A NÖSZTÉP PROJEKT KONCEPCIONÁLIS ÉS MÓDSZERTANI KERETEI RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ
|
|
- Benedek Lakatos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KEHOP A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HOSSZÚ TÁVÚ MEGŐRZÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, VALAMINT AZ EU BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG STRATÉGIA 2020 CÉLKITŰZÉSEINEK HAZAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ STRATÉGIAI VIZSGÁLATOK NEMZETI ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSOK TÉRKÉPEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PROJEKTELEM (NÖSZTÉP) II/1E A NÖSZTÉP PROJEKT KONCEPCIONÁLIS ÉS MÓDSZERTANI KERETEI RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ KEDVEZMÉNYEZETT: FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM BUDAPEST, JÚNIUS 8. VERZIÓ: V 1.0 KÉSZÍTETTE: ARANY ILDIKÓ, ASZALÓS RÉKA, BERECZKI KRISZTINA, CZÚCZ BÁLINT, KALÓCZKAI ÁGNES, KISS MÁRTON, KOVÁCS ESZTER, KOVÁCS-HOSTYÁNSZKI ANIKÓ, MARJAINÉ SZERÉNYI ZSUZSANNA, SOMODI IMELDA, VÁRI ÁGNES, ZÖLEI ANIKÓ
2 A Nemzeti Ökoszisztéma-Szolgáltatás Térképezési és Értékelési Program (NÖSZTÉP) célja a Magyarország szempontjából leginkább fontosnak és relevánsnak tartott ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése és térképezése a közti időszakban. Ennek szakpolitikai háttere az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia ( ) 2. céljának 5. intézkedése, ami előírja a tagállamok számára, hogy térképezzék fel és értékeljék a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotát, határozzák meg a szolgáltatások gazdasági értékét, és tegyék lehetővé, hogy 2020-ig ezek az értékek beépüljenek az uniós és nemzeti szintű elszámolási és jelentéstételi rendszerekbe. A magyarországi munka a Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok c. projekt (KEHOP ) keretei között zajlik. A projekt előkészítő évének feladatai közé tartozik a koncepcionális keretek lefektetése, a fogalmi kérdések és az elméleti háttér tisztázása. Ennek a jelentősége ebben az esetben azért különösen nagy, mert az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésében és térképezésében az interdiszciplináris jelleg és a szolgáltatások sokfélesége miatt napjainkra rendkívül széles módszertani eszköztár alakult ki. Ezt szolgálja a teljes NÖSZTÉP projekt elméleti hátterét összefoglaló Koncepcionális és módszertani keretdokumentum, amelynek főbb elemeit az alábbiakban röviden ismertetjük. Az ökoszisztéma-szolgáltatások a nemzetközi környezetpolitikában Az ökoszisztéma-szolgáltatások nemzeti szintű értékelési és térképezési munkáinak fontos nemzetközi szakpolitikai előzményei vannak. A 2000-es évek első felében ENSZirányítással készültek a Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés (Millennium Ecosystem Assessment) felmérései és dokumentumai. Ezek azóta is a legmeghatározóbb szakmai anyagok között szerepelnek a szakterület számára, és egyben a különböző szakpolitikai színtereken is fontos helyet jelöltek ki a következő évekre. Hasonló felépítésű nemzetközi kutatási kezdeményezés volt az Ökoszisztémák és Biodiverzitás Gazdaságtana (The Economics of Ecosystems and Biodiversity) program ( ). Ennek középpontjában a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésének közgazdaságtani vonatkozásai voltak, hangsúlyosan szerepeltek a pénzbeli értékelés módszertani kérdései és az ökoszisztéma-szolgáltatások degradálódásának gazdasági következményei. Az ökoszisztéma-szolgáltatások megfelelő értékelési módszerei, és az így meghatározott természettudományos és monetáris értékek részévé válhatnak a különböző területi szintek számviteli rendszereinek. Ez lehet az egyik legoperatívabb módja az ökoszisztémaszolgáltatás-értékelés döntéselőkészítési célú alkalmazásának, ugyanakkor ehhez jól lefektetett, konzisztens módszertani háttérre van szükség mind természettudományos, mind gazdaság- és társadalomtudományi oldalról. Ezzel kapcsolatos szakmai előzménynek tekinthető a Környezeti-Gazdasági Számlák Rendszerének (System of Environmental-Economic Accounts) fejlesztése, ami kezdetben szintén az ENSZ égisze alatt zajlott. Elsősorban ennek dokumentumaira alapozva zajlanak a módszertani fejlesztések az Európai Unióban és országos szinteken is az ökoszisztéma-számlák kialakítására és azoknak a nemzeti számlarendszerekbe való beépítésére. Az ökoszisztéma-szolgáltatások szakpolitikai megjelenésének egyik legfontosabb színtere a különböző nemzetközi szervezetekhez, egyezményekhez köthető biodiverzitás 2
