A magyarországi uniós támogatási rendszer és pályáztatási gyakorlat hiányosságai

Átírás

1 F O R M A N B A L Á Z S Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgasi Egyetem A magyarországi uniós si rendszer és pályáztasi gyakorlat hiányosságai / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Magyarország május 1-jén az Európai Unió tagjává vált. Egy nagyon régi magyar álom vált ezzel valósággá. Az örökké utolérendő és áhított célként szemünk előtt lévő nyugat-európai országok végre teljesen egyenjogú rsként befogadk maguk közé hazánkat. A csatlakozási folyamatnak csak egy pillanata volt a taggá válás hivatalos napja. Valójában azonban a csatlakozási folyamat a politikai szándék deklarálásától kezdve, a közösségi jogszabályok átvételén át a közintézmények, a vállalkozások és minden egyes állampolgár alkalmazkodásán át vezet, aminek a célja egy versenyképesebb és egy élhetőbb Magyarország létrehozása. A közösségi jogszabályokhoz való igazodáshoz és a versenyképesség növeléséhez az unió sokat is ad a csatlakozás előtt az előcsatlakozási alapokból, a tagság idején viszont a Strukturális és Kohéziós Alapokból. A sok viszont nem automatikusan járnak: pályázni kell rájuk! A pályázatok célja, hogy a tagállamok adófizetőinek igazolni lehessen, hogy az általuk befizetett pénzek működőképes és a siker reményével kecsegtető beruházásokra lesznek felhasználva. A pályázóknak azt kell bebizonyítaniuk, hogy a saját magánérdekük, az országuk és az Európai Unió érdekei a közösség által is mogatott ek esetében egybeesnek. A pályázat, jellege folyn nem más, mint egy kétszeresen negatív adóbevallás. Nem a múltbéli jövedelmekről számol be a polgár, hogy megállapítható legyen az adófizetési kötelezettsége, hanem a jövőre vonatkozó terveivel kell igazolnia, hogy az állami s valóban megfelelően lesz hasznosítva. Illetve, a pályázó rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amik az állam és az unió által mogatott ek felelősségteljes kivitelezéséhez és működtetéséhez járulnak hozzá. A tervezésben és a végrehajsban közreműködő állami intézményeknek viszont igazolniuk kell a képességeiket a megfelelő, az ország és az unió érdekeit egyaránt szolgáló, az egyéni pályázatok és ek számára keretet adó programok elkészítésére, a megfelelő ek kiválaszsára, a közösségi pénzek átlátható, nyomon követhető és szivárgásmentes kifizetésére, a ek nyomon követésére és az elszámolásra. A feladat tehát adott volt mind a pályázók részére, mind a közreműködő szervezetek részére, hogy meg kell tanulni a közösségi sok rendszerét! A puding próbája az evés. Magyarország elsajátította-e a csatlakozáshoz kapcsolódó ismereteket vagy sem? Az uniós sok lehívásából kiderül A Strukturális Alapokkal összefüggő program- és készítési, illetve ciklus menedzsment ismeretek továbbadására hozk létre a Strukturális Alapok Képző Központot, a SAKK-ot. A SAKK minősítési eljárás egy rendkívül jó ötlet megvalósísa lehetne. Az elgondolás, ahogy a SAKK bemutatkozójában áll, miszerint az akkredició azt kívánja biztosítani, hogy a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználására történő képzéseket, olyan minősített szervezetek, szolgáltatók bonyolítsák le, melyek képesek magas színvonalon biztosítani a képzés technikai és szakmai követelményeit, az igénybe vevők elvárásait, rendkívül impozáns. Egy probléma van csak vele, az, hogy kicsit megkésve indult el az ötlet kidolgozása, de főleg a megvalósísa. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv alapú pályázatok kiírása 2004 januárjában megtörtént, míg a SAKK rendszer elindulása csak 2004 nyár végére tehető. Alapvető probléma, hogy mire a SAKK akkrediciót beharangozk, már a Kereskedelmi és Iparkamara is bejelentette saját szakértői lisjának elindísát, és párhuzamosan ezzel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által finanszírozott Multiplikátor képzés is beindult. Vagyis a legnagyobb probléma az, hogy míg egyetemek és főiskolák egyaránt gomba módra indí- 23

2 tanak pályázatíró és néha menedzser képzéseket, gyakorlatilag nincs egy egységes elképzelés ezen pályázatírókkal és menedzserekkel szembeni követelményre. Persze egy dologban egységes a követelmény: nyerjenek a pályázatok és a végső kedvezményezettek (a pályázatok nyertesei) maximálisan ki tudják használni az elnyert st. Ennek eléréséhez természetesen sokat kell tenni minden pályázatírónak és menedzsernek. A SAKK előírásai és maga a rendszer teljes mértékben alkalmas lenne ennek szabályozására, de sajnos ennek már a év végére működőképesnek kellett volna lennie, hogy egyfajta minőségbiztosísi, védjegy funkciót tölthessen be. Erre most már igen kevés az esély. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapján a Közösségi Tási Keret által rendelkezésre bocsátott pénzeket az operatív programokon keresztül meghirdetett pályázatokon lehet elnyerni. A magyar politikusok, a magyar si intézményrendszer dönti el, hogy a különböző fejlesztési területekre, mekkora uniós si (és a rsfinanszírozás alapelvének megfelelően magyar költségvetési) összeget szánnak. Az operatív programok közötti eloszson túl, a magyar spolitika dönti el, hogy egyes intézkedésekre, milyen végső kedvezményezetti célcsoportot haroz meg. Vagyis kijelölhet konkrétan bizonyos intézményeket végső kedvezményezettnek, úgynevezett keretében, vagy megpályázhatóvá teheti az adott keretet a civil szféra, a vállalkozások, önkormányzatok vagy egyéb más intézmények (pl. kutatóintézetek, oktasi intézmények) számára. A ek sok előnyük mellett, úgy gondolom, nem hatékonyak. Több milliárd forint kiutalása egy intézménynek sok visszaélésre adhat lehetőséget. Természetesen a ek végső kedvezményezettjei is írnak pályázatot, és hasonló procedúrán mennek keresztül, mint egy mezei pályázó, azzal az apró különbséggel, hogy biztosra vehető a s. Viszont milliárdos sok egy intézményhez való utalása személyes tapasztalatok alapján, visszaélésekhez vezet, és a politikai nyomásra történő esetleges beszerzések és megrendelések miatt csökkenhet a program szakmai hatékonysága. Ezen túlmenően is nagy a felelősségük a si rendszer irányítóinak, hogy az operatív programok priorisai között a megpályázható pénzeket, milyen igények alapján osztják szét. Itt általában szerephez jutnak a lobbi érdekek is a szakmai megfontolások mellett. Erre jó példák a Humánerőforrás Operatív Program bizonyos intézkedései. A felsőoktasi intézmények szerkezeti és tartalmi fejlesztésére (HEFOP ) 6,7 milliárd forintot különítettek el, melynek első haridejére (ahol 3 milliárd forintot oszthattak ki) 18 milliárdos igény érkezett be. A második haridőre (3,6 milliárd sra) körülbelül 30 milliárd forintnyi igénnyel érkeztek pályázatok. Ez a nagyfokú pályázási kedv nagyrészt természetesen visszavezethető a felsőoktasi intézmények alulfinanszírozottságára. Más pályázatokra viszont nem sikerült az első haridőre sem kimeríteni a rendelkezésre álló keretet, és meg is hosszabbítotk több pályázat beadási haridejét (elsősorban a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program (GVOP) pályázatokat). Ez mutatja, hogy előzetesen rosszul mérték fel a pályázati igényeket. Szerencsére van lehetőség operatív programokon belül a priorisok között pénzösszegek átcsoportosísára. De ez valószínűleg közel sem lesz elég például a HEFOP esetében. Más gondok is akadnak a pályázati rendszerrel. Nincsenek egyértelmű ágazati feladat leharolások. A turizmus sa például szerepel a GVOP, a ROP és az AVOP intézkedései között is, miközben a turizmus hagyományosan a régiókhoz köthető feladat. Például a régiókat, mint komplex turisztikai termékeket még ki kellene találni. De nincs folytasa a 2002 előtt megkezdett fürdőépítési programnak sem. Így a pályázók joggal bízhatnak abban, hogy a jelenlegi kormány által kezdett programokat a következő kormány nem fogja folytatni. Az önkormányzatok viszont kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt maradnak ki egyre nagyobb hányadban a Strukturális Alapok saiból. Az NFT Stratégia regionális egyeztetését a regionális fejlesztési ügynökségek bonyolítotk le a releváns regionális partnerek, így például a regionális fejlesztési tanácsok, megyei fejlesztési tanácsok, települési önkormányzatok bevonásával, jékoztasával és a partnerjavaslatok összegzésével. A települési és megyei önkormányzatok közvetlenül az önkormányzati szövetségeken keresztül is meg lettek keresve. A regionális és önkormányzati partnerek az NFT Stratégiáját összességében mogatk, véleményük szerint a tervben felvázolt jövőkép a tudás- és innováció-orienlt fejlesztési stratégia megfelelő keretet biztosít a regionális fejlesztési törekvések érvényesítésére. A módszertani észrevételek mellett a legtöbb javaslatot a regionális fejlesztési témakörrel kapcsolatban fogalmazk meg. Kiemelték többek között, hogy hangsúlyosabban kell kezelni a regionális, kisebbségi fejlettségbeli különbségeket. 24 FALU VÁROS RÉGIÓ 2005/ 1 2

3 / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó Meggyőződésük, hogy a regionális politika hatékony szerepet játszhat a területi kohézió erősítésében, a gazdasági versenyképesség javísában, a közigazgasi korszerűsítésében, az innováció serkentésében, melynek érdekében a regionális önkormányzatiságot alkotmányos szintre kell emelni, létre kell hozni a regionális közigazgasi intézményrendszert és a létrejött regionális központokat össze kell kapcsolni az adott régió jelentős gazdasági-igazgasi intézményeivel. Az NFT fokozatos megvalósísával lehetőség nyílhat a korábbi közigazgasi reformelképzelések és az elkezdett folyamatok, mint például az elektronikus önkormányzati rendszer kialakísa továbbvitelére, kiteljesítésére. Szorgalmazk továbbá az önkormányzati és a versenyszféra együttműködésének fejlesztését, a közös ek számának növelését, az egyik alapvető probléma, a pályázatokhoz, ekhez szükséges önrész előteremtésének megoldására. Az intézményi struktúra felülvizsgálata vonatkozásában az egyik elsődleges feladat az önkormányzatok számának csökkentése lehet, és ezáltal olyan települési önkormányzatok kialakísa, melyek méretük, anyagi és jogi lehetőségeik révén képesek a lakosság közszolgáltasi igényeinek színvonalas és jogszerű kielégítésére, a közösségi jog hatékony alkalmazására. (A magyar helyi önkormányzatok több mint 50%-a 1000 főnél kevesebb lakossal rendelkezik és ezen belül még az 500 főt sem éri el az önkormányzatok 58%-a.) A magyar települési önkormányzatokra háruló feladatok alapján szakértői számísok készültek arra vonatkozóan, hogy legalább hány főnek kell élnie a településen ahhoz, hogy a közszolgáltas színvonala megfelelő legyen és a minimális hatékonysági követelmények is érvényesüljenek. Nos, ez a szám 5000 fő hazai viszonylatban, ami hasonló a svéd számokhoz. Svédországban gyakorlatilag nincs 5000 fő alatti önkormányzat. Hatékonysági szempontból is figyelemre méltó ez az har, ugyanis az 5000 fő alatti önkormányzatok adminisztrációs költségei egyes számísok szerint elviszik az éves költségvetés több mint 20%-át, de az 500 fő alattiaké pedig több mint 30%-át. A helyi önkormányzatok számának radikális csökkentése mellett a másik továbblépési irány a régió, mint közigazgasi területi és szervezeti egységek kialakísa lehet. A 35/1998. (III.10.) OGY. harozattal létrehozott 7 tervezési-statisztikai régió kialakísa, majd a területfejlesztési törvény évi módosísa megteremtette az EU-kompatibilis minimumát, azonban a középszint kérdése még nem rendeződött megnyugtatóan. A megye és a régió párhuzamos létezése újabb megválaszolandó kérdéseket vet fel, és az előzőkből következően modernizációs kényszerhelyzet áll fenn. Tulajdonképpen a területi középszint dezintegrációja, megtöbbszörözése, és együttes működtetése tapasztalható egy kis országban. A megoldás az Európában már fél évszázada alkalmazott közigazgas-szervezési módszernek, az integrációnak és a decentralizációnak az egyidejű alkalmazása lehet. Helyi szinten az integráció radikális községösszevonást jelentene, területi szinten pedig a megyei önkormányzat, a megyei középszint megszűntetését és új középszint, erős régió kialakísát jelenthetné. Egy olyan régiórendszert kellene kialakítani, amely élén a lakosság által választott testület áll, saját végrehajtó apparátussal, erős haskörökkel és jelentős saját forrásokkal rendelkezik a feladatainak végrehajsához, és a települési önkormányzatokkal együttműködve, az adott térség fejlődését biztosítani tudja. A régiók földrajzi harait a természetes vonzáskörzetekhez kellene igazítani. A középszintű közigazgas kialakísánál célszerű lenne figyelembe venni egyrészt, hogy az európai gyakorlat igazolása szerint a regionális gazdaságfejlesztés optimális mérete 1,5 2 milliós népességgel rendelkező szint, másrészt, hogy a Nyugat-Európában lezajlott reformok következtében 1956 és 1996 között a középszintű területi egységek száma 531-ről 320-ra csökkent, míg a népesség száma ről re emelkedett. A nyugat-európai önkormányzati modellekkel összevetve, egy sajátos magyar út kialakísára tesz javaslatot dr. Torma András, az önkormányzati reformokról szóló tanulmányában. Ezt a sajátos magyar utat egyszerre jellemezné a decentralizáció és az integráció elvének érvényesülése, és eredményként viszonylag kisszámú, de nagyméretű és erős települési önkormányzatok és régiók születhetnének a hatalom decentralizációja révén. A regionális önkormányzás lehetőségét hazánkban először a 1052/1999. (V.21.), a közigazgas továbbfejlesztéséről szóló Kormányharozat vetette fel ( a területfejlesztési régiók működési tapasztalatai alapján, valamint a javasolt feladat- és hasköri és szervezeti változások alapján vizsgálni kell a választott testülettel rendelkező önkormányzati régiók kialakísának lehetőségeit ). A harozatot halyon kívül helyező 1057/2001. (V. 21.) Kormányharozatban már nem szerepelt a regionális önkormányzatokra utaló rendelkezés. A kormányharozat szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a területi önkormányzati szint átalakísának lehetséges megoldásaira. 25

4 Ez az átalakís több módon is történhet, az egyik lehetséges megoldási módozat a regionális önkormányzatok kialakísa. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a regionális és a megyei önkormányzatok megférnek-e egymás mellett. Néhány érv, ami regionális önkormányzati szint kialakísát indokolja Magyarországon: Magyarország területi kiterjedése nem indokolja két területi önkormányzat működtetését. A jogalkotónak választania kell majd a megyei önkormányzatok megerősítése vagy regionális önkormányzatok létrehozása között. Az EU-ban a régiók állnak a fejlesztési sok fókuszában. A régiók szintjén valósul meg a Strukturális Alapok első számú célkitűzése, az elmaradott térségek fejlődésének és szerkezeti átalakísának elősegítése. A megyék átalakísára nincs kormányzati koncepció. Egy rsulásos alapon felépülő nagymegyés rendszer már működő, mély kooperációs kapcsolatokat feltételez. A regionális gondolkodásról az utóbbi időben egyre többet hallani. Igaz, regionális identisról még nem beszélhetünk, de ez ilyen rövid idő leforgása alatt nem is alakulhatott még ki. Tehát egy lehetséges megoldásként Magyarországon a regionális önkormányzatok jelenthetik a területi önkormányzatiságot ágot a jövőben. Ez viszont jogszabálymódosísokat fog megkövetelni. A jogszabály módosísoknál mpont lehet a Regionális Önkormányzatok Európai Charjának tervezete. Eszerint a régiók képviselői általános választójog alapján nyerik megbízásukat, a régiókat pedig el kell ismerni az alkotmányban. Tehát adódik a kérdés, hogy vajon elképzelhető-e új hatalmi szint létrehozása, leharolása, hatalommal való feltöltése alkotmányos legitimálás, tehát alkotmánymódosís nélkül. A Charta nem részletezi a regionális önkormányzatok feladatait, ezeket a jogalkotóknak a nemzeti jellemzők és sajátosságok figyelembevételével kell megharozni. A regionális önkormányzatok feladatait jelenthetik azok a teendők, amelyeket az önkormányzati törvény jelenleg a megyei önkormányzatokhoz telepít az oktassal, az egészségüggyel, az épített és természeti környezettel vagy a szociális ellással kapcsolatban. A törvény keretein belül kívánatos, hogy a nemzeti kormány kompetenciájába eső feladatok regionális szinten történő megoldását a regionális területekhez rendeljék. A regionális önkormányzatok létrehozásakor hibás lenne egy olyan szabályozási elv, mely szerint háromnégy megyére kialakítanak egy olyan önkormányzatot, ami ugyanolyan feladat- és haskörökkel rendelkezik, mint addig a megyei önkormányzatok. Az önkormányzati regionalizmus akkor lehet összeegyeztethető az európai folyamatokkal, ha a ter ületi decentralizáció erő teljesebb megjelenés ével párosul. A területi decentralizáció a gyakorlatban a legfelsőbb államigazgasi szint feladatainak átadását-átvételét jelentheti. A 1057/2001 (VI. 21.) Kormányharozat szerint folytatni kell a minisztériumok által ellátott feladatok és haskörök felülvizsgálat. A változatlanul szükséges miniszteriális feladatok közül arra kell törekedni, hogy minisztériumi szinten csak az ágazati stratégiai, szabályozási és az elemző, ellenőrző feladatok maradjanak. Az operatív feladatok közül a közigazgasi szolgáltató és információs feladatokat, valamint az egyedi hatósági jogköröket a minisztérium szervezetétől elkülönült önálló haskörű hivatalra, a területi kormányhivatalra, a rca által irányított területi vagy helyi államigazgasi szervre, önkormányzati közigazgasi szervre és kamarákra, illetőleg a civil szféra szervezeteire kell bízni. A kormányharozat értelmében a feladatok kiszervezésével a fenti körbe nem sorolható teendőket decentralizálni vagy dekoncentrálni kell. A Regionális Önkormányzatok Európai Charjának szabályozása alapján a minisztériumok vagy országos haskörű szervek nem stratégiai feladatainak döntő része jelentheti a régiók funkcióinak második forrását (az első a megyei önkormányzatok feladatai). Ilyen teendő lehet pl. az együttműködés a megyék harain túlterjedő közigazgasi feladattal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajsában, a helyi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési kezdeményezései megvalósísának elősegítése, az állami sú lakáspályázatokról való döntés stb. A régiókhoz utalandó feladatokat (térség- és területfejlesztés, oktas, egészségügy, környezetvédelem) a 150/2002. (VII. 2.) Kormányrendelet a belügyminiszterhez rendelte. Figyelembe véve ez előzőeket, valamint a Régiók Gyűlése Baseli nyilatkozat (1996) a regionális önkormányzatok a következő területeken rendelkezhetnének feladat- és haskörrel: regionális gazdaságpolitika; regionális tervezés; infrastruktúra; környezetvédelem; mezőgazdaság; kultúra; egészségügy; idegenforgalom. A regionális önkormányzatok alapvető feladatait és 26 FALU VÁROS RÉGIÓ 2005/ 1 2

5 hasköreit az alkotmányban kell rögzíteni. A részletszabályok megállapísa törvényi szintű szabályozást igényel. Kívánatos, hogy egyre szélesebb körben és egyre több garancia mellett léphessenek kapcsolatba a régiók közvetlenül az EU intézményeivel, különös tekintettel a sokra. 1 Vagyis a régiók európai intézményekhez fűződő kapcsolaból, amennyire lehetséges, ki kell kapcsolni a közigazgast, ez pedig a decentralizáció egy dimenziójaként is értelmezhető. A regionális önkormányzatok egyik lényeges feladata lenne a területfejlesztés, amely hazánkban 1996 óta elkülönült a közigazgastól, de annak intézményrendszerében valósul meg. A szabályozáskor azonban szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy magát a modern európai regionalizációt is, etnikai-történeti okok mellett, a gazdasági különbségek kiegyenlítésének szándéka indukálta (például Olaszországban). Ezt figyelembe véve, a magyar régiók tevékenységének fő vonalait a terület- és gazdaságfejlesztésnek kell jelentenie. Megyei szinten (NUTS IV) amely már nem jelentene önkormányzatiságot szintén ki kell alakítani a területfejlesztés intézményeit. A kialakítandó szervezeti keretek között alapelvként kell megharozni a szubszidiaris, a partnerség és a kooperáció követelményét. Ezek az alapelvek harozhatják meg a regionális önkormányzatok megyei és helyi önkormányzatokhoz fűződő viszonyát. A szubszidiaris kétirányú feladatot eredményezhet, egyrészt a régió átveszi azokat a feladatokat, melyeknek a megvalósísára a helyi önkormányzatok nem kötelezhetőek, másrészt a régiók feladatokat adhatnak át a helyi önkormányzatoknak. A különböző szintek viszonyát a szubszidiaris elve harozhatja meg. A regionális önkormányzatok létrehozása nem jelentheti a helyi önkormányzatok jogainak csorbísát, a módosuló szabályozásban meg kellene jeleníteni az EU-alapelveket is a magyar alkotmányos elvekkel együtt. A régiók feladatainak ellásához megfelelő bevételeket kell rendelni, mint például a költségvetéstől átengedett bevételt, állami normatív sokat, hiteleket, vállalkozói bevételeket, valamint céljellegű hazai és EU-forrásokat. A regionális önkormányzatok létrehozása csak a helyi szintű alapelvek figyelembevételével történhet, azaz a helyi közügyek intézésében a települések továbbra is előnyt élveznének. Tulajdonképpen a feladat- és haskör-telepítést az egyik legfontosabb működési alapelv, / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó a szubszidiaris és decentralizáció figyelembevételével kell megharozni. A regionális önkormányzatoknak rendelkezniük kell jogalkosi hatalommal, aminek mértéke a megyei önkormányzatok rendeletalkosi kompetenciájához lehet hasonló. A regionális önkormányzatok kialakísának folyamaban rengeteg kérdés felmerülhet még, ilyenek például a következők. Hol lesznek a régióközpontok? Lesznek-e ún. regionális jogú városok? A közhatalommal rendelkező régiók felett, ki fogja gyakorolni a törvényességi ellenőrzést, felügyeletet, ezek milyen mértékben fognak hatni a válaszsi rendszerre? A regionális önkormányzatok illetékességi területe megegyezik-e majd a területi-statisztikai régiók haraival? A regionális önkormányzatok kialakísának formális leharolása és véghezvitele valószínűleg kormányzati szinten fog megvalósulni, és a szükséges törvénymódosísok széles körű konszenzust feltételeznek a kormány és a megyék között. A belügyminiszternek a Magyar Közigazgas évi számában 2, az önkormányzati rendszer továbbfejlesztéséről szóló vizsgálódása alapján a kormányzati orienció szintén a regionális önkormányzatok kialakísának igénye felé hat. Az önkormányzatiság védelmében a legfontosabb területeket az önkormányzatok finanszírozási reformja és az uniós felkészülés alkotják. A regionális önkormányzatok kialakísakor elsősorban arra kellene majd törekedni, hogy a kormányzati szervek helyett maguk a régiók döntsenek a térség- és területfejlesztés kérdéseiről a decentralizáció és a partnerség elve alapján. A regionális önkormányzatok területfejlesztési feladat- és haskörükben átfogó térségi koncepciókat és fejlesztési programokat dolgozhatnak így ki. A regionális önkormányzatok feladat- és hasköre jellemzően a következő területekre terjedne ki: pénzügyi terveket készíthetnek a programok megvalósísa érdekében; dönthetnek pénzeszközeik pályázati rendszerben történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósulásáról; a régióharokon átnyúló feladatok ellása során pedig megállapodásokat köthetnek; a régiók közvetlenül kapcsolatot tarthatnak az EU megfelelő intézményeivel, felhasználhatják az uniótól átvett sokat, és megharozó szerepet játszhatnak a har menti együttműködésben; emellett feladatkörükbe kerülne például a hulladékkezelés fejlesztése, a vízbázisok védelme, a környezet- és természetvédelem. A létrejövő és közvetlenül választott regionális önkormányzatok a kormányzat, a minisztériumok és a 27

6 dekoncentrált szervek fejlesztési feladatait vennék át, szakítva azzal a mostani gyakorlattal, melyben a programok kidolgozása és a fejlesztési pénzeszközök eloszsa a államapparátustól függ. Az elképzelések között szerepel, hogy a régiókban működő önkormányzati szervek nemcsak a közvetlen területfejlesztési célt szolgáló, hanem a foglalkoztaspolitikai és az agrársi pénzeszközöket is kezelnék, egy olyan átfogó fejlesztési terv alapján, ami a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülne, és egyben megfelelne az EU követelményeinek is. Ily módon a hazai területfejlesztési politika az európai normákat követné. Az igények reális felmérése az NFT kialakísakor és a pályázható keretek megállapísakor az állami szervek részéről elmaradt, vagy tessék-lássék jelleggel folytatott párbeszédek formájában zajlott. Az európai uniós partnerség alapelvét figyelembe véve kellett vol- na kikérni a potenciális pályázók érdekszervezeti, kamarai és egyéb más képviselőinek véleményét. A Nemzeti Fejlesztési Terv a os időszakra szóló fejlesztési program, így értelemszerűen a soknak ugyan ezen időszak során kell megpályázhatóknak lenniük. Vagyis a rendelkezésre álló keretösszeget három év alatt kellene kiosztani, hogy a folyamatosan beérkezésre kerülő pályázati ötletek közül mindig a legjobbak kerüljenek kiválaszsra. A Regionális Operatív Programnál gyakorlatilag a rendelkezésre álló keretösszeg egészét egy év alatt lekötötték si szerződéssel vagy st megítélő döntéssel. Bár egyrészről érthető, hogy minél hamarabb szeretne a ROP irányító hatósága (a Kolber István miniszter úr vezette Nemzeti Területfejlesztési Hivatal) megvalósított eket felmutatni, mégis visszás lehet, hogy 2007-ig semmilyen új ötletre nem fognak tudni st nyújtani. Ejtsünk pár szót a kis és közepes méretű vállalatok pályázási, illetve a si intézményrendszer pályáztasi gyakorlaról is. A kormányzat sok időt, energiát és pénzt fordított arra, hogy a magyar vállalkozói réteggel megismertesse az európai uniós (NFT alapú) pályázati rendszert, a lehetőségeket és a pályázati pénzek lehívásának fontosságát. Ennek nagy hasa volt a vállalkozói réteg aktivisára, ami jelentkezett a GVOP kis- és középvállalkozás műszaki, technológiai hátterének fejlesztésére (2.1.1.) beadható pályázatainak nagy sikerére. Ez azonban felszínre hozott intézményi problémákat, ami miatt hónapokat, sőt akár fél évet is késett a pályázatok úgynevezett befogadása, és kiértékelése. További komoly probléma volt a kis és közepes méretű vállalkozások számára a bankgarancia ígérvény és a bankgarancia beszerzése, mely a legtöbb GVOP pályázathoz szükséges. A bankgarancia célja, hogy az állam és az Európai Unió pénzügyi kockázat minimálisra csökkentse a si pénzekkel való esetleges visszaélésekkel kapcsolatban. Így érthető, hogy kötelezővé teszik ennek csatolását a pályázati dokumencióhoz, viszont azt is figyelembe kellene venni, hogy a si összegre plusz annak 20%-os biztosítékára szóló bankgaranciához körülbelül másfélszeres túlbiztosíst kérnek a bankok, vagyis végeredményképp a vállalkozók a várható s másfél-kétszeresére tesznek le biztosítékot, ingó vagy ingatlan vagyonrgy, illetve számlapénz formájában. Ezenkívül pályázatonként eltérően, de vannak olyan további feltételek és kötelezően csatolandó dokumentumok, melyek feleslegesek, megkerülhetőek és csak megnehezítik a pályázók munkáját. Ilyenek például (a GVOP esetében) a pályázó bevételi terveit igazoló megrendelések a vevői köréről fél évre előre. Nincs olyan cég, amely ilyet kiadna, úgy, hogy kötelező lenne rá nézve. További problémaként vetődik fel az, hogy a legtöbb közepes méretű vállalat, cégcsoport a különböző fejlesztéseire külön céget alapít. Így a megvalósító cégnek nincs referenciája, komoly múltja vagy kétéves lezárt imponáló mérlege. Itt legfeljebb csak a cégcsoport konszolidált mérlege lenne bemutatható, de hogy ez milyen módon lehetséges, nem derül ki feltétlenül a pályázati anyagból. További probléma lehet a nyertes pályázók európai uniós pályázatokra vonatkozó menedzsment ismeretének a hiánya. Ezt ellensúlyozhatja a hasonló fejlesztések, valamint uniós előcsatlakozási alapokból finanszírozott ek során felgyülemlett tapasztalat. Természetesen senkinek sem árthat egy hasonló jellegű, jó minőségű tanfolyam elvégzése őszétől indultak meg az uniós si szerződések aláírásai, de már pár hónap múlva problémák merültek fel a számlák kifizetésével kapcsolatban. A közreműködő szervezetek feladata a ek végigkövetése, monitoringja, a pénzügyi elszámolás ellenőrzése és első szintű jóváhagyása. A közreműködő szervezetek azonban nem állnak igazán a helyzet magaslan, vagy pedig lag kaptak olyan utasísokat, melyek megnehezítették a európai uniós sok kifizetésének jóváhagyását. (A kifizetéseket a Magyar Államkincsr, mint kifizető hatóság végzi a jóváhagyások alapján. A közreműködő szervezetek javasolják az irányító hatóságoknak a kifizetések engedélyezését, amik a jóváhagyást a kifizető ügynökségekhez továbbítják.) 28 FALU VÁROS RÉGIÓ 2005/ 1 2

7 Az EU rsfinanszírozású sok összefoglaló adatai Operatív Programok szerint * Döntés- Döntésel őkész ít és Szeződéssel le- Kifizetett IH IH mogatott Leszerződött Beérkezett elők ész ít és elkezdődött kötött s OP Tí ípus mogatott megít élt s elkezdődött igé nyelt s s értékeéke db db Ft db Ft Db Ft Ft AVOP pályázat AVOP 2 GVOP pályázat GVOP HEFOP pályázat HEFOP KIOP pályázat KIOP ROP pályázat ROP Összesen: *A programok tartalmazzák a eket és a technikai segítségnyújt ás pályázatokat. Adatforrás: EMIR Adatlekérdezés dátuma: november 30. Több eset ismeretes, ahol hónapokon keresztül húzk a kifizetés jóváhagyását folyamatos hiánypótlásra való felszólíssal, amit természetesen a válaszadási haridő lejárta előtt egy nappal adtak posra. A hiányolt dokumentumok közül pedig több nem vonatkozott a pályázóra, vagy már korábban csatolta azt. További érdekes kérése volt az egyik közreműködő szervezetnek, hogy a pályázó írja bele a elszámolásába a de minimis s felhasználását. Ez azért furcsa, mert a de minimis s a szerződés aláírás un egy számla bemutasa, leadása un jár a pályázónak, és nem igényel további elszámolást. Sőt kifejezetten tilos feltüntetni azt a költségvetésében, hát még az elszámolásban. 1 Régiók Gyűlése Baseli Nyilatkozata Tási keretek felhasználása Operatív Programok szerint * Előirá nyzott Szerződéssel le- Eddigi kötelezett- Kö telezettség v állalások ará nya s tések összeg ará nya Szerződéssel lek ötött Eddigi kifize- keret kötött tt si OP Tí ípus ség v állalások Ft Ft % Ft % Ft AVOP pályázat ,16% 0,00% AVOP ,00% 0,00% GVOP pályázat ,46% ,18% GVOP ,70% ,60% HEFOP pályázat ,82% 0,00% HEFOP ,11% ,94% KIOP pályázat ,27% 0,00% KIOP ,34% ,34% ROP pályázat ,96% ,55% ROP ,53% ,64% Összesen: ,80% ,88% *A programok tartalmazzák a eket és a technikai segítségnyújt ás pályázatokat / 1 2 FA LU VÁ R O S R É G I Ó 29