A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, C(2017) 8414 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! európai polgári kezdeményezésről (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles) HU HU

2 1. BEVEZETÉS Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy legalább egymillió uniós polgár, akik egyben jelentős számú tagállamot képviselnek, kezdeményezhetik, hogy az Európai Bizottság hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. A Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! a negyedik olyan európai polgári kezdeményezés, amely megfelel a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( az EPK rendelet ) 1 foglalt követelményeknek. A szervezők hivatalosan október 6-án nyújtották be a kezdeményezést a Bizottságnak. Addig a napig 22 tagállamból összesen támogató nyilatkozatot ellenőriztek és hitelesítettek a nemzeti hatóságok. A kezdeményezés felkéri a Bizottságot, hogy a következőket javasolja az uniós tagállamoknak: 1. tiltsák be a glifozáttartalmú gyomirtó szereket. Az ezekkel a szerekkel való érintkezést már összefüggésbe hozták a rák kialakulásával az emberi szervezetben, és kimutatták, hogy a szereknek való kitettség az ökoszisztémák pusztulásához vezet; 2. biztosítsák, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek; 3. egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében határozzanak meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használata tekintetében. A kezdeményezést az Európai Unióról szóló szerződés szabályai szerint kell figyelembe venni, ideértve különösen a hatáskör-átruházás, az arányosság és a szubszidiaritás elvét. A Bizottság október 23-án fogadta a szervezőket november 20-án a szervezők lehetőséget kaptak arra, hogy kezdeményezésüket az Európai Parlamentben megtartott közmeghallgatáson ismertessék. Az I. melléklet további tájékoztatást nyújt a polgári kezdeményezés eljárási szempontjairól. Az EPK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint e közlemény összefoglalja a Bizottság polgári kezdeményezésről alkotott jogi és politikai következtetéseit, az esetlegesen megtenni kívánt lépéseket és ezek okait. 1 HL L 65., , 1. o. 1

3 2. JELENLEGI HELYZET A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK UNIÓS PIACON VALÓ FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS ELJÁRÁSOK 2.1. A hatóanyagok jóváhagyása és a növényvédő szerek engedélyezése az Unióban Az uniós szabályok különbséget tesznek a hatóanyagok (például glifozát) és a növényvédő szerek között. A hatóanyagok a növényvédő szerek azon összetevői, amelyek a káros szervezetek (az úgynevezett kártevők, például rovarok, gombák és gyomnövények) vagy a növénybetegségek korlátozására szolgálnak. A növényvédő szerek amelyekre gyakran peszticidekként hivatkoznak (pl. rovarölő szerek, gombaölő szerek, gyomirtók) olyan keverékek, amelyekben egy vagy több hatóanyag és más összetevők (úgynevezett segédanyagok) találhatók. A növényvédő szerek egységes uniós piacon történő forgalomba hozatalának jogi keretét a növényvédő szerekről szóló rendelet 2 határozza meg. Mivel a növényvédő szerek (káros vagy nemkívánatos) élő szervezetek elleni használatra vannak tervezve, az uniós piacon való forgalomba hozatalukra szigorú szabályok érvényesek annak biztosítása érdekében, hogy minden intézkedés megtörténjen az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt potenciális káros hatások elkerülése érdekében. Míg a hatóanyagok jóváhagyása uniós szinten történik, addig a növényvédő szereket az egyes tagállamok nemzeti hatóságai engedélyezik az adott tagállamra jellemző mezőgazdasági és környezeti feltételek figyelembevételével. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., , 1. o.). 2