3 stratégiák. A Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity) keretében alkotott, as időszakra szóló Biodiverzitás Stratégiai Terv kiemelten kezeli az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és annak a biológiai sokféleséggel való kapcsolatait. Magyarország szempontjából értelemszerűen a legnagyobb jelentőséggel az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája bír, ami szintén 2020-ig jelölt ki célkitűzéseket, köztük a zöld infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésére és térképezésére vonatkozóan, aminek teljesítését a NÖSZTÉP projekt szolgálja. Az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biodiverzitás védelme nemzetközi szakpolitikai-szakértői testületek munkájában is megjelenik. Az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) az általános és tematikus állapotfelmérések és szcenárióelemzések mellett törekszik a tudományos és a közpolitikai szféra ezzel kapcsolatos párbeszédének elősegítésére, valamint a különböző tudásrendszerek ismereteinek, különös tekintettel a hagyományos ökológiai tudás integrálására. A NÖSZTÉP projektben tervezett munka szempontjából a legrelevánsabb szakpolitikai-szakértői testület a MAES Munkabizottság (Working Group on Mapping and Assessment of Ecosystems and their Services MAES). Ennek feladata az EU Biodiverzitás Stratégiájában foglalt célkitűzések teljesítésének koordinálása, az uniós és nemzeti keretek között zajló munkák szakmai támogatása. A MAES Munkabizottság fektette le az ökoszisztéma-térképezés és -értékelés szisztematikus folyamatának menetét, amelyet a tagállami szintű értékelések (így a NÖSZTÉP projekt is) követnek (1. Térképezés, 2. Ökoszisztémaállapot-értékelés, 3. Ökoszisztémaszolgáltatás-becslés). Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik értékelésének koncepcionális keretei a NÖSZTÉP projektben Az ökoszisztéma-szolgáltatások rendszerszemléletű értékelésében az egyik legfontosabb elméleti modellnek az ún. kaszkád keretrendszer tekinthető. Ez az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításának leírása mellett fontos, az értékelésben figyelembe veendő gyakorlati szempontokat is jelent. A kaszkád modell lényege, hogy az ökoszisztémák állapota a szolgáltatásnyújtó-képességen keresztül befolyásolja a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások mennyiségét, ezáltal pedig a jóllét fenntartását vagy növelését (a kaszkád-modell ábrája és bővebb magyarázata megtalálható a Koncepcionális és módszertani keretdokumentum fejezetében). Ebben a keretrendszerben jól elhelyezhetők a természetvédelem szempontjai (pl. a biodiverzitás, mint egy fontos ökoszisztéma-állapotjelző) és a tájhasználati tevékenységből remélt közvetlen hasznok egyaránt. Ez áttekinthetőbbé teheti ezek összetett viszonyrendszerét, ami segítheti a természetvédelmi érdekérvényesítést. A NÖSZTÉP projektben a kaszkád több szintjén zajlik majd az értékelés (az egyes szinteken külön indikátorok/modellek alkalmazásával). Az ökoszisztéma-szolgáltatások csoportosítására több megközelítést is ismerünk, amik a különböző átfogó nemzetközi szakpolitikai kezdeményezésekhez (MEA, TEEB) vagy meghatározó tudományos munkákhoz kötődnek. Az EU szakpolitikai folyamatában (MAES) az ún. CICES (Common International Classification of Ecosystem Services) kategóriarendszer alkalmazását javasolják, ennek megfelelően ezt használjuk a NÖSZTÉP projektben is. Az ellátó szolgáltatások közé a társadalom számára direkt hasznot nyújtó termékek, anyagi javak sorolhatók (tápanyagok, nyersanyagok, állati és növényi energiaforrások). A szabályozó és fenntartó szolgáltatások közé sorolhatjuk mindazon felszíni vagy felszín alatti folyamatokat, melyek biztosítják az ökoszisztémák működésének 3
