KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 KÖRMENDI SOMOGYI BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2016

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat hatálya... 6 II. Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei Vállalkozási tevékenység Az intézmény alapító, irányító szerve, fenntartója, működtetője, székhelye... 6 III. Szervezeti felépítés A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Vezetők, vezetőség Pedagógusok közösségei Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A dolgozók munkaköri leírásának mintája A tanulók közösségei Szülői szervezet, közösség A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A kiadmányozás és a képviselet szabályai A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja Pedagógusok közösségei tanulók közösségei Pedagógusok közösségei szülői szervezet (közösség)

3 5.A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja IV.A működés rendje Az intézmény működési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A könyvtár működése Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése Az iskolai könyvtárunk működésének és igénybevételének szabályai Iskolai könyvtárunk alapfeladatai A kötelező iskolai könyvtári szolgáltatások A kiegészítő iskolai könyvtári szolgáltatások Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei sz. melléklet. Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet. Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai sz. melléklet. A könyvtáros tanár munkaköri leírása sz. melléklet. Tankönyvek kezelési szabályzata Az intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Egyéb kérdések Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

4 8.3.Egyéb, az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni Intézményi dokumentumok nyilvánossága V. Záró rendelkezések A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat Adatkezelési szabályzat A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete 63 4

5 I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ában kapott felhatalmazás alapján a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 9900 Körmend, Thököly u. 29. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az iskola külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet. a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény. 21/2015. (IV.17.) EMMI rendelet A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet módosításáról. 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 5

6 II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók az intézmény neve: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola székhelye, címe: 9900 Körmend, Thököly Imre utca 29. alapító okirat száma, kelte: 80./1994./IV.19./ alapítás időpontja: OM azonosító: típusa: általános iskola évfolyamainak száma: általános iskola székhelyén: 1 8. évfolyam. 2. Az intézmény tevékenységei Köznevelési alapfeladat: általános iskolai nevelés oktatás. 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Feladat Alsó tagozat (1 4. évfolyam) Felső tagozat (5-8. évfolyam) Napközi otthoni és tanulószobai nevelés Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatás: pedagógiai tájékoztatás; pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; tanulmányi, sport, tehetséggondozó versenyek szervezése; tanulótájékoztató A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása, napközi otthoni, tanulószobai nevelése Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Integrációs felkészítés Képesség kibontakoztató felkészítés Úszásoktatás Tanuszoda Egyéb 2.2 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3. Az intézmény alapító, irányító szerve, fenntartója, működtetője, székhelye Alapító szerve, címe: Körmend Város Önkormányzata; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. 6

7 Fenntartója és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32. Körmendi Tankerület; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Működtetője: Körmend Város Önkormányzata; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. III. Szervezeti felépítés Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. Szervezeti ábra Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár Munkaközösségek vezetői Iskolai dolgozók Pedagógusok 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1.1 Vezetők, vezetőség Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és 7

8 ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, osztályfőnök az érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, félévi tanulmányi értesítő iratba való beíráskor. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, iskolatitkár. Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Az igazgatóhelyettesek feladatai és hatáskörei valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjednek, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. Igazgatóhelyettes A vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása alapján végzi. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére. Iskolatitkár Az iskola igazgatójának irányítása alá tartozik. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot. Közreműködik a statisztikai jelentések elkészítésében, a leltározási, selejtezési feladatokban, Kezeli a diákokról, pedagógusokról, iskolai dolgozókról szóló nyilvántartásokat. Vezeti a szabadság nyilvántartást. Az intézmény vezetősége Az igazgató és az iskolavezetés munkáját a döntések előkészítésében, az iskolai munkarend kialakításában a munkaközösség vezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai: Igazgató Igazgatóhelyettes A szakmai munkaközösségek vezetői. Iskolatitkár 8

9 A testület havonta illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott foglalkozások meghirdetésének jogát, a választással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát. Helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az intézményvezető kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek a legalább kéthetes, folyamatos távollét minősül. Mindhárom vezető (igazgató, igazgatóhelyettesek) távolléte esetén, ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást, az igazgatót az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti időben biztosított vezetői jelenlét szabályozása Az intézményben hétfőtől csütörtökig reggel és délután óra között, pénteken és óra között az igazgató és helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. 1.2 Pedagógusok közösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak: fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább harmada, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést 9

10 igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. Az intézményben működő munkaközösségek: alsó tagozat; humán, nyelv, tudomány; művészet, technika, tudomány; napközi; osztályfőnöki; testnevelés. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai, pedagógiai területen belül: a terület nevelő oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése, ellenőrzése. Az iskola munkájának belső fejlesztése. Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulói ismeretek ellenőrzése, mérése, értékelése. Versenyek szervezése, lebonyolítása. Továbbképzés segítése, bemutató órák szervezése. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 117. (4) bekezdésében meghatározott véleményezési jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza: a tantárgyfelosztás elfogadása előtti; a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. Az átruházott jogkör gyakorlói, a feladatok ellátásával megbízott munkaközösségek tájékoztatják a nevelőtestületet ezekről az ügyekről. 1.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri 10

11 leírásukat az igazgató és a iskolatitkár közösen készíti el. Nevelő oktató munkánkat iskolatitkár, uszodamesterek támogatják. 1.4 A dolgozók munkaköri leírásának mintája Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírások a következőket tartalmazzák: - A munkakörrel kapcsolatos adatok: a dolgozó neve munkaköre beosztása heti munkaideje pedagógusok esetében a heti kötelező óraszám a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályra való hivatkozás. - A főbb felelősségek és feladatok felsorolása: a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok a szakmai, pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok az ellenőrzés, értékelés feladatai a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai a dolgozó sajátos munkakörülményei. - A munkaköri leírás hatályba léptetése: a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma az igazgató aláírása a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 1.5 Tanulók közösségei A tanulók közösségeit képviselő diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint köznevelési törvény 48..(4); 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. (5) bekezdés előírásai alapján be kell szerezni. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja az osztályközösség. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály képviselőjének megválasztása, küldött delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. 11

12 Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve 1.6 Szülői szervezet, közösség A szülők közösségeit képviselő szülői szervezet, közösség véleményét a hatályos jogszabályok előírásai alapján be kell szerezni. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a szülői közösség, szervezet véleményét. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az igazgató, igazgatóhelyettesek iskolai közösségekkel tartanak kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői szervezet, diákönkormányzat, osztályközösségek, iskolai dolgozók. Az iskolatitkár közvetlen kapcsolatot tart az intézmény dolgozóival. A vezetőség a feladatokról hirdetőtáblán, írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a közösségeket. A vezetőség a döntéseiről, határozatairól tájékoztatja a közösségeket. A közösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg, képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. A fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. 2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Az iskolában működő szakmai munkaközösségek folyamatos kapcsolattartásáért, együttműködéséért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a közösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik a tanévre tervezett feladataikat. Területei: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések, értékelések; az iskolában szervezett továbbképzések, bemutató órák; intézményen kívüli továbbképzések; a diákok számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális, sportversenyek. A munkaközösségek vezetői az iskola vezetőségének ülésein tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, eredményeikről, aktuális feladataikról, teendőikről. 2.3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak 12

13 szerint választott diák önkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határozott, ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, a diákönkormányzat gyermek vezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai életről, az intézményi munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A közgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja. 2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai diáksportkör munkáját a testnevelés szakmai munkaközösség vezetője segíti, képviseli a sportkört az iskola vezetőivel folytatott megbeszéléseken. A sportkör munkáját segítő pedagógus véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, és az intézményi munkaterv összeállítása előtt. A munkaközösség vezetője segít felmérni, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozások megszervezését igénylik a tanulók. Ennek alapján javaslatot tesz az intézmény igazgatójának az iskolai sportkör szakmai programjára. A programot a felhasználható időkeret, a rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételek figyelembe vételével készíti el. Megvizsgálja, hogy a településen működő sportszervezetek milyen feltételekkel vonhatók be a szakmai program, elképzelés megvalósításába. A sportköri foglalkozásokhoz az iskola biztosítja az intézmény sportlétesítményeinek, sporteszközeinek használatát. 2.5 A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében szülő szervezet, közösség működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei, közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet, közösség vezetősége. Az iskolai szülői szervezet, közösség vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet vezetősége megválasztja az iskolai szülői szervezet, közösség elnökét, elnökhelyettesét, pénztárosát. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A tagintézmény szülői közösségével a tagintézmény vezetőjének, a nevelőknek van közvetlen kapcsolata. A szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább négy alkalommal illetve szükség szerint össze kell hívnia és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 13

14 A szülői szervezet: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez kapcsolódva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket és a tanulókat a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, a tanulókkal kapcsolatosak. véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. megállapítja, hogy saját pénzeszközeiből, forrásaiból mekkora mértékben és milyen módon támogatja az intézmény működését. 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkatervben meghatározott nevelőtestületi értekezleteken, valamint a rendkívüli nevelőtestületi összejöveteleken valósul meg. Az iskola pedagógiai és az intézményi munkát segítő szervezeti egységek közötti kapcsolattartás fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az iskolatitkár közvetlen kapcsolatot tart az iskola dolgozóival. 4. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja 4.1 Pedagógusok közösségei tanulók közösségei A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat ülésein, a diákközgyűlésen, az iskolában elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. Tanulóink a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez fordulhatnak. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, nevelőtestülettel, szülői szervezettel. 4.2 Pedagógusok közösségei szülői szervezet (közösség) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet ülésein, a szülői értekezleteken, a hirdetőtáblákon keresztül, időközönként írásbeli tájékoztatókon keresztül, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják. A szülők számára a gyerekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra a következő lehetőségek szolgálnak: szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, nyílt tanítási napok, a tanulók fejlesztő szándékú értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók, családlátogatások. 14

