II. Fodor József Regionális Biológia Verseny

Átírás

1 II. Fodor József Regionális Biológia Verseny Elődöntő február 26.

2 I. Szüret után (8 pont) A borosgazdák a szüret után ledarált és kipréselt szőlő levét -a mustot- hordókba öntik. A musthoz néha fajélesztőt is adagolnak, így gyorsítják a szőlőcukor átalakulását alkohollá. A melegen tartott pincékben a mustot tartalmazó hordókat nem szabad bedugaszolni! Válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Milyen biokémiai folyamat során keletkezett a szőlő cukortartalma? (1) 2. Milyen anyag keletkezik a szőlőcukorból az etil-alkohol mellett? (1) 3. Milyen típusú sejtjei vannak az élesztőgombának? (1) 4. Rendelje hozzá a betűjeleket a számokkal jelölt meghatározásokhoz! (5) A) szőlőcukor keletkezése B) etil-alkohol keletkezése C) mindkettő D) egyik sem 4. lebontó folyamat 5. oxigént igényel 6. felépítő folyamat 7. anaerob folyamat 8. közvetve DNS-molekulák kellenek hozzá 1

3 II. A házilégy (Musca domestica) (8 pont) Forrás: Wikipédia A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok. A nőstény legfeljebb 9000 petét tud lerakni, petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a hernyók, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3-4 nappal a hernyók bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. Mindenevő, és mivel csak oldott anyagokkal képes táplálkozni, ezért folyadékigénye igen nagy. Leginkább az édességeket kedveli, de más szerves anyagokat is (pl. trágyát, ürüléket, szemetet). Bélcsatornáján a kórokozók változatlanul áthaladnak. Ürülékét különféle helyekre (pl. élelmiszer, fal) naponta kb. 20 alkalommal üríti. 1. Végezze el a rendelkezésre álló adatok alapján a házi légy rendszertani besorolását! (1) Ország: Törzs: Osztály: Rend: Család: Nem: Faj:.. 2. Milyen átalakulással fejlődik a házi légy? (1) A) kifejléssel B) teljes átalakulással C) átváltozással D) egyikkel sem a fentiek közül 3. Miből van a harmadik fejlődési stádium külső burka? (1) 4. Milyen légzőszerve van az ilyen állatoknak? (1) 2

4 5. Mi különbözteti meg az imágót a lárvaalakoktól? (1) 6. A szöveg alapján írjon három okot, hogy miért van nagy közegészségügyi jelentősége a házi légynek? (3) A). B) C) III. Genetika (10 pont) Babszemek maghéjának színe és mintázata egy-egy génnel külön kromoszómákon öröklődik. Ha homozigóta fehér és mintázatlan maghéjszínű babokat homozigóta barna maghéjszínű és cirmos mintázatú babokkal keresztezzünk, az első nemzedék valamennyi babszemének a maghéja barna és cirmos mintájú lesz. 1. Milyen öröklésmenettel öröklődik a babszemek maghéjszíne? 2. Milyen öröklésmenettel öröklődik a babszemek mintázata? Az első nemzedék néhány növényét egymással kereszteztük. Összesen 160 szem babunk termett. Tételezzük fel, hogy az utódok tökéletesen a Mendel törvények alapján várható hasadási arány szerint oszlanak meg. 3. Hány db fehér babszemünk lett? 4. Hány db barna babszemünk lett? 5. Hány db mintázatlan babszemünk lett? 6. Hány db cirmos babszemünk lett? 7. Hány db fehér cirmos babszemünk lett? 8. Hány db barna cirmos babszemünk lett? 9. Hány db fehér mintázatlan babszemünk lett? 10. Hány db barna mintázatlan babszemünk lett? 3

