SZIGLIGETI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 SZIGLIGETI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzat 1

2 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya Az iskola alapadatai Az intézmény gazdálkodása, vagyona A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója Gazdálkodási jogosítvány A gazdálkodás rendje A vagyon feletti rendelkezés Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete Az intézmény szervezeti egységei Az iskola igazgatósága Az iskola vezetősége A helyettesítés rendje Az iskola dolgozói Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak közössége A nevelők közösségei A nevelőtestület Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Minőségirányítási munkacsoport A tanulók közösségei Az osztályközösség Az iskolai diákönkormányzat Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelők és a tanulók A nevelők és a szülők Az iskola alapdokumentumainak nyilvánossága Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskola működési rendje A tanórán kívüli foglalkozások A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A továbbtanulás előkészítése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A községi könyvtár működési rendje A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei A mindennapi testedzés formái A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok: A védőnő által ellátandó feladatok Iskolafogászat Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A tankönyvellátás megszervezése

3 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a Közoktatásról szóló évi LXXIX. tv., módosításáról rendelkező évi LXV. törvény, a 11/1994.(VI.8.) MKM rendeletet módosító 8/2000. (V. 24.) OM rendelet, a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletet módosító 280/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet és a kapcsolódó jogszabályok szerint rendelkezik az intézmény demokratikus működéséről, a törvényes jogok és kötelességek gyakorlásáról, valamint a szülők, tanulók és pedagógusok kapcsolattartásának formáiról. Az Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményez a Közalkalmazotti Tanács, egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szabályzat érvénytelenné válik. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának, továbbá mindazon természetes és jogi személyeknek, akik az intézménnyel munkakapcsolatba kerülnek, ezért az SZMSZ-t mindezen érintettekkel ismertetni kell, biztosítva, hogy a vonatkozó dokumentumokhoz hozzáférhessenek. Az SZMSZ 1-1 példányát el kell helyezni az igazgatói irodában, az iskolai könyvtárban, a tanári szobában. Az SZMSZ-ben foglaltak megszegése illetve be nem tartása esetén: - az intézmény alkalmazottaival szemben az igazgatónak - a tanulókkal szemben a pedagógusoknak, az osztályfőnöknek, az igazgatónak és az igazgatóhelyetteseknek - szülővel, külső személlyel a felügyeletet ellátó megbízott vezetőnek és az igazgatónak intézkedési, fegyelmező, illetve fegyelmi joga van. 2. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola Az intézmény székhelye: 8264 Szigliget, Kossuth u. 53. Az intézmény fenntartója: Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3

4 Az alapító okiratban foglaltak részletezése: Az intézmény alapító okiratának kelte, száma: /2009. Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 64/2009. (VI. 2.) Kt., Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 49/2009. (VI. 2.) Kt. sz. határozatával fogadta el. Az intézmény felügyeleti szerve, neve, székhelye: Szigliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8264 Szigliget, Kossuth utca 54. Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8265 Hegymagas, Szigligeti utca 13. Állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok december 31.-ig: Általános iskolai nappali rendszerű Általános iskolások tanórai és nevelés, oktatás tanórán kívüli foglalkozások az iskola pedagógiai irányításával a szakmai feladat ellátáshoz kapcsolódó tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók Organikus okokra visszavezethető nappali rendszerű általános és organikus okokra vissza nem iskolai oktatása, nevelése vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek ellátása Napközi otthoni és tanulószobai Általános iskolások tanórán foglalkozás kívüli szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai feladatok elkészítésének segítése, az étkezés ideje alatti ügyelet, a tanítás kezdete előtti ügyelet Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok január 1-jétől: Alapfokú oktatás (alapfokú művészeti oktatás kivételével) 5.1 Szakfeladatok száma és megnevezése: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4

5 3. Az intézmény gazdálkodása, vagyona A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója Az intézmény önálló jogi személy, önállóan működő közszolgáltató intézmény. Elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A költségvetési keret felhasználásáról az intézmény vezetője dönt Gazdálkodási jogosítvány Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait Szigliget Hegymagas Községek Körjegyzősége (8264 Szigliget, Kossuth u. 54.) látja el A gazdálkodás rendje A gazdálkodással összefüggő kötelezettségvállalásokat, számlákat az igazgató láttamozza, illetve írja alá. Aláírási joga az igazgatónak, távollétében helyettesítési feladatokkal megbízott pedagógusnak van. Tartós távollét esetén írásos megbízás szükséges A vagyon feletti rendelkezés Az intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont az alapító okirat szerinti tevékenység keretében önállóan használhatja, a rábízott vagyont megőrzi, a mindenkor érvényes gazdálkodás szabályai szerint kezeli és gyarapítja. Egyéb vonatkozásban Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos vagyongazdálkodásról szóló rendelete az irányadó. 4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény szervezeti egységei az alábbiak: - Alsó tagozat (1-4. osztály) - Felső tagozat (5-8. osztály) - Napközi otthon - Tanulószoba - Iskolaüzemeltetés, karbantartás Az intézmény képviselőjeként teljes hatáskörben kizárólag az igazgató járhat el, ettől eltérő rendelkezés a jelen SZMSZ-ben a helyettesítés rendjében meghatározott hatáskörök szerint, valamint munkaköri leírásuk alapján lehetséges Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársa alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgató-helyettesi feladatokat végző pedagógus. 5

