30 ÉVE HUNYT EL FILEP ALADÁR

Átírás

1 Labádi Lajos: 30 éve hunyt el Fi lep Aladár ÉVE HUNYT EL FILEP ALADÁR LABÁDI LAJOS Dr. Filep Aladár Nagyszebenben (Erdély) született július elsején. Édesapja - Filep Aladár - MÁV fömozdonyvezető volt Nagyszebenben; a Maros völgye és Brassó körzete közötti járatokon szolgált után - a román impérium alatt - a Hortobágy-völgyi Helyiérdekű Vasút fűtőházának vezetője lett. Édesanyja - Karádi Nagy Etelka - szintén vasutas családból származott; édesapja Kolozsvárra telepedett mozdony vezető volt. Az ősök Kővárvidékröl származtak; 1686-ban /. Lipót királytól címeres nemeslevelet nyertek. A család utóbb több ágra szakadt, és Erdély különböző részein telepedett le. Az apai ág - amely a remetei" előnevet viselte - a század fordulóján került Nagyszebenbe. A közvetlen felmenők eredetileg Kászonjakabfalván laktak, 1720 körül innen Kézdipolyánba költöztek, majd 1800 táján Nagyszebenbe. Az ősök falun élő gazdálkodók voltak, akik székely lovas katonaként" kötelesek voltak határőrszolgálatot tel jesíteni. Id. Filep Aladár nagyapja - Filep Elek ( ) - már iskolázott ember volt: a középiskoláit Nagyszebenben kezdte, Udvarhelyen fejezte be, majd jogászképzésben részesült a Nagyszebeni Akadémián. Déván megyei hivatalnok lett, később Nagyküküllő megye szolgálatába lépett. Két fiát a gimnázium elvégzése után ipari iskolába járatta: Aladár géplakatosnak tanult, majd mozdonyvezető lett; fivére pedig kitanulta az épületszobrászatot és keramikusságot. Dr. Filep Aladárék kilencen voltak testvérek, de csak hatan élték meg a felnőtt kort. Aladár az akkoriban 34 ezer lakosú, szász többségű Szebenben kezdte meg az iskoláit. Unitárius vallása ellenére a Szent Teréz Árvaház elemi iskolájába járt, mivel az volt a magyar nemzetiségű lakosok oktatóhelye tól középiskolás: a gimnázium alsó osztályait Nagyszebenben, a felsőbb osztályokat Székelyudvarhelyen a Római Katolikus Gimnáziumban és a hozzátartozó konviktusban végezte; itt érettségizett őszén beiratkozott a Kolozsvári Tudományegyetem Orvosi Karára. Régi hagyományt követve, a tanulás mellett a Farkas utcai Református Kollégium orvosa" is lett, ezért ingyenes szállásban részesült. (Ő ellenőrizte a diákok orvosi igazolásait.) Utóbb az újonnan kiépült mentőállomáson kapott szállást, ahol már részt vehetett a betegek ellátásában is. Négy félév elvégzése után, 1916 nyarán önkéntesként katonai szolgálatra jelentkezett. A székelyudvarhelyi cs. kir. közös 82. székely gyalogezredbe vonult be. Kiképzése után az olasz frontra vezényelték, ahol a 61. gyalogezred kötelékében teljesített egészségügyi szakszolgálatot között 27 hónapos frontszolgálatot töltött a különböző frontokon őszén, a román csapatok erdélyi betörése után alakulatát visszavezényelték Erdélybe. Az Ojtozi-szoros előterében hosszabb időt töltött. (Említést érdemel, hogy itt egy fedezékben lakott Márton Áronnal, a későbbi gyulafehérvári püspökkel). Egy idő után átvezényelték a szomszédos horvát frontszakaszon állomásozó tengermelléki honvédezredbe. (Megjegyzés: A nagyszebeni gyermeksége alatt magyar anyanyelve mellett kiválóan megtanult németül, románul, a katonaságnál pedig horvátul. Utóbb kiválóan elsajátította az angol nyelvet. Egész életében rendszeresen olvasta az angol és amerikai szakirodalmat. Elég jól tudott franciául is.)

