Soproni Egyetem. Doktori értekezés tézisei. Makk Ádám Nándor. Sopron
|
|
- Tivadar Katona
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Soproni Egyetem Doktori értekezés tézisei Lignocellulóz rendszerek anaerob fermentációjának vizsgálata Makk Ádám Nándor Sopron 2017
2 Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Biokörnyezettudományi Program Témavezetők: Dr. habil. Rétfalvi Tamás Dr. habil. Hofmann Tamás 2
3 BEVEZETÉS A megújuló energiaforrások vizsgálata napjaink egyik legígéretesebb kutatási területe. A biomassza felhasználása hazánkban jelentős mértékben közvetlen hőtermelésben hasznosul. Ennek egyik hátránya a hő-, illetve a konvertált villamos energia rossz hatásfoka, valamint a tárolhatóság megoldatlansága. Alternatív megoldásként lehetőség van a lignocellulóz anyagok, mint a legnagyobb mennyiségben keletkező alapanyagok anaerob fermentációjára, azonban az ipari alkalmazhatóság még számos megoldatlan problémával szembesül. A disszertáció az erdészeti jellegű hulladék anyagokból előállítható biogáz lehetőségeire koncentrál. Ez a téma a szakirodalom alapján kevésé kutatott, rendkívül hiányosak az ismeretek arról, hogy fa alapú melléktermékekből a biogáz előállítás miként lehetséges. A Jelölt munkájában a Magyarországon előforduló jellegzetes faipari melléktermékek fermentációját vizsgálta, kiválasztva a kocsánytalan tölgy kérget és a fekete bodza faanyagot. Anaerob, termofil körülmények között vizsgálta a kinyerhető biogáz hozamokat, melyeket szakirodalmi adatokkal hasonlított össze. A termelődő biogáz hozam fokozását különböző fizikai, kémiai és biológia előkezelésekkel végezte. Több szempont figyelembe vételével ítélte a korhasztó gombák alkalmazásával történő biológiai előkezelést a legeredményesebbnek. Annak bizonyítása érdekében, hogy a megnövekedett fajlagos metánhozam a korhasztó gombák degradációjának köszönhető további vizsgálatokat végzett az ilyen módon előkezelt fekete bodza faanyagon. 3
4 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A minták előkezelési lehetőségeinek vizsgálata az optimális előkezelési eljárás kiválasztására A lignocellulóz rendszerek fermentációjának szűk keresztmetszete a makrokomponensek hidrolízisének lassúsága. Ezt gyorsítandó, olyan előkezelési technikák alkalmazását hasonlította össze a Jelölt, amelyek segítségével a háromdimenziós mátrix szerkezet fellazítható, ezáltal a hidroláz enzimek hatékonysága fokozható. A módszerek összevetésénél az ipari alkalmazhatóság és gazdaságosság alapvető fontosságú. Az előkezelt minták biogáz termelésének vizsgálata A különböző módon előkezelt lignocellulóz alapanyagok anaerob úton történő fermentációjának vizsgálatára került sor. Az alapanyagokon végzett előkezelések hatékonyságának összehasonlítását elsősorban a gázhozam mérések alapján történt. A Jelölt célja az volt, hogy a hatékonysági és gáztermelési szempontok figyelembe vételével kiválassza a legalkalmasabb módszert. Az optimális módon előkezelt faanyag vizsgálata Az előkezelési eljárások közül az optimális eljárás kiválasztását követően, ezen előkezelés hatékonyságának megértése érdekében különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. Annak bizonyítására, hogy valóban az előkezelés hatásának köszönhető a biogázhozam növekedése, szükséges vizsgálni a faanyag szerkezeti, kémiai változásait, továbbá a biogáz és biogáz iszapok összetételét. 4