15 A szülők, a tanulók és a saját a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban, írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz, a szülői szervezethez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. A dokumentumok nyilvánosak, azt az érintetteknek (tanulónak, szülőnek, az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni. A dokumentumok megtekinthetők: az iskola honlapján, az iskola könyvtárában, a nevelői szobában, az intézmény igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél. 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása, az eredményes nevelő oktató munka érdekében az intézmény igazgatóságának, az iskolának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 1051 Budapest, Nádor utca 32. Körmendi Tankerület; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Körmend Város Polgármesteri Hivatal; 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Nyugat magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 9700 Szombathely, Sugár u. 9. Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Körmendi Tagintézménye 9900 Körmend, Bartók Béla u. 9. Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér. 4. Helyi oktatási intézmények: Körmendi Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola; 9900 Körmend, Kölcsey F. u. 12. Zeneiskola; 9900 Körmend, Kölcsey F. u.16. Olcsai Kiss Zoltán Általános Iskola; 9900 Körmend, Thököly u.31 Kölcsey Ferenc Gimnázium; 9900 Körmend, Bajcsy Zsilinszky u.3. Rázsó Imre Szakközépiskola és Szakiskola; 9900 Körmend, Rákóczi F. u. 4. Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 9900 Körmend, Bartók B.u.9 Mátyás király utcai Óvoda és Bölcsőde; 9900 Körmend, Mátyás király. u.18. Az iskolát támogató Tehetséggondozás gyermekeinkért alapítvány kuratóriumával. Közművelődési intézmények: Faludi Ferenc Könyvtár; 9900 Körmend, Dr. Batthyány Strattmann L. u. 4. Körmendi Kulturális Központ; 9900 Körmend, Berzsenyi D. u. 11. Dr. Batthyány Strattmann László Múzeum; 9900 Körmend, Vár Szervezetek: Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Vasi Vesta Tűzvédelmi Szakszolgáltató Kft; Szombathely, Selmec u. 14. Tűzoltóság; 9900 Körmend, Hunyadi u. 45/a. 15

16 Körmendi Rendőrkapitányság; 9900 Körmend, Hunyadi u.9. ÁNTSZ; 9900 Körmend, Szabadság tér.4. Egyházak: Evangélikus Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Thököly u. 21. Református Lelkészi Hivatal; 9900 Körmend, Kossuth L. u. 24. Római Katolikus Plébániahivatal; 9900 Körmend, Szent Erzsébet tér. 3. Sportegyesületek: EGIS Körmend, 9900 Körmend, Kossuth L. u. 39. Körmendi DMTE női kézilabda szakosztály; 9900 Körmend Körmend FC Boldizsár Trans; 9900 Körmend, Bástya u. 18. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi szolgálattal: Gyermekorvosi rendelő, Gyermek és ifjúságfogászat, Védőnői szolgálat; 9900 Körmend, Dienes L. u.9. Segítségükkel megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatait. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal: A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményes ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szociális Szolgáltató és Információs Központ; 9900 Körmend, Thököly u. 46. Gyermekjóléti Szolgálatával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül hétfőtől csütörtökig reggel és délután óra között, pénteken és óra között az igazgató és helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. Az iskolában a tanítási órák kezdete 8.00 óra. A tanítási órák hossza 45 perc. A szünetek idejét, a tanulói ügyelet rendjét az intézményi házirend határozza meg. Az iskolában reggel órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanári ügyelet rendjét az osztályfőnöki munkaközösség vezetője állítja össze, együttműködve az iskola vezetőivel. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók, magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti, helyettesítési rendet az igazgató, igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, legkésőbb az adott munkanapon óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a 16

17 helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles a hiányzás kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskolatitkár közösen készíti el. Az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, a munkavállalók szabadságának kiadására. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói, igazgatóhelyettesi, és a gazdasági irodákban történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, tanulók, nevelők illetve a fenntartó tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az energiafelhasználással való takarékoskodásért az iskola szervezeti és működési szabályzatában, a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az iskolai ügyelet ellenőrzi. Az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók csak kísérővel és az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Azok a helyiségek, ahol a tanulók nevelése oktatása folyik, fokozott védelmet igényelnek. Ezek osztálytermek, szaktantermek, tornacsarnok, tanuszoda. Ezekbe a helyiségekbe külső személyek csak ellenőrzött formában léphetnek be. A felsorolt termekbe igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel, a foglalkozást tartó pedagógus engedélyével és jelenlétében lehet belépni, és ott tartózkodni. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 17

18 3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az iskolában a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb, tanórán kívüli foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba szakkörök, témanapok énekkar hangverseny - látogatás iskolai sportköri foglalkozások felzárkóztató foglalkozások egyéni foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások tanulmányi, kulturális, sportversenyek tanulmányi kirándulás, külföldi kirándulások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Az egyéb foglalkozások időkerete Az egyéb foglalkozások időtartamát (órakeretét) az igazgató és az igazgatóhelyettesek rögzítik a tantárgyfelosztás alapján az egyéb foglalkozási rendben. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg. 3. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet az osztályfőnök és a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Tanulószoba 1. Szervezése az 5 8. évfolyamokon történik. A foglalkozások célja a tanórákra történő felkészülés, felzárkóztatás. Az iskola a napközis, tanulószobai foglalkozásokat igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. A napközibe nem járó tanulók számára igény szerint az iskola ebédet biztosít. A többi egyéb foglakozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra, felzárkóztató foglalkozásokra való tanulói jelentkezés az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A foglalkozásokra történő jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 18

19 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, kulturális, sport versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok a felelősek. 7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. A könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 8. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan oktatást szervezhetnek. A hit- és erkölcstan oktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. a tanulók hit- és erkölcstan oktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A tehetséggondozás keretéül szolgáló foglalkozásokat (szakkörök, sportfoglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások) a munkaközösség vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. A felzárkóztatások, egyéni foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kialakítását, fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, térségi, megyei, országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A versenyekre való felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. Az énekkar az iskolai, városi, térségi kulturális rendezvények színesítését szolgálja. A zenei kultúra fejlesztése érdekében hangverseny látogatásokat szervezünk. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának, fejlődésének szerves része. A kirándulások igényes, olcsó megszervezésére és problémamentes lebonyolítására törekszünk, a részvétel önkéntes. A külföldre szervezett kirándulások révén diákjaink elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. A külföldi utazások az igazgató engedélyével, pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, a felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézmény zászlója: 19

20 Iskolai ünnepi műsorok keretében megemlékezünk a legjelentősebb történelmi eseményekről (az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, október 23., március 15. évfordulójáról, a nemzeti összetartozás napjáról). Ezekre az évfordulókra a munkatervben kijelölt tanulóközösségek műsort készítenek osztályfőnökeik segítségével. Hetedik, nyolcadik osztályos diákjaink tanítási órák keretében megemlékeznek a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól, a holokausztról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását a ballagást. Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának stb. éves évfordulójáról. Komoly előkészítést, szervezést igényel a Zrínyi/Gordiusz megyei matematikaverseny lebonyolítása. Évtizedes hagyományai vannak a Somogyi labdarúgó, úszó kupák megszervezésének. Tanulóink által kedvelt események: a karácsonyi ünnepség, a farsang, a gyermeknap. Az iskolai hagyományrendszer elemei közé tartoznak: a gesztenye és tökfesztivál; a napközis játszóházak, az adventi napok eseményei; mikulás ünnep; a tanévzáró klubdélutánok; Anyák napjára rendezett műsorok. Iskolai nyílt napokat szervezünk diákjaink szüleinek, fórumot tartunk leendő tanulóink szüleinek. Óvodás gyerekeknek bemutatjuk iskolánkat. Tapasztalatcsere az óvónőkkel 1. osztályban. Hagyományaink közé tartoznak a rendszeres belföldi, külföldi kirándulások. Jelentős eseménye az intézmény életének a szülői szervezettel közösen megrendezett iskolai bál. Az iskolarádió események, hirdetnivalók, rendezvények, műsorok fontos orgánuma iskolánkban. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; szolgáltasson megfelelő mennyiségű információt az igazgatóság számára a pedagógusok munkavégzéséről; szolgáltasson megfelelő számú adatot, tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők. 3. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása 20

21 a nevelő oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja a tanár diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését segítse elő az intézményben folyó nevelő, oktató munka eredményességét, hatékonyságát segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről feltárja, jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt szolgáltasson megfelelő számú adatot, tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. a belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésre: írásban) megismerni o az ellenőrzés módjára, megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez 21

22 az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: o az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásban, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni o az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell o az ellenőrzés tényét, megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, az ellenőrzött vagy annak felettese) kéri o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli, technikai jellegű munkáját o ellenőrzi a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok megtartását o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettes o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő oktató és ügyviteli munkáját o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét o a pedagógusok adminisztrációs munkáját o a pedagógusok nevelő oktató munkájának módszereit, eredményességét o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség vezetők o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő, oktató munkáját, a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket o a nevelő oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérések). Iskolatitkár o ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését o az intézmény működéséhez szükséges karbantartásokat, beszerzéseket o a leltározás, selejtezés szabályszerű végrehajtását. 6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 22

23 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 6. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, illetve a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. Az egyeztető eljárást levezető személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért a nevelőtestület döntése alapján az iskola igazgatója a felelős. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelességszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így a fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényen történt. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire súlyos. 23

24 A tanulói fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban az a pedagógus, aki a kötelességszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 7. A könyvtár működése A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola könyvtárának működési szabályzata 1.Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése 1.1 Az iskolai könyvtári SZMSZ szerves része a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának. 1.2 Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok felsorolása: évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosításáról évi I. törvény A munka törvénykönyvéről évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. módosításáról évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz-jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéséhez 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az iskola pedagógiai programja 1.3 Az iskola és a könyvtár adatai Az iskola adatai: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 9900 Körmend, Thököly u.29/a. Tel.:94/ Fax.:94/ somikjt@mail.datanet.hu OM azonosító:

25 A könyvtár adatai: Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola könyvtára 9900 Körmend, Thököly u.29/a. A könyvtárnak nincs külön telefonvonala. vagy az iskola, vagy a könyvtáros-tanár címére küldhető. karvalicsgabi@gmail.com 1.4 A könyvtár fenntartója, működtetője, irányítója A könyvtár fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u A könyvtár működtetője Körmendi Tankerület 9900 Körmend Szabadság tér A könyvtár irányítója A könyvtár a Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola szervezetében működik. A könyvtár működését az intézmény igazgatója irányítja és ellenőrzi. 1.5 Szakmai felügyelet: Munkáját szakmai tanácsadással, módszertani útmutatással a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központja segíti. Munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. 1.6 Az iskolai könyvtár alapítása, jogelődje: Az iskolai könyvtár az első tanévtől kezdve, 1974-től működik. Az iskola neve, így a könyvtáré is többször változott Körmendi Körzeti Általános Iskola és Diákotthon 1979 Somogyi Béla Körzeti Általános Iskola és Diákotthon 1988 Somogyi Béla Körzeti Általános Iskola és Kollégium 1992 Somogyi Béla Általános Iskola és Kollégium 2001 Somogyi Béla Általános Iskola Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola 1.7 A könyvtár bélyegzője: A könyvtár bélyegzője ovális alakú, 5 cm átmérőjű, benne félkör alakban felül olvasható az iskola neve(körmendi Somogyi Béla Általános Iskola), középen egyenesen a könyvtára szó, alul félkör alakban a város neve (Körmend) szerepel. 1.8 A könyvtár gazdálkodása: A fenntartó költségvetése alapján. 25

26 1.9 A könyvtár helye: A könyvtár központi, forgalmas helyén (az iskola földszintjén) jól megközelíthető helyen található Intézményi létszámadatok: A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései alapján az iskola 1 főfoglalkozású iskolai könyvtárost alkalmaz. A pedagógusok létszáma fő, a technikai dolgozók létszáma fő. 2. Az iskolai könyvtárunk működésének és igénybevételének szabályai: 2.1 A nevelő-oktató munka segítése Az iskolai könyvtár az újonnan megvásárolt dokumentumok ajánlásával, irodalomjegyzékek készítésével, a dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A könyvtáros-tanár segít a könyvtárban megtartott szakórákra való felkészülésben, a kiválasztott oktatási segédanyag lejátszásában. Az iskolai könyvtáros részt vesz az ügyeleti munkában 2.2 A könyvtárhasználók köre: Az iskolai könyvtárat tanítási napokon az iskola tanárai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Indokolt esetben 1-1 alkalommal volt tanítványaink is igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. 2.3 A könyvtárhasználat feltételei: A könyvtárhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanár biztosítja. Szakmai segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában. A könyvtár szolgáltatásait a beiratkozott olvasók vehetik igénybe. A tanulóknak minden tanévben be kell iratkozniuk, a dolgozók esetében erre nincs szükség. A be nem iratkozott tanulók könyvtárismereti vagy szakórákon, szakköri- vagy egyéb keretben használják a könyvtár állományát. A könyvtárat az iskola dolgozói a könyvtáros munkaideje alatt bármikor felkereshetik. A könyvtár nyitvatartási időn túli igénybevételére csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor, engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától és a könyvtárossal is egyeztetni kell. 2.4 A könyvtár nyitva tartása: A kölcsönzési idő legalább heti 22 óra, a napi elosztás általában félévenként változhat. Hétfőtől péntekig, 16 óráig van nyitva a könyvtár. 2.5 Szakmai és anyagi felelősség: A könyvtár szakmai munkájáért a könyvtáros- tanár felelős. A könyvtárban a tanulók csak nevelői felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtárban tartott szaktárgyi órák, szakkörök alatt a szaktanár, máskor a könyvtáros felelős a könyvtár rendjéért. A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős. A szakmai munka színvonaláért is felelős. A szaktantermek és a munkaközösségek részére létesített letéti állományért a szaktanárok és a munkaközösség vezetője felelős. 26

27 A könyvtár biztonsági zárának kulcsai a könyvtáros-tanárnál, az igazgatónál, a pedagógiai asszisztensnél takarítónőknél és a gazdasági irodában helyezendők el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. A könyvtáros-tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 2.6 Az iskolai könyvtár működése: Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt szolgáltatásaival az oktató-nevelő munka eszköztára. Gyűjtőköre igazodik a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez, A helyi tanterv és a Pedagógiai Program figyelembe vételével biztosítja az iskola tanulói és pedagógusai részére az oktatáshoz, neveléshez, tanuláshoz szükséges információhordozókat. Kielégíti a pedagógusok alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit, fogadja más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését. A könyvtár szolgáltatásait és a használat részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 3. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai: 3.1 A gyűjtemény fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, védelme: Az iskolai könyvtár a Gyűjtőköri szabályzat (1. sz.melléklet) alapján folyamatosan és tervszerűen fejleszti állományát. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatok szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Az állományalakítás során figyelembe veszi a meglévő adottságokat, az anyagi lehetőségeket, az iskolavezetés, a munkaközösségek, a tanárok, a diákönkormányzat javaslatait, az iskola könyvtári környezetének adottságait. A gyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. Vétel A gyarapításra szolgáló összeget az iskola költségvetésében irányozza elő. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül a könyvtár részére dokumentumokat senki sem vásárolhat. Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók, ha beleillenek a könyvtár gyűjtőkörébe. 27

28 Gyűjteményünk részei, a könyvtári állomány tagolása A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. A könyvtárban elhelyezett dokumentumok Kölcsönzési állomány (szabadpolcos övezetben helyezkedik el) szépirodalom cutter számok szerint raktározva szabadpolcon szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva. Kézikönyvtár (dokumentumai csak helyben használhatók, ill. tanórai felhasználásra kölcsönözhetők). A könyvtáros segédkönyvtára A folyóiratok friss számai AV és elektronikus dokumentumok/hangkazetták, videokazetták, CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok/ A raktárban elhelyezett dokumentumok: tanári kézikönyvek, útmutatók tartós és egyéb tankönyvek tantárgyi bontásban (Tankönyvtár) a folyóiratok régebbi számai A könyvtárból kihelyezett letétek: tanári szobában testnevelők tanári szobájában ének-zene szaktanteremben a nyelvi laborban. A gyűjteményünk gyarapításának forrásai Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, azaz a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldalának összehangolása a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtár vezetője felelős. Ezért a könyvtári keretből történő vásárlás csak a könyvtáros jóváhagyásával lehetséges. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárvezető feladata. A napi működéshez szükséges eszközökről, a szociális feltételekről a gazdasági vezető gondoskodik. A könyvtári berendezések vásárlása az iskola költségvetéséből és a pályázatokon elnyert pénzösszegekből történik. Az állomány nyilvántartása, a nyilvántartás szabályai Állományba vétel A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak. 28

29 A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (számlák, bizonylatok) megőrzése az intézmény iskolatitkárának a feladata. A számlák fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A beszerzett, tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni, a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével,leltári számmal és raktári jelzettel. könyveknél az előzéklapon, verzon és a mellékleteken, nem nyomtatott dokumentumoknál magán a dokumentumon. A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, hangzóanyag, számítógépes ismerethordozók, tankönyvek). A leltárkönyvek, pénzügyi iratok nem selejtezhetőek. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ez a leltárkönyv.számozott oldalt tartalmaz. Körmend,. 2.. P.H. igazgató Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A kurrens periodikumokról a könyvtáros folyóirat-nyilvántartó lapon ideiglenes állománynyilvántartást készít. Állományunk feltárása Az iskolai könyvtár állományát az alábbi katalógusok tárják fel: Raktári katalógus Betűrendes leíró katalógus Sorozati katalógus Csoportképzéses szakkatalógus Hangzó anyagok katalógusa Video katalógus Számítógépes katalógus: SZIKLA 21 program alapján. A 2011 óta vásárolt könyveket a SZIKLA 21 integrált könyvtári rendszerben dolgozzuk fel, és elkezdtük az állomány visszamenőleges beépítését a rendszerbe. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Az átmeneti időszakban a hagyományos cédulakatalógus és a hagyományos formai, tartalmi feltárás is érvényes. A SZIRÉN program a könyvtáros gépén fut. Ő dolgozza fel az állományt. Jelen szakaszban az olvasók önállóan nem tudnak keresni a számítógépes katalógusban. A könyvek után a nem hagyományos dokumentumok bevitelére is sor kerül. A könyvtáros a Katalógusépítési szabályzatnak megfelelően építi a könyvtár katalógusait.(2. sz. melléklet). 29

30 Állományunk védelme, gondozása A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek. Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. A feleslegessé vált, vagy fizikailag használhatatlan dokumentumokat a könyvtáros folyamatosan kigyűjti és évente egy alkalommal kivonja az állományból. Az olvasók által elvesztett és térített dokumentumok a leltározások után kerülnek törlésre. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás természetes elhasználódás hiány Az elemi csapás (tűz, víz) következtében megsemmisült dokumentumokat az igazgató előzetes hozzájárulásával szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Az állományellenőrzési hiány Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölös példányokat, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan dokumentumokat térítés nélkül át lehet adni az iskola dolgozóinak, tanulóinak, a napközis csoportoknak. A megmaradt példányok elszállításról az iskolatitkár köteles gondoskodni. A törlési jegyzőkönyvek a könyvtár irattárában maradnak. Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány (megengedett vagy normán felüli) és elháríthatatlan esemény. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a törlési jegyzékeket! Az állományellenőrzésre a jogszabály alapján elrendelt módon és időközönként kerül sor. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért az iskolatitkár mint az iskola leltározási bizottság vezetője a felelős. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. 30

31 A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés lebonyolításának módját, a leltározás kezdő időpontját, várható tartamát, a leltározás mértékét, részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. További feladatok: raktári rend megteremtése a nyilvántartások felülvizsgálata (a raktári katalógus beazonosítása a leltárkönyvekkel), a revíziós segédeszközök előkészítés, a pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót a könyvtárosnak és az igazgató által megnevezett személynek kell lebonyolítania. A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet aláírásra át kell adni az iskola igazgatójának. A záró-jegyzőkönyvnek rögzítenie kell: az állományellenőrzés időpontját, a leltározás jellegét, az előző állományellenőrzés időpontját, az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése, a jóváhagyott leltározási ütemterv, a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros-tanár és az igazgató, személyi változás esetén az átadó és átvevő könyvtáros-tanár, valamint az igazgató írja alá. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. A könyvtáros-tanár felelősségre vonható, ha a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. 31

32 Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtáros-tanárt terheli. A dokumentumok kikölcsönzését az olvasók személyi lapján rögzítjük, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül. 3.2 A könyvtárhasználat tanítása A könyvtárhasználati órákat a helyi tantervben meghatározott órai keretben a tanítókkal és a szaktanárokkal előre egyeztetett időpontban a könyvtáros-tanár tartja meg. Az órák anyaga, a követelmények tanmenetben vannak rögzítve. A tanulóknak képesnek kell lenniük a kézikönyvtár biztos használatára, a megfelelő források kiválasztására, felhasználására, az önálló jegyzetelésre, vázlatkészítésre. Az elméleti tudnivalókat csoportmunkában, majd egyénileg gyakorolják. A megtanított ismereteket zömében gyakorlati feladatok formájában kérjük számon. A feladatok megoldását a könyvtáros-tanár ellenőrzi és értékeli. 3.3 Olvasóvá nevelés, olvasásfejlesztés Az olvasóvá nevelés magában foglalja az olvasási tudás elmélyítését, az olvasási igény kialakítását, korszerű olvasási kultúra megalapozását, felső tagozatban az olvasás tartalmi bővítését. Az iskolai könyvtár lehetőséget ad arra, hogy a tanulók valamennyi műveltségterületen gyarapítsák tudásukat, kibontakoztathassák egyéni érdeklődésüket. A hátrányos helyzetű tanulók családi könyvtár hiányában fokozottan számíthatnak az iskolai könyvtárra. A könyvek, folyóiratok böngészése lehetőséget ad az olvasás gyakorlására. A személyes könyvajánlás a gyerekek igényeinek, érdeklődésük megismerésén, olvasási készségük felmérésén alapul. Az esetenkénti könyvkiállítások egy-egy téma iránti érdeklődés felkeltésére irányulnak. A napközis foglalkozások, a játékos könyvtári délutánok a szabad idő hasznos eltöltését szolgálják. 3.4 A tankönyvellátás iskolai könyvtári feladatai A könyvtáros-tanár feladata a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a beszerzett dokumentumok feldolgozása, kölcsönzése, selejtezése. A tankönyvellátás szabályait az 5. sz. melléklet tartalmazza. 4. A kötelező iskolai könyvtári szolgáltatások: 4.1 Az iskolai könyvtár nyitva tartása: Az iskolai könyvtár hetente legalább 22 órát tart nyitva. Ideje tanévenként változik. A könyvtár nyitvatartási ideje a könyvtár bejárati ajtaján található. A nyitva tartási idő alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés biztosított. 4.2 A könyvtárhasználat szabályai: A könyvtárhasználat szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 32

33 4.3 Tájékoztatás a gyűjteményről, segítség az eligazodásban Könyvtárismereti órákon a tanulók megtanulják az iskolai könyvtári állomány elrendezését, az abban való eligazodást. Önállóan válogatnak a szabad polcról. Ha mégsem kölcsönzik ki a levett könyvet, és nem tudják azt a helyére visszatenni, akkor a válogatóládába teszik. Ha konkrét könyvet keresnek, akkor segítséget kérhetnek a könyvtáros-tanártól. Gyakran kérnek segítséget a versenyekre ajánlott irodalom összegyűjtéséhez, a kapott gyűjtőmunka megoldásához, lejegyzeteléséhez. 4.4 Tájékoztatás a szolgáltatásokról Az olvasó kérésére tájékoztatást adunk: a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, a katalógusok és a számítógépes adatbázis használatáról, a könyvtári rendszerről és szolgáltatásairól 4.5 A helyben használat biztosítása A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros-tanár biztosítja. Szakmai segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: kézikönyvek videokazetták CD DVD CD-ROM folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitva tartása közötti időre kölcsönözhetik. 4.6 A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, a kölcsönzés szabályai A beiratkozott tanulók és dolgozók a kölcsönözhető állományból válogathatnak. A kölcsönzés szabályait, nyilvántartását a 3. számú melléklet tartalmazza. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy /és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtáros-tanárt terheli. A dokumentumok kikölcsönzését az olvasók személyi lapján rögzítjük, ezzel biztosítva az állomány védelmét. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk. 33

34 4.7 A könyvtárhasználat tanítása A könyvtári SZMSZ 3.2 pontjában megfogalmazottak szerint történik. 4.8 Az önálló ismeretszerzés és a tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést szaktárgya iránt, megtanítsa a hatékony tanulási módszereket és technikákat. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtárhasználati órákon megismerik a különböző információhordozókat, itt sajátítják el a tanulók a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, használják a dokumentumokat, elsajátítják az adatgyűjtés, a forrásfelhasználás technikáját, megismerik a lényegkiemelést, a gyűjtött anyag elrendezésének, felhasználásának módjait. Az ismeretekből első osztálytól kezdődően egyre többet sajátítanak el, a csoportos ismeretszerzéstől eljutnak az önálló ismeretszerzésig. 4.9 Olvasásfejlesztés, olvasás-népszerűsítő módszerek, pályázatok Az olvasási készség fejlődése a gyakorlattól függ, így az olvasás fejlesztése tantárgyközi feladat. A szaktanárok által adott kiselőadásokat, gyűjtőmunkákat, egyéb házi feladatokat a tanulók a könyvtárban készíthetik el. Felhasználhatják a kölcsönözhető-és, a kézikönyvtári állományt Igény szerint több-kevesebb segítséget kapnak a megoldáshoz. A könyvtáros-tanár ajánló bibliográfiákat készít az egyes tantárgyak témaköreihez. Elkészíti és a tanári szoba faliújságán kiteszi az újonnan megvásárolt dokumentumok jegyzékét, esetenként személyesen is ajánlja azokat. A könyvtárban a könyvet, könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket / pl. íróolvasó találkozó, rendhagyó óra / is tart az iskola. Mivel ezeknek magas a költségvonzata, általában pályázati kereteken belül próbáljuk megvalósítani. A pályázatokat általában más könyvtárakhoz csatlakozva (Városi Könyvtár, Kölcsey Ferenc Gimnázium könyvtára) adjuk be, mert így jobbak a könyvtár lehetőségei. 5.A kiegészítő iskolai könyvtári szolgáltatások 5.1 Fénymásolás A könyvtár gyűjteményében található nyomtatott dokumentumokból (könyv, folyóirat, stb.) ingyen készítünk fénymásolatot, ha az olvasó lapot hoz. 5.2 Informatikai szolgáltatások elérésének biztosítása Az iskolai könyvtárban hálózaton keresztül érhető el az internet. Nyitvatartási időben használhatják a tanulók a könyvtári gépet és ezen keresztül az internetet. Információkat szolgáltatunk az Interneten elérhető közoktatási és könyvtári adatbázisokból. 5.3 Szolgáltatásközvetítés Iskolai könyvtárunk közvetíti más könyvtárak (más iskolai, gyerekkönyvtár, pedagógiai szakkönyvtár) szolgáltatásait. Tanulóink megismerik a Gyerekkönyvtárat, napközis keretben havonta járnak foglalkozásokra. Az iskolai könyvtáros felhívja figyelmüket és elkíséri őket a rendezvényekre A könyvtárhasználati órákon megismerik a legfontosabb adatbázisokat, megtanulják a használatukat Az iskolai könyvtár igény esetén részt vesz a könyvtárak közötti dokumentumcserében. Közvetíti a Faludi Ferenc Városi Könyvtár szolgáltatásait. 34

35 5.4 Részvétel a tankönyvi ellátásban A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek. Külön gyűjteményt alkotnak (tankönyvtár). Az iskolai könyvtár raktárában kerülnek elhelyezésre. Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, digitális tananyagok, egyéb alkotások. Tartósan megőrizzük őket. Szintén egyedi nyilvántartásba kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók tartós használatra kapnak, de ezek megőrzési időtartama időleges. Ezeket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályainak megfelelően kölcsönzik ki, a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják és a tanév végén a könyvtárba viszik vissza. A könyvtáros-tanár feladata a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a beszerzett dokumentumok feldolgozása, kölcsönzése, elhelyezése, selejtezése. 5.5 Olvasáspedagógia Író-olvasó találkozók A könyvtáros-tanár lehetőség esetén megszervezi az író-olvasó találkozót, felkészíti a tanulókat a rendezvényre. Felhívja a gyerekek figyelmét a Gyerekkönyvtár programjaira, elviszi az érdeklődő tanulókat Egyéb rendezvények előkészítésében való részvétel Segít az iskolai rendezvények (iskolai műsorok, farsang, gyereknap, stb.) előkészítésében, lebonyolításában Versenyek, vetélkedők szervezése Helyszínt biztosít a helyi irodalmi versenyek számára, zsűritagként segíti az értékelést. Megszervezi, lebonyolítja a Bod Péter könyvtárhasználati háziversenyt, felkészíti a tanulókat a megyei és az országos fordulókra. Alsó és felső tagozatosoknak külön vetélkedőket szervez a könyvtárban. 5.6 Más tanulmányi versenyekre való felkészítés elősegítése Az iskolai könyvtár saját gyűjteményéből biztosítja a tanulók felkészüléséhez szükséges dokumentumokat, technikai eszközöket. 5.7 Az iskolai élet támogatása A könyvtáros-tanár A munkaközösségek, a szaktanárok számára ajánlja az újonnan megvásárolt dokumentumokat. A régebben beszerzett dokumentumokról ajánló bibliográfiákat készít a tantárgyak egyes témaköreihez. Az iskolai könyvtár által megrendelt folyóiratokból cikkajánlást készít, amely a tanári szoba faliújságján elérhető a kollégák számára. Nevelési értekezletek előtt a ajánló bibliográfiát készít az előre kiválasztott témához. Tantestületi értekezleteken minden félév végén beszámol az iskolai könyvtár munkájáról. Kirándulások előtt dokumentumokat ajánl az osztályfőnöknek és a tanulóknak, segít a programok összeállításában. Az iskolai és a városi műsorok összeállításához verseket, szerkesztett műsorokat ajánl, anyagokat keres az interneten. Részt vesz a kiemelt iskolai programok (Alma- és gesztenyefesztivál, farsang, gyermeknap,) előkészítésében és lebonyolításában, ügyeletet vállal. 35

36 Helyszínt biztosít a háziversenyek számára, igény esetén zsűritagként vesz részt az irodalmi versenyeken. A Városi Könyvtárral közös pályázatok esetén koordinálja a részt vevő munkaközösségeket, ő a kapcsolattartó. 5.8 A szabadidő helyes eltöltésének szorgalmazása Az iskolai könyvtár kedvelt közösségi tér. A napközis tanulók tanóráig és tanóra után a könyvtárban is eltölthetik a szabad idejüket: kölcsönözhetnek, olvashatnak, internetezhetnek, játszhatnak, beszélgethetnek. A tanórák ideje alatt a könyvtárban elvégezhetik a gyűjtőmunkájukat, a házi feladatok megoldásához használhatják a kézikönyvtárat, az internetet. Évente több alkalommal van könyvtári rendezvény. Ezeken a könyvtáros-tanár érdekes feladatokkal várja a diákokat. 5.9 Az iskolai könyvtári blog Az iskolai könyvtári blog 2011 áprilisában készült el. A könyvtáros-tanár és alkalmanként 1-1 segítő tanuló készíti el és teszi közzé a bejegyzéseket. Mivel az iskolának van honlapja, a blog a könyvtári versenyekről, kirándulásokról, kiállításokról tájékoztat, ünnepekhez kapcsolódó és a tanulók érdeklődésére számot tartó írásokat közöl. Az iskolai könyvtári blog elérhetősége: somogyikonyvtar@blogspot.hu 6. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros-tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárvezető feladata, aki köteles a szükséges módosításokra javaslatot tenni: a jogszabályok változása esetén, továbbá ha az iskola jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. A működési szabályzat mindenki által hozzáférhető: az igazgatói irodában a könyvtárban az iskola honlapján. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei: 1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat 2. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai 4. sz. melléklet A könyvtáros tanár munkaköri leírása 5. sz. melléklet Tankönyvek kezelési szabályzata 36

37 1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola könyvtári állományának gyűjtését a következő szempontok szerint kell végezni: I. A gyűjtés dokumentumtípusai: A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: Könyv-és könyvjellegű kiadványok / tankönyv is / Folyóirat jellegű kiadványok, periodikák tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok pedagógiai folyóiratok természet-és társadalomtudományokkal kapcsolatos folyóiratok gyermeklapok, ifjúsági lapok Audiovizuális és elektronikus ismerethordozók: diaképek, videofilm, hangkazetta, CD, CD- ROM, DVD Egyéb dokumentumok: Az iskola életének dokumentumai Pedagógiai elemzések, értékelések, módszertani útmutatók Kéziratok 2. A gyűjtőkört meghatározó tényezők: Az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott profil, szerkezet, célrendszer, tantárgyi követelményrendszer, helyi tanterv Az iskolában működő szakkörök igényei Külső könyvtári környezet / Faludi Ferenc Városi Könyvtár, Városi Gyermekkönyvtár 3. A gyűjtés köre és mélysége: A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint gyűjtjük. Az alapvető feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumok a főgyűjtőkörbe, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok a mellékgyűjtőkörbe tartoznak. A főgyűjtőkörbe tartozó művek közül az iskolai könyvtár a teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelent kiadványok közül a következőket Szépirodalmi állományrész: Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ-és a magyar irodalom bemutatására Klasszikus-és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A népköltészet, a meseirodalom gyűjteményes kötetei A helyi tantervhez kapcsolódó kötelező-és ajánlott olvasmányok Ismeretterjesztő irodalom és kézikönyvtár: Alapszintű-és középszintű általános lexikonok Alapszintű enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók A tantárgyakhoz kapcsolódó szaktudományok alapszintű elméleti és történeti összefoglalói Az érvényben lévő tantervek, óratervek, az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok 37

38 A különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek Az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok Az oktatással kapcsolatos jogszabályok Az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások Tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások Az értelmi neveléssel és személyiségformálással kapcsolatos munkák A nevelés-és oktatás lélektani kérdéseivel foglalkozó alapvető művek Pszichológiai szakszótárak, enciklopédiák, a gyermek-és ifjúkor lélektana Az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok Az iskolai könyvtár állományára vonatkozó alapjegyzékek A magyar nyelv-és irodalom oktatásához szükséges, leggyakrabban használt antológiák, egyéb szépirodalmi művek A főgyűjtőkörbe tartozó művek közül az iskola feladatait és pénzügyi szempontokat figyelembe véve, válogatva gyűjtjük: Szépirodalmi állományrész: Tematikus antológiák Életrajzok, történelmi regények Gyermek-és ifjúsági regények, elbeszélések, versek A tananyagban nem szereplő, de jelentős kortárs magyar írók művei Az iskolában tanított nyelveken / német, angol / megjelenő gyermek-és ifjúsági irodalom Ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvtár: Alapszintű enciklopédiák A tantárgyakhoz kapcsolódó középszintű elméleti és történeti összefoglalók Az iskolában nem használt általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek Vas megyére és Körmendre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok Egyéb pszichológiai művek Tantárgyi bibliográfiák A családgondozással, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiadványok Folyóiratok Zenei irodalom A felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok Mellékgyűjtőkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyekről nem történt említés ill. azok határesetei. 4. A gyarapítás mértéke: A főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszáma a felhasználók számának és a beszerzési keret figyelembe vételével történik. Lírai, prózai, drámai antológiák 1 pld. Klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei 1 pld. Népköltészet, meseirodalom, gyűjteményes kötetek 1-2 pld. Nemzetek irodalma 1 pld. Tematikus antológiák 1 pld. 38

39 Életrajzok, történelmi regények 2 pld. Gyermek-és ifjúsági regények, elbeszélések, versek 2 pld. Általános lexikonok nagylexikon 1 pld. Kislexikon 2-3 pld. Enciklopédiák 1 pld Szótárak 6-10 pld. A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti, történeti összefoglalói 1-2 pld. A tananyagokhoz kapcsolódó alap-és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek 2 pld Az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok 2-3 pld. Tartós tankönyvek igény szerint pld. Vas megyére, Körmendre vonatkozó helyismereti, történeti kiadványok 1-2 pld. Az intézmény névadójával kapcsolatos anyagok 1 pld. A helyi tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott olvasmányok 15-20, ill. 5-6 pld. A nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek 1 pld. A különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek 3 pld. Pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, a gyermek-és ifjúkor lélektana 2-3 pld. Tantárgyi bibliográfiák 1-2 pld. Felvételi követelményekről a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok 3 pld. Az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások 1 pld. Folyóiratok 1 pld. Zenei irodalom 1-2 pld. Állománygyarapításhoz használt jegyzékek, mintakatalógusok stb. 1 pld Az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok 1 pld. Az oktatással kapcsolatos jogszabályok 1 pld. Családjogi, gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek 1 pld. Tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek 1 pld. A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapítás időpontjában szabjuk meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. Változatlan kiadás esetén figyelembe vesszük a meglévő példányszámokat és azok fizikai állapotát, a használat mértékét. 5. Audiovizuális ismerethordozók: 1 1 példányban gyűjtjük a magyar irodalom és az ének zene tananyagához kapcsolódó anyagokat (CD, CD-ROM, hangkazetta). Magyar költők versei Prózai művek Magyar és külföldi zeneszerzők legfontosabb művei Népzene Válogatva gyűjtjük 1-1 példányban a meséket, mesejátékokat, gyermekdalokat tartalmazó kazettákat, CD-ket, az iskolai műsorokhoz kapcsolódó összeállításokat. Válogatva gyűjtjük az oktatást segítő videokazettákat, CD-ROM-okat, DVD-ket. 6. Állományapasztás: 39

40 6. 1. Állományapasztást kell végezni, ha o a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult o olvasói igényhiány miatt felesleges o a használat következtében elrongálódott o a dokumentum elveszett, megsemmisült o a leltár során hiányként jelentkezett Az állomány törlése rendszeresen évente történik, elemi kár vagy lopás esetén a hiány észlelésének időpontjában. Az elveszett és a leltár során hiányként jelentkezett dokumentumokat a könyvtári állomány egészére kiterjedő leltározás után töröljük A törlendő dokumentumokról típusonként, a törlés okainak feltüntetésével 2 példányban jegyzék készül. A törlési jegyzék felsorolja a leltári számot, a mű szerzőjét, címét, a nyilvántartási értéket, a törlés indokoltságát. A törlési jegyzéket az iskola igazgatója hagyja jóvá. A törlés jóváhagyása után a törlést végig kell vezetni az egyedi és a csoportos leltárkönyvön. A katalóguscédulák kiemelése a raktári lapok alapján történik. A törlési jegyzék 1 példánya a könyvtárba, másik példánya a gazdasági irodába kerül A folyóiratok közül tartósan megőrizzük a pedagógiai, szakmai módszertani folyóiratokat. A többi folyóirat 5 évente selejtezésre kerül. A selejtezési jegyzék tartalmazza a folyóirat nevét, a selejtezendő évfolyamokat, a beszerzési árat. A selejtezés tényét rávezetjük a folyóirat-nyilvántartó ív megjegyzés rovatába (a selejtezési jegyzék száma kerül beírásra). 2. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: raktári jelzetet, a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, ETO szakjelzeteket, tárgyszavakat A dokumentum leírás szabályai (formai feltárás) A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: fő cím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések 40

41 Kötés: ár ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testület név vagy a mű címe), cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás (tartalmi feltárás) A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutterszámokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján), tárgyi katalógus (szak) Dokumentumtípusok szerint: Könyv (betűrendes leíró katalógus, csoportképzéses szakkatalógus, sorozati katalógus) hangzóanyagok videokazetta elektronikus dokumentumok Formája szerint: cédula, számítógépes (SZIKLA- program) A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Egyes katalógusok cédulaszükséglete: betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy-egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve, ETO szakkatalógusnál minden főtáblázati számnál, a viszonyítással képzett jelzetek esetében minden új főtáblázati számnál Raktári Katalógus A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállítási rendjét. Minden esetben a raktári lapon jelöljük a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat raktári jelzet és betűrend alapján rendezzük el. Betűrendes leíró A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. besorolási adatok). Szakkatalógus Tagolása jobb, bal és középfüles osztólapokkal a csoportképzés alapján történik. Egy-egy szakcsoportban cédulát helyezünk el. Számítógépes katalógus, SZIKLA 21 program alapján. A 2011 óta vásárolt könyveket a SZIKLA 21 integrált könyvtári rendszerben dolgozzuk fel, és elkezdtük az állomány visszamenőleges beépítését a rendszerbe. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Az átmeneti időszakban a hagyományos cédulakatalógus és a hagyományos formai, tartalmi feltárás is érvényes. A SZIRÉN program a könyvtáros gépén fut. Ő 41

42 dolgozza fel az állományt. Jelen szakaszban az olvasók önállóan nem tudnak keresni a számítógépes katalógusban. 1.5 A katalógusok gondozása A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnali kijavítása, a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése, a fiókok átrendezésekor módosítjuk a fiókok feliratait törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése, ha az adott könyvből több azonos kiadású példány nem maradt ha csak a példányszám csökken, akkor a megfelelő raktári lapokat távolítjuk el 1.6.Cédulaszükséglet, cédularendelés: A könyvekről a könyvtáros készít címleírást, illetőleg raktári lapot. A hangzóanyagok, a videokazetták, az elektronikus dokumentumok lapanyagát a szabályzatnak megfelelő formában és számban a könyvtáros készíti el Az egyes katalógusok cédulaszükséglete: Raktári katalógus Minden mű minden példányáról külön raktári lap kerül bele. A Könyvtárellátótól vásárolt kiadványok egyik könyvkártyáját felhasználjuk raktári lapnak. Betűrendes leíró katalógus Minden mű minden kiadásáról kerül bele cédula. A több példányban beszerzett azonos kiadású művekről minden besorolási adatnál egy cédulát helyezünk el. A katalógus építésénél és a cédularendelésnél az alábbi besorolási adatokat vesszük figyelembe. A főtétel besorolási adata / személynév vagy testületi név, vagy ha a műnek nincs egyéni szerzője, vagy sok szerzője van, akkor a mű címe / Cím szerinti melléktétel / a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó: szógyűjtemény esetén minden mű címe: több kötetes könyv esetén a közös cím és a megkülönböztető kötetcím: a sorozat vagy sorozatok címe / Közreműködői melléktétel / ha a műnek nincs szerzője, akkor melléktételt készítünk a szerkesztő, ritkábban az összeállító, átdolgozó, jelentősebb műfordító nevéről / Tárgyi melléktétel / azon személyekről, testületről, földrajzi névről, akiről, vagy amiről a könyv szól / Csoportképzéses szakkatalógus Minden mű minden kiadását tartalmazza. A csoportképzéses szakkatalógusba minden főtáblázati számhoz-viszonyítással képzett összetett jelzeteknél minden új főtáblázati számhoz kerül cédula. Mindig a teljes ETO-számot húzzuk alá. A többi katalógusnál a katalógusszerkesztési alapelvek döntik el, hány lap szükséges A katalóguscédulák kijelölése, a katalógusok szerkesztése: A raktári lapon aláhúzással jelöljük ki, a katalógusokban hová kerül cédula. Például: 681 H 84 Horváth Árpád A távcső regénye : (091) 42

43 A raktári lap alsó részére nyomott speciális bélyegző rovátkái tartalmazzák, hogy melyik katalógusba hány cédula került. Példa a raktári lapon és a speciális bélyegzőn az irányítandó cédulák helyének és számának jelölésére: 663 M 68 Milner Angéla Mézeskalács: [mintaívekkel] / Milner Angéla; [fotók Kleb Attila, Mednyánszky Miklós].- Budapest: Cser K., p. : ill., színes; 24 cm+mell.- (Színes ötletek, ISSN /59. ) ISBN X főzött: 598,-Ft I. Példányszám II. Betűrendes leíró katalógus III. Csoportképzéses szakkatalógus IV. Sorozati katalógus Katalóguscédulák előrendezése: Az irányított katalóguscédulákat a katalógus-féleségeknek megfelelően szétválogatjuk, majd katalógus-fajtánként előrendezzük a cédulákat a besoroláshoz. Az egyes katalógusok szerkesztése: Raktári katalógus A raktári katalógus tükrözi az állomány felállításának rendjét. Ennek megfelelően külön csoportot képez a szépirodalom, az ismeretközlő irodalom, a kézi-és segédkönyvtár lapanyaga. Az egyes csoportokon belül a cédulák a raktári jelzet szerinti sorrendben / a szépirodalom betűrendben, az ismeretközlő irodalom szakrendben / követik egymást. Azonos művek több példányszáma esetén a leltári számok növekvő sorrendjét vesszük alapul. Azonos művek több kiadása esetén a legfrissebb kiadás raktári lapja kerül előre. Ha egy szerző több műve szerepel a raktári katalógusban, a lapokat a címek abc-rendjében helyezzük el. Betűrendes leíró katalógus A katalógusépítés az alábbi két szabvány figyelembevételével történik: MSZ A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai MSZ Bibliográfiai tételek besorolási szabályai A besorolási tételeket a legkisebb besorolási egységek, a jelek alapján rendezzük betűrendbe. Az írásjeleket /.,? / és mellékjeleket, valamint az ékezeteket a besoroláskor nem vesszük figyelembe. Figyelembe veendő jelek: térköz, szimbólum, szám és betű. A jeleket a rendezéskor meghatározott rangsor szerint soroljuk be. Ha két besorolási elem kezdete azonos, a rövidebb elem mindig megelőzi a hosszabbat, mert előbb következik benne a szóköz. Pl.: Buda visszavívása Kis alföld Budapest Kisalföld Budapest és a megyék földrajza Kisasszony A budapesti Operaház 100 éve Kis-Balaton A szimbólumokat a számok és betűk elé soroljuk be. A tételek sorrendjét a szimbólum után következő elem határozza meg. A számok emelkedő számsorrendben következnek. Nem teszünk különbséget a tő-és a sorszámok között. Pl.: II. Rákóczi Ferenc 43

44 XX. századi magyar festészet és szobrászat 100 kép A betűk rendezésekor az un. Kiegészített latin ábécét alkalmazzuk: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z A besoroláskor nem teszünk különbséget A kis és nagy betűk között / a=a / A mellékjelekkel megkülönböztetett és az alapbetűk között, így a hosszú és rövid magánhangzók között sem a, á, ā ă =a ë, ć, c= c A két-vagy többjegyű betűk minden jelét külön betűként kezeljük. Cs=c + s cz= c + z ty= t + y A besorolási adat élén álló határozott és határozatlan névelőt a betűrendbe soroláskor nem vesszük figyelembe. Pl.: A láthatatlan tolvaj Egy ember élete Ha két besorolási adat első eleme azonos, akkor a másodikat, ha ez is azonos, akkor a harmadikat vesszük figyelembe és így tovább. Ha a besorolási elem egésze azonos a másik besorolási elem kezdetével, akkor a rövidebb besorolási elem megelőzi a hosszabbat. Pl.: Szabó Zoltán Szabó Zsolt Szabó Farkas Béla Szabó Kovács Aladár A besorolási adat egészét, az egyéb elemeket is figyelembe kell venni. Pl.: Nagy László Nagy László ( ) Nagy László (1927-) Ha a besorolási adatok írásképe azonos, akkor típusuk szerint csoportokat képezünk. A csoportok kialakításánál a teljes rendszót figyelembe vesszük. Az azonos vagy azonos kezdetű rendszavak esetében a személynevek kerülnek előre, majd a testületi nevek, a címek, a földrajzi nevek és az összetett személynevek következnek. Pl.: Magyar Elek Magyar László Magyar Zoltán Magyar Írók Szövetsége Magyar Tudományos Akadémia A magyar anekdotakincs Magyar elbeszélők XX. század A magyar történelem nagy alakjai Azonos szóval kezdődő rendszón /főleg személyneveken / belül is képezünk csoportokat. Elöl vannak a művei cím szerinti betűrendben, utána az adott műre vonatkozó irodalom, majd a személy közreműködésével létrejött művek és a róla szóló irodalom. A fő és melléktételek besorolási adatainak sorrendje: A főtétel besorolásánál az adatok rangsora a következő: A szerző neve A mű címe A megjelenési év 44

45 Kiadás vagy kötetjelzés A szerző nevén belül a műveket betűrendben csoportosítjuk Pl.: Fekete István: Ballagó idő Bogáncs Csí és más elbeszélések Erdei utakon Hajnal Badányban Hú Kele Ha a szerző neve és a mű címe azonos / pl. egy mű eltérő kiadásánál / a további rendező elem a megjelenés éve. M 86 Móra Ferenc Aranykoporsó / Móra Ferenc.-2. kiadás.- Bp. : Móra, 1987 M 86 Móra Ferenc Aranykoporsó Bp. (1976), Magvető. 458 l. 20 cm A melléktételek besorolása: A közreműködői melléktétel besorolási adatainak rangsora A közreműködő neve A szerző neve Cím A cím szerinti melléktétel adatainak rangsora Főcím A szerző neve A megjelenés éve Sorozatcímnél Sorozatcím A szerző neve A mű címe A sorozati számot nem vesszük figyelembe. Benedek Zoltán Fizika Fizika / szerk. Holics László Borián Beatrix Fizika és pedagógiai technológia A tárgyi melléktételek besorolási adatainak rangsora: a tárgyi melléktétel besorolási adata A szerző neve A mű címe Pl.: 894 B 75 Bóka László József Attila 45

46 / Gyorsuló idő / József Attila 894 Sz 30 Szántó Judit Napló és visszaemlékezés József Attila Az áttekinthetőség és a keresés megkönnyítése érdekében a katalógust osztólapokkal tagoljuk. Osztólapon jelöljük a betűrendet: Osztólapon kiemeljük a legismertebb szerzők, testületek nevét. Osztólapra kerülnek a gyakran keresett címek, sorozatcímek is / csak azok a sorozatcímek, amelyekből legalább 10 féle mű van / Az azonos típusú besorolási adatokat azonos alakú osztólapon emeljük ki és más-más színnel jelöljük. A katalógusfiókokon elhelyezett feliratok segítik az eligazodást. Csoportképzéses szakkatalógus: A cédulákat az aláhúzott jelzetek alapján soroljuk be a szakkatalógusba. A cédulákat a főtáblázati számok alapján rendezzük sorba, ezeken belül az állomány tartalmának megfelelő csoportokba soroljuk őket. Az osztólapokon (középfüles, jobb-és balfüles) kiemeljük a főosztályokat, az alosztályokat, az egyéb bontásokat. A csoportképzés folyamatos, hiszen 1-1 csoporton belül felszaporodhat a lapanyag vagy a keresésben újabb szempontok merülhetnek fel. Az osztólapok mögött a cédulák a főtétel első besorolási adata szerinti betűrendben követik egymást. 37 Nevelés és oktatás Az iskolai A szabadidő munka megszervezése felhasználása általában 930 Általános kérdések. Történettudomány 930 A 93 Atlasz: Világtörténelem 930 C 42 Csapodi Csaba Az Anonymus-kérdés története A csoportképzéses szakkatalógus része a fogalmak betűrendes mutatója. A betűrendes mutatót a folyamatos bővíthetőség érdekében katalóguscédulákra készítjük. A cédulákra ráírjuk a fogalom megnevezését és azt a csoportszámot, amelyben a fogalmat a katalógusban elhelyeztük. Pl.: Honismeret 908 Ókori történelem 931/939 Magyarország története Az osztólapokon a betűrendet jelöljük Adatbevitel a számítógépes katalógusba: Az adatbevitel menüpontban történik. Egy űrlapot töltünk ki. Lehetőség szerint az MNB adatbázist is felhasználjuk egy-egy régebben vásárolt dokumentum adatainak leírásában, átemeljük az adatokat. A rögzítés gomb segítségével a példányok űrlapjára lépünk. Itt beírjuk a leltári számot, a beszerzés idejét, módját, a beszerzés helyét, a beszerzési árat, szabadon kölcsönözhető a példány vagy a kézikönyvtárban helyeztük el. Ezek az adatok is rögzítésre kerülnek. 46

47 A bevitt adatokat folyamatosan mentjük (külső adathordozóra, illetve a szerverre). 3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát. 1.A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtárat tanítási napokon az iskola tanárai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 2. A könyvtár szolgáltatásai: A gyűjtemény rendelkezésre bocsátása. Letétek összeállítása, frissítése Könyvtári dokumentumok kölcsönzése / tartós könyvek, segédkönyvek is / A könyvtár állományának csoportos és egyéni helyben használata Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások tartása vagy segítése Referensz-kérdések megválaszolása Tájékoztatás, irodalomkutatás, bibliográfia összeállítása Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása Könyvtárközi kölcsönzés Számítógépes információs szolgáltatás Másolatszolgáltatás 3. A könyvtárhasználó jogai A könyvtárhasználó a könyvtár szabadpolcos övezetében szabadon mozoghat, használhatja az ott elhelyezett dokumentumokat. Kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását. 4. A könyvtárhasználó kötelezettségei A könyvtári rend megtartása érdekében a polcokról levett könyveket, folyóiratokat a helyükre kell visszatenni. Más dokumentumokat a könyvtárosnak kell visszaadni. Ügyelniük kell a könyvtár rendjére, tisztaságára, a dokumentumok épségére és arra, hogy magatartásukkal ne zavarják mások munkáját. 5. Az olvasói jogviszony létrejötte Az olvasói jogviszony a beiratkozással jön létre. A tanulóknak minden tanévben újra be kell iratkozniuk, az iskolai dolgozók esetében erre nincs szükség Az olvasónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie: neve, felnőtteknél leánykori név is, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme felnőtteknél foglalkozás, személyi igazolvány száma is szükséges. Az olvasó beiratkozáskor aláírásával vállalja, hogy hozzájárul adatainak és azok változásának nyilvántartásához, valamint elfogadja a könyvtár használatának szabályait. A könyvtár a beiratkozott olvasókról Személyi lapot tölt ki. A személyi lapot minden beiratkozónak alá kell írnia. A lakcímváltozást a könyvtárban is be kell jelenteni. 6. A könyvtár szolgáltatásai és azok igénybevételének szabályai: Helyben használat: A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros tanár biztosítja. Szakmai segítséget kell adni az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: kézikönyvek videokazetták 47

48 CD, DVD, CD-ROM folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitva tartása közötti időre kölcsönözhetik A kölcsönzés A kölcsönzési idő 3 hét, ez újabb 3 héttel meghosszabbítható. A nevelők a szükséges tanterveket, tanári kézikönyveket, egyéb segédleteket 1-1 tanévre is kölcsönözhetik. Esetenként a könyvtár rövidebb kölcsönzési határidőt is megszabhat, pl. ha az adott dokumentumra előjegyzés van Első osztályban egyszerre 1 könyv kölcsönözhető, a magasabb osztályokban a könyvtáros megítélésétől függ, de 1 tanulónál maximum 10 kötet könyv lehet. A könyvek átvételét a kölcsönző aláírásával hitelesíti. A könyvtárból bármilyen dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni A kölcsönzési határidő szükség esetén meghosszabbítható, ha nincs előjegyzés az adott dokumentumra Ha az olvasó a kölcsönzési határidőre nem hozza vissza a kivitt dokumentumokat, akkor a könyvtáros szóban figyelmezteti azok visszaszolgáltatására A kikölcsönzött és helyben használt könyvekért, folyóiratokért, egyéb dokumentumokért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. Az elveszett vagy megrongált könyv értékét ugyanannak a műnek azonos kiadású példányával, a dokumentum másolatával (könyvek esetén bekötve) vagy a mű gyűjteményi értékével kell pótolni (ez nem lehet kevesebb a másolatkészíttetés és köttetés díjánál. A tanév végén minden tanuló köteles a könyvtári könyveket hiánytalanul visszahozni. Ha ezt nem teljesíti, akkor a következő tanévben mindaddig nem iratkozhat be, amíg tartozását nem rendezte A kölcsönzés nyilvántartásai: A beiratkozáskor kitöltött személyi lapon vezetjük a kölcsönzéseket. Ha a személyi lap betelt, személyi betétlapot csatolunk hozzá. A személyi lapokat osztályonként névsorba rendezzük. A dolgozók személyi lapjait külön kezeljük, szintén névsorba rendezzük. A könyvtár látogatóiról és a kikölcsönzött dokumentumokról napi rendszerességgel statisztikai munkanaplót vezetünk Előjegyzés: A kölcsönzésben lévő műveket az olvasók előjegyeztethetik Az előjegyzett mű beérkezésekor az olvasót a könyvtáros szóban értesíti Könyvtárközi kölcsönzés: A saját gyűjtemény kereteit meghaladó kéréseket a könyvtáros könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki. Amennyiben az átkölcsönző könyvtár az eredeti dokumentum helyett másolatot küld, és a másolatra a könyvtár nem tart igényt, a másolatkészítés díját át kell hárítani az olvasóra. Az olvasónak azokat az egyéb költségeket (pl. postaköltség) is meg kell térítenie, amelyeket az átkölcsönző könyvtár felszámít. Ezekről az olvasót a kérés továbbítása előtt tájékoztatni kell. A hozzánk érkezett könyvtárközi kéréseket a lehető legrövidebb időn belül ki kell elégíteni. Ha a kért mű nincs meg a könyvtárban, a kérőlapot 24 órán belül továbbítani kell. Erről, valamint az előjegyzésről a könyvtárat postafordultával értesíteni kell Tájékoztatás, irodalomkutatás: Az olvasó kérésére tájékoztatást adunk: o a könyvtár állományáról, szolgáltatásairól, o a katalógusok és a számítógépes adatbázis használatáról, o a könyvtári rendszerről és szolgáltatásairól o Az olvasó kérésére segítséget adunk a kért adatok kigyűjtéséhez, irodalomkutatást végzünk Számítógépes információs szolgáltatások: Információkat szolgáltatunk az Interneten elérhető közoktatási és könyvtári adatbázisokból. 48

49 6. 7 Másolatszolgáltatás: A könyvtár gyűjteményében található nyomtatott dokumentumokból (könyv, folyóirat, stb.) ingyen készítünk fénymásolatot, ha az olvasó lapot hoz Egyéb szolgáltatások: Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el a tanári szobában, az igazgatói irodában, a szaktantermekben, az iskolai osztályokban. A letéti állományért 1-1 dolgozó felel. Az állandó letétek tanévenkénti átadása és átvétele csak személyi változás esetén szükséges. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A tanári szobában elhelyezett letéti állomány tanórákra bevihető. A letétek folyamatos frissítéséről, kiegészítéséről a könyvtár vezetője gondoskodik A könyvtárban a könyvet, könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket / pl. író-olvasó találkozó, rendhagyó óra / is tart az iskola A szolgáltatások igénybevételének alapelvei: A könyvtárban a tanulók csak nevelői felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtárban tartott szaktárgyi órák, szakkörök alatt a szaktanár, máskor a könyvtáros felelős a könyvtár rendjéért A könyvtárat az iskola dolgozói a könyvtáros munkaideje alatt bármikor felkereshetik. A tanulók a kölcsönzési idő alatt látogathatják a könyvtárat. A kölcsönzési idő legalább heti 22 óra, a napi elosztás általában félévenként változhat Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni- és csoportos használatára, tanórák és foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és foglalkozásokra előre megbeszélt időpontokban kerülhet sor. A könyvtáros a szaktárgyi órák előtt segít a megfelelő dokumentumok kiválasztásában, óra alatt pedig a kiválasztott kép-és hanganyag bejátszásában. A könyvtár nyitvatartási időn túli igénybevételére csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor, engedélyt kell kérni az iskola igazgatójától és a könyvtárossal is egyeztetni kell A könyvtárban dohányzás és nyílt láng használata tilos A könyvtárba élelmiszert behozni és étkezni nem szabad Minden könyvtárhasználónak kötelessége megtartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. 7. A könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: A könyvtár nyitvatartási ideje a könyvtár bejárati ajtaján található. A nyitva tartási idő alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés biztosított. 4. sz. melléklet A könyvtáros tanár munkaköri leírása Munkakör megnevezése: könyvtáros tanár Közvetlen felettese: igazgató A könyvtáros tanár, munkaköri feladatai, főbb tevékenységeinek összefoglalása: éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról figyelemmel kíséri, végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken 49

50 végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, a megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet elvégzi a dokumentumok állományba vételét, vezeti az állomány nyilvántartásokat folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum leírás szabályainak megfelelően végzi folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról előkészíti, lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, elvégzi ennek adminisztratív teendőit lehetővé teszi, segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat biztosítja a szaktanároknak, a tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, szolgáltatásait felkészíti tanulóinkat a könyvtárhasználati versenyekre az iskola egyik könyvtárfelelőseként végzi a tankönyvellátás feladatait. 5. sz. melléklet Tankönyvek kezelési szabályzata 1. Jogszabályi háttér: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2013.évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény. 2.A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 2.1 Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvfelelősök a törvények és rendeletek figyelembe vételével az előírt határidők betartásával a pedagógusok és a munkaközösségek javaslatai alapján, véleményük beszerzését követően a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból választva elkészítik a tankönyvlistát a felületen. Minden tanulónak megrendelik a tankönyveket. A tankönyvfelelősök ellátják a tankönyvellátással kapcsolatos helyi feladatokat: a tankönyveket átadják a tanulóknak, az iskolai könyvtárnak, pótolják a sérült tankönyveket, visszáruznak, elvégzik az adminisztratív és elszámolási feladatokat. 50

51 2.2 Ingyenes tankönyv biztosítása A térítésmentes tankönyvellátást a törvényi rendelkezéseknek megfelelően első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben biztosítja az iskola. Az állam a tankönyvtörvény alapján rászorultsági alapon biztosítja az ingyenes tankönyvellátást 2013 szeptemberétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamokon. Minden év novemberében kerül sor az ingyenes tankönyvet igénylő tanulók létszámának felmérésére. E felmérés során tájékoztatják a szülőket arról, kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérésre a beiratkozáskor kerül sor. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hány tanuló esetében kell biztosítani az ingyenes tankönyveket, hány tanuló esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A normatív kedvezményt a szülők akkor vehetik igénybe, ha a tanuló: tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három- vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A tanulók szülei a normatív kedvezmény iránti igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igazolásokat a szülők kötelesek bemutatni és az általuk közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget viselnek. A szaktanárok minden évben leadják azoknak a tankönyveknek, munkafüzeteknek a címét és kódját, amelyeket a következő tanévben használni szeretnének. A tankönyvfelelősök ezek alapján állítják össze az egyes évfolyamok tankönyvlistáját, a szükséges darabszámot, a támogatásra jogosult tanulók nevét, a támogatás mértékét. A tankönyvlista jóváhagyásához az intézmény vezetője beszerzi a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Júniusban az évismétlők és az újonnan beiratkozottak létszámának megfelelően módosul az ingyenes tankönyvre jogosultak listája. 51

52 A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, a) a tankönyvrendelés határideje változó, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje általában június vége. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. c) a pótrendelés határideje szeptember első hetének vége. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek Az ingyenes tankönyvek állományba vétele és nyilvántartása Az ingyenes tankönyvekbe bekerül a könyvtár tulajdonbélyegzője és a beszerzési év. A megőrzés időtartama időleges, a nyilvántartás módja összesített. Minden osztályról külön táblázat készül, amely feltünteti a tankönyvek kódját, címét, árát, a beszerzett ingyenes tankönyvek darabszámát, az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók nevét. Ez a táblázat egyben kölcsönzési nyilvántartás is Az ingyenes tankönyvek kezelése Az iskola tulajdonát képező tankönyveket augusztus végén (a tankönyvárusításkor).a tankönyvfelelősök adják át az ingyenes tankönyvre jogosultak szüleinek. A tanulók gondviselője az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tanuló a tankönyvet addig az időpontig használhatja, ameddig a tanulmányaihoz szüksége van rá, vagy ameddig az iskolában tanulói jogviszonya van. Ha tanév közben távozik az iskolából, akkor az ingyenes tankönyveket vissza kell szolgáltatnia az iskolának. A tankönyvfelelősök minden évfolyamon meghatározzák azokat a tankönyveket, amelyeket a következő tanévben újra ki lehet majd adni a tanulóknak. A visszagyűjtött tankönyveket 3 kategóriába soroljuk jó minőségű megfelelő minőségű nagyon elhasználódott A nagyon elhasználódott tankönyvek selejtezésre kerülnek, a többi a következő tanévben újra kiadásra kerül. Ha a tankönyveket átdolgozzák, leselejtezésre kerülnek. 52

53 A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni, az iskolából való távozáskor visszaadni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen A tankönyvek kártérítése Iskolai tulajdonú tankönyv esetén meg kell téríteni a tankönyv árát, ha az elveszik, vagy jelentős mértékben megrongálódik. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenése esetén. A tankönyv természetes elhasználódása évi 25 %, tehát négy év alatt amortizálódik. Ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak az érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: - az első év végén a tankönyv árának 75 %-át, - a második év végén 50 %-át, - a harmadik év végén 25 %-át. Az értékcsökkenés megállapítása a tankönyvfelelősök feladata. Vitás esetekben az iskola igazgatója dönt. 3.Tartós tankönyvek A iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tárgyból, ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2103/2014. évi tankönyvrendelés során alkalmazza az első évfolyam vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskolai könyvtár állományába kerül. Az összeg fordítható: tartós tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmány, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott kispéldányszámú tankönyv vásárlására. 3.1 A tartós tankönyv fogalma Tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek. A tartós tankönyv tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használhatják (pl. szöveggyűjtemény, atlasz, szótár, nyelvkönyv stb.). A tartós tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a tanterv alapján a felkészítés folyik. 3.2 A tartós tankönyvek nyilvántartása és kölcsönzése A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek. Külön gyűjteményt alkotnak (tankönyvtár). Az iskolai könyvtár raktárában kerülnek elhelyezésre. Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, digitális tananyagok, egyéb alkotások. Tartósan megőrizzük őket. Szintén egyedi nyilvántartásba kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a tanulók tartós használatra kapnak, de ezek megőrzési időtartama időleges. Ezeket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályainak megfelelően kölcsönzik ki, a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják és a tanév végén a könyvtárba viszik vissza. 53

54 A tanuló a támogatásként kapott tartós tankönyveket köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. A használatba vétel ideje több évfolyamon keresztül használt tankönyv esetén maximum négy év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1-től június 15-ig. 3.3 Kártérítés tartós tankönyv esetén Kártérítés tartós tankönyv esetén: - egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása, - hosszabb idő esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít. 3.4 A könyvtáros-tanár kötelezettségei: A könyvtáros-tanár az egyik tankönyvfelelős. A könyvtáros-tanár felelős a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználásáért, a beszerzett dokumentumok feldolgozásáért, selejtezéséért, tankönyvellátással kapcsolatos feladatokért. 4. Záró rendelkezések: A tankönyvkezelési szabályzat módosítását az iskola igazgatója vagy a tankönyvfelelősök kezdeményezhetik. Törvényi változások esetén a módosításokat minden esetben el kell végezni. 7. Intézményi védő, óvó előírások 7.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos, iskolai védőnő által tanévenként összeállított munkaterv és az abban leírtak végrehajtása biztosítja. Az ellátás helyszíne az intézmény korszerű orvosi rendelője. A szűrések, oltások, a védőnői fogadóórák heti egy alkalommal szerdai napon vannak. Oltási, szűrési nap: szerda. Védőnői tanácsadás: szerda: 8 10 óra. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, az egészségügyi ellátást az alábbi területeken végzik: Oltások, szűrővizsgálatok A tanulók fizikai állapotának vizsgálata, testnevelési csoportbesorolások A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata, tanácsadás A védőnő által a tanulók körében végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatok Egészségneveléssel kapcsolatos előadások, vetélkedők. A fogászati szűrővizsgálatokon a gyermek és ifjúságfogászat illetékes orvosával történő előzetes beosztás alapján vesznek részt tanulóink. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt, az iskola parkolóját is a munkavállalók, az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! 54

55 7.3 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzősével kapcsolatban Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás, a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi előírásait o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa ) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - az iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások) előtt. - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, informatika, technika) tartó nevelők balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást tartanak minden tanév elején. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját, az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében szakemberekkel rendszeresen ellenőrizteti. 55

56 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie ha szükséges orvost kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet, azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan a teendőkben, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján 1. A nevelési oktatási intézmény vezetője felel a nevelő oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi lelki egészségének fejlesztése, megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyforrások feltárásával, elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét, biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. 4. Az intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A tanuló- és gyermekbaleseteket a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. Az elektronikusan kitöltött jegyzőkönyv egy kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolában meg kell őrizni. 6. Ha a baleset súlyosnak minősül, akkor az iskola a rendelkezésére álló adatok közlésével (telefonon, en, személyesen) azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 7. Az iskolában lehetővé kell tenni, hogy a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat képviselője részt vegyen a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 8. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 7.4 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés ), 56

57 a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, a tagintézményben a tagintézmény vezetője. 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, a tagintézmény vezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban, lehetőség szerint az iskolarádióban vagy csengőszóval riasztani kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Az épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben meghatározott előírások alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távozni kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, öltözőben) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia. 8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg a felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kijáratok kinyitásáról; a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról; a vízszerzési helyek szabaddá tételéről; az elsősegélynyújtás megszervezéséről; a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról. 9. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről; a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról; az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről); a közmű (víz, gáz, elektromos) vezetékek helyéről; az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról; az épület kiürítéséről. 10. A rendvédelmi, katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat szombati napokon be kell pótolni. 57

58 12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. 13. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal, dolgozókkal történő megismertetéséért, felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója felelős. A teendők megvalósítása tűzvédelmi szakemberekkel együttműködve történik. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakoroljuk. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 16. A tűzriadó tervet az alábbi helyiségekben kell elhelyezni: gazdasági iroda, porta. 8. Egyéb kérdések 8.1 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje, a Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése: A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista az október 1 jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya a tanulóbalesetek bejelentésére vonatkozó adatközlések. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola egy számítógépén, külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: Az intézményben keletkező, az intézménybe érkező elektronikus iratokat, nyomtatványokat az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal, papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az igazgató eredeti aláírásával, az intézmény bélyegzőjével; az iraton fel kell tüntetni az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát; az iratot a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárban kell lerakni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, a hitelesítésről az igazgatónak kell gondoskodnia. 58

59 8.2 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgokat értékesíti, hasznosítja, az elkészítésében közreműködő tanulóknak díjazás jár. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetében szülője egyetértésével és az intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden alkalommal a diákok szellemi, fizikai teljesítményének mértéke, a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatja a tanulót az értékesítés tényéről, a bevétel mértékéről, a vezető írásban ajánlatot tesz a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló, az iskola nevében az igazgató) aláírja. Ha nem születik egyetértés, akkor további egyeztetést kell folytatni. Megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 8.3 Egyéb, az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni Egyes informatikai eszközöknek a pedagógusok részére történő rendelkezésre bocsátása: intézményünk tanítói, tanárai számára biztosított az iskola teljes informatikai eszközállományának használata. Egyedi esetben írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a laptopok, más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. Az iskola pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket, egyéb kiadványokat. A pedagógus által készített eszközök tanórai bevitelének szabályozása: a pedagógusok tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 9. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje nyilvánosak. Az intézmény honlapján minden érdeklődő számára szabadon megtekinthetők. Az iskolai dokumentumok nyomtatott formában megtekinthetők: az intézmény fenntartójánál, az az intézmény könyvtárában, az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, az iskolatitkárnál, a nevelői szobában. A pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az iskola pedagógusaitól a fogadó órákon vagy előre egyeztetett időpontban. 59

60 Az intézményi programokról ezen túl tájékoztatást kaphatnak: 1. Az iskola alkalmazottai: az alkalmazotti közösség értekezletein és a vezető beosztású alkalmazottaktól; a munkaközösség vezetőktől a munkaközösségi foglalkozásokon; az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken. 2. A tanulók: az osztályfőnököktől osztályfőnöki órákon; a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein; az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen; egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában. 3. A szülők: a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken, fogadóórákon; az igazgatótól a szülői szervezet értekezletén; egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában. 4. Az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: az iskolai honlapon, indokolt esetben személyes tájékoztatás alapján. 60

61

62