Szegediné Dr. Lengyel Piroska. Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Átírás

1 Szegediné Dr. Lengyel Piroska Hogyan írjunk szakdolgozatot?

2 Szakszeminárium I. Oktatói feladatok: 1. szeminárium: (2018. október 12.) Tematika: - A diplomamunka/szakdolgozat-terv tartalmi és formai követelményei - Hogyan írjunk szakdolgozatot? (hasznos tanácsok, javaslatok) - A tanszékek elvárásai, szakspecifikus követelmények - Javaslatok: Szakdolgozat téma Témavezetők, konzulensek 2. szeminárium: (2018. november 16.) Tematika: - A szakdolgozatírás módszertana - A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei 3. szeminárium: (2018. december 7.) Tematika: - A szakdolgozat prezentálása követelmények (tartalom és forma) - Szakdolgozatok és Témavázlatok megvitatása

3 Szorgalmi Időszak Feladat Kötelező megjelenés az előadáson Szakdolgozat terv leadása Szakdolgozat tervek elbírálása és minősítése, érdemjegyek rögzítése a Neptun rendszerben

4 Szakszeminárium I. HALLGATÓI FELADATOK: Szeptember október Szakdolgozat téma választás Kutatási terv összeállítása Irodalomgyűjtés folyamatosan Témavázlat elkészítése, átbeszélése a szakszeminárium vezetővel November December: Diplomamunka/Szakdolgozat terv elkészítése és leadása A Diplomamunka terven a konzulens tanárt meg kell nevezni, vagy kérni kell a témához konzulens tanár kijelölését. (Hivatalosan a Neptun rendszerben csak a diplomamunka terv elfogadását követően lehet konzulenst választani.)

5 Szakszeminárium I. Kimeneti követelmény: a DIPLOMAMUNKA/SZAKDOLGOZAT TERV elkészítése és leadása Határidő: Január 05. Helye: GVI-Titkárság

6 Szakszeminárium I. TANSZÉKI - OKTATÓI FELADATOK: A DIPLOMAMUNKA/SZAKDOLGOZAT TERVEK elbírálása, minősítése (osztályozása), az osztályzatok rögzítése a Neptunban. Határidő: január 19. HALLGATÓI FELADATOK: (A diplomamunka terv elfogadását követően) 1. A konzulens tanár személyes/vagy útján való megkeresése: felkérés a konzulensi feladatok ellátására (az elfogadott diplomamunka terv ismertetésével a téma bemutatása) 2. A NEPTUN rendszerben az elfogadott téma rögzítése és a konzulens felkérése.

7 Szakszeminárium II. Konzultációs órák a választott témavezetővel, egyénileg egyeztetett időpontokban. A TÁBLÁZATBAN SZEREPLŐ FEADATPK ÉS HATÁRIDŐK JAVASLATOK!!!! GI szak A szakdolgozat első változatának összeállítása és átadása a témavezetőnek véleményezésre. A témavezető javaslatai figyelembe vételével átdolgozás Az Átdolgozott szakdolgozat (készültségi állapota: min. 80 %) leadása bírálatra, minősítésre A szakdolgozat második változatának összeállítása és átadása a témavezetőnek véleményezésre. A témavezető javaslatai figyelembe vételével átdolgozás és a végső változat leadása Április Május Október November 5. A TÉMAVEZETŐ KIADJA A ZÁRADÉKOT: VÉDÉSRE BOCSÁTHATÓ A kész szakdolgozat leadása November 15.

8 Szakszeminárium II. Konzultációs órák a választott témavezetővel, egyénileg egyeztetett időpontokban. KIMENETI KÖVETELMÉNY: A dolgozat kb. 80 % os készültségi állapotban való leadása a konzulensnek. OKTATÓI/KONZULENSI FELADATOK: A diplomamunka/szakdolgozat bírálata, minősítése, az osztályzat rögzítése a Neptunban.

9 DIPLOMAMUNKA/SZAKDOLGOZAT LEADÁSA VÉDÉSRE MIRE KELL FIGYELNI A DOLGOZAT VÉGLEGESÍTÉSEKOR? A tartalom véglegesítése, a tartalomjegyzék összeállítása, az Irodalomjegyzék precíz összeállítása, lábjegyzetek átnézése, hivatkozások pontosítása, ábrák, táblázatok sorszámozásának átnézése, az ábrák és táblázatok jegyzékének összeállítása, annotációk megírása magyar és idegen nyelven. A szakdolgozat védésre való leadásának előfeltétele: a VÉDÉSRE BOCSÁTHATÓ záradék kiadása (konzulensi feladat) NEPTUN RENDSZERBEN A leadott dolgozatot a konzulens és a független opponens minősíti, szöveges bírálattal és osztályzattal. (Neptun felületen a hallgató hozzáférhet)

10 I. Rész Módszertani segítség a szakdolgozat elkészítéséhez A dolgozatnak legyen egyéni hangvétele, a téma megközelítésének nem szokványos módja egyedivé teszi a dolgozatot, felkelti az olvasó érdeklődését.

11 1. A dolgozatírás első munkaszakasza 1.1. Témaválasztás A jó téma aktuális és releváns: olyan területet érint, amelynek gazdasági szerepe az adott időszakban jelentős, és amelynek feldolgozásán jól lemérhető a tanultak alkalmazása. A kidolgozandó téma iránti érdeklődés nélkül nem lehet jó dolgozatot írni! Minél inkább magunkénak érezzük a választott témát, annál könnyebb teljesíteni a feladatot. A személyes élmények erősítik a témához való kötődésünket. Válasszunk tehát olyan témát, amely kedvenc ismeretkörünket öleli fel.

12 Miket mérlegeljünk a témaválasztás során? Szűkebb témakörben, mélyebben akarunk-e feltárni összefüggéseket? (előnye: több egyéni elképzelés vihető be a dolgozatba, több új eredmény érhető el.) Ha túl szűk a téma, tájékozódni kell, hogy rendelkezésre áll-e elegendő szakirodalom a kidolgozáshoz. Inkább általánosabb, áttekintő és szintetizáló témát választunk? (előnye: több a rendelkezésre álló forrásanyag, de az egyes részterületek már általában csak vázlatosan fejthetők ki. ) Általánosabb téma választása esetén fennáll annak a veszélye, hogy nem sikerül megfelelően súlyozni az egyes témaköröket, így előfordul, hogy nem a legfontosabb témakörök épülnek be a dolgozatba, nem sikerül megragadni a lényeget, vagy túl sok témát érintünk, de csak felületesen dolgozzuk ki. Bárhogy is döntünk: a téma legyen érdekes, legyen újszerű, legyen a kidolgozáshoz megfelelő mennyiségű és színvonalú hazai és nemzetközi forrásanyag, a tartalom és annak szakirodalmi háttere igazodjék idegen nyelv-ismeretünkhöz.

13 A diplomamunka célja, hogy bizonyítsa a hallgató Szakmai jártasságát Az általa választott témában átlagon felüli ismeretekkel rendelkezik, a választott téma szakértője Eligazodik a különböző szakmai álláspontok és vélemények között, képes azokat kritikailag értékelni. Önálló szakmai munkára való alkalmasságát Képes a szakkifejezések pontos használatára Képességét arra, hogy rendszerezve tudja bemutatni a választott témát Képes felkutatni, értékelően bemutatni a választott téma aktuális szakirodalmát. Képes egyéni vélemények és javaslatok megfogalmazására. Képes a képzés során szerzett ismereteit egyéni ötleteivel, kritikai észrevételeivel, elemzéseivel gazdagítani.

14 A diplomamunka legyen probléma-feltáró Abban a témában lehet örömmel és sikeresen dolgozni, Amely nem mondvacsinált Amelyben van előzmény Amelyben még vannak lehetőségek, hipotézisek fogalmazhatók meg Amely nem jelentéktelen méretű, de nem nagyobb annál, ami átlagos erőfeszítéssel megoldható. A dolgozatnak mindig valamilyen valódi kérdés megoldására kell irányulnia!

15 A témaválasztás döntési folyamatának zárása: Mielőtt pontot teszünk a témaválasztásunk végére, tegyük fel magunknak a kérdést: Alkalmas-e a téma, hogy a követelményeknek és a saját céljaimnak megfeleljek? Ha a válasz igen, akkor írásos formában, tömören meg kell fogalmazni a dolgozat fő célkitűzéseit! Mit akarunk bemutatni? Miért? Milyen eszközökkel, milyen módszerekkel akarjuk feldolgozni a témát? Milyen saját kutatást tervezünk végezni? Milyen eredményt várunk magunktól, illetve az általunk készített munkától?

16 1.2. A választott téma tárgyszavainak kijelölése Minden dolgozatírónak az a legnagyobb félelme, hogy nem fog tudni eleget írni, hogy túl rövid lesz a dolgozata, ezért igyekszik a lehető legtöbb irodalmat összegyűjteni, amit később sajnál félretenni. Jó tanács: a kevesebb sokszor több. Hogyan kerülhető el a felesleges forrásanyag-gyűjtés? Ki kell jelölnünk azokat a tárgyszavakat, amelyekkel meghúzzuk a határvonalat, amelyeken kívül nem folytatunk adatgyűjtést. A tárgyszavak definícióját pontosan értelmezni kell, csak így biztosítható a szakkifejezések következetes használata a dolgozatban.

17 1.3. A dolgozat címe: az előzetes címválasztás A cím a tartalom tömör, figyelemfelkeltő összefoglalója. A cím feladata a dolgozat iránti érdeklődés felkeltése. A választott cím a dolgozatírás vezérfonala. Milyen a jó cím? Nem túl hosszú, legfeljebb 10 szó Nem túl rövid: a 2-3 szavas cím kissé tudálékosnak tűnhet. Ha olyan a téma, hogy nem fogalmazható meg röviden, akkor a rövidebb főcím mellett legyen egy értelmező alcím is.

18 1.4. A dolgozat vázlata A vázlat egy jó térkép, amely kijelöli az útvonalakat, a haladási ösvényeket a megfogalmazott célok eléréséhez: A vázlatírás a diplomamunka megírásának alapkövetelménye, nélküle nem lehet fegyelmezetten és átláthatóan dolgozni. A vázlat nem azonos a tartalomjegyzékkel: a vázlat a munka kezdetén készül, a tartalomjegyzék a munka végén. A vázlat kérdéseket tartalmaz: mit teszünk, mit tisztázunk a végső cél elérése érdekében? A vázlatot a téma feldolgozása során rendszeresen aktualizálni kell: a korábban megfogalmazott kérdések a kutatás során folyamatosan bővülnek/bővülhetnek, egyes kérdések feleslegessé válnak/válhatnak. A vázlat csak az elvégzett munkát követően, az átalakítást, a véglegesítést követően válik tartalomjegyzékké.

19 2. A dolgozatírás második munkaszakasza 2.1. A forrásmunkák felkutatása és használata A szekunder kutatás alapjául szolgáló forrásmunkák: A szakirodalom, amely könyvtárakban fellelhető A statisztikai forrásmunkák, könyv, vagy elektronikus adathordozón A szóbeli konzultációk Az internet, amely hivatkozások úgy kezelendők, mintha könyvtári könyvet használnánk. A szekunder kutatás során a fellelt szakirodalmi forrásokat és egyéb szakmai anyagokat, információkat ténylegesen feldolgozzuk, megtörténik azok kritikai értékelése. A primer kutatás a szekunder kutatásra épül: saját adatgyűjtés, megfigyelés, kísérlet. Ezek a legértékesebb források, megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.

20 Mikor kezdjünk hozzá a források feltárásához? A forrásfeltárást csak a témával való előzetes ismerkedés után szabad elkezdeni. E nélkül nem tudunk az ismeretanyagban szelektálni: nem tudjuk a hasznosat megkülönböztetni a feleslegestől. A forrásgyűjtést a könyvtárban célszerű elkezdeni, meg kell ismerni az egyszerű katalógushasználati szabályokat. Ritka kiadványok esetén szükségünk lehet a könyvtárközi kölcsönzésre.

21 A kutatást mindig az időben legfrissebb irodalom megismerésével célszerű kezdeni, tehát, időben visszafelé haladva tárjuk fel a téma szakirodalmát. Ugyanilyen fontos a fogalmak tisztázása, pontosítása, a szakkönyvek, folyóiratok, statisztikai forrásmunkák feltárását megelőzően. Néhány gyakorlati tanács a forrásgyűjtéshez Internetes keresőkbe írjuk be a témánkhoz illő szavakat (a legelső lépés kell legyen) Hozzunk létre saját publikációgyűjteményt (Ha egy témában elmerülünk, akkor létre kell hozni egy saját szakcikk gyűjteményt)

22 A szakfolyóiratok honlapjait, vagy tartalomjegyzékeit nézzük át A témához kapcsolódó cikk szerzőjének honlapját nézzük meg, hátha van más publikációja, ami érdekes lehet. A kutatási témához kapcsolódó publikáció irodalomjegyzékét nézzük meg A témához leginkább értő szakembereket keressük meg(biztosan tudnak szakcikkeket adni, vagy legalább ötletet) A témához kapcsolódó konferencia kiadványokat nézzük át A témához kapcsolódó honlapokat nézzük meg (ha a kulcsszavak beírásakor ezek nem jelentek meg, akkor nem sok esély van rá, hogy mégis találunk valamit)

23 A matarka.hu a legjobb hazai keresőprogram magyar nyelvű publikációkra

24 Az MTA honlapján a minősített oktatók és kutatók publikációs listáiban lehet keresni

25 2.2. A forrásmunkák feldolgozása Első fontos feladat az ismeretanyagban való szelektálás: a hasznos elkülönítése a feleslegestől. A hasznos forrásanyag feldolgozása olvasással és jegyzeteléssel. A jegyzetelés műfajai: - idézés: a legfontosabb és legértékesebb gondolatok szó szerinti közlése, idézőjellel. - tartalmi kivonat: akkor alkalmazzuk, ha az idézendő szöveg túlságosan hosszú, vagy - a témánk szempontjából - fölösleges utalásokat, kitérőket tartalmaz,. Ekkor idézőjel nem használható, de a saját véleményünkkel való kiegészítést is célszerű kerülni. Saját gondolatainkat, ötleteinket jól elkülönítve kell hozzáilleszteni a jegyzetünkhöz, hogy abból később is egyértelműen kiderüljön, hogy a saját véleményünk.

26 2.3. A cédula, a cédulázás: a forrásgyűjtés A cédula eredetileg egy négyfelé hajtott A/4. méretű lap. A cédulázás egyfajta irodalom-feldolgozási módszer. (Karácsony Sándor híres magyar pedagógus nyomán.) A cédulázás alapszabályai: Először a forráscédula készül el: tartalmazza a forrásmunka összes jellemző adatát, bal felső sarkában a sorszámot, (forrásmunkára utaló szám), A cédula bal felső sarkában a sorszám, jobb felső sarkában az idézett mű azon oldalszáma található, ahonnan az adatot, szöveget kiemeltük. Egy cédula, csak egy fontos gondolatot tartalmazhat, egyébként kártyázásra nem alkalmas.. A forrásmunka száma A jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke Tartalmi kivonat A jegyzett tőkét a tulajdonosok adják a válllalkozás számára, véglegesen.

27 Forrásfeldolgozás szövegszerkesztővel Minden egyes feldolgozott könyv, cikk számítógépes feldolgozása legyen önálló fájl. Az első oldal feleljen meg a forráscédula tartalmi követelményeinek, a többi kivonatolt idézetet pedig oldaltöréssel, vagy keretekkel való elhatárolással különböztessük meg egymástól.

28 A cédula feldolgozása Első szakasz: A hagyományos cédulák kiegészülnek a számítógépről kinyomtatott cédulákkal: minden cédulán rajta kell legyen az azonosító szám, az oldalszám, és annyi cédula legyen, ahány gondolatot elkülönítettünk egymástól. A cédulákat fejezetenként szét kell rakni: annyi irattartónk legyen, ahány fejezete lesz a dolgozatnak. Második szakasz: Az egyes fejezeteken belüli sorrend kialakítása. Harmadik szakasz: A cédulákat felragasztjuk egy papírlapra, úgy, hogy közöttük helyet hagyunk saját gondolatainknak, illetve az összekötő szövegnek. Innen a feladatot már számítógéppel folytatjuk tovább.

29 A forrásmunkák elemzése: a cédulák haszna Eligazítanak bennünket a témában Szinesebbé, frissebbé, olvasmányosabbá, teszik a dolgozatot, igazolják a szerző témában való jártasságát. A szöveges idézeteket érdemes kiegészíteni táblázatokkal, ábrákkal, a számadatok dolgozatba illesztése állításunk alátámasztását szolgálják. Jó tanács: Idézzük a bennünket erősítő állításokat! Idézzük az általunk vitatott véleményeket! Ütköztessük a különböző véleményeket, állításokat! Álláspontunkat minden esetben adatokkal támasszuk alá! Ha nem vagyunk biztosak saját igazunkban, azt bátran írjuk le!

30 Gyakori kérdés: Milyen személyben írjon a szerző? 1. Egyes szám első személyben beszél a dolgozat készítője Dolgozatomban bemutatom Fontos, hogy maradjunk szerények, ne tulajdonítsunk magunknak hatalmas felfedezéseket. A mint már mondottam vagy mint már említettem volt. kissé nagyképűen hangzik a dolgozatban. 2. Többes szám első személyben beszél a szerző Kicsit személytelenebb az előzőnél, és a szerénységre itt is figyelni kell. Dolgozatunkban bemutatjuk 3. Az egyes szám harmadik személyben való megszólalás a legszemélytelenebb: a dolgozat írója arra törekszik, hogy bemutassa Bármelyiket is válasszuk, következetesen kell alkalmazni!

31 3. A munkamódszerről 3.1. Az irodalomjegyzék összeállítása szigorú kötöttségek szerint történik A felhasznált irodalom összeállításakor támaszkodjunk a cédulákra! A források jegyzékében minden ténylegesen felhasznált munkára, kapott információra, közlésre hivatkozni kell: Ezzel nyer bizonyítást, hogy a szerző jártas a témában, hogy a dolgozatot szakszerűen, a hivatkozási szabályok szerint készítette el. Milyen adatokat kell az irodalmi hivatkozásokban feltüntetni? A szerző neve (három szerzőig mindegyiküket keresztnévvel, utána csak a keresztnév kezdőbetűjével említve, nagyon sok szerző (több, mint öt) esetén elegendő csak az első helyen álló nevét feltüntetni, utána et al. ( és mások ) megjelölést hozzáfűzni. A munka teljes címe (főcím és alcím) Könyvnél, kiadványnál, a kiadó, a kiadás helye, a kiadás éve és a terjedelem (pl. 400 p.)

32 Folyóiratnál a folyóirat címe, évfolyama, évszáma és száma, vagy hónapja, és a cikk terjedelme (pl p.) Az internetről származó forrásoknál ugyanezeket az adatokat kell felsorolni, valamint az internetes elérhetőséget. Például: Szegediné Lengyel Piroska: Fiatalok a cyber-térben, Hadmérnök On-line tudományos folyóirat, V. évfolyam, 2. szám június, ISSN Letöltés dátuma: augusztus 31. Kéziratnál a címet és szerzőt ugyanígy meg kell adni. A doktori értekezések is kéziratok, ennek megfelelően történi a hivatkozás is rájuk. Szóbeli közlés esetén a közlő személyét és a közlés időpontját is fel kell tüntetni. Az irodalomjegyzékben a forrásanyagokat az egyes szerzők nevének megfelelően ABC sorrendet alkalmazva kell feltüntetni.

33 Példák irodalomjegyzékre Könyvek: Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest p Cikkek: Józsa Krisztián (2000): Az elsajátítási motiváció pedagógiai jelentősége. Magyar Pedagógia, sz Internetes írások Vörös Miklós Élethelyzethez igazított tanulás (letöltés ideje: október 18.) pdf Egyéb: egyetemi jegyzet, diplomamunka, doktori értekezés, rendelet, törvény, szóbeli közlés pontos forrás megjelöléssel

34 További példák az irodalomjegyzékben szereplő könyvekre, kiadványokra: Bölöny József Hubai László (2004) Magyarország kormányai Akadémiai Kiadó, Budapest. Szatmári Péter (2001) Az osztrák nemzettudat az Anschluss előtt. Európai Szemle 2001/ Simai Mihály (2003) Globalizáció és regionális együttműködés a XXI. század elején. In: Blahó András (szerk.) Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, Budapest Shaw, M. N. (2002) Nemzetközi jog, Osiris Kiadó, Budapest. További példák az internetes hivatkozásra: Wolfgang Hoffmann-Riem (2005) Justice, Bundesverfassungsgericht (Constitutional Court). In: International Journal of Constitutional Law Online, 3: Letöltés ideje: szeptember 7.

35 A letöltés ideje a hivatkozásokat követően összesítve is szerepelhet, így: Az internetes hivatkozások utolsó letöltésének ideje: szeptember 7. Ahol offline is fellelhető információt ismer meg az interneten keresztül, ugyancsak megadhatja az internetes címet, de meg kell adnia a hagyományos adatokat is, pl.: Bajomi-Lázár Péter (2005) A politika mediatizálódása és a média politizálódása. In: Médiakutató, 2005/3. ediatizalodasa/01.html. Letöltés ideje: szeptember 7.

36 3.2. Az idézés és a hivatkozás Bibliográfiai hivatkozáson azoknak a pontos és kellően részletezett adatoknak az együttesét értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kiadványt (vagy annak egy részét) azonosítani lehessen. CÉLJA: Lehetővé váljon az idézett könyv, folyóirat stb. azonosítása, felismerése, felkutatása, továbbá egységes eljárásmódokkal megkönnyítse a tudományos és ismeretterjesztő irodalom használatát. FORMÁJA: részletes hivatkozás: a dokumentum minden egyes lényeges bibliográfiai adata; alkalmazása: könyvismertetés, forráskiadvány rövidített hivatkozás: csak azok az adatok, amelyek feltétlenül szükségesek az azonosításhoz

37 AZ IDÉZÉS, AZ ÁTVÉTEL ÉS A HIVATKOZÁS NÉHÁNY SZABÁLYA Saját szöveg Idézett dokumentum Saját publikáció hivatkozás

38 Idézés idézés: egy másik szerző szövege egy részének felhasználása a saját dolgozatunkban. Módjai: A) szószerinti B) tartalmi (parafrázis) Mikor kell idézni?

39 A) Szószerinti idézés Az idézett szöveget idézőjelek közzé tesszük. ; Ha az idézet nem az a hivatkozásban Ha kihagyok a forrás az idézett pontos eredeti mondat elején szövegből oldalszámát is fel kell tüntetni (p. 16.) ; kezdődik az idézet lehetőleg ne legyen több 4-6 sornál; kihagyás [ ] az idézett szövegből. az idézet ne legyen több 4-6 sornál, mert a hosszabb idézet megtörheti a dolgozat [logikai] egységét. magyarázó kommentár hozzáfűzése az idézethez;

40 A) Szószerinti idézés 2. a hivatkozásban lévő hibátt (sic) is kell jelölni; az idézetben történő kiemelést [kiemelés tőlem XY (a szerző)] az előzőek szerint lehet jelölni; Versek folyamatos ha idézésekor az idézetben a sorok idéznek, akkor a beágyatott elválasztása idézetet ferde 2 ún. chevron (lúdlád) vonallal [/] idézőjellel történik. kell jelezni: Petőfi írta apjáról. Szemében»mesterségem«/ Most is nagy szálka még 2 Helyesírási szabályzat 256 pontja szerint.

41 B) Parafrázis parafrázis = tartalmi átvétel, tartalmi idézés» a dolgozat készítője maga foglalja össze röviden az idézett szerző gondolatait; parafrázis esetén is korrekt módon kell hivatkozni

42 Az átvétel Átvételnek minősül a nyilvánosságra hozott mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést [Szjt. 17. (1) bek.] meghaladja. 3 (megjegyzés: fél oldalnál hosszabb idézet) évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - IV. fejezet. 34. (2) bekezdés. (Céljai: oktatás, tudományos ismeretterjesztés)

43 AZ IDÉZÉS TÍZ SZABÁLYA 1. Megfelelő hosszúság; 2. Csak akkor, ha alátámaszt vagy igazol; 3. Ha nincs kritikai észrevétel egyetértünk vele; 4. Pontos forrás feltüntetése; 5. Régi forrás esetén a kritikai kiadásra kell támaszkodni; 6. Idegen nyelvű idézet eredetiben, fordítás (láb)jegyzetben, 7. Világos utalás a szerzőre és a műre ; sor esetén ua. bekezdés, több, akkor új bekezdés; 9. Idézet legyen hiteles, szerzői megj. szögletes záró-jelben; 10. Idézésnél mindig legyen mű és oldalszám. Forrás: ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? -Bp.: Kairosz Kiadó, 1996.

44 A hivatkozások formai szabályai Annyi adat szükséges, amellyel egyértelműen meghatározható az idézés forrásdokumentuma.

45 A hivatkozások formai szabályai Specialitások Közvetett (vagy kereszt-) hivatkozás ZENG, G.J.: Purchasing and the management of materials. -New York, John Wiley and Sons Inc., pp ; -In: MajorosP., Barta P., Zimler T.: Iparvállalatok beszerzés-gazdaságtana. -Bp.: Műszaki Könyvkiadó, 1999., -p Internet-források hivatkozása szerző, a mű/cikk címe, alcíme, megjelenési adatok (kiadó, intézmény, ha van) pontos internetes elérési út, letöltés dátuma.

46 JOGI ALAP A szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény ISO 690 sz. nemzetközi szabvány (1) (1) Ez A a szerzői törvény jog védi azt az illeti irodalmi, meg, aki tudományos a művet megalkotta és művészeti (szerző). alkotásokat. 9. (1) A szerzőt a mű létrejöttétől (2) kezdve Szerzői megilleti jogi védelem a szerzői alá jogok tartozik a függetlenül személyhez attól, fűződő hogy és e törvény a vagyoni megnevezi-e jogok összessége. az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - I. fejezet évi LXXVI. törvény a szerzői jogról - Bp.: Országgyűlés, július 6. - I. fejezet

47 A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSE Más személy magántulajdonának eltulajdonítása = LOPÁS! PLÁGIUM = LOPÁS! Más művének sajátként való feltüntetése, vagy az eredeti munkát saját publikált munkában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélküli felhasználása = PLÁGIUM!

48

49 A plagizálás elkerülésének módjai: Elkerülhetjük a plágiumot, ha az idézetek és források helyét pontosan megjelöljük, minden alkalommal, amikor: - valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szó szerint idézünk, vagy - szabadon összefoglalva idézünk (ilyenkor azt is odaírhatjuk pl.: vö. Vörös [1], vagy ld. még Vörös [1] ), vagy - valaki más gondolatát, véleményét, elméletét felhasználjuk, vagy - más illusztrációit, statisztikai adatait használjuk fel. A szakdolgozat célja nem az, hogy új elméleteket mutasson be, hanem hogy bizonyítsa: a hallgató jártasságot szerzett egy témában, megismerte a téma legfőbb szakértőinek állításait, véleményét, ismeri a témához kapcsolódó tényanyagokat, kutatási eredményeket. Ezek logikus összefoglalása a szakdolgozat egyik lehetséges megoldási módja. Hasonlóképpen, a szakdolgozati feladat úgy is felfogható, hogy probléma-centrikusan, elemző módon mutasson be egy szűkebb témakört. Ehhez szükséges, hogy a felhasznált források és a szakdolgozat önálló koncepciója felismerhető legyen, és egymáshoz való viszonyuk is világossá váljon.

50 Plágium nyilatkozat EGYETEM

51 3.3. A stílus 1. Szakszerű, világos, érthető és a magyar nyelv követelményeinek megfelelő legyen 2.A leírt szöveget/részszövegeket többször olvassuk el, és döntsünk arról, hogy egy kívülálló is pontosan ugyanazt érti-e a leírt szövegen, mint, amit annak szerzője ki akart fejezni. Ha igen, csak akkor folytassuk az írást. 3. Naponta 4-5 oldalnál ne írjunk többet, és mindig végezzük el a stílus-ellenőrzést! 4. A jó szöveg rövid, tömör mondatokból áll. 5. Az idegen szavak használatával bánjunk óvatosan, de a pontos kifejezés érdekében ne mellőzzük ezeket a szavakat. 6. A szöveg helyes tagolása a megértés feltétele: a mondatrészek elválasztására használjunk vesszőt, gondolatjeleket, és ügyeljünk a jelzők elkülönítésére. 7. Ne mellőzzük a határozott névelők használatát se a címben, se a szövegben!

52 8. Kerüljük az unalmas ismétléseket: A következő fejezetben azt szeretném bemutatni, hogy Ehelyett, mutassa be: a Következő fejezetben bemutatom. 9. A stílus része a szöveg helyes tördelése is! Minden új gondolat legyen egy bekezdés. Kerüljük az egymondatos bekezdéseket, ezek széttördelik a dolgozatot! 10. A szöveg áttekinthetőbbé tételének fontos eszköze a felsorolás (jelekkel, számokkal, betűkkel). A felsorolások legyenek rövidek és tömörek. Mód van a felsoroláson belül további részletezésre is. 11. Ne írjuk a cím minden szavát nagybetűvel, még akkor sem, ha kezd divattá válni: modoros, csúnya, magyartalan. 12. A hangsúlyozás egyik eszköze a szöveg valamely részének kiemelése: vastag betűs, aláhúzott, dőlt betűs, illetve ezek kombinációja (dőlt betűs, aláhúzott..) Egy dolgozatban csak egy legfeljebb kétféle kiemelést célszerű alkalmazni! A siker legfőbb titka a türelem! Minden szöveget négyszer-ötször kell átolvasni és bátran javítani. Csak jó vázlattal és önfegyelemmel - ne kalandozzunk el a témától! - lehet jó dolgozatot írni!

53 3.4. Helyesírás A dolgozatírás közben kötelező a szövegszerkesztő nyelvi ellenőrzési programjának folyamatos használata, de számolni kell azzal, hogy az ellenőrző programok érzéketlenek néhány igen fontos helyesírási szabályra.(például: Rövidített mértékegységek ragozott formái, teljes hasonulás ) A helyesírási hibák a dolgozat értékét rontják, sok bosszúságot okoznak az olvasónak, egy két durva helyesírási hiba értéktelenné és értékelhetetlenné teszi a dolgozatot!

54 4. A diplomadolgozat felépítése Forrás: Zsigmond Király Egyetem A szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei című kiadvány A dolgozatnak világos, jól áttekinthető, arányosan felépített szerkezete legyen, a probléma első felvetésétől egészen a megoldásig, az eredményig logikusan vezesse végig a témát. A szerzőnek be kell mutatnia, hogy honnan indult és hová jutott: ez volt a hipotézisem, sok szempontból megvizsgáltam a felvetést, elemeztem, és ez a válaszom! Utalnia kell arra, hogy válaszait a szakma jeles képviselőinek kutatási eredményeivel támasztja alá.

55 A dolgozat felépítése Zsigmond Király Egyetem A szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei című kiadványa alapján. Külső borító (minta az 1/2. mellékletben) Belső borító (minta az 1/3. mellékletben) Plágium nyilatkozat (formanyomtatvány a 11. oldalon) Tartalomjegyzék Bevezetés Kifejtés (SZÁMOZOTT FEJEZETEK) Összefoglalás Irodalomjegyzék Absztrakt magyar nyelven Absztrakt idegen nyelven Ábrák jegyzéke (akinél szükséges) Mellékletek, függelék (akinél szükséges) A dolgozat lapszámozása a tartalomjegyzéktől az irodalomjegyzék végéig tart.

56 A címlap: Külső és belső borító A szakdolgozatot fekete kötésben, aranybetűs felirattal, egy példányban kell leadni a Hallgatói Információs Központban (külső, belső borító mintája a mellékletben). A dolgozat címlapját a sablon szerint kell elkészíteni. Ügyeljünk a konzulens nevének, a beosztásának és a tudományos rangjára vonatkozó adatoknak a helyes feltüntetésére.

57

58 A tartalomjegyzék A dolgozat első számozott oldala a Tartalomjegyzék. Pontosan tükröznie kell a dolgozat szerkezeti felépítését, tartalmaznia kell az összes címet és oldalszámot. Fel kell sorolnia az irodalomjegyzéket, a mellékletként csatolt ábrák, táblázatok, képek, térképek, a szöveges mellékletek, a függelék kezdő oldalszámát, Ha többféle melléklet van a dolgozatban, akkor azokat célszerű egy-egy oldallal elválasztani egymástól: Ábrák, Táblázatok címmel. A dolgozat számozása a tartalomjegyzéktől az irodalomjegyzék végéig tart.

59 Bevezetés A dolgozat kulcsfontosságú része. Az a feladata, hogy a témában és a szerző szándékairól eligazítsa az olvasót, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését. A legfontosabb kérdések, amiket meg kell válaszolni: Miért választotta éppen ezt a témát? Melyek a téma kritikus pontjai? Mi a megoldandó feladat? Mik az elérendő célok? Mik a hipotézisek? Milyen eszközökkel lát neki a munkának, milyen kutatási módszereket alkalmaz a téma feldolgozása során? Milyen hazai és külföldi szerzők foglalkoznak/foglalkoztak a témával, milyen módon kezelték azt, milyen eredményeket értek el, milyen következtetésekre jutottak? Várhatóan milyen eredménye, haszna lesz a munkának?

60 A bevezetőben kell a feladatot lehatárolni: pontosan meg kell jelölni a témakör azon pontjait, amelyek nem képezik a vizsgálat tárgyát. Ezzel könnyen megelőzhető az olyan bírálat, amely szerint a szerző nem volt elég körültekintő, nem végzett el fontos munkákat. KÉTSZER ÍRJUNK BEVEZETŐT: A MUNKA KEZDETÉN ÉS A MUNKA VÉGÉN!! (a munka kezdetén megírt bevezetőt a munka végén a szerzett tapasztalatok, az elért eredmények alapján alaposan átdolgozzuk!) Tartalmazza a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását, a dolgozatban alkalmazott adatgyűjtési és elemzési módszereket, és ismertesse a dolgozat felépítését. Terjedelme legfeljebb 2-3 oldal.

61 Tárgyalás Témától függően általában 3-5 fejezetből áll. Ezek a fejezetek a választott téma kidolgozására, az adatok feldolgozására, a vállalt feladat megoldásra irányulnak. Egymással egyenrangú és megközelítően azonos terjedelmű fejezetekben célszerű tárgyalni, kifejteni a dolgozat témáját. A téma könnyebb áttekinthetősége érdekében javasolt az egyes fejezeteket alfejezetekre bontani. Amennyiben a témakifejtés megkívánja az alfejezeteken belül további 2-3 pontos (az alfejezet alfejezetei ) tagolást alkalmazhatunk. Valamennyi gazdaságtudományi BA szakon a terjedelmi követelmény: oldal; amely önálló elemzést, véleményt is kell, hogy tartalmazzon. MA szakok esetében a terjedelmi követelmény oldal, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzési szakon oldal.

62 Tárgyalás 1. Elméleti alapvetés A szerző ismerteti a témához kapcsolódó elméleteket, fogalmakat, és összefoglalja a már meglévő kutatások eredményeit. Olyan témaköröket érintsen, amelyek a dolgozat központi problémájához közvetlenül kapcsolódnak. Több forrás alapján mutassa be az uralkodó véleményeket. Ebben a fejezetben definiálja a dolgozatban használandó fogalomkészletet. 2. A központi témakör kifejtése Az előzőekben definiált fogalomkészlet segítségével a központi kérdések vizsgálata. A források tartalmának egymással való összevetése, azokból levont következtetések elemzése. A hipotézisek igazolása vagy cáfolása, kutatómunka bemutatása és elemzése. Minden szakon kötelező az önálló elemzés, kutatás vagy/és adatgyűjtés. Az egyes fejezeteket célszerű egy Összegzés alfejezettel lezárni, ha hipotézist igazoltunk, akkor azt összefoglalóan kifejteni.

63 Összefoglalás Ez a fejezet a munka legvégén készülhet el. A dolgozat fő megállapításait, az eredmények tömör összegzését tartalmazza: tömör válasz a bevezetésben feltett kérdésekre. (Ennek a fejezetnek a mondanivalójára a bevezetésben kell rákérdezni, tehát a bevezetést kétszer kell elkészíteni ) Nem ront a dolgozat értéken, ha azt is leírjuk, hogy melyek azok a kitűzött feladatok, amelyeket nem sikerült megoldani és miért nem. A jó összefoglaló kitér a további feladatokra, a témában rejlő további lehetőségekre. Az eredmények rövid összefoglalása, önálló vélemény megfogalmazása. További vizsgálati irányok kijelölése, legfeljebb 3-4 oldal.

64 Irodalomjegyzék A dolgozat végső összeállításakor újból ellenőrizni kell, hogy minden hivatkozott forrásmunka szerepel-e a felsorolásban, az előírásoknak megfelelnek-e a hivatkozások bibliográfiai adatai. GYAKORI KÉRDÉS: Felverhetünk-e olyan munkákat is az irodalomjegyzékbe, amelyekből nem idéztünk, nem vettünk adatokat, de a téma szempontjából fontosnak ítélünk? Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi művek részletes jegyzéke, amelyeket a dolgozat során felhasználunk, és amelyekre utalás, hivatkozás történt a dolgozat szövegében. Nem tüntethetünk fel olyan művet az irodalomjegyzékben, amelyre nem történt hivatkozás, vagy szövegszerű utalás a dolgozatban.

65 Felhasznált irodalom: Göcze István: Szakirodalmi idézések és hivatkozások rendszere, PP bemutató, ZMNE, MAJOROS Pál: A kutatásmódszertan alapjai. - Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN TOMCSÁNYI Pál: Általános kutatásmódszertan. Bp.: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, ISBN ( Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, Rendkívül jól használható könyv, alfától ómegáig minden, ami a publikálás világában előfordul. Csölle Anita, Kormos Judit: Academic Writing: A Reference Book for Advanced Learners of English. Budapest: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 2003 Dr. Tóvári Judit: A dolgozat szerkezete, letöltés dátuma: Umberto Eco: Kogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz kiadó, 2005.

66 Berényi D A tudományos kutatás és publikálás írott-íratlan szabályai. Debreceni szemle, 14/2: Baintner K Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, 107pp. Bihari Z Írjunk TDK dolgozatot! Debrecen, 8pp. Comba, V A publikációk értékelése a nyomtatott irodalomtól a szabad hozzáférésig. Könyvtári Figyelő, 4. Tömörítvény Marton J., Varró A., Varró V Impaktfaktor és tudományos teljesítmény. Magyar Tudomány, 49. (111.) köt.), 12. sz., Oberfrank F., Török F A tudományos közlés és a szabadalmazás az orvosbiológiai innováció során. MOTESZ Magazin (Tudományos, szakmapolitikai és információs folyóirat), 2: Papp Z A tudományos teljesítmény mérésének problémáiról. Magyar Tudomány, (110.) évf.), p Sipos M. Ungváry R Hivatkozás távoli hozzáférésű HTMLdokumentumokra. Tudományos és műszaki tájékoztatás (könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat), 47/12: George D. Gopen and Judith A. Swan The Science of Scientific Writing. (Available from American Scientist 78: Birgitta Malmfors, Phil Garnsworthy and Michael Grossman Writing and Presenting Scientific Papers, Second Edition. Nottingham University Press, Nottingham. 153pp.

67 Berényi D A tudományos kutatás és publikálás írott-íratlan szabályai. Debreceni szemle, 14/2: Baintner K Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, 107pp. Bihari Z Írjunk TDK dolgozatot! Debrecen, 8pp. Comba, V A publikációk értékelése a nyomtatott irodalomtól a szabad hozzáférésig. Könyvtári Figyelő, 4. Tömörítvény Marton J., Varró A., Varró V Impaktfaktor és tudományos teljesítmény. Magyar Tudomány, 49. (111.) köt.), 12. sz., Oberfrank F., Török F A tudományos közlés és a szabadalmazás az orvosbiológiai innováció során. MOTESZ Magazin (Tudományos, szakmapolitikai és információs folyóirat), 2: Papp Z A tudományos teljesítmény mérésének problémáiról. Magyar Tudomány, (110.) évf.), p Sipos M. Ungváry R Hivatkozás távoli hozzáférésű HTMLdokumentumokra. Tudományos és műszaki tájékoztatás (könyvtár-és információtudományi szakfolyóirat), 47/12: George D. Gopen and Judith A. Swan The Science of Scientific Writing. (Available from American Scientist 78: Birgitta Malmfors, Phil Garnsworthy and Michael Grossman Writing and Presenting Scientific Papers, Second Edition. Nottingham University Press, Nottingham. 153pp.

68 Absztrakt (magyar és idegen nyelven) A szakdolgozat része egy fél oldalas absztrakt (kivonat) a dolgozat összefoglalásaként magyar, valamint angol, vagy francia vagy német nyelven, mely nyomtatva bekötendő az irodalomjegyzék után! Az absztrakt magyar és idegen nyelven, külön oldalon szerepel.

69 Mellékletek A mellékletek közé, szinte minden kerülhet, ami nem tartozik szorosan a szöveges mondanivalóhoz, de elősegíti annak megértését. Például: -nagyobb, részletező táblázatok -ábrák -képek -szövegek Melléklet lehet a szerző műve, de más alkotása is. A mellékletek mindig hivatkozást igényelnek a szövegben! A túl sok melléklet felboríthatja a dolgozat belső egyensúlyát, ne keltse azt a benyomást, mintha fontosabb lenne a fő fejezetek mondanivalója. A témához csak lazán kapcsolódó mellékletek fölöslegesek, a csak töltelékanyagnak szánt írások rontják a dolgozat értékét.

70 Kateg Kateg Kateg Kateg 5. Ábrák, diagramok, táblázatok, képek a dolgozatban Ábrák, diagramok Az ábrák szemléletesebbé, érthetőbbé, tagoltabbá és színesebbé teszik a dolgozatot. Számuk legalább 5-6, de legfeljebb legyen. Egy két ábra árválkodik a dolgozatban, a túl sok ábra könnyen képeskönyvvé varázsolja a dolgozatot. Ábrát csak akkor alkalmazzunk, ha a mondanivaló feltűnő, ha a mondandó az ábrán szembetűnően bemutatható, ha az ábra képes sok mindent kifejezni Diagramcím Sorozat 1 Sorozat 2 Sorozat 3 Nem mond semmit! 100% 50% Sorozat 3 Sorozat 2 0% Sorozat 1

71 Az ábrák, diagramok, grafikonok esetében (önálló adatfelvétel adatainál is) pontosan hivatkozni kell az adatok forrására. A grafikonok, diagramok szerkesztése esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok és az összefüggések szemléletessé tételére melyik diagram típus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiagram), melyik grafikon formátum felel meg leginkább. A dolgozat színvonalát emeli, ha az alkalmazott grafikonokat színes formátumban, színes nyomtatóval nyomtatva szerepeltetjük Ne feledkezzünk meg arról, hogy ábráink, diagramjaink akkor töltik be funkciójukat, ha a bennük lévő adatokat, az általuk megjelenített információt munkánkban elemezzük és felhasználjuk, szemléltető anyagainkra a dolgozat szövegében utalásokat teszünk. Idegen nyelvű szakirodalomból átvett táblázatok és ábrák esetében a tartalmi részeket magyar nyelven kell visszaadni!

72 3. ábra A nem megfigyelt gazdaság típusai Forrás: Murai Bálint - Ritzlné Kazimir Ildikó (2011) A nem megfigyelt gazdaság mérésének lehetőségei Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 5. szám alapján [Saját szerkesztés] Erdős Krisztina szakdolgozata, ZSKF 2016.

73 Táblázatok A táblázat az ábránál szárazabb, de egyben szakszerűbb közlésre alkalmas műfaj. A táblázatoknak a tartalmazott adatok alapján mindig adjunk címet. Az adatok megnevezését tartalmazó oszlopokban mindig jelöljük az adatok mértékegységét, az összegző rovatoknál ügyeljünk az összegek helyes kiszámítására. A táblázatok szerkesztésénél ügyeljünk arra, hogy melyik táblázati forma, milyen típusú rácsozat adja vissza legjobban az abban megjelenített adatok jellegét. Használjuk a számítógépes szövegszerkesztők táblázatkészítő, rendező lehetőségeit: a táblázat szerkesztéséhez a Word szövegszerkesztőjén túl az Excel is kínál megoldást. Az utóbbi előnye, hogy számolni is tudunk a szerkesztés során, hátránya nehézkesen lehet beilleszteni a Word szövegébe. Ügyeljünk arra, hogy szakdolgozatunkban táblázataink és ábráink egységes formátumban jelenjenek meg.

74 Képek Csak akkor alkalmazzunk képeket a dolgozatban, ha teljesen egyértelmű a szöveghez való kapcsolódása. (ha kicsit öncélúan akarjuk beilleszteni a dolgozatba, akkor a mellékletben való elhelyezése a jó megoldás.)

75 Ábrák/képek/táblázatok annyiban alkalmazhatók a főszövegben, amennyiben a dolgozat tartalmának megértéséhez mindenképpen szükségesek. Pusztán esztétikai funkcióval nem javasolt ábrát alkalmazni. Az ábrákat/képeket/táblázatokat számozni, magyar nyelven feliratozni szükséges. Ha az ábrát/képet/ táblázatot nem a hallgató készítette, akkor a forrás pontos megjelölése kötelező. Saját készítésű ábra, táblázat esetén is kötelező az adatok forrásának pontos megjelölése (pl. saját kutatás alapján) ábra/kép/táblázat felett célszerű ábrajegyzéket is készíteni vagy mellékletként csatolni.

76 A KONZULENS A dolgozat csak akkor éri el célját, ha sikerül olyan konzulenst választani, aki észrevételeivel és javaslataival hatékonyan segíti a hallgató munkáját.

77 A konzultációkon a részvétel kötelező, e nélkül a dolgozat nem adható le! A konzulens a személyes konzultációk mellett elektronikus úton is folytathat konzultációt a szakdolgozat írójával történő egyeztetés szerint. Túlzott mennyiségű (heti egy levélváltásnál több) elektronikus konzultációt a konzulens elutasíthatja, különösen abban az esetben, ha a hallgató nem működik együtt a konzulenssel (pl. a konzulens által megfogalmazott javaslatoktól, kérésektől jelentős mértékben eltér). A konzulensnek nem feladata a szakdolgozatban szereplő helyesírási és formai hibákat kijavítani. A figyelmet felhívhatja a problémákra, de a szakdolgozat elkészítése a szakdolgozó felelőssége. Amennyiben a dolgozat nem felel meg a formai követelményeknek, illetve nagyobb számú (több mint 20) helyesírási hibát tartalmaz, a dolgozat nem adható be.

78 II. Rész Szerkesztési segítség a szakdolgozat elkészítéséhez

79 A szakdolgozat formai követelményei a papírméret A/4-es margók: belső margók 3 cm, a külső margó 2-2,5 cm a szöveget bekezdésre kell tagolni, a bekezdéseket 0,75 cm-es behúzással kell kezdeni a nyomtatás kizárólag a lap egyik oldalára történhet a betütipus: Times New Roman, a betüméret: 12 pt. a bekezdés igazítás sorkizárt sortávolság 1,5 a tartalomjegyzék (oldalszámmal ellátva) a dolgozat elején a bibliográfia, absztrakt (magyar és idegen nyelven), ábrajegyzék és a melléketek egymás után ebben a sorrendben a végén helyezkedjenek el

80 A szakdolgozat formai követelményei a külső borítón szerepel az intézmény neve (bal felső sarok), középen a SZAKDOLGOZAT felirat, a jobb alsó sarokban a szakdolgozat írójának neve, EHA-kódja, a szak megnevezése, alul középen az intézmény székhelye és az évszám A belső címlapra a bal felső sarokba az Egyetem neve, alá az adott a szakot gondozó tanszék neve, középre a szakdolgozat pontos címe. Baloldalt alulra a konzulens tanár neve és beosztása, jobb alsó sarokba a hallgató neve, EHA-kódja, a szak megnevezése 2 db CD, mindkettő a szakdolgozat végén lévő tartótokba plágium nyilatkozat a dolgozat elejére bekötve

81

82 III. Rész A szakdolgozat prezentációja

83 A szerző neve A SZAKDOLGOZAT CÍME Szakdolgozat prezentációja Zsigmond Király Egyetem január

84 TÉMAVÁLASZTÁS ÉS INDOKLÁSA

85 KUTATÁSI HIPOTÉZISEK

86 A KUTATÁS SZAKIRODALMI HÁTTERE KUTATÁSI, ELEMZÉSI MÓDSZEREK

87 FELMÉRÉSEK, INTERJÚK, ESETTANULMÁNY, ELEMZÉS..

88 FELMÉRÉSEK, INTERJÚK, ESETTANULMÁNY, ELEMZÉS..

89 KÖVETKEZTETÉSEK HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA

90 JAVASLATOK

91 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

92 OPPONENS KÉRDÉSEI

93 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!