4 egyensúlyát (pl. talaj, víz, légkör állapotainak, folyamatainak, áramlások szabályozása, beporzás, biológiai védelem). Kulturális szolgáltatásoknak tekinthetjük azokat a nem materiális javakat, melyeket az emberek a természetből meríthetnek (pl. élőhelyek közvetlen használata, spirituális gazdagodás). Az ökoszisztéma-állapot és a biodiverzitás szerepe az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásában Az ökoszisztéma-szolgáltatásokat a módszertan megjelenésétől gyakran együtt tárgyalják a biodiverzitással, elméleti szinten is, és ezt jelzi a két téma közös képviselete egyes nemzetközi kutatási programokban, szakértői testületekben is (pl. TEEB, IPBES). Ezeknek az összefüggéseknek az elemei az ökoszisztéma-állapot értékelésében jelenhetnek meg, ami első kaszkádszintként az ökoszisztéma-értékelés hangsúlyos lépése a MAES-folyamatban és a tervek szerint a NÖSZTÉP projektben is. A MAES-folyamathoz kapcsolódó, EU-szintű szakmai anyagokban részletes iránymutatást, valamint európai léptékű térképeket és állapotértékeléseket is közölnek. Ezek közül kiemelendő a 3. MAES-jelentés, melynek fókuszában az európai ökoszisztémák állapotának értékelése állt. Fontos eleme volt a munkának, hogy a természeti környezet (növény- és állatfajok, vizek, stb.) közvetlen állapotindikátorain keresztül történő vizsgálatok és térképezés mellett az azt befolyásoló főbb külső hatótényezők (klímaváltozás, szennyezés és tápanyag-túlterhelés, invazív fajok, élőhelyek területének változása vagy túlhasználata) térbeli és időbeli mintázatainak értékelése is az ökoszisztéma-állapot értékelésének eszközeként szolgált. Ez szintén iránymutatóként szolgálhat a nemzeti szintű értékelés tervezéséhez is. A biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások viszonya összetett kapcsolatrendszerként írható le. Az összefüggések különbözőek lehetnek az egyes szolgáltatásoknál, és a különböző diverzitási szinteken. Alapvetően elmondható az, hogy stabil, jó állapotú, diverz ökológiai rendszerek szükségesek ahhoz, hogy az emberi jóllét különböző tényezőit szolgáló nagy számú szolgáltatást biztosítsák. Egyes szolgáltatásokra vagy azok kisebb körére vonatkoztatva a fajszám-növekedés önmagában nem minden esetben értelmezhető az ökoszisztéma-szolgáltatásokat növelő tényezőként, vagy ez az összefüggés nehezen mutatható ki. Ugyanakkor elmondható, hogy az ökoszisztémaszolgáltatások nagyobb körének eltérő tér- és időskálákon, környezeti változásokat is figyelembe vevő szcenáriókban való biztosításához a fajdiverzitás nagyobb szintje szükséges. Az ökoszisztéma-szolgáltatások térképezésének és átfogó értékelésének gyakorlatimódszertani szempontjai Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelési folyamatában értelemszerűen alapvető fontosságú, hogy milyen alapon történik az ökoszisztémák kategorizálása és térbeli lehatárolása. A MAES-folyamatban alkalmazott megközelítés szerint a természetes életközösségek (és azok abiotikus háttértényezői) mellett ökoszisztémáknak tekinthetők az ember által befolyásolt, nem természetes, ám az ökoszisztémák térbeli pozícióját elfoglaló rendszerek is, ideértve azok biológiai és épített komponeneseit is (agrár, városi ökoszisztéma). Az ökoszisztéma-térképezés folyamatának menete a MAES-folyamat keretében elkészült 4
5 európai ökoszisztéma-térkép (1 ha térbeli felbontás) esetében az volt, hogy egy felszínborítási adatbázis (CLC 2006) jelentette az alaptérképet, ennek pontosítása történt más biotikus vagy abiotikus adatok bevonásával, meghatározott döntési szabályok segítségével. A NÖSZTÉP projekt keretében hasonló munkafolyamatban készül a magyarországi ökoszisztéma-térkép, raszteres alapon, 20m-es cellamérettel. Az ökoszisztéma-térkép kategóriarendszerének kialakításában, a megfelelő tematikus felbontás elérésében nagy segítséget jelenthetnek a korábbi országos léptékű vegetációtérképezés tapasztalatai és az ehhez köthető kategóriarendszerek (pl. MÉTA-adatbázis, ÁNÉR). Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésének átfogó módszertani megközelítése a modell-alapú értékelés. Ezt ebben az esetben tágan értelmezzük, nagyon eltérő komplexitási szintű összefüggésrendszereket is értünk alatta. Mivel egy térkép önmagában is egy modellnek tekinthető, ezért a térképezési módszerek csoportosítása hasonló jellegű megközelítéssel is történhet, mint az ökoszisztémaszolgáltatás-modelleké. Az ökoszisztéma-szolgáltatások térképezési módszereinek egyik csoportosítási szempontja lehet az, hogy a szolgáltatások biztosításának (supply), felhasználásának (demand) vagy áramlásának (flow) térbeli jellemzése történik (a térképezési munkák többsége a szolgáltatások biztosításával foglalkozott). Módszertani szempontból egy külön, nagyobb csoportként különíthetők el az indikátor-alapú értékelések. Az ökoszisztémaszolgáltatások térképezésében a térbeli értékeléshez, térinformatikai modellalkotáshoz hasonlóan a vizsgált témától függetlenül az egyik legfontosabb szempont a térbeli lépték kérdése (lokális, regionális, kontinentális lépték). Az ökoszisztéma-szolgáltatások térképezési (és modellezési) módszereinek egyik legfontosabb elkülönítési szempontja a komplexitási szintek szerinti csoportosítás. A legegyszerűbb modellek, értékelési sémák (Tier 1 szint) területek áttekintő jellemzéséhez használhatók. Ebbe a körbe sorolhatók az egyszerű mátrix-modellek, ami a legegyszerűbb megközelítést jelentik az ökoszisztémaszolgáltatások térképezésében. Ezek az integrált jelleget, ami az ökoszisztéma-szolgáltatás megközelítés egyik fő előnyét jelenti, azáltal valósítják meg, hogy ugyanahhoz a térképezési egységhez (ökoszisztéma-típushoz) rendelik a különböző szolgáltatás-biztosító képességeket. Így egy egyszerű értékelőmátrix áll elő, amit az ökoszisztéma-térképre alkalmazva gyors és átfogó jellemzését teszik lehetővé az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából. A mátrix tartalma, a szolgáltatások ökoszisztéma-típusonkénti értékei alapulhatnak statisztikai adatokon, szakértői tudáson és monitoringadatokon. Az ökoszisztémaszolgáltatás-modellek komplexitásának következő szintjét összetettebb modellek képviselik (több adat, paraméter bevonásával, Tier 2 szint), ezeket a komplexebb összefüggéseket statisztikai modellekkel lehet leírni, vagy az összefüggések jellemzésére szabályokat lehet alkotni (szabály-alapú modellek). A legösszetettebb, általában szolgáltatás-specifikus biofizikai modellek (Tier 3 szint) az adott szolgáltatás biztosításának komplex folyamatát közel teljeskörűen leírják, folyamat-alapú matematikai modellek alkalmazásával. Az ökoszisztéma-szolgáltatások rendszerszemléletű értékelésének sarkalatos pontja az ún. rendszerhatár figyelembevétele, és következetes használata. Az ökoszisztémaszolgáltatások biztosítása ugyanis a természeti és társadalmi rendszer határán valósul meg, a szolgáltatások kiaknázásához sok esetben jelentős mértékű emberi (gazdasági) tevékenység szükséges. Ugyanakkor a módszertan lényege a természeti rendszer hozzájárulásának megadása. Ennek megfelelően a NÖSZTÉP projektben a CICES módszertan szerinti ún. végső szolgáltatásokat (final ecosystem services) tekintjük az ökoszisztémák legközvetlenebb hozzájárulásainak (tehát még az ökoszisztéma folyamatainak 5
6 kimeneteit) az emberi jólléthez, és legszorosabban ezek mentén értelmezhetők a rendszerhatárok. Értéktipológia, társadalomtudományi értékelési módszerek Az ökoszisztéma-szolgáltatások összetettségből fakadóan a hozzájuk kapcsolódó értékek is sokfélék, amelyeket gyakran bonyolult külön egységekként kezelni, így az általuk képviselt értékek összehasonlításai is kihívásokkal teli. A szakirodalom az ökoszisztéma szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékeket három fő csoportra osztja. A monetáris értékekhez soroljuk az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értékeit, vagyis azokat a hasznokat, amelyek pénzben kifejezhetők (használattal összefüggő és használattól független értékek). Egy ökoszisztéma összes, pénzben mérhető értékét teljes gazdasági értéknek (TGE, Total Economic Value) nevezzük. A kulturális vagy szocio-kulturális értékek közé tartoznak azok a nem materiális javak, amelyeket az ember az ökoszisztémákhoz társított szimbolikus, emocionális jelentéseihez kapcsol (pl. a táj esztétikai értéke, oktatási és kutatási értékek, stb.). Az értékek harmadik fő csoportják alkotják az ökoszisztémák funkcióihoz, elemeihez, az ökoszisztémák működését lehetővé tevő folyamatokhoz kapcsolódó értékek, vagyis az ökológiai értékek, amelyek leginkább az ökoszisztémák szabályozó szolgáltatásaihoz kötődnek (instrumentális és belső (intrinsic) értékek). Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékeinek kifejezése kétféle dilemmát vet fel. Az egyik az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékek sokféleségéből, a másik a különböző értékek összehasonlíthatatlanságából fakad. A szakirodalom erre a problémára a többszempontú értékelési technikákat kínálja megoldásként. A nem pénzbeli értékelési módszerek alkalmazását az ökoszisztéma-szolgáltatások körében elsősorban az hívta életre, hogy bizonyos szolgáltatások, amelyekhez például esztétikai vagy a spirituális értékek kapcsolódnak, nehezen vagy egyáltalán nem fejezhetők ki monetáris eszközökkel. A szocio-kulturális értékelés fókuszában az ökoszisztémaszolgáltatások fontossága áll, az emberek egyéni és közösségi preferenciáihoz viszonyít, s mindezek megállapításához diskurzusokon alapuló érveket gyűjt és rendszerez. A szociokulturális értékelés során alkalmazott egyéni és csoportos módszerek széles tára áll rendelkezésünkre (kérdőívek különböző típusai, interjúk, fókuszcsoportok, csoportos műhelymunkák, akciókutatás, részvételi többszempontú elemzés). A pénzbeli értékelési eljárások az emberek adott javakkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciáit pénzben mérik. A költségalapú eljárások közös vonása, hogy elsősorban a társadalom ráfordítási hajlandóságát mérik, és egy környezeti változásnak a következményeit a változással szoros kapcsolatba hozható piaci termék árán keresztül ragadják meg (pl. termelékenység változása, helyreállítási, helyettesítési költség). A kinyilvánított preferencia eljárások megfigyelhető piaci cselekmények felhasználásával becsülik az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzbeli értékét (utazási költség módszer, hedonikus ármódszer). A feltárt preferencia eljárások hipotetikus helyzetekben derítik ki az egyéni preferenciákat. Két leggyakrabban használt típusa a feltételes értékelés és a feltételes választás. Külön kell említést tenni az ún. haszonátvitel módszeréről, amely az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése során. Az eljárás lényege, hogy egy korábbi értékelés eredményeit veszik át, és vagy módosítás nélkül, vagy bizonyos szempontok figyelembevételével viszik azt át a vizsgált területre (ökoszisztémaszolgáltatásra). További megoldás lehet az ún. deliberatív pénzbeli értékelés, amelyben a 6
7 pénzbeli értékelést egy komolyabb bevonási feladatsor előzi meg (műhelybeszélgetés, interjú stb.), integrálva a nem pénzbeli és a pénzbeli eljárásokat. Ökoszisztéma-szolgáltatások és jóllét Az ökoszisztéma-szolgáltatások egyéni vagy társadalmi szinten jelentkező haszna a jóllét különböző dimenzióiban jelenik meg, az értékelés elméleti keretrendszereként használt kaszkádmodell 4. szintjén. A szakirodalom a jóllét számos dimenzióját határozza meg, pl.: megélhetés, egészség, biztonság, szociális szükségletek kielégülése, önmegvalósítás. Az értékelésben az ökoszisztéma-szolgáltatásokkkal összefüggésben figyelembe vett jóllét dimenziók indikátorok segítségével jellemezhetők. Az ökoszisztéma-szolgáltatások hozzájárulása a jólléthez korábbi kutatási eredmények alapján akár alapértelmezettnek is tekinthető, a NÖSZTÉP-projekt épít is erre az alapvetésre. Ugyanakkor a projekteredmények jövőbeli nyomon követhetősége miatt az értékelésben érdemes lesz mégis olyan jólléti dimenziókat választani, amelyek tekintetében rendelkezésre állnak hazai adatok és szükség esetén elemezhetőek is az összefüggések. Részvételiség az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésében, a bevonás módszertani keretei Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelési és térképezési folyamatai a NÖSZTÉP-ben részvételi módon zajlanak. A részvételi megközelítés alapkoncepciója, hogy az érintetteknek jogában áll belelátni, részt venni azokban a döntésekben, amelyek végeredménye hatással lehet rájuk, vagy maga az érintett hatással bírhat a döntési folyamat következményeire. Ennek a megközelítésnek a fontosságát az ökoszisztéma-szolgáltatásokat érintő folyamatokban számtalan tapasztalat mellett (tájhasználati tervezési folyamatok, Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése) nemzetközi ajánlások (IPBES, EU MAES, OpenNESS) és szakmai érvek is alátámasztják. A NÖSZTÉP projekt esetében a bevonás már az előkészítő szakasz elején megkezdődött a bevonni kívánt ágazatok, szervezetek, szakértők azonosításával, és ezen szereplők közötti kapcsolatok (vagyis egy