4 A hatóanyagok jóváhagyási folyamata a következő: 1. X vállalat Y hatóanyag jóváhagyása iránti kérelmet nyújt be valamelyik tagállamban (meghosszabbítás/felülvizsgálat esetén a tagállam nem választható meg szabadon, annak kijelölését a Bizottság végzi). Ez a tagállam a továbbiakban referens tagállam megbízást kap a hatóanyag előzetes tudományos és műszaki értékelésének elvégzésére. 2. A referens tagállam elkészíti, majd a kockázatértékelést végző Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) elküldi az Y hatóanyagra vonatkozó értékelő jelentését. 3. Más uniós tagállamokkal konzultálva az EFSA elvégzi az értékelő jelentés szakmai vizsgálatát, majd következtetéseit megküldi az Európai Bizottságnak. 4. A kockázatkezelésért felelős Európai Bizottság az EFSA felülvizsgálata alapján javaslatot tesz az Y hatóanyag jóváhagyására, illetőleg jóváhagyásának megtagadására. 5. Egy valamennyi uniós ország képviselőit tömörítő szabályozási bizottság szavaz a Bizottság Y hatóanyagra vonatkozó javaslatáról (további információ a komitológiai eljárásról: FAQ.FAQ&CLX=hu). 6. Miután a szabályozási bizottság véleményt nyilvánított, a Bizottság rendeletet fogad el és tesz közzé az Y hatóanyag jóváhagyásáról vagy jóváhagyásának megtagadásáról. Ezen uniós szabályok kialakításának és alkalmazásának, valamint üzleti megfontolásoknak köszönhetően az elmúlt 25 évben mintegy 50 %-kal csökkent a növényvédő szerekben való használatra jóváhagyott hatóanyagok száma. 3

5 A növényvédő szerek engedélyezési folyamata a következő: 7. Egy hatóanyag uniós szintű jóváhagyását követően a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket az egyes tagállamok nemzeti hatóságai engedélyezhetik. 9. Az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy mezőgazdasági és környezeti körülményeik alapján a tagállamok megtagadják vagy korlátozzák területükön a növényvédő szerek használatát. Egyes tagállamok például nem teszik lehetővé az ilyen szerek használatát a gabonafélék betakarítása előtt, vagy lakossági fogyasztók számára. 10. A tagállamok kötelesek az engedélyezett növényvédő szerek címke szerinti helyes használatát betartatni. A Bizottság ellenőrzések lefolytatásával, a hiányosságok nyomon követésével és az ellenőrzésekről szóló valamennyi jelentés közzétételével ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását a tagállamokban. A Bizottság rendszeresen értékeli, hogy az alkalmazandó szabályozási keret még mindig a célnak megfelelő-e a REFIT program alapján 3. Jelenleg végzi a növényvédő szerekről szóló rendelet értékelését, melynek keretében konzultáció zajlik az érdekelt felekkel és a lakossággal 4. A REFIT-értékelés eredményéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak várhatóan 2019 elején benyújtandó jelentés számol be. Ezenkívül annak biztosítása érdekében, hogy a döntéshozatal a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján történjen, a Bizottság tudományos tanácsadási További információk a következő weboldalon találhatók: 4

6 mechanizmusának keretében jelenleg folyik a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó eljárás véleményezése. A vélemény kiadására várhatóan 2018 nyara előtt sor kerül A növényvédő szerek fenntartható használata A növényvédő szerekre vonatkozó jelenlegi uniós szabályok garantálják azt, hogy csak biztonságos és biztonságosan használható hatóanyagok és növényvédő szerek kapjanak jóváhagyást az Unióban. Emellett előmozdítják az alacsony kockázatú hatóanyagok és a nem vegyi alternatívák használatát, valamint előírják a növényvédő szerek fenntartható használatát biztosító intézkedések meghozatalát. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 5 keretet biztosít a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentéséhez, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések és technikák, például a peszticidek nem vegyi alternatíváinak előmozdításához. Az integrált növényvédelem olyan különböző technikákat ötvöző integrált megközelítés, amelyek célja az, hogy a növényvédő szerek és más beavatkozási módok alkalmazását gazdaságilag és ökológiailag indokolt szinten tartsák. A kártevőknek való kitettség szoros figyelemmel kísérése alapján a vegyi módszerekkel szemben előnyben kell részesíteni a fenntartható biológiai, fizikai és más nem vegyi módszereket, ha megfelelő növényvédelmet biztosítanak. A tagállamok nemzeti cselekvési terveikben leírást adnak arról, hogy miként hajtják végre az irányelvet. E tervekben mennyiségi célokat, célértékeket, intézkedéseket és ütemterveket kell megállapítani a peszticidhasználat kockázatainak és hatásainak csökkentésére. Az irányelv olyan egyedi intézkedéseket határoz meg, amelyeket a helyes végrehajtás érdekében a tagállamok kötelesek a terveikben szerepeltetni. A fő intézkedések a következőkre vonatkoznak: a felhasználók, tanácsadók és forgalmazók képzése, a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata, a légi permetezés tilalma, a peszticidhasználat korlátozása az érzékeny területeken, valamint tájékoztatás a peszticidek kockázatairól, tudatosítás. A közös agrárpolitika jelenleg olyan intézkedéseken keresztül támogatja a fenntartható használatról szóló irányelv végrehajtását, mint a mezőgazdasági tanácsadó rendszerek (ezek célja a mezőgazdasági termelők támogatása az integrált növényvédelem megvalósításában), a vidékfejlesztési politika és az ökológiai gazdálkodás előmozdítása. 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., , 71. o.). 5

