Petrolkémiai iszappal szennyezett talaj bioremediációja
|
|
- Katalin Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Petrolkémiai iszappal szennyezett talaj bioremediációja Tárgyszavak: petrolkémia; iszap; talajszennyezés; bioremediáció; baktérium. A kőolajszármazékok termelése és felhasználása során szennyeződik az üzemek körüli talaj. A szennyezett környezet helyreállítására számos technológiát dolgoztak ki. Egyikük a bioremediáció, amelynek célja a szennyezők lebontása és az ártalmatlanítás. Leggyakrabban őshonos mikroorganizmusokkal, helyben végzik ezt az eljárást. Így csökkentik a szénhidrogének koncentrációját, mobilitását és a talaj szennyezését. Korábban a bioremediáció végpontját a talajban maradó mérgező anyagok koncentrációja alapján határozták meg. A kémiai elemzés önmagában nem veszi figyelembe a szennyezők biológiai hozzáférhetőségét. Emellett számos vegyület metabolitokká alakul át, amelyek perzisztenciája és toxicitása ismeretlen. A biológiai vizsgálat ezt számításba veszi. Emiatt előnyös a biológiai vizsgálatokon alapuló monitorozás. Jelenleg nincs egyértelmű útmutatás a bioremediáció végpontjának biológiai meghatározására. A talaj mikroorganizmusai jó indikátorai a mérgező anyagoknak, mert mindenütt jelen vannak, érzékenyek a szennyező anyagra, és részt vesznek a geokémiai ciklusokban. A mikrobák érzékenyek a szennyezésre, és a mikrobiális tevékenység gátlása befolyásolja az általuk szabályozott ökológiai folyamatokat. A bakteriális populáció dinamikájának jobb ismerete a szennyezett talajrendszerben, valamint a baktériumok által szabályozott átalakulási folyamatok tanulmányozása segíti a mikrobadiverzitás fontosságának megértését a talaj ökorendszer folyamatai szempontjából. A biodiverzitási vizsgálatok során a tenyészettől független módszerek különösen nagy figyelmet kapnak, mert általában az a vélemény, hogy a talajbaktériumoknak csak kis hányada képez telepeket az általános laboratóriumi táptalajon. Az a ta-
2 pasztalat, hogy a könnyen tenyészthető talajmikroba-közösségek a legfontosabbak a biomassza és az aktivitás szempontjából, ezek jelentik az ökológiailag releváns frakciót. Több eljárást dolgoztak ki a vegyi anyagok talajorganizmusokra gyakorolt hatásának értékelésére. Azonban a természetben az ökotoxicitás értékelése mindig gondot okoz, mivel a szennyezés pontos jellege, az időjárás, a természetes lebomlás és a helyreállítatlan talaj tulajdonságai csak részben ismertek. Az alábbi vizsgálatok célja a tenyészthető baktériumpopuláció változásainak és fitotoxicitásának megfigyelése volt laboratóriumi bioremediáció során, valamint a korreláció értékelése a maradék szénhidrogénkoncentráció és a mikrobapopuláció összetétele között, a baktériumok anyagcseréje alapján. Anyagok és módszerek Iszap talaj reaktorok A vizsgálatot olaj víz szeparátorból származó iszapmintával végezték. Az elemzés szerint a 91 g összes szénhidrogén/kg iszap 60%-a policiklikus aromás szénhidrogén (PAH), ezen belül bi-, tri-, tetra- és pentaciklikus összetevő volt. A talaj agyagot (ph = 5,8 5,9), 3,60% szerves szenet, 6,21% szerves anyagot, 0,296% összes nitrogént, 0,00042% foszfort tartalmazott, a gázkromatográfiásan kimutatott összes szénhidrogén mennyisége 0,5 g/kg volt. Háromféle talaj iszap mintát készítettek (2,50; 5,00 és 10,0 g iszap/100g száraz talaj koncentrációval). Kontrollként iszapmentes talajt használtak. 10% iszaptartalmú, 2 %(m/m) HgCl 2 -ot tartalmazó talaj volt az abiotikus kontroll. Az 5 kg-os üvegtartályokba 2 kg iszap talaj keveréket tettek. Utóbbit alapos kézi keverés után rostálták (2 mm lyukméret). Az összes rendszert 20±2 C-on, sötétben, 1 éven át inkubálták. A tartályok tartalmát hetente levegőztették, nedvességtartalmukat meghatározták, és desztillált víz hozzáadásával fenntartották. Kémiai elemzés A talaj szénhidrogén-tartalmát az etil-éterben oldható frakcióból gravimetriásan határozták meg.
