NYÁR SZAPORÍTÓANYAG ÉS TELEPÍTÉSEK KOMPLEX VÉDELME

Átírás

1 A farostlemezgyártásban a környezetvédelmi követelmények elsősorban a száraz eljárás alkalmazása irányába hatnak. Ez a szennyezés mértékét számottevően csökkenti. A kongresszuson elhangzott közlés szerint azonban a nedves eljárásnak is kifejlesztették olyan technológiáját, amely a gyártás friss víz szükségletét 3 m^/tonnára csökkenti, a szennyezett víz kibocsátását teljesen megszünteti, s ezáltal számottevően mérsékli ennek az iparágnak a környezetre gyakorolt káros hatását. Dr. Keresztesi Béla :176.1 Populus NYÁR SZAPORÍTÓANYAG ÉS TELEPÍTÉSEK KOMPLEX VÉDELME Gergdcz József, Dr. Szontagh Pál Az ország nyár csemetekertjeinek rendszeres erdővédelmi ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy a nemesnyár anyatelepek anyatöveinek 10 15%-a évente gomba- és rovarkárosítás következtében kipusztul, a hajtások 15 40%na pedig károsításuk következtében dugványozásra alkalmatlanná válik. Az elültetett dugványok 15 30%-a gombakárosítás következtében nem ered meg. Az így keletkezett kár évi 5 6 millió dugványkiesés. Figyelembe véve a ráfordított költségeket, több mint egymillió Ft népgazdasági haszonkiesést jelent. Nyárfiatalosainkban átlagosan 10 20% rovar- és gombafertőzöttséggel és ennek következtében csemeték, fák pusztulásával vagy nagyobb mérvű növedék kieséssel kell számolni. Ez a kár koncentráltan kb. évi ha terület kiesésnek vagy pótlásnak felel meg, ami több millió Ft haszonkieséssel jár. A nagymérvű károk elkerülése, illetve csökkentése szükségessé tette a vegyszeres védekezési eljárások kidolgozását. A gomba- és rovarkárosítók elleni vegyszeres védekezések koordinálását pedig a gazdaságosság indokolja. A LEGVESZÉLYESEBB KÁROSÍTOK A nemesnyárakon előforduló legveszélyesebb gombakárosítók közül a Chondroplea populnea (Sacc.) (Kleb. Syn: Dothichiza populnea Sacc. et Br.) csemetekertekben és fiatalosokban egyaránt a legjelentősebb. A Cytospora-fajok közül a nyarakon többnyire a Cytospora chrysosperma (Pers.) Er. és a Cytospora nivea (Hoffm.) Sacc. károsít. A Marssonina brunnea (E. et. E.) Magn. a levélkárosítók közül az utóbbi években vált jelentőssé. A Melampsora sp. (Melampsora larici tremulae Kleb. Melampsora allii populina Kleb., Melampsora magnusiana, Melampsora pinitorqua Rostrup.) anyatelepeken és csemetekertekben okoznak jelentősebb károkat a korai levélhullás előidézésével. A nemesnyár anyatelepek és nyárfiatalosok rovarkárosítói közül a Cryptorrhynchus lapathi a nyáranyatelepek legveszélyesebb rovarkárosítója, de nyárfiatalosokban és nem megfelelő termőhelyen álló középkorú állományokban is

