Kedves Természetjárók!

Átírás

1 A túra időpontja: szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda és vissza is, összesen: 560 HUF. (A fizetéshez lehetőleg előre kiszámolt összeget hozz és természetesen a diákigazolványodat is!) Tervezett visszaút: 1

2 Javasolt élelem, ivóvíz, mobiltelefon, térkép, GPS, kényelmes túracipő, réteges öltözet! Egyéb tudnivalók: Országos előrejelzés: szombat Többnyire derült vagy gyengén felhős idő várható, csapadékra nem kell számítani. Az északi, északkeleti szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 11 fok között valószínű. Útvonal: 2

3 A természetjárás tanítási órának minősül, tehát a Házi Rend szabályai érvényesek. Látnivalók: Középkori romtúra Nagyvázsony környékén Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsivár kevesebb, mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk. 1. Nagyvázsonyi vár Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal. Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken 3

4 teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsonyi pálos kolostorrom A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb, mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetich-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt. Szent Ilona templomrom Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig ben került sor állagmegóvására. Tálodi pálos kolostorrom A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. század végén alapította a 4

5 Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekvő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vizű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak. A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a szerzetesek számára épített méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Szent Jakab templomrom (Nemesleányfalu) A Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjében buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Csepelyi templomrom Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése ból való tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Az északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helyszínen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. 5