy számjel, amely 1 a féléves beszámoló 2 az éves beszámoló 3 az elemi költségvetés 4 a költségvetési javaslat 5 a kincstári költségvetés 6 az évközi elõirányzat-módosítás 7 a várható elõirányzat 8 az elõirányzatok várható teljesítésének jelölésére. PIR-szám: öt számjel; C.D.V. ellenõrzõ szám: egy számjel; Szakágazat: hat számjel, amelynél a költségvetési szervek új ágazati osztályozási és besorolási rendjérõl szóló 8001/1998. (P.K.3) számú pénzügyminisztérium tájékoztató által elõírt államháztartási szakágazatot kell feltüntetni, a törzskönyvi nyilvántartással megegyezõen. A fejezeti kezelésû elõirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a szakágazatot nem kell kitölteni. Adatközlõ: két számjel, amely 01, ha a felügyeleti szerv, 02, ha az intézmény, 03, ha a Pénzügyminisztérium 04, ha az ÁHH tölti ki. Adatközlés idõpontja: hat számjel, a naptári nap jelölésére, pl december 7. =

64 13306 M A G Y A R K Ö Z L Ö NY 2003/158. szám Adatközlés sorszáma: négy számjel, fizikai sorszám, amely az adott konkrét ûrlap szerinti adatszolgáltatás felügyeleti szerv általi sorszámozása, tehát elsõ ízben 0001, az ûrlap második beadásánál (akár javítási, akár tartalmi módosítási célból) 0002, és így tovább. Az ûrlap adatai tervezéskor és beszámoláskor a bevételeket és kiadásokat részletezõ más ûrlapok adataiból származnak az alábbi ûrlap-sor hivatkozások szerint: 01. sor: Személyi juttatások (02/49) 02. sor: Társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék és táppénzhozzájárulás (02/ ) Itt kizárólag a Munkaerõpiaci Alap javára teljesített munkaadói járulék befizetések szerepeltethetõk. 03. sor: Egészségügyi hozzájárulás (02/52) 04. sor: Dologi kiadások ÁFÁ nélkül és a realizált árfolyamveszteségek (03/43-03/35+03/59) 05. sor: Dologi kiadások ÁFÁ-ja (03/35) 06. sor: Egyéb folyó kiadások (kamatkiadások, elõzõ évi maradvány visszafizetése nélkül) (03/ /44) 07. sor: Elõzõ évi maradvány visszafizetése (=03/44) 08. sor: Ellátottak pénzbeli juttatásai (04/17) 09. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (04/03- ból) 10. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésû elõirányzatnak (04/03- ból) 11. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (04/03- ból) 12. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (04/03- ból) 13 sor: Mûködési célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (04/03-ból) 14 sor: Mûködési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/02-bõl) 15. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/02-bõl) 16. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/02-bõl) 17. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/02-bõl) 18. sor: Mûködési célú pénzeszközátadás külföldre (04/02-bõl) 19. sor: Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási ellátások (04/ ) 20. sor: Tervezett maradvány, eredmény, tartalék (06/31) 21. sor: Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások / / 22. sor: Kamatkiadások (03/58) 23. sor: Felújítás (05/06) 24. sor: Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (05/13) 25. sor: Beruházások ÁFÁ-ja (05/27+31) 26. sor: Központi beruházási kiadások (05/21+28)

65 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L ÖN Y sor: Lakástámogatás (05/23) 28. sor: Lakásépítés (05/25+29) 29. sor: Központi beruházások / / 30. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek (04/05-bõl) 31. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás fejezeti kezelésû elõirányzatnak (04/05-bõl) 32. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás elkülönített állami pénzalapnak (04/05-bõl) 33. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás társadalombiztosítási alapnak (04/05-bõl) 34. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás helyi önkormányzatoknak (04/05-bõl) 35. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/04-bõl) 36. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/04-bõl) 37. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/04-bõl) 38. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/04-bõl) 39. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (04/04-bõl) 40. sor: Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (05/ ) 41. sor: Egyéb felhalmozási kiadások / / 42. sor: Felhalmozási kiadások / / 43. sor: Kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (06/03) 44. sor: Kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (06/06) 45. sor: Kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (06/09) 46. sor: Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (05/34) 47. sor: Törvény szerinti kiadások / / 48. sor: Mûködési bevételek ÁFA nélkül (07/ ) 49. sor: ÁFA bevételek, visszatérülések (07/24) 50. sor: Kamatbevételek (07/31) 51. sor: Mûködési célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól (09/13-ból) 52. sor: Mûködési célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (09/13-ból) 53. sor: Költségvetési kiegészítések, visszatérülések (09/11) 54. sor: Mûködési célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtõl (09/13- ból) 55. sor: Mûködési célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésû elõirányzattól (09/13- ból) 56. sor: Mûködési célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól (09/13-ból) 57. sor: Mûködési célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (09/12-bõl)

