A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Készítette: Losonczi Márta Konzulens: dr. Kaiser Klára Miskolc 2013.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok A házasság, és az élettársi kapcsolat magánjogi vonulata, összevetése A házassági és élettársi kapcsolat keletkezése, és megszűnése Öröklés a házastársak, és az élettársak között A tartás intézménye házastársak, és élettársak esetében A házasság európai történetének áttekintése vagyonjogi aspektusból Élettársak európai történetének áttekintése vagyonjogi aspektusból A házassági vagyonjog magyar történeti fejlődésének áttekintése Az élettársi vagyonjog magyar történeti fejlődésének áttekintése A vagyonjogi szerződés hatályos szabályozása A vagyonjogi szerződés alanyai A vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A vagyonjogi szerződés alakja A vagyonjogi szerződés tartalma A vagyonjogi szerződés megszűnése, módosítása A vagyonjogi szerződés estében a harmadik személyek védelme A vagyonjogi szerződés semmissége, megtámadhatósága Az élettársak vagyonjogi viszonyainak hatályos szabályozása Házassági vagyonjogi rendszerek Európában Az új Ptk. kodifikáció Családjogi Könyve különös figyelemmel a házastársak és az élettársak vagyonjogára A házassági vagyonjogra vonatkozó Javaslat A házassági vagyonjogi szerződés tervezett változásai Az élettársakra vonatkozó Javaslat Epilógus Irodalomjegyzék MELLÉKLETEK... 48

3 1. Bevezető gondolatok A házassági papír nem egy lekötött bankbetét, ami törvényszerűen kamatozik, hanem egy olyan vállalkozás, amibe ha nem fektetünk folyamatos munkát, automatikusan tönkremegy. V. Varga Zoltán A felgyorsult, modern világban minden korábbitól több felszínes kapcsolat veszi körül az embert. Az erős kapcsolatok sorvadásának tendenciája jelzi a házasságot, a tartós párkapcsolati köteléket halasztó, esetleg inkább élettársi viszonyt vállaló vagy egyedülálló fiatalok növekvő aránya is. A megváltozott társadalmi viszonyok, a modern életforma gyökeresen átalakította a házassághoz való hozzáállásunkat. A nők egyenjogúsága feloldotta azokat a kötelékeket, melyek régebben a nőt arra kényszerítették, hogy a megromlott házasságban mindvégig kitartson. Manapság eltűnt az emberekből az alkalmazkodás, a kompromisszumkészség. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenáron fent kell tartani a házasságot, hiszen vannak kivételek, amikor érthető a szakítás: alkoholizmus, agresszió, s ehhez hasonló. Míg a felek együtt élnek, a vagyonmegosztás gyakorlati nehézségeit nem érzékelik, azonban a kapcsolatok megromlásával, és az ágytól és asztaltól történő elválással ez megváltozik. A jogszabályalkotó főszabály szerint a házasság intézményét védi, és azt tekinti elsődleges együttélési formának, amelyet a házastársak közötti vagyoni, öröklési-, névviselési-, anyakönyvi jogszabályok stabilizálnak. Ezzel szemben azonban nem hagyható figyelmen kívül az élettársi kapcsolatok széles körű elterjedése és annak népszerűsége sem, így ennek szükségképpeni velejárója a jogszabályi keretek alakulása is. A statisztikák szerint manapság 56% körüli a válások száma, ami kis túlzással azt jelenti, hogy minden második házasságkötés válással végződik. A kimutatások azt jelzik, hogy a válások rohamléptékű emelkedésével egyidejűleg az élettársi kapcsolatok száma is kezd emelkedni. Sok esetben fordul elő, hogy valaki nem házasodik meg, hanem helyette az életét az egymást követő élettársi kapcsolatok 2

4 szövik át. Ezeknél a kapcsolatoknál még nehezebb lehet a válás utáni vagyoni viszonyok rendezése, éppen ezért a jog lehetőséget biztosít az élettársak számára is, hogy vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék a kötelmi jogügyletek keretei között. A leggyakoribb vita ok a gyermekelhelyezés után a vagyonmegosztás. Ez a két ok ugyanúgy fennáll az élettársak kapcsolatában is, sőt sokszor ezeknek a dolgoknak a jogi rendezése, esetükben több bonyodalommal is jár. Míg a bíróságokon a házassági bontó perekben a házasság felbontását kimondó ítélet egyszer rövid időn belül megszületik és leírásra kerül, addig egy házassági vagyonjogi per éveken át elhúzódhat és a bírósági gyakorlat szerint el is szokott húzódni. Az ilyen hosszan elhúzódó vagyonjogi pereknél nyújthat segítséget a felek által a múltban megírt házassági vagyonjogi szerződés. Ebben az esetben a válási procedúra sokkal kevesebb időt venne igénybe, talán emiatt jobb kapcsolat maradna válás után a volt házastársak között. Ez különösen fontos szempont, amennyiben a házastársaknak közös kiskorú gyermekük van. De növekszik az olyan esetek száma, mikor azzal keresik meg az ügyvédet az élettársi kapcsolatban élő személyek, hogy vagyonjogi szerződést kössenek. Ez részben annak tudható be, hogy az élettársak hatályos szabályozása elég hiányos, de az új Ptk. kodifikációja során ez a terület nagyobb hangsúlyt kap, ezért próbálom bemutatni az élettársakra vonatkozó szabályokat, a jogintézmény történetét, jelenét és jövőjét is a dolgozatomban. A házassági vagyonjog, ha nem is ebben a formában, egyidős a joggal, és a társas kapcsolatokkal. Példaként a házasuló felek magyar elnevezését említeném. A vőlegény mára egy töredékszó, ami a vevő legényből formálódott, és egy quasi adásvételi szerződésre utal, melyet a férfi vagy annak családja, a nő apjával, vagy annak családjával kötött. A menyasszony szintén töredékszó, és a menyét asszony összetételből ered, mely arra utal, hogy a férfi menyétbundát és egyéb nemes prémeket adományozott a nő családjának a házasságkötést megelőzően, egyfajta apportként, amivel teljesedésbe ment a szerződés köztük. Az élettársak nem házastársak, de házasok módjára élnek. Ez nem új keletű jelenség, hiszen a különböző történelmi korokban ez különféle módokon történt, 3