2 érzékeny károkat okozhat. A Paranthrene tabaniformis az 1 5 éves nemesnyárfiatalosok és új telepítések legveszélyesebb kultúrarontó rovarkártevője. A Saperda populnea kimondottan kultúrarontó károsító. Csak az 1 2 éves hajtásrészeket támadja meg. A Saperda carcharias és az Aegeria apiformis nyárállományainak gyakori és veszélyes élettani és farontó károsítói. Károsításuk az állományok 3 4. évétől jelentkezik és a legidősebb állományokban is megtalálható. A GOMBAKÁROSÍTÓK ELLENI VÉDEKEZÉSI KÍSÉRLETEK Csemetekertekben a dugványpusztulást előidéző Chondroplea populnea ellen 1965 óta folyamatosan végezzük a dugványkezelési és fertőtlenítési kísérleteket. A kísérletek során ezideig kb db nyárdugványt használtunk fel. A sokféle kezelés közül következetesen jó eredményt adott a dugványoknak közvetlenül a dugványvágás utáni fertőtlenítése. A védekezés sikeressége elméletileg azzal magyarázható, hogy éppen a dugvány vágás idején van a gomba fő fertőzési időszaka, és emiatt nagymértékű az emberek keze és szerszámai által főleg dugvány végeken keresztül történő gombafertőzés. A 0 "C feletti helyiségekben a spórák 1 2 óra alat csírázásnak indulnak, ezért a megkésett védekezés hatástalan. Az és évi ún. dothichizás" években ezzel az eljárással a kontrollhoz képest 40 45%-kal jobb megeredést értünk el. Az eddigi eredmények alapján üzemi alkalmazást a vízvesztés elkerülésére tett javaslatokkal párhuzamosan bátran ajánlhatjuk. A nyár-anyatelepek levélgombakárosítóinak leküzdésére különböző permetezőszerekkel májustól augusztus végéig végrehajtott permetezésekkel végeztünk kísérleteket. A kísérletek tanulsága szerint a havonta két alkalommal megismételt permetezés különösen a Maneb 80 (0,5%) permetezőszerrel csaknem tökéletes védettséget biztosít. Marssonina ellen a havi egyszeri védekezés is jó eredményt ad. A kísérleti területek meglehetősen erős levélgomba fertőzöttsége ellenére az anyatövek vesszőinek hosszában szignifikáns különbség nem mutatkozott. A védekezések elvégzésének a tartaléktápanyag raktározódás és a vesszők beérésének elősegítése végett volna jelentősége. Nemesnyár telepítéseinkben és fiatalosainkban bizonyos években, de különösen a nyarak számára nem megfelelő termőhelyen a legnagyobb gondot a nyárkéregmegbetegedések okozzák. A csemeték gombatámadás miatti pusztulása, a fiatal fácskák megbetegedésének megelőzése érdekében kezdtük meg őszén a csemetekezelési és állománypermetezési kísérleteket. Ezeknek a kísérleteknek elméleti jelentőségük is van, elősegítik a fertőzési időszak pontosabb meghatározását, tehát a károsítóra vonatkozó élettani ismeretek bővítését. Irodalmi adatok és saját megfigyeléseink szerint a Chondroplea populnea fertőzési időszaka novembertől általában március végéig tart, tehát főleg a téli időszakra esik. Ez természetesen a károsító elleni védekezéseket nagyon megnehezíti. Kísérleteinkben a kezelések időpontját tehát úgy kellett megválasztanunk, hogy azok alkalomadtán üzemileg is kivitelezhetők legyenek. Ezért esett a választásunk a lombhulláskor (okt. közepe), lombhullás után (nov. közepe) és tavasszal (illetve az erdősítés előtt) elvégzett vegyszeres védekezésekre. Az állománypermetezési kísérletet Keszthely, a csemetekezelési kísérletet Zalagyömörő község határában állítottuk be kb. 1 1 ha-os területen. Az utóbbit később állománypermetezési kísérletként kezeljük. A kísérletet ötszörös ismétléssel, véletlen blokkelrendezésben telepítettük.