66 13308 M A G Y A R K Ö Z L Ö NY 2003/158. szám 58. sor: Mûködési célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (09/12- bõl) 59. sor: Mûködési célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (09/12-bõl) 60. sor: Mûködési célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektõl (09/12- bõl) 61. sor: Mûködési célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektõl (09/12- bõl) 62. sor: Mûködési célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (09/12-bõl) 63. sor: Egyéb mûködési célú pénzeszköz-átvétel, bevételek / / 64. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a társadalombiztosítási alapoktól és kezelõitõl (09/15-bõl) 65. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel az elkülönített állami alapoktól (09/15-bõl) 66. sor: Felhalmozási és tõke jellegû bevételek (08/ ) 67. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel központi költségvetési szervtõl (09/15-bõl) 68. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel fejezeti kezelésû elõirányzattól (09/15-bõl) 69. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel helyi önkormányzatoktól (09/15-bõl) 70. sor: Felhalmozási célra átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (09/14-bõl) 71. sor: Felhalmozási célra átvett pénzeszközök pénzügyi vállalkozásoktól (09/14-bõl) 72. sor: Felhalmozási célra átvett pénzeszközök háztartásoktól (09/14-bõl) 73. sor: Felhalmozási célra átvett pénzeszközök non-profit szervezetektõl (09/14-bõl) 74. sor: Felhalmozási célra átvett pénzeszközök nemzetközi szervezetektõl (09/14-bõl) 75. sor: Felhalmozási célra átvett pénzeszközök egyéb külföldi forrásból (09/14-bõl) 76. sor: Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel, bevételek / / 77. sor: Kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülrõl (10/04,05) 78. sor: Kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrõl (10/03) 79. sor: Kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülrõl (10/06,07) 80. sor: Osztalékok, koncessziós díjak (08/08) 81. sor: Pénzügyi befektetések bevételeibõl részesedések (08/09) 82. sor: Sajátos bevételek (önkormányzati nélkül) (07/ ) A soron a fejezeti kezelésû elõirányzatokhoz kapcsolódóan szerepeltethetnek olyan általános, célzott adókat, közvetlenül beszedett vagy átengedett adójellegû bevételeket, amelyeket törvény vagy rendelet szabályoz (megszûnt alapok fejezethez irányított bevételei). 83. sor: Törvény szerinti bevételek / /

67 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L ÖN Y sor: Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege /47-83/ 85. sor: Mûködési költségvetés támogatása (09/01-bõl) 86. sor: Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (09/02) 87. sor: Központi felhalmozási kiadások támogatása (09/03) 88. sor: Fejezeti kezelésû (speciális) elõirányzatok támogatása (09/01-ból) 89. sor: Költségvetési támogatás / / 90. sor: Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással) (84-89) 91. sor: Kiadásból: mûködésbõl felhalmozás keresztfinanszírozása A felhalmozási kiadásoknak azon része, amelyet nem felhalmozási jellegû bevétel (nem 76. sor), nem felhalmozási támogatás (nem 86. és 87. sor) és nem felhalmozási célú elõirányzatok (pénzeszközök) maradványának felhasználása (nem 94. és 95. sor) finanszíroz, hanem a mûködési költségvetés hozzájárulása a felhalmozáshoz. 92. sor: Kiadásból: felhalmozásból mûködés keresztfinanszírozása A mûködési kiadásoknak azon része, amelyet nem mûködési jellegû bevétel (nem 48., 49., 50., 63., 80. sorok), nem mûködési támogatás (nem 85.sor) és nem mûködési célú elõirányzatok (pénzeszközök) maradványának felhasználása (nem 93. sor), hanem a felhalmozási költségvetés hozzájárulása a mûködéshez. 93. sor: Mûködési költségvetés elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (10/33-bõl) 94. sor: Intézményi felhalmozási kiadások elõirányzat-maradvány igénybevétele (10/33-bõl) 95. sor: Központi felhalmozási kiadások elõirányzat-maradvány igénybevétele (10/33-bõl) 96. sor: Fejezeti kezelésû (speciális) elõirányzatok elõirányzat-maradvány igénybevétele (10/33-bõl) 97. sor: Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele / / 98. sor: Rövid lejáratú hitelek törlesztése (06/ ) 99. sor: Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (06/11+12) 100. sor: Rövid lejáratú értékpapír beváltása (06/19) 101. sor: Rövid lejáratú értékpapír vásárlása (06/20) 102. sor: Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (06/18) 103. sor: Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (05/ ) 104. sor: Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (06/22) 105. sor: Hiteltörlesztés külföldre (06/ ) 106. sor: Egyéb finanszírozás kiadásai (06/35) A kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások összevont tervezésére szolgál, a költségvetési (törvénymellékletben megjelenítendõ) kiadásoktól való elhatárolás érdekében sor: Finanszírozási kiadások / /

68 13310 M A G Y A R K Ö Z L Ö NY 2003/158. szám 108. sor: Rövid lejáratú hitelek bevételei (10/ ) 109. sor: Hosszú lejáratú hitelek bevételei (10/09+12) 110. sor: Rövid lejáratú értékpapírok kibocsátása (10/20) 111. sor: Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése (10/19) 112. sor: Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása (10/21) 113. sor: Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (08/ ) 114. sor: Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (10/24) 115. sor: Hitelfelvétel külföldrõl (10/ ) 116. sor: Egyéb finanszírozás bevételei (10/37) Az értékpapír- és hitelmûveletek közé nem tartozó finanszírozás, valamint a kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek összevont tervezésére szolgál, a költségvetési (törvénymellékletben megjelenítendõ) bevételektõl való elhatárolás érdekében sor: Finanszírozási bevételek / / 118. sor: Finanszírozás összesen / = 90/ 119. sor: Foglalkoztatottak létszáma (fõ) - idõszakra A létszám-kategória tartalma a következõ: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások elõirányzatait tervezik, az átlagkeresetek alakulására vonatkozó követelményeket érvényesítik.