6 Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját az érvényben levő jogszabályok, a tulajdonos és fenntartó önkormányzatok, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató-helyettesi feladatokat ellátó pedagógus személyét az igazgató bízza meg, a nevelőtestület véleményét is figyelembe véve. Az igazgató-helyettesi feladatokat ellátó pedagógus munkáját a munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: - az igazgató - az igazgató- helyettesi feladatokat végző pedagógus - a munkaközösség vezetők - a minőségirányítási munkacsoport vezetője - a diákönkormányzatot segítő tanár - a közalkalmazotti tanács elnöke. Az iskolavezetőség üléseit szükség szerint tartja. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti A helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében a kizárólagos jogkörébe utalt ügyek kivételével, teljes jogkörrel és hatáskörben az igazgató-helyettesi feladatokat végző pedagógus helyettesíti. Tartós távolléte esetén a kijelölt igazgatóhelyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes folyamatos távollét. Az igazgatót és az igazgató-helyettesi feladatokat, végző pedagógust akadályoztatásuk esetén a ig az ügyeletes tanárok közül az idősebb először, a fiatalabb másodszor, 13,30-16,00-ig a tanórán kívüli foglalkozásokat vezető tanárok közül a napközit vezető elsősorban, a tanulószobát vezető, másodsorban látja el a helyettesítést - a kizárólagos jogkörök kivételével -, valamennyi ügyben. A kizárólagos jogkörök átruházásáról ez esetben, írásban kell rendelkezni. Tanítás nélküli munkanapokon, amikor nincs pedagógus az iskolában, a gazdasági ügyintéző a megbízott vezető. A vezetőt helyettesítő személy az intézményre hosszú távon kiható intézkedéseket nem hozhatnak (pl. munkaviszony létesítése és megszüntetése, szerződéskötések stb.), és pénzügyi döntést nem hozhatnak. 6

7 Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 5. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeket a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, KJT, KT, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. Döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása - intézményi minőségirányítási program elfogadása - a házirend elfogadása - az éves munkaterv elfogadása - átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása - jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 7

8 Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - félévi értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - indokolt esetben nevelési értekezlet - havonta, illetve szükség szerint az aktuális kérdések megbeszélése. - Az értekezletek során az igazgató vagy az általa megbízott helyettes, tájékoztatja a nevelőtestületet szakmai, pedagógiai, törvényismereti és továbbképzési kérdésekről, az aktuális belső ellenőrzési tapasztalatokról, azok értékeléséről, az abból adódó feladatokról. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3 a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az érvényben levő jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van - a nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az irattárban kell elhelyezni. A tanévnyitó- és záró értekezletek 1-1 példányát a fenntartónak (Szigliget Község Önkormányzata) meg kell küldeni. Szakmai munkaközösség akkor alakítható, ha legalább 4 fő azonos területen dolgozik. Az iskolában jelenleg szakmai munkaközösség nem működik, az egyes tagozatok, szakterületek munkájának szakmai összefogását, az adódó módszertani kérdések megoldását eseti igazgatói megbízás alapján az igazgató-helyettesi feladatokat ellátó pedagógus végzi. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek egy részét átruházhatja a tagjaiból alkotott közösségekre Ezek: Az egy osztályban tanító pedagógusok közössége Az egy osztályban tanító pedagógusok alkotják. E testület munkáját az osztályfőnök fogja össze. Félévente értékelik a tanulók magatartását, szorgalmát és tanulmányi előmenetelét. A kezdő és befejező évfolyamokon, szükség esetén a beilleszkedést, ill. a beiskolázást, segítő megbeszélést tartanak. Az egy osztályban tanító pedagógusok értekezleteinek határozatairól, tanulságairól az iskolavezetés a következő testületi értekezleten beszámol. Fegyelmi bizottság A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására és a fegyelmi eljárás előzetes lefolytatására fegyelmi bizottságot hozhat létre. A fegyelmi bizottság tagjai: a felelős igazgató-helyettesi feladatokat végző pedagógus, a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a tanuló osztályában tanító tanárok közül két, a nevelőtestület által megválasztott pedagógus. 8