specifikus érintett elemzés elkészítése által), valamint a szereplők ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz fűződő viszonyának vizsgálatával. A szakértői tudás integrálása leginkább tematikus műhelymunkák által valósul majd meg, és ezeket a célokat szolgálja a projekt megvalósítását nyomon követő, az érintett ágazatok döntéshozóiból, vezető szakértőiből álló tanácsadó testület, a Vezető Szakértői Panel létrehozása is. Az eddigi hazai ökoszisztémaszolgáltatás-értékelési projektek tapasztalatai Az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatban jelentős mennyiségű kutatási tapasztalat gyűlt össze az elmúlt években, mind természettudományi, mind gazdaság- és társadalomtuományi oldalról a hazai kutatóműhelyekben. A szolgáltatások integrált értékelésével, térképezésével kapcsolatban két jelentősebb kutatási projekt zajlott, melyeket a Koncepcionális és módszertani keretdokumentumban részletesen is bemutatunk. Az OpenNESS projekt egy ig zajló EU-finanszírozású nemzetközi kutatási projekt, melynek célja az ökoszisztéma-szolgáltatások és a természeti tőke koncepciójának 7
8 operativizálása, mérésének és modellezésének elősegítése. A munkában magyarországi partnerként az ESSRG Kft. és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézete vett részt. A hazai hozzájárulás elsősorban egy mintaterületi esettanulmányban valósult meg: egy kiskunsági mintaterületen vízvisszapótló beavatkozást terveztek, ami megváltoztathatja az ökoszisztéma-szolgáltatások mennyiségét, térbeli mintázatát. Az esettanulmány célja az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérése, lehetséges változásainak modellezése, hozzájárulás a konfliktuskezeléshez és széles körben elfogadott intézkedési terv kialakításához. Az értékelés részvételi megközelítéssel zajlott, helyi érintettek és szakértői csoportok széles körének bevonásával. A munka főbb lépései az alábbiak voltak: Az érintettek feltérképezése Az ökoszisztéma-szolgáltatások nem pénzbeli értékelése Indikátorok vizsgálata és kiválasztása Indikátorok fejlesztése és térképezése Részvételi jövőkép-tervezés A jövőképek számszerűsítése Jövőképek értékelése. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus által támogatott, között zajló Niraj- MAES projekt egy dél-erdélyi projektterületen (Nyárád és Kis-Küküllő-mente) zajlott, az MTA ÖK és a CEEWEB munkatársainak közreműködésével. Célja a kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások térképezése és a döntéshozatali folyamatokban való alkalmazás előkészítése volt. A módszertani lépések jelentős részben megegyeztek az OpenNESS magyar esettanulmányánál bemutatott kutatási folyamattal. Az ökoszisztéma-szolgáltatások mátrix-modelljeinek kialakítása helyi szakértők bevonásával történt a projekt-workshopokon. A megalkotott modellek szabály alapú modelleknek (Tier2) tekinthetők: egyéb befolyásoló tényezők is bevonásra kerültek, melyek az élőhely kilétén túl fontosak az adott ökoszisztémaszolgáltatás-kapacitás alakulásában. Ilyen módon tehát az ökoszisztémák szolgáltatásnyújtó-képességének (2. kaszkádszint) értékelése történt meg, emellett a szolgáltatások tényleges használatát (3. kaszkádszint) is becsülték a területen elérhető (pl. erdészeti) statisztikai adatok alapján. 8
AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
LIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai
LIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai Kalóczkai Ágnes Pályázói igények szerinti tréning MTA Ökológiai Kutatóközpont LIFE Kapacitásépítés Magyarországon
NÖSZTÉP KONCEPCIONÁLIS ÉS MÓDSZERTANI KERETDOKUMENTUM
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HOSSZÚ TÁVÚ MEGŐRZÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, VALAMINT AZ EU BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG STRATÉGIA 2020 CÉLKITŰZÉSEINEK HAZAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ
TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK TÁJI LÉPTÉKŰ MEGŐRZÉSÉNEK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
LIFE Természetvédelmi Tréning Ökoszisztéma-szolgáltatások. Ádám Szilvia Természetmegőrzési Főosztály június 21.
LIFE Természetvédelmi Tréning Ökoszisztéma-szolgáltatások Ádám Szilvia Természetmegőrzési Főosztály 2016. június 21. 2 2.3.3 LIFE Biodiversity Project topics 1. Projects aimed at implementing Target 2