7 Emellett a különböző uniós kutatási és innovációs programok, mint például az EIP- AGRI 6 és a Horizont előmozdítják a fenntartható növényvédelem innovációinak fejlesztését és elterjedését a gazdaságokban októberében az Európai Bizottság elfogadott egy, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentést 8, továbbá összefoglaló jelentést 9 tett közzé az irányelv végrehajtása terén elért haladásról, amelyek alapján az intézkedések végrehajtása továbbra is hiányos, mivel egyes tagállamok aktívabbak voltak, mint mások. További előrelépésre van szükség, különösen az integrált növényvédelemben rendelkezésre álló összes eszköz használatát illetően. A teljesség és a hatásterület szempontjából továbbra is nagyon eltérnek egymástól a nemzeti tervek, amelyek felülvizsgálatát jelenleg végzi a legtöbb tagállam. Elismerve az általuk bevezetett kiterjedt intézkedéseket, a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy terveiket jelentős mértékben javítsák az irányelv összes elemének lefedése, illetve pontosabb és mérhetőbb célok kitűzése érdekében. Minderre a munkacsoportban zajló viták keretében és az egyes tagállamok részére az esetükben feltárt hiányosságokról írásban tett észrevételek formájában került sor. A tagállamokkal szemben az volt az elvárás, hogy az integrált növényvédelem elveit előíró és kiértékelhető kritériumok formájában fogalmazzák meg. Miközben számos intézkedés történik az integrált növényvédelem használatának előmozdítására, ez nem feltétlenül biztosítja az adott integrált növényvédelmi technikák tényleges megvalósítását a hivatásos felhasználók részéről. 3. AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS KERETÉBEN MEGFOGALMAZOTT KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE Az Európai Bizottság alaposan megvizsgálta az európai polgári kezdeményezés keretében benyújtott követeléseket, és az alábbi értékelést fogalmazta meg A kezdeményezés 1. célkitűzése: Tiltsák be a glifozáttartalmú gyomirtó szereket. Az ezekkel a szerekkel való érintkezést már összefüggésbe hozták a rák kialakulásával az emberi szervezetben, és kimutatták, hogy a szereknek való kitettség az ökoszisztémák pusztulásához vezet. A glifozátot 10 tartalmazó növényvédő szereket gyomirtó szerekként használják, elsősorban a mezőgazdasági keretek között termesztett növényekkel versengő nemkívánatos növények ( gyomok ) elpusztítása vagy az egyéb okok miatt problémás növények visszaszorítása céljából (pl. vasúti síneken, ahol a pálya biztonsága miatt elengedhetetlen a gyomok eltávolítása), de nem hivatásos felhasználók is alkalmazzák. A mezőgazdaságban rendszerint a kultúrnövények elvetése előtt történik meg a kijuttatásuk, hogy a versengő növények elpusztításával segítsék a kultúrnövények növekedését. Ez megszünteti vagy minimálisra csökkenti az igényt a mechanikai gyomirtásra és kismértékű talajművelésre alapozott gazdálkodás esetén a szántásra 11, amivel N-(foszfonometil)-glicin (C 3 H 8 NO 5 P). A kismértékű talajművelésre alapozott gazdálkodás olyan gyakorlat, amely a termőréteg megóvása érdekében minimálisra csökkenti a talaj bolygatását. Ez növeli a talaj víztartó képességét, illetve a 6

8 csökkenthető a talajerózió és a szén-dioxid-kibocsátás mértéke. A glifozátot kisebb mértékben betakarítás előtti kezeléshez is használják bizonyos gyomtípusok visszaszorítása vagy a növényi növekedés és érés szabályozásán keresztül a betakarítás megkönnyítése érdekében. A vonatkozó uniós jogszabályok bevezetését követően a glifozát használata (a növényvédő szerekről szóló, jelenleg hatályos rendelettel hatályon kívül helyezett és felváltott) 91/414/EGK irányelv 12 szerinti első tudományos felülvizsgálata után, július 1-jén került jóváhagyásra. Ezt megelőzően a nemzeti szabályokkal összhangban forgalmazták a tagállamokban és 2017 között a glifozát egy frissített tudományos értékelés tárgyát képezte annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is teljesíti-e az uniós szabályok biztonsági kritériumait Az emberi egészségre gyakorolt hatások A glifozát hatóanyag értékelésére a 2.1. szakaszban ismertetett eljárásnak megfelelően került sor. Minden rendelkezésre álló adatot és információt átfogó és átlátható módon értékelt a referens tagállam (Németország), továbbá szakmai vizsgálatnak vetett alá az összes többi uniós tagállam és az EFSA. A referens tagállam által végzett értékelésről tartott nyilvános konzultáció 13 lehetővé tette a polgárok és más érdekelt felek számára, hogy hangot adjanak aggályaiknak, illetve megoszthassák álláspontjukat és további információkkal szolgáljanak márciusában a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC, az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége) közzétette glifozátról szóló monográfiáját 14, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatású anyagok közé kell sorolni. Következésképpen az uniós szakmai vizsgálat során a Bizottság azzal a kéréssel fordult az EFSA-hoz, hogy vegye figyelembe az IARC monográfiáját annak biztosítása érdekében, hogy a következtetéseihez 15 minden lényeges információ az EFSA rendelkezésére álljon. A szakmai vizsgálat folyamata részletes szakértői vitát is tartalmazott a glifozát esetleges genotoxikus és rákkeltő hatásairól és más kérdésekről, továbbá a járványügyi adatokat is figyelembe vette. Minden értékelést és szakmai vizsgálati dokumentációt, ideértve a háttérdokumentumokat is, közzétettek az EFSA honapján 16. A rákkeltő hatás értékelését illetően az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát valószínűleg nem jelent karcinogén veszélyt az emberre. Tekintettel az EFSA és benne található szerves anyagok és tápanyagok mennyiségét. Ez a gyakorlat biztosítja az új növények jobb növekedését és segíti a talajerózió csökkentését. 12 A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., , 1. o.) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate (A glifozát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetések). EFSA Journal 2015;13(11):4302, 107 pp. doi: /j.efsa Lásd még:

9 az IARC közötti nézetkülönbségre, a Bizottság úgy határozott 17, hogy meghosszabbítja a hatóanyag jóváhagyásának érvényességét attól az időponttól számított 6 hónapig, amikor kézhez kapja az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának a glifozát karcinogenitására vonatkozó harmonizált osztályozással kapcsolatban kialakított véleményét. Az uniós jog 18 értelmében az ECHA kockázatértékelési bizottságának a feladata az anyagok harmonizált osztályozásáról szóló javaslatok tudományos értékelése március 15-én az ECHA kockázatértékelési bizottsága konszenzussal arra a megállapításra jutott, hogy a glifozát rákkeltő anyagként történő besorolása nem indokolt, majd június 15-én véleményét megküldte a Bizottságnak. Az ECHA azt is megállapította, hogy a glifozát nem sorolható be a mutagén és a reprodukciót károsító anyagok közé. Ugyanerre a következtetésre jutott az EFSA is, amelyet valamennyi tagállam illetékes hatóságának szakértői támogattak. Ezzel a következtetéssel más nemzeti (Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland) és nemzetközi testületek (a peszticid-szermaradványokról szóló FAO/WHO közös szakértői értekezlet [JMPR]) is egyetértettek. Tehát egyedül az IARC értékelése jutott arra a megállapításra, hogy a glifozát emberre valószínűleg rákkeltő hatású. Az IARC ezen eltérő véleményét amint azt a Bizottság tudományos tanácsadási mechanizmusa által készített magyarázó feljegyzés 19 is kiemelte többek között a következők indokolják: az IARC mind a glifozát (hatóanyag), mind a glifozáttartalmú növényvédő szerek vizsgálatát elvégezte. Az uniós értékelés viszont csak a glifozáttal foglalkozott, mivel a területükön forgalmazott összes növényvédő szer értékelése a tagállamok feladata 20. Emellett az IARC csak a megjelent tanulmányokat vette figyelembe, míg az uniós értékelés a kérelmezők által dokumentációjuk részeként benyújtott nem nyilvános tanulmányokat is figyelembe vette, amint azt a lenti pontban kifejtjük. Összességében tehát az uniós értékelés az IARC által nem vizsgált egyéb bizonyítékokat, így további kulcsfontosságú tanulmányokat is figyelembe vett 21. Főleg ezek a különbségek magyarázzák azt, hogy az EFSA és az IARC értékelésében miért estek latba eltérő súllyal a rendelkezésre álló adatok. Az uniós értékelés minőségével és megbízhatóságával kapcsolatban nyilvánosan megfogalmazott aggályokat és állításokat a Bizottság kérésére az ECHA, az EFSA és a referens tagállamban a glifozát értékeléséért felelős Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) minden esetben kivizsgálta. E szervek minden esetben azt állapították meg, hogy az aggályok és az állítások alaptalanok 22, A Bizottság (EU) 2016/1056 végrehajtási rendelete (2016. június 29.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyása érvényességének meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 173., , o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., , 1. o.). A növényvédő szerekben használt glifozát szabályozói értékelését szolgáló tudományos szakvéleményhez készült magyarázó feljegyzés. Meg kell azonban jegyezni, hogy a növényvédő szerekről szóló rendelet 29. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság bármikor felülvizsgálhatja a növényvédő szerekben használt segédanyagokat. Az (EU) 2016/1313 bizottsági végrehajtási rendelet megtiltotta a veszélyes polietoxilált faggyúamin segédanyag glifozáttartalmú termékekben való használatát. Az EFSA 2015-ben kiadott egy tájékoztatót, amelyben vázolja az IARC és az EFSA értékelései (pl. a felhasznált adathalmazok, amelyeket az adott ügynökségre vonatkozó szabályok határoznak meg) és eredményei közötti különbségeket. 12en.pdf. 8

10 Az ökoszisztémákra gyakorolt hatás Az uniós felülvizsgálat során figyelembe vették a talaj, a víz és a levegő becsült glifozátszintjeit, és teljes körű kockázatértékelést végeztek a nem célszervezetekre (például: madarak, emlősök, rovarok) vonatkozóan. Az uniós értékelés nem talált arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a glifozát az engedélyezés feltételeinek és a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő használat mellett az ökoszisztéma pusztulását okozná. Mindazonáltal, mivel a glifozát tervezett felhasználása és ugyanez vonatkozik más gyomirtó szerekre is a versengő növények elpusztítását célozza, előfordulhat a táplálékhálózatok 24 befolyásolása. A glifozáttartalmú növényvédő szerek engedélyeinek kiadásakor ezért a tagállamok figyelembe veszik és szükség esetén kötelezővé teszik a mezőgazdasági gyakorlatokhoz és a területi viszonyokhoz kapcsolódó ilyen kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket (pl. permetezésmentes övezetek, permetsodródást csökkentő technológia 25 ). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11. cikke értelmében a környezet, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme az uniós joganyag egyik sarokköve, melyet az ágazati szakpolitikákba, köztük a közös agrárpolitikába is be kell építeni 26. A tagállamoknak ezt figyelembe kell venniük a növényvédő szerek engedélyeinek megadásakor. Megjegyzendő továbbá, hogy a rendelkezésre álló és a glifozátéval azonos hatásra képes vegyi alternatívák közül sok nagyobb kockázatot jelent. A glifozátnak léteznek nem vegyi alternatívái is, bár ezeknek vannak bizonyos korlátai, és nem mindig jelentenek jobb megoldást Következtetés Az anyagok például a glifozát jóváhagyása vagy jóváhagyásának megtagadása a növényvédő szerekről szóló rendelet alapján a Bizottság végrehajtási hatáskörébe tartozik. Az összes rendelkezésre álló információ mélyreható vizsgálata alapján jelenleg semmi nem indokolja a glifozátra vonatkozó uniós tudományos értékelések és következtetések megkérdőjelezését. Ennek alapján, és mivel a glifozát EFSA által elvégzett tudományos értékelése az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre gyakorolt hatásokat nézve kedvező véleménnyel zárult, a Bizottság 2017 novemberében az anyag jóváhagyásának 5 éves meghosszabbításáról szóló végrehajtási rendeletre irányuló javaslatot terjesztett a tagállamok elé november 27-én a tagállamok minősített többséggel elfogadták a végrehajtási rendelet tervezetét, amelyet a Bizottság végül december 12-én fogadott el. Ez a meghosszabbítási időszak az uniós szabályozás szerinti legfeljebb 15 évnél lényegesen rövidebb, de a megfelelő meghosszabbítási időszak meghatározásakor a Bizottság figyelembe vette az Európai Parlament véleményét és más indokolt tényezőket