69 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelethez 2/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez lapszám Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elõirányzata és teljesítése szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus 0 3 szakágazat ûrlap év idõszak Ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti elõirányzat Módosított Élelmiszer beszerzés 01 Gyógyszerbeszerzés 02 Vegyszerbeszerzés 03 Irodaszer, nyomtatvány beszerzése 04 Könyv beszerzése 05 Folyóirat beszerzése 06 Egyéb információhordozó beszerzése 07 Tüzelõanyagok beszerzése 08 Hajtó- és kenõanyagok beszerzése 09 Szakmai anyagok beszerzése 10 Kisértékû tárgyi eszköz, szellemi termékek beszerzése 11 Munkaruha, védõruha, formaruha, egyenruha 12 Egyéb anyagbeszerzés 13 Készletbeszerzés ( ) 14 Nem adatátviteli célú távközlési díjak 15 Adatátviteli célú távközlési díjak 16 Egyéb kommunikációs szolgáltatások 17 Kommunikációs szolgáltatások ( ) 18 Vásárolt élelmezés 19 Bérleti és lízing díjak 20 Szállítási szolgáltatás 21 Gázenergia-szolgáltatás díja 22 Villamosenergia-szolgáltatás díja 23 Távhõ- és melegvíz-szolgáltatás díja 24 Víz- és csatornadíjak 25 Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai 26 Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások 27 Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre 28 Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre 29 Szolgáltatási kiadások ( ) 30 Vásárolt közszolgáltatások 31 Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója 32 Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése 33 Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó befizetése 34 (05. ûrlapon szereplõk nélkül) Teljesítés

70 13312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus 0 3 szakágazat ûrlap év idõszak Ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti elõirányzat Módosított Általános forgalmi adó összesen ( ) 35 Belföldi kiküldetés 36 Külföldi kiküldetés 37 Reprezentáció 38 Reklám és propagandakiadások 39 Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások ( ) 40 Szellemi tevékenység végzésére kifizetés 41 Egyéb dologi kiadások 42 Dologi kiadások ( ) 43 Elõzõ évi maradvány visszafizetése (felügyeleti nélkül) 44 Vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetés 45 Felügyeleti szerv javára teljesített egyéb befizetés 46 Eredeti elõirányzatot meghaladó bevétel utáni befizetés 47 Bevételek meghatározott köre utáni befizetés 48 Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség 49 Egyéb befizetési kötelezettség 50 Különféle költségvetési befizetések ( ) 51 Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó 52 Nemzetközi tagsági díjak 53 Adók, díjak, egyéb befizetések 54 Adók, díjak, befizetések ( ) 55 Kamatkiadások államháztartáson kívülre 56 Kamatkiadások államháztartáson belülre 57 Kamatkiadások (56+57) 58 Realizált árfolyamveszteségek 59 Egyéb folyó kiadások ( ) 60 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (43+60) 61 Teljesítés

71 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és vásárlása, pénzforgalom nélküli kiadások, kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor fejezet/m egye cím/alcím településtípus 0 6 szakágazat ûrlap év idõsza ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Mûködési célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson belülre 01 Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson belülre 02 Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (01+02) 03 Mûködési célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre 04 Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre 05 Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (04+05) 06 Mûködési célú támogatási kölcsön törlesztése államháztartáson belülre 07 Felhalmozási célú támogatási kölcsön törlesztése államháztartáson belülre 08 Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (07+08) 09 Kölcsönök nyújtása és törlesztése ( ) 10 Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásoknak 11 Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezõnek 12 Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) pénzügyi vállalkozásnak 13 Likviditási célú hitel törlesztése pénzügyi vállalkozásnak 14 Rövid lejáratú hitelek visszafizetése (törlesztése) egyéb belföldi hitelezõnek 15 Likviditási célú hitel törlesztése központi költségvetésnek 16 Mûködési célú hitel visszafizetése más elkülönített állami pénzalapoknak 17 Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása 18 Rövid lejáratú belföldi értékpapírok beváltása 19 Rövid lejáratú értékpapírok vásárlása 20 Belföldi finanszírozás kiadásai ( ) 21 Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása 22 Hiteltörlesztés nemzetközi fejlesztési szervezeteknek 23 Hiteltörlesztés más kormányoknak 24 Hiteltörlesztés külföldi pénzintézeteknek 25 Hiteltörlesztés egyéb külföldi hitelezõnek 26 Külföldi finanszírozás kiadásai ( ) 27 Tervezett maradvány, eredmény 28 Céltartalékok 29 Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások 30 Pénzforgalom nélküli kiadások ( ) 31 Kiegyenlítõ kiadások 32 Függõ kiadások 33 Átfutó kiadások 34 Kiegyenlítõ, függõ, átfutó kiadások ( ) 35