5 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A Szerzőnek fontos szempont volt a kísérleteihez használt alapanyagok kiválasztásánál, hogy iparilag értéktelen alapanyag vagy a feldolgozás során visszamaradó hulladék legyen. A kocsánytalan tölgy kéreg (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) alapanyag, mint hulladék, a fekete bodza (Sambucus nigra L.) faanyag, pedig mint iparilag értéktelen faanyag került a kísérleteibe. A fekete bodza faanyag mindamellett, hogy értéktelennek mondható, beltartalmi értékei miatt nagyon jól reprezentálja egy vegyes összetételű lignocellulóz alapanyagú hulladékot. A Jelölt a mintavételi szempontok betartásával begyűjtött alapanyagokat, a begyűjtés után azonnal feldolgozta, mely folyamat végeredményéül 4 mm-nél kisebb szemcseátmérőjű alapanyagot kapott, melyet további felhasználásig fagyasztva tárolt ELŐKEZELÉSI ELJÁRÁSOK A lignocellulóz biomasszát alkotó fő komponensek szoros kapcsolata a fő akadálya a poliszacharidok hidrolízisének. Ennek elősegítésére a Jelölt az alábbi előkezeléseket alkalmazta. Híg savas előkezelés: A fekete bodza faanyag híg savas előkezelése 4%-os ecetsavoldat jelenlétében történt. A faanyag és ecetsav tömegaránya 1:3 volt, vagyis 100g száraz faanyaghoz 300 g ecetsav oldatot adagolt, majd 24 óráig állni hagyta szobahőmérsékleten (Phaiboonsilpa és Saka 2011). Extrakciós előkezelés: A tölgy kéreg alapanyagon végezett extrakciós előkezelés célja a kéregben lévő járulékos anyagok eltávolítása, mivel ezek inhibitorokként viselkedhetnek. 5
6 100 g száraz tölgy kéreg aprítékhoz 800 ml desztillált víz extraháló szert adagolt, majd 24 óráig hagyta állni szobahőmérsékleten (Makk et al. 2013). Mikrohullámú előkezelés: A Jelölt a mikrohullámú előkezelési technológiát fekete bodza és tölgy kéreg aprítékon is elvégezte. Mintánként 250 g alapanyag mikrohullámú előkezelésére került sor, háztartási mikrohullámú készülékkel. A mikrohullám 700 W teljesítményű volt. Az előkezelés időtartama 2 szakaszban 2 perc volt (Jackowiak et al. 2011/a, Makk et al. 2013). A végleges felhasználásig a mikrohullámmal kezelt alapanyagokat fagyasztva tárolta. Hidrotermikus előkezelés: A Szerző a hidrotermikus előkezelés során mikrohullámú hőkezelést végzett vizes közegben. Az eljárás során a fekete bodza faanyag hidrotermikus előkezelését Michem MD6 típusú mikrohullámú feltáróval végezte. A hidrotermikus előkezelés 2 szakaszban 2 percig tartott. A fekete bodza faanyag és desztillált víz tömegaránya 1:3 volt, vagyis 100 g száraz faanyaghoz 300 g desztillált vizet adott. További felhasználásig az előkezelt mintákat fagyasztva tárolta. Fizikai és kémiai előkezelés: A Jelölt a fekete bodza alapanyagon fizikai, illetve kémiai előkezelési eljárásokat együttesen végezte el Michem MD6 típusú mikrohullámú feltáróval. 700 W teljesítmény mellett 150 C illetve 210 C -on végezte a minták előkezelését, 2+2 percig. Az állandó teljesítmény mellett, a darált mintákat különböző hőmérsékletű és koncentrációjú híg ecetsavas közegbe is helyezte, mely 2%-os és 4%-os ecetsav oldatot jelentett. A faanyag apríték és az ecetsav oldat tömegaránya 1:3 volt, vagyis 100 g száraz faanyaghoz 300 g ecetsav oldat került. 6
7 Biológiai előkezelés: Két különböző korhasztó gombafaj alkalmazásával történt a fekete bodza faanyag biológiai előkezelése. Az egyik korhasztó gombafaj a pincegomba (Coniophora Puteana (Schumach.) P. Karst.), mely vörös korhasztó, a másik faj pedig a késői laskagomba (Pleurotus ostreatus (Jacq.) P. Kumm.), mely fehér korhasztó volt. A korhasztó gombafajok táptalaja agar-agar/maláta, amely kb. 20x20 cm-es hőálló műanyag tárolóedényben volt. Az előkezelés során különböző inkubálási időtartamokat (14, 21, 28 nap) alkalmazott. A két korhasztó gombafajt egyidejűleg alkalmazására is sor került 21 napos inkubálási ideig. Mintánként g, 120 C-os gőzzel 20 percig sterilizált fekete bodza apríték került az ugyancsak sterilizált edényekbe. A minták az előkezelési idő alatt minden esetben szobahőmérsékleten, sötétben, klímakamrában voltak KORHASZTÓ GOMBÁKKAL KEZELT FAANYAG VIZSGÁLATA Annak érdekében, hogy bizonyosságot nyerjen a Szerző, hogy a fekete bodza faanyagon bekövetkezett változások valóban a korhasztó gombák tevékenységének következménye, az alábbi vizsgálatokat végzete el. Összes szervesanyag-tartalom meghatározás: Az összes szervesanyag-tartalom mérése esetén a darált faanyag analitikai mérlegen történő bemérését, 600 C-on 3 órán keresztül tartó izzítás követ. Az exikátorban történő lehűlés után a visszamaradt szervetlen anyag tömegének mérésével meghatározható a minta összes szervesanyag-tartalmát. Cellulóz tartalom meghatározás: A Szerző a cellulóz tartalmat Kürschner-Hoffer módszere szerint határozta meg (Kürschner és Hoffer 1931). 7
8 Összes kioldható szénhidrát tartalom meghatározás: Extrakció: 0,25 g faanyag aprítékhoz 25 ml 4:1 - metanol:víz extraháló szer adagolása után 6 órán keresztül tartó mágneses kevertetés zajlott (Visiné Rajczi 2008). Az extraktumok szűrése Whatman G2-es üvegszálas fecskendőszűrővel történt. Az összes kioldható szénhidrát tartalom meghatározását Dubois módszere szerint végezte a Jelölt (Dubois et al. 1956). Totálfenol tartalom meghatározás: A méréséhez használt extraktumok az összes kioldható szénhidrát tartalom meghatározásánál használtakkal megegyezően készültek. A totál fenol tartalom Folin-Ciocalteu módszere szerint került meghatározásra (Singleton és Rossi 1965). HPLC-MS/MS mérések: A gombákkal előkezelt bodza faanyag extrakciója 0,75 g száraz faanyag 25 ml desztillált vízzel 6 órás mágnes kevertetéssel ment végbe. Az extraktumok szűrése 0,45 µm pórusméretű cellulóz acetát fecskendős szűrővel történt. A Szerző a HPLC-MS/MS méréseket egy Shimadzu LC-20 folyadékkromatográffal, valamint egy hozzá csatolt AB Sciex 3200 Qtrap típusú lineáris ioncsapda/hármas kvadrupól elrendezésű tömegspektrométerrel, mintánként 3 ismétléssel végezte. Elektronmikroszkópos felvételek: A Jelölt az elektronmikroszkópos felvételeket Hitachi S-3400N pásztázó elektronmikroszkóppal készítette, 25 kv gyorsító feszültség és 70 kpa nyomás mellett, BSE (Back Scattering Electron) módban, 200-szoros nagyításban. 8
9 Szárazanyag-tartalom meghatározás: Az alapanyag apríték szárítása 105 C-on tömegállandóságig történt. Az exikátorban történő lehűlés után a visszamért száraz faanyag tömegéből számítható a szárazanyag-tartalom, mintánként 3 párhuzamos méréssel BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁS ÉS BIOGÁZHOZAM MÉRÉS Biogáz előállítás: A biogáz termelési kísérletekben használt reaktor 2500 ml űrtartalmú, csavarmenetes, barna üveg melyben a biogáz iszap 1000 ml volt. A növényi alapanyagokra adaptálódott oltóiszap a Magyar Cukor Zrt. kaposvári biogáz üzeméből származott. A biogáz kihozatali vizsgálatok