is. Számolt például a gyors tudományos és technológiai fejlemények jövőbeli lehetőségével: bár a glifozát hatóanyagról már most is nagy mennyiségű információ áll rendelkezésre, az egyéb A táplálékhálózatok az élelmiszerláncok olyan természetes kapcsolódásai, amelyek együtt hálózatot alkotnak és az adott ökoszisztéma valós táplálkozási viszonyait képezik le. 25 A permetsodródást csökkentő technológia olyan eszközöket/rendszereket/technológiákat jelent, amelyeknél tudományosan bizonyított, hogy a kijuttatás során csökkentik a növényvédő szerek elsodródását és így azok környezetre gyakorolt hatását. A permetezőkre különleges fúvókák szerelhetők annak érdekében, hogy a permetsugár lefelé irányuljon, megelőzve ezzel a permet elsodródását és nem kívánt területeken való lerakódását

11 hatóanyagokhoz képest mégis kivételesen gyorsan kerülnek nyilvánosságra újabb információk a glifozátról, ezért az egyéb anyagokkal szemben elsőbbséget kell biztosítani a glifozát ismételt értékeléséhez. Emellett a Bizottság elismerte, hogy a glifozátról komoly vita folyik a közszférában, amit a jelen polgári kezdeményezés és a kérdésre vonatkozóan az Európai Parlament által elfogadott két állásfoglalás is jelez 27. Ki kell emelni azt is, hogy a Bizottság bármikor felülvizsgálhatja a glifozát jóváhagyását, amennyiben új tudományos bizonyítékok merülnek fel arra nézve, hogy az anyag már nem felel meg a növényvédő szerekről szóló rendelet szerinti jóváhagyási kritériumoknak. Ugyanezen okból kifolyólag a Bizottságnak nincs alapja arra, hogy a társjogalkotóknak javaslatot nyújtson be a glifozát betiltásáról 28. A tagállamok azonban kötelesek értékelni a glifozáttartalmú növényvédő szerek valamennyi engedélyét, és dönthetnek úgy, hogy egyesekre vagy az összesre vonatkozóan korlátozásokat vagy tilalmat vezetnek be, amennyiben a területükön fennálló viszonyokkal kapcsolatos bizonyítékok alapján ez indokolt A kezdeményezés 2. célkitűzése: Biztosítsák, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek A tudományos értékeléshez használt tanulmányokhoz kapcsolódó átláthatóság Az iparág által a hatóanyagok és növényvédő szerek értékeléséhez benyújtandó tanulmányokat és egyéb információkat ( adatszolgáltatási követelmények ) meghatározó szabályozás 29,30 a műszaki és tudományos fejlődés fényében rendszeresen frissítésre kerül. A tanulmányoknak meg kell felelniük a nemzetközileg elismert protokolloknak (pl. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet OECD által kidolgozott vizsgálati iránymutatásoknak) és a helyes laboratóriumi gyakorlat 31 (GLP, a kutatást végző laboratóriumok és szervezetek irányítási és minőség-ellenőrzési rendszere) szabványosított alapelveinek 32. Az ilyen tanulmányokat lebonyolító A glifozát jóváhagyásának meghosszabbítási folyamatáról, a Bizottság végrehajtási rendeletének tervezetéről és a tagállamokkal folytatott megbeszélésekről részletes információk találhatók a Bizottság által kifejezetten a glifozátnak szentelt weboldalon: Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése szerint egy európai polgári kezdeményezés nem kérheti jogi aktus például egy hatóanyag jóváhagyása meghosszabbításának megtagadásáról szóló bizottsági végrehajtási rendelet elfogadását a Bizottságtól; csak azt, hogy a Bizottság nyújtson be jogi aktusra irányuló javaslatot. A Bizottság 283/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., , 1. o.). A Bizottság 284/2013/EU rendelete (2013. március 1.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények meghatározásáról (HL L 93., , 85. o.). A GLP alapelveit a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésről szóló 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv határozza meg (HL L 50., , 44. o.). 10

12 vizsgálólétesítményeket rendszeresen ellenőrzik a nemzeti felügyeleti hatóságok, kétely esetén pedig e hatóságok egyedi ellenőrzéseket is végezhetnek 33. A hatóanyagra vonatkozóan a kérelmezőknek szakmailag lektorált, nyilvánosan hozzáférhető szakirodalmat kell csatolniuk a dokumentációhoz. Ez a rendszer biztosítja a következetes és szigorú tudományos értékeléseket (mindig szükség van a biztonsági tanulmányok bizonyos csoportjára), a kiegyensúlyozott és tudományosan megalapozott következtetések érdekében figyelembe véve az összes rendelkezésre álló információt. A kockázatelemzők ezért az információkat különböző forrásokból, tehát nem csak a termékét forgalomba hozni kívánó vállalattól kapják. A kérelmezők által benyújtott adatcsomagok, valamint a tagállamok és az EFSA által végzett értékelés jelentős része már most is nyilvánosan is elérhető. Ez magában foglalja az összefoglaló dokumentációt, a referens tagállam értékelő jelentését, amelyről az EFSA nyilvános konzultációt folytat, a tagállami szakértők és a nyilvánosság valamennyi észrevételét és az azokra adott válaszokat, a szakmai vizsgálatot végző szakértők találkozóiról készült jelentéseket, valamint az EFSA következtetését. A glifozát esetében több mint oldalt tettek nyilvánossá. A különböző átláthatósági és titoktartási szabályok közötti kölcsönhatást és annak a kockázatértékelés nyilvánosság általi elfogadhatóságára gyakorolt hatását az élelmiszerjog általános elveiről szóló 178/2002/EK rendelet ( általános élelmiszerjogi rendelet ) 34 hamarosan elkészülő célravezetőségi vizsgálata emeli ki. E szabályokat a másodlagos uniós jogban meghatározott különféle engedélyezési eljárások rögzítik, ideértve az általános élelmiszerjogi rendelet általános titoktartási rendelkezését és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokat (1049/2001/EK rendelet). A titoktartási szabályok abból a kötelezettségből erednek, hogy az EUMSZ rendelkezéseivel és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban védeni kell az üzleti titkokat és egyéb bizalmas információkat. Az átláthatóság észlelt hiányának orvoslásához szükség lehet bizonyos eljárások kiigazítására, de miközben továbbra is biztosítani kell a helyes egyensúlyt a maximális átláthatóságot kívánó érdekelt felek érdekei és az EFSA előtti engedélyezési eljárásokban szereplő kérelmezők üzleti titkainak jogos védelme között. A Bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tudományos értékelések és a döntéshozatal átláthatósága 35 alapvető fontosságú a szabályozási rendszerbe vetett bizalom szempontjából, és intézkedéseket tesz majd annak érdekében, hogy egyértelművé tegye a jelenlegi kockázatértékelési folyamatot, és fokozza az átláthatóságát. A Bizottság jogszabály-módosításra irányuló javaslatot fog tenni annak érdekében, hogy növelje az átláthatóságot az iparág által megrendelt, a kérelmezési dokumentációban benyújtott tanulmányokat illetően, miközben tiszteletben tartja a bizalmas üzleti információk jogos védelmére vonatkozóan a Szerződésben rögzített elveket, ideértve az olyan intézkedéseket, mint a vizsgálati jelentések nyers adataihoz való nyilvános hozzáférés lehetővé tétele, csökkentve ezáltal annak szükségességét, hogy A Európai Parlament és a Tanács 2004/9/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról (HL L 50., , 28. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., , 1. o.). E tekintetben 2017 februárjában a Bizottság olyan javaslatot tett a komitológiai rendelet módosítására, amely növeli az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot az uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló eljárásokban: 11

13 az érdekeltek dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló eljárásokhoz folyamodjanak Állami hatóságok által megrendelt tanulmányok A hatóanyagokra vonatkozó rendszer hasonló a más ágazatokban, például az ipari vegyi anyagok, az élelmiszer-adalékanyagok, a biocidok és a gyógyszerek terén alkalmazott rendszerekhez. Az alapelv az, hogy közpénzért nem szabad olyan tanulmányokat rendelni, amelyek végső soron az iparágat segítik hozzá egy termék forgalmazásához, különösen mivel az egyes tanulmányok több ezer és több millió EUR közötti összegbe kerülnek, és minden dokumentáció akár több száz tanulmányt is tartalmazhat. Ez az oka annak, hogy a növényvédő szerekről szóló rendelet értelmében azok kötelesek igazolni, hogy a hatóanyag és az azt tartalmazó növényvédő szerek használata biztonságos, illetve előállítani az igazoláshoz szükséges információkat, akik a jóváhagyás előnyeit élvezik, azaz az anyagot és a termékeket gyártó vagy forgalmazó vállalatok. A kérelmezési dokumentációhoz szükséges tanulmányokat saját kezdeményezésére közvetlenül az iparág rendeli meg. Egyesek azt állítják, hogy mivel a tanulmányok elvégzését közvetlenül az iparág fizeti, a jövőbeli megrendelések biztosítása érdekében ez az ügyfeleknek tetsző eredmények felmutatására ösztönözheti a