72 13314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele, pénzforgalom nélküli bevételek, kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek elõirányzata és teljesítése szerv megnevezése 1 0 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Mûködési célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülrõl 01 Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülrõl 02 Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülrõl (01+02) 03 Mûködési célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson belülrõl 04 Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson belülrõl 05 Mûködési célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson belülrõl 06 Felhalmozási célú támogatási kölcsön igénybevétele államháztartáson belülrõl 07 Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele államháztartáson belülrõl ( ) 08 Hosszú lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól 09 Rövid lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozásoktól 10 Likviditási célú hitel felvétele pénzügyi vállalkozástól 11 Hosszú lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból 12 Rövid lejáratú hitelfelvétel egyéb belföldi forrásból 13 Hitelfelvétel államháztartáson kívülrõl ( ) 14 Likviditási célú hitel felvétele központi költségvetéstõl 15 Hitelfelvétel más alaptól 16 Hitelfelvétel államháztartáson belülrõl (15+16) 17 Belföldi hitelek felvétele (14+17) 18 Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése 19 Rövid lejáratú értékpapírok kibocsátása 20 Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása 21 Belföldi értékpapírok bevételei ( ) 22 Belföldi hitelmûveletek bevételei (18+22) 23 Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása 24 Hitelfelvétel nemzetközi fejlesztési szervezetektõl 25 Hitelfelvétel kormányoktól 26 Hitelfelvétel külföldi pénzintézettõl 27 Hitelfelvétel egyéb külföldi hitelezõtõl 28 Külföldi finanszírozás bevételei ( ) 29 Elõzõ évi elõirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele 30 Elõzõ évi vállalkozási eredmény igénybevétele 31 Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások 32 Pénzforgalom nélküli bevételek ( ) 33 Kiegyenlítõ bevételek 34 Függõ bevételek 35 Átfutó bevételek 36 Kiegyenlítõ, függõ, átfutó bevételek ( ) 37

73 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak 1 2 M e g n e v e z é s Sorszám ezer forintban Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 01 Tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segélyezése 02 Idõskorúak járadéka 03 Rendszeres szociális segély egyéb jogcímeken 04 Lakásfenntartási támogatás SZT 38. (2), (5) bek. alapján 05 Lakásfenntartási támogatás SZT. 38. (3) bek.b. pontja alapján 06 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 07 Ápolási díj SZT 41.. (1.) bek. alapján 08 Ápolási díj SZT 41.. (4.) bek. alapján 09 Adósságcsökkentési támogatás 10 Egyéb rászorultságtól függõ ellátásáok 11 Rászorultságtól függõ pénzbeli szociális ellátás összesen ( ) 12 Köztemetés 13 Közgyógyellátás 14 Természetben nyújtott egyéb ellátások 15 Természetben nyújtott szociális ellátások összesen ( ) 16 Szociálisan rászorultak lakáshitel és kölcsöntartozásai 17 Önkormányzatok által folyósított ellátások összesen ( ) 18

74 13316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése lapszám szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak M e g n e v e z é s Sorszám 1 6 ezer forintban Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Illetékek 01 Építményadó 02 Telekadó 03 Vállalkozók kommunális adója 04 Magánszemélyek kommunális adója 05 Idegenforgalmi adó tartózkodás után 06 Idegenforgalmi adó épület után 07 Iparûzési adó állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység után 08 Iparûzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység után (napi átalány) 09 Helyi adók összesen ( ) 10 Pótlékok, bírságok 11 Személyi jövedelemadó helyben maradó része 12 Jövedelemkülönbség mérséklése (+,-) 13 Személyi jövedelemadó normatív módon elosztott része 14 Gépjármûadó 15 Termõföld bérbeadásából származó jövedelemadó 16 Átengedett egyéb központi adók 17 Átengedett központi adók ( ) 18 Környezetvédelmi bírság 19 Természetvédelmi bírság 20 Mûemlékvédelmi bírság 21 Építésügyi bírság 22 Talajterhelési díj 23 Egyéb sajátos bevételek 24 Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei ( ) 25 Önkormányzati lakások értékesítése 26 Önkormányzati lakótelek értékesítés 27 Privatizációból származó bevétel 28 Vállalatértékesítésbõl származó bevétel 29

75 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése lapszám szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak M e g n e v e z é s Sorszám 1 6 ezer forintban Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Vadászati jog értékesítésébõl származó bevétel 30 Egyéb vagyoni értékû jog értékesítésébõl származó bevétel 31 Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel 32 Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetésébõl, koncesszióból származó bevétel 33 Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõke bevételei ( ) 34 Normatív hozzájárulás - lakosságszámhoz kötött - feladatmutatóhoz kötött 36 Normatív hozzájárulások (35+36) 37 Központosított elõirányzatok 38 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (mûködési forráshiányos) helyi 39 önkormányzatok támogatása Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes 40 kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mûködési célra igényelhetõ támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára Mûködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 41 Mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása 42 ( ) Helyi önkormányzatok színházi támogatása 43 Kiegészítõ támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához Egyes szociális feladatok kiegészítõ támogatása 45 Fõvárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása 46 Normatív kötött felhasználású támogatások ( ) 47 Címzett támogatás 48 Céltámogatás 49 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 50 Céljellegû decentralizált támogatás 51 Egyéb központi támogatás 52 Önkormányzat költségvetési támogatása ( ) 53