3 A ROVARKÁROSÍTÓK ELLEN/ VÉDEKEZÉSI KÍSÉRLETEK Nyáranyatelepeken a rovarkárosítók elleni vegyszeres védekezést 1961-ben kezdtük meg. A vegyszerek ölőhatásának laboratóriumi vizsgálata alapján a félüzemi szabadföldi kísérletekhez a parathion tartalmú inszekticideket, ezek közül is a legjobb eredményt adó Wofatox-ot választottuk. Fő célunk a C. lapathi, mint az anyatelepek l e g v e s z é l y e s e b b rovarkárosító ja elleni irtó és m e g előző védekezési eljárás kidolgozása volt. Álcák ellen mint irtó védekezés az április elején Wofatox %-os szuszpenziójával végzett permetezés adta a legjobb eredményt. A anyatövekből kibújó bogarak irtására és a peterakás megakadályozására megelőző védekezésként a július közepén végzett és augusztus elején megismételt 2 3%-os Wofatox-30 permetezés bizonyult a legeredményesebbnek. A három éven át megismételt védekezési kísérletek rendszeresen 94 98% eredménnyel jártak. A Wofatox-30" 1%-os szuszpenziójával végzett kísérleteink viszont mind az álcák, mind a bogarak ellen csaknem teljesen eredménytelenek voltak. A P. tabaniformis, A. apiformis és S. carcharias ellen az imágók repülési idején (május július között) havonta egyszer végzett permetezés Wofatox %-os szuszpenziójával eredményes megelőző védekezésnek bizonyult. Irtó védekezésre azonban az álcák és hernyók kétéves fejlődését figyelembe véve csak 50%-ban alkalmas. A nyáranyatelepek rovarkárosítók elleni vegyszeres megvédését megoldottuk és azt a gyakorlatnak átadtuk. Nemesnyár-fiatalosokban a P. tabaniformis és S.populnea ellen folynak megelőző vegyszeres védekezési kísérletek, 1967 óta üzemi méretben. A kísérletekhez a legjobban bevált parathion tartalmú inszekticidek a Wofatox-30 és Foszfotion 2 3%-os szuszpenzióját használtuk. A permetezés idejét a bogarak repülési és peterakási ideje alatt a vegyszer hatástartósságának és ölőhatásának figyelembevételével választottuk meg. A védekezési kísérletek eddigi eredményei azt mutatják, hogy sima dugványról és visszavágott gyökeres dugványról származó nyárfiatalosokat biztonságosan 84,7-től 100% hatásfokkal meg lehet védeni a P. tabaniformis és S. populnea károsításától. A szálában hagyott botdugványról és visszavágás nélküli csemetékből nevelt nyárfiatalosokban végzett megelőző vegyszeres védekezések szintén megbízható 71,5 100% hatásfokú védettséget nyújtottak. A leggyengébb hatásfokú százalékos védettséget a már csemetekorban P. tabaniformis hernyóval igen erősen fertőzött suhángokon kaptuk. A védekezés viszonylag alacsony hatásfokának egyik oka a suhángoknak nyáron történt nyesése volt. A megelőző eljárás esetenként irtóvédekezésre is alkalmas volt. A kísérletek alkalmával a fejlett, másodéves hernyóknak 43 50%-át pusztította el. A vegyszeres védekezés 3-szori ismétlése május közepe, június közepe és július eleje elegendőnek bizonyult. Az S. populnea ellen elég egy évig az ültetés évében végezni, mivel a bogarak 2 cm-nél vastagabb hajtásba csak nagyon ritkán petéznek. A P. tabaniformis ellen legalább két évig kell védekezni. A nyarakon A KOMPLEX VÉDEKEZÉSI KÍSÉRLETEK ÉS A VÁRHATÓ EREDMÉNYEK előforduló rovar- és gombakárosítók ellen kidolgozott eredményes, illetve jónak mutatkozó, egyre gyarapodó védekezési technológiák szükségessé tették azok koordinálását, esetleges egyszerűsítésüket. Ez vetette fel a komplex védekezések lehetőségének kérdését.