5 más-más funkcióval és indítékokkal éltek együtt élettársi keretek között férfiak és nők. Vannak, akik az élettársi kapcsolatot egy ún. próba házasságnak tekintik, míg mások szerint az élettársi kapcsolat egyfajta függetlenség megőrzése a teljes elköteleződéssel szemben. Általában elmondható, hogy ezen kapcsolatok kevésbé stabilak és rövidebb időtartamúak, mint a házasságok. Másrészről sok esetben a házasság az élettársi kapcsolat egyenes következménye. A dolgozatomban szeretnék arra is rámutatni, hogy a mai világban, ahol a kommunikáció ilyen széles körben elterjedt, és a távolságok lecsökkentek, amikor már nem csak magyarok vagyunk, hanem európai polgárok is, fontos, hogy egyfajta jogi kohézió is működjön vagyonjogi téren, mert nélküle könnyen bábeli zűrzavar keletkezhet a bíróságokon, mind a házastársak, mind az élettársak között (legyenek akár azonos neműek). A dolgozatomban kitérek a házassági és élettársi kapcsolatok magánjogi vetületére, vagyonjogi viszonyaikra, azok történeti hátterére, hatályos szabályozására, bírói gyakorlatára, arra, hogy a közeljövőben milyen változások lehetnek. Egy szakdolgozat írásánál elengedhetetlennek tartom, hogy valamilyen irányvonalat meghatározzak. A vagyonjogi rendszer több sebből vérzik, elengedhetetlen a korrekciója, mivel a jogbiztonságot és a tisztánlátást csak a világos és áttekinthető törvényszöveg biztosíthatja. Manapság, mikor a család funkciója eltolódott a termelési jellegtől a fogyasztói közösség felé, a vagyoni viszonyok áttekinthetősége elsődleges A házasság, és az élettársi kapcsolat magánjogi vonulata, összevetése Fontosnak tartom, hogy írjak a két kapcsolati forma magánjogi oldalának összevetéséről, mert a fő témám, a vagyonjog alapjait képezi. Ebben a bekezdésben a vagyonjogi jogkövetkezményekről nem írok, mert azt később fogom a dolgozatomban részletezni, de itt kitérek többek között a jogviszony keletkezésére, megszűnésére, hozzátartozói minőségre, öröklésre, tartásra. 1 Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft,

6 Nincs könnyű dolga a jogalkotóknak sem, mert mióta a bejegyzett élettársi kapcsolatokat szabályozzák, azóta nehéz differenciálni a házassági jogviszonnyal, ügyelve arra, hogy megtartsa prioritását a család és házasság alkotmányos védelme érdekében. Főként úgy, hogy a évi XXIX. a bejegyzett élettársakról szóló törvény, az azonos neműek élettársi jogviszonyát szinte azonos tartalommal kezeli a házastársi jogviszonnyal A házassági és élettársi kapcsolat keletkezése, és megszűnése A házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, mely életközösséget teremt, családot hoz létre, mely társadalmunk alapegysége. A törvény számunkra jogokat és kötelezettségeket biztosít, és kiveti rájuk a jogvédelmi hálóját. Az élettárs fogalmát a Polgári Törvénykönyv adja meg: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi közössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. 2 Az évi IV. tv. (A házasságról, a családról és a gyámságról, továbbiakban: Csjt.) szerint a házasság létrejöttéhez a következő alakszerűségekre van szükség. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. 3 5 Azaz a felek maguk hozzák létre a családjogi viszonyt, egy minősített (az állam által kijelölt) és két általuk választott tanú jelenlétében. Az anyakönyvvezető csak hivatalos tanúként, és mint a jogi aktus megtörténtének írásba foglalójaként van jelen. 4 A törvény talán erkölcsi, talán vallásos töltete miatt nehezen engedi felbontani ezt a köteléket, csak abban az esetben, ha teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontását a bírósági végzi, mely történhet közös megegyezéssel, vagy ennek hiánya esetén, tényfeltárás útján, esetlegesen valamelyik fél halálával. Erre az esetre is tartalmaz rendelkezéseket a Csjt. (érdekességként megjegyzem, hogy az évi Ptk. sem tartalmazott szabályozást az élettársakra nézve.) évi IV. tv. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéből 685/A évi IV. tv. Csjt. (a házasságról, a családról és a gyámságról). (1) 4 Szuromi-Ferenczy: Újabb szempontok az államilag elismert egyházi házasság kérdéseihez = Jogtudományi Közlöny, sz. 334

7 Ezzel szemben a élettársi kapcsolathoz nem szükséges semmilyen hatósági eljárás, elegendő a Ptk.-ban meghatározott fogalmi elemek megléte (a feltételek nem szigorúan konjunktívak). Ezen kívül, akik akarják, azok bejegyeztethetik a kapcsolatukat. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő, két tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. 5 A bejegyzés a bejegyzett élettársak anyakönyvébe történik, és itt is két tanú kell. Megszűnik valamelyik fél halálával, bírósági felbontással, vagy közjegyző által történő megszüntetéssel. Hozzátartozói minőségben is különbség van a két kapcsolati forma között. A házastársakat a törvény közeli hozzátartozóknak tekinti. Élettársaknál már van egy kis differenciálás, ugyanis a bejegyzett élettársakat közeli hozzátartozónak, míg a sima élettársakat csak hozzátartozónak minősíti a Ptk. (685.. b. pont) 2.2. Öröklés a házastársak, és az élettársak között Házastársak között két módon történhet az öröklés. Lehet szó törvényes öröklésről, ahol a sorrend meghatározott (elsősorban a lemenők, azok hiányában a túlélő házastárs, annak hiányában felmenő, és oldalági rokonok). A leszármazók örökrésze felett a túlélő házastársnak haszonélvezeti jogot biztosít a törvény (özvegyi jog), mely megváltható, vagy korlátozható. A másik mód a végrendelkezés, melyben ha az örökhagyó házastársáról nem tesz említést, úgy az köteles részre lesz jogosult. Élettársak esetében ismét van eltérés a bejegyzett, és a nem bejegyzett élettársak között, ugyanis a bejegyzett élettársakra a házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A törvény (Ptk.) a be nem jegyzett élettársakra nem keletkeztet törvényes öröklési jogot, ezért többnyire csak a végrendelkezés útján tudnak gondoskodni hátramaradt szerettükről, élettársukról. Ezen kívül van még mód számukra öröklési szerződést kötni, valamint van lehetőség a halál esetére szóló ajándékozásra. Az örökbefogadást a Csjt. szabályozza általános jelleggel, de a felbontással kapcsolatos eljárás államigazgatási jogkörbe tartozik (gyámügy, gyermekvédelem). Mind a házastársak, mind az élettársak fogadhatnak örökbe gyermeket, azzal a évi XXIX. Tv. (A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról.) 1. (1.) 6

