PÁSZTÓ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ. TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (Egységes szerkezetben)

Átírás

1 PÁSZTÓ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (Egységes szerkezetben) A Pásztói kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. sz. 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló évi CXXXV. tv a alapján abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján társulási megállapodást kötnek. Pásztó Kistérség Többcélú Társulása átalakul a IV. évi CVII. tv.-ben meghatározott Többcélú Kistérségi Társulássá. Jogutódja a Pásztói Kistérség Többcélú Társulásának. A társulás jogi személy. Gazdálkodására az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv., valamint az Államháztartási tv. végrehajtására kiadott 217/1998. /XII.30./ Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A jelen megállapodás 1. számú mellékletében felsorolt települési önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoznak létre. A társulás határozatlan időre jön létre. A kistérségben működő települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező többcélú társulást hoznak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. 2. A Társulás neve: Pásztó Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás). 3. A Társulás székhelye: Pásztó, Kölcsey F. u. 35. A Társulás tagjai és azok székhelye: 1. számú melléklet szerint. A Társulás és tagjai lakosságszámát, a tagokat megillető szavazatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4. A Társulás működési területe: az 1. számú mellékletben szereplő települési önkormányzatok közigazgatási területe. 5. A Társulás bélyegzője: Pásztó Kistérség Többcélú Társulása felirattal ellátott körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével. 6. A Társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, pénzügyi-gazdasági feladatait a Pásztó Város Polgármesteri Hivatala látja el, mint a Társulás nem elkülönült munkaszervezete.

2 2 7. A Társulás képviseletét a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Társulás Tanácsa által megbízott polgármester látja el. 8. A Társulás vagyonát a Társulás Alapító Okirata tartalmazza. 9. A megállapodásban meghatározott önkormányzati feladatok ellátásáról a Társulás gondoskodik. 10. a) A Társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-térségi társulást hozhatnak létre. A Társulás tervezett célját és feladatát azonban véleményezés céljából előzetesen a Társulási Tanács elé kell terjeszteni. b) A mikro-térségi társulás elsősorban az egymással szomszédos települések lakosságának alapszolgáltatásait biztosítja. c) A mikro-térségi társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák. A mikro-térségi feladatellátó társulás a többcélú társulási rendszer része. 11. A feladatellátás módja: A többcélú társulás feladatait többféle módon láthatja el, különösen: e társulási megállapodás keretében: - külön társulási megállapodás keretében, (hatósági igazgatási társulás, intézményfenntartó társulás) - saját intézmény létrehozásával, - térségközponti intézmény útján, - mikro-térségi intézmény útján, - feladat-ellátási szerződés alapján, - közszolgálati szerződés, - vállalkozási szerződés, - többcélú kistérségi központ polgármesteri hivatala, - mikro-térség polgármesteri hivatala, - települési önkormányzat által önállóan - egyéb módon.

3 3 II. A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATA 1. A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében jelen megállapodásban rögzített eljárásban és módon szervezik és oldják meg, hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait (hatásköreit): - egészségügyi ellátás, - szociális alap- és szakellátás, - gyermekjóléti alap- és szakellátás - közoktatás, - területfejlesztés, - közművelődés és közgyűjteményi feladatok, - szolgáltatás-szervezési feladatok, - település- és területrendezés, - természet- és környezetvédelem, valamint hulladékkezelés - közlekedés, - vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok. - belső ellenőrzés 2. A Társulás az e megállapodásban foglalt feladatokat a megvalósíthatóságtól függően fokozatosan vezeti be, illetve látja el. A Társulás keretében a fokozatosság nem vonatkozik az időközi jogszabály-változások eredményeként kötelezővé váló feladatokra. A Társulás működésének alapvető célja, hogy a teljességre törekszik. E célnak rendeli alá a birtokában lévő erőforrásokat. A társult települések az 1. pontban nevesített feladatok társulásban történő ellátásáról egyedi önkormányzati határozataik szerint gondoskodnak. 3. A Társulás az 1. pontban meghatározott feladatellátása során - szakmai és komplex program előkészítő, - javaslattevő, - programmenedzselő, - koordináló, - intézményfenntartó, - szervező, - döntést hozó, - a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő, - végrehajtó tevékenységet folytat. 4. E megállapodás II/1. pontjában meghatározott feladatok tekintetében a Társulás, a Pásztói kistérségre az összehangolt és szervezett feladatellátás érdekében összehangolt térségi a megállapodásban rögzített szolgáltatásokra vonatkozóan egybevont adatbázist működtet.

4 4 III. A TÁRSULÁS RÉSZLETES FELADATAI III/A. A Társulás döntést előkészítő, koordináló és végrehajtás szervező feladata 1. A Társulás a feladatok megvalósítása során az e fejezet 2-6. pontjaiban foglaltak szerint jár el. 2. A programok tervezése és előkészítése során: - számba kell venni, hogy milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához, - fel kell mérni milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt, - fel kell kutatni a szóba jöhető állami és nem állami külső és helyi forrásokat, - meg kell vizsgálni, hogy más kistérségekkel történő együttműködésnek milyen lehetséges eljárása és módozata lehet, az ilyen irányú alternatíva elemzését előnyeivel és hátrányaival számba kell venni, - fel kell tárni, hogy a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait milyen módon lehet összehangolni, - számba kell venni az egyes programok tervezésénél a lehetséges együttműködők teljes körét. 3. A Társulás a program előkészítés munkafázisát követően, a programmenedzselés során: - figyelemmel kíséri és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti), - gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről, - intézkedik a megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról. 4. A Társulás koordináló feladatkörében egyrészt az adott cél megvalósulásáig, másrészt, ha az adott tevékenység folyamatos működtetést igényel, valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi. 5. A Társulás a döntések végrehajtása és figyelemmel kísérése során: - komplex módon elemzi a végrehajtást a cél megvalósulása szempontjából, - a végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából - a Társulás Tanácsát összefoglaló elemzéssel és javaslattal tájékoztatja.

