1997. évi CXXXIX. törvény. a menedékjogról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról Az Országgyűlés az Alkotmány 65. -ában foglaltak végrehajtása érdekében, a menekültek helyzetére vonatkozó évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az évi január hó 31. napján létrejöt jegyzőkönyv (a továbbiakban: Genfi Egyezmény) előírásait figyelembe véve, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény 3. Cikkében foglaltakra és a nemzetközi gyakorlatra tekintettel, elismerve és igényelve a menekültek segítésében részt vállaló társadalmi szervezetek tevékenységét, az ország humanitárius hagyományainak tiszteletben tartásával a menedékjogról a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. E törvény célja, hogy meghatározza a Magyar Köztársaság területén nyújtot menedékhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, a menekültügyi hatósági eljárás törvényességi garanciáinak megállapításával biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét, garantálja a faji, valási, nemzeti hovatartozás vagy politikai meggyőződés miati megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. 2. E törvény alkalmazásában a) menekült: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy (a továbbiakban: külföldi), aki faji, iletőleg valási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározot társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miati üldözése, az üldözéstől való megalapozot félelme miat az álampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte; b) menedékes (ideiglenes menedékben részesülő): a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai öszecsapás, iletőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült; c) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi, aki 18. életévét még nem töltötte be - kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált -, ha jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépet a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; d) biztonságos származási ország: a menekültkénti elismerést kérő álampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országra irányadó vélelem, amely szerint ez az ország a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Genfi Egyezményt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetköziegyezményt, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezményt alkalmazza, iletőleg a jogrend jelemzői és a törvényesség garanciái miatt nem állhat fenn a nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés, faji, valási okból való üldözés, kínzás, embertelen, iletőleg megalázó bánásmód veszélye, és amely ország lehetővé teszi független nemzeti és nemzetközi szervezetek számára az emberi jogok érvényesülésének elenőrzését és felülvizsgálatát; e) biztonságos harmadik ország:ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előt úgy tartózkodot, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata biztosítja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, iletőleg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhető visza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve; f) közvetlen családtag:a külföldi házastársa és kiskorú gyermeke, kiskorú kérelmező esetén a szülő;

2 g) menedékjog:jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a viszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. 3. (1) Kérelmére - a 4. -ban foglalt kivétellel - a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy reá nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk A) pontja, valamint B) pontja (1) bekezdésének b)alpontja, továbbá a jegyzőkönyv 1. Cikkének 2. és 3. pontjában foglalt okok miat a Genfi Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell. (2) A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, menekültkénti elismerését kérő külföldi közvetlen családtagját is, ha a) a kérelmet együttesen nyújtották be, vagy b) a közvetlen családtag az elismerése iránti kérelmet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi hozzájárulásával és az őt menekültként elismerő határozat meghozatala előt nyújtota be. (3) Nem ismerhető el - családi együttélés biztosítása címén - menekültként az a közvetlen családtag, a)akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennál; b) akinek a Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult. (4) A menekült szülő kérelmére menekültként kel elismerni Magyarországon születet kiskorú gyermekét. (5) Menekültként - a 4. (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányában - kell elismerni azt is, akire nézve a belügyminiszter humanitárius okból, kivételesen méltányosságot gyakorol. 4. (1) Meg kell tagadni annak a külföldinek a menekültkénti elismerését, a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk D), E) vagy F)pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennál; b) akinek Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult; c) aki olyan országból érkezett, amely e törvény szerint biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak minősül, és a kérelmező nem bizonyítota, hogy reá nézve az az ország nem felel meg a 2. d)-e) pontjában meghatározott feltételeknek; d) aki menekültkénti elismerését korábbi kérelme jogerős elutasítása után azonos ténybeli alapon kéri. (2) 5. A menekült jogálás megszűnik, ha a menekült a) magyar állampolgárságot szerzett; b) c) menekültkénti elismerését a menekültügyi hatóság visszavonta. 