2 154 Comm. de Hist. Art is Med (2017) A véletlennek köszönhetően, Filep Aladár Ferenc nevű öccsével - aki 1916 májusától szintén katonai szolgálatot teljesített - az Ojtozi-szorosnál egy zászlóaljba kerültek, amelyről egy korabeli fénykép is tanúskodik. A két testvért ábrázoló fotó hátirata szerint a felvétel május 28-án készült a Casinu (Casinul) völgy 508. magaslati pontján. (Ez az Ojtozi-szoros Modva felöli előterében található.) Az itt dúló harcokban Filep Ferenc súlyosan megsebesült; bátorságáért utóbb ezüst vitézségi érmet kapott. Ojtoz körzete Aladár számára is emlékezetes maradt. Itteni szolgálata alatt ugyanis súlyos gyomorbetegséget kapott, ezért hosszantartó kórházi, klinikai kezelésre szorult: Kolozsvárra, majd Budapestre szállították. Betegségéből annyi előnye" származott, hogy a Budapesti Belgyógyászati Klinika professzora megengedte neki, hogy klinikai ápoltként rendszeresen járhasson az előadásokra, gyakorlatokra. A háborús összeomlás után Filep Aladár szülei Szebenben maradtak. Ö tovább betegeskedett Budapesten, minden rokoni segítség, támogatás nélkül. Betegségére tekintettel nem szerelték le, így katonaként továbbra is szerény illetményben részesült. Az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban IV. Károly király hadnaggyá léptette elő, ezért csekély mértékben emelkedett járandósága. Klinikai kezelése alatt rendszeresen részt vett a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának II. számú Kórbonctani Intézetének munkájában, ezáltal elsajátíthatta az akkoriban mind fontosabbá váló kórszövettani laboratóriumi ismereteket. A kibontakozó spanyolnáthajárvány tömeges halálesetei miatt különösen megnőtt a jelentősége ez irányú jártasságának, emellett az esetek gyakorisága kiváló elméleti felkészülést is biztosítottak számára. Ez jelentősen pótolta a háború utáni egyetemi elméleti képzés akadozását, hiányosságait. Ismert, hogy a vesztes háború után a pozsonyi és a kolozsvári egyetemek áttelepültek a maradék ország" területére, Pécsre és Szegedre. Az átmeneti időszakban az egyetemek elméleti tanszékei ideiglenesen Budapesten működtek, igen mostoha körülmények között tól Filep Aladár is a budapesti egyetem hallgatója, ahol 1921-ben megszerezte or- Filep A ladár portréja IIIttSí' mtföí. "- > jmata- -BjSbVltifcljÉ^ vosi diplomáját. Gyakornokként meghívták a Budapesti II. sz. Szülészeti, Nőgyógyászati Klinikára azzal a feladattal, hogy szervezzen egy kórszövettani laboratóriumot, és ott önállóan tevékenykedjen, hasznosítva szövettani jártasságát. Utóbb a klinika ifjabb orvosai rábeszélték, hogy a szövettani munkák mellett kapcsolódjék be a szülészeti- és a nőgyógyászati munka gyógyító gyakorlatába is. Az első világháború utáni zavaros viszonyok érzékeltetésére érdemes egy kis kitérőt tennünk, amely közvetlenül összefügg főhősünk igen mozgalmas és fordulatos életútjával. A diploma megszerzése után dr. Filep Aladár érthető módon elhatározta, hogy hazatér Nagy-

