2. oldal e) ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége; f)1 kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolca

Átírás

1 1. oldal évi LXXX. törvény a menedékjogról 1 Az Országgyűlés a hazájukat elhagyni kényszerülők emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére, figyelemmel Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveire, az Európai Unió menekültpolitikája, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához fűződő érdek szem előtt tartásával, tiszteletben tartva a nemzeti migrációs hagyományokat és a nemzetközi közösség befogadó szellemiségét, elismerve és támogatva a védelemben részesülők segítésében részt vállaló egyesületek tevékenységét, a menedékjogról a következő törvényt alkotja:2 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. 3 (1)4 E törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, menedékesként, valamint befogadottként történő elismerés (a továbbiakban együtt: elismerés) feltételeit, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasításra, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást. (2)5 E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt áll, elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékjogot élvez, vagy akire nézve a menekültügyi nyilvántartás adatot tartalmaz. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan; b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának; c)6 menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen; d) kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége; 1 A törvényt az Országgyűlés a június 25-i ülésnapján fogadta el. 2 Módosította: évi CLXXV. törvény 172. a), évi CCI. törvény 308. a), Megállapította: évi CXXVII. törvény 18.. Hatályos: VIII. 1-től. 4 Módosította: évi XXXIX. törvény 89. (1). 5 Megállapította: évi CXLIII. törvény 57.. Hatályos: I. 1-től. 6 Módosította: évi CCI. törvény 308. c).

2 2. oldal e) ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége; f)1 kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; g) származási ország: az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási hely szerinti ország vagy országok; h)2 biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem fenyeget általános erőszak sem nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít; i)3 biztonságos harmadik ország: az az ország, amelyre vonatkozóan a menekültügyi hatóság meggyőződött arról, hogy a kérelmező az alábbi elvekkel összhangban lévő bánásmódban részesül: ia) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból, nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének; ib) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét; ic)4 elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve; és id) a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültkénti elismerés esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem; j)5 családtag: a külföldi ja) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is), jb)6 szülője, illetve vele érkező, a magyar jog szerint érte felelős külföldi személy, ha az elismerését kérő vagy a nemzetközi védelemben részesített személy kiskorú, jc) házastársa, amennyiben a családi kapcsolat már a Magyarországra érkezést megelőzően is fennállt; 1 Módosította: évi CCI. törvény 308. c). 2 Megállapította: évi XXVII. törvény 12.. Hatályos: V. 20-tól. 3 Megállapította: évi CXXXV. törvény 80. (1). Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Módosította: évi CCI. törvény 308. d), évi VI. törvény 7. (3) a). 5 Megállapította: évi CXXXV. törvény 80. (2). Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 6 Megállapította: évi XCIII. törvény 84. (1). Hatályos: VII. 1-től.

3 3. oldal k)1 különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik; l)2 rendelkezésre állást biztosító intézkedés: olyan intézkedés, amelyben a menekültügyi hatóság la) az elismerését kérő a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentkezési kötelezettségéről, lb) a kijelölt tartózkodási hely - magánszállás, befogadó állomás, közösségi szállás vagy meghatározott megye közigazgatási területe - elrendeléséről, vagy lc) a menekültügyi óvadék alkalmazásáról rendelkezik; m)3 dublini eljárás: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás; n)4 az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szakhatóság, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője. Alapelvek 3. (1) E törvény rendelkezéseit a menekültek helyzetére vonatkozó évi július hó 28. napján elfogadott egyezménnyel, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Genfi Egyezmény), valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezménnyel összhangban kell alkalmazni. (2)5 Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez. 4. (1) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekének és jogainak figyelembevételével kell eljárni. (2) E törvény rendelkezéseinek alkalmazása során a család egységének elvét szem előtt kell tartani. 1 Megállapította: évi CXXXV. törvény 80. (3). Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 2 Beiktatta: évi XCIII. törvény 84. (2). Hatályos: VII. 1-től. 3 Megállapította: évi CXXVII. törvény 19.. Hatályos: VIII. 1-től. 4 Megállapította: évi CXLIII. törvény 58.. Hatályos: I. 1-től. 5 Módosította: évi CCI. törvény 308. e).