76 13318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám Önkormányzatok hitelképességének vizsgálata lapszám szerv megnevezése PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus 2 5 szakágazat ûrlap év idõszak Ezer forintban Sorszám Eredeti Módosított Teljesítés M e g n e v e z é s elõirányzat Illetékek 01 Helyi adók 02 Kamatbevételek 03 Környezetvédelmi bírság 04 Egyéb sajátos bevételek 05 Saját folyó bevételek ( ) 06 Elõzõ év(ek)ben keletkezett tárgyévet terhelõ fizetési kötelezettség ( ) - Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése - Rövid lejáratú hitelek visszafizetése - Külföldi finanszírozás kiadásai - Kötvénykibocsátásból származó fizetési kötelezettség Lízingdíj 13 - Garancia és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettség 14 Kamatfizetési kötelezettség a sorok után 15 Rövid lejáratú kötelezettségek (07+15) 16 Hitelfelvételi korlát (06-16) x 0,7 17 Tárgyévben keletkezett tárgyévet terhel fizetési kötelezettség ( ) 18 - Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre 19 - Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése - Rövid lejáratú hitelek visszafizetése - Külföldi finanszírozás kiadásai - Kötvénykibocsátásból származó fizetési kötelezettség Lízingdíj 24 - Garancia és kezességvállalásból származó fizetési 25 kötelezettség Kamatfizetési kötelezettség a sorok után 26 Hitelképesség vizsgálatánál figyelembe vett tárgyévi kötelezettség 27 (18+26) Hitelképességi megfelelés (27/17 %-a) 28

77 Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus 3 5 szakágazat ûrlap év idõszak szerv megnevezése ezer forintban Fegyveres erõk és Sor- Teljes munkaidõben Részmunkaidõben Állományba rendvédelmi szervek Összesen Megnevezés szám foglalkoztatottak foglalkoztatottak nem tartozók állományába nem tartozók s z e m é l y i j u t t a t á s a i Rendszeres személyi juttatások Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Foglalkoztatottak sajátos juttatásai Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások Szociális jellegû juttatások Állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai Nem rendszeres juttatások összesen ( ) 07 Külsõ személyi juttatások Személyi juttatások össszesen ( ) 09 Nyitólétszám (fõ) 10 Munkajogi nyitólétszám (fõ) 11 Költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely) fõ 12 Zárólétszám (fõ) Munkajogi zárólétszám (fõ) Üres álláshelyek száma jan. 1-én Tartósan üres álláshelyek száma Átlagos statisztikai állományi létszám (fõ) 17 ebbõl: Tartalékos állományúak Katonai és rendvédelmi tanintézetek hallgatói Sorkatona Egyéb foglalkoztatottak /158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13319

78 Normatív hozzájárulások és támogatások jogcímenkénti összegei és forrásai PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak lapszám 5 4 szerv megnevezése M e g n e v e z é s Eredeti / módosított elõirányzat Teljesítés Sorszám Összesen Állami támogatás Átengedett SZJA Összesen Állami támogatás Átengedett SZJA eft % eft % eft eft eft eft Községek általános feladatai Települési igazgatási és kommunális feladatok Körjegyzõség mûködésével kapcsolatos feladatok Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Körzeti igazgatási feladatok Megyei, fõvárosi igazgatási és sportfeladatok Üdülõhelyi feladatok A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ települési önkormányzatok kiadásaihoz történõ hozzájárulás Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások A lakáshoz jutás feladatai Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 11 51,869 48,131 Gyermekvédelmi szakellátás 12 51,905 48,095 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 13 51,905 48,095 Nappali szociális intézményi ellátás 14 51,905 48,095 Hajléktalanok átmeneti intézményei 15 51,905 48,095 Fogyatékos személyek pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása 16 51,905 48,095 Gyermekek napközbeni ellátása 17 51,905 48,095 Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok 18 51,905 48,095 Óvodai nevelés Iskolai oktatás Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Alapfokú mûvészetoktatás Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás Hozzájárulások egyéb közoktatási szakmai feladatokhoz Hozzájárulások szociális jellegû ellátotti juttatásokhoz Differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó települési önkormányzatok feladatellátásához Helyi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok Megyei/fõvárosi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok Települési sportfeladatok Normatív hozzájárulások összesen ( ) M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám

79 Normatív hozzájárulások és támogatások jogcímenkénti összegei és forrásai PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak lapszám 5 4 szerv megnevezése M e g n e v e z é s Eredeti / módosított elõirányzat Teljesítés Sorszám Összesen Állami támogatás Átengedett SZJA Összesen Állami támogatás Átengedett SZJA eft % eft % eft eft eft eft Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, felkészülés támogatása Pedagógusok szakkönyvvásárlása A fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Szakmai fejlesztési feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatás Minõségfejlesztési feladatok Pedagógiai szakszolgálat Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Kiegészítõ támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához összesen ( ) Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Egyes szociális feladatok kiegészítõ támogatása összesen ( ) Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása Fvárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátása Normatív hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások összesen ( ) Megyei önkormányzatok ellátottak utáni SZJA részesedése /158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13321