3 Labádi Lajos: 30 éve hunyt el Fi lep Aladár 155 szebenbe idősödő szüleihez. Az újonnan berendezkedett román hatalom nem vonta kétségbe a fiatal orvos honosságát, azonban nyomban behívták katonának a román hadseregbe. Kötelezni akarták, hogy legalább öt évig szolgáljon a Havasalföldön, a krajovai helyőrségben katonaorvosként. Erről értesülve, Filep doktor inkább nagyon gyorsan visszatért Budapestre. Persze ez sem volt egyszerű. Sike- Kettős arckép visszatérését egy szász nemzetiségű törzstisztje segítette elő azzal, hogy Érmihályfalva környékére - ahol a határátkelőhely működött - szénavásárlási nyíltparancsot írt számára. Ez lehetővé tette, hogy alaposan megvizsgálja" a zöldhatár teljes hosszát. így végül minden nehézség nélkül "átsétálhatott" Magyarországra. Szerencséjére a régi helyét még nem töltötték be, így folytathatta munkáját a pesti női klinikán. Édesapja ugyan azt szerette volna, ha fia valahol praxist alapít, s éli az átlagos vidéki gyógyító orvosok életét, - de a gyógyászat elméleti kérdései iránt is élénken érdeklődő ifjú Filep Aladár a sivár szakmai viszonyok és feltételek ellenére is kitartott az egyetemi, klinikai alkalmazási lehetőségek fejlesztése mellett. Tudatosan törekedett a klinikai gyakorlat szakmai elmélyítésére, az új eredményeket hozó tudományos munkára. A kórbonctani, anatómiai gyakorlata nyomán hamarosan megszerezte a szülészeti, nőgyógyászati műtéttani jártasságot is, amelynek alapján 1923-ban Budapesten szakorvosi vizsgát tett kórbonctanból és szülészet-nőgyógyászatból. Kollégái már ekkor is igen nagyra értékelték operatőri felkészültségét, készségét. A tehetséges fiatalember szakmai elismertsége ellenére hamarosan megvált a fővárosi klinikától. Ennek bizonyára több oka is volt, de a legnyomósabbról idősebb fia, - dr. Filep Antal jeles néprajzkutató - visszaemlékezéséből értesülhetünk, amelyből kiderül, hogy: Édesapának elég sok keserűsége támadt a Üllői úti Budapesti Szülészeti, Nőgyógyászati Klinikán végzett munkája során. A mentők sok esetben váratlanul hoztak sziilönöket, nőgyógyászati műtéti ellátást igénylő akut bajban lévő betegeket. Apám az éjszakai ügyelet vezetőjeként ezeket mindig felvette, különösen akkor tett így, ha az adott eset az orvosnövendékek oktatása szempontjából is tanulságot ígért. A klinika egyik vezetője ezt súlyosan kifogásolta, hogy adott esetben a VIP " betegek számára tartalékolt helyeket»veszélyeztette«. Az illető előszeretettel szorgoskodott a kormányzati vezetők, főtisztviselők családtagjai körül. (Az illető később - már súlyos betegen - kinevezést kapott a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti Klinikájára professzorként.) " - meséli Filep Antal. A sokadik eset után dr. Filep Aladár 1923-ban kilépett a budapesti szolgálatból és a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti, Nőgyógyászati Klinikáján vállalt gyakornoki, majd ta- res

4 156 Comm. de Hist. Art is Med (2017) nársegédi állást. Szintén fiától tudjuk, hogy a szegedi professzori kar - az adjunktusok és tanársegédekjelentős része nem különben - a Kolozsvárról áttelepült gárdából tevődött össze, akiket édesapja még az 1914 és 1916 közötti időszakból ismert, s akikkel beteg katonaként is érintkezésben állt. Kedvező volt számára az is, hogy Ferenc nevü öccse szintén orvosként a Szegedi Sebészeti Klinikára került, legidősebb húga pedig a közeli Hódmezővásárhelyen élt erdőmérnök férjével. Dr. Filep Ferencről el kell mondani, hogy Nagyszebenben született 1898-ban. Középiskoláit a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte, majd katonai szolgálatot teljesített. A Budapesti Tudományegyetemen 1922-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Több kitérő után a II. sz. Sebészeti Klinikára került és Kuzmin Pál professzor tanítványa lett ban itt szerezte meg mütőorvosi diplomáját, majd a Szegedi Sebészeti Klinikán tanársegéd lett. Később az ország különböző városaiban széleskörű sebészeti ismeretekre tett szert ben kinevezték a Körmendi Nagyközségi Kórház sebész-főorvosának és igazgatójának, mely tisztségeit 1968-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig viselte. Széles általános sebészi skálán mozgott, több műtétet ö végzett elsőként Vas megyében. Becslések szerint működése alatt kb műtétet vezetett; szakmai tapasztalatait rendszeresen publikálta. Megbecsülését jelzi, hogy a Nyugat-Dunántúli Sebész Szakcsoport 1958-ban elnökévé választotta, 1964-től pedig díszelnökként állt a szakmai szervezet élén. Maradandó érdemeket szerzett a kórházfejlesztés terén is. Egyik biográfusa Körmendjó szelleme" jelzővel tisztelte meg, akit méltán tartanak nyílván a település nagy fiai között. Körmenden hunyt el 1977-ben. Folytatva az idősebb testvér - Filep Aladár - életútját és munkásságát, Szegedre kerülése után mintegy két évvel újabb nem várt bonyodalmak adódtak. Ugyanis addigi szakmai főnökét - a szegedi szülészet professzorát - meghívták Budapestre klinikaigazgatónak. Ezt követően több éven át nem töltötték be a szegedi professzori állást, így negyedmagával (tanársegédek és adjunktusok) önállóan működtették a Szegedi Szülészeti Klinikát. Végül pályázatot írtak ki az üresen álló professzori állásra. Hosszú huzavona után azt a budapesti idős adjunktust nevezték ki professzornak, egyben klinikaigazgatónak (szegedi származására hivatkozva), aki miatt annak idején Filep doktor megvált a pesti klinikától, és Szegedre menekült". A súlyos beteg új professzor, klinikaigazgató folyamatosan szakmai segítségre szorult, ennek ellenére a korábbi rossz személyes viszonyát felújította fiatalabb kollégájával. A kari vezetés ugyan megkísérelte Filep Aladárt habilitálni, de ő az ellentétek miatt mielőbb igyekezett távozni Szegedről. A gazdasági világválság éveiben zárolták a közszolgálati státusokat, így az orvosi pályázatokat és kinevezéseket is. Majd csak 1934-től oldódott föl a létszámstop. A harmincas évei végén járó egyetemi tanársegéd november 3-án házasságot kötött Hódmezővásárhelyen; feleségül véve a nála tíz évvel fiatalabb Genersich Klárát, a vásárhelyi illetőségű dr. Genersich Antal leányát. Közös életüket még Szegeden kezdték egy klinika melletti albérleti szobában. Az 1935-ös esztendő jelentős változásokat hozott dr. Filep Aladár életében. Amint fentebb utaltunk rá, a nagy elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező klinikai tanársegéd személyi okok miatt évek óta elkívánkozott Szegedről. Kapóra jött számára, hogy Csongrád vármegye akkori székhelyén - Szentesen - működő vármegyei közkórház élére 1933 elején egy kiváló sebész-föorvos került dr. Bugyi István személyében, aki január eleji születésénél fogva közel egyidős volt Filep doktorral. A Budapestről hazahívott fia-

5 Labádi Lajos: 30 éve hunyt el Fi lep Aladár 157 tal igazgató-főorvos négyéves programot dolgozott ki a háború után igen elhanyagolt kórház korszerűsítésére. Ezek között szerepelt több új osztály létrehozása, a régebbiek bővítése. Az 1930 után szervezett Szülész-Nőgyógyász Osztály vezetésével átmenetileg dr. Horváth Árpád rendelőintézeti orvost bízták meg, aki azonban 1935 elején elvállalta a szomszédos Hódmezővásárhely szülészeti osztályának vezetését, ezért távozott Szentesről. A vármegyei közkórházban újonnan rendszeresített és kiírt osztályos főorvosi" állást dr. Fi lep Aladár nyerte el. Kinevezéséről dr. Farkas Béla főispán március 19-én kelt levelében értesítette dr. Csergő Károly alispánt, felkérve öt, hogy az érintettől mielőbb vegye ki a hivatali esküt, és intézkedjen illetményének szabályszerű megállapításáról és kiutalásáról. Ennek értelmében Filep doktor április 9-én letette a hivatali esküt az alispán előtt, s elfoglalta hivatalát. Az iíjú pár Szentesen először a Bartha János (ma Arany János u.) utca 6. sz. alatti házban lakott, az ún. városi bérházban" (a hajdani városi magtár szomszédságában), ahol később dr. Joó Béla, az ideg- és elmegyógyász főorvos lakott haláláig nyarán átköltöztek a Tóth József utca 13. sz. alatti lakásba, amelyet kezdetben béreltek, utóbb azonban sikerült megszerezniük a tulajdonjogát. Házasságukból három gyermekük született: Antal (1936), Klára (1937) és Aladár (1944). (Említést érdemel, hogy a jelenlegi háztulajdonosok - Tímár Ferenc és neje - a család iránti tiszteletből, továbbá hagyományápolásból emléktáblával jelölték meg az egykori Filep-házat".) Orvosi hivatásából következett elmélyült humanizmusa, szociális érzékenysége. Dokumentumok igazolják, hogy gyakran elégedetlen volt a korabeli szentesi társadalmi-, gazdasági- és kulturális környezetével. Fájdalmasan érzékelte az 1930-as évek szociális feszültségeit. Több kollégájával, kortársával együtt (Bugyi István, Havas Imre, Csergő Károly...) ismételten javaslatokat tettek a legszükségesebb reformokra, a földínség, az agrárproletár szegénység égető gondjainak a feloldására. Ezek a kezdeményezések a legfelső fórumokon rendre meghiúsultak. Többször előfordult, hogy sokgyermekes asszonyokat kellett mütenie, akik a kórházi kezelést és a bennfekvést nem merték vállalni, mert nem kaphattak családi, rokoni segítséget. Ilyenkor Filep doktor felesége főzött a beteg családnak. Erre utalva írja viszszaemlékezésében Antal nevű fia, hogy: Délidőben a nagyobb leányok jöttek a kifőzött ebédért. Ebből amolyan komaság alakult. Az egyik ilyen család tagjai szüleim elköltözése körül is segítettek a pakolásnál, rakodásnál. A kor viszonyait jellemzi, hogy az egyik ilyen súlyos betegséggel műtött asszony férje pályamunkás volt. Am a vasút személyzetpolitikai megjön tolás bői csak annyit foglalkoztatta évente, hogy ne kérhesse az állományba vételét. Végül édesapám Gerecz Elemér osztálymérnöknél interveniált, aki a hatgyermekes családfőt véglegesítette ". Egy másik történet szerint Filep doktor úr - az erdélyi gimnáziumok, kollégiumok ismeretében - roppant furcsállta, hogy a szegény sorsú családok fiai alig juthatnak ösztöndíjalapok, segélyek hiányában középiskolába, valamint hiányoznak a konviktusok. Szöllősy Géza szentesi gimnáziumigazgatóval és másokkal összefogtak, s már a háború előtt szerveztek segélyalapot. A német megszállás alatt - amikor a gimnázium hadikórházként működött - az akkor alig 8 éves Filep Antal kézbesítette édesapja leveleit a gimnáziumi igazgatói irodába, ami a középiskolából egyedül működött a német jelenlét ellenére. A kis Toncsi egyedül be tudott menni, mert az egyik hivatalsegéd gyermeke az osztálytársa volt. Utólag így írt erről a néprajztudós Filep Antal: Képszerűén rögzült bennem, hogy a román kiugrást követő valamelyik nap nagy talicskával beállított hozzánk Virágos Kiss barátunk, akkor talán hetedikes