félfolyamatos üzemben, anaerob, termofil (55ºC) körülmények között átlagosan napig tartottak. A Jelölt a Tedlar gázgyűjtő zsákokba gyűjtött biogáz mennyiségének mérését 500 ml-es Hamilton fecskendővel végezte. A hőmérsékleti körülményeket Memmert WNB 14 Basic vízfürdő biztosította. Biogáz összetétel meghatározása: A Jelölt a biogáz összetételét meghatározó CH 4, CO 2, O 2 gázok mennyiségét Ecoprobe 5-IR készülékkel végezte. A kalibráláshoz használt gázelegy összetétele: 60% metán, 30% széndioxid és 10 % oxigén, a gázelegy tisztasága 99,995% volt. Genomikai vizsgálatok: A különböző biogáz iszap minták teljes genomikai összetételének feltérképezése érdekében a Jelölt metagenomikai szekvánálását és a minták bioinformatikai analízisét végezte el. Biogáz iszap monitoring: A Jelölt a biogáz iszap kémiai paramétereit (ph, kémiai oxigén igény, totál foszfor, ammónium) szabványos eljárásokkal ellenőrizte (Rétfalvi et al. 2016). 9
10 3. TÉZISEK 1. tézis: A vizsgálatok eredményeképpen bizonyítást nyert, hogy az erdészeti lignocellulóz anyagok közül a kocsánytalan tölgy kéreg (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) és a fekete bodza faanyag (Sambucus nigra L.) a biogáz előállításra alkalmas termofil, anaerob körülmények között. A legáltalánossabban felhasznált mezőgazdasági melléktermékek fajlagos metán kihozatalához képest 20-35% érhető el. 2. tézis: Félfolyamatos laboratóriumi termofil anaerob fermentáció során bizonyításra került, hogy az aprított kocsánytalan tölgy kéreg (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) a fajlagos metántermelését (67 ml/g szerves szárazanyag) a fizikai (mikrohullámú) előkezelés jelentősen (20%) rontotta, míg a kémiai (vizes extrakciós) előkezelés és ezek együttes alkalmazása lényegében nem befolyásolta. 3. tézis: Az aprított fekete bodza faanyag félfolyamatos, laboratóriumi termofil anaerob fermentációja során megállapításra került, hogy a relatív alacsony metánhozam (87 ml / g szerves szárazanyag) az alkalmazott kémiai, fizikai, fizikai-kémiai és biológiai előkezelésekkel javítható. A legkedvezőbb hatás a hidrotermikus (38%-os növekedés) és biológiai (30%-os növekedés) előkezeléssel érhető el. 10
11 4. tézis: Félfolyamatos, termofil anaerob fermentációs laborkísérletek során bebizonyosodott, hogy a fekete bodza (Sambucus nigra L.) faanyag fehér-, és vörös korhasztó gombákkal (Coniophora Puteana (Schumach.) P. Karst; Pleurotus ostreatus (Jacq.) P. Kumm.) végzett biológiai előkezelése eredményesen javította a fajlagos metán kihozatalt. Az előkezelés időtartalma jelentős hatással van a metánkihozatalra. Leghatékonyabbnak (30%-os növekedés) a 28 napos előkezelési idő bizonyult. A biológiai előkezelés vörös- és fehér korhasztó gombák egyidejű alkalmazásával 7 nappal lerövidíthető. 11
12 4. JAVASLATOK, JÖVŐBENI CÉLOK A Szerző laboratóriumi fermentációs kísérletek során bizonyította, hogy a fekete bodza faanyag és a tölgy kéreg alapanyagok alkalmasak biogáz előállításra, megfelelő előkezelési eljárások alkalmazásával a metánhozam fokozható. A Disszertáció megfelelő alapot jelent, az alkalmazott alapanyagok, illetve egyéb erdészeti- és faipari melléktermék biogáz célú hasznosításához, akár ipari méretű felhasználásukhoz. A kutatás során célul kitűzött kérdések megválaszolása közben számos új kérdés merült fel illetve marad megválaszolatlanul, melynek tisztázás további kutatásokat igényel. Jövőbeni kutatási lehetőségek: Egyéb fafajok (akác, tölgy, nyár, fenyő) alkalmazása biogáz előállításra. Egyéb korhasztó gomba fajok alkalmazása biológiai előkezelés céljából. A tölgy kéreg faanyag biológiai előkezelésének vizsgálata. Az ipari alkalmazhatóság érdekében nagy mennyiségek alkalmazása. A nagy mennyiségű alkalmazás kivitelezéséhez nélkülözhetetlen technológiai fejlesztések. 12