8 különbséggel, hogy együttes örökbefogadásra csak házastársak jogosultak, tehát kizárt az élettárs utólagos örökbefogadói fellépése (még bejegyzett élettársaknál sem lehetséges). A bejegyzett azonos nemű élettársak sem fogadhatnak örökbe gyermeket A tartás intézménye házastársak, és élettársak esetében A házastársaknál kölcsönös a tartási igény, ezen belül beszélhetünk volt házastárs tartásáról és külön élő házastárs tartásáról (rászorultság, és az érdemtelenség esetkörei a fontosak, de ezt itt nem részletezném). Ha a törvény másként nem rendelkezik a bejegyzett élettársakra is vonatkozik a szabályozás. Az élettársak tekintetében nincs törvényi tartási kötelezettség, ezért ők, ha gondoskodni szeretnének egymásról, igénybe vehetik a tartás-gondozási szerződést, 7 ill. az életjáradéki szerződést. Természetesen semmi sem gátolja a volt élettársakat, hogy egymásról anyagilag gondoskodjanak a kapcsolat megszakadása után saját akaratukból. A javaslat ebben is újítást fog hozni, mikor bevezeti a tartás jogintézményét az élettársak között is. Szülői jogok és kötelezettségek tekintetében nincs különbség a két kapcsolati forma között. Ez abból fakad, hogy a jogalkotó teljesen függetleníti a szülő és gyermek jogi kapcsolatát attól, hogy a gyermek házasságban született-e vagy sem. A névviselési jogosultsággal kapcsolatban a házastársak a törvény adta lehetőségekkel élhetnek, míg az élettársakat semmilyen formában nem illeti meg egymás nevének viselése. Természetesen ugyanolyan szabályok irányadók a közös gyermek utónevének megválasztására, valamint a szülők saját születési nevük névválasztására. 8 Apai jogállás kérdésében a házastársakra irányadó a törvényi vélelem, miszerint az anya férje a gyermek apja (megdönthető vélelem). Élettársak esetében ez nem áll meg, hiszen nincs köztük házassági jogviszony. Az ő esetükben az élettárs 6 Izsóné Ács Alexandra Házastárs vagy élettárs? a két kapcsolati forma magánjogi jogkövetelményeinek összehasonlítása = Családi jog 2005/4. szám 25 7 BH Az élettársak között létrejött tartási szerződés megszüntetése esetén az eltartó élettárs csak akkor tarthat igényt megfelelő kielégítésre, ha élettársát a különvagyonából tartotta el, és az általa nyújtott szolgáltatások értéke meghaladta az élettársi viszony tartalmát kitevő, az együttéléssel szükségszerűen együttjáró tevékenység kereteit évi 17. tvr. (anyakönyvekről szóló) alapján. 7

9 apai elismerő nyilatkozatot tehet, vagy akár az arra jogosultak köre indíthat ellene apaság megállapítása iránti pert. Azonos nemű élettársak esetén szóba sem jöhet ilyesmi, az orvostudomány mai állása szerint, valamint ők az egészségügyi törvényben foglalt (1997. évi 154. tv.) emberi reprodukciós eljárást sem vehetik igénybe. Azonban a házastársak, valamint a különnemű élettársak igénybe vehetik, ha bármely félnél egészségi ok következtében, ezen kapcsolatból természetes úton valószínűleg egészséges gyermek nem származhat. 9 A házastársi lakáshasználatot nem célom itt bemutatni, inkább az élettársakra koncentrálnék ebben a bekezdésben. Sajnálatos módon sem a Ptk., sem a Csjt. nem foglalkozik a kérdéssel, ezzel a jogalkotás súlyos lemaradásba került a mai társadalmi trendekkel szemben, ahol az élettársi kapcsolatok száma rohamléptékben nő, míg a lakáshelyzet nem javul. Ezért elsődlegesen a jogcímet kell alapul venni, ami alapján az élettársak a lakást igénybe veszik. Amennyiben közös tulajdont képez a lakás, úgy a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni (Ptk. alapján). A családvédelmi funkció nagyon fontos, ezért vizsgálni kell, hogy van-e lehetőség a megosztott használatra, vagy a kisebb átalakításra. Abban az esetben, ha csak az egyik élettárs rendelkezik tulajdonjoggal, úgy a másik a kapcsolat idejére csak szívességi lakáshasználó. Ez a jog bármikor, indoklás és alakszerűségek nélkül megvonható (BH 2001/221.). 10 Ahogy ebben a fejezetben látható, a jogalkotó nem tett maradéktalanul eleget szabályozási kötelezettségének, így több helyen maradtak szabályozatlan területek. Ezen a közeljövőben sürgősen kellene változtatni, mert véleményem szerint az emberi szuverenitás körébe tartozó kérdésekről van szó (a társas kapcsolati forma választására gondolok), ami ha sérül, akkor vele együtt alkotmányos jogaik is sérelmet szenvedhetnek. 9 Jobbágyi Gábor Jogi káosz felsőfokon az élettársi kapcsolat hatályos szabályozása = Jogtudományi Közlöny 2011/2. szám Szeibert Orsolya. Az élettársak és vagyoni viszonyaik, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010, 279 8

10 3. A házasság európai történetének áttekintése vagyonjogi aspektusból Több éves joghallgatói pályafutásom után nem okozott meglepetést, hogy a történeti gyökereknél megint a római jogi tanulmányaimhoz lyukadtam ki. Az ókori Rómában a házasság a férfi és a nő erkölcsi-vallási kapcsolata volt. Alapvetően a vagyonjogban a manus jelenléte volt meghatározó, ahhoz fűződtek a jogkövetkezmények. Ha volt manus, akkor a nő családjogi jogállása megváltozott, és a férfi családjába került át, vagyona férjére szállt. Ha nem önjogú nő volt, akkor apja hozományt (dos profecticia) adott. A dos, a férj vagyonát képezi, de a házasság megszűnte után visszajárt. A manus nélküli házasságban ezzel szemben a nő családi és vagyoni állapota változatlan, vagyona a parapherma (női különvagyon). Ettől függetlenül hozományt így is kapott a férj (dos adventicia), viszont a nő is rendelkezett önállóan kezelt vagyonnal. Ez az első fele a vagyonelkülönítő rendszernek. 11 A korai germán időszak a következő állomás, ahol egyfajta szerződéskötésként (nővétel) fogták fel a házasság létrejöttét, mely a férj és a menyasszony családja között jött létre. A vételár (mundium)kifizetésével megszerezte a nő feletti uralmat, viszont kötelezettsége volt innentől a feleségét oltalmazni. A mundium alatt álló nő vagyona nem szállt át a férjre, viszont a házasság fennállása alatt ő rendelkezett vele. Fontos jogosítványa volt a nőnek a háztartási teendőkkel kapcsolatban, mivel azok körében cselekvőképes volt kulcsjoggal rendelkezett. Ez lehet a vagyonközösségi rendszer alapja. 12 A középkorban a vallás erősödő hatalma rányomta a bélyegét a házassági intézményre, de a vagyonjogi rendelkezéseket meghagyta a világi jog hatáskörébe. Közvetett hatása mégis volt, hiszen az erkölcs kihatott a család, mint egység felfogására, amelynek szerves következménye a vagyonközösség erősödése. (látszólagos, ténylegesen nem valósult még meg.) A női különjogok a leányokat, asszonyokat megillető vagyoni jellegű juttatások voltak. Ezek a család vagyoni alapköveként, és a túlélő nő eltartására szolgáltak. A 11 Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói =Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és házassági vagyonközösség eredete, célja és jövőjeegyenlőség, autonómia és szolidaritás = Családi jog 2010/2. szám 2. 9

11 hozományt, amit a rómaiaknál is a feleség vitte a házasságba, mint különvagyont, amit a férj kezelt, de ez a felbontást követően a nő tulajdonában maradt. A reggeli adományt a férj adta kedvesének, ami lehetett pénz, ékszer, ingatlan, mellyel a feleség önállóan rendelkezett. A hitbér is a házasság kötéskor keletkezett (a férj adta, felesége elismeréséül, mások szerint a szüzesség ára), és a férj halála után az özvegynek járt, mint ellátmány. 13 A középkorra a sokszínűség jellemző, ekkorra datálható a mai vagyonjogi rendszerek kiépülése, és elválása. A házastársi kapcsolat, mint szorosabb egység jelenik meg. Van, ahol a római jogi recepció ment végbe, ott a vagyonelkülönítő rendszer, máshol a germán hatások éltek tovább, ott a vagyonközösségi rendszer a meghatározó. Ezek elemeinek elegyítéséből az angolszász rendszer alakult ki, ahol a feleségnek jelképes vagyonjogi jogképessége van vagyona felett, az uralmat elvesztette (ingóságai a férj tulajdonába, még ingatlanai a férj időleges tulajdonába kerültek). A férj a rendelkezési és vagyonkezelési jogot kizárólagosan gyakorolja. A vagyonközösségi rendszeren belül két típus jött létre: a korlátozott, ahol csak a házasság utáni vagyon közös, a többi a különvagyon részét képzi, és a teljes, ahol a házasság megkötése után, a házasság előtti vagyon is közös vagyonnak számít. 14 Az Újkor a nagy Kódexek ideje volt, amiket átjárt az újítás szelleme. Az es Code Civil Napóleon kódexe, a házastársak vagyoni és társadalmi egyenlősége kérdésével is foglalkozott, a családjogi intézményeket és a házasságot állami szabályozás alá rendelte, de ez sajnos nem változtatott a férji egyeduralmon. A Code Civil teljes vagyonközösségi rendszert pártolta, csak az ajándékozás, és öröklés eseteit vette kivételként. A németeknél a BGB, a germán hagyományokat folytatva a az igazgatási közösséget tette törvényes rendszerré. A XX. század derekáig nem is jelentkezik a vagyoni egyenlőség eszméje, csak elméleti síkon Ruszoly József: Európa jogtörténete = Püski Kiadó Kft., Budapest, ; Szeibert Orsolya: A házassági vagyonjog és házassági vagyonközösség eredete, célja és jövője egyenlőség, autonómia és szolidaritás = Családi jog 2010/2. szám Szeibert (Családi jog 2010/2. szám) i.m:

12 4. Élettársak európai történetének áttekintése vagyonjogi aspektusból Az élettársi kapcsolatok történeti hátterére elég nehéz fényt deríteni, ugyanis a 20. századig nem is volt rá példa, hogy elismerést nyerjen ez a kapcsolati forma. Ebből kifolyólag az élettársak vagyonjogát sem szabályozták, csak néhol megjelenő egy-két részletszabály fedezhető fel. Főként a házasság történetének tükrében vizsgálhatjuk az élettársi kapcsolatokat, hiszen a két jogintézmény elismeréstől függetlenül, de mindig létezett egymás mellett. Az ókori Rómában az élettársi kapcsolatot ágyasságnak nevezték (concobinatus). Az különböztette meg a manusos vagy manus nélküli házasságtól, hogy a felek közt nem volt meg a házassági szándék (aflectio martialis). Ettől eltekintve, az ágyassághoz is fűződtek jogkövetkezmények, elsősorban az ebből a kapcsolatból származó közös gyermek tekintetében. A concobinatus-hoz hasonló intézmény volt a rabszolgák egymás közti, illetve szabadokkal kötött együttélése (contubernium). Elsőnek a lex Pappia Poppea foglalkozott az élettársakkal, mint megtűrt kategóriával. Justinianus idején szűk körben vagyonjogi jogokat is kaphattak, amikor a férfi élettársának vagyonából ajándékozatott, valamint meghatározott esetben örökölhettek egymás után (végrendelet hiányában 1/6 részt). 16 A korai germán időszakban nem nagyon tesznek említést az élettársakról. Becker kategorizálása alapján említhetjük meg a Kebsehe intézményét (jelentése: élettárs, ágyas). Alanyai a szabad férfi és szolga nő (nem kellett a beleegyezése), de fordítva már nem működött (szabad nő nem lehetett rabszolga férfival). A másik ilyen intézmény a Friedelehe, itt arról volt szó, hogy a férfi felesége mellett barátnőket tartott. A lombard korban az élettársak közös gyermekei szűk körben a törvényes gyerekek után örökölhettek. 17 A középkorban az egyház csak a házasságot fogadta el együttélési formaként, de a háttérben megtűrtnek tekintette a concobinatus intézményét, ami itt is szabad férfi és szolga nő kapcsolatát jelentette (de itt már szigorúan monogám formában). Az egyház megtett mindent, hogy az élettársi kapcsolatokat a megtűrt kategóriából a 16 Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói = Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, o. 17 Becker, Hans Jürgen: Die nichteheliche Lebensgemeinschaft (Konkubinat) in der Rechtsgesichte. In: Landwehr, Götz, Hamburg