4 4. oldal (3) E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni. II. Fejezet AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSA 5. (1) Az elismerését kérő jogosult a)1 az e törvényben meghatározott feltételek szerint Magyarország területén való tartózkodásra, valamint Magyarország területén való tartózkodásra jogosító - külön jogszabályban meghatározott - engedélyre; b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra; c)2 az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás területén, vagy a közfoglalkoztató által meghatározott munkahelyen, kilenc hónapot követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre; d)3 a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságával, illetve más nemzetközi szervezettel vagy civil szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására. (2) Az elismerését kérő köteles a) a menekültügyi hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni; b) nyilatkozni vagyonáról, jövedelméről; c) a menekültügyi hatóság által számára kijelölt szálláshelyen - az e törvényben meghatározottak szerint - életvitelszerűen tartózkodni és a kijelölt szálláshelyen a tartózkodásra irányadó magatartási szabályokat megtartani; d) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni; e)4 (3)5 Az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázása érdekében, így különösen ennek érdekében felvenni a kapcsolatot családtagjaival, rokonaival, jogi képviselőjével, illetve - nem állami, vagy azzal kapcsolatban lévő üldöző esetén - származási országa hatóságaival. (4)6 Az elismerését kérő nem köteles felvenni a kapcsolatot a (3) bekezdésben foglalt személlyel, ha az a személy az üldöző. III. Fejezet 1 Módosította: évi CCI. törvény 308. f). 2 Megállapította: évi CXXVII. törvény 20. (1). Hatályos: VIII. 1-től. 3 Megállapította: évi XCIII. törvény 85.. Hatályos: VII. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi CXXXV. törvény 130. (2) f). Hatálytalan: XII. 24-től. 5 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 20. (2). Hatályos: VIII. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 20. (2). Hatályos: VIII. 1-től.

5 5. oldal A MENEKÜLT 6. (1)1 Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdés első mondatában meghatározott feltételek fennállnak. (2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. (3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe. A menekültkénti elismerés feltételei 7. (1) A menekültügyi hatóság - a 8. (1) bekezdésben foglalt kivétellel - menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a Genfi Egyezmény 1. cikkével összhangban a 6. (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (2) A család egységének biztosítása céljából - a 8. (1) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelmére menekültként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menekültként elismert külföldi családtagját is. (3)2 Ha a menekültként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni. (4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a menekültkénti elismerés feltételei fennállásának hiányában kivételes méltányosságból menekültként ismerheti el azt a külföldit, akinek az elismerését humanitárius ok indokolja, feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn. (5)3 A miniszter menekültként ismerheti el azt a más állam hatósága vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította.4 7/A. 5 (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja. (2) A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja, ha a menekült kiadatását kérték. A menekültkénti elismerést kizáró okok 8. (1) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll. 1 Megállapította: évi CCI. törvény Módosította: évi VI. törvény 7. (4). 2 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 3 Megállapította: évi CXXXV. törvény 81.. Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Lásd: 210/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet. 5 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 71.. Hatályos: VI. 1-től.

6 6. oldal (2) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. (3)1 A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont c) alpontjának alkalmazása során az Egyesült Nemzetek céljaival és alapelveivel ellentétes különösen a) a terrorcselekmény, b) a terrorizmus finanszírozása, valamint c) az a) és b) pontban foglaltakra való felbujtás. (4)2 Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti. (5)3 Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság jogerős határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélt el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel. Menekültek biztonságos származási országokból Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek. A menekült jogállása 10. (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. (2) A menekült a)6 a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a helyi népszavazás kivételével nem rendelkezik választójoggal; b) nem tölthet be olyan munkakört, illetve feladatkört, továbbá nem viselhet olyan tisztséget, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti. (3)7 A menekült jogosult a) a jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és - ha nemzetbiztonsági vagy közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki - Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra, b)8 az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra, c)9 1 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 21.. Hatályos: VIII. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 21.. Hatályos: VIII. 1-től. 3 Beiktatta: évi CXLIII. törvény 59.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXXV. törvény 128. (3). Hatályos: XII. 24-től. 5 Megállapította: évi CXXXV. törvény 82.. Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 6 Módosította: évi CCXXXVIII. törvény 102. e). 7 Megállapította: évi XCIII. törvény 86.. Hatályos: VII. 1-től. 8 Módosította: évi XXXIX. törvény 90. ba). 9 Hatályon kívül helyezte: évi XXXIX. törvény 90. bb). Hatálytalan: VI. 1-től.

7 7. oldal (4) A menekült köteles a) a menekültügyi hatósággal együttműködni; b) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni; c)1 Magyarország jogszabályait megtartani; d)2 úti okmányának, valamint személyazonosító igazolványának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. (5)3 A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. (6)4 A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. (7)5 A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye. (8)6 A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye. A menekült jogállás megszűnése 11. (1) A menekült jogállás megszűnik, ha a) a menekült magyar állampolgárságot szerez; b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. (2) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült a) származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi; b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte; c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét; d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; e) menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek; f) a menekült jogállásról írásban lemond; g) elismerésére a 8. (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn; h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn; i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta. 1 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 2 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 72. (1). Hatályos: VI. 1-től. 3 Megállapította: évi CXLIII. törvény 60.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXLIII. törvény 60.. Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CXLIII. törvény 60.. Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 72. (2). Hatályos: VI. 1-től.

8 8. oldal (3)1 A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekültet bíróság jogerős ügydöntő határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel. (4) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra a menekültre, aki korábbi üldöztetéséből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására. IV. Fejezet AZ OLTALMAZOTT 12. (1)2 Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. (2) A súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. Az oltalmazottkénti elismerés feltételei 13. (1) A menekültügyi hatóság - a 15. -ban foglalt kivétellel - oltalmazottként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 12. (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (2) A család egységének biztosítása céljából - a 15. -ban foglalt kivétellel - kérelmére oltalmazottként kell elismerni az (1) bekezdés alapján oltalmazottként elismert külföldi családtagját is, ha a) az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy b) a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be. (3)3 Ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket oltalmazottként kell elismerni (1) A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja. (2) A menekültügyi hatóság az oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja, ha az oltalmazott kiadatását kérték. Az oltalmazottkénti elismerést kizáró okok 15. Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el; 1 Módosította: évi CXCVII. törvény 252. a). 2 Módosította: évi CCI. törvény 308. e). 3 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 4 Megállapította: évi XXXIX. törvény 73.. Hatályos: VI. 1-től.

9 9. oldal ab) olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli; ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el; b)1 akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti. Oltalmazottak biztonságos származási országokból és biztonságos harmadik országokból 16. (1) Ha az elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerését kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek. (2)2 Ha az elismerését kérő Magyarország területére érkezését megelőzően biztonságos harmadik ország területén tartózkodott vagy átutazott, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. i) pontjában foglaltak értelmében. Az oltalmazott jogállása 17. (1)3 Az oltalmazottat - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. (2)4 Az oltalmazott - a 10. (3) bekezdés a) pontjától eltérően - a jogszabályban meghatározott úti okmányra jogosult. Az úti okmány kiállítása nemzetbiztonsági vagy közrendi érdekből megtagadható. (2a)5 Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozatot - a 10. (5)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági úton megtámadhatja. (3) Az oltalmazott nem rendelkezik választójoggal. (4)6 Az oltalmazottat nem illetik meg a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti, a menekültre vonatkozó kedvezményes honosítási feltételek. Az oltalmazotti jogállás megszűnése 18. (1) Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha a) az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez; b) az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el; c) az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. (2) Az oltalmazottkénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott a) a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi; b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte; c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét; 1 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 2 Módosította: évi CCI. törvény 308. c). 3 Megállapította: évi CXXXV. törvény 83. (1). Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: évi XCIII. törvény 87.. Hatályos: VII. 1-től. 5 Megállapította: évi CXLIII. törvény 61.. Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXXXV. törvény 83. (2). Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10 10. oldal d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott a súlyos sérelemtől vagy e sérelem veszélyétől való félelmében; e) oltalmazottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek; f) az oltalmazotti jogállásról írásban lemond; g) elismerésére a 15. -ban foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn; h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn; i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez az oltalmazottkénti elismerését érdemben befolyásolta. (3) A (2) bekezdés e) pontja nem alkalmazható arra az oltalmazottra, aki az őt ért korábbi súlyos sérelemből fakadó alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására. V. Fejezet A MENEDÉKES Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet a) az Európai Unió Tanácsa - a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint - ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy b)2 a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek. A menedékeskénti elismerés feltételei 20. (1) A menekültügyi hatóság - a 21. (1) bekezdésben foglalt kivétellel - menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a 19. a) vagy b) pontjában foglalt feltétel fennáll. (2) A család egységének biztosítása céljából - a 21. (1) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelmére menedékesként kell elismerni az (1) bekezdés alapján menedékesként elismert külföldi azon családtagját is, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes védelemben, feltéve, hogy az elismeréssel a menedékesként elismert külföldi egyetért. 1 Módosította: évi CCI. törvény 308. h). 2 Módosította: évi XVI. törvény 277. (2).

11 11. oldal A menedékeskénti elismerést kizáró okok 21. (1) Nem lehet menedékesként elismerni azt a külföldit, a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el; ab)1 a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtását megelőzően, Magyarország területén kívül súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el; b)2 akinek Magyarország területén való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért; c)3 akiről a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. (2) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. A menedékes jogállása 22. (1) A menedékes jogosult a) személyazonosságát igazoló okmányra; b) külön jogszabályban meghatározott, egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmányra, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik; c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra; d) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerinti munkavégzésre. (2) A menedékes köteles a) szálláshelyét, valamint annak megváltozását a menekültügyi hatóságnak bejelenteni; b) a menekültügyi hatósággal együttműködni; c) jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni; d)4 Magyarország jogszabályait megtartani; e)5 úti okmányának, személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. 1 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 2 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 3 Módosította: évi CXCVII. törvény 252. b). 4 Módosította: évi CCI. törvény 308. g). 5 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 75.. Hatályos: VI. 1-től.

12 12. oldal (3)1 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány megfelel a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló a Tanács június 13-i 1030/2002/EK rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak. Az ideiglenes védelem tartama 23. (1) A 19. a) pontján alapuló ideiglenes védelem időtartama egy év. (2) Amennyiben az Európai Unió Tanácsa az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés - (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát követő - fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a tanácsi határozatban foglalt időtartammal meghosszabbodik. 24. (1)2 A 19. b) pontján alapuló ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartam lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn. (2)3 Amennyiben a Kormány az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerés - (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártát vagy tény bekövetkeztét követő - fenntartásáról határoz, az ideiglenes védelem a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartammal meghosszabbodik. A menedékes jogállás megszűnése 25. (1) A menedékes jogállás megszűnik, ha a)4 az ideiglenes védelem időtartama lejár, vagy - a 19. b) pontján alapuló elismerés esetén - a Kormány által megjelölt tény bekövetkezik; b) az Európai Unió Tanácsa a 19. a) pontja szerinti elismerést visszavonja; c) a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást szerez; d) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismeri el; e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja; f)5 a menedékes magyar állampolgárságot szerez. (2) A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha a) a menedékesként elismert külföldit - beleegyezésével - a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben; b) az elismerésre a 21. (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy a menedékessel szemben ilyen kizáró ok áll fenn; c) a menedékes jogállásáról írásban lemond; d) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn. V/A. Fejezet6 1 Beiktatta: évi CXXXV. törvény 84.. Hatályos: V. 20-tól. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 2 Módosította: évi XVI. törvény 277. (2), (3). 3 Módosította: évi XVI. törvény 277. (3), (4). 4 Módosította: évi XVI. törvény 277. (2). 5 Beiktatta: évi CXLIII. törvény 62.. Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től.

13 13. oldal A BEFOGADOTT1 25/A. 2 Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja. 25/B. 3 (1) A menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság a) idegenrendészeti eljárás során a visszaküldés tilalmát állapította meg, vagy b) a menedékjog iránti kérelmét elutasította, a visszaküldés tilalmának egyidejű megállapításával. (2) A befogadottkénti elismerés feltételeinek fennállását a menekültügyi hatóság évente felülvizsgálja. A befogadott jogállása4 25/C. 5 A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetve a befogadottaknak törvényben biztosított jogok. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság tisztázottságának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg. A befogadott a jogszabályban meghatározott ellátásra és szállásra jogosult. A befogadotti jogállás megszűnése6 25/D. 7 (1) A befogadotti jogállás megszűnik, ha a) a befogadott más jogcímen tartózkodási jogosultságot szerzett, vagy b) a befogadottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja, c)8 a befogadott magyar állampolgárságot szerez. (2) A befogadottkénti elismerést vissza kell vonni, ha a befogadott a) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét, b) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott, c) befogadottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek, d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn, vagy 1 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től. 2 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Módosította: évi VI. törvény 7. (3) b). 3 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től. 4 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től. 5 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től. 6 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től. 7 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 76.. Hatályos: VI. 1-től. 8 Beiktatta: évi CXLIII. törvény 63.. Hatályos: I. 1-től.

14 14. oldal e)1 a befogadott státusz felülvizsgálatára folytatott eljárás során az eljáró menekültügyi hatóság felhívására - a felhívástól számított - egy hónapon belül nem jelenik meg az eljáró hatóság előtt. (3) A (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazható arra a befogadottra, aki alapos okot tud felhozni származási országa védelmének elutasítására. VI. Fejezet A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK, A MENEKÜLTÜGYI ŐRIZET; A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, A BEFOGADOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA2 A befogadási feltételek (1) A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést. (2)4 Az elismerését kérő - ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rászorult (a továbbiakban: rászorult) - térítésmentesen jogosult az e törvényben és más jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre. (3)5 Ha az elismerését kérő - különösen tartós munkavállalása esetén - nem minősül rászorultnak, a menekültügyi hatóság megkövetelheti a befogadás anyagi feltételeinek, illetve az egészségügyi ellátás költségeinek részben vagy egészben történő megtérítését. (4)6 Ha bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételei, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével, miközben ezeket számára a (2) bekezdés alapján a menekültügyi hatóság biztosította, a menekültügyi hatóság elrendelheti az elismerését kérő számára a költségek visszatérítését. (5) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás végleges lezárásig az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeire és egyéb támogatásokra jogosult A befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő részére is biztosítani kell. 1 Módosította: évi CXLIII. törvény 93. c). 2 Megállapította: évi XCIII. törvény Módosította: évi XXXIX. törvény 89. (2). 3 Megállapította: évi CXXXV. törvény 85.. Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Megállapította: évi XCIII. törvény 88. (1). Hatályos: VII. 1-től. 5 Beiktatta: évi XCIII. törvény 88. (2). Hatályos: VII. 1-től. 6 Beiktatta: évi XCIII. törvény 88. (2). Hatályos: VII. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: évi CXLIII. törvény 94. a). Hatálytalan: I. 1-től. 8 Megállapította: évi CXXXV. törvény 86.. Módosította: évi CXLIII. törvény 93. j). 9 Megállapította: évi XCIII. törvény 89.. Hatályos: VII. 1-től.

15 15. oldal A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire. 29/A. 2 Az elismerését kérő az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti alapellátásra, a külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra pedig az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint jogosult. A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása (1) Az elismerését kérő számára biztosított, a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve - kivételes és kellően indokolt esetben - megvonhatók, ha az elismerését kérő a)5 b) a számára engedélyezett magánszállásról ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt, c) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet, d) a menekültügyi eljárással összefüggő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgáltat adatot vagy információt, illetve a személyes meghallgatásokon nem jelenik meg, vagy e) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit. (2) A menekültügyi hatóság szankcióként más szálláshelyet jelölhet ki, ha az elismerését kérő a) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy b) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít. (3) A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, továbbá b) a korlátozásnak vagy megvonásnak arányban kell állnia az elkövetett szabályszegéssel. (4) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadás anyagi feltételeinek az (1) bekezdés szerinti korlátozása vagy megvonása esetében is biztosítani kell. Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a különleges bánásmódot igénylő személy elhelyezési jogosultságát megvonta, a menekültügyi hatóság intézkedik a menedékkérő más formában, a szociális intézményrendszer keretében történő elhelyezése iránt. (5) A befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról, illetve a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményről a menekültügyi hatóság határozattal dönt. (6) A menekültügyi hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján hozott döntése meghozatala során mérlegeli a korlátozás vagy megvonás, illetve a (2) bekezdés alapján hozott döntés alapjául szolgáló cselekmény súlyát, figyelemmel a cselekmény által esetlegesen okozott kárra is. 1 Megállapította: évi CXXXV. törvény 88.. Hatályos: XII. 24-től. Ezt követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 2 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 78.. Hatályos: VI. 1-től. 3 Megállapította: évi XCIII. törvény 90.. Hatályos: VII. 1-től. 4 Megállapította: évi XCIII. törvény 90.. Hatályos: VII. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CXCVIII. törvény 15. (8) a). Hatálytalan: I. 1-től.

16 16. oldal (7) Ha a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyéni helyzetének mérlegelését követően a befogadás korlátozott vagy megvont anyagi feltételeit - határozattal - újból biztosíthatja (1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta vagy megvonta, vagy a 30. (2) bekezdés alapján döntött, az erről rendelkező határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. (2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására. (3) A bíróság a keresetről - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - nyolc napon belül dönt. (4) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye. A menekültügyi őrizet2 31/A. 3 (1)4 A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából - a 31/B. -ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett - menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében, b) az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható - ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjeszteni -, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását, c) a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében, ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén - különösen amennyiben az elismerést kérő szökésének veszélye fennáll - nem megállapíthatók, d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy f)5 a dublini átadási eljárások biztosítása érdekében szükséges, és komoly veszély áll fenn a szökésre. (1a)6 A dublini átadás végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, és esetében dublini átadásnak van helye. 1 Megállapította: évi CXLIII. törvény 64.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi XCIII. törvény 92.. Hatályos: VII. 1-től. 3 Beiktatta: évi XCIII. törvény 92.. Hatályos: VII. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXVII. törvény 22. (1). Hatályos: VIII. 1-től. 5 Megállapította: évi XXXIX. törvény 79.. Hatályos: VI. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 22. (2). Hatályos: VIII. 1-től.

17 17. oldal (1b)1 Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően az idegenrendészeti szabályok alkalmazásának van helye. (2) A menekültügyi őrizet elrendelésére egyedi mérlegelés esetén és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak célja a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával nem biztosítható. (3)2 A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) vagy az (1a) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e. (4) A 2. l) pont lc) alpontja szerinti intézkedés önállóan vagy a 2. l) pont la), illetve lb) alpontjában meghatározott intézkedésekkel párhuzamosan is elrendelhető. (5) A menekültügyi őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani. (6)3 Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál az ügyfél által beszélt nyelv feltüntetésével az illetékes járásbíróság általi tolmácskirendelés érdekében. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni. (7) A menekültügyi őrizet hat hónapnál - a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc napnál - nem tarthat tovább. (8) A menekültügyi őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a) az elrendelésétől számítva hat hónap - a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc nap - eltelt, b) az elrendelésének oka megszűnt, c) megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, d) az őrizetbe vett elismerését kérő egészségügyi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel, e) a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás (a továbbiakban: dublini átadás) végrehajtásának feltételei biztosítottak, vagy f) nyilvánvalóvá válik, hogy a dublini átadást nem lehet végrehajtani. (9) A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés a), c), d), illetve f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet rendel el. 1 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 22. (2). Hatályos: VIII. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXVII. törvény 22. (3). Hatályos: VIII. 1-től. 3 Megállapította: évi CXLIII. törvény 65.. Hatályos: I. 1-től.

18 18. oldal (10)1 A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben hajtja végre. 31/B. 2 (1) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet terjesztett elő. (2) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérővel szemben. (3) A menekültügyi őrizet kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben csak végső intézkedésként, a gyermek mindenekfelett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve rendelhető el. 31/C. 3 (1) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazására, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. (2) A rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazását, illetve a menekültügyi őrizetet elrendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (3)4 Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésével szemben a döntés közlésétől számított három napon belül kifogással élhet. (4) A kifogást az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság nyolc napon belül bírálja el. (5) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni. 31/D. 5 (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a menekültügyi őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz. (2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye. (3) A bírósági eljárás során az elismerését kérőt csak jogi képviselő képviselheti. (4)6 A bíróság az elismerését kérő számára ügygondnokot és tolmácsot rendel ki, ha az a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni. (5) Személyes meghallgatást kell tartani - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a menekültügyi őrizet tartamának a bíróság részéről történő első, hetvenkét órán túli meghosszabbításakor, valamint b) a kifogással, illetve a menekültügyi őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban, ha személyes meghallgatását az érintett kéri. (6)7 A meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani. (6a)8 A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak. (7) A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a) az elismerését kérő a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása miatt képtelen, vagy 1 Megállapította: évi CXXVII. törvény 22. (5). Hatályos: VIII. 1-től. 2 Beiktatta: évi XCIII. törvény 92.. Hatályos: VII. 1-től. 3 Beiktatta: évi XCIII. törvény 92.. Hatályos: VII. 1-től. 4 Megállapította: évi CXLIII. törvény 66.. Hatályos: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi XCIII. törvény 92.. Hatályos: VII. 1-től. 6 Módosította: évi CXLIII. törvény 93. d). 7 Megállapította: évi CXXVII. törvény 23. (1). Hatályos: VIII. 1-től. 8 Beiktatta: évi CXXVII. törvény 23. (2). Hatályos: VIII. 1-től.