3 Megállapították a gázkromatográfiásan hozzáférhető szénhidrogének és egyes PAH-vegyületek koncentrációját. A talajmintát vízmentes nátrium-szulfáttal keverték, 6 órán át extrahálták n-hexánnal. A gázkromatográfot lángionizációs detektorral látták el. Tenyészthető baktériumpopuláció Időközönként meghatározták az életképes baktériumok és gombák számát. A legnagyobb mennyiségben szereplő baktériumokat kétszer izolálták a bioremediáció alatt. Körülbelül telepet izoláltak, és meghatározták morfológiai tulajdonságaikat, kataláz-, oxidáz-, OF glükóz- és szénfelhasználási viselkedésüket. Összehasonlító vizsgálatot végeztek a Gram-negatív baktériumok metabolikus profiljáról a kontroll és az iszap talaj tartályokban. Toxicitásvizsgálat Biológiai módszerrel vizsgálták a magcsírázás gátlását a vizes talajextraktumon, kezdetben és 44, 90, 180, valamint 373 napi kezelés után. A talajra helyezett szűrőpapírokra magokat tettek, majd inkubálás után meghatározták a kicsírázott magvak számát. A csírázást 50%-ban gátló vizes extraktumok hígítását (IC50) lineáris interpolálással számították ki. Eredmények A kezelés első 70 napja során mindegyik rendszerben jelentős mértékben csökkent az összes szénhidrogén-tartalom. Egy év alatt a szénhidrogén-koncentráció a kezdeti szinthez képest 92 95%-kal csökkent a gázkromatográfia szerint, és 42 46%-kal az etil-éterben oldható frakció mérése alapján. A különbséget valószínűleg a nem szénhidrogén jellegű anyagok jelenléte okozta, amelyeket az etil-éter extrahált, de a gázkromatográf nem mutatott ki. Az abiotikus rendszerben a szénhidrogének bomlása 4% volt. Ez arra utal, hogy a mikrobák tevékenysége távolította el azokat. Az elemzési görbék korrelálnak a következő egyenlettel, amely kétlépcsős reakciót ír le: a legkönnyebben lebontható frakció kezdeti gyors csökkenését, majd a stabilabb frakciók lassabb csökkenését:
4 C t = a e -kt + b ahol C t a talajkoncentráció a t időpontban (mg/kg száraz talaj), a a könnyen bomló frakció kezdeti koncentrációja a talajban (mg/kg száraz talaj), k a könnyen bomló frakció eltávolítási sebességi állandója (1/nap), t az idő (nap) és b a nehezen bomló frakció kiindulási koncentrációja a talajban. A k-érték függött a kezdeti szénhidrogén-koncentrációtól, csökkent a növekvő kiindulási szénhidrogén-koncentrációval. A maradék szénhidrogén-koncentráció (b) arányos volt a kiindulási iszapkoncentrációval. Mivel a szénhidrogén-koncentráció gravimetriás értékelése figyelembe veszi az anyagcseretermékeket és más vegyületeket is, a gázkromatográfiás és etil-éteres elemzés eredményei erősen eltérnek. A gravimetriás mérési görbe meredeksége kezdetben kisebb volt, mint a gázkromatográfiás görbéé, majd a folyamat későbbi szakaszában nagyobb lett annál. Ez részben azzal magyarázható, hogy kezdetben a szénhidrogén gyors eltávolítását az anyagcseretermékek termelése kísérte. Később a szénhidrogén-metabolitok és a szénhidrogének lassan távoztak, csökkenő etil-éteres értékeket adva. A heterotrof, szénhidrogénbontó és fenantrénbontó baktériumok száma jelentősen növekedett az összes iszapkoncentráció mellett a kontrollrendszerhez képest. A gombák száma viszont nagyobb iszapkoncentráció esetén jelentősen csökkent. Az összes iszap talaj rendszerben a heterotrof baktériumok száma egész év folyamán nagyobb maradt, mint a kontrolltalajban. A szénhidrogénbontó baktériumpopuláció az első 21 napban gyorsan szaporodott minden rendszerben, a szénhidrogének gyors bomlása következtében. Ez a gyors kezdeti növekedés indikátorul szolgálhat a bioremediáció megvalósíthatóságának vizsgálatára. A populáció gyorsan csökkent, és a kontrollrendszerhez hasonló koncentrációt ért el. A fenantrénbontó baktériumok lassabb szaporodása 61 nap után érte el maximumát. Egy év múlva a fenantrénbontó baktériumok száma az összes iszaptartalmú tartályban még mindig erősen eltért a kontrollrendszerben levőtől. A kontroll és az iszapos rendszerekből a baktériumokat a kezelés 35. napja után izolálták, a szénhidrogének gyors fogyása idején. Összesen 266 baktériumot különítettek el és jellemeztek. A legnagyobb populáció a kontrollrendszerben 57% Gram-pozitív baktériumot, főleg coryneformokat (43%) tartalmazott. Gram-negatív
5 baktériumok szintén jelen voltak, köztük Pseudomonas (21%) és Acinetobacter (11%). A Pseudomonas nemzetségbeli baktériumok aránya jelentősen nőtt az iszapkoncentráció növekedésével. Azonban csak az iszap talaj rendszerek 10%-ában volt jelentős változás a Gram-pozitív/Gram-negatív baktériumok arányában a kezelés során. A baktériumizolátumok azt mutatták, hogy a Pseudomonas volt a legfőbb összetevő a szénhidrogénbontó populációban. A legkisebb iszaptartalmú rendszerben a legnagyobb a fajdiverzitás. A szennyezett ökorendszerek mikrobiális közösségeiben azok a szervezetek dominálnak, amelyek fel tudják használni a mérgező anyagokat, vagy ellenállóak a méreggel szemben. Ennek eredményeképpen ezek a közösségek kevésbé sokszínűek, mint a stressz nélküli ökorendszerek. Az ismertetett vizsgálatok szerint az iszap talaj reaktorok szelektíven dúsult környezetek voltak, amelyek kedveztek a tenyészthető Gram-negatív baktériumoknak, ennek eredményeképpen csökkent a diverzitás, főleg az 5% és 10% iszaptartalmúakban. Amikor 104 Gram-negatív tenyészetet elemeztek fenotípusos tulajdonságaik alapján, azt találták, hogy az első két fő összetevő tette ki a teljes variabilitás 46,50%-át. Az első fő komponens (principal component = PC), a PC1 (amely az eredeti variancia 21,23%-a volt), asszimiláció tesztek (glükóz, mannóz, mannit, arabinóz) és a béta-gaklaktozidáz reakció kombinálása révén jött létre. A második fő komponens, a PC2 (amely a teljes variabilitás 15%-át adta), főleg a kaprát asszimiláció és az arginin-dihidroláz reakció kombinálásával alakult ki. Az iszap talaj rendszerek nem tértek el jelentősen a talaj kontrollrendszerektől. Ez az összes esetben maga után vonja az oxidatív metabolizmusú tenyészetek dominanciáját és a rendszer nagy katabolikus kapacitását. A magcsírázás gátlása az inkubálás első 90 napja alatt nőtt. Talaj iszap keverék inkubálása során más szerzők a genotoxicitás növekedéséről számoltak be. Ezt a nagyobb toxicitású metabolitok képződése okozta, tehát a vegyületek átalakulásának jele lehetett. Ebből következik, hogy a szénhidrogén-koncentráció csökkenése nem alkalmas a talaj mérgezőanyag-tartalmának jelzésére. A mutagenicitás növekedése a kezdeti biodegradációs termékek képződésének következménye, mert ezek igen reakcióképesek és genotoxikusak. A magcsírázás gátlásának növekedése a szennyezett rendszerekben egyezik más szakértők véleményével, amely szerint egyes szénhidrogénekből a biológiai lebomlás során fitotoxikus metabolitok, például zsírsavak képződnek.
6 360 nap múlva jellemezték a domináns tenyészthető baktériumokat. Összesen 243 baktériumizolátumot találtak, ezek az 1. ábrán láthatók. Gram-pozitív coccus-ok Bacillus Actinomycetales Coryneform Flavobacterium Pasteurella Chryseomonas Brevundimonas Com/Palc Moraxella Comamonas Sphingobacterium Alcaligenes Pseudomonas 10% 5% 2,50% kontroll gyakoriság, % 1. ábra Baktériumnemzetségek relatív diverzitása a kontroll- és a szénhidrogéntartalmú rendszerekben 373 napi kezelés után. Az egyes nemzetségeket az összes baktériumhoz viszonyított %-os tartalmukban fejezték ki A 82 Gram-negatív baktérium metabolikus profilját BioMerieux rendszerrel, a köztük levő viszonyt PCA (fő komponens elemzés) módszerrel határozták meg, hogy megállapítsák, van-e kapcsolat a kezdeti iszapkoncentráció és az 1 éves populáció fenotípusai között. A fenotípusos profilok eloszlása azt mutatta, hogy az összes iszap talaj rendszerből származó domináns Gram-negatív tenyészetek egy év után eltértek a kontroll talaj rendszerből származóktól. Nem volt jelentős különbség a különböző iszap talaj rendszerek fenotípusprofiljai között. Egyéves kezelés után az iszap talaj rendszerben levő domináns baktériumpopulációkat a helyreállítatlan talajhoz képest csökkent katabolikus kapacitással lehetett jellemezni. Az egyes PAH-anyagok koncentrációja elfogadható volt az ipari talajokra. Tehát a kémiai elemzési adatok sze-
7 rint a folyamat befejeződött. A kezelés végén azonban maradék mutagenicitás volt észlelhető, valószínűleg a genotoxikus metabolitok felgyülemlése miatt. Mindkét hatás független volt a kezdeti iszapkoncentrációtól, miközben a maradék szénhidrogén-koncentrációk arányosak voltak a kiindulási iszapkoncentrációval. A mikrobiális közösségben változásokat figyeltek meg, a katabolikus kapacitás vesztesége a tenyészthető bakteriális populációkban részlegesen a szelekciós nyomásnak tulajdonítható, amelyet a genotoxikus metabolitok felgyülemlése okozott. Összegezve: az adatok szerint egyéves bioremediációs kezelés után, függetlenül a kezdeti iszapkoncentrációtól, a szennyezett talaj eredeti tulajdonságai nem állíthatók helyre, akkor sem, ha a bioremediációs indikátorok, például a maradék szénhidrogén-koncentrációk és a fitotoxicitás azt jelzik, hogy a bioremediációs folyamat véget ért. Az adatok szerint a szennyező anyagnak hosszú távú hatása van a talaj bakteriális közösségére. A talajban a tenyészthető baktériumpopulációban fellépő minőségi/mennyiségi változások összefüggésbe hozhatók a szénhidrogén-átalakulási folyamattal. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák e változások hatását a talaj ökorendszerére. Összeállította: Fazekasné Horváth Zsuzsanna Morelli, I. S.; Del Panno, M. T. stb.: Laboratory study on the bioremediation of petrochemical sludge-contaminated soil. = International Biodeterioration & Biodegradation, 55. k. 4. sz p Stevenson, F.: Lipids in soil. = Journal of American Oil Chemistry Society, 43. k p Mishra, S.; Jyot, J. stb.: Evaluation of inoculum addition to stimulate in situ bioremediation of oily sludge-contaminated soil. = Applied and Environmental Microbiology, 67. k p Egyéb irodalom Ökotech ötödik sebességben. = Környezetvédelem, 13. k. 2. sz márc. ápr. p éve az emberek és a környezet szolgálatában a biztonságos technológiai megoldásokért. = Magyar Elektronika, 22. k sz p. 99. Mikkelsen, E.: Új környezetbarát technológiák a felület-előkészítésben és a festékek alkalmazásában, valamint hatásuk a bevonatrendszerek kiválasztására. = Korróziós Figyelő, 45. k. 2. sz p
Szabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
RészletesebbenCollembola elkerülési teszt. Készítette: Szilágyi Szabina
Collembola elkerülési teszt Készítette: Szilágyi Szabina Esettanulmány: bioszén hatása a mezofaunára Cél: bioszénnel egészítenék ki a talajt, hogy fokozzák a talaj mikrobiális közösségének a kialakulását,
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenCiklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenSzellőző tisztítás TvMI
1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.
Részletesebbendinamikus rendszerben
BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
RészletesebbenA Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány
A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány Horel Ágota Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály TAKI Szeminárium 2017.03.16 A katasztrófa Szénhidrogének evaporációja
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenLCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenKomposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén
Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi
RészletesebbenBiotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
RészletesebbenKőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenKülönböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai vizsgálata
Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék, Budapest Különböző Capsicum annuum var. grossum paprikafajták endofita baktériumainak izolálása, jellemzése és molekuláris biológiai
RészletesebbenA Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;
RészletesebbenTCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 1. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet Tartalomjegyzék Bevezetés: Gyógyszerhatóanyagok
RészletesebbenTartalom. 1. Gázszagosító anyagok vizsgálata
Tartalom 1. Gázszagosító anyagok vizsgálata... 1 2.Szagosítóanyag koncentrációmérések... 3 3. Földgáz kénhidrogén tartalmának meghatározása... 5 1. Gázszagosító anyagok vizsgálata A gázszagosító anyag
RészletesebbenScan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5
evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1393/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. Újpesti környezetvédelem
RészletesebbenFenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin
Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin A szennyezıanyagok kockázatát a biológiai hozzáférhetıségük határozza meg Biológiailag elérhetı (lassan deszorbeálódó)
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenA csapvíz is lehet egészséges és jóízű?
A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenHUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO
LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS HUMANCORP rendszerek A ZENEER RO kompakt víztisztító berendezés család egy hálózati vízrõl mûködõ fordított ozmózis alapú rendszer, mely háromféle teljesítményben
RészletesebbenGondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége
Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége Halmóczki Szabolcs, Dr. Gondi Ferenc BGT Hungaria Kft. Sikeres és tanulságos
RészletesebbenZöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek
Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek Ilcsik Csaba Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Innovációs munkacsoport KSZGYSZ 1992. az alapítás
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenKockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés
Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések
RészletesebbenBenzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenMérési adatok illesztése, korreláció, regresszió
Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,
RészletesebbenHúsipari szennyvíz fertőtlenítése ózonnal
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Húsipari szennyvíz fertőtlenítése ózonnal Tárgyszavak: húsfeldolgozás; szennyvíz; fertőtlenítés; ózon; szennyvízkezelés; szennyvíztisztítás. A vágóhidakon és húsfeldolgozókban
RészletesebbenA szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése
A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése a gáztérben mért biológiai aktivitással történő szabályozással. Ditrói János Debreceni Vízmű Zrt. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2018.
RészletesebbenMTBE degradációja mikrobiális rendszerekben
MTBE degradációja mikrobiális rendszerekben Kármentesítés aktuális kérdései Dr. Bihari Zoltán Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet 2011. március 17, Budapest Az MTBE fizikokémiai
RészletesebbenSzennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása
MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenTÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ELŐTTE UTÁNA A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan
RészletesebbenBIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE
BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenLABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenPANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
RészletesebbenVarga László
Új mikrobiológiai talajkezelési lehetőségek és termékfejlesztések az ökológiai 2017. 12. 09. termesztésben, misztériumok nélkül Varga László +36 30 928 6172 Mik a termelés kritikus pontjai? Időjárás Kártevők
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai
RészletesebbenA magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok
FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
RészletesebbenKÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN Feigl V., Farkas É., Bacsárdi Sz., Máté R., Gruiz K., Vaszita E., Ujaczki É., Fekete-Kertész I., Tolner
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2) Akkreditálási
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenFölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal
ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport
RészletesebbenPAH és nehézfémek kölcsönhatása a talajenzimekkel
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME. PAH és nehézfémek kölcsönhatása a talajenzimekkel Tárgyszavak: talajszennyezés; nehézfém; policiklikus aromás szénhidrogének (PAH). Sok országban Kínát is beleértve
RészletesebbenBetontervezés Tervezés a Palotás-Bolomey módszer használatával
Építőanyagok II - Laborgyakorlat Betontervezés Tervezés a Palotás-Bolomey módszer használatával A tervezés elvei Cél: előírt nyomószilárdságú beton összetételének és keverési arányának megtervezése úgy,
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenProblémás regressziók
Universitas Eotvos Nominata 74 203-4 - II Problémás regressziók A közönséges (OLS) és a súlyozott (WLS) legkisebb négyzetes lineáris regresszió egy p- változós lineáris egyenletrendszer megoldása. Az egyenletrendszer
RészletesebbenAGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik
AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj
RészletesebbenVörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenMIKROBIOM ÉS ELHÍZÁS HEINZ GYAKY 2018 BUDAPEST
MIKROBIOM ÉS ELHÍZÁS HEINZ GYAKY 2018 BUDAPEST HUMÁN MIKROBIOM 10 billió baktérium alkotja a 1,5-2 kg súlyú humán mikrobiomot. Elsősorban az emberi bélben található A bél által szabályozott bélflóra a
RészletesebbenMűködésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ
Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ-09-960614-87 Célja: a szisztematikus zavar-feltárás, nyomozás. A tervezett működési körülményektől eltérő állapotok azonosítása,
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenTECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE
TECHNOLÓGIA SZENNYVÍZISZAPOK TPH TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE NAGY IMRE VEZÉRIGAZGATÓ CORAX-BIONER ZRT. 2018. JANUÁR 26. A probléma: a hazai szennyvízkezelőkben alkalmazott szennyvízkezelési technológiák
RészletesebbenINDIKÁTOR MIKROORGANIZMUSOK
INDIKÁTOR MIKROORGANIZMUSOK Mohácsiné dr. Farkas Csilla Indikátor vagy jelző mikroflóra Jelentősége: jelenlétükből következtetni lehet az élelmiszert ért szennyezés tényére ill. mértékére, fejlődésükhöz
RészletesebbenA nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia
RészletesebbenÉlelmiszerbiztonság mesterfokon. Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat?
Élelmiszerbiztonság mesterfokon Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat? Mohácsiné Farkas Csilla Kis vízaktivitású élelmiszerek (Low Moisture Foods LMFs) azon élelmiszerek, amelyek
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai
Részletesebben4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis
1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb
RészletesebbenNAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE
NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE Arany Eszter 1 Kovács Krisztina 1 Méreg Anett 1 Alapi Tünde 1,2 Farkas János 1,3 Dombi András 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenA hagyományos síkosságmentesítési. hatása a városi talajok néhány tulajdonságára
A hagyományos síkosságmentesítési gyakorlat és hatása a városi talajok néhány tulajdonságára CzegLédi Attila, Biró Borbála Dunaújvárosi Főiskola, Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék biro.borbala@gmail.com
RészletesebbenBiztonsági Adatlap. Pallos Permetezőszer adalékanyag
Biztonsági Adatlap. 1. A készítmény neve: Pallos Permetezőszer adalékanyag Gyártó cég neve: Forgalmazó (exportáló) cég neve: 2. Összetétel a) Nitrosol 40 % Ammónium nitrát 30 % Karbamid vizes oldata b)
RészletesebbenELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK
ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA
RészletesebbenDr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26
Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu
RészletesebbenSzőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin
Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetes vizeink védelme sűrűn lakott területek
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1238/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Magyar Államvasutak Zrt., EBK Osztály, Környezetvédelmi Mûszaki Szolgáltató Központ (1087 Budapest, Salgótarjáni
RészletesebbenA cél az volt, hogy adatokat kapjunk a Dunán közlekedő jelentős hajóforgalom okozta légszennyezettségről.
A pesti rakpart nitrogén-dioxid-szennyezettségének vizsgálata Simon Gergely környezetkémikus, Greenpeace CEE Miért, és mikor mértünk? A Greenpeace segítségével, eszközével és iránymutatása alapján az ahang
RészletesebbenSzerves mikroszennyezık gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise környezeti vízmintákból
Szerves mikroszennyezık gázkromatográfiás-tömegspektrometriás analízise környezeti vízmintákból Készítette: Péter Hajnal Környezettan BSc, 3. évfolyam Témavezetı: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó Szerves mikroszennyezık
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
Részletesebben