SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON

Átírás

1 SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON A szellemi tulajdonhoz fűződő jog a szellemi alkotásokra vonatkozó kizárólagos jogok összességét jelöli. Két típusa létezik: az ipari tulajdonhoz fűződő jog, amely magában foglalja a találmányokat (szabadalmak), a védjegyeket, a formatervezési mintákat és az eredetmegjelöléseket; valamint a szerzői jogok, amelyek az irodalmi művekre és a műalkotásokra vonatkoznak. Az Európai Unió a szellemitulajdon-jogok területén hosszú évek óta aktív politikát folytat, amely a tagállami jogszabályok harmonizálására irányul. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2009-es hatályba lépése óta az Unió kifejezett hatáskörrel rendelkezik a szellemitulajdon-jogok területén (118. cikk). JOGALAP Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 36., 114. és 118. cikke. CÉLKITŰZÉSEK Noha a szellemitulajdon-jogokat a különböző tagállami jogszabályok szabályozzák, európai uniós jogszabályok is vonatkoznak rájuk. Az EUMSZ 118. cikke szerint a belső piac létrehozása, illetve működése keretében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, valamint egy uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére. Az Európai Unió jogalkotási tevékenysége főleg a szellemitulajdon-jogok bizonyos szempontjainak harmonizálásából áll egy egységes európai rendszer kialakítása révén, amely már megvalósult pl. a közösségi védjegy és a közösségi formatervezési minta esetében, és hamarosan megvalósul a szabadalmak esetében is. EREDMÉNYEK A. Jogharmonizáció 1. Védjegyek, formatervezési minták Az Európai Parlament február 25-én szavazott a közösségi védjegyről szóló 207/2009/ EK tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról, melynek célja a védjegyre vonatkozó jogszabályok uniós és nemzeti szintű egyszerűsítése és frissítése, aminek köszönhetően a védjegyek bejegyzése az EU-ban olcsóbbá, gyorsabbá, megbízhatóbbá és kiszámíthatóbbá válik, és a védjegyek tulajdonosainak jogbiztonsága növekszik. A javaslat az alábbiakat tartalmazó szabályozási csomagból áll: a védjegyekről szóló (2008/95/EK) irányelv átdolgozása, amely közelíti egymáshoz az uniós tagállamok védjegyekről szóló jogszabályait; a 207/2009/EK rendelet felülvizsgálata, amely rendelkezik többek közt a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalról; és a hivatalnak fizetendő adóról szóló 2869/95/EK rendelet felülvizsgálata. A rendelettervezet még elfogadásra vár. Az Európai Unió ismertetése

2 Az október 13-i 98/71/EK irányelv a formatervezési minták oltalmára vonatkozó jogszabályokat közelíti egymáshoz. A december 12-i 6/2002/EK rendelet (módosított formájában) létrehozza a formatervezési minták oltalmának közösségi rendszerét. A december 18-i 2006/954/EK tanácsi határozat és a december 18-i 1891/2006/ EK tanácsi rendelet összeköti a formatervezési minták uniós lajstromozási rendszerét a formatervezési minták nemzetközi lajstromozási rendszerével, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) hozott létre. 2. Szerzői jogok a. Szerzői jog az információs társadalomban Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, május 22-i 2001/29/EK irányelv hozzáigazítja a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályokat a technológiai fejlődéssel és különösen az információs társadalom kialakulásával létrejött új körülményekhez. Azonban szükséges a jelenlegi uniós irányelv szövegének sürgős korszerűsítése. Nem tart ugyanis lépést a digitális világ 2001 óta bekövetkezett különösen gyors ütemű fejlődésével, és már nem felel meg napjaink digitális trendjeinek. Még nem történt meg a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok uniós szintű egységesítése, aminek hiánya jogbizonytalanságot eredményez az egyének és vállalkozások számára. A szellemitulajdon-jogok folyamatban lévő reformjának amely a Bizottság hamarosan benyújtandó javaslatának tárgya egyszerűsítenie kell az uniós jogot, és ki kell terjednie az olyan új jelenségekre, mint a közösségi hálózatok, az internetes közvetítés, a szöveg- és adatbányászat. b. A jogok felhasználása Az e területre vonatkozó legfontosabb jogszabályok az alábbiak: a művekhez kapcsolódó bérleti jogról és haszonkölcsönzési jogról szóló, november 19-i 92/100/EGK irányelv, amelyet kodifikálás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bérleti jogokról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, december 12-i 2006/115/EK irányelve helyezett hatályon kívül és váltott fel; a Tanács műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló, szeptember 27-i 93/83/EGK irányelve; valamint az Európai Parlament és a Tanács szeptember 27-i 2001/84/EK irányelve az eredeti művészeti alkotás szerzőjét megillető követő jogról. c. A szerzői jog és a szomszédos jogok védelmi ideje A fenti jogosultságok időtartama hetven év (lásd a 2011/77/EU irányelvvel módosított 2006/116/EK irányelvet). d. A számítógépes programok és az adatbázisok A 91/250/EGK irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy a számítógépes programokat és az adatbázisokat helyezzék szerzői jogi védelem alá, mint az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló Berni Egyezmény értelmében vett irodalmi műveket. A többször módosított irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve foglalta egységes szerkezetbe. Az március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezik az adatbázisok jogi védelméről; az irányelv alkalmazásában az adatbázis művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá Az Európai Unió ismertetése

3 lehet férni. Az irányelv előírja, hogy az adatbázisok egyrészt a szellemi alkotásra kiterjedő szerzői jogi oltalom, másrészt pedig sui generis jogok oltalma alatt állnak, mely utóbbiak a tartalom megszerzése, ellenőrzése vagy előállítása során felmerülő ráfordítást védik (pénz, emberi erőforrás, erőfeszítések és energia). e. Közös jogkezelő szervezetek Szerzői jogi és szomszédos jogi oltalom alatt álló tartalmak, valamint a kapcsolódó szolgáltatások terjesztéséhez a szerzői és szomszédos jogok különböző jogtulajdonosaitól be kell szerezni a jogok felhasználására vonatkozó engedélyt. A jogtulajdonosok egy közös jogkezelő szervezetre bízzák a jogaikat, amely a nevükben kezeli a jogokat. A közös jogkezelő szervezetek a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének előmozdítóiként fontos szerepet töltenek be és továbbra is fontos szerepet kell betölteniük azáltal, hogy a legkisebb és a kevésbé népszerű repertoárok számára is piacra jutási lehetőséget teremtenek, valamint szociális, kulturális és oktatási szolgáltatásokat nyújtanak jogosultjaik és a nyilvánosság számára február 26-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvet. Ezen irányelv célja, hogy az irányítás, a pénzügyi gazdálkodás, az átláthatóság és a beszámolás magas szintjének biztosítása érdekében meghatározza a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó követelményeket. A tagállamok biztosítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek az általuk kezelt jogok vonatkozásában képviselt jogosultak érdekeinek maradéktalan figyelembevételével tevékenykedjenek, és ne rójanak rájuk olyan kötelezettségeket, amelyek e jogosultak jogainak és érdekeinek védelme, illetve jogaik eredményes kezelése érdekében objektív szempontból nem szükségesek. Az irányelv szerint a jogosultak megbízhatják a választásuk szerinti közös jogkezelő szervezetet, hogy kezelje a választásuk szerinti jogokat, jogfajtákat vagy alkotástípusokat és egyéb tárgyakat a választásuk szerinti terület tekintetében, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban van a közös jogkezelő szervezet letelepedési helye vagy a jogosult letelepedési helye vagy lakóhelye, illetve a jogosult mely tagállam állampolgára. Amennyiben a közös jogkezelő szervezetnek nincs objektíven alátámasztott indoka a jogkezelés visszautasítására, köteles kezelni ezeket a jogokat. A jogosultak jogaik kezelését független jogkezelő szervezetekre is rábízhatják. Ezek kereskedelmi szervezetek, amelyek különböznek a közös jogkezelő szervezetektől, többek közt azért, mert nem a jogtulajdonosok birtokolják vagy irányítják őket. 3. Szabadalmak A szabadalom olyan jogcím, amely a technikai jellegű új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányok számára biztosítható. A szabadalom jogosultja megakadályozhatja, hogy mások engedély nélkül létrehozzák, használják vagy értékesítsék a találmányt. A szabadalmak arra ösztönzik a cégeket, hogy végrehajtsák az innovációhoz szükséges beruházásokat, és ösztönzőt nyújtanak az egyének és vállalatok számára, hogy forrásokat biztosítsanak a kutatás és fejlesztés számára. Európában a technikai találmányok védelme vagy az illetékes hatóságok által megadott nemzeti szabadalmak révén, vagy az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által központilag megadott európai szabadalom révén lehetséges. Az utóbbi a nemzetközi szervezet végrehajtó szerve, amelynek jelenleg 38 szerződő állam a tagja. Az EU maga azonban nem tagja az Európai Szabadalmi Hivatalnak. Az Európai Unió ismertetése

4 A tagállamok több évig tartó egyeztetését követően 2012-ben a Parlament és a Tanács elfogadta az egységes hatályú európai szabadalom alapját képező két rendeletet. Az uniós jog célja az egységes szabadalmi csomaggal az egységes szabadalmi oltalom biztosítása, és az egységes bíróság létrehozása a szellemi tulajdon területén. Miután a Bíróság május 5-i, a C-146/13. és C-147/13. számú ügyekben (Spanyolország kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa az egységes szabadalmi oltalom létrehozását célzó megerősített együttműködésről) hozott ítélete révén megerősítette a szabadalmi csomagot, szabaddá vált az út egy valóban európai szabadalom előtt. A korábbi rendszer az újjal párhuzamosan továbbra is érvényben marad az Egységes Szabadalmi Bíróság párizsi, londoni és müncheni ágainak létrehozásáig. Amint az Európai Szabadalmi Hivatal megadja, az egységes szabadalom egységes oltalmat biztosít, és azonos hatállyal rendelkezik valamennyi részt vevő tagállam területén. A vállalatoknak lehetőségük nyílik találmányaik védelmére minden uniós tagállamban, egy egységes szabadalom révén. Képesek lesznek az egységes oltalmak megtámadására és megvédésére is egyetlen bírósági eljárás révén az Egységes Szabadalmi Bíróságon. Ez egységesíti a rendszert, és megtakaríthatók a fordítási költségek. Az egységes szabadalom akkor lesz elérhető, ha 13 tagállam, köztük Anglia, Franciaország és Németország ratifikálja az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodást, bár erre 2016 előtt valószínűleg nem kerül sor. A nemzeti szabadalmak kötegével ellentétben, amelyet az az Európai Szabadalmi Hivatal nyújt, az egységes szabadalmat nem kell majd érvényesíteni minden egyes tagállamban. Bár az üzleti titkok védelme nem minden esetben minősül szellemitulajdon-jognak, az információk titokban tartásának gyakorlata több évszázados múltra tekint vissza. Számos ország rendelkezik az üzleti titkok védelmére szolgáló jogi eszközökkel, akár a szellemitulajdon-jogok részének tekintik őket, akár nem. A bizalmas információ számára biztosított védelem szintje nem hasonlítható össze a szellemitulajdon-jog egyéb területeivel, mint a szabadalmak, a szerzői jog és a védjegyek. A kereskedelmi titkok védelme és a probléma megközelítése nagyobb eltéréseket mutat az egyes országok között, mint a szellemitulajdon-jog bármely más területe; a jogi keret ennek megfelelően szétdarabolt. A Bizottság november 28-án a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelvre irányuló javaslatot terjesztett elő. A Parlament és a Tanács 2015 folyamán fogadhatja el a javaslatot. 4. A hamisítás elleni küzdelem Mivel a tagállamok szankciórendszerei közötti különbségek megnehezítették a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet, az Európai Parlament és a Tanács először a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartásáról szóló 2004/48/EK irányelvet fogadta el. Az irányelv célja az, hogy a nemzeti jogszabályok közelítésével fokozza a kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelmet, és biztosítsa a belső piacon a szellemi tulajdon magas szintű, egyenértékű és egyöntetű védelmét. A 2004/48/EK irányelv kizárólag polgári jogi és közigazgatási természetű intézkedésekről, eljárásokról és jóvátételről rendelkezik. A Bizottság ezt követően büntetőjogi rendelkezések elfogadását javasolta. Ezek kiegészítenék a 2004/48/EK irányelvet, és fokoznák a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet. Az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata. Az Európai Unió ismertetése

5 2012-ben a Bíróság a C-406/10. sz. SAS ügyben helybenhagyta, hogy a 91/250/EGK irányelv szerint a számítógépes programoknak csak a kifejezési formája részesül szerzői jogi védelemben; a logika, az algoritmusok és a programnyelv alapjául szolgáló ötletek és elvek nem állnak védelem alatt (az ítélet 32. pontja). A Bíróság hangsúlyozta, hogy sem a számítógépes program funkcionalitása, sem a számítógépes program keretében a program bizonyos funkcióinak használata céljából alkalmazott programnyelv és adatfájlformátum nem minősül e program kifejezési formájának a 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében (39. pont). 5. A jogok kimerülésének elmélete a. Fogalommeghatározások Ezen elmélet szerint az egyik tagállam jogi oltalma alatt álló ipari vagy kereskedelmi tulajdonjog jogosultja nem hívhatja segítségül ezt a jogot ahhoz, hogy megakadályozza olyan termékek behozatalát, amelyet egy másik tagállamban hoztak forgalomba. Ez az ipari tulajdon minden területére vonatkozik. b. Korlátozások A közösségi jogok kimerülésének elmélete nem alkalmazandó a hamisított termékek forgalmazására vagy az Európai Gazdasági Térségen kívül forgalmazott termékekre (a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS) 6. cikke) ben a Bíróság a C-173/98. sz., Sebago et Ancienne Maison Dubois et Fils kontra GB-Unic SA ügyben úgy ítélkezett, hogy a tagállamok nemzeti jogukban nem írhatják elő a védjegyből származó jogok kimerülését a harmadik országban forgalomba hozott termékek tekintetében. AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE A szellemitulajdon-jogokról szóló állásfoglalásaiban, különösen az adatbázisok, biotechnológiai találmányok és a szerzői jogok jogi védelméről szóló állásfoglalásaiban a Parlament támogatta a szellemitulajdon-jogok fokozatos harmonizálását. Ellenezte azonban, hogy az emberi test részei szabadalom tárgyát képezzék. A Parlament ellenezte továbbá a számítógéppel megvalósítható találmányok szabadalmaztatását, hogy lehetővé tegye e területen az innováció akadálytalan terjedését, valamint a kkv-k szabad hozzáférését a nagy nemzetközi fejlesztők által létrehozott szoftverekhez. A várható kihívások között szerepelnek az előre nem látható technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések. Jelentős új kihívás lehet a szoftverek titkossága és biztonsága szavatolásának problémája felvetődik annak kérdése, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftver valóban biztonságosabb-e, mint a jogvédett február 27-én a Parlament rendkívül vitatott saját kezdeményezésű állásfoglalást fogadott el a magáncélú többszörözési díjakról (a jogszerűen beszerzett tartalmak magáncélú másolásának jogáról), mivel a digitális magáncélú többszörözés nagyfokú gazdasági jelentőségre tett szert a technológiai fejlődés következtében. A Parlament tevékenyen részt vett a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által a vakok és gyengén látók esetében a szerzői jogot illetően alkalmazható kivételekről tervezett szerződés előkészítésében is. A szellemitulajdon-jogok szerepelnek az USA-val a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások pontjai között, és előrelépés történt a megtárgyalandó központi kérdések meghatározása terén. A megbeszélések egyelőre még az előkészítés szakaszában vannak (azaz még nem került sor lényegi tárgyalásokra), noha az USA javaslatot tett a vonatkozó fejezet szövegének vázlatára, amely a mindkét fél számára fontos kérdések körére korlátozódna. Udo Bux Az Európai Unió ismertetése

6 10/2015 Az Európai Unió ismertetése