6. (1) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a) a Genfi Egyezmény 1. Cikk C) és F) pontjában meghatározott feltételek valamelyike fennáll; b)a menekültkénti elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem áltak fenn; c) a menekült magatartása nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult; d) a menekült e jogállásáról írásban lemondott. (2) A menekült jogállásról való lemondás nem vonható vissza. 7. A menekültkénti elismerés visszavonható, ha a) az elismerés az elbírálás szempontjából lényeges tények elhallgatásával történt; b) a menekültet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték olyan különösen súlyos, szándékos bűncselekmény elkövetése miat, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetésel fenyeget. 8. (1) A menekültügyi hatóság - a 9. -ban meghatározott kizáró ok hiányában - menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki a)az Európai Unió Tanácsának a lakóhelyükről elűzöt személyek tömeges beáramlásának tényét megálapító határozata hatálya alá tartozik, vagy b) megfelel a Kormány által a 22. -ban foglaltak szerint a befogadásról hozott határozatban foglalt feltételeknek, feltéve, ha az érintett a Magyar Köztársaság területén tartózkodik. (2) A tömeges menekülés körülményei miatt szétszakadt családok egyesítése céljából a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó az a külföldi is elismerhető menedékesként, aki a már menedékesként elismert személy (a továbbiakban: jótálló) házastársa, élettársa, eltartott kiskorú gyermeke (a továbbiakban: családtag), ha a) a jótálló a családtag menedékeskénti elismeréséhez előzetesen hozzájárult, továbbá b) a családtagra nézve a 9. -ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és

3 c) az Európai Unió más tagállamának illetékes hatósága a családtag részére már átmeneti védelmet biztosított és - a jótálló egyetértésével - hozzájárult a családtag tartózkodási helyének a Magyar Köztársaság területére - családegyesítés céljából történő - áthelyezéséhez. 9. Menedékesként nem ismerhető el az a kérelmező, a) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy béke eleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi egyezményekben meghatározot bűncselekményt követet el; b) akinek Magyarországon való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért; c)aki az országba történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követet el; d)aki az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös. 10. (1) Megszűnik a menedékes jogálás, ha a)a védelem időtartama lejárt, vagy a Kormány által megjelölt tény bekövetkezet; b) a menedékes Magyarországon letelepedési engedélyt kapott; c) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte; d) a menedékes a Magyar Köztársaság területét végleg elhagyta; e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonta; f) a menedékes tartózkodási helyét beleegyezésével az Európai Unió valamely tagállamának területére áthelyezték. (2) Az Európai Unió Tanácsa által megálapítot védelem időtartama - kivéve ha azt a Tanács határozatával ennél korábbi időpontban megszünteti - egy év, amely hathónapos időszakonként további egy évre meghoszabbítható. (3) Megszűnik a családegyesítés címén elismert menedékes jogállása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor is, ha a jótáló menedékes jogálása megszűnt. (4) Ha a jótáló menedékes jogálásának megszűnése miat a családegyesítés címén elismert kiskorú menedékes jogállása e jogcímen megszűnik, és kísérő nélküli kiskorúvá válik, a kísérő nélküli kiskorút érdemi vizsgálat nélkül menedékesként el kell ismerni. 11. A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha a)az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem áltak fenn; b) a menedékes Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért. 12. Amennyiben az ideiglenes védelmet a 22. a)-b) pontja alapján a Kormány rendelte el, a menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes a) a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta vagy megkísérelte elhagyni; b) a részére biztosított ellátásokat és támogatásokat írásbeli felszólításra azért nem vette igénybe, mert ismeretlen helyen tartózkodik; c) a külön jogszabályban meghatározot bejelentési kötelezetségét ismételten megszegte, iletőleg együtműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette. d) 13. II. Fejezet AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ, A MENEKÜLT, A MENEDÉKES JOGÁLLÁSA 14. (1) A menekültként és a menedékeskénti elismerését kérő külföldinek, iletőleg a menedékesnek joga van a Magyar Köztársaság területén való tartózkodáshoz. (2) A menekült menedékjogot élvez. A menekültkénti elismerését kérő jogálása 15. A menekültkénti elismerését kérő jogosult a)külön jogszabályban meghatározot, magyarországi tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányra; b) az eljárás ideje alatt a törvényben és kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint szállásra és ellátásra; c) az eljárás ideje alatt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztoságával, iletőleg jogi képviseletének biztosítása céljából bármelyik menekültügyi szervezettel való kapcsolat felvételére. 16. (1) A menekültkénti elismerését kérő a)a befogadó álomáson, iletőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más száláshelyen életvitelszerűen köteles tartózkodni;

4 b)a hatósággal köteles együtműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonoságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről; c)egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az iletékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni. d) (2) A menekültkénti elismerését kérő a kérelem benyújtásától számítot egy évenbelül csak a befogadó állomás területén, ennek eltelte után az általános szabályok szerint vállalhat munkát. A menekült jogállása 17. (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A menekült köteles személyazonosító igazolványt kiváltani. (2) A menekült a)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés kivételével nem rendelkezik választójoggal; b) nem hadköteles; c) nem tölthet be olyan munkakört, iletőleg feladatkört, amelynek elátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. 18. A menekült jogosult a)külön jogszabályban meghatározot személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra; b) a törvényben és kormányrendeletben meghatározott körben és feltételek szerint ellátásra, továbbá támogatásra; c) A menedékeskénti elismerését kérő jogálása 19. (1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult magyarországi tartózkodásra és elátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra. (2) A menedékeskénti elismerését kérő a)köteles a hatósággal együtműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonoságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről; b) az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek - sürgős szükség esetén az egészségügyről szóló törvény alapján elrendelés hiányában is -, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának; c)köteles az eljárás tartama alat a befogadó álomáson, iletőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más száláshelyen életvitelszerűen tartózkodni; d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát. A menedékes jogállása 20. (1) A menedékes jogosult a) a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra; b) külön engedély nélkül munkavállalásra; c) a törvényben és kormányrendeletben foglaltak szerint szállásra és ellátásra. (2) A menedékes köteles a) szálláshelyét a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;

5 b) a vagyoni helyzetében, iletőleg jövedelmi viszonyaiban bekövetkezet, az elátásra való jogosultság szempontjából meghatározó változást a száláshelye szerint iletékes települési önkormányzat (fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni. (3) Ha a menedékes nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával, - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmánnyal látható el. 21. III. Fejezet A MENEKÜLTÜGY IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETI RENDSZERE 22. Nemzetközi kötelezettség hiányában a Kormány a) rendelkezik aról, hogy mely területről érkező, iletőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kel menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni, továbbá biztosítja ellátásuk és támogatásuk pénzügyi fedezetét; b)megálapítja a védelem időtartamát, iletve azt a tényt, amely bekövetkezésének napjától a védelem megszűnik. 23. A menekültügy ágazati irányítását a belügyminiszter látja el. E feladatkörében a) létrehozza a menekültügy szervezetrendszerét; b) kezdeményezi a Kormány 22. -ban meghatározott döntését; c) összehangolja a menekültek, a menedékesek társadalmi beilleszkedésében, ellátásában és támogatásában részt vevő álami szervek együtműködését; d) segíti a menekültügyben feladatot vállaló társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolását. 24. A Belügyminisztérium menekültügyi szerve (a továbbiakban: menekültügyi hatóság) a) ellátja a menekültügyi hatósági és igazgatási tevékenységet; b) kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást és a menedékjogot kérelmezők, iletőleg az elismert menekültek tekintetében ellátja a Tanácsnak a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok öszehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelete alapján a nemzeti egységre háruló feladatokat; c) felelős a harmadik államok polgárai által valamely tagállamban benyújtott menekültügyi kérelem elbírálásáért felelős tagálam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusairól szóló 343/2003/EK rendeletből fakadó feladatok ellátásáért; d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, üzemeltetésükre pályázat útján kiválasztott, a menekültek ellátásában szerepet vállaló szervezettel megállapodhat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait; e) végzi és összehangolja a menekültek és a menedékesek ellátásával, hazatérésével és továbbtelepülésével, a menekültek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos igazgatási feladatokat; f)együtműködik a menekültügyben érdekelt álami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel; g) jogosult a menekültügyi eljárás céljából a külföldi arcképmásának és a 14. életévét betöltött külföldi esetében ujnyomatának rögzítésére, a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására, továbbá, ha a kérelmező részére száláshelyként magánlakást (magánterületet) engedélyezet, az életvitelszerű tartózkodás elenőrzése céljából szemlét tarthat. A befogadó állomás 25. (1) A befogadó állomás irányítását a belügyminiszter a menekültügyi hatóság útján látja el, a szakmai felügyeletet az érintet minisztériumok, országos hatáskörű szervek végzik. (2) Az álomást a menekültügyi hatóság vezetője által kinevezet igazgató vezeti. 26. A befogadó állomás feladatainak megoldásában együtműködik a helyi önkormányzatokkal, az érintet álami és társadalmi szervekkel. Az együtműködő szervezeteket tájékoztatja működésének tapasztalatairól. 27. A befogadó állomás feladata különösen, hogy a)a hatósági eljárás időtartamára a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésüket kérők számára elhelyezést és ellátást nyújtson, biztosítsa a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rendezett körülményeket; b) ellátást és szállást nyújtson a menekülteknek, a menedékeseknek; c) megadja menekültek és a menedékesek társadalmi beilleszkedéséhez legszükségesebb támogatást, tájékoztassa őket a közérdekű tudnivalókról, valamint kötelezetségeikről, jogaikról és jogaik érvényesítésének módjáról, segítse elő foglalkoztatásukat;

6 d)segítse elő a menekültek, a menedékesek önkéntes hazatérését vagy befogadó harmadik országba távozását. A menekültügyben közreműködő szervek 28. (1) A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei közöt együtműködik a) a menekültügyi eljárás során a kérelmezőknek jogsegélyt nyújtó, valamint a befogadó állomáson biztosított életkörülmények figyelemmel kísérése, a társadalomba való beileszkedés elősegítése, továbbá az elátások és támogatások biztosítása érdekében feladatot vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és személyekkel; b) a menekültek és a menedékesek elátásában és támogatásában részt vevő, a menekültek társadalmi beileszkedését segítő települési (fővárosi kerületi) önkormányzatal. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt feladatként a menekülteknek és a menedékeseknek ellátásokat és támogatásokat nyújthat. 29. A menekült és a menedékes lakcíme, iletőleg száláshelye szerint iletékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározot, iletőleg az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósításáról. 30. (1) A külön törvényben meghatározott idegenrendészeti hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek abban, hogy a menekültügyi eljárás megalapozot és gyors lefolytatásának feltételei rendelkezésre álljanak. (2) A Rendőrség és a Határőrség idegenrendészeti feladatokat elátó szerve a menekülésre irányuló szándékát előtük kinyilvánító külföldi a) meneküléséről és más lényeges körülményekről szóló nyilatkozatát rögzíti, és a nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság részére; b)személyazonosításához szükséges intézkedéseket a nyilatkozatal egyidejűleg végzi, így különösen: a külföldi ujlenyomatát és arcképmását rögzítik, ruházatát, csomagjait, járművét átvizsgálhatja; c)elhelyezéséről, iletőleg a legközelebbi befogadó álomásra irányításáról vagy indokolt esetben szálításáról késedelem nélkül gondoskodik; d) részére az irányítás tényét tartalmazó igazolást állít ki; az igazolás 24 óráig érvényes; e) irányításának, iletőleg szálításának tényéről a menekültügyi hatóságot és a befogadó álomást egyidejűleg értesíti. IV. Fejezet A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS Az eljárás általános szabályai 31. (1) Az eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban együt: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő. (2) A kérelmet a 42. (1) bekezdésében foglalt esetben az álamhatáron történő beléptetésre jelentkezéskor azonnal elő kelterjeszteni. (3) A szóban előterjesztet kérelmet a menekültügyi hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a menekülésre okot adó tényekre és körülményekre való utalást. 32. (1) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt amenekültügyi hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezetségeiről, a kötelezetség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt száláshelyről. (2) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kel rögzíteni. 33. (1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghalgatása kötelező. (2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért. (3) A kérelmezőnek lehetőséget kel biztosítani, hogy a saját költségén, választása szerint jogi segítséget vegyen igénybe, illetve hogy igénye szerint elfogadja valamely, jogvédelemmel rendszeresen foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet ingyenes jogi segítségét. (4) Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságok a védelmet kérőt tájékoztatjákjogairól, és arról, hogy az eljárás során jogi segítséget vehet igénybe.

7 (5) 34. (1) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére haladéktalanul eseti gondnokot kel kijelölni, és az eljárást soron kívül kell lefolytatni. (2) A kísérő nélküli kiskorú elismerésére irányuló eljárásban pszichológus szakértő vehető igénybe, aki a kiskorú meghallgatásán részt vesz. (3) A kísérő nélküli kiskorú hozzájárulásával, amennyiben életkorára vonatkozóan kétség merül fel, annak megálapítása céljából orvoszakértői vizsgálat végezhető. Amennyiben e vizsgálathoz nem járul hozzá, a kérelem csupán az orvosi vizsgálat megtagadása miatt nem utasítható el. 35. A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező a) meghal; b) kérelmét írásban visszavonja; c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja; d) a 16. a)-c) pontjában és a 19. (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, vagy ismeretlen helyre távozott és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította. 36. (1) Ha a menedékes a menedékeskénti védelem lejártának napját megelőzően a menekültkénti elismerése iránt nyújt be kérelmet, menedékes jogállása a védelem lejártáig a kérelem elbírálása alat, iletőleg a kérelem elutasítása esetén továbbra is fennáll, kivéve, ha a menedékeskénti elismerése visszavonásra került. (2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet a menedékeskénti védelem lejárta után is el kell bírálni. Ezen időszak alat a kérelmezőt a szerinti jogok iletik meg, iletőleg kötelezetségek terhelik. 37. Az eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként vesz részt. 38. (1) Az érdemi határozatot a 45. -ban foglalt kivétellel a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell meghozni, amely határidőt a menekültügyi hatóság vezetője további 30 nappal meghoszabbíthatja. (2) A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, iletőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező határozatában megálapítja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 43. (1) bekezdésében meghatározott tilalom fennállását vagy fenn nem állását. A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, iletőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés viszavonásáról rendelkező jogerős határozat alapján kezdeményezheti a külföldi kiutasítására irányuló eljárás lefolytatását. (3)-(4) (5) A határozatot írásban kell közölni, és a külföldi anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven ki is kell hirdetni. 39. (1) A határozat ellen államigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. (2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétől számítot 15 napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. (3) A keresetről a perben kizárólagos iletékeséggel eljáró Fővárosi Bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított 30 napon - belül dönt. A tárgyaláson a külföldit személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghalgatás akkor melőzhető, ha a külföldi a megadot lakcímről nem idézhető, iletőleg ismeretlen helyre távozott, vagy ha az új menedékjogi kérelem a korábbival azonos tényeken alapul. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. (4) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (5) A menekültügyi eljárás tárgyi költségmentes Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztoságának képviselője a menekültkénti elismerésre irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében a)jelen lehet a kérelmező meghalgatásán; b) betekinthet a menekültügyi iratokba, azokról másolatot készíthet; c) a menekültügyi hatóság megküldi részére a határozatot. A repülőtéren irányadó szabályok 42. (1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen való beléptetése előt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot, ha a külföldiarra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.

8 (2) Ha az (1) bekezdés esetén benyújtott kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, a határozatot a kérelem előterjesztésétől számítot nyolc napon belül kel meghozni. A rövidített eljárás 43. (1) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megálapítani a 3. (1) bekezdésében meghatározot ok fennálását, a következő indokok bármelyike miatt: a)a kérelmező nem valószínűsítete nyilvánvalóan származási országában való üldöztetését vagy az atól való megalapozott félelmét; b) a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapszik; c) vanolyan, a kérelmező tekintetében biztonságos harmadik ország, amely viszafogadására köteles; d)a kérelmező az Európai Gazdasági Térség tagálamának álampolgára. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennálása álapítható meg, ha a kérelmező az ereirányuló kérdés ellenére nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való megalapozott félelmére, a menedékkérés okát iletően a nyilatkozatot megtagadja, vagy nyilatkozata - az egészségi álapotából eredő ok kivételével - összefüggéstelen, elentmondásos, iletőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely az üldöztetését valószínűsíti. (3) Az (1) bekezdés b)pontjában foglaltak fennálása álapítható meg, ha a kérelmező a) személyes adataira, illetve az állampolgárságra, származási országára, továbbá a beutazás körülményeire vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl, vagy úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, iletve a személyazonoságának megálapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza; b)személyazonoságának igazolására, iletőleg a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisítot okmányt használ fel és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik; c) elismerését a korábban benyújtott menedékjogi kérelme elutasítását követően azonos ténybeli alapon kéri; d)jogszerűtlenül lépet a Magyar Köztársaság területére, és az idegenrendészeti kiutasítást megelőzően volt lehetősége a kérelem előterjesztésére, de azzal nem élt; vagy a menekültügyi hatóság a korábbi kérelem alapján ismételten az eljárást megszüntető határozatot hozot, és a kérelmező nem bizonyítja, hogy a megszüntető határozat meghozatalához vezető magatartását rajta kívül áló okok idézték elő; e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ; f) kérelmét korábban az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállamában a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították. (4) A kérelmet nem lehet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinteni a kérelmező személyazonoságának bizonyítása hiányában, ha a kérelmező a személyazonoság megálapításához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően közölte, az adatok megálapításához szükséges eljárást elősegítete, és vele szemben a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak nem állapíthatók meg. 44. Rövidítet eljárásban kel a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem a 43. (1) bekezdése alapján nyilvánvalóan megalapozatlan. 45. A rövidített eljárásban - a repülőtéren lefolytatot rövidítet eljárás kivételével - a határozatot a kérelem előterjesztésétől számítot tizenöt napon belül kell meghozni (1) A menekültügyi eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvényben foglaltakat e fejezetben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2)