5 IV. Az ízületek (12 pont) Tekintse meg alaposan az ábrát, majd válaszolja meg a feltett kérdéseket! 1. Mely képlet termeli az izületi nedvet? (1 ) A) Betűjele:. B) A betűvel jelölt anatómia képlet neve:. C) Mi az izületi nedv funkciója: D) Hogyan hat az izületi nedv termelésére a bemelegítés?.. 2. Mely képlet felelős a csontszövet táplálásáért? (1) A) Betűjele:. B) A betűvel jelölt anatómia képlet neve: 3. Melyik anatómiai képlet a mozgás aktív szerve? (1) A) Betűjele. 4. A mozgás aktív és passzív része közötti kapcsolatot biztosítja (1) A) Betűjel. B) A betűvel jelölt anatómia képlet neve?. 4

6 5. Mely anatómiai képlet tartalmaz sárga csontvelőt? (1) A) Betűjele. B) A betűvel jelölt anatómia képlet neve? C) A kötőszöveteken belül melyik szövettani csoportba tartozik a sárga csontvelő?.. 6. Mely anatómiai képlet tartalmazhat vörös csontvelőt a K-n kívül? (1) A) Betűjele. B) A betűvel jelölt anatómia képlet neve C) Mi a vöröscsontvelő funkciója? 7. Mi a H képlet (1) A) neve... B) a funkciója 8. Nevezze meg a G képlet két fehérjéjét, amelyek egymáson való elcsúszása a G összehúzódását eredményezi! (1) Milyen ion szükséges ahhoz, hogy az előbbi két fehérje össze tudjon kapcsolódni? (1) Hogy nevezzük a G képlet energiatároló, raktározott szénhidrátját? (1) 11. Nevezze meg, hogy a támasztószöveten belül, mely szövettípusba tartozik az A-val jelölt képlet? (1) 12. Nevezze meg, mely csontok összenövésére utal a K-ból kiinduló 3 nyíl! (1) A) B) C) 5

7 V. A vitálkapacitás (12 pont) Egy órai kísérlet során a tanulók a tanárukkal elhatározták, hogy megmérik a tüdejük levegő befogadó képességét. Egy 6 literes üvegedényt 2 dl-es poharak segítségével megtöltöttek vízzel, majd szájával visszafordítva beleeresztették egy vízzel teli kádba az ábrán is látható módon. Egy gumicső egyik végét az edénybe vezették, a másik végét pedig szájukba véve belefújtak különböző módon a csőbe. Egyszerű választás 1. Miért nem folyik ki az összes víz az edényből azonnal az ábrán látható helyzetben? A) A gumicső megakadályozza. B) A külső légnyomás megakadályozza. C) Az edénynek a kiömlési nyílása nagyon szűk, csak nagyon lassan áramlik ki rajta keresztül a víz. D) Csak akkor nem folyik ki a víz, ha a gumicső külső vége nyitott. E) Mert kádban több víz van, mint az edényben. Rövid válasz 2. Hogyan lehet az ábrán látható centiméteres beosztású mérőszalaggal következtetni a kiszorított víz térfogatára, ha az edény alakja olyan hogy matematikai képlettel nem kiszámítható?... Az első diák erőlködés nélkül belefújta azt a levegőt a csőbe, amelyet előzőleg a nyugodt belélegzése során beszippantott. Egyszerű választás 3. Körülbelül mekkora mennyiségű folyadéktartalom-változás lépett fel ennek a befújásnak a hatására az edényben? A) 5 liter B) 8 liter C) 0, 5 liter D) 3 liter E) 10 liter 6

8 Ábrafelismerés (csak a nagybetűkkel válaszoljon)! 4. ki nem lélegezhető (maradék) levegő.. 5. vitálkapacitás.. 6. kilégzési tartalék.. 7. belégzési tartalék.. 8. normál légzési térfogat.. 9. normál belégzés normál kilégzés erőltetett kilégzés erőltetett belégzés.. 7

9 VI. A virág (10 pont) A vázlatos rajzon látható virág valamely rendszertani csoport jellegzetességét mutatja. 1. Melyik törzsbe tartozik a növény, amelynek virága ábránkon látható? Miből állapítható meg? Melyik rendszertani osztályba tartozik ez a növény? Miből állapítható meg? 3. Írja le sorban, hogy a megporzást és megtermékenyítést követően mi alakul ki az A, B, C és D jelzésű részekből! 4. Lehet-e a rajz szerinti növény kétlaki? Miért? Négyféle asszociáció A) csak a porzóra igaz B) csak a termőre igaz C) mindkettő virágrészre igaz D) egyik virágrészre sem igaz 5. Része a pollenzsák 6. Belőle alakul ki a maghéj 7. A virágból hiányozhat is 8. A virágkocsány kiszélesedő része 9. Spóratermő levélnek felel meg 10. Száma egy virágban több is lehet 8

10 VII. Ramsari Egyezmény (10 pont) A ramsari egyezmény- hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire- az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény. A 20. század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett. Egy iráni kisvárosban, Rámszarban február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely december 21-én lépett érvénybe. A ramsari egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az általa létrehozott Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében minden résztvevő állam legalább egy vadvizes területe szerepel. A részes felek a szerződés aláírását követően öt év elteltével kiléphetnek az egyezményből. A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a ramsari listán) ma már több, mint 1880 helyszín szerepel, együttes területük kb km². A legtöbb helyszínnel (168) az Egyesült Királyság rendelkezik, a legnagyobb területű vizes élőhellyel Kanada szerepel, több, mint km², csak a Queen Maud-öböl km². Magyarországról máig 28 élőhelyet vettek fel. A szöveg elolvasása után válaszoljon a feltett kérdésekre! 1. A 20. század közepén minden eddiginél gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett - írja a szöveg. Írjon legalább 3 okot, melyek során emberi beavatkozás miatt csökkentek a vizes élőhelyek! (3) A globális felmelegedés az utolsó jégkorszak befejeződése óta kezdődött természetes folyamat, amelyet az emberi civilizáció az utóbbi másfél évszázadban felgyorsított. Melyik ez a gyorsítóhatás? (1) 3. Az alábbiak közül melyik üvegházhatású gáz? (1) A) szén-dioxid B) Metán C) Kén-dioxid D) Mindegyik 4. A vizes élőhelyek csökkenése az eredeti talajszint drámai csökkenése miatt is bekövetkezhet. Hogyan befolyásolhatja akár távoli területek emberi tevékenysége a talajvízszint gyors csökkenését? Legalább egy példát írjon! (1) 9

11 5. Tanulmányozza figyelmesen a hazai Ramsari Egyezménybe felvett vizes élőhelyek listáját! A felsoroltak közül melyik Magyarország egyben elsőként alapított nemzeti parkja? (1) 6. A Baradla - barlangrendszer melyik nemzeti parkunkhoz tartozik? (1).. 7. A szöveg alapján válaszoljon, hogy miért kellett nemzetközi egyezményt létrehozni a Föld országainak vizesélőhely - védelméről? (1) 8. Véleménye szerint az egyezmény célkitűzései megakadályozhatják-e a vizes területek csökkenését? (1) 10

12 VIII. Gerinces állatok (12 pont) Helyezze a halmazábra megfelelő részébe a következő állításokat! 1. Belső megtermékenyítésűek 2. Kültakarójuk mirigyekben szegény 3. Elevenszülő fajaik is vannak 4. Állandó testhőmérsékletű állatok 5. Minden fajuk tojással szaporodik 6. Szívükben a vér kismértékben keveredik Jelmagyarázat: A halmaz: hüllők B halmaz madarak C halmaz emlősök Szövegkiegészítés A gerincesek a ma élő legfejlettebb újszájúak. A gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső 7.. vagy 8.. váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop. Végtagjaik közvetve ehhez kapcsolódnak. A gerincoszlophoz csatlakozik a 9. is, amelynek egy része a központi idegrendszer agyi szakaszát védi. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik, ezek üreges része alkotja együttesen a Ebben található a központi idegrendszer gerincvelői szakasza. Az alacsonyabb rendű gerinces állatok gerincoszlopa nincs elcsontosodva, hanem 11.szövetből áll. A gerinces állatokban fejlődésük kezdeti szakaszában jelenik meg a 12, de később elcsökevényesedik és a helye körül kialakul a gerincoszlop. 11

13 IX. Megtévesztés és elrettentés (8 pont) Az evolúció során a mérgező és más veszélyes fajok a fentebbi példákkal ellentétben arra szelektálódtak, hogy észrevegyék őket és ennek céljából harsány színeket, kirívó mintázatokat öltöttek magukra (például piros-fekete, sárga-fekete színpárok). Ezen fajok fejlődésével párhuzamosan azonban egyes élőlények elkezdtek hasonlóvá válni a veszélyes fajokhoz. Evolúciós sikerük titka, hogy a ragadozók nem képesek őket elkülöníteni a valóban veszélyes fajoktól. Nem véletlen, hogy az egyszerű, sávszerűen váltakozó színkombinációk a leggyakoribbak, mivel az olyan állatok, mint a békák, a mozgó célpontokat érzékelik, és a sávozott mintázat ingerli őket a legnagyobb mértékben. Egyes zengőlegyek például mind színükben, mind mintázatukban és viselkedésükben kifejezetten hasonlítanak méhekhez és darazsakhoz, de teljesen ártalmatlanok. A lódarázs kinézetét remekül utánozza az ártalmatlan üvegszárnyú lepke. Egyes trópusi lepkék, vagy a hazánkban is honos pápaszemes lepke egy-egy feltűnő foltot viselnek két szárnyukon (sok esetben a hátsó foltpáros a nagyobb), ami kétféle módon téveszti meg a ragadozókat: egyrészt szemeket utánozva egy nagyobb állat fejét imitálják; másrészt ha támadásra kerül sor, a ragadozó a szárnyra, és nem az állat sérülékeny fejére támad. Forrás: Wikipédia A. kép B. kép Micrurus fulvius Lampropeltis elapsoides Az alábbi képeken két egymáshoz nagyon hasonló faj látható. Az A. képen a Micrurus fulvius nevű mérgező korallsikló, a B. képen pedig a Lampropeltis elapsoides nevű ártalmatlan sikló. Mindkét faj Észak-Amerikában él. A képek gondos tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre! 1. Milyen etológiai jelenségre példa a két állat? (1) A) védekező magatartás B) támadó magatartás C) szaporodási magatartás D) táplálkozási magatartás 2. Hol élhet A és B? (1) A) nagyjából azonos élőhelyen B) két teljesen különböző élőhelyen C) A száraz élőhelyen, B vizes élőhelyen D) A magashegységben, B füves pusztákon 12

14 3. Az egyik állat blöfföl, azaz olyan tulajdonságot mutat, amely nem jellemző rá. Melyik ez az állat, és melyik ez a tulajdonság? (1) 4. Az állatok eredetileg piros fekete - fehér színűek. Milyen a feltűnő gyűrűk színsorrendje a mérgező faj esetében? Döntse el, hogy a feltett kérdésre melyik válasz igaz (I) és melyik hamis (H)! (1) A) fehér-fekete-fehér 1. igaz 2. hamis B) fekete-fehér-fekete 1. igaz 2. hamis 5. Milyen táplálkozási típusba sorolható a két faj? (1) 6.Hogyan nevezi az etológia az ilyen feltűnő, a környezetükből kirívó színeket? (1) 7. Milyen élőlények ellen fejleszthették ki ezek a fajok jellegzetes színüket, mintázatukat? (1) A) rágcsálók B) rovarok C) nappali ragadozó madarak D) éjjeli ragadozó madarak 8. Létrehozhatnak-e termékeny utódokat az A és B faj különnemű, ivarérett egyedei? Válaszát indokolja! (1) 13

15 X. Táplálkozási hálózat vizsgálata (10 pont) Az alábbi vázlat egy hazai biocönózis táplálkozási hálózatának egyszerűsített ábrája. A nyilak mindig a fogyasztó irányába mutatnak. Azonosítsd a felsorolt élőlényeket az ábra betűivel! 1. vörös róka 2. földigiliszta 3. bőrfutrinka 4. nagy meztelen csiga 5. mezei pocok 6. kékvércse 7. mezei cickány 8. réti fülesbagoly 9. olasz sáska 10. májusi cserebogár