A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) (EGT-vonatkozású szöveg)

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2015) 8943 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE 1.1. Általános háttér és célkitűzések A Bizottság október 20-án elfogadta a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendeletjavaslatát 1. A rendeletet (a továbbiakban: piaci manipulációról szóló rendelet) az Európai Parlament és a Tanács április 16-án fogadta el, az Európai Unió Hivatalos Lapjában június 12-én hirdették ki 2, és a rendeletet július 3-tól kell alkalmazni 3. A piaci manipulációról szóló rendelettel létrejött a bennfentes kereskedelemre, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére és a piaci manipulációra (piaci visszaélésre), valamint a piaci visszaélések megelőzésére szolgáló intézkedésekre vonatkozó közös szabályozási keret. A piaci manipulációról szóló rendelet célja az uniós pénzügyi piacok integritásának biztosítása, továbbá a befektetők védelmének és bizalmának erősítése. A piaci manipulációról szóló rendelet ezért megerősíti a jelenleg hatályos, a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló 2003/6/EK irányelvben 4 foglalt szabályozási keretet azáltal, hogy annak hatályát új piacokra és kereskedési stratégiákra terjeszti ki, továbbá azáltal, hogy a piaci visszaélések megelőzésére irányuló új előírásokat vezet be. A piaci manipulációról szóló rendeletnek mindenekelőtt az a célja, hogy a szabályozás lépést tartson a piaci fejleményekkel, továbbá, hogy az árutőzsdei piacokon és a kapcsolódó származtatott termékek piacain erősebb legyen a piaci visszaélésekkel szembeni fellépés, a szabályozók erősebb hatáskörökkel rendelkezzenek a vizsgálatok lefolytatása és a közigazgatási szankciók alkalmazása terén, valamint, hogy egyes kulcsfontosságú elemek például a jelentési és értesítési követelmények harmonizálva legyenek. A piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) szóló, április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 kiegészíti a piaci manipulációról szóló rendeletet azáltal, hogy a tagállamok számára előírja a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció bűncselekményként való, harmonizált meghatározásának kötelezettségét, és mindenekelőtt azt, hogy a piaci visszaélések legsúlyosabb eseteit a kiszabható legsúlyosabb büntetőjogi szankcióval sújtsák Jogi háttér A piaci manipulációról szóló rendeletben meghatározott követelmények részleteinek megállapítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott az Európai Unió működéséről Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés). COM(2011) 651 final. Az Európai Parlament és a Tanács április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., , 1. o.). Kivéve a 4. cikk (4) és (5) bekezdését, az 5. cikk (6) bekezdését, a 6. cikk (5) és (6) bekezdését, a 7. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (9), (10) és (11) bekezdését, a 12. cikk (5) bekezdését, a 13. cikk (7) és (11) bekezdését, a 16. cikk (5) bekezdését, a 17. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdését, a 17. cikk (3), (10) és (11) bekezdését, a 18. cikk (9) bekezdését, a 19. cikk (13), (14) és (15) bekezdését, a 20. cikk (3) bekezdését, a 24. cikk (3) bekezdését, a 25. cikk (9) bekezdését, a 26. cikk (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdését, a 32. cikk (5) bekezdését, és a 33. cikk (5) bekezdését, amelyek július 2-tól alkalmazandók. Az Európai Parlament és a Tanács január 28-i 2003/6/EK módosított irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) (HL L 96., , 16. o.). HL L 173., , 179. o. HU 2 HU

3 szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyekben a Bizottság rendelkezhet azon elemekről, amelyek tekintetében a társjogalkotók úgy ítélték meg, hogy a Bizottság részére az ehhez szükséges felhatalmazást meg kell adni. Ezen elemek közé tartoznak azok is, amelyek a piaci szereplők részére megkönnyítik a piaci manipulációról szóló rendeletnek való megfelelést és a rendeletnek az illetékes hatóságok általi végrehajtását, különösen az alábbi kulcsfontosságú területeken: a piaci manipulációról szóló rendelet 6. cikkének (5) bekezdése: a piaci manipulációról szóló rendelet hatálya alóli kivételnek a harmadik országbeli központi bankok és egyes állami szervek által monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikájuk keretében végrehajtott ügyletekre, megbízásokra és magatartásokra való kiterjesztése; a piaci manipulációról szóló rendelet 12. cikkének (5) bekezdése: a piaci manipulációról szóló rendelet I. mellékletében szereplő jelek pontos meghatározása azok elemeinek pontosítása, valamint a pénzügyi piacok technikai fejleményeinek figyelembevétele céljából; a piaci manipulációról szóló rendelet 17. cikkének (2) bekezdése: a bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség alkalmazása céljából a szén-dioxid-egyenérték és a névleges bemenő hőteljesítmény alsó küszöbértékének meghatározása; a piaci manipulációról szóló rendelet 17. cikkének (3) bekezdése: a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság meghatározása; a piaci manipulációról szóló rendelet 19. cikkének (13) bekezdése: azon körülmények meghatározása, amelyek fennállása esetén a kibocsátó engedélyezheti a tilalmi időszak alatti kereskedést, így többek között azon kivételesnek számító körülmények és ügylettípusok meghatározása, amelyek indokolttá tennék a kereskedés engedélyezését; valamint a piaci manipulációról szóló rendelet 19. cikkének (14) bekezdése: a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végzett olyan ügyletek típusainak meghatározása, amelyek értesítési kötelezettséget vonnak maguk után. A fenti kulcsfontosságú kérdéseken felül a piaci manipulációról szóló rendelet 6. cikkének (3) bekezdése a rendelet hatálya alóli mentességről rendelkezik az egyes tagállamok, a Bizottság vagy más hivatalosan kijelölt szerv vagy a képviseletükben eljáró személy kibocsátási egységeket érintő olyan tevékenysége tekintetében, amely az uniós éghajlatpolitika végrehajtására irányul a 2003/87/EK irányelvvel 6 összhangban. A piaci manipulációról szóló rendelet 6. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a piaci manipulációról szóló rendelet 6. cikkének (3) bekezdésben meghatározott mentesség olyan harmadik országok egyes kijelölt állami szerveire történő kiterjesztése érdekében, amelyek a 2003/87/EK irányelv 25. cikke szerinti megállapodást kötöttek az Unióval. A harmadik országok egyes kijelölt állami szerveire vonatkozó mentesség azt jelenti, hogy az Európai Unió által harmadik országgal kötendő kapcsolódási megállapodás esetén felhatalmazáson 6 Az Európai Parlament és a Tanács október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., , 32. o.). HU 3 HU