4 A rovar- és gombakárosítók ellen együtt végzett vegyszeres védekezéseket 1968 őszén kezdtük meg. Ezek a kísérletek egyelőre a legveszélyesebb rovar- és gombakárosítók ellen irányulnak (C. lapathi, S. populnea, P. tabaniformis és Chonroplea populnea). A rovarok elleni korábbi kísérleteink révén már kidolgozott védekezési technológiák állnak rendelkezésünkre. A Chondroplea populnea ellen végzett részletesebb kísérletek a komplex kísérletekkel párhuzamosan folynak a gyorsabb eredmény elérése érdekében. A részletesebb kísérletek kezelési változatai közül a komplex kísérletekben csak az előreláthatóan biztos eredményt adók szerepelnek. A védekezéseket a gombakárosító részéről sem kezdtük teljesen tiszta lappal. Rendelkezésünkre álltak az irodalmi adatok és saját élettani megfigyeléseinken kívül az eredményes dugványfertőtlenítési kísérletek adatai. A kísérleteink céljára permetezőszerül olyan rovar-, illetve gombaölőszert választunk, melyek egymással keverhetők. Ezáltal a vegyszeres védekezések száma és költsége is csökkenthető. így esett a választásunk a Wofatox-30-ra, melyet 3%-os koncentrációban, és a Maneb 80-ra, melyet 1%-os koncentrációban használunk. A kísérletek helyei: Balatonfelvidéki EFAG, Fenékpuszta 1 ha és Felsőtiszai EFAG, Tiszadob 22/e 1 ha. 1 ha, Zalagyömörő Az általános kezelési változatok sémája: permetezés csak rovarölőszerrel, Wofatox-30 3%-kal lombhulláskor (okt. második fele); permetezés Maneb 80 1% és Wofatox-30 3%-kal lombhulláskor (október második fele); permetezés Maneb 80 1% és Wofatox-30 3%-kal lombulláskor, a következő évben május, június végén Wofatox-30 3%-kal; permetezés Maneb 80 1%-kal lombhulláskor (október második fele); permetezés csak rovarölőszerrel tavasszal (április végéig) Wofatox-30 3%- kal; permetezés Maneb 80 1% és Wofatox-30 3%-kal tavasszal április végéig; permetezés Maneb 80 1% és Wofatox-30 3%-kal tavaszai április végéig, és május, június végén csak Wofatox-30 3%-kal; permetezés Maneb 80 1%-kal tavasszal április végéig; kontroll. A kísérleteket 5-szörös ismétléssel, véletlen blokkelrendezésben létesítettük. A KÍSÉRLETEK JELENTŐSÉGE Nyáranya-törzstelepekre és a körzeti csemetekertek részére a későbbi esetleges módosítás lehetőségének fenntartásával már kidolgoztuk a következő, rovar- és gombakárosítók elleni legkorszerűbb, együttes védekezési eljárást: január: dugványfertőtlenítés (Chondroplea és Cytospora ellen az alább ismertetett technológia szerint) február: ua. március: ua. április: az anyatövek permetezése 3%-os Wofatox-30-cal (rovarkárosítók ellen) május: semmi június: Wofatox-30 3% + Maneb 80 1%-kal anyatövek (rovarok ellen) és levelek (levelészek és levélkárosító gombák ellen) permetezése július: ua. augusztus: ua. szeptember: Maneb 80 1%-kal a vesszők permetezése (Chondroplea fertőzés ellen) október: ua. november: ua. Vegyszermenynyiség: 1 ha anyatelep egyszeri permetezéséhez kb. 4 6 hl permetté szükséges. A Wofatox-30 + Maneb 80-al együtt történő permetezéskor vízbe 3 kg

5 Wofatoxot és 1 kg Maneb-et kell feloldani és ezt az emulziót kipermetezni. A Wofatox-30-ból négyszeri permetezéshez összesen kg a Maneb 80-ból kg szükséges. A vegyszer kiszórása ott, ahol a gépesítésre lehetőség van, a T 4 K 10-es kistraktor és Szabolcs-típusú permetező munkagéppel vagy háti motoros permetezőgéppel történhet. Ahol erre nincs lehetőség, ott a Spray Mec olasz műanyagtartályos háti permetezőgépek beszerzését javasoljuk. Mivel a Wofatox-30 erős méreg, ezért a munkavédelmi előírások maradéktalan betartására fokozott mértékben kell ügyelni. A dugvány fertőtlenítés technológiája: a kötegelt dugványokat minimum 5 óra hosszat Maneb 80 2%-os oldatával áztatjuk. A fertőtlenítés közvetlenül a dugványvágás után (1 2 napon belül) történjék. Egy oldat három dugványtétel fertőtlenítéséhez elegendő. A fiatalosokban, a Chondroplea fő károsítási helyein a volt mocsaras területek ny árasaiban (Hanság, Kis-Balaton környéke) és az ártéri nyárasban az ország többi területéhez viszonyítva sokkal erősebb a C. lapathi, de az egyéb rovarkárosítás is. Különösen ezeken a területeken várunk eredményt a vegyszeres védekezésektől, bár mocsaras területeken a termőhely döntő befolyása miatt túlzott reményeink nem lehetnek. A nyarak számára kitűnő termőhelyű árterületek 1 5 éves nyárfiatalosaiban és a telepítésekben azonban mindenképpen pozitív eredményre számítunk. Itt ugyanis a diszpozíciót nem kimondottan a termőhely, hanem a sajátos ártéri körülmények (ápolatlanság, árvíz) okozza. Vegyszeres védekezéssel fiatalkori, különösen fogékony stádiumban segítenénk át az állományokat, illetve növelhetnénk a telepítések megeredését. A gazdasági hasznon kívül elméleti jelentősége is van ezeknek a kísérleteknek. Különösen a még sok tekintetben ismeretlen biológiájú gombakárosítók fertőzési viszonyaira vonatkozóan kaphatunk hasznos adatokat. repifaz Pl., d-p Conmaz 77.: MATEPHAJ1 fljljq PA3MHOWEHHH TOnOJifl HKOM1TJ1EKCHA51 3A- UIHTA nocaaok HaHöojree onachbie rphöbi-bpezurrejih BCTpeMaiomMecH Ha BbicoKocopTHbix Tonojtflx cneayiomme: Chondroplea populea, Cytospora chrysosperma, C. nivea, Marssonina brunea, Melampsora speciesek. JXjíh MaTOMHbix H Mojroflbix njrahtauhh Hanőojiee onachbimm BpeaHTejiíiMH-HaceKOMbiMH HBJIHIOTC^: Cryptorrhynchus lapathi, Paranthrene tabaniformis, Saperda carcharias u S. populnea, Aegeria apiformis. ycneujho npoujjih onbitbi XHMHMCCKOH 3amHTbi npothb BpeAMTejieH-HaceKOMbix H rpnöob. C 1968 r. Ha Tep- PHTOPHH 1 1 ra yctahobjiehbi onbitbi no KOMnjieKCHOíí 3amHTe. BbipaöoTaHHyio TexHOjiornK> MOWHO pekomeh- AOBaTb fljifl npakthmeckoro ncnojib30bahhh. Gergácz, J. Szontágh, P.: COMPLEX PROTECTION OF THE PROPAGATING MATERIAL AND PLANTATION WITH POPLARS. The most dangerous fungál diseases of poplars (P. Euramericana) are those caused by Chondroplea populea, Cytospora chrysosperma and nivea, Marssonia brunea and the Melampsora species. The most dangerous Insect pests of poplar stoolbeds and plantations are the Crytorrhynchus lapathi, the Paranthrene tabaniformis, the Saperda carcharias and populnea, as well as the Aegeria apiformis. Experiments on the chemical control of both the insects and fungi proved to be effeetive. Experiments on complex protecting against the diseases have been set out on sample plots of one hectare each in The teehnology elaborated could be recommended for the practice. Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián c jubileumi évkönyv az Erdészeti és Faipari Egyetem Jegyzeteladójánál (9401 Sopron Pf.: 132) még kapható.