13 tiltott kategóriába tegye (pl. Az 1514-es Lateráni Zsinat is tartalmazta, szankciókat is fűzött hozzá). Ezzel szemben a természetjog (17. sz.) már elfogadta, mint férfi és nő közti természetes együttélési formát. Ez szakít a házasság patriarchális felfogásával, és az önkéntes társulási gondolkodás nem tudta felülmúlni az állami és egyházi elnyomást ezen a téren. Az as években nem következett be enyhülés, és a nagyobb kódexek (Code Civile, Allgemeines Landrecht) sem tesznek említést erről a formáról. Egészen a XX. század közepéig kellett várni, hogy az élettársi kapcsolatokat elfogadják (1975-Franciaország, 1970-Németország, Olaszország). 5. A házassági vagyonjog magyar történeti fejlődésének áttekintése Az államalapítás időszakáig visszanyúlik a magyar házassági vagyonjog története. Kezdetben nálunk is adásvételi szerződés formájában köttettek a frigyek. A vételár, kalim, ami a férfi családjának gazdasági erejéhez (vagyonához) igazodott, lovakból, valamint már a bevezetésembe foglalt nemes prémekből, bundákból állt (vevő legény, menyét asszony). A középkorban, a rendiség idején a nő vételára, hitbérré avanzsálódott, és kialakultak egyéb vagyonjogi intézmények a nő számára. II. József uralkodásáig, a házassági vagyonjogi perek egyházi bírák előtt kerültek eldöntésre, azt követően az egységesítést célozva, polgári bíróságok foglalkoztak vele, meghagyva az egyháznak a házasság formai kellékeinek előírását. Jegyajándék (res paraphernales): a nő, a házasság előtt kapta (ékszerek, ruhák) a vőlegénytől, vagy más személytől, ami nemcsak, hogy saját tulajdona lett, de ő is rendelkezett felette. Csak a nő vétkességére tekintettel járt vissza a házasság felbontása után. Hozomány (allatura): a feleség által a házasságba bevitt ingó és ingatlan vagyon. Közös használatba került, de a férj rendelkezett vele, viszont nem került a tulajdonába. Ez a házasság megszűnése után visszajárt a nőnek, vagy örököseinek. Házasságtörés esetén se vesztette el. 12

14 Hitbér (dos): II. András 1222-es Aranybullájában is szerepelt, mely a feleség jutalma volt a házastársi kötelezettségek teljesítéséért. Ennek mértékét a törvény is szabályozta (törvényes hitbér), de szerződéssel el lehetett ettől a mértéktől térni. Közszerzemény (coacquistica coniugum): a házasság alatt szerzett vagyont meg lehetett osztani, melyre a feleség, életszínvonalának megőrzése érdekében tarthatott igényt (ez alól nemes kivételt képeztek). 18 A XIX. század végéhez közeledve a vagyonjogi rendszerek többféleséget mutattak (vagyon elkülönítési rendszer a nemesek, míg a közrendűeknél a vagyonközösségi rendszer volt). Az évi XII. törvény ezt a kettős rendszert megszüntette, eltörölte a rendi különbségeket, és a közszerzeményi rendszert tette általánosan elfogadottá. A ma is hatályos (persze módosításokkal) évi IV. törvény (Csjt.) a reálszerzésen alapuló rendszert vezette be, amely szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt, akár egyedül, akár külön szereztek, kivéve a törvény által taxative felsorolt, a különvagyon körébe tartozó vagyontárgyakat. Kezdetben ez sok fejtörést okozott a bírói gyakorlatnak, sőt az eredeti törvényszöveg még azt is kizárta, hogy a felek a házasság előtt szerződéssel eltérjenek a szerzeményi osztatlan tulajdonközösségtől. De azt nem tiltotta, hogy a házasság fennállása alatt olyan ügyletet kössenek, melyben a vagyon egy részéről és annak sorsáról megállapodhattak (azonban ezt közokiratba kellett foglalniuk). 19 A 70-es években az első nagyobb Csjt. módosítás is hozott néhány változást vagyonjogi téren, ami annak volt köszönhető, hogy az életszínvonal emelkedett, a családok jelentős vagyonra tettek szert, nőtt a tartós fogyasztási cikkek száma (tv, hűtő, gépjármű). Bekerült a különvagyon körébe a szellemi alkotásokból befolyó összeg, valamint a személyes használatra szolgál, szokásos mértékű és minőségű vagyontárgyak. Fontos újítás volt a méltányosság beemelése a vagyonjogi vitáknál. Az évi IV. törvény (Csjtn.) adta meg a lehetőséget a házastársi vagyonjogi szerződés megkötésére és innentől kezdve a szerződés lett az elsődleges forrás a házastársak számára vagyoni viszonyainak rendezése körében. Ezt a jogalkotó főként a gazdasági viszonyok változásával magyarázta (vállalkozások 18 Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Barzó Tímea: A magyar családjog múltja, jelene és jövője. 1. rész A házassági jog és a házassági vagyonjog fejlődésének rövid történeti bemutatása. Családi jog 2006/1. szám,

15 elterjedése), valamint a válások arányának növekedésével (a második házasságba bevitt vagyon egyértelmű legyen). 6. Az élettársi vagyonjog magyar történeti fejlődésének áttekintése A honfoglalás utáni időszakban vadházasságnak hívták az ilyen kapcsolatokat, melyekhez semmilyen joghatás nem fűződött, ebben nagy szerepe volt az egyházi nyomásnak is. Elég sokáig, a 19. századig nem is volt változás, amikor is lazult a szigor. A házasságon kívüli együttélés okai közt túlnyomó részt a házassági akadályok, anyagi megfontolás (pl. özvegyek, elvált emberek közt volt gyakoribb), és egyéb anyagi okok jelentkeztek. A XX. század közepén az enyhülés (ahogy már fentebb említettem, Európa szerte) Magyarországot is elérte előtt jogi fogalomként egyáltalán nem kezelték az élettársi kapcsolatot, de még az 1952-es Csjt, és az 1959-es Ptk. sem. Bár a társadalombiztosítási szabályok foglalkoztak ezzel a kapcsolati formával, amikor az évi 30. tvr. elismerte az élettárs (nő) özvegyi nyugdíját, ha a férfivel annak halála előtt legalább egy évig együtt éltek és a kapcsolatból közös gyermek származott. Meg kell jegyezni, hogy a bírói gyakorlat időben észlelte a változásokat, és igyekezett kialakítani egységesebb állásfoglalást az élettársak vagyoni viszonyaiban is. Több fontos tényezőt is figyelembe vettek, például: partnerek összetartozása (kifelé is vállalják kapcsolatukat), bizonyos mértékű gazdasági kapcsolat van közöttük, kapcsolatukat a nem viszonynál többre értékelik stb. Az élettársi kapcsolatok számbavételére elsőként az 1970-ben tartott népszámláláskor került sor, mely nem várt magas adatokat hozott. Talán éppen ennek következtében született meg az első magyar törvény, ami foglalkozott ezzel a kapcsolattal, az évi IV. tv a Ptk. módosítás. A jogszabály beemelte a társasági szabályzat közé az élettársakat (férfi és nő házasságkötés nélküli, közös háztartásban élő érzelmi és gazdasági együttélésében határozta meg). 20 A Ptk. elsősorban a közös háztartásban élők, ennélfogva vagyoni viszonyaikban is összefonódó társak 20 Jobbágy Gábor Jogi káosz felsőfokon az élettársi kapcsolat hatályos szabályozása = Jogtudományi Közlöny, 2011/2. szám

16 helyzetét kívánta szabályozni tól kezdődően azonos neműek is élhetnek élettársi kapcsolatban (1995-ben az Alkotmány Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy csak férfi és nő élhet élettársként együtt) egy újabb fordulópont volt a jogalkotásban, mert megalkották a évi XXIX. tv-t a bejegyzett élettársi kapcsolatról, mellyel kialakult a jelenleg hatályos rendszerezése a partnerkapcsolatoknak. Van a bejegyzett élettársi kapcsolat, a nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolat, és a sima élettársi kapcsolat. 21 Véleményem szerint ezekhez a törvényi változásokhoz annak felismerése vezetett, hogy ezen kapcsolatokból egyre több család születik,melyhez az Alkotmányos védelem kiemelkedő. 7. A vagyonjogi szerződés hatályos szabályozása A házassági vagyonjognak van szűkebb és tágabb értelmezése. Szűkebb: azoknak a jogszabályoknak az összessége, mely egyrészt a házastársak egymás közötti (belső), másrészt harmadik személyekkel fennálló (külső) jogviszonyát szabályozzák mind a házasság időtartamára, mind megszűnésének esetére. Tágabb: magába foglalja a házastársi vagyonközösséggel, annak megosztásával, a házastársi közös lakás használatával és a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igényt is ben elkészült Csjt. előtt a vagyonjogi szabályozás diszpozitívnak volt mondható, mert a felek megállapodhattak vagyonukkal kapcsolatban. Választhattak vagyonelkülönítő rendszert is, ha az volt nekik szimpatikus. Bár nem volt tömegesen elterjedt a megállapodás, mégis élhettek a lehetőséggel. Az évi IV. törvény (Csjt.) csak szűkszavúan tartalmazott vagyonjogi rendelkezéseket, mindössze öt szakasz 23 szólt róla. Kötelezően bevezette a házastársi vagyonközösséget, egyben kizárta annak lehetőségét, hogy bárki is eltérjen a törvényes rezsimtől. Az évi IV. törvény hozott változást (Csjtn.), melynek július 1-jén történő hatályba lépésétől kezdve, a felek házassági szerződéssel is rendezhetik 21 Szeibert Orsolya: Az élettársi kapcsolat fogalma itthon és Európában, különös tekintettel a de facto élettársi viszonyokra = Magyar Jog 2011/5. szám Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, évi IV. tv. Csjt. (a házasságról, a családról és a gyámságról)

17 vagyonjogi helyzetüket, saját maguk határozhatják meg közös, illetve külön vagyonukat 24, mind a házasságkötés előtt, mind azután. Ez egyfajta alternatív megoldást jelentett a törvényes, osztatlan, közös tulajdoni forma mellett. Ez azért volt szükséges, mert a 80-as években végbemenő gazdasági és társadalmi változások, a vállalkozások elterjedése, a tőkefelhalmozás megjelenése indokolttá tette. Tartalmát tekintve teljes diszpozitivitás jellemzi, de akkor felmerül a kérdés, hogy lehet-e valamelyik felet a teljes vagyon elkülönítéssel súlytani? Egy olyan családnál, ahol a férj halmozottan több jövedelemmel rendelkezik, mint felesége, vajon igazságos-e? 25 A vagyonjogi szerződés lehetőségével az élettársak is élhetnek. Az ő esetükben is ugyanazt a célt szolgálja, vagyoni viszonyaik könnyebb rendezését segíti. Tartalmi szempontból nincs különbség a házastársak és élettársak szerződései között, ebből kifolyólag a szabályozás tárgya esetükben megegyezik, egy kivétellel, ami a szerződés alaki követelményére vonatkozik, de erről majd lentebb. Ha meghallják az emberek azt a szóösszetételt, hogy házassági vagyonjogi szerződés, akkor egy részük csodálkozik, és egyből a házassági fogadalom jut eszükbe (holtodiglan-holtomiglan), és a szükségképpeni, kölcsönös bizalomra asszociálnak, aminek tükrében nem lehet szükség ilyen contractusra. Még másoknak kézenfekvő ez az intézmény, és eszükbe sem jut, hogy ez megkérdőjelezheti kettejük szerelmét. A harmadik kategóriát véleményem szerint azok alkotják, akik nem rendelkeznek olyan vagyonnal, ami igényelné egy komolyabb szerződés megkötését, mondhatni nincs veszteni valójuk a házasság keletkezésekor. (Nekik később a házasság fennállása alatt is van módjuk szerződést kötni, ha úgy kívánják.) Ezek a kategóriák az élettársakra is leképezhetőek, hiszen ők is ugyanúgy a szerelem megkérdőjelezésének tekinthetik, ha valamelyik fél (többnyire a gazdaságilag erősebb) felveti a szerződés lehetőségét, vagy akár kapcsolatuk gond nélkül elviseli ezt a racionális, mindkettőjük helyzetét megkönnyítő utat. A diszpozitivitás újbóli térnyerése folytán, a Csjt. házassági vagyonjogi szabályai három esetben alkalmazhatók. 1) Ha a házasulók, vagy már házas felek ettől eltérő tartalmú vagyonjogi szerződést nem kötöttek. 2) Ha az általuk kötött 24 LBI : A házassági vagyonjogi szerződésnek fogalmi eleme a közös és a különvagyon körének a törvény rendelkezéseitől eltérő meghatározása, emiatt tehát a szerződés nem minősülhet jogszabályba ütközőnek. 25 Filó Erika: Emlékkönyv Pap Tibor professzor halálának 25. évfordulójára = Sümegi Nyomda Kft. Pécs

18 szerződés érvénytelen. 3) A házastársi vagyonközösséget a bíróság az életközösség fennállása alatt valamelyik házastárs kérelmére meg nem szüntette. 26 A Csjtn. a módosításkor a vagyonjogi szerződés háttér joganyagának a Polgári Törvénykönyvet rendelte, de ez nem terjed ki minden kérdésre. A házassági vagyonjog körében a családi kapcsolatok által befolyásolt sajátos jogviszonyról van szó. Más jogágnak így a Ptk.-nak a szabályait csak ott és annyiban alkalmazhatók, ahol és amennyiben valamely részletkérdést a Csjt. nem szabályozott, s a más jogágbeli szabály alkalmazása nem áll ellentétben a családjogi viszonyok sajátos jellegével. Más jogág tételes rendelkezéseinek a kisegítő jellegű alkalmazása nem vezethet a Csjt. alapelveivel és részletes szabályaival ellentétes eredményre. 27 Néhány alapelvet (nem taxatíve) itt meg kell említeni, és nem meglepő, hogy itt is a polgári jogi alapelvek köszönnek vissza. Az együttműködési szabadság elve korlátozottan érvényesül, hiszen csak olyannal lehet vagyonjogi szerződést kötni, akivel házasodni szándékozunk, már házastársak vagyunk, vagy élettársi kapcsolatban élünk. A tartalma tekintetében csak a semmiségi okok szabnak gátat és a lényeg, hogy arról szóljon, hogy a felek miben kívánnak eltérni a törvényben meghatározott rendszertől. Egyenértékűség és visszterhesség, melyek bár lehetőségként benne rejlenek a szabályozásban, mégsem érvényességi követelményei a szerződésnek, hiszen elképzelhető jogszerűen egyensúly hiányos állapot is. Véleményem szerint az egyensúly hiányos állapotnak lehetnek az egyik félre nézve pozitív kihatásai is. A pacta sunt servanda és a clusula rebus sic stantibus is érvényesül. A szerződés köti a feleket, de ha utóbb egyikük körülményeiben olyan változás áll be, amely folytán a szerződésszerű teljesítés már nem várható el, akkor mentesülhet A vagyonjogi szerződés alanyai Vagyonjogi szerződést csak házasulók és a már házasok köthetnek egymással, valamint az élettársak. A kiskorú és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nem lehet ilyen tartalmú szerződés alanya. De az a kiskorú, aki a házasságkötéssel válik nagykorúvá (Ptk. 12. (2) bek.), az már törvényes képviselője 26 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, Legfelsőbb Bíróság 5. számú Irányelvének I. pontja már hatályon kívül helyezték, de máig fontos alapokat fektetett le. 17

19 dönt. 28 Nincs lehetőség ara, hogy a házasodni kívánó felek vagy a házastársak helyett által köthet, továbbá aki a házasság fennállása alatt veszti el cselekvőképességét, a gyámhatóság hozzájárulásával köthet. A korlátozottan cselekvőképesek esetében más a helyzet, mert a törvény meghatározott feltételek megléte mellett engedélyezi a szerződés megkötését. Szükséges a gondnokának beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása, esetenként a gyámhatóság jóváhagyása is kell: - ha ingatlan tulajdonjogának átruházására, vagy ha bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, kivéve, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg történik a haszonélvezet alapítása; - a gondnokolt vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgy, vagyoni értékű jogára vonatkozik. Amennyiben a korlátozottan cselekvőképes visszanyeri teljes cselekvőképességét, onnantól addig tett jognyilatkozatai érvényességéről maga más személyek kössenek a javukra ilyen tartalmú szerződést, természetesen az élettársak is csak személyesen köthetik meg. Ellenben az ún. vegyes vagyonjogi szerződések keretében arra van lehetőség, hogy más típusú jogügylettel közös okiratba foglalják. Például kötnek egy házassági vagyonjogi szerződést, melynek a tárgya a szülőktől ajándékba kapott lakás/autó, akkor nincs akadálya, hogy az ajándékozási szerződést közös okiratba foglalják a feleséggel kötött vagyonjogi szerződéssel A vagyonjogi szerződés időbeli hatálya A szerződés időbeli hatálya a házastársi vagy élettársi életközösség tartamára terjed ki. Ehhez elengedhetetlen, mint már említettem, egy érvényes házasságkötés és az érzelmi-fizikai-gazdasági egység a felek között. Ha a házasságot élettársi kapcsolat előzte meg, akkor érdemes a korábbi együttélésükből származó közös vagyon sorsát is rendezni a szerződésben, vagy a szerződés hatályát kiterjeszteni visszamenőlegesen az életközösség egész tartamára. Ha a szerződés a házasság évi XV. Törvénnyel módosított Ptk. rendelkezések alapján (12/A. (2). 14. (6), 14/B. (1). 16. (1)) 18

20 előtti vagyoni állapotokról hallgat, csak a felek a szerződés megkötésekor feltehető akaratának, és az eset összes körülményeinek figyelembe vételével lehet eldönteni, hogy a rendelkezés elmulasztása tudatos volt-e. Amennyiben szándékosan nem rendelkeztek a szerződéskötést megelőző helyzetről, úgy az élettársak közös tulajdonszerzésére vonatkozó Ptk. szabályok az alkalmazandók. 29 Itt merül fel a kérdés, hogy az életközösség átmeneti megszakadása megszünteti-e a szerződést vagy sem. (Mi a helyzet, ha nem szakad meg az életközösség, de az egyik vagy mindkét félnek a házastársa mellett mással is viszonya van? Nyilván ilyenkor a közös és a külön vagyonból is költ a szeretőjére a házastárs. 30 ) Ha a felek a szerződés alapján az együttélés megszakadását követően a vagyoni viszonyaikat rendezték, ez a szerződés teljesítését és továbbá megszűnését eredményezi. Ha az életközösség helyreáll, akkor két lehetősége van a feleknek: vagy új szerződést kötnek (akár a régi újbóli hatályosításával, amit egybehangzóan kell kérniük), vagy innentől a törvényes vagyonjogi rendszer lesz rájuk nézve is az irányadó (élettársak esetén a Ptk. 578/G. lesz irányadó). Ha a továbbfolytatásra irányuló szándék megvan, akkor a külön töltött idő alatt szerzett vagyon is a szerződés alapján oszlik meg. Kivétel ez alól, ha a különélés ideje alatt a felek vagyonában jelentős változás állt be, mert attól függetlenül, hogy a szerződés alapján élnek tovább, kifejezett nyilatkozatuk szükséges arra nézve, hogy a hosszabb megszakítás alatt is fenntartották-e a szerződésüket. 31 Szerintem az élettársak esetén a hosszabb különélés megszünteti a szerződést, hiszen attól, hogy házasok különválnak, még a jogi kötelék fennáll kettejük közt, még ez az élettársaknál nem mondható el, ebből kifolyólag a vagyoni méltánytalanságok elkerülése végett a megszűnés ajánlott A vagyonjogi szerződés alakja A Csjt. 27. (3) meghatározza a megfelelő alakiságait a szerződésnek. Ennek értelmében a szűkebb értelembe vett házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett 29 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, BH : Nem szűnik meg a házassági életközösség, amíg a felek között az érzelmi és a gazdasági kapcsolat egyikük házasságon kívüli viszonya ellenére fennmarad. 31 Kőrös András: A családjog kézikönyve I. kötet = HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest,

21 magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. 32 Ez a szabályozás a házastársak egymással szembeni és harmadik személyekkel kötött szerződéseiben hivatott a védelemre. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a tágabb értelemben vett vagyonjogi szerződésekre, melyek a takarják a felek közt, a házasság alatt kötött ajándékozási, kölcsön és lakáshasználatot rendező contractusokat. A közokirat közjegyző előtt készül, míg a magánokirat jellemzően ügyvéd közbenjárásával. Magyarországon még nem használatos a vagyonjogi szerződések közhiteles nyilvántartása. Ezen a Ptk. szerkesztőbizottsági javaslata változtat, de csak a házastársaknak lesz kötelező a nyilvántartásba bejegyeztetni a szerződésüket, míg az élettársaknak csak lehetőségük lesz erre. A szerződésre egyebekben más jogszabály (például Ptk.) alaki követelményei is irányadók. 33 Amint már említettem az élettársak közti szerződéseknél itt jelentkezik különbség a házastársi szerződésekhez képest. A hatályos szabályozás nem követeli meg az élettársi vagyonjogi szerződéseknél a közokiratba foglalást, azaz a közjegyzői, vagy teljes bizonyító erővel rendelkező ügyvédi ellenjegyzést. Ez a bizonyítás körében okozhat problémákat, de a kodifikációs javaslat már megköveteli, szóval a jövőben ezen a téren sem várható különbség. Megjegyezném, hogy az élettársak ettől függetlenül fordulhatnak közjegyzőhöz, vagy ügyvédhez, sőt a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyobb vagyonnál ez szokás is (pl. ingatlanok vagy nagyobb értékű vagyontárgyak rendezése esetén.) 7.4. A vagyonjogi szerződés tartalma Ismét elmondható, hogy családjogi törvényünk a szerződés tartalmával kapcsolatban is csak szűkszavú rendelkezést tartalmaz. Csupán annyit mond, hogy az életközösség idejére eltérhetnek a törvény által előírt szabályozástól. Ez megfelel a szerződési szabadság alapelvének. Megtehetik, hogy egy másik vagyonjogi rendszert kötnek ki, csak sajnálatos módon a törvénykönyvünk nem szól róluk, míg más évi IV. törvény Csjtn. 33 Csűri Éva Katalin: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest,

22 európai országok törvényi szinten rendezik a választható rendszerek szabályait. Ezért annyira fontos, hogy a felek nagyon részletesen foglalják írásba akaratukat. 34 Az élettársak is megtehetik, hogy a házastársakra vonatkozó rendszert válasszák saját kapcsolatuk során. A gyakorlatban felmerülő legjelentősebb kérdések: - mely esetekben indokolt a szerződés megkötése - hol húzódnak a felek szerződéses szabadságának korlátai - a vagyonjogi szerződés általában mely kérdésekre terjed ki. a) Mely esetekben indokolt a szerződés megkötése A gazdasági fejlődés és az erősödő tőkefelhalmozás, mely a 80-as években vált megfigyelhetővé. Elterjedtek a magánvállalkozások, cégek és előtérbe került annak a házastársnak a felelőssége, aki a másik gazdasági tevékenységbe nem érdekelt. Ilyen esetben a felek megállapodhatnak, hogy a házastárs a vállalkozás jövedelméből csak egy meghatározott hányadot juttat a közös életvitelhez, de a vállalkozás kockázata is csak különvagyonát terheli és a másik házastárs felelőssége csak a közös életvitel körében felmerülő tartozásokért áll fenn. 35 Elképzelhető, hogy csak bizonyos vagyontárgyak, illetve jövedelem vonatkozásában szeretnék kikötni a külön, vagy közös vagyoni státuszt, vagy csak a vagyonkezelés megosztásának mértékét szabályozzák. A leggyakoribb annak rögzítése, hogy melyik fél milyen vagyont visz be a házasságba, élettársi kapcsolatba, egy esetlegesen felmerülő vita esetére. De képezheti a szerződés tárgyát nagy értékű ajándéktárgy, vagy az előző házasságban végzett tevékenység ellenértéke, mely az új kapcsolat idején esedékes (például szellemi alkotások esetében). Jellemző ugyanis, hogy aki már elvált az nem házasodik újra, csak élettársat választ magának és ilyen esetben már a meglévő vagyona helyzetét szeretné tisztázni, rendezni mielőtt belevág egy új kapcsolatba. De egyéb megfontolás is vezetheti, hogy ne kössön újabb házasságot (pl. elesne az özvegyi nyugdíjtól): 34 Szeibert Orsolya: A házastársak vagyonjogi megállapodásai különös tekintettel a családvédelmi érdek érvényesülésére = JogOk, november Kőrös András: A családjog kézikönyve I. kötet = HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest,

23 b) Hol húzódnak a felek szerződéses szabadságának korlátai A szabályozás ezen a téren meglehetősen diszpozitív, aminek következtében a tartalomnak csak az alapelvek és a családvédelmi érdek szabhat gátat. Itt arra gondolok, hogy a vagyonközösség teljes kizárása kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja azt a házastársat aki nem, vagy csak alig rendelkezik saját vagyonnal és főként a háztartási feladatokat, a gyermekgondozást végzi. Ezt a tevékenységet nem szabad figyelmen kívül hagyni, bár nem pénzben kifejezhető a mértéke, mégis nagyban hozzájárul a család életéhez. A rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve pont ezt az érdeket hivatott szolgálni, hogy ez a tevékenység is értékelésre kerüljön, még akkor is, ha a felek a teljes vagyon elkülönítést választották is. Megakadályozhatja az egyik házastárs teljes kisemmizését, valamint a hitelezők érdekeit is védi. (Itt jön be a méltányosság mindkét kapcsolati forma esetében, valamint a családi érdekek alkotmányos védelme.) A jogkövetkezmények tekintetében a jogszabály újfent nem tartalmaz megfelelő szabályozás. A háttéranyagban kell keresgélni, és a Ptk. szabályait lehet alkalmazni. A bírói gyakorlat elismeri az akarathibákon alapuló megtámadhatóság eseteit. 36 c) A vagyonjogi szerződés általában mely kérdésekre terjedjen ki Elsőnek azt kell számba venni, hogy az életközösség (legyen az házasság, vagy élettársi kapcsolat) megkezdésekor a felek milyen vagyonnal rendelkeztek. Ezt rögzíthetik a szerződésben, de akár mellékletként is csatolhatják hozzá. Amennyiben a házasulók már hosszabb ideje együtt éltek, akkor érdemes rendezni, hogy az együttélés alatt szerzett vagyonukra terjedjen-e ki a szerződés hatálya visszamenőlegesen. Ha a törvényes rendszertől eltérnek, akkor meg kell nevezni, hogy teljes, vagy részleges vagyon elkülönítést szeretnének-e. Részlegesnél célszerű megjelölniük azt a jövedelemforrást vagy tevékenységet, melynek jövedelme különvagyonba kerül, de amelynek is terhei, veszteségei is különvagyonba kerül. A közös otthon fenntartásához mindketten kötelesek hozzájárulni, még akkor is, ha teljes vagyon elkülönítést választottak. Rendezhetik a közös vagyon kezelésének módját, a külön vagyonba tartozó ingók, ingatlanok fölötti használati jogokat a másik fél részére. Például a felek kiköthetik, hogyha valamelyik fél különvagyona részét 36 Kőrös András: Házastársi közös vagyon, közös lakás = HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest,