Pályázat. A Fény Nemzetközi Éve. Fényed az életed! Készítette:

Átírás

1 Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 1071 Budapest, Városligeti fasor Porta: +36-1/ ; Titkár: +36-1/ ; Fax: +36-1/ ; Pályázat A Fény Nemzetközi Éve Fényed az életed! Készítette: Dr. Palágyi Györgyné Szalmássy Júlia fizika-matematika szakos tanár Budapest november

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium története 2. Fény és tudomány a fények városában Látogatás az Akadémiára 3. Wigner-ünnepség Wigner Jenő a fasori diák 4. Napfogyatkozás távcsöves bemutatása 5. Kutató tanárok konferenciája 6. A Fasori Gimnázium napórájának felújítása 7. Természettudományos tábor Mogyoróhegy 8. Nagykárolyi testvériskola természettudományos osztályának fogadása 9. Természettudományos tábor (Club Aliga) 10. A Fényre várva Természettudományi tábor alsósoknak 11. Kutatók éjszakája (Fényed az életed - Soha többé Hirosimát) 12. Régebbi programok 13. Emlékezés a Fizika Nemzetközi Évére

3 Bevezetés Tíz évvel a fizika nemzetközi évét követően az Európai Fizikai társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ. E világhírű kezdeményezés célja, hogy hangsúlyozza a fénynek és az optikai technológiának az egyének életében, valamint a társadalom fejlődésében való fontosságát. Hazánkban a Fény apostola Kroó Norbert Professzor Úr indította útjára. Iskolánk, a Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium is csatlakozott ehhez a nagyszerű, világot meghódító mozgalomhoz. Szívügyemnek tekintettem, hogy elődeinkhez, a fasori tudósokhoz méltóan ünnepeljük meg a Fény Évét. Diákjaim határtalan lelkesedésére számítva és kollegáim segítségével rendkívül színes programokat valósítottunk meg. Kísérletek, tudományos előadások, tanulmányi kirándulások sora követte egymást, amelyek ebben a pályázatban tekinthetők meg. Hamarosan a Fény Éve véget ér, úgy érzem a vállalkozás sikeres volt iskolánkban. Tanulóink egymást segítve, lelkesen vettek részt a programokon. Elbúcsúzunk a Fény Évétől, de természetesen a fény mindig jelen lesz életünkben. Karácsony közeledtével kigyúlnak házaink ablakaiban az ünnepi fények. Nem is gondolnánk, de ezekhez nélkülözhetetlenek a fizika törvényei. Nagyon fontos,hogy soha se hagyjuk abba a kérdezést. Hogy miért létezik, a kíváncsiság megvan az oka. Csak tisztelni lehet azt, aki az örökkévalóság titkát, az életet, a valóság csodás szerkezetét fürkészi. Elég, ha valaki mindennap csupán egy piciny darabot felfog ebből a csodából. Soha ne veszítsd el a jámbor kíváncsiságot. William Miller

4 1. A Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium története Az intézmény a főváros VII. kerületében, a Városligeti fasor szám alatt található. Intézményünk elődjét a Pesti Evangélikus Gyülekezet (V. ker. Deák tér) alapította 1823-ban a mai Sütő utcában. Az épületet a XIX. század végére kinőtte az iskola, így új intézmény felépítésére volt szükség. Az új épület szeptemberére épült fel a mai helyén, szorosan egybeépítve a Fasori Evangélikus templommal. A két világháború között az ország egyik leghíresebb iskolájaként írta be nevét a magyar oktatástörténetbe, a legtöbb magyar Nobel díjast adva a világnak. Egykori szakdolgozatomban, amelynek címe: Az Érettségi története, tanulmányoztam, hogy ebben az időben csak a Fasori Evangélikus Gimnáziumban volt nemzetközi érettségi rendszer. Az iskolát a Rákosi féle kommunista diktatúrában megszüntették, az épületet az Országos Pedagógiai Intézet használta egészen 1989-ig. A híres gimnázium újraindításának szervezése 1985-ben indult meg a Magyarországi Evangélikus Egyház és a volt Fasori Öregdiákok szövetsége kezdeményezésére, Dr. Gyapay Gábor vezetésével. Az iskola 1989.szeptember 1-jén nyílt meg újra, 37 évi kényszer szünet után, az evangélikusok elsőként visszakapott intézményeként. Az országos ünnepélyes tanévnyitót itt tartotta meg Dr. Glatz Ferenc akkori művelődésügyi miniszter. Azóta a gimnázium több ezer jól felkészült diákot bocsátott útjára az érettségi vizsgákon.

5 Az iskola az elmúlt évtizedekben különösen az 1990-es évek és a 2000-es évtized első felében élte fénykorát. A következő időszakban visszaesett az iskola népszerűsége és eredményessége, köszönhetően a magas tanári fluktuációnak és a gyakori igazgatóváltásoknak. Néhány évvel ezelőtt Dr. Roncz Béla vezetése alatt a gimnázium eredményes pályázatának köszönhetően beindult a természettudományos tagozat. 9. osztálytól matematika, fizika, biológia és kémia tagozatra lehet jelentkezni. A gimnáziumban jelenleg 20 osztályban 524 diák tanul négy és nyolc évfolyamos képzésben. Minden kornak meg vannak a gyönyörű pillanatai (Albert Einstein)

6 Wigner Jenő, a fasori diák A tudomány sosem képes a természet rejtélyeit megoldani, mivel a rejtélynek mi magunk is részesei vagyunk. -Max Planck Az Európai Fizikai Társaság (EPS) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumot a volt tanítvány, Wigner Jenő emlékére április 23-án fizikai emlékhellyé nyilvánította, Európában huszadikként. Az emlékhely avatási ünnepélyén, és az azt követő Wigner Konferencián köszöntőt mondott, illetve előadást tartott többek között Luisa Cifarelli az EPS előző elnöke, dr. Kroó Norbert akadémikus, az EPS tiszteletbeli tagja, iskolánk igazgatója, Hajdó Ákos, valamint jelenlétükkel megtisztelték az eseményt dr. Liptay György a Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékek Egyesületének tiszteletbeli elnöke, az Egyesület más tagjai, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere valamint iskolánk érdeklődő tanárai és diákjai. A sors különös kegye folytán abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy megemlékezhetem Wigner Jenőről, a tudósról, az emberről, a tanárról. Úgy döntöttem, nem törekszem a teljes életút, a teljes munkásság bemutatására, hiszen ez megvalósíthatatlan. Csupán érzékeltetném a tudós életében bekövetkezett változásokat, amelyek hatással voltak munkásságára, és kiemelném életművéből a tudomány alapvető fundamentumait, amelyekből a modern fizika építkezett, és építkezik a mai napig. Ki is volt Wigner Jenő? A New York Times szellemes megfogalmazása szerint Wigner egyike volt azoknak a Budapesten született és nevelkedett tudósoknak, akik azért mentek Nyugatra, hogy átalakítsák a modern fizikát. És valóban. Wigner Jenő szerencsés ember volt. Abban a XX. században született, a téridő egyik legalkalmasabb helyén, Budapesten, amely a fizika tudományát szédítő sebességgel emelte a magaslatokba. Wigner Jenő november 17-én született Budapesten. A Király utcai szülőházán emléktábla található. Abba a Fasori Gimnáziumba járt (eredeti nevén Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus

7 Főgimnázium), amelyik akkor Magyarország egyik legjobb iskolája volt, ahogy Harsányi János Nobel-díjas tudósunk írta emlékirataiban. (Talán a világon is az egyik legjobb.) Wigner Jenő Neumann fölött járt egy évvel. Középiskolai tanulmányait követően a Műegyetemre iratkozott be, amely nem elégítette ki egyre növekvő tudásvágyát. Édesapjával megbeszélve (aki szintén fasori diák volt) 18 évesen a Berlini Műszaki Egyetem hallgatója lett. Igen én, élni s hódítani fogok írta Ady Endre az Ifjú szívekben élek c. versében. Ez a törekvés jellemezte Wigner Jenőt is. Bár a Vegyészmérnöki Karra iratkozott be, érdeklődése a fizika felé fordult. Következő kivételes szerencséje, hogy akkor Berlin volt a fizika világközpontja. A Berlini Egyetemen tartotta heti üléseit a Német Fizikai Társulat, ahol egymás mellett ült Einstein, Max Planck, Heisenberg és Pauli, hogy csak a legnagyobb neveket említsem. Itt ismerkedett meg Szilárd Leóval, akihez élete végéig hű barátsággal kötődött. A berlini évek után Hitler hatalomra jutását nem várva meg barátaival együtt Amerikában telepedett le. Wigner néhány év kitérővel Princetonban élt és kutatott január 1-jén bekövetkezett haláláig. Még nyolcvanéves korában is a fizika több területén önálló tudományos kutatást folytatott. Munkásságát 61 éves korában, 1963-ban Nobel-díjjal jutalmazták. Amikor barátai értesítették az örömteli eseményről, a közismerten szerény tudós csak ennyit mondott: a butáknak szerencséjük van. Ed Howe író aforizmája szerint: a szerény embert csodálják, feltéve, ha tudomást szereznek létezéséről. Wigner Jenőt, a végtelenül szerény tudóst nem lehetett nem észrevenni. Wigner, Heisenberg, Dirac és Neumann, ők négyen végezték el a kvantummechanika klasszikus fizikától immár független megalapozását, amely bevéste nevüket a tudomány történetébe. Érdekességképp megemlítem, hogy a ma is működő Fasori Arany János Önképzőkörben 1919-ben 17 évesen már ugyanezen témán dolgozott. Beadott házi dolgozatára érdemkönyvi (bizonyítványba kerülő) dicséretet kapott tanáraitól, Mikola Sándortól és Rátz Lászlótól. A fasori tanárok a legkiválóbb diákokat szombat délutánonként kávéházba hívták, ahol nem a pesti pletykákról, hanem a differenciálszámítás rejtelmeiről beszélgettek. A kávéházi

8 mulatságok kiegészítéseként a diákok a mai 309-es számú előadóban fizikagyakorlatra jártak, ahol Mikola Sándor pipával pöfékelve figyelte diákjai fáradozásait. Érdemes megemlíteni, hogy a fizika elméleti oktatása mellett Mikola Sándor vezette be a fizikai gyakorlatokat is. Az Ő tankönyvéből merítette középiskolai ismereteit: ebben Newton tehetetlenségi törvénye tétlenség törvényeként szerepelt. Sem ő, sem kollégái nem fukarkodtak a diákok dicséretével, amit Wigner hazalátogatásaikor is meleg szívvel emlegetett. Rátz László a gimnázium főigazgatói címéről is lemondott azért, hogy minden idejét tehetséges diákjainak szentelje. Wigner Jenő a kvantummechanikán túl a csoportelméletben, a részecskefizikában, az energetikában, a szilárdtest-fizikában és az asztrofizikában egyaránt maradandót alkotott. A II. világháború alatt részt vett az első atomreaktor tervezésében. Magyarországi látogatásai közül két eseményt szeretnék kiemelni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1987-ben avatta díszdoktorává, míg a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává 1988-ban választották. Az ő sok szerencséje mellett én is szerencsésnek érezhetem magam, hiszen személyesen találkoztam vele. Pontosan emlékszem a dátumra, november 18. Egyetemi előadásaink a Múzeum körúti TTK D épületében voltak, az akkori Elméleti Fizika Tanszéken. Fénysebességgel terjedt a hír, hogy Wigner előadást tart, így a teljes Fizika Tanszék tanárostul, diákostul gyorsuló mozgással vette be a Gólyavárat, hogy helyet szerezhessen a tudós közeli gravitációs terében. Az őszi nap lágy sugarai csendes érdeklődéssel hatoltak át a hatalmas ablaktáblákon. A makro- és a mikrovilág találkozásáról volt szó, és ennek kutatására lelkesített minket, hallgatókat. Az ekkor 85 éves Wigner friss, a legújabb kutatási eredményeket is magába foglaló már-már szónoki beszéde úgy hatott a hallgatóságra, mint a hosszú őszi délután csendjében a mélyhegedű hangja. Úgy éreztem, hogy valóban találkozott a mikro- és makrovilág. Ezután került sor díszdoktorrá avatására a Jogi Egyetem dísztermében rendkívül ünnepi hangulatban. A Szózat hangja meghatotta a tudóst, aki látható érdeklődéssel kutatta emlékeiben a dal forrását. Wigner Jenő magyar voltát soha nem tagadta meg, de érezte, elszakadt szülőföldjétől. Tudományos munkássága örökös büszkesége gimnáziumunknak és nemzetünknek egyaránt.

9 Befejezésként álljon itt Wigner ars poeticája: Igazi boldogság tudni, hogy fizikus vagyok. Mi más mérhető ehhez, mint a szerelem? Dr. Palágyi Györgyné, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium június 26.

10

11

12 Napfogyatkozás távcsöves bemutatása án a Magyarországról látható részleges napfogyatkozás észlelésére került sor az iskola udvarán Zombori Ottó csillagász vezetésével. A diákok távcső és megfelelő szűrők segítségével követhetek végig az eseményt. A napfogyatkozás során távcső segítségével kivetített képen lehetőség volt napfoltok megfigyelésére is. Az eseményen az iskola diákjai és tanárai közül fő vett részt.

13

14 Kutató tanárok konferenciája Harmadik alkalommal került sor a konferencia megrendezésére a Fasori Gimnázium dísztermében. A plenáris előadások a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódtak Elnök: MAJOROSNÉ LASÁNYI ÁGNES Idegsejtek és idegpályák a fény szolgálatában DR. RÉTHELYI MIKLÓS A fény motívuma Kosztolányi Dezső Hályogműtét című novellájában DR. ÉRFALVY LÍVIA A gyertyafénytől a LED-ig DR. JESZENSZKY SÁNDOR Az előadások az orvostudomány, irodalom és fizika oldaláról világították meg a tudomány területet.

15

16

17 Wigner emlékkonferencia Köszöntő (fordítással): Luisa Cifarelli az EPS előző elnöke Előadók: Érfalvy Lívia - A fény motívuma Kosztolányi írásművészetében Zombori Ottó - Fizika és csillagászat a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban Murányi Zoltán - Fényes Kémia Szegô Károly - A Rozetta Misszió Horváth Zoltán Mitől lézer a lézer Bíró Tamás Szimmetriák a fizikában, bozonok és fermionok Moderátor: Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója Az előadásokkal egy időben Palágyi Györgyné tanárnő szervezésében a gimnázium diákjainak a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódó munkáit is megtekinthették a konferencia résztvevői.

18

19 A Fasori Gimnázium napórájának felújítása A napóra az udvarra néző DK-i homlokzaton, az igazgatói lakás falán látható. Erre a kiugró 5x2,5 m-es falrészre egy freskót készített Kölber Dezső festőművész 1904-ben április 23-án a gimnázium alapításának 110., újraindításának 25. évfordulójára és a Fény nemzetközi évének emlékére kisebb felújítás történt a napórán, amelynek szervezője Zombori Ottó csillagász, tanár volt, kivitelezője pedig Marton Géza napórakészítő. Ekkor került elhelyezésre az időegyenlítés grafikonját ábrázoló réztábla. Az eseményről cikk jelent meg a Természetvilága júniusi számában.

20 Természettudományos tábor Több éve megrendezésre kerül Mogyoró-hegyen a természettudományi tábor amelyben az 5. és 9. évfolyam természettudományos osztályai vettek részt. Az idei alkalommal Palágyi tanárnő vezetésével az 5.-es osztály diákjai fénytani kísérleteket végeztek. Nagykárolyi testvériskola természettudományos osztályának fogadása

21 Második alkalommal fogadtuk a nagykárolyi testvériskolánk természettudományos osztályát. A gimnáziumunk 5. évfolyamos diákjaival közösen vettek részt Palágyi tanárnő fénytani előadásán, majd ezt követően fénytani és elektromosságtani kísérletein. Az alkalom befejezéseként Kátai Balázs 8.b osztályos tanuló csillagászati előadást tartott.

22

23 Club Aliga, a Fény tábora én a 6.a és b a Déli pályaudvarról az Aligai vasútállomásra érkezett ahol azonnal meg is kezdődtek a programok a CLUB ALIGA üdülőközpont területén. Dr. Palágyi Györgyné (a gimnázium fizika és matek tanára) és Teleki András (a gimnázium természetismeret és földrajz tanára) minden éjjel csillagász órákat is adott nekünk. Egyik éjjel 7 nyári csillagképet is láttunk, melyeket megtanultunk felismerni. Kis medvét, nagy medvét, hattyút, nagy nyári háromszöget, Cassiopeiát, a Kis Göncölt és a Nagy Göncölt. A napok folyamán elsajátítottuk a morze abc-t, melyet tükrök segítségével adtunk tovább egymásnak. Esténként Palágyi Tanárnő a társastánc lépéseivel bővítette az ismereteinket. Jajecnik Marcell

24 A Fényre Várva Természettudományi tábor, a fény tábora Tíz évvel a Fizika Nemzetközi Évét követően az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ. A Fény Nemzetközi Éve egy világméretű kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fénynek és az optikai technológiának az egyének életében, valamint a társadalom fejlődésében való fontosságát hangsúlyozza. Ehhez a világméretű kezdeményezéshez iskolánk is csatlakozott. A sok színes program egyik állomása volt a Vértesboglári tábor. Szeptember 12-én az indulás napján nehéz fellegek borították be az eget, a reggelt egyfajta szürkületté változtatva a Fasori Gimnázium felett. Úgy éreztük, cserbenhagyott a fény. Egy órás utazás után, megérkeztünk a XXI század modern elektronikai zajától távoli világba. A Vértes közelében a csillagképek földi megfelelői fogadták az ötven fasori diákot, a Hattyú, a Sas, és a Lant képében. A biológiai foglalkozást a tábor vezetője, Hámor tanár úr tartotta meg. Mivel a Nap sugarai nem tudtak áthatolni a felhőkön, ezért a mesterséges fényforrások váltak kísérleteink alapjává. Tanulóink gyertyákat adtak át egymásnak, ezzel demonstrálva a fény útját. A gyertyafény keringőt követően mécsesek váltak a Morse jelek generátoraivá, megjelenítve a 6. b osztályos tanulók: Heiczienger Bence és Nagy Regina jelmondatát A fényed az életed. Isten fénye a Fasorban. A késő esti csillagászati programot felváltotta Hámor Endre tanár úr kalandos éjszakai túrája. A nehéz nap éjszakáját követően, a 7. b osztályos tanulók kölcsönhatási kísérleteket végeztek. Közben Teleki Tanár Úr természetismereti foglalkozást tartott a saját osztályának. A hazaindulást megelőző percekben az őszi nap sugarai áttörték a

25 barátságtalan fellegeket lehetővé téve az utolsó fénytani kísérlet elvégzését. Tanulóink tükrök segítségével SOS jeleket továbbítottak az ismeretlen világegyetem távoli világába. Dr. Palágyi Györgyné

26

27 Fényed az életed A novemberi ködös, borús napokon jóleső érzéssel gondolunk vissza a Kutatók éjszakája programsorozat keretében szeptember 25-én a Budapest - Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartott előadásra, amely a Fény éve jegyében zajlott. Dr. Kroó Norbert akadémikus, kutató fizikus figyelemfelkeltő előadása után az iskola tanulói Dr. Palágyi Györgyné fizika-matematika szakos tanárnő irányításával emlékezetes műsort adtak elő: Fényed az életed Soha többé Hirosimát! címmel. Az előadás fő gondolata a fény mindent betöltő, éltető erejének a sötétséggel való szembeállításán alapult - szimbolikus értelemben a fény az életet, a békét, a sötétség a háborút és a halált jelenti így utalva a II. világháború borzalmas végkifejletére: a hirosimai atombomba pusztítására. A diákok előadása rámutatott annak a fontosságára, hogy ezek az események örök mementóként a jövő nemzedékek kulturális emlékezetének részévé váljanak. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy a tudomány mindenkori feladata az élet értékeinek védelme és a felelősségteljes gondolkodás kialakítása. A lelkes szereplők: a 6. A és B valamint a 9. osztály tanulói komplex műsort adtak elő: a fizika, a zene, a tánc, a vers és a film eszközeivel fogalmazták meg az előadás üzenetét. Műsoruk első részében a sötét teremben mécseseket gyújtottak, és az előttük tartott papírlapok mozgatásával morze-jeleket adtak, így vizuális úton mutatták be, hogyan lehet a fény a kommunikáció eszköze. Ezután mozgásszínházi elemekkel gazdagított csoportos táncot adtak elő, amellyel a béke, a boldogság, illetve a háború és pusztítás ellentétét mutatták be. Az előadás mélypontját a halált megidéző két fekete köpenyes alak megjelenése, a földön fekvő szereplők és Nagy László Poklok tinója c. költeményének tolmácsolása jelentette Vida Enikő 12.c osztályos tanuló előadásában, Beethoven V. Szimfóniájának zenei aláfestésével. A következő jelenetben a fény visszatérésének katartikus élményét élhettük át: a szereplők világosság felé kitárt karja az újjáéledő természet örök körforgását szimbolizálta. Ekkor szólalt meg Smetana Moldva c. csodálatos szimfonikus költeménye, amelynek áradó dallama a szélesen hömpölygő folyót, a vizet, az élet teljességét és örömét idézi.

28 A műsor befejező részében igényes képválogatást láttunk az esti fényárban ragyogó fővárosunkról, Budapestről. Az előadás véget ért, mi pedig átélhettük, hogy a szépség, a fény és a béke elválaszthatatlanul összetartoznak életünkben, ahogyan Radnóti Miklós Himnusz a békéről c. költeményében megfogalmazta: Te tünde fény! futó reménység vagy te, / forgó századoknak ritka éke: zengő szavakkal s egyre lelkesebben / szóltam hozzád könnyűléptű béke! Kuklis Éva tanár

29

30 Ógyalla Az egész úgy kezdődött, hogy az iskola előtt elkezdett összegyűlni a Mikola Sándor önképzőkör. Palágyi tanárnővel és Zombori tanár úrral rögtön el is indultunk. Zombori tanár úr az útközbe eső műemlékekről és tájakról elmondott mindent. Amikor elérkeztünk az ógyallai Csillagvizsgálóhoz, nagy szeretettel fogadtak minket. Az első program egy kivetítős előadás volt, ami az ógyallai Csillagvizsgáló történetéről szólt és Konkoly Tegéről. Ezután megnéztük a kiállítást és most jött a mini planetárium. Ahogy láttam, mindenkinek ez tetszett a legjobban. Mielőtt elindultunk volna, még ehettünk és játszhattunk egy kicsit. Ezek után elindultunk Komáromba, igaz nem voltunk ott túl sokat, de sokat tanultunk az ott látható szobrok alapján. De már késő volt, ezért haza kellett indulnunk. Amikor hazaértünk, mindenki élményeivel halmozta el szüleit. Komjáthy Hanna Zoé 5.a

31 Közelebb az éghez Nagyon élménydús, kihelyezett szakköri foglalkozás keretében látogattak el a fasori Mikola Sándor Csillagászati-Űrtani Önképzőkör és a Kis Fizikusok Baráti Köre (vezetője dr. Palágyi Györgyné tanárnő) diákjai, valamint Lovas Eszter tanárnő (aki a nyári csillagászati és űrtáborok szakmai segítője) az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karának épületében (Budapest, 11. kerület Pázmány Péter sétány 1/a.), annak is a tetején (10. emelet!) található digitális Planetáriumba. A legmodernebb audiovizuális technikát is alkalmazó planetáriumi előadást Belucz Bernadett végzős doktorandusz, a Csillagászati Tanszék munkatársa tartotta, aki fáradhatatlanul válaszolt a hallgatóság kíváncsi kérdéseire. Zombori Ottó, az önképzőkör vezetője Rosetta űrszonda leszállása Amikor az autóban utazva hallottam a rádióban, hogy a tudományos élet számára milyen fontos dátum lesz november 12-e, nem gondoltam volna, hogy én is jelen lehetek a TIT Budapesti Planetáriumban a Rosetta űrszonda részeként leszálló Philae leszállóegység 67P/Csurjumov Geraszimenko üstökösre való landolásakor. Palágyi tanárnőnek, és Zombori tanár úrnak kö- szönhetôen azonban néhány társamnak és nekem lehetőségünk nyílt, hogy a helyszínen követhessük végig a leszállást érdekes előadásokkal együtt. Az űrszonda március 2-án indult el. Hogy miért is olyan fontos nekünk, magyaroknak ez az esemény? A válasz egyszerű A tíz leszálló műszer, tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak. Működése során sok képet és adatot kaphatunk a Philae-tôl. A Planetáriumban jártak a Fizika szakkörösök valamint a Mikola Csillagászati Önképzőkörösök.

32 Czapek Áron 8.b Fizika szakkör Mindenki rohan haza, de mi a fizika szakkörre megyünk! Októberben indult a Legkisebb Fizikusok Baráti Köre nevezetű fizikaszakkör. A szakkör minden héten, pénteken van, és amint a címben írtuk, mindenki rohan haza az utolsó óra után, de mi a fizika szakkörre sietünk! Akik részt vesznek ezen az összejövetelen, néhány tonna tudománnyal többel mennek haza. A tanárnő mindig új kísérletekkel vár minket, aminek nagyon örülünk. Hadd említsek meg néhányat: homorú és domború tükör, erőtani kísérlet, villámgerjesztő, mozgástan, Miki bubi (Mikola-cső). Ezen kívül beszéltünk nagy tudósok életéről is, pl. Wigner Jenő, Einstein, Neumann János, Nikola Tesla, Mikola Sándor. Az órarendünkben még nincs fizika óra, de reméljük, minél hamarabb lesz. Addig is alig várjuk a következő fizika szakkört! Jajecnik Marcell és Rawelhoffer Antal 5.b Felcsillan a fény Miközben azon gondolkoztam mit is írjak a cikkben, felidéztem, melyik előadás tetszett, melyik keltette fel leginkább érdeklődésemet az előadássorozat alatt. A választásom az első előadásra esett, amit Barna Dániel tartott a drónokról, és bár Budapesten lakom, bámulatos volt ez az összegzés az esti fényekről. Hihetetlen volt a különbség, amikor megmutatta és elmagyarázta a kisfilm képének korrigálásait. De ez csak egy volt, a kedvencem, a sok zseniális előadás közül. Továbbá lehetőségünk nyílt egy rövid előadást meghallgatni az iskolánkban tanító polihisztor csillagásztól Zombori Ottó Tanár Úrtól. Czapek Áron 8.b. Budapest- Fasori Evangélikus Gimnázium

33 Látogatás az Akadémiára Volt egyszer egy átlagos fizika órának induló 45 perc. Mindenki nyugodtan ült a teremben, amikor megérkezett Palágyi tanárnő azonban minden megváltozott. Egy nagy hírrel jött: meghívták a Fasort a Magyar Tudományos Akadémiára a Fény Éve alkalmából szervezett előadássorozatra. Erre az egész osztály örömünneplésbe tört ki és nagyon fellelkesült. Természetesen mindenki szeretett volna menni, rengeteg jelentkező volt. Június 9., délután: Elérkezett a várvavárt nap, az Akadémiára való csodálatos látogatás napja. Órák után Palágyi tanárnő és Zombori Ottó tanár úr vezetésével elindult a borongós, szeles koranyári napon az 50 fasoros diák, a tudományok világába. Az 50 diák mind Palágyi tanárnő osztályaiból jöttek és más-más korosztályúak. Voltak 7.- esek és 8.-osok, de akadtak 10.-esek és 11.-esek is javával. Mindenki izgalommal telve indult útnak,még mintsem sejtve a nagy eseményekről, még a rossz idő sem tántorított el bennünket. Mikor megérkeztünk az Akadémia épületéhez, tátva maradt a szánk az ámulattól, hatalmas és gyönyörű épület volt, és alig vártunk, hogy beléphessünk. Amikor bementünk elképesztő érzés fogott el minket. Ha csak már belegondolunk, hogy hány tudós ember lépett be ebbe az épületbe már az elképesztő, nem is beszélve arról a látványról ami fogadott minket diákokat az Akadémia Dísztermébe. Legszívesebben örökre ott akartunk volna maradni. És hát igen, az előadások hol is kezdjem annyi érdekes, tanulságos és zseniális előadást láthattunk aznap, hogy azt hiszem ritkán lesz ilyen élményben részünk az életünkben. Az előadók között volt Lovász László, ő tartotta a megnyitót. Ott volt Barna Dániel, aki egy lehengerlő filmet mutatott be a mi drága városunkról, Budapestről, ahogy az éjszakai fényeket láthattunk a város különféle pontjairól, különböző nézőpontból felvéve. Hogy ne csak a mesterséges fényekről beszéljünk, eljött Antal Z. László, aki a Nap, mint égitest és mint természetes fényforrás-ról mesélt a hallgatóknak. Meglepetésvendégként felkérte az előadó Zombori Ottó (polihisztort és egyben a Fasor tanára), hogy mgválaszolja egy igen vitatható kérdést: Egy hét miért 7 napból

34 áll? Nagyunk büszkék voltunk rá mi fasorosok. Utánuk jött Varró Sándor, aki a kvantummechanika nagyjairól és azok munkásságáról/elgondolásaikról említett szót. Ezután jött az én személyes kedvencem, Horváth Zoltán György lézeres előadása, ami mindenki számára hatalmas élményt nyújtott. Ezután Darvas Györggyel bepillanthattunk a szimmetria csodálatos világába. Végül, de nem utolsósorban Varga Viktor zárta a nagyszerű délutánt, aki megismertette velünk, hogy a fény milyen remekül használható az idegsejtek célzott aktiválására, illetve gátlására. Egy szóval ki sem fejezhető mekkora élménnyel lettünk gazdagabbak, ez az itt szerzett tudás, nagy hatással lesz életünkre. De, hogy a hazafele vezető utunk se teljen el izgalmak és a fény csodálatos világa nélkül, ki érve az épültből jócskán ránk szakadt az ég. Hatalmas villámok cikáztak a Duna felett. De mi tudtuk, hogy mit kell tenni, hisz Palágyi tanárnő már ötödikes korunktól kezdve készít fel minket az efféle égi jelenségek veszélyeiről és hogy ebben az esetben mit kell tennünk. Gyorsan bemenekültünk egy fedett ház kapujába, hogy baj ne érjen bennünket, itt vészeltük át az óriási vihart. Ez a délután a fény nagy kalandja volt számunkra. Örökké emlékezni fogok erre az izgalmakkal teli, kalanddús és elképesztő kiruccanásra. Mindenkinek kívánom az osztálytársaim nevében is, hogy minnél több ilyen élményben legyen részük. Azok akik meg nem voltak aznap velünk, szívből kívánom, hogy eljusson egyszer legalább az életében, ebbe a zseniál is épületbe. Lehet, hogy nem mindent értettünk még meg egy-egy előadásból, de egy életreszóló élményben volt részünk. Örvendek, hogy ebbe a csodálatos városban élhetek. Hatalmas köszönetettel tartozunk az Akadémiának, hogy eljuthattunk erre a délutánra és természetesen Palágyi tanárnőnek és Zombori Ottó tanár úrnak, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a látogatás. Köszönöm az élményt és a lehetőséget mindenki nevében! Éljen 2015, a Fény Éve! Budapest, 2015.július 11. Türkösi Éva 7.a

35 Látogatás az Akadémiára Egy órakor indultunk el a gimnázium elől, hogy biztosan oda érjünk, és hogy jó helyet tudjunk foglalni. Meglepetés ért bennünket, hogy már majdnem tele volt a terem fél kettőkor. Máris látható volt, hogy senki sem akart lemaradni, mert ez egy nem mindennapi esemény volt. Mindenki várta, hogy elkezdődjön az előadás. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója mondott beszédet, rendkívüli csend lett a teremben, és mindenki a kivetítőre szegezte a szemét. A megnyitó után elkezdődött az előadássorozat, ahol megismerkedhettünk egy nem mindennapi kamerázási módszerrel, azaz a drón-nal. Megismerhettük a működési elvét, és a vele felvett kisfilmet, ami a fénnyel volt kapcsolatos. Nagyon sok utómunkával káprázatos felvételeket láthattunk. Ezután folytatódtak az előadások. :) (Bánszky Norbi)

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47 Befejezés Köszönet a pályázathoz nyújtott értékes segítségéért dr. Érfalvy Lívia Igazgatóhelyettesnek, Varga Tamásné Igazgatóhelyettesnek, valamint Kuklis Éva tanárnőnek. Diákjaimnak: Blaskó Mirának, Daróczi Dánielnek és Jajecnik Marcellnek. Külön köszönet: Hámor Endre Igazgatóhelyettes Úrnak, aki egész évben maximálisan támogatta a munkámat és technikai segítséget adott. Kátai Balázs 9.c osztályos tanuló, a Soha többé Hirosimát műsör technikusa volt és a pályázat megvalósításának legfontosabb szereplője. Megtisztelve érzem magam, hogy Zombori Ottó csillagász kollegámmal valósíthattam meg szinte az összes programot. Köszönet illeti még Teleki András Tanár Urat, akivel hatodik éve együtt táboroztatunk. Ez az év tele volt élményekkel. A kedvenc élményünk a Club Aliga tábor volt. Ezalatt az idő alatt nagyon sokat tanultunk, például a Morse abc-t, amit utána elő is adtunk a Kutatók Éjszakáján, a Soha többé Hirosimát műsorban. Részt vehettünk Kroó Norbert Professzor Úr előadásán is. Komjáthy Hanna Zoé és Szabó Eszter 6. osztályos tanulók A fény személy szerint mindig is egy olyan téma volt számomra, ami rendkívül érdekelt. de kérdésekkel töltött el. Úgy vélem egész életemen át nagyon lényeges lesz számomra a fény mivolta, mivel akármilyen sokat is tudunk róla egyes tulajdonságai még mindig érthetetlenek a modern fizika számára. Így hát nagyon örömmel töltött el, hogy ez az év ennek a csodának lett szentelve.

48 Daróczi Dániel 8.a Nagyon örülök, hogy 2015-t a Fény Nemzetközi Évének nyilvánították, ugyanis a fény meghatározó szerepet tölt be életünkben. Fény nélkül nem lenne élet. Úgy gondolom, erre fel kell hívni mindenki figyelmét, hogy megbecsüljük ezt az ajándékot. Szerintem ez sikerült is a különböző programoknak köszönhetően. Blaskó Mira 8.a Az eredményesebb jövő abban rejlik, ha újrafogalmazzuk az együtt, a mi és a közösen fogalmakat, és háttérbe szorítjuk az én, a nekem, az enyém fogalmakat. A legfőbb tennivaló itthon vár ránk. Önnön tudatunkat kell felemelnünk, hogy mi, akik, atomok és csillagok egyenes leszármazottainak valljuk magunkat, méltóak legyünk a kozmikus örökségünkre. Szeretnünk kell itt a Földön ezt a bolondos piros lángot, mert ő az élet. Vidám lobogását meg akarjuk őrizni hosszú időre. Nem úgy akarjuk óvni, hogy kalitkába zárjuk. Inkább feltárjuk előtte a Világmindenséget. Marx György