PILIS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 PILIS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás M4 gyorsforgalmi út M0-Cegléd közötti szakasz megvalósítása érdekében) június hó

2 2 PILIS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás M4 gyorsforgalmi út M0-Cegléd közötti szakasz megvalósítása érdekében) Pilis Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megrendelésre Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: , , Telefax: Honlap: Tartalom T E R V E Z Ő K N É V S O R A Bevezetés Településrendezési tervelőzmények A módosítási terület bemutatása Közlekedés Környezetalakítás A levegő tisztaságának védelme, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem Talaj védelme Felszíni és felszín alatti vizek Természeti értékvédelem Örökségvédelem-Régészet A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása Mellékletek: számú melléklet: 80/2016.(IV.28.) számú határozat Önk. határozat a településrendezési eszköz módosításáról és a tárgyalásos eljárás keretében módosított településrendezési eszközök partnerségi kiegészítő szabályairól számú melléklet: 173/2015.(V.28.) számú határozat Önk. határozat a partnerségről számú melléklet: Jegyzőkönyv a partnerségi egyeztetés lezárásáról

3 3 ALÁÍRÓ LAP T E R V E Z Ő K N É V S O R A Településrendezés: Makkai Krisztina Településmérnök Városépítési Városgazdasági szakmérnök Mándi József okleveles táj- és kertépítész mérnök Városépítési Városgazdasági szakmérnök TT/ TT/T TK TR Környezetalakítás: Közlekedés: Tervlap szerkesztés, grafika: Mándi József okleveles táj- és kertépítész mérnök Városépítési Városgazdasági szakmérnök Rhorer Ádám okl. építőmérnök okl. városépítésivárosgazdasági szakmérnök Mándi József TT/T TK TR K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T TT/T TK TR Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter TR Budapest, július hó 3

4 4 1. Bevezetés A megbízás Pilis Város Önkormányzata 2016 májusába megbízta a Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft-t (továbbiakban: PESTTERV) településrendezési eszközeinek módosításával. Településrendezési eszközök módosításának célja: Az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalának településszerkezeti és szabályozási tervbe történő beillesztése közútterület céljára és Helyi Építési Szabályzat beépítésre nem szánt közút övezeti előírás (KÖu) módosítása. A módosítás oka: A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban NIF Zrt.) készíti elő az M4 gyorsforgalmi út M0-Cegléd közötti szakaszának kivitelezését. Tekintettel arra, hogy az előkészítés során derült fény arra, hogy Pilis település közigazgatási területén az elkészített kisajátítási tervek nincsenek összhangban a települési rendezési tervével, ezért Pilis Önkormányzat településszerkezeti és szabályozási tervét, valamint helyi építési szabályzatát a településrendezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. (1) c) bekezdés szerinti tárgyalásos eljárás keretében kívánja módosíttatni. Hivatkozással élve a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletére, a beruházás a Egyes országos közúti közlekedési projektek és a hozzájuk kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listájában szerepel. Az önkormányzat a 80/2016.(IV.28.) számú határozattal (2. számú melléklet) erősítette meg a projekt támogatását, illetve partnerségi egyeztetés keretében kereste meg az érintetteket szintén a 80/2016.(IV.28.) számú határozatban foglaltak szerint. A partnerségi egyeztetés jegyzőkönyve a dokumentáció 3. számú mellékletében található. A fentiek figyelembevételével döntött Pilis Város Képviselő testülete a Településrendezési eszközeinek módosításáról. 4

5 5 2. Településrendezési tervelőzmények - 136/2009.(IV.30.) Kt. határozat Pilis Város Településfejlesztési koncepció. - A 115/2005. (IX.28.) Kt. határozattal elfogadott és a 135/2011.(IV. 28.) sz., a 75/2007. (III.29.) sz. 67/2009. (III.17.) sz., 149/2010. (V.27.) sz., 303/2015 (XI.26.) sz. önkormányzati határozattokkal módosított Településszerkezeti terv. - 10/2010. (VI.02.) számú rendelettel elfogadott és a 17/2010. (X.31.) sz., 19/2011. (V.09.) sz., valamint a 23/2015. (XI.30.) Ök. rendelettel módosított Helyi Építési Szabályzat. 3. A módosítási terület bemutatása Beépítésre nem szánt közlekedési terület közúti területe (KÖu) A tervezett közút terület a közigazgatási terület északi részén ÉNY-DK-i irányba szeli át. A tervezett M4 gyorsforgalmi út az M0 és Cegléd közötti szakasz részeként érinti Pilis Város közigazgatási területét. Az M4 nyomvonal kisajátítással érintett területe Pilis közigazgatási területét érintően a csomópontok területével mintegy ~46,72 ha. Ennek értelmében az M4 gyorsforgalmi út céljára kijelölt telkek összterülete m 2 Az M4 leágazási területei, melyek nem kialakult közlekedési területen tervezettek, összesen mintegy ~11,2 ha. Meglévő közút terület Gomba felé 1,98 ha. Vagyis összesen mintegy ~57,91 ha-os terület kerül a szabályozás révén közlekedési közút területbe. Az M4 gyorsforgalmi út, mint új közúti közlekedési terület a mezőgazdasági területből 53,38 ha-t, az erdőterületből 2,48 ha-t vesz igénybe, melyet a településszerkezeti tervi leírás területi mérlege mutat be. A terület övezeti előírása közút és az azt kiegészítő építmények kialakításának lehetőségét szolgálja. A területen jelenleg jellemzőem mezőgazdasági területek találhatók. A nyomvonal beépített, vagy beépítésre szánt területet nem érint. A jelenleg hatályos (jóváhagyott) településszerkezeti terv területfelhasználási besorolása beépítésre nem szánt mezőgazdasági (Má) és erdő (E) terület, a hatályos szabályozási tervben szintén beépítésre nem szánt mezőgazdasági (Má-f-farmgazdasági) és véderdő (Ev) övezetet érint. A tervmódosítás keretében: - A Településszerkezeti terv módosítása az M4 gyorsforgalmi út tengelyének és védőtávolságának feltüntetése a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. adatszolgáltatásai alapján. - Határozati javaslat a településszerkezeti terv módosításáról. - A szabályozási terv módosítása az M4 gyorsforgalmi út területének szabályozása a kisajátítási tervek alapján a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. adatszolgáltatásai alapján. - A helyi építési szabályzat módosítása közlekedési övezetekre (KÖu) vonatkozó előírásokra vonatkozóan. A tervezett tervezett övezeti változás nem sért sem építészeti, sem ökológiai értékeket. 5

6 6 PILIS: Az M4 kisajátítási területének 2016 évi földrészlet határon történő bemutatása 6

7 7 Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből az M4 módosítási területre vonatkozóan (149/2010.(V.27.) sz. határozattal jóváhagyott TSZT módosítás kivonata) 7

8 8 Kivonat a hatályos szabályozási tervből az M4 módosítási területre vonatkozóan (17/2010. (X.31.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott SZT módosítás kivonata) 8

9 9 A tervezett M4 nyomvonal (szakasz) a Google Earth űrfelvételén bemutatva. Új nyomvonalon tervezett szakasz Tervezett csomópont helye Tervezett pihenőhely 4. Közlekedés 1. Közúti hálózati kapcsolatok Pilis elsőrendű főúthálózati kapcsolata a 4. sz. főút áthalad a településen. Kedvező a megközelíthetőség szempontjából a 405. sz. út közelsége (Nyáregyházán vagy Albertirsán keresztül érhető el). Így közvetlen kapcsolata van a városnak az M5 autópályával is, tovább fogja javítani, hogy kiépül az M4 gyorsforgalmi út új nyomvonalon. Pilis igazgatási területén a belterülettől északra, mezőgazdasági területeken fog áthaladni, ezáltal a forgalom nagy részétől tehermentesíti a jelenlegi átkelési szakaszt. Az érvényben levő szerkezeti terven ábrázolt új M4 nyomvonal végleges, a hozzá kapcsolódó egyéb úthálózat fejlesztési megoldások szerint a 4606 j. összekötő út autópálya csomópontja a két nyomvonal jelenlegi keresztezési pontjától nyugatabbra kerül, ezzel lehetőséget adva az összekötő út új nyomvonalra helyezésére a településtől nyugatra. A 4606 j. összekötő út települési átkelési szakasza már jelenleg sem alkalmas a forgalmi funkciójára. Nem növelhető beépítési szélessége (hosszabb szakaszon 10 méter körüli értékek), beláthatatlan ívviszonyai, az érintett területek intenzív területfelhasználása, a vasútállomás környezetében a vonalvezetés és a vasúti keresztezés forgalomnehezítő hatásai a mai forgalom lebonyolítását is csak nehézkesen teszik lehetővé. 9

10 10 Az M4 építésével egy időben) szükséges egy olyan, várost elkerülő szakasz megépítése, amely a 4606 j. ök. út átkelési szakaszát tehermentesíti, lehetővé teszi, hogy a jelentősebb forgalmi áramlatok (nem csak az átmenő forgalom, hanem Pilis célforgalmának jelentős része is) elkerüljék a forgalom levezetésére alkalmatlan útszakaszokat. Az elkerülő út folytatásaként, a hálózati kapcsolatok javítása és Nyáregyháza tehermentesítése érdekében javasolható az elkerülő út és a 405. sz. főút közvetlen kapcsolata a j. összekötő úton keresztül (erre alkalmas nyomvonal alakítható ki a két község igazgatási határán, illetve ennek környezetében). A város belső úthálózatának fejlesztése is szükséges a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölése és a területfelhasználás egyéb elemeinek fejlesztése érdekében. A gyűjtőúthálózat kiegészítése szükséges a Nagy Sándor Nap - Gyóni Géza utcák nyomvonalán, éppen a 4606 j. ök. út kis kapacitású szakaszának helyi kiváltása céljából. A község keleti részén a Táncsics-Harang utcai meglevő vasúti átjáró északi irányú, a Jókai Mór utcáig történő meghosszabbításával a központot jól tehermentesítő gyűjtőút alakítható ki. További új gyűjtőút kiépítése indokolt a Bencze utcától az elkerülő útig és a Diófa utcában a vasúton túli területek beépítésével párhuzamosan. Az utak tervezési osztályba sorolása: Országos utak: - M4 gyorsforgalmi út K.I.A számú főút külterületi szakasz K.III.A. belterületi szakasz B.III.a.C számú főút K.IV.A jelű összekötő út új nyomvonal és külterületi szakasz K.V.A. belterületi szakasz B.IV.b.C. Települési utak: - Gyűjtő utak B.V.c.B. - Kiszolgáló utak B.VI.d.B. - Külterületi mezőgazdasági út K.VI.A. Közlekedési létesítmények védőtávolságai: M4 gyorsforgalmi út, 4. számú főút külterületi szakaszai, 405. számú főút - az út tengelyétől mért m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges - az országos főutak (4., 405. számú) 100 m védőtávolságán belül épület az úttengelytől méterre, kerítés méterre helyezhető el 4606 jelű út - az út tengelyétől mért m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges - az m védőtávolságon belül épült méterre, kerítés méterre helyezhető el Közlekedési létesítmények szabályozása: - - M4 gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítmények: szabályozási tervlap szerint 10

11 11 5. Környezetalakítás A levegő tisztaságának védelme, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem Az M4 gyorsforgalmi út által okozott levegő- és zajterhelés nagyban függ a járműforgalom nagyságából, összetételétől, a terjedést befolyásoló egyéb tényezőktől (légkör állapota, beépítettség, növényzettel való fedettség, stb.). Előzetes számítások alapján határértéket meghaladó nagyobb mértékű légszennyezés terhelés az úttengelytől számított max m-es sávban, míg kisebb mértékű terhelés az m-es sávban várható. Határértéket meghaladó zajterhelés pedig max m-es sávig várható. A nyomvonal követlen közelében zajterhelés szempontjából védendő terület, lakó-, intézmény-, üdülő- és védett természeti terület nem található. Az M4 gyorsforgalmi út és a Pilis elkerülő út megvalósulása esetén az átmenő forgalom átrendeződésének következtében várhatóan csökkenni fog a központi belterületen a közúti forgalom okozta zaj- és légszennyezés terhelés. Talaj védelme Az M4 gyorsforgalmi út környezetében előforduló csernozjom barna erdőtalajok mechanikai összetétele vályog, kisebb foltokban homokos vályog. Vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető képesség jellemző. Jó termékenységűek. A módosítással érintett területeken a talaj védelme érdekében a tereprendezési munkák végzése során a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönítve kell tárolni. A deponált humuszos talaj újrahasznosításáról gondoskodni kell. Felszíni és felszín alatti vizek A módosítással érintett közlekedési területeken, illetve közvetlen szomszédságában kisvízfolyás, vagy vízfelület nem található. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban Pilis az érzékeny területi kategóriába tartozik. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet melléklete alapján a település közigazgatási területén nitrátérzékeny területek találhatók. Ennek megfelelően a potenciális szennyezések megelőzése és elkerülése érdekében a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben foglalt a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok" alapján kell eljárni. A nagy kiterjedésű burkolt felületekről a csapadékvizet víznyelőkön át tisztítóaknákba kell vezetni, majd ezután csak olajfogón keresztül kerülhetnek szikkasztó árokba. Természeti értékvédelem Az M4 gyorsforgalmi út és a Pilis elkerülő út módosítása nem érint országos és helyi jelentőségű védett természeti területet, ökológiai hálózatot, vagy Natura 2000 területet. 11

12 12 Biológiai aktivitásérték változása A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Mivel a jelen tárgyalásos eljárás keretében történő M4 gyorsforgalmi út és a Pilis elkerülő út módosítása csak új közlekedési terület kijelöléssel jár, és új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, ezért biológiai aktivitás érték változásszámítás és kompenzáció a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet alapján nem szükséges. 6.Örökségvédelem-Régészet Előzetes Régészeti Dokumentáció Előkészítő Munkarész Adatgyűjtés és terepbejárás alapján M4 gyorsforgalmi út M0 AP.- M4 Cegléd közötti szakasz című dokumentációt készített 2015 évben a FORSTER Központ a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízása alapján. A tervezett M4 beruházás által érintett területen, valamint annak 250 m-es körzetében Pilis közigazgatási területére eső szakaszon a régészeti értékvizsgálat során azonosított lelőhelyek. Sorszám Név Nyilvántartási szám Azonosítás alapja 34 Pilis, Adatgyűjtés, Pilis terepbejárás 19. lelőhely 35 Pilis, Pilis 22. lelőhely 36 Pilis, Sárántanya mellett 37 Pilis, Paptanya- Papföld Adatgyűjtés, terepbejárás Lelőhely típusa település település Elhelyezkedés beruházást nem érint 4606 j. Pilis elkerülő út km új lelőhely terepbejárás település km Adatgyűjtés település beruházást nem érint Javasolt vizsgálat 50 m-es pufferzónájában geofizikai kutatás javasolt próbafeltárás, gofizikai kutatás próbafeltárás, gofizikai kutatás

13 13 A 2016 évi adatszolgáltatás alapján a régészeti lelőhelyek a településszerkezeti és szabályozási tervlapokon feltüntetésre kerülnek, melynek listája az alábbiakban olvasható. FORSTER Központ 2016 évi adatszolgáltatása Pilis Város közigazgatási területére vonatkozóan lelőhelyszám azonosító név Hrsz Bicskei köz 227, 228/2, 226, 230, 228/ Milleniumi park 0206/ Tölgyfa u /22, 228/1, 230, 226, 227, 5344/1, 5345, 5351, 5565, 5566, 2294/56, 2294/57, 2294/21, 2294/23, 2294/55, 231, 224, Vadászház melletti homokbánya 055/11, 0206/ Horgásztó 0206/79, 0206/ Szennyvíztelep 0201/5, 0201/ Papföldek, 094 hrsz. 0204/21, 0204/22, 0204/50, 0204/49, Horgásztótól K-re 0204/ Paptanya-Papföld Pilis 18. lelőhely 0264/21, 0264/24, 0264/23, 0264/22, 0262/22, 0262/23, 0262/24, 0263/ Pilis 19. lelőhely 046/ Pilis 20. lelőhely 0233/3, 0239/2, 0239/ Pilis 21. lelőhely 0240, 0241/15, 0241/16, 0241/17, 0241/18, 0241/19, 0241/20, 0241/21, 0241/22, 0241/28, 0241/27, 0241/26, 0241/25, 0241/24, 0241/23, 0239/ Pilis 22. lelőhely 019/74, 019/ Pilis 23. lelőhely