5 5 6. A döntésekhez a Társulás felhasználja az információs térségi adatbázist, annak kialakításáig a Társulásban résztvevő önkormányzatok jegyzői közreműködésével kell az elemzéshez szükséges adatbázist összegyűjteni. 7. Pályázat benyújtása. III/B. Ágazati feladatok Területfejlesztési feladatok A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulása és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek terület- és településfejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: 1. Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait. 2. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, melyben a szolidaritás elvén alapulva rangsorolja a feladatokat és ellenőrzi azok megvalósítását. 3. Pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében. 4. A kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével - ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel - előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi, regionális és megyei pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban. 5. Megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a társtérségben/térségekben működő többcélú vagy területfejlesztési társulással/társulásokkal a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására. 6. Véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően. 7. Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében. 8. Forrásokat gyűjthet, forráskoordinációs tevékenységet folytathat a kistérségi társulás működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához. 9. Képviseli a kistérséget más, területfejlesztési döntések meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervezeteknél. 10. Koordinálja a kistérségben működő társulások és más a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel.

6 6 11. Kapcsolatot tart a megyei és a regionális fejlesztési tanáccsal. 12. Pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez. Egészségügyi feladatok 1.A térségben összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyelet létrehozása, működtetése, központi ügyelet közös szervezésével és fenntartásával. 2. A Társulás megfigyelő rendszert tart fenn, illetve működtet, amelynek célja a kistérség egészségügyi helyzetének folyamatos áttekintése, amennyiben az egészségre ártalmas rizikófaktorok a lakosság egészségügyi helyzetének romlását eredményezik, tanácsadó és felvilágosító rendszer szervezése és működtetése az egészségügyi helyzet romlásának megállítása, illetve a rizikófaktorok csökkentése, megszüntetése érdekében. 3. Vizsgálja a közös intézménylétrehozás és működtetés lehetőségeit. 4. Háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat továbbá a háziorvosi központi ügyeleti ellátás térségben történő közös, vagy egyeztetett fenntartása, működtetése. 5. A Társulás a kistérségben koordinálja a házi betegápolást. 6. Gyermek, ifjúsági, iskolai és felnőtt közös fogászati szakellátás létrehozása, működtetése. 7. A térségre kiterjedő illetékességgel rendelkező rehabilitációs bizottság működtetése. 8. A térségben egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése. 9. A Társulás gondoskodik a térségben az iskola-egészségügyi ellátás biztosításáról, illetve megszervezéséről. 10. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon tájékoztatást ad a társult önkormányzatoknak, az azok által fenntartott intézményeknek. 11. Az egészségügyi feladatokhoz kapcsolódóan pályázatot nyújthat be, figyeli a pályázati lehetőségeket, és azokról tájékoztatja a társult önkormányzatokat. 12. Továbbképzéseket, szakmai konferenciákat szervez az egészségügyi ellátásban résztvevő dolgozók számára. 13. Egyeztető fórum szerepét tölti be az egészségügyi alapellátás biztosítására kötött megállapodások során a kistérség önkormányzatai között esetlegesen felmerülő viták elintézésében. 14. Kistérségi egészségügyi adatbázist hoz létre. 15. Szervező tevékenységével részt vesz a Pásztói Margit Kórház kistérségi feladatainak ellátásában.

7 7 Gyermekjóléti alap- és szakellátási feladatok 1. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítására mikrotérségi központokat hoz létre és működtet. 2. A társulás gondoskodik a kistérségben a gyermekek átmeneti elhelyezést nyújtó otthon működtetéséről. 3. A társulás kistérségi adatbázist hoz létre. Szociális alap- és szakellátási feladatok 1. A Társulás összehangolja a kistérség területén a szociális tevékenységet és szolgáltatásokat végző intézmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását és működését. 2. A Társulás vizsgálja a közös intézmény-létrehozás és működtetés lehetőségeit. 3. A Társulás lehetőség szerint gondoskodik a kistréségben a szociális foglalkoztató közös működtetéséről. 4. A Társulás kistérségi szinten megszervezi, működteti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. 5. A Társulás gondoskodik a kistérségben az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza működtetéséről. 6. A Társulás a szociális szolgáltatások területén az általa létrehozott intézményekben gyakorolja a fenntartói, az irányítása, törvényességi és ellenőrzési jogokat. 7. A Társulás biztosítja az általa létrehozott intézmények és szolgáltatások működéséhez szükséges személyi, illetve tárgyi feltételeket. 8. A Társulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények támogatására pályázatot nyújthat be. 9. A Társulás összehangolja a tagok intézményeinek szakmai munkáját, értékelését, ellenőrzését. 10. A Társulás a szociális ellátásban dolgozó szakemberek részére szakmai továbbképzést és konferenciát szervez. 11. A Társulás egyeztető fórum szerepét tölti be a kistérség önkormányzatai között, a szociális ellátás biztosítására kötött megállapodások végrehajtása során esetlegesen felmerülő viták tisztázásában. 12. A Társulás kistérségi adatbázist hoz létre. 13. A társulás tagjai az alapellátási feladatok közül a házi segítségnyújtás és a családsegítés feladatokat társulásban látják el, ennek érdekében mikrotérségi központokat hoznak létre.

8 8 Közoktatási feladatok 1. A Társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartói- irányítási feladataival összefüggésben: a) összehangolja a közoktatási feladat megszervezéséhez szükséges feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terveket, b) előkészíti a közoktatási megállapodásokat, c) biztosítja azok számára az iskolai oktatás feltételeit, akiknek állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai oktatás, nevelés feltételei a tankötelezettség végéig, d) a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek közül megszervezi a nevelési tanácsadást és a logopédiai ellátást 2. Információs hálózatot működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek, a feladatellátás folyamatáról és eredményéről. 3. A Társulás igény és szükség szerint gondoskodik az óvodai és általános iskolai oktatási intézmények társulási formában történő működtetéséről. 4. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási törvény 36. -ban megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 5. Működteti a kistérségben az óvoda-vezetői, iskola-igazgatói, óvoda-iskolaközi szakmai munkaközösségeket. 6. Szakmai napokat szervez. 7. Utazó szaktanácsadót biztosít (külön szerződés alapján a Nógrád Megyei Önkormányzat által), különösen a logopédia, gyógypedagógia területén. 8. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez. 9. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 10. Egyeztető fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. 11. Koordinálja és előkészíti a szükséges intézmény integrációval összefüggő feladatokat, s az ehhez kapcsolódó döntés előkészítő folyamatokat. 12. A társulás részt vesz a társulásban működtetett intézményekhez kapcsolódó iskolabusz szolgáltatás megszervezésében.

9 9 IV. A TÁRSULÁS TAGSÁGI VISZONYAI, SZERVEZETE A tagsági jogviszony keletkezése 1. A Társulásban résztvevő települések képviselő-testületei minősített többséggel hozott - határozattal mondják ki a Társulásban való részvételüket. 2. A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni a Képviselő testület minősített többséggel hozott határozatával bármikor lehet. A tagsági jogviszony akkor keletkezik, amikor a Társulási Tanács soros ülésén az új tagot nyilvántartásba veszik. 3. A többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, továbbá törvényben vagy a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint módosíthatják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő 6 hónapon belül felülvizsgálhatják. 4. Az egyes önkormányzatok saját belső szabályzatukban foglaltak szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A Társulásból bármely tag, a képviselő-testület minősített többséggel hozott, kilépésre vonatkozó határozatával a naptári év végén kiléphet. ( továbbiakban: kilépés) A kilépésre vonatkozó határozatot legalább 6 hónappal a kilépést megelőzően kell a Társulás képviseletét ellátó személynek írásban bejelenteni. Nem szüntethető meg a tagság mindaddig, amíg az a tag, amely visszatérítendő támogatásban részesült, visszafizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti. 2. A Társulási tagság megszűnik, - ha a település megszűnik, - ha a társulási tagság a Társulás megszűnését kimondja, s azt a Társulást képező települések képviselő-testülete megerősítik határozatukkal, ha a társulás céljainak megvalósításához szükséges pénzügyi alapba történő befizetést (több mint hat hónap) elmulasztják, vagy a cél megvalósításához szükséges többletforrás befizetési kötelezettségének ismételt felhívásra. A tag a Társulás döntésében megjelölt határidőben nem tett eleget, e jogcímen történő tagsági viszony megszűntetéséhez az összes szavazati arányhoz viszonyított többségi szavazat szükséges. A kizárás a naptári év utolsó napja. A Társulás tagnyilvántartása 1. A Társulás tagjait nyilvántartásba kell venni, amely a határozatképesség és szavazati jog megállapításának alapja is.

10 10 2. A megállapodás tagnyilvántartás a következőket tartalmazza: - az önkormányzat megnevezését, székhelyét, - a belépés időpontját (megállapodást jóváhagyó döntést tartalmazó testületi ülésről készült hiteles jegyzőkönyvi kivonatokat), - a szavazati jogosultságot és mértékét, - az alapba évente folyamatosan fizetett összeget és a végleges támogatásként kapott összeget, - a tagság megszűnésének időpontját. 3. A tagnyilvántartást a társulás munkaszervezete vezeti. A Társulás szervei 1. A Társulás szervei a Társulás Tanácsa, a Társulás elnöksége, elnöke, elnökhelyettese(i), a Társulás mikro-térségi társulása vagy társulásai, a Társulás szakmai, az ágazati közszolgáltatási feladatokat előkészítő szakmai és eseti bizottsága(i), a Társulási Tanács irányító és stratégiai munkáját előkészítő jegyzői kollégium, valamint a Társulás munkaszervezete. 2. A Kistérségi Többcélú Társulás Tanácsa egyben ellátja a kistérségi fejlesztési tanács feladatait is. Társulási Tanács 1. A Társulás döntést hozó, vezető szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott feladat-és hatásköröket. 2. A Társulási Tanácsot a társulás tagjainak mindenkori polgármesterei alkotják. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. A Társulási Tanács alakuló ülését a székhely település önkormányzatának polgármestere hívja össze, a többcélú kistérségi társulás megalakulását követő tizenöt napon belül. 3. A Társulási Tanács alakuló ülésén, titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz - amennyiben a Társulási Tanács tagjainak száma a huszonötöt meghaladja - a jelenlévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettes(ek) személyére az elnök tesz javaslatot. 4. A Társulási Tanács elnöke, elnökhelyettese(i) megválasztásához a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező tag igen szavazata szükséges. 5. Amennyiben a Társulási Tanács alakuló ülésén egyik jelölt sem kapja meg a (4) bekezdésben meghatározott számú igen szavazatot, vagy a Társulási Tanács tagjai az elnök személyére nem tettek javaslatot, úgy a Társulási Tanács elnöke a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere.

11 11 Társulás Elnöksége 1. A Társulás elnöksége: 7 tagú. Az elnökség előkészíti a Társulási Tanács döntéseit, összehangolja a bizottságok munkáját és a munkaszervezet vezetőjén keresztül irányítja a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét. Az elnökség ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a Társulási Tanács a társulási megállapodás keretei között reá átruházott. 2. A Társulás elnökségének tagja az elnök, az elnökhelyettes(ek) tisztségüknél fogva, továbbá a Tanács által az önkormányzati ciklus idejére megválasztottak. A Tanács elnökségi tagja személyére bármely társulási tanácstag javaslatot tehet. A Társulási Tanács elnökségének tagját minősített többséggel kell megválasztani. Ha a megválasztható tagok számához viszonyítva több jelölt kapja meg a minősített többségi szavazatot, akkor tag az, vagy azon javasoltak lesznek, aki, vagy akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos szavazatot elnyerők között a sorrendet újabb szavazással kell eldönteni. Az újabb szavazás során a több szavazatot kapó válik az elnökség tagjává. 3. Az elnökséget a Társulási Tanács elnöke vezeti. Az elnökség döntését ülésén határozattal hozza, az elnökség minden tagja egy szavazattal rendelkezik. 4. Az elnökség akkor határozatképes, ha ülésén a tagjainak több, mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévők több, mint felének igen szavazata szükséges. 5. Az elnökség döntését nem lehet végrehajtani, ha ellene a Társulási Tanács tagjainak egynegyede a jegyzőkönyv megküldésétől számított három munkanapon belül írásban kifogást emel. A kifogásolt döntésről a Társulási Tanács a következő ülésén dönt. 6. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a Társulási Tanács ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke tizenöt napon belül megküldi a társulás tagjainak és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. 7. A Társulás elnöksége segíti a Társulás elnökének és elnökhelyettesének a munkáját, közreműködik a Társulási Tanács ülésének előkészítésében, kapcsolatot tart a Társulási Tanács tagjaival, és közreműködik a döntések végrehajtásában. 8. A Társulási Tanács a költségvetés megállapítását és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását, valamint törvény által meghatározott feladat- és hatásköreit az elnökségre nem ruházhatja át. Társulás Elnöke 1. A Társulás elnöke egyben az elnökség elnöke. Az elnököt a Társulási Tanács alakuló ülésén titkos szavazással, tagjai sorából választja, az önkormányzati választási ciklus idejére. Az elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. Megválasztásához a Társulás eredeti szavazati számához viszonyított többség szükséges. Ez esetben minden tag egy szavazattal rendelkezik. 2. A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét külön meghatalmazás nélkül a Társulás elnökhelyettese látja el.

12 12 Társulás Elnökhelyettese 1. A Társulási Tanács az önkormányzatok választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ. Az elnökhelyettes(ek) személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás elnökhelyettesének megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többség kell. Mikro-térségi társulás 1. A Társulások azon tagjaiból (polgármestereiből) áll, mely tagok jelen többcélú társulási megállapodáson belül, e megállapodás mellékletét képező külön megállapodással a kistérségen belül az önkormányzatok egy vagy több kötelező alapellátási feladatát vagy szabadon választott feladatát együtt oldják meg. 2. A mikro-térségi társulás feladata a megállapodásban szereplő feladatok végzésének koordinációja, ellenőrzése, a külön megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint a hatékony működtetés, a szolgáltatás színvonalának ellenőrzése. Jegyzői Kollégium 1. A Társulási Tanács szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő, valamint a Tanács döntéseinek végrehajtását segítő szerve. 2. A Jegyzői Kollégium tagjai a kistérségi társulás önkormányzatainak jegyzői és körjegyzői. A Jegyzői Kollégium munkáját Pásztó Város jegyzője irányítja, aki a jegyzői kollégium elnöke. A Jegyzői Kollégium tagjai sorából elnökhelyettest és további 3 főből álló jegyzői elnökséget választhat. Az elnökség feladata a Társulási Tanács elé kerülő előterjesztések és javaslatok szakmai, törvényességi szempontú ellenőrzése. Pénzügyi Bizottság A Társulási Tanács tagjai sorából 3-5 fős Pénzügyi Bizottságot hoz létre, a Társulás tevékenységének és gazdálkodásnak ellenőrzése céljából. A Pénzügyi Bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a Társulási Tanács tagjai közül kell választani. Ágazati Bizottságok 1. A jelen Társulási Megállapodásban foglalt ágazati szolgáltatási feladatok ellátását, a megalapozott társulási tanácsi döntések meghozatalát segíthetik elő a Társulás Ágazati Bizottságai. A Társulás dönthet ágazati bizottságok megalakításáról. 2. A Társulási Tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a Társulási Tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén 3. Tagjait a Társulás Tanácsa választja meg. A bizottságok tagjaira bármely tanácstag javaslatot tehet. A bizottságok elnöki feladatait csak a Tanács tagjai sorából e feladatra megválasztott tag láthatja el. A bizottság tagjai megválasztása során tagként olyan személy javasolható, aki az adott szakterület szakértőjeként dolgozik és tevékenykedik a

13 13 kistérségben. A bizottságok tagjai közé az ágazati szakembereken túl, a finanszírozási, működtetési ügyekben jártas bizottsági tagot is kell választani. 4. A Társulás munkabizottsági tagjainak megválasztásához a Társulás összes szavazatai számához viszonyított többségi szavazat szükséges. A megválasztható személyek számáról több jelölt vagy szavazategyenlőség esetén a Társulási Tanács elnöksége tagjai választásánál írt szabályokat kell alkalmazni. Eseti Munkabizottság 1. A Társulási Tanács sajátos, egy vagy több, konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására a kistérségi tanács eseti munkabizottságot hozhat létre. 2. A munkabizottság tagjainak száma az 5 főt nem haladhatja meg. Feladatait és működését a létrehozó társulási tanácsi határozatban kell megállapítani. A Tanács a létrehozással egyidőben, az eseti munkabizottság tagjait az állandó bizottsági tagok választására vonatkozó szabályok szerint megválasztja. Társulás Munkaszervezete 1. A Társulási Tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását - társulási megállapodásban meghatározottak szerint Pásztó Város Önkormányzata képviselőtestületének Polgármesteri Hivatala látja el az alapítók által biztosítandó pénzügyi fedezet és az e célra kapott állami támogatás terhére. 2. A munkaszervezet keretében - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a pénzügyi fedezet biztosítása mellett - működnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai. 3. A hivatal, mint munkaszervezet feladata különösen: a) a Társulási Tanács üléseinek, döntéseinek előkészítése, b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit, c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, 4. A Polgármesteri Hivatal által a társulás működésével kapcsolatos feladatokat ellátó - foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat Pásztó Város Jegyzője gyakorolja.

14 14 V. A TÁRSULÁSI SZERVEK MŰKÖDÉSE A Társulási Tanács ülései 1. A Társulási Tanács a társulás döntéshozó szerveként, döntését ülésén hozza. 2. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a Társulási Tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti. 3. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni: a.) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal, b.) a társulási megállapodásban, vagy a Társulási Tanács által egyébként meghatározott időpontban c.) a társulási tagok egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára, annak kézhezvételét követő 15 napon belül d.) a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére, a kézhezvételtől számított 15 napon belül 4. A Társulási Tanács összehívása, az ülés előkészítése, az előterjesztések tartalmi és formai elvárásainak meghatározását a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 5. A Társulati Tanács ülése nyilvános. 6. A Társulási Tanács a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 7. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a társulási ülésen aláírásra kijelölt 2 társulási tanácstag írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalnak. A jegyzőkönyvre vonatkozó részletes szabályzatot a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 8. A Társulási Tanács, mint Kistérségi Fejlesztési Tanács a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint tartja üléseit, és hozza döntéseit, a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szabályzata alapján.

15 15 A tagok szavazatainak száma 1. A határozatképességet a tagnyilvántartásba bejegyzett szavazati jog és annak mértéke, valamint a jelenléti ív alapján kell megállapítani. 2. A Társulási Tanács tagjait megillető szavazatok mértékét a tagnyilvántartás tartalmazza. 3. A tagokat megillető szavazatszámait a lakosság arányában kell megállapítani úgy, hogy a tagot minden száz lakos után egy szavazat illeti meg. A szavazatszám kialakításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. 4. A szavazatok mértékét úgy kell meghatározni, hogy egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több, mint felével. A Társulási Tanács döntése meghozatalához szükséges szavazati arányok 1. A Társulás Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok több, mint felével rendelkező tag jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. 2. A javaslat elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. 3. Az összes szavazati arányhoz viszonyított minősített többségű szavazat szükséges a) a kistérség fejlesztését szolgáló pénzügyi hozzájárulást igénylő pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához; b) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása c) a évi CVII. tv. 7. /5/ bek. b., pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, d) abban az ügyben, amit a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz Minősített többséghez annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. 4. A határozathozatal során konszenzusra kell törekedni. Ennek érdekében a javaslat újratárgyalható. Ha az újratárgyalás során a konszenzust létrehozni nem lehetett, és a kisebbségi véleményt kifejtők nélkül is a cél megvalósítható, a Tanács azonos véleményen lévő tagjai és településeik a cél megvalósítása érdekében a feladatot megvalósíthatják, s az erre vonatkozó megállapodást megköthetik. Ha utóbb a megvalósulást követően a szolgáltatáshoz a kisebbségi véleményt kifejtő település csatlakozni kíván, csak akkor csatlakozhat, ha megfizeti azt az igazolt többletköltséget és Ptk. szerinti kamatát, mely azért merült fel, mert az Ő nem csatlakozása miatt az egy társulási tagra eső társulási költség magasabb lett.

16 16 A Társulás más szerveinek ülései 1. a) A Társulás elnökségének üléseit a Társulás elnöke hívja össze. Köteles összehívni a Társulási Tanács ülésének előkészítésére. A koordinációs ellenőrző elnökségi munka szervezése érdekében az elnök az elnökség ülését szükség szerint hívja össze. b) Az elnökség határozati munkáját alapvetően távközlési eszközök (telefon, ) igénybevételével végzi. Döntéseit írásban rögzíti, (jegyzőkönyv, vagy emlékeztető formájában) és felterjeszti a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalba 15 napon belül. c) Az elnökség-koordináló, döntés-előkészítő munkájáról a Társulási Tanács ülését folyamatosan tájékoztatja. 2. A tanács elnöksége, jegyzői kollégiuma, mikro-térségi társulása, ágazati bizottsága(i), eseti munkabizottsága határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntései javaslatok, amelyet a jelenlévő tagok egyszerű többsége szavazatával hoz meg. 3. A 2. pontban felsorolt szervek üléseit elnökük hívja össze. Összehívását a szervek bármely tagja a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Össze kell hívni az ülést akkor is, ha azt a felsorolt szervek tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza. VI. A TÁRSULÁS TAGJÁNAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A Társulás tagjának jogai 1. Képviselője útján részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Társulás szervezetének kialakításában. 2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire. 3. Teljes joggal képviseli saját önkormányzata érdekeit. 4. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét. 5. Igényelheti és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit. 6. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. 7. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket. 8. A Tanács, illetve annak felhatalmazása során az elnökség döntése alapján részesedhet a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.).

17 17 9. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely tagságának megfelelő kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő döntésének megtámadására. 10. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, továbbá betekinthet a Társulás irataiba. 11. A Társuláson belül egy-egy kérdésben kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére. 12. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből. A társulás tagjainak kötelességei 1. A Társulási Megállapodás és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása. 2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását. 3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése. 4. A Társulás határozatainak végrehajtása. 5. A befizetési kötelezettségek teljesítése. 6. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz. 7. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása. VII. A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA 1. A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozzák el. 2. Az alap a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon. 3. A közös pénzügyi alap elősegíti: - az önkormányzati közszolgáltatások biztosítása érdekében anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását, - egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, közös céljaik gyorsabb elérését, - települések összehangolt fejlesztéséhez és működtetéséhez anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását.

18 18 4. Lehetővé teszi, hogy a Társulás és annak pénzügyi alapja működésének ideje alatt a tagsági időtartamra átadott hozzájárulásból képzett közös alapból az alap tagjai a tanács rendelkezése szerint: - az alap forrását, forrásának meghatározott részét együttesen felhasználhassák, - tervezett céljaik megvalósításához vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást kaphassanak. 5. A közös pénzügyi alapban lévő összeget a Társulási Tanács által meghatározott céltól eltérően felhasználni nem lehet. 1. Kötelező befizetés A pénzügyi alap forrásai a) Évenként a tag az önkormányzati folyó évi költségvetési éve tervezésében szereplő lakosság szám után számított összeget köteles fizetni. Az alakulás időpontjában a társult települések felsorolását, lakosságszámát és a hozzájárulás összegét a 3. sz. melléklet tartalmazza. b) A befizetést minden évben négy részletben: - az első részletet: március 31-ig; - a második részletet: június 30-ig, a harmadik részletet: szeptember 30-ig, a negyedik részletet: december 31-ig kell befizetni a Pásztói Kistérségi Alap számlájára. Az alap számlája a Pásztói Város Önkormányzat költségvetési elszámolásának alszámlája. A számla elnevezése: Pásztói Kistérségi Alapszámla. c) A feladat ellátási költségek Társulási Tanács által megállapított összege. 2. Saját elhatározáson alapuló befizetés - a tag önkormányzatok átmenetileg szabad forrása meghatározott időre szóló átengedése meghatározott idejű forrásátadás a Társulás feladatai forrásai és fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében. 3. Egyéb: - állami támogatás, hozzájárulás, - állami pályázati forrás, - gazdálkodó vagy más szerv által biztosított támogatás vagy forrás, - a Társulás vagyonának hasznosításából vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka, - az alapból kihelyezett összeg hozadéka. 4. Az alapból az adott évben fel nem használt tőkét csak az állami vagy garantált 1 évnél nem hosszabb lekötésű állampapírba (állami kibocsátású értékpapírba) lehet befektetni. 5. Az alapba elhelyezett kötelező befizetés után kamat nem jár.

19 19 6. A számla feletti rendelkezési jogot a Társulás Tanácsának elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a munkaszervezet Társulási Tanács által ezzel megbízott dolgozói gyakorolják. Az ellenjegyzés jogát Pásztó Város Jegyzője, illetve a Pásztó Város Polgármesteri Hivatal gazdálkodási előírásaiban meghatározottak szerinti személy gyakorolja. Az alap működése 1. A Társulás költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A Tanács munkaszervezete útján gondoskodik a Társulás költségvetésének végrehajtásáról. 2. A Társulás éves gazdálkodásáról szóló beszámolót a Társulási Tanács fogadja el az egyes pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával. 3. Az alap kezelése, az alap felhasználására vonatkozó döntések meghozatala a Tanács feladata. Ennek körében a Tanács: - meghatározza a befizetések összegét, idejét, - gondoskodik az alapban lévő pénzek kezeléséről, - az alap fel nem osztható tőkéjét évenként %-osan meghatározza, - meghatározza a közös alapból finanszírozandó és finanszírozható kiadásokat, fejlesztési célokat, - elbírálja a konkrét támogatási igényeket, - odaítéli a vissza nem térítendő támogatásokat összegszerűen, cél megjelöléssel, - dönt a visszatérítendő támogatások odaítéléséről, meghatározza a visszaterítendő támogatások folyósításának részletes szabályait és visszafizetés feltételei és szabályait, - pénzpiaci műveletek végzésére felhatalmazást ad. 4. A gazdálkodás jogszerűségét 3-5 tagú pénzügyi bizottság ellenőrzi. Tagjait a Társulási Tanács választja meg, a Társulási Tanács tagjai közül a választásra vonatkozó, e megállapodásban rögzített szabályok szerint. Az pénzügyi bizottság jelentése mellett a Tanács elnöke évente írásban minden tagnak beszámol az alapban lévő pénz felhasználásáról, a gazdálkodó szervezet gazdálkodásáról, a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások felvételéről és törlesztéséről, az alapból teljesített közös célú kiadásokról, az alap teljes működéséről. 1. Visszatérítendő támogatás: A pénzügyi alap felhasználásának szabályai a) A pénzügyi alapból az önkormányzat saját céljai megvalósítására maximum 6 havi lejáratra visszatérítendő támogatást kaphat. A visszatérítendő támogatásra kiosztható pénzügyi forrás mértékét a Tanács állapítja meg. b) A pénzügyi alapból az önkormányzatok közös fejlesztési céljaik megvalósítására visszatérítendő támogatást kaphatnak. A visszatérítendő támogatások elbírálásánál elsőbbséget élvez, és kiemelt elbírálásban részesül a több önkormányzat területén élő lakosság közös érdekeit szolgáló fejlesztési célok megvalósítása. (Így pl.: közös

20 20 kommunális feladat ellátása, szilárd vagy folyékony szemétlerakó, szemétszállítás szervezése, települések közötti közlekedés feltételeinek javítása, összekötő út építése, helyközi közlekedés feltételeinek javítása, közös idegenforgalmi fejlesztés, közös idegenforgalmi programok szervezése, körzeti feladatokat ellátó intézmények ellátási színvonalának javítása érdekében szükséges beruházásokhoz forrás biztosítása, alapfokú oktatás, nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás közös szervezése, intézményrendszer létesítése, és fenntartása, foglalkoztatáspolitikai célkitűzések közös megvalósítása, helyi értékek védelme és más közös feladatok ellátása, stb.) c) A pénzügyi alap felhasználható kistérségi egy-egy, vagy több részterületre vonatkozó, továbbá átfogó fejlesztési, működtetési és fenntartási tervek kidolgozására. 2. Vissza nem térítendő támogatás: a) A megállapodást kötő önkormányzatok teljes körét érintő feladatok megoldásához a Tanács visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást is adhat. b) Amennyiben az alapot növelő nem a tagok által befizetett pénz kerül az alapba, úgy lehetőség van végleges vissza nem térítendő támogatás odaítélésére is. c) Célzottan az alapba befizetett összeg vissza nem térítendő támogatásként a célt megvalósító önkormányzatot (önkormányzatokat) illeti meg. 3. Közös intézmények fenntartása, finanszírozása: a.) a Társulás feladat-és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. b.) A közös intézmények fenntartása és finanszírozása, forrásai a vonatkozó állami költségvetési normatívákból történik. A normatívák és azok leigénylése, felhasználása és tervezése a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik. c.) A normatívák által nem fedezett fenntartású költségeket a Társulásban résztvevők a Társulás éves költségvetésének összeállítása során határozzák meg. A közös fenntartású intézmények normák által nem fedezett kiadásai forrásául a Társulás saját pénzügyi alapja vehető igénybe. Dönthet a Tanács pótbefizetésben is. A közösen fenntartott intézmények fejlesztési és felújítási szükségletét a Társulás költségvetésében kell megtervezni. A fejlesztés és felújítás kérdésében a Társulási Tanács dönt. A pénzügyi támogatás felhasználásának további szabályai 1. A cél vagy címzett támogatással megvalósuló, továbbá a megyei terület-fejlesztési tanács által vagy más központi szerv által támogatott beruházásokra vonatkozó pályázatok benyújtásánál a közös pénzügyi alapból folyósított, a Tanács által meghatározott pénz, az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül. E forrás mértékéig köteles valamennyi tag önkormányzat a támogatással megvalósuló beruházásra a Tanács döntésével egyező képviselő-testületi határozat meghozatalára. 2. Az egyéb központi kormányzati alapok támogatásával megvalósuló beruházások esetén, az erre vonatkozó pályázatok benyújtásával, a közös pénzügyi alapból folyósított és a

21 21 Tanács által meghatározott pénz az adott önkormányzat által folyósított saját forrásnak minősül. E forrás mértékéig köteles valamennyi tag önkormányzat a beruházásra vonatkozó tanácsi döntéssel azonos testületi döntés meghozatalára. 3. A kötelező befizetésekből képződő felosztható pénzösszeget a Tanács évente állapítja meg. 4. A támogatás feltételeit a Tanács határozza meg. 5. A támogatási szerződéseket a Tanács elnöke köti meg, s a gazdálkodási feladatokat ellátó Pásztó Város Polgármesteri Hivatala szabályzata szerint történik az ellenjegyzésük. A kötelezettségvállalás előtt a Pénzügyi Bizottság elnöke véleményezi. A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell: - a támogatás célját, - a támogatás összegét, - folyósításának, visszafizetésének időpontját, - a törlesztés évi összegét, - a fizetendő költség mértékét és az egyéb kikötéseket, szankciókat. 6. A támogatási igények elbírálásánál a támogatás feltételeinek és összegének megállapításánál körültekintően meg kell vizsgálni, hogy: - milyen cél megvalósítására igényli az önkormányzat vagy igénylik az önkormányzatok a támogatást, - az igény bejelentéséig az érintett igénylő önkormányzat, önkormányzatok milyen befizetést teljesítettek, - a támogatás visszafizetésének forrásait. 7. A pénzügyi alapban lévő összeg a Társulás vagyona, a tagok által befizetett részarányt végleges megszűnés esetén történő elszámolásnál lehet figyelembe venni. 8. A fel nem osztott, továbbá az alapban lévő pénzzel a pénzpiaci műveletek végzése a Tanács felhatalmazása alapján a Tanács elnökének írásos hozzájárulásával és az ellenőrző bizottság egy tagjának ellenjegyzése mellett történik (lekötés, állampapír vásárlás, stb.). Igénybejelentés 1. Az igények megfelelő rangsorolása és elbírálása érdekében a kérelemnek amelyet a tárgyév megelőző év utolsó tanácsi ülésére, rendkívüli esetben azonnal lehet előterjeszteni a következőket kell tartalmaznia: - az igényelt támogatással elérni kívánt célt, annak indokát, - a beruházás előkészítésére vonatkozó valamennyi iratot, adatot, - a beruházás forrásigényét, ütemezését, - az igényelt támogatás módját, összegét, - a kért folyósítási időpontot, - a pénzügyi igény indokolását,

22 22 - a támogatás visszafizetésére vonatkozó pénzügyi-gazdasági számításokat, annak reális biztosítékait. (Költségvetési rendelet csatolás, források, kiadások bemutatást, stb.) 2. Az igényeket és mellékleteit 3 példányban kell az ügyvitelt ellátó Pásztó Város Polgármesteri Hivatalának kell megküldeni. A Tanács döntéshozatali szabályai az alap felhasználása során 1. A döntéshozatalnál az általános tanácsi döntéshozatali szabályok szerint kell eljárni. 2. A Tanács döntéshozatalából kizárt az a tag, aki éves kötelező befizetési kötelezettségét nem teljesítette. A közös pénzügyi alap ügyviteli szabályai 1. A Tanács elnöke, illetve az ügyvitellel megbízott, a pénzügyi alap kezelésével kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: - megvizsgálja, hogy a benyújtott igények megfelelnek-e az elbíráláshoz szükséges tartalmi és alaki követelményeknek, - gondoskodik az esetleg szükséges kiegészítések beszerzéséről, felhívja kiegészítésre az igényt benyújtót, - elvégzi a szükséges összesítéseket és elemzéseket, - elkészíti az alap felhasználásával kapcsolatos beszámolót, - gondoskodik a pénzügyi alap alszámla könyveléséről, a pénzforgalom lebonyolításáról, - vezeti a szükséges nyilvántartásokat (tagnyilvántartás, stb.). 2. A pénzügyi alap pénzforgalmára és kezelésére a hatályos pénzügyi rendelkezések az irányadók. A társulás tagjának kilépése, kizárása esetén a vagyoni kérdések rendezése 1. Amennyiben a társult és kiválási szándékát szabályszerűen bejelentő önkormányzat a közös pénzügyi alap befizetésére vonatkozó részén belül bármilyen cél vagy más központi alapból vagy forrásból megvalósuló közös beruházásban vesz részt, a kilépés őt nem jogosítja fel arra, hogy a közös tanácsi döntéssel megvalósuló beruházásban az önkormányzati támogatást ne fizesse meg. 2. Ha a tag önkormányzat a Tanács döntése alapján visszatérítendő támogatásban részesült, és visszafizetési kötelezettsége még nem járt le, vagy azt nem teljesítette, úgy a Társulásból való kilépés jogával mindaddig nem élhet, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A teljesítést követően a kilépés lehetősége számára az általános szabályok szerint nyílik meg. 3. A kilépő tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak és az alaptőke elhelyezési pénzpiaci műveletekből származó bevételeinek a kapott végleges juttatásokkal és az alapkezelő kezelési költségeivel csökkentett összege.

23 23 Végleges juttatásnak minősül: a vissza nem térítendő támogatás, valamint a Tanács döntése alapján valamennyi tag közös céljait szolgáló kiadások, pl: közös tervek készítésének költségei, közös kiadványok költsége stb. 1. A Társulás megszűnik, ha: VIII. A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE - annak megszűnését valamennyi tag képviselő-testületi határozattal kimondja, és a Tanács ennek megfelelően határoz, - amennyiben tagjainak száma a évi CVII. tv. 1.. /2/ bek. a/ pontjában meghatározott szám alá csökken, illetve az általuk képviselt települések lakosságszáma nem éri el a /2/ bek. b/ pontjában meghatározott arányt. 2. A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a társulás és a pénzügyi alap fennállása alatt teljesített hozzájárulásaik arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani. 3. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerződésben osztják fel. 4. A felosztás elvei a következők: - Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások). - Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszűnéskor az önkormányzatot. 5. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. 6. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja. 7. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg.