HÁZIREND. Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium OM: Nagykálló Korányi Frigyes út 27.

Átírás

1 2018 HÁZIREND Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium OM: Nagykálló Korányi Frigyes út Hatályba lépés: szeptember 3.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Tanulói jogok és kötelességek: A tanuló joga A tanuló kötelessége Az iskola munkarendje Tanórai és egyéb foglalkozások rendje A szünetek, a csengetés és az étkezés rendje Az iskolából kilépés rendje A hetesek feladatai Hitéleti tevékenységek, jogok és viselkedési szabályok Az iskolai viselkedés szabályai A tanulótól elvárt viselkedés az iskolában Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az iskolai megjelenés és öltözködés szabályai A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei használatának rendje Az iskola használatának szabályai A könyvtár használatának szabályai A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárás A tanulók jutalmazásának elvei és formái A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Fegyelmező intézkedés Fegyelmi eljárás A tanulmányok alatti vizsgák rendje Osztályozóvizsga Javítóvizsga Egyéb szabályok Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A diákkörök létrehozásának és működésének rendje A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, tanulóbalesetek megelőzése A testnevelés és sport órák rendje Kirándulások, diákrendezvények A szociális támogatások elvei, a tankönyvtámogatás elve, és az elosztás rendje A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A tankönyvek rendelésének rendje: A tanuló által előállított alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok Az elektronikus napló használatához jogosultak hozzáférésének módja A mellékletei: Záró, hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések Legitimációs záradék:

3 Bevezetés Jelen házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményezését követően, a nevelőtestület elfogadó határozatával és a fenntartó egyetértésével született meg. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a ben kell szabályozni. A házirend állapítja meg, hogy a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola házirendje állapítja meg továbbá a munkarendet, a foglalkozások rendjét, az iskola használatának rendjét, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt és tiltott tanulói magatartást. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. A házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. A házirend betartása és betartatása jog és kötelesség. A házirend a Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium valamennyi tanulójára, az intézmény valamennyi alkalmazottjára vonatkozik, aki az intézmény területén tartózkodik, aki iskolai rendezvényen vesz részt, aki bárhol, bármilyen minőségben az intézményt képviseli. A házirend előírásai kötelező érvényűek minden személyre, aki az intézmény területén tartózkodik. A házirend elolvasható az iskola honlapján és könyvtárában, a diákönkormányzat faliújságán, és kifüggesztjük az iskola valamennyi osztálytermében. A házirendre vonatkozó jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései: 25. (2,3,4) 46. (1,c,h) 48. (1,4,d) 50. (1) 58. (1,3,4,5) 70. (2,g,k) 72. (5) 83. (2,i) 85. (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben: 5. (1,a,b,c,d,e,f,g,h,2,a,b,c,d,e,f,g) 15. (1,2,3,4) 16. (3) 51. (2,b,c,10) 53-61, 65., 82. (3,4,6) A 117. (1) 119. (4) 120. (3) 121. (7) 129. (1) évi CCXXXI. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 501/2013. (XII.29) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Fenntartó és működtető: Nyíregyházi Egyházmegye Székhelye: Nagykálló, Korányi Frigyes út 27. melynek területéhez tartozik: Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola Gimnázium: A Korányi Frigyes út 27. területéhez tartozik a járda vonaláig: az épület előtti park területe, és a bejárat előtti fedett rész, valamint a belső udvar, az iskolaudvar területe a parkolóhelyekkel a kézilabdapálya, a salakos futópálya, a kézilabdapálya melletti füves terület és a Vasvári Pál utcai bejáratánál lévő szolgálati lakás, annak udvara, a fedett kerékpártárolóval. Kollégium Intézményegység: A Kollégium épületéhez tartozik a Városi televízió stúdiója és a mellette található szolgálati lakás, továbbá az épületet körülölelő arborétum és parkolók területe

4 1. Tanulói jogok és kötelességek: A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló a gimnáziummal tanulói jogviszonyba a beiratkozás napján kerül. Ez a jogviszony jogokat biztosít és kötelességet ró a tanulóra. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. 1.1 A tanuló joga képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki részére az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért az oktatási jogok biztosához forduljon a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. elsőtől a nyolcadik évfolyamig, az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. kollégiumi ellátásban részesüljön válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá - 3 -

5 tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását vendégtanulói jogviszonyt létesítsen jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe választó és választható legyen a diákképviseletbe a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. 1.2 A tanuló kötelessége részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 2. Az iskola munkarendje A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR működtetőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR működtetője gondoskodik

6 A tanulók adminisztrációs ügyeikkel munkanapokon, délelőtt 8.35 és között, délután péntek kivételével és óra között fordulhatnak az intézmény titkárságához. A tanuló köteles személyi adatainak változásait az osztályfőnöknek bejelenteni. Az iskola a tanuló adatait az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezeli. A tanuló, szülő, gondviselő kérheti a róla nyilvántartott személyes adatok megtekintését, helyesbítését, törlését. 2.1 Tanórai és egyéb foglalkozások rendje Az első tanítási óra 7:50-kor kezdődik, a tízedik óra 16:10-kor fejeződik be. Az órarendben előírt első foglalkozás előtt, legkésőbb 5 perccel kell az iskolába megérkezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, rendkívül indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el. Az ötödik órát követő 6,7,8,9. és 10. órák időtartama 40 perc. 2.2 A szünetek, a csengetés és az étkezés rendje Az óraközi szünetek időtartama 10 perc. Az 1. óra utáni szünet, valamint a 6. órát követő szünetek 5 percesek. A 2 óra utáni szünet 20 perc. Csengetési rend 45 Csengetési rend óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra Reggeli: Étkezőzárás, takarítás: 7.30 Ebéd: Ebédosztás ig, ebédelés ig Étkezőzárás, takarítás: Vacsora: Étkezőzárás, takarítás: Azok a tanulók, akiknek 8. vagy 9. órája is van, tanárukkal való megegyezés alapján ebédelhetnek meg. 2.4 Az iskolából kilépés rendje A tanuló az iskola területét csak a kötelező tanítási órákat követően hagyhatja el. Tanítási idő alatt a tanulók csak engedéllyel távozhatnak az intézmény területéről. A tanuló távozását a portaszolgálat csak írásos kilépő esetén engedélyezi. Az intézmény elhagyását a vezető, annak helyettese, valamint az osztályfőnök hagyhatja jóvá A szülő az ellenőrző könyv útján kérhet eseti vagy állandó kilépési engedélyt. Ebben az esetben a tanuló testi épségéért a felelősséget a szülő vállalja Csoportos és időszakos engedély kiadását az osztályfőnök készíti el, valamely vezető ellenjegyzi, majd a portán kerül elhelyezésre Engedély nélküli kilépés esetén az esetet a portás azonnal köteles az igazgatónak, annak távollétében az igazgatóhelyetteseknek jelenteni A tanuló érdekében rendészeti okból is megvonható az intézmény elhagyása és a hazautazás. A tanuló kötelezhető arra, hogy részt vegyen iskolai kollégiumi ünnepélyeken, ekkor az igazgató a rendezvény idejére hazautazási tilalmat rendelhet el

7 2.5 A hetesek feladatai A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A hetesek kijelölése névsor szerint történik. Ha mindkét hetes beteg, akkor a névsorban következő két ember a hetes. Csoportbontás esetén, a csoportnévsor alapján történik a kijelölés. jelzik a titkárságon, ha 10 perccel becsengetés után nem ment be a szaktanár az órára felelnek az osztály rendjéért és tisztaságáért, számon tartják a hiányzókat és jelentik a tanárnak, óvják a tanterem berendezését, az esetleges károkat, rendkívüli eseményeket a portán és az osztályfőnöknek jelentik, szünetekben kiszellőztetik a tantermet, letisztítják a táblát, gondoskodnak krétáról. Amennyiben a hetesek nem megfelelően látják el feladatukat, azt az osztályfőnök a magatartás minősítésekor figyelembe veszi. 3. Hitéleti tevékenységek, jogok és viselkedési szabályok 3.1 Nevelési-oktatási intézményünket a Görögkatolikus Egyház tartja fent, ezért az egyház hagyománya szerint az egyházi év időszakának megfelelően köszön az iskola dolgozóinak (pedagógusainak, gazdasági- és technikai dolgozóknak egyaránt). Köszönések: Évközi időben: Dicsőség Jézus Krisztusnak! Dicsőség mindörökké! Karácsonyi ünnepkörben: Krisztus születik! Dicsőítsétek! Húsvéti ünnepkörben: Krisztus föltámadt! Valóban föltámadt! 3.2 Minden megkezdett iskolai hét első napján Hétkezdő Imádságra kerül sor. 3.3 Az intézmény a Görögkatolikus Egyházi naptár által jelölt, tanítási napokra eső ünnepeinek megtartására/megünneplésére törekszik. Ennek lehetséges módjai: felelésmentesség, közös ima az aulában, szentmisén/liturgián való részvételi lehetőség a nagykállói templomokban, stb. 3.4 Intézményünk elkötelezett a keresztény vallás iránt. Tanulóinktól és dolgozóinktól iskolán kívül is elvárható a keresztény értékrend és az intézmény hírnevének tiszteletben tartása. Egymás vallási és világnézeti meggyőződését is tiszteletben tartjuk. 3.5 Az éves munkatervben rögzítettek alapján lelkigyakorlatok, lelkinapok szervezésére kerül sor a tanulók és az alkalmazottak számára. Ezeken a rendezvényeken az iskola szokásrendjének megfelelő viselkedést várunk el mind a tanulóktól, mind az iskola dolgozóitól szeptember 1-től felmenő rendszerben kerül bevezetésre a heti két óraszámban történő hitoktatás. A szeptember 20-án a magyarországi történelmi keresztény egyházak által aláírt megállapodás értelmében, az iskola diákja (kiskorú esetén szülő, nagykorú esetén saját) nyilatkozhat, melyik felekezeti hittant választja. A döntés módosítása a 7. szakasz alapján történik. 3.7 Az intézmény igény szerint termet biztosít a tanórai foglalkozások után. 4. Az iskolai viselkedés szabályai 4.1 A tanulótól elvárt viselkedés az iskolában A tanuló (Görögkatolikus Egyház hagyománya szerint) az egyházi év időszakának megfelelően köszön az iskola dolgozóinak (pedagógusainak, gazdasági- és technikai dolgozóinak egyaránt). A köszönés nemcsak az iskola épületén belül, hanem azon kívül is illendő Az iskola dolgozóival és diáktársaival intelligensen, tisztelettudóan beszél, kerüli a trágár kifejezéseket. Az istenkáromló beszéd súlyos fegyelmi vétségnek minősül

8 4.1.3 Az iskola épületében és udvarán nem szemetel, személyes példamutatással igyekszik társait is erre nevelni A büfé előtt és a folyosókon elhelyezett padok környékének tisztaságára figyelmet fordít. A tantermekben a szemetet bedobja a kukákba, nem hagyja a padban vagy a földön, ezzel is hozzájárul a tantermek rendjéhez, az esztétikus környezeti kultúra megvalósításához A tanórákon pontosan és felkészülten jelenik meg, magatartása fegyelmezett Megóvja a tantermek falait, a tantermi bútorzatokat a rongálástól, firkálástól, hiszen tudja, hogy ezek rendbetétele, beszerzése igen jelentős költségeket jelent az iskolának, és ezek esztétikája is segíti a jó hangulatú, hatékony órai munkát Lyukasórákon a tanuló nem hangoskodik a tanteremben vagy a folyosón, ezzel nem zavarja a többi tanteremben folyó munkát. Ha beszélgetni szeretne, levonul a társaival együtt az aulába, az ebédlőbe vagy a könyvtárba A tanulók az iskolában baráti és párkapcsolataikban is kötelesek betartani a kulturált és általánosan elfogadott együttélés illemszabályait Az ellenőrző könyvet a tanulók kötelesek tanítási időben maguknál tartani, a kapott érdemjegyet abba külön felszólítás nélkül beírni, és azt szüleikkel a hónap végéig aláíratni. Az ellenőrző vezetését az osztályfőnök, illetve a szaktanár alkalomszerűen ellenőrzi Tilos az iskolai foglalkozásokon a mobiltelefont bekapcsolt állapotban tartani, kivéve, ha a tanár külön engedélyezi azt. A tanítási óra elején a tanuló köteles a mobiltelefonját az arra kijelölt helyre kikapcsolt állapotban elhelyezni, és csak az óra végén veheti azt magához. Ha a tanuló nem teszi telefonját a tanár által meghatározott helyre és készülékével bármilyen formában zavarja az óra menetét, fegyelmező intézkedés indítható ellene. Szünetben a tanuló használhatja a készüléket, de azzal másokat nem zavarhat és semmiféle felvételt nem készíthet a felvételen szereplők beleegyezése nélkül. Mobiltelefont bárki csak saját felelősségére hozhat az intézménybe. Eltűnésük, megrongálódásuk esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. Írásbeli és szóbeli vizsgák, dolgozatok, számonkérések alkalmával a vizsgázóknál mobiltelefon nem lehet. 4.2 Az iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A házirend előírásai iskolán kívüli rendezvényeken is érvényesek az iskola tanulóira, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik A tanuló figyel arra, hogy mindenkor, az iskolai élet minden területén, valamint az iskolán kívül is (nem iskolai szervezésű rendezvényeken, internetes közösségi oldalakon) tanárai, az iskola dolgozói és tanulótársai személyiségi jogait és emberi méltóságát tiszteletben tartsa A 4.2 szakaszban előírtak megsértése esetén a tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható. 4.3 Az iskolai megjelenés és öltözködés szabályai A tanuló az iskolában és az iskola által szervezett rendezvényekre minden esetben az alkalomnak megfelelő öltözékben köteles megjelenni. Öltözetével és viselkedésével alkalmazkodnia kell az iskola kialakult szokásrendjéhez Ünnepélyeken kötelező az alkalomhoz illő viselet. fiúk: sötét nadrág, egyen ing leányok: sötét szoknya, nadrág, egyen blúz A tanuló megjelenésében és öltözködésében arra törekedjen, hogy az tiszta, az alkalomnak, és a helynek megfelelő legyen. Az iskola a diák munkahelye, és a munkahelyen az adott tevékenységhez szükséges tiszta és esztétikus ruházatot kell viselni. A tanuló külső megjelenésében kerülje a szélsőséges megnyilvánulásokat az iskolában. A túlzottan feltűnő megjelenés nem a munkahelyre való, hiszen elvonja a figyelmet a feladatról

9 5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 5.1 Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon a részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. 5.2 Ha a tanuló az intézmény kötelező foglalkozásairól távol marad, mulasztását 8 munkanapon belül igazolnia kell. 5.3 A szülő tanévenként háromszor egy tanítási napról távolmaradást igazolhat. A szülő a távolmaradási engedélyt a távolmaradás megkezdése előtt írásban kéri az ellenőrzőben. A tanuló betegsége esetén a szülő 24 órán belül értesíti az osztályfőnököt. 5.4 Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat előzetes írásbeli kérelem alapján. 5.5 Iskolai elfoglaltság alól felmentést - szülő kérésére vagy kikérőre - az osztályfőnök ad. A kikérőt a kérdéses időpont előtt kell bemutatni. 5.6 Kikérőt csak hivatalos szervezet (sportegyesület, oktatási intézmény, egyház stb.) adhat. A kikérőn szerepeljen a tanuló neve, az hogy melyik intézmény, milyen időpontra, milyen esemény alkalmából kéri a felmentést, milyen minőségben vesz részt az eseményen a tanuló. (Csak eredeti pecséttel és aláírással ellátott kikérő fogadható el, fénymásolat nem!) 5.7 A nyelvvizsgára való felkészülés esetén egy nyelvre, egy szinten, egy tanítási évben összesen 4 nap (2 írásbeli, 2 szóbeli) felkészülési időt vehet igénybe a tanuló. Ehhez járulnak a vizsganapok (max.3 nap). Többszöri próbálkozás esetén csak a vizsganap igazolható. Próbavizsga a 4 nap terhére tehető. A felkészülési és vizsganapokat a tanuló köteles osztályfőnökének előre bejelenteni, valamint a vizsga időpontját igazoló iratot köteles bemutatni. 5.8 Ha a tanuló előrehozott érettségi miatt tesz osztályozóvizsgát, az osztályozó vizsga napja/napjai igazolt mulasztásnak számítanak. 5.9 Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tesz, az érettségi vizsga napján mentességet kap a tanítás alól A 8. és 11. évfolyamon évente egy, az utolsó évfolyamon évente két nyílt napon vehet részt a tanuló, ha ezt az osztályfőnökkel előre egyeztette azt. A nyíltnapról szóló igazolást másnap az osztályfőnöknek be kell mutatni A tanuló részt vehet az iskola által szervezett versenyeken. A tanulmányi- és sportversenyeken való részvétel a teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók intézményi, települési és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A tanulmányi- és sportversenyeken a szaktanára hozzájárulásával induló tanulót az igazgató a verseny napján felmenti a tanítási órákon (vagy azok egy részén) való részvétel alól A tanuló tagja lehet iskolán kívüli társadalmi szervezetnek, művészeti csoportoknak, sportegyesületeknek, mely azonban nem jár együtt azzal a joggal, hogy emiatt mellőzze a tanulói foglalkozásokon való részvételét. 6. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei használatának rendje 6.1 Az iskola használatának szabályai Minden tanuló joga, hogy az adott tevékenységre vonatkozó munka és balesetvédelmi előírások betartásával igénybe vegye az iskola eszközeit, létesítményeit Az intézmény minden dolgozója és tanulója, az épületek valamennyi használója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért a takarékos energiafelhasználásért a tűz- a munka- és balesetvédelmi, valamint KRESZ szabályok betartásáért

10 6.1.3 Az adott terület és eszköz igénybevétele, az azért felelős szaktanár engedélyével, szaktanári felügyelet mellett valósulhat meg Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztáson alapuló órarend alapján, a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben történik A tanulók az intézmény létesítményeit, szaktantermeit csak pedagógus engedélyével használhatják Személy - és vagyonvédelmi okok miatt az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat Nem iskolai célra, a helyiségek és a létesítmények, csak az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes engedélyével vehetők igénybe Minden tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előίrásoknak megfelelően kezelje a rábίzott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesίtményeit, felszereléseit Az intézmény épületeinek, felszerelésének védelme és tisztaságának megőrzése minden tanuló kötelessége Minden tanuló köteles padját tisztán tartani, az utolsó óra után székét a takarítás megkönnyítése érdekében a padjára feltenni Minden osztály felelős a tanterméért, annak a közerkölcsöt nem sértő, ízléses díszítéséért, rendben tartásáért. Tilos a tanulónak megbotránkozást keltő vagy gyűlöletre uszító szimbólumot viselnie, illetve ezzel osztálytermét és annak berendezési tárgyait dekorálni Az intézmény minden tanulója anyagi felelősséggel tartozik az intézmény épületeiért és felszereléséért Ha károkozás történik, a kárt, a Köznevelési Törvényben meghatározott módon meg kell téríteni A talált tárgyakat a portán kérjük leadni Az intézménybe csak az oktató-nevelő munkához szükséges eszközök, tárgyak hozhatók be. A behozott értéktárgyakért, ékszerekért és készpénzért az intézmény felelősséget nem vállal. 6.2 A könyvtár használatának szabályai Az intézmény könyvtára tanítási napokon, a bejáratnál kifüggesztett nyitvatartási rend szerint áll a tanulók rendelkezésére Az intézmény minden és 1. évfolyamos tanulója beiratkozik a könyvtárba és a könyvtári szabályzat szerint kölcsönözhet A megrongált vagy az elveszett könyvet pótolni kell! Ha ez végképp nem lehetséges, úgy azok jelenkori új árát kell megtéríteni A tanulók a könyvtári rend betartásával, a nyitva tartás alatt lyukasóráikat az olvasóban tölthetik. 7. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárás 7.1 Minden tanuló jelentkezhet a meghirdetett választható foglalkozásokra. A jelentkezés egy évre szól. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, évközben visszalépni nem lehet. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 7.2 A választott foglalkozás a fenntartó engedélyezésével indítható. 7.3 Minden év április 15-ig az iskola igazgatója elkészíti - a fenntartó jóváhagyásával - és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról (emelt szintű érettségi vizsgára felkészítők, felkészítés kötelezettség alá eső érettségi tárgyak), amelyekből a évfolyamos tanuló választhat. A választható tárgyakról a tanuló az osztályfőnökétől kap tájékoztatást. 7.4 Az iskola minden év május 20-ig az iskola által készített űrlapon az osztályfőnök segítségével felméri az igényeket (hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván - 9 -

11 részt venni a következő tanévben.) Az igényeket összesítve az iskola 3 héten belül (legkésőbb június 11-ig) meghatározza, s az osztályfőnökök segítségével a tanulókkal tudatja a szabadon választható tantárgyak körét. 7.5 A tanuló május 20-i tantárgyválasztását követően a szorgalmi idő végéig, kivételes esetben a tanév végéig, szeptember első hetében megváltoztathatja döntését. Ennek korlátja a már megtervezett tantárgyfelosztás (azaz nem vezethet induló csoportok létszámcsökkenés miatti megszűnéséhez). 7.6 A választott tantárgy leadása: A felvett és az új tanévben, szeptember 1-jével elkezdett választható tantárgyak tanulási kötelezettsége egy tanévre szól, a tanév során nem adhatók le, illetve különösen méltányolható, nyomós ok miatt a kiskorú tanuló szülőjének, nagykorú tanuló saját írásos kérelmére az igazgató félév végén engedélyt adhat a tárgy leadására. 7.7 A tanuló a tanévenkénti május 20-ig megtartandó felméréskor jelentheti be, hogy a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán. 7.8 Bármilyen tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, ünnepély, stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát, a tanulmányi feladatok elvégzését. 8. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A jutalmazás elvei: házi, területi, országos tanulmányi versenyen történő részvétel, eredményes szereplés; kiemelkedő művészeti és sport tevékenység; kiemelkedő tanulmányi eredmény; az iskola hírnevét öregbítő cselekvés, magatartás; tisztelettudó, példamutató magatartás, szorgalom, közösségi munka; pályázatokon való részvétel, projektmunka. Személyre szóló legyen, ösztönző legyen, fokozatokat tartalmazzon, mérhető eredményeken alapuljon, s nyilvánosságot kapjon. Nevelőtestületi dicséret: városi vagy annál magasabb szintű kulturális, sport vagy tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény (1-3. helyezés) annak a tanulónak vagy tanuló csoportnak, akik városi vagy magasabb szinten meghirdetett pályázatokon sikeresen szerepelnek Jó tanuló, jó sportoló címet elért tanulónak megyei vagy országos versenyeken elért helyezés év végén minden tantárgyból jeles érdemjegyen kívül legalább három tantárgyból dicséretet kapott. Igazgatói dicséret: városi vagy annál magasabb szintű kulturális, sport vagy tanulmányi versenyen elért teljesítmény, amely lelkiismeretes felkészülésen alapszik iskolai rendezvényeken való aktív részvétel iskolai versenyeken elért jó teljesítmény (1-4. helyezett) Osztályfőnöki dicséret: az osztályközösségért végzett munka társak segítése a felzárkóztatásban, pótlásban iskolai versenyeken való teljesítményért Szaktanári dicséret: szaktárgyi többletmunka szaktárgyi versenyeredmény szaktárgyi vizsgaeredmény Szóbeli dicséretek: amikor aktuális a szaktárgyi órán, osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, fogadóórán, osztályozó értekezleteken. E mellett alkalmazzuk a tárgyi jutalmazást és az

12 alapítványi ösztöndíjat is. Azok a tanulók is részesülhetnek a fentiekben ismertetett jutalmazásban, akik a tőlük elvárható, képességeiket meghaladó teljesítményt érnek el. 9. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 9.1 Fegyelmező intézkedés Fegyelmező intézkedést a szaktanár, az osztályfőnök vagy az intézményvezető hozhat. Ha a tanórára a tanuló felszerelés nélkül vagy hiányos felszereléssel érkezik, és emiatt nem tud bekapcsolódni a munkába szaktanári figyelmeztetést kaphat. Sorozatosan ismétlődő eseteknél a felszerelés és a házi feladat hiányát a tanár érdemjeggyel értékelheti. A tanórai munka megtagadásáért fegyelmező intézkedés kezdeményezhető. Azt a diákot, aki a szaktanár figyelmeztetése ellenére is zavarja az órát, diáktársait pedig akadályozza a tanuláshoz való joguk érvényesítésében a szaktanár az ügyeletes vezetőhöz küldheti és fegyelmező intézkedést kezdeményezhet vele szemben. A tanórákról való rendszeres indokolatlan késésért a tanulóval szemben általános intézkedésként fegyelmező intézkedés kezdeményezhető. A fegyelemsértés mértékétől függő fegyelmező intézkedések az alábbiak: Szaktanári figyelmeztetés: Osztályfőnöki figyelmeztetés: (3 alkalommal) odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (pl.: magatartási vétség, ellenőrzőkönyv hiánya, felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. Osztályfőnöki intő: 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói intő 9.2 Fegyelmi eljárás Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult Tanulói fegyelmi vétségnek minősül: Bármilyen szülői, iskolai dokumentum aláírásának hamisítása esetén az osztályfőnök köteles a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményezni. A lopáson ért és a szándékos rongálást elkövető tanuló ellen fegyelmi eljárás indul. Az intézmény egész területén mind nyílt, mind zárt térben tilos a dohányzás és az elektromos cigaretta használata! A tiltás be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után. Tanítási időben és az iskolai rendezvényeken (disco, kirándulás, színház-, mozilátogatás stb.), szeszesital, energia ital, és bármilyen más, egészségre káros bódító szer fogyasztása tilos! Ezen szerek hatása alatt tilos az intézményt és rendezvényeit látogatni, valamint tilos ezeknek a szereknek az intézménybe való behozása, birtoklása. A felsorolt szerek használata mások egészségét és biztonságát súlyosan veszélyezteti, ezért ennek a szabálynak a megszegése már az első alkalommal is szigorú fegyelmi eljárást von maga után

13 A fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárás során az alábbi fegyelmi büntetésekről dönthet: Fegyelmi büntetések: a. megrovás; b. szigorú megrovás; c. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába; e. eltiltás az adott tanév folytatásától; f. kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi intézkedések, formái és annak alkalmazásának elvei a köznevelési törvény CXC. Törvény 58. (3.) (4.) (5.) bekezdése, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján kerülnek lefolytatásra intézményünkben. 10. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Az intézmény valamennyi tanulójára érvényes: aki osztályozó vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít aki különbözeti vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét mindig az intézmény aktuális tanévrendje határozza meg. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó vizsga különbözeti vizsga javító vizsga pótló vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné Osztályozóvizsga Osztályozóvizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozóvizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és évvégi osztályzat megállapításához, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon részvétel alól engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget

14 a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. a tanuló hiányzása valamely tantárgyból a tantárgy évi óraszámának 30 % át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. a tanköteles tanuló 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet a tanuló a félévi, évvégi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát A nevelőtestület abban az esetben tagadhatja meg az osztályozó vizsga engedélyezését, ha a tanköteles tanuló 20 vagy annál több igazolatlan hiányzással rendelkezik, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének Az osztályozó vizsga iránti kérelmet az osztályozó értekezlet előtt írásban, a tanuló és a szülő aláírásával ellátva lehet beterjeszteni Ha a tanuló az adott tantárgy, adott csoportjában szerzett érdemjegyek, vagy a témazáró dolgozatok legalább felét nem szerzi meg, osztályozó vizsgára kötelezhető. A témazárók várható számát a szaktanár a tanév elején közli Az osztályozó vizsga időpontjáról és helyszínéről a tanulót (szülőt) legalább 10 nappal, a vizsga előtt írásban értesíti az osztályfőnök. A tanítási órákon ezután is kötelező a tanuló részvétele Az osztályozó vizsga időpontjáról és helyszínéről a magántanulót (szülőt) legalább 10 nappal, a vizsga előtt írásban értesíti az osztályfőnök Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik A tanuló javítóvizsgát az igazgató által meghatározott időpontban, augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsgára jelentkezés, a jelentkezési lap és a bizonyítvány együttes leadásával érvényes. A jelentkezés elmulasztása évfolyamismétlést von maga után Az intézmény valamely tagozatára járó 9. évfolyamos tanuló, ha a 9. évfolyam követelményeit nem teljesíti (évismétlésre bukás), tanulmányait a tagozaton nem folytathatja Egyéb szabályok Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három vizsgát lehet megtartani A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani A pótló vizsga szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatárgy esetében a tanulónak írásbeli és szóbeli vizsgát kell tennie. Kivétel ez alól a testnevelés, informatika, tantárgy, melyek gyakorlati részből állnak és a matematika, mely csak írásbeli részből áll. A gyakorlati vizsga szervezésére a szóbeli vizsga szervezésének

15 követelményei érvényesek. A vizsgatárgyak követelményei megegyeznek a kerettantervben az adott évfolyamra előírt követelményekkel Az írásbeli feladatlapok és szóbeli tételek elkészítése az igazgató által kijelölt szaktanár feladata. Az írásbeli és szóbeli feladatlapokon a szaktanár köteles feltüntetni az egyes feladatokra adható pontszámokat. Az egyes tantárgyak esetén az írásbeli és szóbeli pontszámok összege a tantárgy jellegéből adódóan eltérhet. Célszerű a 25, 50 vagy 100 pont használata A vizsgázó teljesítményét a pontszámok %-a alapján osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény %-ban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedes jegy nem állapítható meg Ha a vizsgatárgy vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább 12%-ot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Matematika vizsgatárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a 12%-ot, de nem érte el a 25%-ot, szóbeli vizsgát kell tennie Az elérhető pontszámok %-os teljesítésének osztályzatban történő kifejezése: % elérése esetén jeles (5), 60-79% elérése esetén jó (4), 40-59% elérése esetén közepes (3), 25-39% elérése esetén elégséges (2), 0-24% elérése esetén elégtelen (1) A javítóvizsga szóbeli vizsgarészén minimum 10, maximum 20 tétel (10-17 fő között létszám + 3 tétel) kötelező A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. 11. A diákkörök létrehozásának és működésének rendje 11.1 A diákkör a tanulók önállóan alakított öntevékeny csoportja Egy diákkört minimum 12 fő hozhat létre, melynek alapítását az intézmény igazgatójának kötelesek bejelenteni, megjelölve működési rendjüket és tevékenységi körüket A diákkörök tevékenysége lehet: tantárgyakhoz kapcsolódó kutató, gyakorlati tevékenység a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló kiscsoportos tevékenységi formák személyiségfejlesztő tevékenységek kulturális tevékenységek 11.4 A fentieken kívüli diákkörök létrehozásához a nevelőtestület külön engedélye szükséges A diákkör a működését, az igazgató jóváhagyása után kezdheti meg. 12. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 12.1 Az iskolai diákönkormányzat megválasztása tanévenként történik az osztályok képviselőinek delegálásával. Tisztviselőiket maguk közül választják. A diákok kérdéseiket közvetlenül az évente megrendezendő diák-parlamenten tehetik fel, ezen túl, képviselőik által a diákönkormányzathoz fordulhatnak, amely a működési rendjében meghatározott módon jár el Minden évben legalább egyszer diákközgyűlést kell tartani. A tartalmi előkészítésért, megszervezésért a diákönkormányzat és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár a felelős Írásos megkeresés esetén a megkérdezett köteles 30 munkanapon belül válaszolni

16 12.4 A diákönkormányzat rendelkezik egy tanítás nélküli munkanap programjáról és időpontjáról, amelyről a nevelőtestület véleményt nyilvánít. A diáknap rendezvényei nem lehetnek ellentétesek az intézményi szabályzatokkal Minden olyan ügyben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét, amely érinti az intézményi tanulói létszámból a tanulók 50% -át + 1 főt, illetve egy adott közösség (tagozat, évfolyam) esetében a tanulók minimum 50%-át + 1 főt Az 1, 7. és 9. évfolyamon tanulók szülei beiratkozáskor a házirend egy példányát átveszik, a többi évfolyamon az osztályfőnökök minden évfolyamon a tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókkal ismertetik a házirendet. A tájékoztatás tényét az érintettek aláírásukkal igazolják A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon minden őt érintő kérdésről személyesen az iskola vezetőitől, tanáraitól vagy az iskolatitkártól. Nagyobb tanulói csoportot érintő kérdésekben tanulóink az iskolarádióból, iskolaújságból, az iskola honlapjáról és a facebook közösségi oldaláról kaphatnak tájékoztatást. A tanulókat úgy kell tájékoztatni, hogy elegendő idejük legyen a véleményalkotásra. 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, tanulóbalesetek megelőzése 13.1 A kötelező orvosi vizsgálatok csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontokban és módon történhetnek A körzeti védőnő az előzetesen jelzett időpontban tanévenként igény szerint megszervezi a szűrővizsgálatokat Évente két alkalommal tanulóink fogászati szűrésen vesznek részt. A szűrésre a diákok tanári kísérettel mennek Egyéb orvosi kezelésekre csak az iskolai foglalkozások után mehetnek a tanulók A tanuló közegészségügyi, egészségügyi okból eltiltható az iskola látogatásától, a jogi előírások betartásával (pl.: fertőző beteg, fertőzést hordozó) Az osztályfőnök a tanév első osztályfőnöki óráján ismerteti a munka- és balesetvédelmi valamint a tűzrendészeti szabályokat, és ezt a tanulók aláírásukkal igazolják A fizika, kémia, biológia, informatika és testnevelés órákon szeptember első hetében munka- és balesetvédelmi oktatást kell tartani Valamennyi tanulónak és felnőtt dolgozónak kötelessége haladéktalanul értesíteni az igazgatót, ha bárhol az épületben, a tantermekben balesetet vagy balesetveszélyes és/vagy rendellenes helyzetet észlel Ha a baleset az intézmény területén kívül történik, akkor azt 24 órán belül jelenteni kell az iskola igazgatójának. (osztálykirándulás, stb.) 14. A testnevelés és sport órák rendje Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. Ebből legfeljebb heti két óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az iskolai 3 óra feletti 2 testnevelés óráról a tanulók az igazgató külön engedélyével maradhatnak távol. Minden tanévben új igazolást kell bemutatni. A sportolói felmentés kérelmezésének határideje szeptember 15. A testnevelés órákra vonatkozó teendőkre a testnevelő tanárok utasításai a mérvadók. Minden osztály az első testnevelés órán tájékoztatást kap az órák rendjéről, az öltözői rendről, a munkaés balesetvédelmi tudnivalókról. Az órákon való részvétel minden tanuló számára kötelező. Az órákról való hiányzás, késés a ben meghatározott szankciókat von maga után. A tanuló osztályzatait órai aktivitása, évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, valamint a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani

17 14.1 Felmentések: A tanulók felmentésükkel kötelesek az iskolaorvoshoz fordulni szeptember 15-ig, mert jogszabály szerint, kizárólag hivatalos orvosi szakvélemény alapján az iskolaorvos sorolhat testnevelési kategóriába. Amennyiben a tanuló a megadott időpontig nem rendelkezik iskolaorvosi besorolással, köteles állapotának megfelelően a tanórákon részt venni. Minden tanulónak az óra helyszínén kell tartózkodnia, ez alól csak a szaktanár adhat felmentést. Testnevelési kategóriák: I. Könnyített testnevelés: azon tanulók csoportja, akiknek testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges. (hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, illetve mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozások.) II. Gyógytestnevelés: azon tanulók csoportja, akiknél nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozás áll fenn, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre van szükségük. II.a. Gyógytestnevelési kategória: Azok a tanulók, akik az orvos útmutatása szerint - a kontraindikált gyakorlatok figyelembevételével testnevelési órán is részt vehetnek. II.b. Gyógytestnevelési kategória: Azok a tanulók, akik a testnevelési órán nem vehetnek részt, elváltozásaik miatt, s csak gyógytestnevelésben részesülhetnek. Aki gyógytestnevelési besorolást kapott az érdemjegyeit és az osztályzatát is a gyógytestnevelőtől kapja. III. Felmentett kategória: Azon tanulók csoportja, akik egészségi állapotváltozásaik miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, fizioterápia, stb.) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy véglegesen felmentendők A kategóriába sorolás időtartama egy tanév. Az elbírálás a testnevelő tanár véleményének figyelembevételével történik. A teljes felmentetteknek kötelező a testnevelési órán megjelenni Egyéb felmentések: Testnevelés órai részvétel alól a szülő kérheti, az orvos javasolhatja a felmentést, de a testnevelő dönti el, hogy megadja-e. A felmentést az óra előtti szünetben vagy órakezdéskor kell kérni. Kisebb sérülések (betegség utáni lábadozás, izomhúzódás, feltört sarok, benőtt köröm, stb.) esetén könnyített testnevelés órán kell részt vennie a tanulónak. A lányok indokolt esetben havonta 3 egymást követő órán könnyített testnevelésben részesülhetnek. Teljes felmentést csak kivételesen, indokolt esetben kaphatnak. Az egyéb felmentésekről a testnevelő tanárok intézkedhetnek a szülői kérelem alapján. A felmentett tanulóknak az óra helyszínén kell tartózkodniuk, azt elhagyni csak a szaktanár engedélyével lehet. Az egészségügyi-orvosi felmentéseket és a szülői kérelmeket kizárólag írásban fogadunk el Felszerelés hiánya: Egy félévben maximum kétszer fordulhat elő az, hogy a felszerelés hiányzik. A 3. alkalommal szaktanári figyelmeztetésben részesül a tanuló. Az ezt követő alkalommal a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedés lép életbe. Felszerelés nélküli tanuló az órán nem vehet részt A testnevelés és sport órákra vonatkozó óvó-védő rendszabályok: a termekben és az udvaron kizárólag tanári felügyelettel lehet tartózkodni! tilos a szertárba engedély nélkül bemenni és onnan bármit is kivinni! termekben lévő sportszereket engedély nélkül tilos használni! a tanulóknak sportfelszerelést kell viselni /egyen póló, fekete nadrág/ a tornateremben a váltócipő használata felmentés estén is kötelező. késve érkező diák a sérülések és a balesetek elkerülése miatt nem kapcsolódhat be a tanítási órába. óra, nyaklánc, fülbevaló, gyűrű viselése tilos, mert balesetveszélyes. műköröm és testékszerek viseléséből adódó sérülésekért az iskola felelősséget nem vállal. a hosszú hajat össze kell fogni