9 A fegyelmi bizottság feladata a tanuló ellen az igazgató által megindított fegyelmi vizsgálat lefolytatása előtt a 11/1994.(VI. 8.) MKM sz. rendelet 32. (1) bekezdése szerint eljárni, majd az eljárási rend betartásával lefolytatni a fegyelmi eljárást. A nevelőtestület átruházott jogkörében a fegyelmi bizottság dönt a fegyelmi felelősségre vonás és a fegyelmi büntetés kiszabásáról. A fegyelmi tárgyáról és a fegyelmi bizottság döntéséről a fegyelmi bizottság elnöke rendkívüli, vagy a soron következő testületi értekezleten beszámol a testületnek. Munkaközösségek A munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés módszertani feladatainak kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez. Alaptevékenységük: szítése, a szakmai ellenőrzések megszervezése; szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének összeállítása, a taneszköz beszerzéséhez szükséges költségvetés megtervezése, a beszerzésre, rendelkezésre álló tervének elkészítése; figyelemmel kísérése; Az iskolában a következő munkaközösségek működnek alsó tagozat (1-4. évfolyam) -8. évolyam ) A munkaközösség minimális létszáma 3 fő. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezető díjazását a mindenkori pénzügyi előírások szabályozzák. A munkaközösség vezetőjének feladatai: nkaközösség éves programját; és felhasználásában; ős a munkaközösség szakmai munkájáért; űködik a szakirodalom összeállításban összehangolja azokat; jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására; 9

10 azgató és az igazgató-helyettesi feladatokat végző pedagógus döntéseinek, javaslatainak a munkaközösséggel való megismertetéséről, azok végrehajtásáról munkaközösségi szinten; végén összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára; ő és oktatási segédeszköz-állományának fejlesztésére. A munkaközösség vezetőjének munkáját az igazgató-helyettesi feladatokat végző pedagógus közvetlenül irányítja, aki biztosítja a munkaközösség és az iskolavezetés közötti kapcsolatot. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai évente választják. Amennyiben a munkaközösség valamilyen oknál fogva nem él a választás jogával, az igazgató jelöli ki a munkaközösség vezetőt Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg Minőségirányítási munkacsoport A nevelőtestület minőségfejlesztési feladatkörének ellátására, három fő részvételével Minőségirányítási munkacsoportot hoz létre, amely munkáját az Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltaknak megfelelően végzi. Feladat és hatásköre: - az intézményi minőségirányítási programhoz kapcsolódó feladatok, értékelések előkészítése - tájékoztatók ütemezése - a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése, írásos anyag elkészítése - az éves értékelés nyilvánosságának megszervezése. A Minőségirányítási munkacsoport éves értékelését az alábbi módokon hozza nyilvánosságra: - a nevelőtestületet tanévzáró értekezleten tájékoztatja - az iskola honlapján közzé teszi A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A 3-8. évfolyam osztályközössége saját tagjaiból képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Az iskolai diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 10

11 Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzatot segítő pedagógus az iskolai munkatervben rögzített időpontban, vagy a vezetőségi tagok egyetértésével kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Az iskolai diákönkormányzatba egy tanévre a tanulók javaslatai alapján az osztályok egy egy fő diákképviselőt választanak. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: - helyiséghasználat - Internet hozzáférés - telefon-és faxvonal - fénymásolási lehetőség - hangosítás Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv, valamint a havi program határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókkal (Körözvény) útján értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak, az iskolavezetőségnek. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 11

12 A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: -az iskolai összevont szülői értekezleten évente, az osztályfőnökök: - az osztály szülői értekezletén tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások (igény és szükség szerint) - a szülői értekezletek - a nevelőkkel egyeztetett fogadóórák - a nyílt tanítási napok, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A Szigligeti Hírmondó oldalain havonta jelennek meg cikkek az iskola életéről. A szülői értekezletek és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettestől kérhetnek tájékoztatást. Szülői munkaközösség A szülők köréből évente újraválasztott testület, mely saját működési szabályzattal rendelkezik. A szülői munkaközösség szervesen bekapcsolódik az iskola életébe, lehetőségeihez mérten anyagilag is és aktív közreműködésével támogatja az iskola rendezvényeit. A Szülői Munkaközösség első értekezletén az iskolaigazgató tájékoztatást ad az éves programmal kapcsolatban. A Szülői Munkaközösséggel az igazgató és az igazgatóhelyettesi feladatokat végző pedagógus folyamatos kapcsolatot tart fenn. 12