13 5. PUBLIKÁCIÓK 5.1. A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK Szakfolyóiratcikk: Makk, Á.N., Rétfalvi, T., Hofmann, T. (2017) Utilization of oak bark (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) for anaerobic digested biogas production. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, (megjelenés alatt) Könyvrészlet/Konferencia közlemények: Makk, Á., Bak, M., Hofmann T., Németh, R., Rétfalvi T. (2014) Effect of fungal pretreatment on anaerob fermentation of bourtree (Sambucus Nigra). Eco-efficient Resource Wood with special focus on hardwoods: IAWS Plenary Meeting Sopron (Hungary) In: Róbert Németh, Alfred Teischinger, Uwe Schmitt (szerk.), (ISBN: ), pp Makk, Á., Rétfalvi, T., Hofmann, T., Németh, R., Bak. M. (2014) Fekete bodza (Sambucus nigra L.) faanyag fehér- (Pleurotus ostreatus L.) és vöröskorhasztó (Coniophora puteana L.) gombákkal való kezelése. Tavaszi Szél Konferencia, Debrecen , (ISBN: ), pp Makk, Á.N., Rétfalvi, T., Hofmann, T., Farkas, B. (2013) Lignocellulózok anaerob fermentációja - Az előkezelés hatása. Kémia, környezettudomány, fenntarthatóság: Kémiai Intézet Tudományos Ülése, Sopron, In: Albert L, Szabó P (szerk.) (ISBN: ), pp
14 Konferencia- és poszter előadások: Makk, Á., Bak, M., Hofmann T., Németh R., Rétfalvi T. (2014) Effect of fungal pretreatment on anaerob fermentation of bourtree (Sambucus nigra L.). Poszter előadás. Eco-efficient Resource Wood with special focus on hardwoods: IAWS Plenary Meeting 2014, Bécs, Sopron, szeptember Makk Á, Rétfalvi T, Hofmann T, Németh R, Bak M (2014) Fekete bodza (Sambucus nigra L.) faanyag fehér- (Pleurotus ostreatus L.) és vöröskorhasztó (Coniophora puteana L.) gombákkal való kezelése. Konferencia előadás. Tavaszi Szél Konferencia, Debrecen, március Makk, Á.N., Rétfalvi, T., Hofmann, T., Farkas, B., (2013) Lignocellulózok anaerob fermentációja - Az előkezelés hatása. Konferencia előadás. Kémia, környezettudomány, fenntarthatóság: Kémiai Intézet Tudományos Ülése, Sopron, augusztus 29. Makk, Á., Hofmann, T., Rétfalvi, T. (2012) Lignocellulóz rendszerek előkezelési lehetőségei az anaerob fermentáció elősegítésére. Konferencia előadás. MTA, Természetes Polimerek Munkabizottsági ülés, Sopron
15 5.2. EGYÉB PUBLIKÁCIÓK Szakfolyóiratcikk: Makk Á.N., Hofmann T., Rétfalvi T. (2013) A (+)-catechin kinyerése tölgyek kérgéből. Faipar, 61 (2), Konferencia- és poszter előadások: Hofmann, T., Makk, Á.N., Rétfalvi T., Albert, L. (2009) Antioxidáns polifenolok kinyerése tölgyek kérgéből. Poszter előadás. IX. Környezetvédelmi analitikai és technológiai konferencia, Környezetvédelem és élelmiszerminőség a III. évezredben, Sopron, október 7-9. Albert, L., Hofmann, T,, Rajczi E., Csepregi, I., Makk, Á. (2007) Polifenolok kinyerése: Extrakciós eljárások hatékonyságának vizsgálata. Poszter előadás. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Konferencia, Sopron,
16 6. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Dubois, M., Gilles, K. A., Hamilton, J. K., Rebers, P. A., Smith, F. (1956) Colorimetric method for determination of sugars and related substances. Anal. Chem., 28, Jackowiak, D., Bassard, D., Pauss, A., Ribeiro, T. (2011) Optimisation of a microwave pretreatment of wheat straw for methane production. Bioresource Technol. 102, Kürschner, K., Hoffer, A. (1931) Eine neue quantitative Cellulosebestimmung. Chem. Ztg. 17, Makk, Á.N., Hofmann, T., Rétfalvi, T. (2013) A (+)-catechin kinyerése tölgyek kérgéből. Faipar, 61, 2, Phaiboonsilpa, N., Saka, S. (2011) Effect of acetic acid addition on chemical conversion of woods as treated by semi-flow hotcompressed water. Holzforschung 65, Rétfalvi, T., Szabó, P., Tukacs-Hájos, A., Albert, L., Kovács, A., Milics, G., Neményi, M., Lakatos, E., Ördög, V. (2016) Effect of co-substrate feeding on methane yield of anaerobic digestion of Chlorella vulgaris. J. Appl. Phycol. 28(5), Singleton, V.L., Rossi, J.A. (1965) Colorimetry of total phenolics with phosphomolybdic-phosphotungstic acid reagents. Am. J. Enol. Vitic. 16, Visiné Rajczi, E. (2008) Bükk (Fagus sylvatica L.) extraktanyagok képződése akkumulációja és megoszlása. PhD disszertáció, Nyugat-Magyarországi Egyetem 16
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Biokörnyezettudományi Program
Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Biokörnyezettudományi Program LIGNOCELLULÓZ RENDSZEREK ANAEROB FERMENTÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Makk Ádám Nándor
Soproni Egyetem. Doktori (PhD) értekezés tézisei
Soproni Egyetem Doktori (PhD) értekezés tézisei Anaerob fermentációs folyamatok optimálása a mikroalga alkalmazhatóság továbbá a mikroelem adagolás tekintetében Szabó Piroska Gabriella Sopron 2017. Soproni
A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.
A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Doktori értekezés tézisei Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc Konzulens:
A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely
A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol
Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
Nyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei. Bükk (Fagus sylvatica L.) extraktanyagok képződése, akkumulációja és megoszlása
Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Bükk (Fagus sylvatica L.) extraktanyagok képződése, akkumulációja és megoszlása Visiné Rajczi Eszter Sopron 2008 Doktori Iskola: Roth Gyula
Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
1. A savasság változása a vegetációs időszak alatt és a száradás során
A faanyag savassága mind az élő mind a holt faszövet szempontjából alapvető fontosságú. Elsődleges szereppel bír a szöveti ph-érték meghatározásán keresztül az enzim folyamatok befolyásolásában, a közeg
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
Káplán Mirjana Környezettudomány MSc
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Talajvizek triklóretilén tartalmának meghatározására szolgáló GC-ECD módszer kidolgozása Káplán Mirjana Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Záray
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
Új lehetőségek a biogáz technológiában
Új lehetőségek a biogáz technológiában Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai Tanszék Magyar Biogáz Egyesület MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont KOVÁCS L. Kornél elnok@biogas.hu, kornel@brc.hu XXV.
Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz
Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Póta Kristóf Eger, Dobó István Gimnázium Témavezető: Fodor Csaba és Szabó Sándor "AKI KÍVÁNCSI KÉMIKUS" NYÁRI KUTATÓTÁBOR MTA
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások
Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)
Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember
Soproni Egyetem. Doktori értekezés tézisei. Antioxidáns paraméterek vizsgálata Magyarországon előforduló erdei fafajok levél- és kéreg szöveteiben
Soproni Egyetem Doktori értekezés tézisei Antioxidáns paraméterek vizsgálata Magyarországon előforduló erdei fafajok levél- és kéreg szöveteiben Tálos-Nebehaj Esztella Sopron 2017 Doktori iskola: Vezető:
A hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
MEMBRÁNOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSNÁL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MEMBRÁNOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSNÁL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: SZENTGYÖRGYI ESZTER OKL.
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel
Biomassza anyagok hasznosítása termikus módszerekkel Czégény Zsuzsanna Anyag- és Környezetkémiai Intézet Megújuló Energia csoport XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Biomassza anyagok hasznosítása
Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
A megbízható laboratórium
www.krlabor.hu Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV - 2012-0012 Kik va g yu nk A Károly Róbert 2014. óta a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságának területén működik,
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/3. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2012/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2012. augusztus - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató
Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel
Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön
energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával
Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r
Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata
Almalégyártási melléktermék hasznosításának vizsgálata Tudományos Diákköri Konferencia Előadás 2013 Előadó: Szilágyi Artúr II. éves Előkészítéstechnikai mérnök MSc hallgató Konzulens: Dr. Mucsi Gábor egyetemi
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.
Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek
Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör
Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat
2009. február 27. Takács Erzsébet
Takács Erzsébet takacs@iki.kfki.hu 60 Co, 2 PBq ( 50.000 Ci), panoráma típusú, Sugárzások kémiai hatásainak vizsgálata Sugárforrások dózisteljesítmény 8 kgy/óra LINAC elektrongyorsító, 4 MeV, 2,6 µsec
Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.
TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia
INTENZIFIKÁLÓ MŰVELETEK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA BIOMASSZA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA SORÁN
INTENZIFIKÁLÓ MŰVELETEK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA BIOMASSZA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA SORÁN SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet 6725 Szeged Moszkvai krt. 5-7. Szegedi Energiagazdálkodási és Megújuló Energetikai
Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/1. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. január - március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens
Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Biogáz-alga rendszer bemutatása Algák biogáztermelése Saját kísérletek Algatermesztés Különböző algatermékek értéke A biogáz-alga rendszer jellemzői Vállalati szinten
Tejsavasan erjesztett savó alapú ital kifejlesztésének membrán-szeparációs és mikrobiológiai alapjai
Hungalimentaria 217 217.4.27. Tejsavasan erjesztett savó alapú ital kifejlesztésének membrán-szeparációs és mikrobiológiai alapjai Pázmándi Melinda 1,2, Kovács Zoltán,2, Maráz Anna 1, SZIE, ÉTK 1 Mikrobiológiai
Települési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
KÖRNYEZETI VIZEK SZERVES SZENNYEZŐINEK ELEMZÉSE GC- MS/MS MÓDSZERREL
KÖRNYEZETI VIZEK SZERVES SZENNYEZŐINEK ELEMZÉSE GC- MS/MS MÓDSZERREL Készítette: Vannai Mariann Környezettudomány MSc. Témavezető: Perlné Dr. Molnár Ibolya 2012. Vázlat 1. Bevezetés 2. Irodalmi áttekintés
Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
Természetes fakéreg anyagok hőszigetelési tulajdonságainak vizsgálata és fejlesztése
Nyugat- magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés tézisei Természetes fakéreg
Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása
Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Juhász Tamás Témavezető: Dr. Réczey Istvánné 2005 Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?
MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:
BIOLÓGIA ÉS ENERGETIKA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN Szakmai Konferencia. Székesfehérvár, szeptember
BIOLÓGIA ÉS ENERGETIKA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN Szakmai Konferencia Székesfehérvár, 28. szeptember 25-26. A LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI- FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE Prof. Dr. Csőke Barnabás egyetemi
Proline Prosonic Flow B 200
Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
Innovációs lehetőségek a szennyvíziszap kezelésében
Innovációs lehetőségek a szennyvíziszap kezelésében Gyalai-Korpos Miklós PANNON Pro Innovációs Kft. www.ppis.hu Budapest, 2018. november 13. Gazdaságos és környezetkímélő szennyvíziszap-kezelés innovatív
Biogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei:
Adatbázis a bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása érdekében Szakmai, tudományos tartalma: Komposztalapanyagok tulajdonságainak vizsgálata országos szinten összegyőjti, illetve rendszerezi
Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület SEE-REUSE. Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM
Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM Biogáz telep kezelője (óraszám: 64 óra) A képzés nyilvántartásba vételi száma:.. 2014. KÉPZÉSI
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl
Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző Méréstartomány: 0 10% H 2 O 2 0 10 % NaOCl Áttekintés 1.Alkalmazás 2.Elemzés áttekintése 3.Reagensek
A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában
A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában Beszámoló a 2014 15-ös tanév első félévében végzett doktoranduszi tevékenységről
A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnök Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron I. éves doktorandusz Kitaibel
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS HIDROGÉNEZÉSÉVEL Strádi Andrea ELTE TTK Környezettudomány MSc II. Témavezető: Mika László Tamás ELTE TTK Kémiai Intézet ELTE TTK, Környezettudományi
Biogáz betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe
Biogáz betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe Köteles Tünde, Ph. D. hallgató Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet, Gázmérnöki Intézeti Tanszék FGSZ Zrt., Kapacitásgazdálkodás
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba
Talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítása oxidációs technikákkal
Talajvizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítása oxidációs technikákkal Dencső Márton Környezettudomány MSc. Témavezetők: Prof. Dr. Záray Gyula Dobosy Péter Mikroszennyezők a környezetünkben µg/l koncentrációban
C- források: 1. közvetlenül erjeszthetők ( melasz, szulfitszennylúg, szörpők) 2. Közvetett úton erjeszthetők (gabonák, cellulóz tartalmú anyagok)
2. Szeszgyári melléktermékek keletkezése A szeszgyártás alapanyagai C- források: 1. közvetlenül erjeszthetők ( melasz, szulfitszennylúg, szörpők) 2. Közvetett úton erjeszthetők (gabonák, cellulóz tartalmú
Faanyagok modifikációja_06
Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu
Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
Textíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Textíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
Különböző módon formázott bioaktív üvegkerámiák tulajdonságainak vizsgálata KÉSZÍTETTE: KISGYÖRGY ANDRÁS TÉMAVEZETŐ: DR. ENISZNÉ DR.
Különböző módon formázott bioaktív üvegkerámiák tulajdonságainak vizsgálata KÉSZÍTETTE: KISGYÖRGY ANDRÁS TÉMAVEZETŐ: DR. ENISZNÉ DR. BÓDOGH MARGIT ANYAGMÉRNÖKI INTÉZET 2016.05.11. Diplomadolgozat célja
Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER
Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség
Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
Európa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
A biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyárának egységes környezethasználati engedélye
Th. melléklet TELEPHELY ADATLAP (Th) Száma: Th. mell. 1/2. old. A telephely általános adatai Neve: Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. Kaposvári Cukorgyára Címe: 7400 Kaposvár, Pécsi út 10-14. Helyrajzi
ALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE
ALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE Viktória Kapcsándia*, Miklós Neményi, Erika Lakatos University of West Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences, Institute of Biosystems
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
OTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/2. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. április - június Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