14 14 7. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - Országos Területrendezési Terv (OTrT) - Pest Megye Területrendezési Terve (PMTrT) Alkalmazásuk a hatályos jogszabályok szerint történik. Vagyis, amit a PMTrT alkalmazott, de az OTrT megszüntetett, azt nem kell alkalmazni. Továbbá, a PMTrT által megállapított övezet, de az OTrT. módosította az előírásait, ott amennyiben az OTrT. előírásaitól eltér, akkor az OTrT vonatkozó övezeti előírásait kell alkalmazni. OTrT. által megállapított övezet, de a PMTrT még nem alkalmazza, ott az OTrT. vonatkozó övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. Országos területfelhasználási Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény kategóriák érintettsége (OTrT) 2. melléklet 14

15 15 Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 9. (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák. 10. (2) Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások: települési térség A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; vegyes területfelhasználású térség A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető építmények által igénybe vett térség A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 15

16 16 erdőgazdálkodási térség A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. mezőgazdasági térség A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. vízgazdálkodási térség A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 31/A. (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket december 31-ig összhangba kell hozni. c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, 2. E törvény alkalmazásában: 43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; A tervmódosítás ellenőrzéséhez a PMTrT és az OTrT alábbi kivonatai szolgáltatnak további segítséget: A kivonatok a szerkezeti tervekkel alapvetően a beépíthető területek jelenlegi lehetőségét mutatja be. 16

17 17 Térségi területfelhasználási kategóriák 5/2012. (V.10.) sz. (PM TrT) szerinti állapot (ha) Összefoglaló táblázat Területi hatásvizsgálat alapján számított kiinduló érték (M4) További fejlesztési lehetősége (ha) 2015 évi tervmódosításkor igénybe vett térségi változások (ha) További fejlesztési lehetősége (ha) Városias települési térség 962,23 962,23 240,55 240,55 240,55 Mezőgazdálkodási 0 0 térség Erdőgazdálkodási 1896, ,36 térség 284, ,45 Vegyes 1827,67 területfelhasználású térség 1846,41 274,15-100,27 173,88 Vízgazdálkodási 3,56 3,56 térség 0,53 0,53 Építmények által 46,72 igénybevett térség Igazgatási terület összesen: 4736, ,56 Kivonat a Pest megye Területrendezési tervéről szóló 5/2012. (V.10.) sz. (PM TrT) (Térségi Szerkezeti terv) módosított változat.(módosítással érintett területek lehatárolásával) A világoskék lehatárolás az M4 útterületet és a csatlakozó kisajátítandó útterületet jelzi. 17

18 18 Pest megye TRT vegyes térség: 1846, 41 ha ( m2) A településszerkezeti tervben a vegyes térségen belül Általános mezőgazdasági terület: 1301,88 ha ( m2) Kertes mezőgazdasági terület: 409,47 ha ( m2) Erdőterület: 7,37 ha ( m2) összesen: ha A településszerkezeti tervben a vegyes térség 93,08%-a mező, vagy erdőgazdasági területbe került besorolásra. A tervlapon a hatályos településszerkezeti terv erdő és mezőgazdasági területei láthatók és sraffozottan a PMTrT vegyes területfelhasználású területe. 18

19 évi XXVI. törvény (OTrT) és a 5/2012. (V.10.) sz. Pm rendelet (PM TrT). szerint PILIS VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ ÖVEZETEK: PMTrT: Országos és térségi ökológiai hálózat övezete Érintettség Az ökológiai hálózat területét a módosítási terület nem érinti. Területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv a DINPI. A településrendezési tervben az ökológiai hálózat feltüntetése a 2015 évi DINPI adatszolgáltatás alapján történt. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. A PMTrT tervén feltüntettük a DINPI adatszolgáltatás ökológiai hálózatának területeit sraffozott vonallal. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/1. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. A módosítási területek nem érintik. Az OTrT és a DINPI adatszolgáltatás ökológiai hálózatának területe megegyezik. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. 19

20 20 Országos ökológiai hálózat övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. ökológiai folyosó övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. puffer terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek, 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával 20

21 21 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/2. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. A módosítási terület a kiváló termőhelyi adottságú szántó területét érinti. Mivel a tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, ezért az OTrT vonatkozó előírásával (13/A ) nem ellentétes. Hivatkozva továbbá a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1 mellékletének pontjára, a 1241/2013.(IV.30.) kormányhatározatra és a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény 11. (3) bek. c) pontjára. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak, 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. A módosítási terület a jó termőhelyi adottságú szántó területét érinti. Mivel a tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, ezért az OTrT vonatkozó előírásával (13/B ) nem ellentétes. Hivatkozva továbbá a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1 mellékletének pontjára, a 1241/2013.(IV.30.) kormányhatározatra és a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény 11. (3) bek. c) pontjára. 21

22 22 jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak, 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 4. PMTrT: kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete A Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet (PMTrT) 3.3. sz. melléklet Részben érinti az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. Megjegyzés: Az országos és a kiemelt térségi övezeti lehatárolások a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület vonatkozásában megegyeznek. Illetve a jobb láthatóság érdekében a PMTrT tervlapon is bemutatjuk. Az erdőtelepítésre javasolt terület övezete csak a PMTrT-ben szerepel. 22

23 23 Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/4. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. A módosítási területek a kiváló termőhelyi adottságú erdőt érint. Mivel a tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, ezért az OTrT vonatkozó előírásával (14 (1) ) nem ellentétes. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését védelmi, gazdasági, közjóléti egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 23

24 24 A hatályos településszerkezeti terv szerinti erdőterület: zöld színnel jelölve Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület: sraffozottan jelölve:773,67 ha 24

25 25 5. Tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/5. melléklet A január 1-én hatályba lépő OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. A módosítási terület a Tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét nem érinti. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:(a január 1-én hatályba lépő módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 32a.tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető, 32b.tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak, 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a területi tervben, valamint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. 25

26 26 6. Világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/6. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. Érintettség: A települést nem érinti a Világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek, 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Megjegyzés: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "világörökség és világörökség-várományos terület" megszűnt és helyébe az országos övezetek közé tartozó "világörökségi és világörökségi várományos terület" övezete lépett. 26

27 27 7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/7. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. Érintettség: A módosítási terület a Országos vízminőség-védelmi terület övezetét érinti. A tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, és az OTrT vonatkozó előírásával (15 ) nem ellentétes. Hivatkozva továbbá a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1 mellékletének pontjára. M4 nyomvonal a kisajátítandó területek feltüntetésével. országos vízminőség-védelmi terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak, 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Kiegészítő tervezői észrevétel az övezet lehatárolásához: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás során kijelölt új "országos vízminőség-védelmi terület" övezete, a legtöbb helyen többnyire az ezzel együtt megszüntetett "kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület" és "felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe" övezetek korábbi kiterjedésének összesített lehatárolását tartalmazza. 27

28 28 8. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/8. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. Érintettség: A települést nem érinti a Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Megjegyzés: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "nagyvízi meder" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Az új országos övezetek között került kijelölésre a "nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe" övezete és ennek előírásait kell alkalmazni. Az országos és a kiemelt térségi övezeti lehatárolások a nagyvízi meder vonatkozásában megegyeznek. A rendszeresen belvízjárta terület övezete csak a PMTrT-ben szerepel. nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 28

29 29 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/9. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területi érintettsége az országos övezet által. Érintettség: A települést nem érinti a Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Megjegyzés: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a "kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület" övezet helyett a "kiemelt fontosságú honvédelmi terület" övezet elnevezést hozta létre. kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók, 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 29

30 30 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet (PMTrT) 3.2. sz. melléklet Érintettség: A települést nem érinti a Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete. 10. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete A Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet (PMTrT) sz. melléklet Érintettség: A települést érinti az Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete. Mivel az OTrT az övezet és a kapcsolódó előírásokat megszüntette és a tervezett módosítás a településen lévő bányatelket nem érinti, ezért a módosítás nem ellentétes a magasabbrendű jogszbályokkal. Megjegyzés: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás az országos övezetek közé sorolt "ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Az új kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "ásványi nyersanyagvagyon-terület" övezetet a kiemelt térségi és megyei tervek felülvizsgálata során kell majd kijelölni. 30

31 Földtani veszélyforrás területének övezete A Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet (PMTrT) sz. melléklet Érintettség: A települést nem érinti a Földtani veszélyforrás területének övezete 13. Rendszeresen belvízjárta terület övezete A Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet (PMTrT) sz. melléklet Érintettség: A települést nem érinti a Földtani veszélyforrás területének övezete 31

32 32 Összefoglaló táblázatok Országos Területrendezési Terv országos területfelhasználási / övezeti érintettség a közigazgatási területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) a módosítással érintett területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) országos területfelhasználási kategóriák Közig. terület. Módosítási terület (M4) települési térség + -- erdőgazdálkodási térség + + mezőgazdasági térség + + vegyes területfelhasználású térség + + vízgazdálkodási térség + -- építmények által igénybe vett térség országos övezetek országos ökológiai hálózat + -- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület + + jó termőhelyi adottságú szántóterület + + kiváló termőhelyi adottságú erdőterület + + tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete + -- világörökségi és világörökségi várományos terület országos vízminőség-védelmi terület + + nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület Pest Megye Területrendezési Terv kiemelt térségi területfelhasználási / övezeti érintettség a közigazgatási területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) a módosítással érintett területet az alábbiak érintik (+), illetve nem érintik (-) kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák Közig. terület. Módosítási terület városias települési térség + - hagyományosan vidéki települési térség - - építmények által igénybe vett térség + + vegyes területfelhasználású térség + + erdőgazdálkodási térség + + mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség + -- térségi övezetek magterület övezete + -- ökológiai folyosó övezete + -- puffer terület övezete + -- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete + + erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (névváltozás: Erdőtelepítésre + + javasolt terület övezete) földtani veszélyforrás területének övezete kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (névváltozás: kiemelt fontosságú honvédelmi terület) honvédelmi terület övezete ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete + + rendszeresen belvízjárta terület övezete

33 33 IGAZOLÁS-ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATGÓRIÁK Pilis közigazgatási területét az Országos Területrendezési Terv szerint öt és Pest megye Területrendezési terve szerint négy területfelhasználási egység érinti: OTrT PMTrT - települési térség - mezőgazdasági térség - erdőgazdálkodási térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség - városias települési térség - erdőgazdálkodási térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség - építmények által igénybevett térség A város települési térség növekmény nem tervezett. Az OTrT tervlap szerint a mezőgazdasági terület, a PMTrT szerint a vegyes területfelhasználású és az erdőgazdálkodási térségben jelennek meg a beépítésre nem szánt közlekedési célú területfelhasználások, mely területet kiinduló állapotként az építmények által igénybevett térség területfelhasználási kategóriába helyezünk. Az építmények által igénybevett térség, mint új térségi területfelhasználási elem jelenik meg Pilis területén a tervezéssel párhuzamosan készült M4 gyorsforgalmi út M0 - Cegléd közötti szakasz Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv Szerkezeti terv és Pest Megye Területrendezési Terv Szerkezeti terv országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózat pontosításra és eltérésre vonatkozó térségi területfelhasználási engedély kérelem területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálata alapján. Az OTrT területfelhasználási térségében a módosítási terület vegyes,mezőgazdasági és erdő térséget érintenek. A PMTrT területfelhasználási térségében a módosítási terület összesen 46, 72 ha építmények által igénybevett térséget érint. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az erdőgazdálodási és vegyes terüleletfelhasználási térség kedvezőbb további igénybevehető területnagyságának változása. TrT Térségi szerkezeti terv alapján megállapítható hogy a módosítással érintett területek a beépítésre nem szánt kategórián belül az építmények által igénybevett térségi területfelhasználási kategóriájába tartoznak, és az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe, vagyis jelen esetben közlekedési célú területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített módosítási javaslatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott PMTrT tervlap előírásaival, illetve a évi XXVI. törvény (OTrT) előírásaival összhangban vannak. 33

34 34 IGAZOLÁS-ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI ÖVEZETI KATGÓRIÁK Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Pilis módosítási területeit az OTrT és a PMTrT alapján hat térségi övezet érinti. - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Mivel a tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, ezért az OTrT vonatkozó előírásával (13/A ) nem ellentétes. Hivatkozva továbbá a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1 mellékletének pontjára, a 1241/2013.(IV.30.) kormányhatározatra és a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény 11. (3) bek. c) pontjára. - jó termőhelyi adottságú szántóterület Mivel a tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, ezért az OTrT vonatkozó előírásával (13/B ) nem ellentétes. Hivatkozva továbbá a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1 mellékletének pontjára, a 1241/2013.(IV.30.) kormányhatározatra és a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény 11. (3) bek. c) pontjára. - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Mivel a tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, ezért az OTrT vonatkozó előírásával (14 (1) ) nem ellentétes. - erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (névváltozás: Erdőtelepítésre javasolt terület övezete) - országos vízminőség-védelmi terület A tervezett módosítás beépítésre nem szánt közlekedési közút terület, és az OTrT vonatkozó előírásával (15 ) nem ellentétes. Hivatkozva továbbá a 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1 mellékletének pontjára. - ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Mivel az OTrT az övezet és a kapcsolódó előírásokat megszüntette és a tervezett módosítás a településen lévő bányatelket nem érinti, ezért a módosítás nem ellentétes a magasabbrendű jogszabályokkal. Fentiek alapján tehát a módosítási területek övezeti érintettsége a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelettel, illetve a évi XXVI. törvény (OTrT) előírásaival nem ellentétes. A NÉBIH honlapról letölthető Országos Erdőállomány adattár alapján a módosítással érintett terület érint erdészeti nyilvántartásban lévő területet, valamint kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. Az OTrT 7.. (1) bekezdésének megfelelően az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területeket a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A megfelelést a 24. oldalon látható mellékelt térképkivonat mutatja be, ahol a hatályos településszerkezeti terv erdőterületeinek kivonata, valamint a sraffozott felülettel az Erdőállomány Adattár szerint erdőterületek láthatók. Mivel a kiemelt beruházáshoz kapcsolódó tárgyalásos eljárás során történő módosítás új elemként csak a közlekedési területbe történő átsorolást tartalmazza, ezért a jelen terv módosítás az Országos erdőállománynak ugyanolyan mértékben felel meg, mint az eddig hatályos terv. E téren változás nem történt. Az legfrissebb letölthető Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület nagysága (védelmi és gazdasági erdő): 773,67 ha A településszerkezeti terv erdő területfelhasználásba sorolt területe: 788,32 ha Vagyis az előzőekben jelzett indokok, és a bemutatott területi adatok alapján a jelen terv módosítás megfelel az Országos Erdőállomány Adattárnak. A település teljes területén az Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületek még pontosabb megfelelése a településrendezési eszközök jövő évben várható komplex felülvizsgálata során kerül 34

35 35 tovább pontosításra., de az ábrán is látható, hogy az erdőállomány adattár településterületére eső erdőterületeinek több mint 95%-a erdő területfelhasználásba, illetve övezetbe van a hatályos tervben besorolva. Az OTrT 8. elírásai: 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. A jelen tervmódosítás során új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, ezért gyümölcskataszter érintettség ez esetben nem releváns. (lehetséges albertirsai alma termőterületet) A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH szolgáltathatna adatot, de adathiány miatt ezt nem tudja megtenni. Kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8. -a által, vagyis a terv megfelel a vonatkozó előírásoknak. A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1.sz. melléklete alapján az OEM termékleírásokban körülhatárolt termőterület fejezetek sorolják fel a borvidéki településeket. Megállapítható, hogy Pilis a Kunság borvidékhez tartozik. Habár a külterületet érintő övezeti előírás módosítások érintenek szőlő termőhelyi kataszter I. II. osztályú területet (lásd zöld színű területi foltok), de új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. VI. Nyilatkozat A Pilis Településrendezési Tervhez szükséges területrendezési tervelőzményeknek való megfeleltetést a területrendezési tervelőzmények fejezetét készítő tervezők nyilatkoznak, hogy a módosítások megfelelnek a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelet és a évi XXVI. Tv. (OTrT) előírásoknak. Makkai Krisztina, településmérnök városépítési-városgazdasági szakmérnök TT Budapest, június

36 36 8. Mellékletek: 1. számú melléklet: 80/2016.(IV.28.) számú határozat Önk. határozat a településrendezési eszköz módosításáról és a tárgyalásos eljárás keretében módosított településrendezési eszközök partnerségi kiegészítő szabályairól 36

37 37 37

38 38 2. számú melléklet: 173/2015.(V.28.) számú határozat Önk. határozat a partnerségről 38