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai
A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és
AZ ÖKOSZISZTÉMA-ÁLLAPOT TÉRKÉPEZÉS RÉSZLETES MUNKATERVE (MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZ)
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HOSSZÚ TÁVÚ MEGŐRZÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, VALAMINT AZ EU BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG STRATÉGIA 2020 CÉLKITŰZÉSEINEK HAZAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
A Nemzeti Tájstratégia végrehajtása felkért hozzászólás a tájmonitoring jelenlegi helyzetéről
A Nemzeti Tájstratégia végrehajtása felkért hozzászólás a tájmonitoring jelenlegi helyzetéről Kincses Krisztina főtanácsos az Európai Táj Egyezmény nemzeti kapcsolattartója Műhelybeszélgetés és kiállítás
ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEKEN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály
A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,
A MEGVALÓSÍTÁSI SZAKASZ MUNKATERVÉNEK FŐBB ELEMEI
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HOSSZÚ TÁVÚ MEGŐRZÉSÉT ÉS FEJLESZTÉSÉT, VALAMINT AZ EU BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG STRATÉGIA 2020 CÉLKITŰZÉSEINEK HAZAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
A ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS, MINT A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS TELEPÜLÉSI VÉGREHAJTÁSA KUTATÁSOK A ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN
A ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS, MINT A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS TELEPÜLÉSI VÉGREHAJTÁSA AVAGY KUTATÁSOK A ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN NAK-Green City konferencia 2019. 04. 05. Lakatos Veronika
9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON
Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,
KEHOP NÖSZTÉP SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ÖSSZEFOGLALÓ
KEHOP 4.3.0 NÖSZTÉP SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió 2010-2020-ig tartó Biodiverzitás Stratégiának 2. céljához tartozó 5. intézkedése előírja a tagállamok számára, hogy térképezzék
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési
A TÁJKARAKTER PROJEKTELEM NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZAKPOLITIKAI KERETE
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel A TÁJKARAKTER PROJEKTELEM NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZAKPOLITIKAI KERETE Természeti és táji értékek táji léptékű megőrzésének stratégiai megalapozása szakmai
A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai
A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai Posta Ádám István PhD hallgató, demonstrátor SZTE Gazdaságtudományi Kar SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alapfogalmak Fenntarthatóság Jólét Jóléti
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése
Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási
LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés
Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei
PIA-PHR PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei Kaposvári Csilla TÁRKI HÁTTÉR Előzmény EU Népegészségügyi Akcióprogram
Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt
Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Dr. Attila András Takács attila.andras.takacs@fm.gov.hu c. egyetemi docens Természetmegőrzési Főosztály Tartalomjegyzék A természetvédelmi és az ingatlan-nyilvántartási
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez
Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai
Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba
Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán
Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem
TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium
TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
MERRE TART A KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS? A TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉKTŐL AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSOKIG
MERRE TART A KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS? A TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉKTŐL AZ ÖKOSZISZTÉMA-SZOLGÁLTATÁSOKIG Marjainé Szerényi Zsuzsanna és Kovács Eszter 1. Bevezetés A természeti/környezeti javak közgazdasági, pontosabban
A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:
A Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program
A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program Engloner Attila igazgató Duna-kutató Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont 2018 HATÁRTALAN TUDOMÁNY engloner.attila@okologia.mta.hu Előterjesztés az MTA Nemzeti Víztudományi
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
MELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése
A 2018. évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Infonap, Dobogókő 2018. május 10. LIFE 2018-2020 meghatározó dokumentumok LIFE
2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL NOVÁK JUDIT, SZIJÁRTÓ ÁGNES FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÖKOINDUSZTRIA 2017. NOVEMBER 09. LIFE (L'INSTRUMENT FINANCIER POUR L'ENVIRONNEMENT) A környezetvédelem,
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
A NATéR Projekt általános bemutatása
A NATéR Projekt általános bemutatása Kajner Péter Orosz László Szőcs Teodóra Turczi Gábor Pálvölgyi Tamás Czira Tamás Kovács Attila Rotárné Szalkai Ágnes Mattányi Zsolt és az MFGI több kollégája Nemzeti
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában
Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar
0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása
EEA Grants - HU04 Adaptation Programme TÁT-TOKOD TELEPÜLÉSEK CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA ÉS KLÍMAADAPTÁCIÓS LÉPÉSEI /Tát és Tokod Önkormányzata, DHI, BME, ÉDUVUZIG, ÉDV, BIOFORSK/ Tát Tokod matematikai
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 10. (OR. en) 8964/17 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 422 FIN 290 FSTR 40 REGIO 56 AGRI 255 az Állandó Képviselők
3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
Fenntartási tervek részvételi tervezésének tapasztalatai
Fenntartási tervek részvételi tervezésének tapasztalatai Kalóczkai Ágnes, Mihók Barbara Bodorkós Barbara, Fabók Veronika, Kelemen Eszter, Kovács Eszter, Margóczi Katalin, Pataki György SZIE KTI ESSRG AKUT
Az első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Előadó: Szentesi Fekete
ALKALMAZKODÁS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ PROGRAM EGT HU04
ALKALMAZKODÁS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ PROGRAM EGT HU04 ALKALMAZKODÁS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ PROGRAM EGT HU04 Bálint Judit Program manager REC Általános adatok Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával
MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese
A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti
A NATéR továbbfejlesztése
A NATéR továbbfejlesztése Kajner Péter Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program záróeseménye Budapest, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2017. április 19. A NATéR fejlesztési folyamatának áttekintése
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai
Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai Bokor Veronika, Novák Judit Agrárminisztérium 2018. november 28. Kétlépcsős pályázatbenyújtási eljárás bevezetése 2018-tól a Környezetvédelem
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
ANNEX MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
Ref. Ares(2018)2878361-01/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.5.29. COM(2018) 374 final ANNEX MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális
Élőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához
A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI
Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -
Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos
Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban
Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények
Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények Dr. Rácz András, helyettes államtitkár az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elnöke 10 éves az Európai Táj Egyezményt
Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002
Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,