80 13322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 3. számú melléklet a 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelethez 4. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez évben feladatfinanszírozás körébe tartozó költségvetési elõirányzatok Feje- Cím Alcím Jogcím Jog- Kiemelt elõirányzat neve zet csoport cím V. Állami Számvevõszék 3 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2 Az EU-hoz való csatlakozás költségei 1 ACQUIS átvételével kapcs. Intézményi fejlesztés VI. Bíróságok 2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 3 PHARE pr.és az átmeneti tám.programjai 1 PHARE program 1 Bírák közösségi jogi felkészítése(hu ) 2 Bírósági informatikai fejl.(hu ) VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége 3 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2 PHARE programok és az átmeneti tám. programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 2 HU MKÜ Orsz.informatikai fejl. X. Miniszterelnökség 7 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 4 Egyházak támogatása 2 Egyházi kult. örökség értékeinek rek.és egyéb ber. 8 EU integráció 3 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 28 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 Projekt Generation Facility 13 Határon átnyúló CBC program(hu-01xx) 14 Határon átnyúló CBC (HU02XX) 15 Határon átnyúló CBC (HU03XX) 16 Gazdasági és szociális kohézió erõsítése(hu 0008) 17 Gazdasági és szociális kohézió erõsítése (HU 01XX) 18 Gazdasági és társadalmi kohézió erõsitése (HU 02XX) 19 Gazdasági és társadalmi kohézió erõsitése (HU 03XX) 20 INTERREG III.HU 02XX 21 INTERREG III.HU 03XX 22 Külsõ határok támogatása 9 Esélyegyenlõség 2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 3 PHARE Programok és az átmeneti támogatás programja 1 Roma integrációt elõsegítõ intézményfejl. Programok 2 Diszkrimináció-ellenes programok 3 PHARE ACCESS 2002.HU ACCES 2003

81 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Feje- Cím Alcím Jogcím Jog- Kiemelt elõirányzat neve zet csoport cím XI. Belügyminisztérium 19 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2 Ágazati célfeladatok 1 Gépjármûkorsz. Program 11 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 5 HU COP HU02-XX-XX COP HU03-XX-XX COP Püspökszilágyi radioaktiv hulladék kezelõ (HU ) 14 VVER-440/213 tip. Atomerõmûvek 2.szintû HU Mûszaki támogatás a nukleáris biztonsági hatóságok számára az atomerõmûvek HU A nyugati hatósági módszerek és gyakorl.átadása a nukleáris biztonsági hatóságoknak HU Hidrogénkezelés VVER-440/230 reaktor konténerében ( ) 18 Az APROS nukleáris elemzõ pr. Alkalmazása a PA-RE ( ) 19 Kapacitás növ. a Püspökszilágyi Hulladéktárolóban ( ) 20 Tömegspektrométer alkalmazása ismeretlen eredetû nukleáris ( ) XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE tám. megval.programok 21 Vadállatok (rókák) veszettség elleni intézkedések XIV Igazságügyi Minisztérium 6 Fejezeti kezelésû elõirányzat 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatásból megv. programok 1 Börtönkörülmények javítás XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 38 Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram 1 Gyorsforgalmi úthálózat program 3 A 4.sz.fõút Hajdúszoboszlót elkerülõ szakasz építése 4 Autóbusz rekonstrukció 5 Vasúthálózat fejlesztése, beruházás 6 Cegléd-Kiskunfélegyh.pályrehab.EIB hitelbõl 7 Nyiregyházát elkerülõ út tervezése

82 13324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám Feje- Cím Alcím Jogcím Jog- Kiemelt elõirányzat neve zet csoport cím XVI. XX. XXI. XXII XXIV Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 10 Fejezeti kezelésû elõirányzat 2 Ágazati célelõirányzatok 13 Védett természeti terül. védettségi szintjének helyreáll. 7 PHARE programok és az átmeneti tám. programjai 1 PHARE támogatásból megv. programok 6 Környezetvédelmi PHARE program (HU-0102) 8 Környezetvédelmi PHARE program (HU-0204) Oktatási Minisztérium 11 Fejezeti kezelésû elõirányzat 23 PHARE pr. és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE programok 1 Vállalkozási készségek fejlesztése..(hu ) PHARE forrás 2 HU Vállalkozási készségek fejlesztése Hazai társfinanszírozás 3 "Információs technológia az általános iskolában" program PHARE forrás 4 "Információs technológia az általános iskolában" program hazai társfinanszírozás Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 6 PHARE programok és az átmeneti tám. programjai 1 PHARE programokhoz való hozzájárulás 1 PHARE HU járványügyi biztonság fenntartása Pénzügyminisztérium 13 Fejezeti kezelésû elõirányzat 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás pr. 1 PHARE támogatásból megv. programok 1 EU Custons programban való részvétel 2 EU Fiskális programjában való részvétel 7 Pénzügyi ellenõrzés-twinning program 10 A vámügyi ACQUIS alkalmazása 11 Twinning Light-VP ellenõrzés kapacitásának fejlesztése és kockázatelemzés Gyermek-, Ifjusági és Sportminisztérium 2 Fejezeti kezelésû elõirányzat 2 Sporttal kapcs. állami feladatok finanszírozását szolg. 6 Sportlét. fejlesztése és kezelése 8 Úszó EB-hez kapcs. létesítmény-fejlesztések 5 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 2 PHARE támogatásból megv. programok 1 HU Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórumok projekt 2 HU Esélyegyenlõség biztosítása a fogyatékkal élõk számára 3 HU-03JH/03-TL Kábítószerügyi információs rendszer kialakítása 4 Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program

83 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Feje- Cím Alcím Jogcím Jog- Kiemelt elõirányzat neve zet csoport cím XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 8 Fejezeti kezelésû elõirányat 7 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megv. programok 1 HU Többszörösen hátrányos helyzetû lakosság csoportok foglalkoztathatóságának támogat.javítása 2 HU Az autonom párbeszéd megerõsítése 3 HU Munkahelyi egészs.és biztonság 4 HU Kisérleti program a nõk munkaerõpiaci reintegrációjának támogatására 5 HU A foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletû fejlesztése 6 HU SPP II.-Speciális felkészítõ program a Strukturális Alapok Fogadására 7 HU Humánerõforrás fejl.,munkahelyi egészs. és b.területén 8 HU Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizálása 9 HU Küzdelem a munka világából történõ kirekesztõdés ellen 11 HU Humánerõforrás-fejlesztés OP ex-ante értékelése 12 HU 01/IB/SO01-TL Felkészülés az EQUAL közösségi kezdeményezés végrehajtására / Programozási felkészülés az EQUAL közösségi kezdem. megval HU2002/ Küzdelem a munka világából történõ kirekesztõdés ellen

84 4. számú melléklet a 280/2003.(XII. 29.) Korm. rendelethez 5. számú melléklet a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelethez FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY ISPA FORRÁSBÓL / KOHÉZIÓS ALAPBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEKRE Magyar Államkincstár sz. módosítás esetén a projekt kincstári azonosító száma: záró Finanszírozási Alapokmány 1. A projekt általános adatai: 1.1 A fejezet száma és neve:.. Költségvetési cím: Alcím: Jogcímcsoport: Jogcím: A törvényi sor ÁHT azonosítója: 1.2 A projekt megnevezése: A projekt céljának, jellemzõ kapacitásának meghatározása:. 1.4 A projekt megkezdésének idõpontja: év hónap 2. A projekt megvalósítójának neve:. A projekt megvalósítójának adószáma: - - A projekt megvalósítójának címe: 3. A projekt megvalósításának helye és megyekódja: A lebonyolító neve, adószáma: A lebonyolító címe:. 5. Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek):.. Utalványozásra jogosult személy(ek): A teljes projekt összege euróban, valamint forintban:.... EUR....Forint M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám

85 7. A projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontásban Forrás megoszlás EUR EU tám. % Ft Hazai EUR költségv. % forrás Ft kv.tám. kv.maradv. Önkorm. EUR támog. % Ft EUR Hitel % Ft Korábbi kifizetések Tárgyévi ütem Késõbbi évek össz. Mindösszesen Egyéb EUR forrás % Ft EUR Összesen % Ft EU által el kv.tám nem ismert Egyéb költség (Ft) forrás 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13327

86 8. Elõleg igénybevehetõ: I / N 9. A projekt befejezésének határideje: Pénzügyi elszámolás ideje: 10. A kifizetés dokumentumai: Melléklet: létesítmény- és gépjegyzék részletes költségkalkuláció a feladatfinanszírozástól kért egyéb ellenõrizni valók, külön melléklet szerint A jelen dokumentum adatai a Pénzügyi Megállapodásban rögzítetteknek megfelelnek. Budapest, év..hó. nap A Kincstár részérõl visszaigazolás: Budapest,.év hó..nap Projekt azonosító szám: ügyintézõ. Kötelezettségvállaló aláírása P.H.. Ellenjegyzõ aláírása P.H. Magyar Államkincstár M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám

87 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L ÖN Y Kitöltési útmutató a Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból / Kohéziós Alapból származó támogatással megvalósuló projektekre elnevezésû okmányhoz A Finanszírozási Alapokmányt a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. (1) bekezdés c) pontjában megnevezett Kohéziós Alap (2004. április 30-ig: ISPA támogatással megvalósuló programok) fejezeti kezelésû elõirányzatokra kell kitölteni. Az Alapokmány benyújtására csak a kapcsolódó Feladatismertetõ egyidejû benyújtásával, illetve annak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) általi visszaigazolását követõen van lehetõség. Az okmányon történõ változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges folya-matos sorszámmal a módosítások sorrendjét. A projekt lezárását követõen Záró okmányt kell benyújtani, melyet a záró Finanszírozási Alapokmány szöveg aláhúzásával kell jelölni. Az Alapokmány 1.1. pontjában foglaltak megegyeznek a kapcsolódó Feladatismertetõ 1.2. pontjában foglaltakkal pont, 1.3. pont Az adott szakmai feladat rövid ismertetése, jellegzetes mutatóinak megnevezése, az induló és az elérni kívánt célállapot tömör meghatározása ismertetendõ ebben a két pontban pont A projekt megkezdésének dátuma beruházási jellegû feladat esetén az építési naplóba történõ elsõ bejegyzés vagy az elsõ gép-mûszer megrendelés idõpontjával határozható meg. Egyéb szakmai feladat esetén a megvalósítás érdekében megkötött elsõ szerzõdés idõpontja az irányadó. 2. pont A projekt megvalósítója a szakmai feladat kivitelezése érdekében az illetékes döntéshozó (Fejezet stb.) által meghatározott intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezet. Több megvalósító tevékenységének összehangolása esetén e pontban tüntetendõk fel a pénzügyi elszámolások koordinálásáért felelõs gesztor adatai. 3. pont Az alkalmazott megyekódok a következõk: 1. Budapest 11. Komárom-Esztergom megye 2. Baranya megye 12. Nógrád megye 3. Bács-Kiskun megye 13. Pest megye 4. Békés megye 14. Somogy megye 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. Csongrád megye 16. Jász-Nagykun-Szolnok megye 7. Fejér megye 17. Tolna megye 8. Gyõr-Moson-Sopron megye 18. Vas megye 9. Hajdú-Bihar megye 19. Veszprém megye 10. Heves megye 20. Zala megye 4.pont Ha a megvalósító a feladat szakmai illetve pénzügyi kivitelezése, összehangolt megvalósítása érdekében közremûködõ szervezet tevékenységét veszi igénybe, annak adatait e pontban kell feltüntetnie.

88 13330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/158. szám 5.pont Teljesítésigazolóként a szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró, aláírásra meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személyeken értendõk azok a szakmailag felelõs személyek, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak, s az igazolás tartalmáért felelõsséggel tartoznak. Utalványozásra jogosultként a megvalósító szervezet nevében eljáró, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról nyilatkozni jogosult személyek nevét kell beírni pont A projekt euróban számított teljes költségvonzatát a pénzügyminisztérium költségvetési (tervezési) köriratában, valamint a jóváhagyott szakmai dokumentumokban foglaltak figyelembe vételével kell meghatározni. Az ÁFA összegét a konkrét szakmai program uniós tárgyalásainak eredményével összhangban kell szerepeltetni a projekt pénzügyi fedezetei között. 8.pont Elõleg vehetõ igénybe, ha ezt az adott szakmai programra is vonatkozó hazai jogszabály vagy hatályos nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi. 9. pont A projekt befejezésének határideje az építési napló lezárásának idõpontjával, építésikivitelezési munkával együtt nem járó feladatok esetében a feladat megvalósítása érdekében kötött szerzõdésekben szereplõ határidõk közül a legkésõbbi idõpontjával azonos. A pénzügyi elszámolás idõpontja az esetleges peres eljárás kivételével az utolsó fizetési kötelezettség teljesítésének dátuma. 10. pont A kifizetés dokumentumának a megvalósult szakmai illetve mûszaki-naturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (kivitelezõi számlát, részszámlát vagy a számviteli törvényben ezzel egyenértékûnek elismert dokumentumot) kell tekinteni. A Finanszírozási Alapokmány mellékleteként benyújtható, a kincstári finanszírozás során az ellenõrzés hatékonyságát támogató három lehetséges csatlakozó dokumentum közül ténylegesen csatolt bizonylat megküldését a megfelelõ -be tett x-jelzés feltüntetésével kell jelezni. A Finanszírozási Alapokmány aláírója az a kötelezettségvállaló személy, akit a Feladatismertetõ 5. pontjában az elõirányzat felett rendelkezõ személyként megjelöltek, összhangban a fejezeti gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályokat összefoglaló miniszteri utasításban foglaltakkal. Az ellenjegyzõ a fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Ellenjegyzés nélküli okmányt a Kincstár nem fogad be. A Finanszírozási Alapokmányt 3 példányban kell benyújtani a Magyar Államkincstár illetékes fõosztályára. A Kincstár által nyilvántartásba vett és visszaigazolt Finanszírozási Alapokmány egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni. 4. számú melléklet a 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelethez a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelete 5. számú mellékletének Feladatismertetõje helyébe a mellékelt Feladatismertetõ kerül, és a melléklet kiegészül a mellékelt Finanszírozási alapokmánnyal és annak kitöltési útmutatójával.

89 2003/158. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Magyar Államkincstár FELADATISMERTETÕ a feladatfinanszírozási körbe sorolt, központi beruházáson, lakásépítésen és lakástámogatáson kívûli elõirányzatokra, ISPA/Kohéziós Alap elõirányzatból megvalósuló projektekre -... számú módosítás esetén a feladat azonosító száma -záróokmány 1.1. A feladat megnevezése Fejezet száma és neve:... Ktsgv.cím: Alcím: Jogcímcsop.: Jogcím: Törvényi sor azonosítója /ÁHT/ 2. A feladat célja: évi költségvetésben a feladatcsoportra jóváhagyott kiadási elõirányzat összesen (ezer Ft) amelybõl támogatás (ezer Ft) bevétel (ezer Ft) a tárgyévi fejezeti elõirányzatot módosító halmozott tárgyévi bevétel változás (ezer Ft) tárgyévi támogatás változás (ezer Ft ) elõzõ évek maradványa (ezer Ft) Tárgyévi módosított kiadási elõirányzat összesen (ezer Ft) 4.1. Megvalósítás idõtartama /év, hó/: Megkezdés : Befejezés: 4.2. Megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt elõirányzatonkénti bontása Elõirányzat csoport e.i csop.kiem.e.i. Kiemelt elõirányzat neve (ezer Ft-ban) Kiadási jogcím Mûködési költségvetés Felhalmozási költségvetés Bevételi jogcím 0 1 költségvetési támogatás Elõirányzat fölött rendelkezõ személyek: (részfeladat engedélyezésére jogosult személyek) Az érintett törvényi sor az összehangolás (OTMR) körébe tartozik I/N: Dátum :...év...hó...nap Magyar Államkincstár részérõl visszaigazolás: Feladat(Projekt)azonosító szám: p.h.... jóváhagyó aláírása Dátum:...év...hó...nap p.h. Ügyintézõ :... Magyar Államkincstár