6 158 Comm. de Hist. Art is Med (2017) Filep Aladár dr. szülész-nőgyógyász főorvos gimnazista, két hatalmas zsák lisztet gurított el a diákok konviktusa számára. " Fi lep Aladár Szentesre kerülve sem hagyta abba az egyetemi-klinikai időszakában elkezdett tudományos kutatómunkáját. Főbb kutatási területei: a méhlepény-leválasztás indikációi és kivitelének helyes módja; a nőgyógyászati rákok gyógyítása és egyéb vonatkozásai; lumbál-anesztézia a szülészet-nőgyógyászatban, különös tekintettel a császármetszésre; a hüvelyi méhkiirtás technikájának módosítása. Tudományos eredményeiről rendszeresen előadásokat tartott szaktudományi fórumokon, orvosi kongresszusokon; tanulmányokat, értekezéseket jelentetett meg a hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Néhány probléma végleges, korszerű mütéttani megoldását neki köszönheti a szakma, amit az orvosi világirodalom összefoglalói is elismernek (lásd: a Stöckel-féle nőgyógyászati kézikönyv névmutatóját). Említést érdemel, hogy mütéttani közleményeit Drahos István ( ), Szentesen élő grafikusművész színes rajzaival illusztrálta. (A jeles művésszel baráti kapcsolatban állt, amelyet jelez az is, hogy a nemzetközi hírű Drahos exlibris metszettel ajándékozta meg orvosdoktor barátját.) Tudományos, szakmódszertani eredményeit a Szegedi Orvosi Kar azzal ismerte el, hogy 1946-ban habilitálták, s címzetes egyetemi magántanárként között ő oktatta a nőgyógyászati patológia című tárgyat a szegedi egyetemen. Többször járt tanulmányúton Ausztriában és Németországban. Szentesi működése idején Bugyi professzor kezdeményezésére a kórház Tüdőbeteg Osztályának fejlesztési programjába felvették a TBC-s betegek sebészeti részlegének kialakítását. Ennek nyomán - Filep Aladár javaslatára - a TBC-vel fertőzött szülő nők számára önálló szülészeti osztályt is szerveztek, amely akkoriban egyedülállónak számított az országban től a szentesi kórház az egész magyar nyelvterületről fogadta és ellátta a TBC-s szülő nőket. Az egyedi osztály vezetésével dr. Bagoly Pált, Filep Aladár neveltjét" bízták meg. Ez a gyógyászati részleg az 1960-as évek végéig, amíg gyakori volt a tuberkulózis (gümőkór), nagyon fontos intézménynek bizonyult. (1968-ban átalakult II. szülészetté, nem lévén több tüdőbeteg anya, majd 1976-ban - Bagoly doktor távozása után - beolvadt a nagy szülészeti osztályba.) Bugyi István távollétében, 1945 elején átmenetileg Filep Aladárt nevezték ki a szentesi megyei közkórház igazgatójává. Ebben a minőségében szorgalmazta egy Gyermekosztály létesítését, hogy a súlyosabb betegeket se kelljen a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikájára

7 Labádi Lajos: 30 éve hunyt el Fi lep Aladár 159 szállítani. Anyagiak hiányában új szárny építésére nem gondolhatott, ezért ideiglenesen a kórházkert telkének délkeleti részén egy földszintes épületet alakítottak át Gyermekosztálynak. Szintén ö szervezte meg a háborúban elpusztult, teljesen kiürített Tüdőosztály újbóli felszerelését. (Ezt az akkori külügy egyik erdélyi születésü államtitkára, régi ismerőse segítette. Svájcból szereztek devizatámogatást.) 1947-ig tartó kórházigazgatói megbízatásának talán legmaradandóbb alkotása a Gyermekosztály megszervezése volt, amely 1952-től már önálló Gyermekkórházként működött a Kossuth utca 8. szám alatti egykori bérpalota emeleti részén. Rövid igazgatói megbízatása idején is tovább vezette a Szülészeti-Nögyógyászati Osztályt, amellett tanított a szegedi egyetemen ben nagy átcsoportosításokra kerül sor a szentesi kórházban. Mivel a régi nagy" szülészet kinőtte régi otthonát, új pavilonba költözött, ahol Filep Aladár tervei szerint modern mütő-traktust, szülőszobát, nőgyógyászati részleget és kezelöt alakítottak ki, korszerű újszülött osztállyal. A bővítésre szükség is volt, mert a kórházi szülések száma egyre inkább nőtt, hisz a városi bábák működését 1953-ban megszüntették és státusukat a kórházhoz csatolták. Filep Antal leírásából tudjuk, miszerint az 1950-es években roppant nagy csalódást okozott édesapjának, hogy az úgynevezett Ratkó-korszak ( ) után, a terhesség-megszakítás teljes liberalizálásánál figyelmen kívül hagyták szakmai észrevételeit és javaslatait. Amint a köztörténelemből ismert, az emlegetett korszak Ratkó Anna egészségügyi miniszterről kapta a nevét, aki között viselte tisztségét. Hivatali ideje alatt-a II. világháborús emberveszteség pótlására - széleskörű hatósági kampány zajlott az abortusztilalom szigorú betartatására, valamint a gyermektelenségi adó bevezetésére. Az ezekkel kapcsolatos rendeletek előírták a terhes nők kötelező regisztrációját (amivel a tiltott magzatelhajtásokat kívánták megakadályozni), valamint azt, hogy a gyermektelen hajadonok, nőtlenek és házasok, akik elmúltak 24 évesek és önálló keresetük volt, gyermektelenségi adó címén jövedelmük 4%-át kötelesek befizetni. A szigorú hatósági intézkedések következtében kimutathatóan nőtt a születések száma. A terhesség-megszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az évi forradalom után törölték el. Ezt követően lehetővé vált az Abortusz Bizottság által jóvá nem hagyott terhesség megszakítása is. A későbbiekben a születésszám jelentősen csökkent, amelyet különböző népesedéspolitikai eszközökkel - gyermekgondozási segély (GYES, 1967), gyermekgondozási díj (GYED, 1973) - igyekeztek javítani a mutatókon. Filep Aladár szakmai megfontolásból figyelmeztette az akkori illetékeseket arra, hogy az abortusztilalom teljes feloldása következtében demográfiai erózió indul el, ami utóbb súlyos társadalmi és gazdasági gondokat fog okozni! Észrevételeit már 1956 előtt megtette, eredménytelenül! Baljóslatú véleményét újabb beadványokban megfogalmazta az 1957 utáni miniszteriális és politikai vezetésnek. Előrejelzéseit következetesen válasz nélkül hagyták! Ezt szó nélkül tudomásul vetette, noha bántotta szakmai önérzetét. Már régen nyugdíjas volt, Budapesten lakott, amikor Kádár János pártfőtitkár egy beszédében foglakozott a már jelentkező negatív következményekkel. Ebben volt egy megjegyzése, miszerint a szakemberektől nem jött időben kellő észrevétel, tanács! Ez édesapámat végtelenül bántotta. Úgy ítélte meg, hogy az apparátus nyilván elsüllyesztette az»időszerütlen«különvéleményt!" - olvasható fia visszaemlékezésében. Filep doktor 1966-ban - 70 éves korában - kérte nyugdíjaztatását; ténylegesen 1967 elején vonult nyugalomba. Ünnepélyes keretek közt búcsúztatták, mint a kórház egyik legrégeb-

8 160 Comm. de Hist. Art is Med (2017) bi osztályvezető főorvosát, egyben a Szakszervezeti Bizottság elnökét. (Utóda 1967-től dr. Kiss Gyula lett, aki Kecskemétről érkezett Szentesre, de közel 10 év után Szentendrére távozott. Az összevont szülészeti osztály vezetését pedig a Szegedről jött dr. Veszelovszkv Iván vette át.) Nyugdíjasként 1969-ig kisegítőként továbbra is részt vett az SZTK szakrendelőjének munkájában. Ekkor felesége betegsége miatt Budapestre költöztek, de még itt sem hagyott fel szakmájával. Eveken át helyettesítéseket vállalt a szakrendelőkben a Vízivárostól Újpestig, és bekapcsolódott a helyi orvosi szaktestületek munkájába is. Budapesten hunyt el április 20-án, életének 91. esztendejében. Gyászjelentésében a következő tömör jellemzés olvasható: Egész életét az orvoslás, a tudományos munka és népe feltétlen szolgálata töltötte ki. Nemzedékek sorát segítette világra, asszonyok ezreit gyógyította. Tevékenységével, emberségével példát adott a nyomában járóknak!" Hamvasztás előtti búcsúztatására május 6-án délután került sor a Farkasréti temető ravatalozójában az unitárius egyház szertartása szerint. Urnáját május 29-én helyezték el a Farkasréti temető 8/A táblája I. sorában, édesanyja sírjában. Főbb munkái: Ritkább daganatos esetek. In.: Rigler Gusztáv Emlékkönyv (Szeged, 1926). - A gerincvelő-érzéstelenítés a szülészetben és a nőgyógyászatban. Orvosképzés, A scopolamin új alkalmazási módja a szülészetben és nőgyógyászatban. Magyar Nőorvosok Lapja, A vérpótlás méhen kívüli terhességgel kapcsolatos hasüri vérzéseknél. Magyar Nőorvosok Lapja, A műtét utáni tetanusról. Magyar Nőorvosok Lapja, Császármetszés gerincvelő-érzéstelenítéssel. Magyar Nőorvosok Lapja, Ein Beitrag zur Technik der vaginalen Totalextirpation des Uterus. Zentralblatt jiir Gynakologie, 1972.

9 Labádi Lajos: 30 éve hunyt el Fi lep Aladár 161 IRODALOM CENTENÁRIUM - A Szentesi Kórház 100 éves jubileumi emlékkönyve (Szerk.: Bugyi István) Szentes, , 53., FILEP Antal: Feljegyzések Filep Aladár életéről. Bp (Kézirat) 7 p.; KOVÁCS Béláné: Dr. Remetei Filep Ferenc. Körmend Faludi Ferenc Városi Könyvtár. Körmendi Életrajzi Bibliográfiák IV LABÁDI Lajos: 120 éve született dr. Filep Aladár igazgató-főorvos, egyetemi magántanár. Szentesi Élet, szept LABÁDI Lajos: Dr. Bugyi István. In.: Szentes város díszpolgárai IHSl Szentes, MNL Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára = CSML SZL: Különkezelt Alispáni Személyi iratok (XV. 42.): 2436, 2443, 2930/1935.; Csongrád megye főispánjának iratai: 380/1935.; Gyászjelentések Levéltári Gyűjteménye (XV. 44.); Fotótár (XV. 51.) NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal Pest, IV: 174. Révai Új Lexikona XVI. k. Szekszárd, (= Ratkó Anna; Ratkó-korszak); SZÉLL Kálmán: Egy jelentős orvosi életmű Körmendről (Dr. Remetei Filep Ferenc ( ) igazgató, sebész-főorvos) Vasi Szemle, 2001/6. sz. Új Magyar Életrajzi Lexikon II. (Főszerk.: Markó László) Bp LAJOS LABÁDI MA emeritus director of archives H-6600 Szentes, Bocskai u. 6. III/7. ZUSAMMENFASSUNG Die Tatigkeit des hervorrangenden Arztes, Aladár Filep wird von dem Artikel dargestellt. Der bedeutende Gebutshelfer, Gynakologe, der auch sein Wissen auch Universitatsprofessor bewiesen hat, wurde im Siebenbürgen geboren, war aber der wichtigster Teil seiner Arbeit mit der Stadt Szentes verbunden. Der Verfasser des Artikels würdigt Fileps Tátigkeit aufgrund Archivdokumenten, Familienkorrespondenz und persönlicher Erinnerungen.