13 6. Az iskola alapdokumentumainak nyilvánossága Az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Minőségirányítási Programja, valamint Házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentum helye Pedagógiai program Igazgatói iroda, Tanári szoba, Könyvtár Szervezeti és működési szabályzat Igazgatói iroda, Tanári szoba, Könyvtár IMIP Igazgatói iroda, Tanári szoba, Könyvtár Házirend Igazgatói iroda, tanári szoba, iskolatitkári iroda, Könyvtár, Osztálytermek, Valamennyi beiratkozó tanuló kézhez kapja. Tájékoztatásért felelős Igazgató Igazgató-helyettesi feladatok ellátásával megbízott pedagógus Igazgató Igazgató-helyettesi feladatok ellátásával megbízott pedagógus Minőségirányítási munkacsoport vezetője Igazgató-helyettesi feladatok ellátásával megbízott pedagógus Osztályfőnökök Valamennyi dokumentum az iskolai könyvtárban is megtalálható. Az iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumokat az egyéni érdeklődők helyben olvashatják a könyvtár nyitva tartási idejében. A dokumentumok érdemi változásairól az osztályfőnökök szóbeli tájékoztatást adnak a szülőknek, illetve a házirend érdemi változása esetén valamennyi szülő számára átadják. 7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: - Szigliget Község Önkormányzata, - Hegymagas Község Önkormányzata, - Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása, - Balaton-felvidéki Iskolák Szövetsége, - Együtt Egymásért Gyermekjóléti Szolgálat, - Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Veszprém, - Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Tapolca, - Hatóságokkal /rendőrség, tűzoltóság/, - Szigliget Sportegyesület, - Egészségügy képviselői /iskolaorvos, védőnő, fogorvos/, - Helyi és a térségben működő óvodák, - Helyi és a térségben működő könyvtárak, kulturális intézmények, - Táltos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szeged. 13

14 A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot, tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A közoktatási törvény 39. (4.) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 8. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától délután óráig tart nyitva a tanulók számára. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének, ig az ezzel megbízott személynek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatározni. A nevelőtestület tagjai az óra- vagy egyéb foglalkozásnak megfelelően munkakezdés előtt 10, ügyeleti beosztása előtt 5 perccel kötelesek az intézményben megjelenni. Az ügyviteli- és technikai dolgozók a munkakezdés és a munkavégzés - munkaköri leírásban rögzített - időpontját kötelesek betartani, és a jelenléti íven aláírásukkal igazolni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az ügyeletes napközis pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és óra közötti időben kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. A 1. és az 5. szünet 15 perces, amikor a tanulók tízóraiznak, illetve ebédelnek. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez, igényekhez igazodva kezdődik és vagy óráig tart. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig, az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke, illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesi feladatokat ellátó pedagógus adhatnak engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat az órarend szerinti tanítási órák előtt 7.30 órától, valamint a tanítási órák utáni időszakban, legfeljebb óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.40 óra és óra között. 14

15 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az ügyeletet a fenntartóval történő egyeztetés szerint, a programok figyelembe vételével kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a gazdasági ügyintéző ellenőrzi. Szülők, gondviselők egyéb helyiségekben (tanterem, osztályterem, étterem, stb.) csak kivételes esetekben (szülői értekezlet, fogadó óra, ünnepély, rendezvény) csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A tanulók tízóraiztatása tanári felügyelettel az óvoda ebédlőében, az 1. szünetben történik, 8.55 óráig befejeződik. Az ebédelő tanulók az 5. tanítási óra utáni szünetben tanári felügyelet mellett étkezhetnek. Az uzsonna az ebéd kiosztással egyidejűleg kerül kiosztásra. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében a dohányzás tilos! Az iskola területén dohányozni csak az erre kijelölt helyen engedélyezett! Az iskola épületében reklámtevékenységet folytatni kizárólag a jogszabályokban meghatározott témákban lehet: - az egészséges életmódot népszerűsítő - a környezetvédelemhez kapcsolódó - közéleti tevékenységgel összefüggő - kulturális tevékenységgel összefüggő témákban. Reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az igazgató engedélyével lehetséges. 9. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 15

16 - napközi otthon - tanulószoba - szakkörök - énekkar - sportfoglalkozások - felzárkóztató foglalkozások - tehetségfejlesztő foglalkozások - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét az iskolai házirend tartalmazza. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgató-helyettesi feladatokat végző pedagógus adhatnak engedélyt Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában működő községi könyvtár meghatározott rend szerint és időpontokban igénybe vehető. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 16

17 9. 3. A továbbtanulás előkészítése A 8. osztályos tanulók beiskolázásának előkészítése az igazgató feladata. Ennek érdekében megbízza a beiskolázással kapcsolatos tájékoztatásért, adminisztrációért felelős pedagógust, osztályfőnököt, akik előkészítik a beiskolázást, és szülői értekezletet hívnak össze a 8. évfolyamon. A továbbtanulási dokumentumok összeállításának határideje a továbbtanulásra vonatkozó szabályozásban előírt első beküldési határidőt megelőző 8 nap. 10. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt adjon a pedagógusok munkavégzéséről - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktatómunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató - igazgatói megbízás alapján az igazgató-helyettesi feladatokat ellátó pedagógus - Az igazgató-az általa szükségesnek tartott esetben-jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása - a nevelő és oktatómunka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés - a tanítási óra felépítése és szervezése - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 11. A községi könyvtár igénybevételi rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének segítése érdekében iskolában működő könyvtár igénybe vehető. 17

18 A könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. A könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása - a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása - a könyvtári dokumentumok kölcsönzése - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár a nyitva tartási időben látogatható, a könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele esetén a könyvtár belső könyvtárhasználati szabályzatában foglalt előírások az irányadóak. A nevelőknek a könyvtárban, illetve a könyvtárvezető közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárvezetővel egyeztetetniük kell. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárvezető javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A tanév közben távozó tanuló köteles a kölcsönzött könyvet a könyvtárba visszavinni. 12. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei A napközi otthonba tanévenként a tanév kezdetén kell jelentkezni. Indokolt estben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt estben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A bejáró, nem napközis tanulók a közlekedési eszköz indulásáig kötelesek a tanulószobai foglalkozáson részt venni. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. A tanuló napközi otthoni, illetve tanulószobai felvételére az osztályfőnök vagy a szaktanár is javaslatot tehet. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak - akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak - akik nehéz szociális körülmények között élnek. - akik állami gondozottak. 13. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés, néptánc, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A foglalkozásokat az aulában, a szabadtéri sportpályákon, iskolaudvaron lehet tartani, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően. 18

19 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok: - időszakos vizsgálat az 1., 3., 5., és 7. osztályban védőoltások előtt - időszakos vizsgálat 8. osztályban a továbbtanulás miatt - üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálat elvégzése - sportversenyek előtti vizsgálat - fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése - elsősegélynyújtás - részvétel az iskola egészségnevelő tevékenységében - környezet-egészségügyi feladatok A védőnő által ellátandó feladatok - alapszűrések végzése az 1., 3., 5., 7. és 8. osztályban (súly, hossz, mellkörfogat, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, látásélesség, színlátás, hallásvizsgálat, mozgásszervek szűrése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés) - a gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésének ellenőrzése - elsősegélynyújtás - orvosi vizsgálatok előkészítése - védőoltással kapcsolatos feladatok előkészítése - egészségfejlesztő előadások megtartása Iskolafogászat - a fogorvos évenként elvégzi a tanulók szűrését, előre egyeztetett időpontban - a rendszeres kezelésre szoruló tanulókat (fogtömés, fogszabályozás) visszahívja a szülőkkel együtt, a további teendőket egyezteti. 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozó ismerje meg és tartsa be az iskola munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítást és a tűzriadó tervet, illetve azok rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 19

20 Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek, a szaktanároknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor, tanév közben kirándulások, túrák előtt, tanév végén az alábbiakat hangsúlyozva - a szaktárgyak sajátosságaiból adódó balesetek megelőzésének lehetőségeit - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend balesetvédelmi előírásait - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozók nevét az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérül tanulót elsősegélyben kell részesítenie - ha szükséges orvost kell hívnia - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetnie, vagy megszüntetése iránt intézkedni kell - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mi a teendő hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 20

21 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján A tanulóbaleseteket a internetes tanügyi baleseti nyilvántartó használatával kell jegyzőkönyvezni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg, az intézmény baleseti nyilvántartásának mellékleteként. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.) - a tűz - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult, felelős vezetővel. A rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - az iskola igazgatója - az igazgatóhelyettesek. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - az intézmény fenntartóját - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 21

22 A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel vagy kongatással kell riasztani, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekre is gondolnia kell - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell - a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben - a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésének elrendelésével egyidejűleg gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről - az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendkívüli események miatt elmaradt tanítási órákat, foglalkozásokat a nevelőtestület döntése által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők szabályozását a Bombariadó terv tartalmazza. 22