4 alapuló jogi aktusban kell meghatározni az érintett harmadik ország azon állami szerveit, amelyekre a piaci manipulációról szóló rendelet alkalmazása alóli mentesség vonatkozik. Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a 2003/87/EK irányelv egyfelől az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyvét megerősítő harmadik országokkal kötött, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és egy másik, üvegházhatású gázok kibocsátási egységségeinek kereskedelmére szolgáló rendszer közötti kölcsönös elismerés biztosítását célzó megállapodásokra, másfelől a kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és az azzal összeegyeztethető, másik országban vagy szövetségi szint alatti vagy regionális közigazgatási egységben létrehozott, a kibocsátást abszolút összkvóta megállapításával szabályozó és kötelező erejű, az üvegházhatású gázkibocsátással való kereskedést lehetővé tévő rendszerek közötti elismerését célzó megállapodásokra vonatkozik. A piaci manipulációról szóló rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor még egyetlen olyan megállapodás sem létezik, amely az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert összekapcsolná egy harmadik ország üvegházhatásúgázkibocsátás-kereskedelmi rendszerével. Továbbá a harmadik országokkal a kibocsátáskereskedelmi rendszereiknek az uniós rendszerrel való összekapcsolásáról folytatott tárgyalások nyomán mindeddig egyetlen megállapodást sem írtak alá. Mivel a piaci manipulációról szóló rendelet 6. cikkének (6) bekezdése szerinti felhatalmazás a mentességnek a kiterjesztését a kapcsolódási megállapodással már rendelkező harmadik ország kijelölt állami szerve tekintetében teszi lehetővé, ilyen kapcsolódási megállapodás hiányában jelen szakaszban erre vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem fogadható el. 2. AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK Az 1095/2010/EU rendelet 7 értelmében az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) a Bizottság független tanácsadó szerveként szolgál, és a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben. A piaci manipulációról szóló rendelet szerinti felhatalmazásából fakadó, a rendelet egyes elemeinek további pontosítására vonatkozó megbízatása teljesítése céljából a Bizottság felkérte az ESMA-t, hogy nyújtson számára szakmai tanácsot a piaci manipulációról szóló rendelethez kapcsolódó lehetséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan. A Bizottság hivatalosan október 8-án kérte fel az ESMA-t arra, hogy adjon szakmai tanácsot részére a piaci manipulációról szóló rendelethez kapcsolódó lehetséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan 8. Az ESMA november 14-én tette közzé vitaanyagát 9, amellyel kapcsolatban 50 válasz érkezett 10. Az érdekelt felek visszajelzései alapján az ESMA július 11-én konzultációs anyagot 11 tett közzé, amely Az Európai Parlament és a Tanács november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról (HL L 331., , 84. o.). A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendelethez kapcsolódó lehetséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó szakmai tanácsadás tárgyában az ESMAhoz intézett kérés. Elérhető az alábbi címen: Elérhető az alábbi címen: abuse_regulation_0.pdf. Elérhető az alábbi címen: ESMA/2014/808. Elérhető az alábbi címen: on_mar_draft_technical_advice_0.pdf. HU 4 HU

5 az érdekelt felekhez intézett célirányos kérdéseket tartalmazott október 8-án az ESMA nyilvános meghallgatást tartott a székhelyén. A konzultáció október 15-én zárult le. A válaszok európai és nemzeti szintű szakmai szervezetektől, valamint önálló eszközkezelő társaságoktól, bankoktól, befektetési vállalkozásoktól, biztosítóktól, szabályozott piacoktól és kereskedési rendszerektől, illetve a tudományos élet képviselőitől és állampolgároktól érkeztek. Az ESMA emellett konzultált az Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoporttal, amelyet az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján hoztak létre. A nyilvános konzultáció és az elvégzett munka alapján az ESMA február 2-án nyújtotta be a Bizottságnak a végső jelentését, benne az ESMA-nak a piaci manipulációról szóló rendelethez kapcsolódó lehetséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó szakmai tanácsaival 12. Szakmai tanácsa részeként az ESMA azt is kifejtette, hogy a konzultáció eredményeit miként vették figyelembe a végső jelentésben foglalt, a Bizottságnak benyújtott szakmai tanácsok kidolgozása során. Az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportja a február 11-i, április 23-i és május 19-i ülésén vitatta meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok legfontosabb elemeit. Emellett az egyes elemekről az Európai Parlament érintett tagjaival külön megbeszélések is folytak. A Bizottság által végzett előkészítő munka során folytatott megfelelő konzultációk, így többek között a szakértői egyeztetések alkalmával, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor és szövegezéskor a Bizottság szolgálatai gondoskodtak a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. 3. HATÁSVIZSGÁLAT A fent említett széles körű konzultációt és gyakorlati tesztelést egy hatásvizsgálati jelentés is kiegészítette. A Hatásvizsgálati Testület május 22-én kedvező véleményt fogalmazott meg. A hatásvizsgálati jelentés részletesen foglalkozott a felhatalmazáson alapuló rendelet különböző elemeivel, és az 596/2014/EU rendeletben meghatározott felhatalmazás végrehajtására legalkalmasabb szakpolitikai alternatívák értékelésére összpontosított. A felhatalmazáson alapuló rendelet célja a befektetők piaci visszaéléssel (bennfentes kereskedelem, bennfentes információk jogosulatlan közzététele és piaci manipuláció) szembeni védelmének biztosítása, valamint az uniós pénzügyi piacok átláthatóságának, integrációjának és integritásának javítása Költség-haszon elemzés A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatásvizsgálata az 596/2014/EU rendelethez kapcsolódó önálló kérdésekre vonatkozó szakpolitikai alternatívákat vizsgált, és mivel a hatásvizsgálatban elemzett kérdések mindegyike esetében csak egy szakpolitikai alternatívát választottak ki, az előnyben részesített alternatívák között viszonylag csekély mértékű összefüggés, átfedés vagy kölcsönhatás van. A hatásvizsgálat egy sor hatást, többek között a költségekre és hasznokra (költségmegtakarítások) gyakorolt hatásokat, a szociális hatásokat, a kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátóira gyakorolt hatásokat, a harmadik országokra gyakorolt hatásokat és az Unió versenyképességére gyakorolt hatást, továbbá a tágabb társadalmi hatásokat, például a környezeti hatásokat és az alapvető jogokra gyakorolt hatásokat is vizsgálta. A vizsgált 12 Final Report ESMA 2015/224. Elérhető a következő címen: HU 5 HU

6 szakpolitikai alternatívák összességében várhatóan hozzájárulnak majd a piaci integritás, az átláthatóság biztosításához és a pénzügyi piaci árképzés javulásához. Ezek a megoldások emellett mérsékelni fogják a megfelelés költségeit és hozzájárulnak az adminisztratív teher csökkentéséhez. Végezetül az előnyben részesített alternatívák várhatóan hozzájárulnak majd az 596/2014/EU rendelet eredményes végrehajtásához Szubszidiaritás és arányosság Az Európai Bizottság és az EU intézkedésének jogalapjával a piaci visszaélésről szóló rendeletjavaslatot kísérő hatásvizsgálat foglalkozik. Az intézkedés jogalapját a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási intézkedések elfogadása tekintetében az 596/2014/EU rendelet alapján a Bizottságra átruházott és körülhatárolt hatáskörök teremtik meg, amelyek alapján a meghatározott területeken felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy az 596/2014/EU rendeletet az Európai Unió egészében egységesen hajtsák végre. A szubszidiaritás elve szerint (az EUMSZ 5. cikkének (3) bekezdése) uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. A végrehajtási intézkedések megállapítása tekintetében felmerülő konkrét szakpolitikai alternatívák elemzése figyelembe veszi a szükséges harmonizáció pontos jellegét és mértékét, mindvégig tekintettel a szubszidiaritás elvére. Mindazonáltal tagállami szintre korlátozódó fellépéssel a pénzügyi piacok határokon átnyúló jellege miatt a kérdéseket nem lehetne eredményesen vagy hatékonyan kezelni, és az az egységes piac további tagolódásához vezetne, azaz a pénzügyi piacok átláthatóságára és integritására vonatkozóan eltérő szabályokat eredményezne a különböző tagállamokban, ami egyértelműen szembe menne az 596/2014/EU rendelet szövegével és szellemével. Más szóval, a szabályok további pontosítása hiányában fennmarad a kockázata annak, hogy a piaci manipulációról szóló rendeletet kísérő hatásvizsgálatban feltárt mögöttes problémákat nem kezelik megfelelően, és az 596/2014/EU rendelet szakpolitikai intézkedéseinek céljai nem teljesülnek. A hatásvizsgálat az arányosságot a szakpolitikai alternatívák vizsgálata keretében értékeli, megvizsgálva, hogy az egyes alternatívák milyen eredményességgel és milyen költségek mellett érik el a kitűzött célokat, biztosítva ezáltal, hogy az adott alternatíva ne haladja meg a szakpolitikai célok eléréséhez szükséges mértéket. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI 4.1. II. fejezet: Egyes harmadik országbeli állami szervek és központi bankok mentessége Az 596/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése mentességről rendelkezik egy tagállam; a KBER valamely tagja; egy vagy több tagállam minisztériuma vagy egyéb szerve vagy különleges célú gazdasági egysége, illetve a nevükben eljáró személy; vagy szövetségi tagállam esetében a szövetség tagja által monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája keretében végrehajtott ügylet, megbízás vagy magatartás tekintetében. A 6. cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kapott e mentességnek harmadik országok egyes állami szerveire vagy központi bankjaira történő kiterjesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A 6. cikk (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság jelentést készített és terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékelte a harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek és a központi bankok nemzetközi helyzetét. HU 6 HU

7 A jelentés összehasonlító elemzést adott egyes szerveknek és központi bankoknak a harmadik országok jogi keretén belüli helyzetéről, valamint az ezen állami szervek és központi bankok által az adott joghatóságokban kötött ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési előírásokról. A jelentés megállapította, hogy helyénvaló a 6. cikk (1) bekezdése szerinti mentességnek az érintett harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira való kiterjesztése. Az 596/2014/EU rendelet 6. cikke (1) bekezdése szerinti mentesség hatálya alá tartozó, harmadik országbeli állami szervek és központi bankok meghatározásával a felhatalmazáson alapuló rendelet ezen része eleget tesz az 596/2014/EU rendelet szerinti felhatalmazásnak III. fejezet: A piaci manipuláció tilalma Az 596/2014/EU rendelet 12. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kapott a piaci manipuláció I. melléklet szerinti jeleit meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az említett jelek elemeinek pontosítása, valamint a pénzügyi piacok technológiai fejlődésének figyelembevétele céljából. Az 596/2014/EU rendelet meghatározza a piaci manipulációnak minősülő tevékenységeket és a piaci manipulációnak tekintendő magatartási formákat, és rögzíti a hamis vagy félrevezető jelzésekre és az árfolyamrögzítésre utaló jelek, valamint a fiktív eszközöknek vagy a megtévesztés és félrevezetés egyéb formájának az alkalmazására utaló jelek nem kimerítő listáját (az említett rendelet 12. cikkének (1) (3) bekezdése és az I. melléklete). A piaci manipuláció 596/2014/EU rendelet I. mellékletben rögzített jeleinek meghatározásával a felhatalmazáson alapuló rendelet ezen része eleget tesz az 596/2014/EU rendelet szerinti felhatalmazásnak IV. fejezet: A kibocsátási egységek piacának egyes résztvevőire vonatkozó alsó küszöbértékek meghatározása a bennfentes információk nyilvános közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség alkalmazása céljából Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében a kibocsátási egységek piacának szereplője a saját vállalkozására vonatkozóan nyilvánosan közzéteszi a kibocsátási egységet érintő bennfentes információkat, ideértve a légiközlekedési tevékenységekkel, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelvben meghatározott létesítményekkel kapcsolatos információkat is. A közzététel kiterjed a létesítmények kapacitására és hasznosítására, ideértve a létesítmények leállására vonatkozó információkat is. Az 596/2014/EU rendelet ugyanakkor előírja, hogy a kibocsátási egységek piacának résztvevői nem tekintendők a kibocsátási egységek piaca szereplőjének, ha a létesítményeikből vagy légiközlekedési tevékenységükből származó kibocsátás nem éri el a szén-dioxid egyenérték alsó küszöbértékét, tüzelőberendezés üzemeltetése esetén pedig a névleges bemenő hőteljesítmény nem éri el az alsó küszöbértéket. A bennfentes információk közzétételére vonatkozó fenti követelményeket nem kell alkalmazni a kibocsátási egységek piacának azon résztevőire, amelyek nem tartoznak a kibocsátási egységek piacának szereplője meghatározása alá, mivel úgy kell tekinteni, hogy ezen résztvevők nem gyakorolnak jelentős hatást a kibocsátási egységek vagy az aukciós termékek árára. A felhatalmazáson alapuló rendelet ezen része eleget tesz az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti felhatalmazásnak, és megállapítja a kibocsátási egységek piacának szereplőire a bennfentes információk közzététele tekintetében alkalmazandó alsó küszöbértékeket. HU 7 HU

8 A felhatalmazáson alapuló jogi aktus külső vállalkozók (Europe Economics és Norton Rose Fulbright) által készített tanulmány alapján olyan küszöbértékeket állapít meg, amelyekkel a legnagyobb kibocsátók tartoznának a közzétételi követelmény hatálya alá, ugyanakkor a kisebb piaci résztvevők amelyek kibocsátása várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a kibocsátási egységek vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek árára mentesülnének a követelmény alól. A tanulmányt 2014 júliusában tették közzé, és az 6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak megfelelő küszöbértéket ajánlott. A kibocsátási küszöbérték MW névleges bemenő hőteljesítménynek megfelelő küszöbértéknek felel meg. A tanulmány eredménye szerint ezekkel a küszöbértékekkel 70 vállalat tartozna a közzétételi követelmények hatálya alá (mintegy 857 vállalat mentesülne azok alól), ezzel a évi kibocsátás nagyjából 70 %-a közzétételi követelmény hatálya alá tartozna V. fejezet: A bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság meghatározása Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a bennfentes információ késleltetett vagy késleltetni szándékozott nyilvános közzététele esetén értesítendő illetékes hatóságot. A 17. cikk (1) bekezdésének előírása alapján a pénzügyi eszköz kibocsátója a lehető leghamarabb tájékoztatja a nyilvánosságot azon meghatározott nem nyilvános árfolyamérzékeny, az említett kibocsátót közvetlenül érintő információkról, amelyek nyilvánosságra hozatala valószínűleg jelentős hatást gyakorolna az említett kibocsátó pénzügyi eszközeinek árfolyamára. A 17. cikk (2) bekezdése értelmében a kibocsátási egységek piacának szereplői is hasonló kötelezettséggel rendelkeznek. Az azonnali nyilvános közzétételi követelménytől eltérve, a 17. cikk (4) és (5) bekezdése alapján a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információ nyilvános közzétételét. Ilyen esetben a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének értesítenie kell a 17. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott illetékes hatóságot. Konkrétan a 17. cikk (4) bekezdése értelmében a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője saját felelősségére késleltetheti a bennfentes információ nyilvános közzétételét, ha például az azonnali nyilvános közzététel valószínűleg sértené a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének jogszerű érdekeit (folyamatban lévő tárgyalások, amelyekre kihathat az információk nyilvánosságra kerülése, vagy olyan esetek, amikor egy döntés vagy szerződés hatálybalépéséhez stb. a kibocsátó más testületének jóváhagyása szükséges, ezért az információ a véglegesítés előtt nem hozható nyilvánosságra). Ilyen esetekben, ha a kibocsátó vagy a kibocsátási egységek piacának szereplője késleltette a bennfentes információ közzétételét, a 17. cikk (4) bekezdése értelmében a kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének utólag kell tájékoztatni az illetékes hatóságot arról, hogy a bennfentes információt késleltetve tették közzé. Továbbá a 17. cikk (5) bekezdése értelmében, amennyiben a bennfentes információ közzététele azzal a kockázattal jár, hogy megrendül a kibocsátó és a pénzügyi rendszer stabilitása, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében a kibocsátónak előzetesen értesítenie kell a késleltetésre irányuló szándékáról az illetékes hatóságot, és a késleltetésre az említett illetékes hatóság jóváhagyásával kerülhet sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus annak biztosítására irányul, hogy az értesített egyetlen illetékes hatóság minden esetben a piaci felügyeletben leginkább érdekelt hatóság legyen, és hogy a kibocsátó ne mérlegelhessen. A kibocsátási egységek piacának szereplője esetében a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam HU 8 HU

9 illetékes hatóságának kiválasztása olyan megoldás, amely minden esetben biztosan egyazon illetékes hatóság kiválasztását eredményezi, ez pedig korlátozza a kibocsátási egységek piacának szereplőjére háruló adminisztratív terhet, biztosítva azt, hogy ne kelljen párhuzamosan több értesítést is küldenie különböző illetékes hatóságoknak VI. fejezet: Tilalmi időszak alatti kereskedés Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (11) bekezdése értelmében a vezetői feladatokat ellátó személy nem bonyolíthat ügyleteket az éves jelentésnek vagy az időközi jelentésnek a kereskedési helyszín szabályai vagy a nemzeti jog szerinti közzétételét megelőző harmincnapos tilalmi időszak alatt. Az ügyletek tilalmi időszak alatt történő bonyolítására vonatkozó tilalom ugyanakkor nem egy abszolút tilalom, ezért a 19. cikk (12) bekezdése rendelkezik e tilalom alóli mentességről. Ennek keretében a kibocsátó eseti alapon engedélyezheti a nála vezetői feladatokat ellátó személy számára a tilalmi időszak alatti kereskedést olyan kivételes körülmények például súlyos pénzügyi nehézség fennállása miatt, amelyek szükségessé teszik a részvények azonnali eladását. A tilalmi időszak alatti kereskedés kivételesen a kereskedés sajátosságai miatt is engedélyezhető, ha az például egy alkalmazotti részvényprogram vagy megtakarítási konstrukció keretében történik, vagy olyan ügyletek esetén, ahol az érintett értékpapírban lévő vagyoni érdekeltség nem változik. Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (13) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon körülmények meghatározásáról, amelyek fennállása esetén a kibocsátó engedélyezheti a tilalmi időszak alatti kereskedést. A felhatalmazáson alapuló rendelet ezen része eleget tesz a felhatalmazásnak, és meghatározza azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a kibocsátó engedélyezheti a tilalmi időszak alatti kereskedést VII. fejezet: A vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai A pénzügyi piacok átláthatóságára helyezett hangsúlyból kifolyólag az 596/2014/EU rendelet 19. cikke előírja, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek a részvényekre vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközeikre, vagy az ezekhez kapcsolódó más pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyleteikről értesíteniük kell a kibocsátót és az illetékes hatóságot. Hasonló értesítési kötelezettség vonatkozik a kibocsátási egységek piacának szereplőire is a kibocsátási egységekkel, az aukciós termékekkel vagy az ezekhez kapcsolódó származtatott termékekkel összefüggő ügyletek tekintetében. A kibocsátónak vagy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének biztosítania kell, hogy az értesítésben közölt információt haladéktalanul, de legkésőbb az ügylet időpontját követő három munkanapon belül közzétegyék. Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (7) bekezdése meghatározza az értesítési kötelezettséggel járó ügyletek három típusának nem kimerítő listáját: pénzügyi eszközök elzálogosítása vagy kölcsönzése, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy által végrehajtott ügyletek ideértve a mérlegelési jogkört gyakorló vezetők által végrehajtott ügyleteket is, valamint bizonyos életbiztosításokhoz kapcsolódó ügyletek. A felhatalmazáson alapuló rendelet ezen része eleget tesz az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (14) bekezdése szerinti felhatalmazásnak, és meghatározza az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusokat. HU 9 HU

10 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére, 12. cikke (5) bekezdésére, 17. cikke (2) és (3) bekezdésére és 19. cikke (13) és (14) bekezdésére, mivel: (1) Az 596/2014/EU rendelet számos, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdés tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásához szükséges hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot. Ezen kérdések az alábbi területeket érintik: egyes harmadik országbeli állami szerveknek és központi bankoknak a rendelet hatálya alóli mentessége, a piaci manipuláció jelei, a bennfentes információk közzététele tekintetében a kibocsátási egységek piacának szereplőire vonatkozó küszöbértékek, a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság meghatározása, a tilalmi időszak alatti kereskedés kibocsátó általi engedélyezéséhez szükséges körülmények, valamint a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai. (2) A tagállamok, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, minisztériumok és egy vagy több állam vagy az Unió egyéb szervei vagy különleges célú gazdasági egységei, illetve bizonyos egyéb közjogi szervezetei vagy a képviseletükben eljáró személyek nem korlátozhatók a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika végrehajtása során, amennyiben ezen műveletekre közérdekből és kizárólag e politikák érvényesítése jegyében kerül sor. (3) A közérdekből végrehajtott műveletek tekintetében az 596/2014/EU rendelet hatálya alóli mentesség az 596/2014/EU rendelet 6. cikkének (5) bekezdése alapján kiterjeszthető a harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre és a harmadik országok központi bankjaira, amennyiben eleget tesznek a vonatkozó követelményeknek. E célból a Bizottság 1 HL L 173., , 1. o. HU 10 HU

11 jelentést készített és terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékelte egyes harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek és a központi bankok nemzetközi helyzetét. A jelentés összehasonlító elemzést adott egyes szerveknek és központi bankoknak a harmadik országok jogi keretén belüli helyzetéről, valamint az ezen állami szervek és központi bankok által az adott joghatóságokban kötött ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési előírásokról. Az összehasonlító elemzésben a jelentés megállapította, hogy a monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika keretében végrehajtott ügylet, kiadott megbízás vagy tanúsított magatartás tekintetében alkalmazott mentességet helyénvaló kiterjeszteni ezen harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira is. (4) Meg kell határozni a harmadik országok mentesített állami szerveinek és központi bankjainak listáját, amely szükség szerint bármikor felülvizsgálható. (5) A hamis vagy félrevezető jelzésekhez és az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló, az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében szereplő jelek elemeinek pontosítása és a pénzügyi piacok technológiai fejlődésének figyelembevétele céljából elengedhetetlen pontosan meghatározni ezeket a jeleket. Ezért meg kell adni az említett jelek nem kimerítő listáját, benne az alkalmazott gyakorlatok példáival. (6) Egyes gyakorlatok esetében kiegészítő jeleket is meg kell határozni, mivel ezek egyértelművé tehetik és jól érzékeltethetik a szóban forgó gyakorlatokat. Ezek a jelek nem tekinthetők se kimerítő jellegűnek, se meghatározó jellegűnek, sem egy vagy több gyakorlati példára korlátozódónak. A gyakorlati példák önmagukban nem elegendők a piaci manipuláció megállapításához, viszont azokat figyelembe kell venni az ügyletek vagy a kereskedési megbízások piaci szereplők vagy illetékes hatóságok általi vizsgálatakor. (7) Az érintett pénzügyi eszköz vagy piac jellegét és egyedi sajátosságait figyelembe vevő arányos megközelítést kell követni. A gyakorlati példák a piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében megadott egy vagy több jeléhez is köthetőek, illetve azokat érzékeltethetik. Ennek eredményeképp az adott gyakorlat a piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott jelei közül akár többet is érinthet, attól függően, hogyan alkalmazzák azt, és így akár átfedés is előfordulhat. Ehhez hasonlóan jóllehet ez a rendelet külön nem foglalkozik ezzel bizonyos más gyakorlatok esetében akár a rendeletben meghatározott jelek mindegyike is érzékelhető lehet. Ebből kifolyólag a piaci szereplőknek és az illetékes hatóságoknak olyan további, külön nem meghatározott körülményeket is figyelembe kell venniük, amelyek az 596/2014/EU rendeletben meghatározott fogalom szerint piaci manipulációnak minősülhetnek. (8) Az e rendeletben ismertetett gyakorlati példák egyes esetekben kimerítik a piaci manipuláció fogalmát, vagy bizonyos elemeiket tekintve manipulatív magatartásnak tekinthetők. Más esetekben viszont e gyakorlati példák jogszerűnek tekinthetők, ha például a személy, aki olyan ügyletet köt, illetve olyan kereskedési megbízást ad, amely piaci manipulációnak minősíthető, bizonyítani tudja, hogy az ügylet megkötésére, illetve a kereskedési megbízás adására jogszerű indokai voltak, és az megfelelt az érintett piacon elfogadott gyakorlatnak. (9) A piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében megadott jeleire utaló gyakorlati példák felsorolásával összefüggésben az e rendelet II. mellékletében HU 11 HU

12 alkalmazott kereszthivatkozások az érintett gyakorlati példát és az adott példához kapcsolódó kiegészítő jelet egyaránt tartalmazzák. (10) A manipulatív magatartás e rendeletben meghatározott jeleivel összefüggésben a kereskedési megbízás kifejezés a megbízások valamennyi típusát magában foglalja, ideértve a kezdeti megbízásokat, a módosításokat, a frissítéseket és a megbízások visszavonását is, függetlenül attól, hogy a megbízást végrehajtották-e, függetlenül továbbá a kereskedési helyszínhez való hozzáféréshez, az ügylet végrehajtásához vagy a kereskedési megbízás beviteléhez használt eszköztől, valamint függetlenül attól, hogy a megbízást bevitték-e a kereskedési helyszín ajánlati könyvébe. (11) A kibocsátási egységek piacának szereplői alatt a kibocsátási egységek piaca résztvevőinek egy meghatározott körét kell érteni. A kibocsátási egységek piacának résztevői közül a bizonyos alsó küszöbértékeket meghaladó szereplők minősülnek a kibocsátási egységek piaca szereplőjének, és a bennfentes információk nyilvános közzétételére vonatkozó követelmények csak ez utóbbiak tekintetében alkalmazandók. Ezért az említett alsó küszöbértékeket egyértelműen meg kell határozni. (12) A bennfentes információnak az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti fogalommeghatározását követve, a kibocsátási egységek piaca szereplőjének eseti alapon kell megvizsgálnia, hogy az adott információ megfelel-e a bennfentes információ kritériumainak. Ez azt is jelenti, hogy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nem kell a fizikai műveleteire vonatkozó összes információt nyilvánosan közzétennie. A kibocsátási egységek piaca szereplőjének megfelelően értékelnie kell az adott információt, figyelembe véve a piaci körülményeket és azon külső tényezőket, amelyeknek az információ felmerülésekor hatása lehet a kibocsátási egység árára. (13) Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mentesség kizárja a kibocsátási egységek piaca szereplőjének meghatározásából a kibocsátási egységek piacának azon résztvevőit, amelyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vagy a felelősségi körébe tartozó létesítmény vagy légiközlekedési tevékenység kibocsátása az előző évben nem érte el a szén-dioxid-egyenérték alsó küszöbértékét, tüzelőberendezés üzemeltetése esetén pedig a névleges bemenő hőteljesítmény nem érte el az alsó küszöbértéket. Ebből kifolyólag az alsó küszöbértékek minden olyan tevékenységre vonatkoznak, ideértve a légiközlekedési tevékenységeket vagy azokat a létesítményeket, amelyek részben vagy egészben a kibocsátási egységek piacának adott résztvevője, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy amelyek üzemeltetéséért az adott résztvevő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása részben vagy egészben felelős. (14) Továbbá a követelmény alóli mentesség alkalmazása érdekében a szén-dioxidegyenértékre és a névleges bemenő hőteljesítményre vonatkozó éves küszöbértéket együttesen kell figyelembe venni. Ezért a 17. cikk (2) bekezdése szerinti közzétételi követelményeket már a két küszöbértékek egyikének túllépése esetén is alkalmazni kell. (15) A piac integritásának túlzott közzétételi követelmények előírása nélkül történő előmozdítása érdekében helyénvaló olyan szinten meghatározni az alsó küszöbértékeket, amely mellett a bennfentes információval valószínűleg nem rendelkező vállalatok mentességet élveznek. (16) Az alsó küszöbértékeket szükség esetén felül kell vizsgálni és értékelni kell működésüket többek között a kibocsátási egységek piaca átláthatóságának javítása HU 12 HU

13 tekintetében ideértve a bejelentett esetek számának és a rendszer működtetésével járó adminisztratív terheknek az értékelését is, továbbá a kibocsátási egységek piacának fejlődése és érettsége, a kibocsátási egységek piaca résztvevőinek száma és az adott vállalkozásra vonatkozó információk elérhetőségére és az árképzésre, illetve a kibocsátási egységek piacához kapcsolódó befektetési döntésekre gyakorolt hatás tekintetében. (17) Tekintettel az 596/2014/EU rendeletnek a pénzügyi eszközök tekintetében kibővített hatályára, továbbá arra, hogy a illetékes hatóság utólagos értesítésére vonatkozó előírás olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek kérték vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik valamely tagállam multilaterális kereskedési rendszerébe történő bevezetését, valamint arra, hogy ezen kibocsátók pénzügyi eszközei több tagállam kereskedési helyszíneire is be lehetnek vezetve, illetve azokkal több tagállam kereskedési helyszínein is kereskedhetnek, biztosítani kell, hogy az értesített egyetlen illetékes hatóság minden esetben a piaci felügyeletben leginkább érdekelt hatóság legyen, és hogy a kibocsátó ne mérlegelhessen. Ez a megközelítés a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalomkörére épül. (18) Az illetékes hatóságnak a bennfentes információ közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítésére vonatkozó, az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdése szerinti kötelezettség a kibocsátási egységek piacának szereplőire is vonatkozik. Az 596/2014/EU rendelet hatálya a kibocsátási egységek piacának azon szereplőire terjed ki, akik aktívak a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló aukciós termékek elsődleges piacán (az aukciókon ajánlatot tesznek) vagy a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló származtatott termékek másodlagos piacán. (19) Annak érdekében, hogy a kibocsátási egységek piacának szereplői biztosan be tudják azonosítani az egyetlen illetékes hatóságot, az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítések tekintetében illetékes hatóságnak a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságát kell választani az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban, nem pedig a kibocsátási egységek egyes kereskedési helyszíneinek illetékes hatóságát. (20) A kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságának kiválasztása olyan megoldás, amely minden esetben biztosan egyazon illetékes hatóság kiválasztását eredményezi, ez pedig korlátozza a kibocsátási egységek piacának szereplőjére háruló adminisztratív terhet, biztosítva azt, hogy ne kelljen párhuzamosan több értesítést is küldenie különböző illetékes hatóságoknak. (21) Kivételes körülmények között a kibocsátó engedélyezheti, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy részvényeit a tilalmi időszak alatt értékesítse. A kibocsátó eseti alapon adhat ilyen engedélyt, és az első számú feltétel az, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy a kereskedést megelőzően a kibocsátótól a kereskedésre engedélyt kért és kapott. Annak érdekében, hogy a kibocsátó vizsgálni tudja az egyes esetekben fennálló egyedi körülményeket, a kérelmet meg kell indokolni, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett ügylet leírását, és ismertetnie kell a körülmények kivételes jellegét. HU 13 HU

14 (22) A kereskedés csak olyan esetben engedélyezhető, ha az ügylet lebonyolításának engedélyezését kivételes okok alapján kérték. A mentességet szűken, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó tilalom alóli mentesség hatályának indokolatlan kibővítése nélkül kell értelmezni. Mentesség kizárólag rendkívül sürgető, ugyanakkor előre nem látható, kényszerítő és a vezetői feladatokat ellátó személy által nem befolyásolható körülmények között adható. (23) Amennyiben a vezetői feladatokat ellátó személy igazolni tudja az előre nem látható, kényszerítő és a saját ellenőrzésén kívül eső körülmények fennállását, a részvények eladása csak a szükséges pénzügyi erőforrások megszerzése céljából engedélyezhető. Ezeknek a körülményeknek a vezetői feladatokat ellátó személy által teljesítendő olyan pénzügyi kötelezettségvállalásból, például egy jogi úton érvényesíthető követelésből ideértve például a bírósági végzéseket is kell származnia, amelynek a vezetői feladatokat ellátó személy az érintett részvények eladása nélkül ésszerűen elvárható módon nem tud eleget tenni. A körülmények származhatnak olyan helyzetből is, amelybe a vezetői feladatokat ellátó személy a tilalmi időszak kezdete előtt került (például adókötelezettség), és amely olyan összegnek harmadik fél részére történő kifizetését teszi szükségessé, amelyet vagy amelynek egy részét a vezetői feladatokat ellátó személy a kibocsátó részvényeinek eladása nélkül nem tud finanszírozni. (24) Az alkalmazotti részvényprogram vagy megtakarítási konstrukció, részvénytartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság keretében vagy azzal összefüggésben végrehajtott ügyletek esetében meg kell állapítani, hogy ezeket az ügyleteket a kibocsátó engedélyezheti-e. Ezért bizonyos ügylettípusokat egyértelműen és részletesen meg kell határozni. Az ilyen ügyletek sajátosságai az ügylet jellegéhez (pl. vétel vagy eladás, opciós jog vagy egyéb jogosultságok gyakorlása), az ügylet időzítéséhez vagy ahhoz kötődnek, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy részt vesz-e az adott konstrukcióban. Az ügylet sajátosságait meghatározza továbbá, hogy az ügyletről és annak feltételeiről (pl. teljesítés napja, összege) ésszerű idővel a tilalmi időszak kezdete előtt állapodtak-e meg, illetve hogy az ügylet lebonyolítását ésszerű idővel a tilalmi időszak kezdete előtt tervezték-e és szervezték-e meg. (25) Emellett a vezetői feladatokat ellátó személy kezdeményezhet a vagyoni érdekeltségek megváltozásával nem járó ügyleteket, feltéve, hogy az érintett személy a tervezett ügylet lebonyolítását megelőzően kérte ehhez a kibocsátó engedélyét, és meg is kapta azt. Az érintett ügylet kizárólag az érintett eszköznek a vezetői feladatokat ellátó személy számlái közötti (például különböző konstrukciók közötti) átrendezésére vonatkozhat, és nem járhat az átcsoportosított eszközök árfolyamának változásával. Ez a megközelítés nem vonatkozik pénzügyi eszközöknek a vezetői feladatokat ellátó személy és más személy, különösen a teljes körűen a vezetői feladatokat ellátó személy tulajdonában lévő jogi személy közötti átruházására vagy a közöttük megvalósuló más például eladási és vételi ügyletekre. (26) Az 596/2014/EU rendelet előírja, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek az adott kibocsátó részvényeire vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközeire, vagy az ezekhez kapcsolódó más pénzügyi eszközökre vonatkozó, saját számlás ügyleteikről értesíteniük kell a kibocsátót és az illetékes hatóságot. A vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek értesíteniük kell a kibocsátási egységek piacának szereplőit a kibocsátási egységekre és az azokon alapuló aukciós termékekre vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott termékekre vonatkozóan kötött minden saját számlás ügyletről. HU 14 HU

15 (27) A kibocsátónál vagy kibocsátási egységek piacának szereplőjénél vezetői feladatokat ellátó személyek saját számlás ügyleteire, illetve a velük szoros kapcsolatban lévő személyek által kötött ügyletekre vonatkozó értesítések nemcsak a piaci szereplők számára jelentenek hasznos információt, hanem egyben az illetékes hatóságok számára is kiegészítő piacfelügyeleti eszközként szolgálnak. Az ügyletek tekintetében ezen személyekre vonatkozó értesítési kötelezettség nem érinti ezen személyeknek az 596/2014/EU rendelet szerint meghatározott piaci visszaélés elkövetésétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségét. (28) A vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végrehajtott ügyletekre vonatkozó értesítési kötelezettség a műveletek széles körére alkalmazandó, és a saját számlás ügyleteik mindegyikére vonatkozik. Következésképp helyénvaló meghatározni az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok általános, nem kimerítő listáját. Az értesítési kötelezettséggel járó konkrét ügylettípusok meghatározásával ez az intézkedés nemcsak, hogy elősegíti a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végrehajtott ügyletek teljes átláthatóságának megteremtését, hanem egyúttal csökkenti az értesítési kötelezettség kijátszásának kockázatát is. (29) Mivel a 19. cikk (14) bekezdése szerinti felhatalmazás értelmében szabályozandó ügyletek köre tág, és azt nem lehet kizárólag a 19. cikk (7) bekezdésében tételesen felsorolt három ügylettípusra korlátozni, helyénvaló meghatározni az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok általános, nem kimerítő listáját. (30) A feltételes ügyletek esetében értesítési kötelezettség az érintett feltétel vagy feltételek teljesülésekor keletkezik, azaz amikor az adott ügylet ténylegesen megvalósul. Ebből kifolyólag nem kell értesítési kötelezettséget előírni mind a feltételes ügylet megkötésére, mind a feltételes ügyletnek a feltételek teljesülésekor bekövetkező végrehajtására vonatkozóan, mivel az értesítés ily módon a gyakorlatban félrevezető lehetne, különösen akkor, ha feltételek nem teljesülnek és az ügylet ténylegesen nem valósul meg. (31) Az 596/2014/EU rendeletben meghatározott vonatkozó rendelkezések és felhatalmazások csak július 3-tól alkalmazandók. Ezért fontos, hogy az e rendeletben előírt szabályok ugyanettől a naptól kezdve legyenek alkalmazandók. (32) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapírbizottság szakértői csoportjának véleményével, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg az alábbiakra vonatkozóan: (1) az 596/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségek és tilalmak alóli mentességnek harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira történő kiterjesztése a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósságkezelési politika végrehajtása tekintetében; (2) a piaci manipuláció 596/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott jelei; (3) a kibocsátási egységek piacának szereplőire a bennfentes információk közzététele tekintetében alkalmazandó alsó küszöbértékek; HU 15 HU