laboratóriumokat. Amint azonban az előző szakaszban kifejtettük, az ilyen tanulmányokat végző vizsgálólétesítményeknél szigorúan ellenőrzik a GLP alapelveinek betartását, és ha akár egy rendszeres, akár egy egyedi ellenőrzés során kiderül, hogy ezek a vizsgálólétesítmények manipulálják a tanulmányok eredményeit, akkor elveszítik GLPtanúsítványukat. Az összes hatóanyag-jóváhagyási és termékengedélyezési kérelem alátámasztásához szükséges tanulmányok nagy száma miatt nehézséget jelenthet egy olyan szisztematikus megközelítés alkalmazása, amely annak az elvnek a tiszteletben tartása mellett, hogy a tanulmányok költségeit az iparágnak kell állnia, arra kötelezné az állami hatóságokat, hogy minden tanulmányt rendeljenek meg a hatóanyagokhoz és a növényvédő szerekhez. A Bizottság jogszabály-módosításra irányuló javaslatot fog tenni annak érdekében, hogy megerősítse az ilyen tanulmányok lefolytatásának irányítását, például bevonva az állami hatóságokat abba a folyamatba, amelyben eldöntik, hogy milyen tanulmányokra van szükség az adott kérelmezési dokumentációhoz 36 ; a GLP alapelvei szerint elkészített tanulmányok fokozott ellenőrzésével; a tanulmányok megállapításaival kapcsolatos átláthatóságot fokozó intézkedésekkel (az előző szakaszban tárgyaltak szerint); illetve például a széles körben használt anyagokkal kapcsolatban felmerülő komoly kételyek vagy ellentmondó eredmények esetén kivételes eseti tanulmányok megrendelésének a lehetőségével A REACH rendelet (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló, december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) összefüggésében a regisztrálók által benyújtott vizsgálati javaslatokat egy nyilvános konzultációt követően, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) érvényesíti. Ehhez hasonlóan az ECHA a REACH értékelési folyamata során kiegészítő tanulmányok elvégzésére kötelezheti a regisztrálókat egy kezdeti aggály tisztázása érdekében. Az Egyesült Államok Nemzeti Toxikológiai Programja (NTP) jó példa arra, hogy miként használható fel egy ebben az esetben közpénzből finanszírozott állami hatóság arra, hogy vegyi anyagok tulajdonságaira vonatkozó tudományos kutatásokat rendeljen meg. Ez a program azonban a 12

14 A kezdeti értékelést végző tagállam kijelölése A kérelmezők kiválaszthatják, hogy a hatóanyagok első jóváhagyásához melyik tagállamnak nyújtják be a kérelmüket; a kérelmet ekkor a kérelmező által javasolt tagállam vizsgálja meg, hacsak egy másik tagállam nem vállalja a kérelem vizsgálatát. A fent említettek szerint azonban a tagállami hatóság általi értékelés csupán egy több lépésből álló folyamat első lépését jelenti, amelyet többek között egy más tagállamok által végzett szakmai vizsgálat követ a 2.1. szakaszban leírtak szerint. A hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbításához azonban ami a tudományos értékelések többségét indokolja nem a kérelmező, hanem a Bizottság jelöli ki rendelettel a referens tagállamot a meghosszabbítási munkaprogramok kialakítása során. Ilyenkor a Bizottság törekszik a munkateher egyes tagállamok közötti kiegyensúlyozott elosztására, és ehhez több tényezőt is figyelembe vesz, például a rendelkezésükre álló erőforrásokat és kapacitást, a hasonló profillal rendelkező anyagoknak az értékelés következetességének és hatékonyságának elősegítése érdekében történő csoportosítását, illetve a felülvizsgálathoz esetleg hasznosnak bizonyuló korábbi tapasztalatokat. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendszer összességében megfelelő A kezdeményezés 3. célkitűzése: Egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében határozzanak meg az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékeket a növényvédő szerek használata tekintetében A növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása A növényvédő szerek terén az uniós politikának nem célja az összes peszticid felszámolása. Mindig lesznek azonban olyan esetek, amikor szükség van a növényvédő szerek használatára. Ezért az uniós politika inkább a peszticidek fenntartható használatának elérésére irányul. A fenntartható használat elérése csökkenti majd a peszticidektől való függőségünket, és nagyban hozzá fog járulni az európai polgári kezdeményezés 3. célkitűzése mögötti törekvések valóra váltásához. A jövőre nézve a Bizottság célja annak biztosítása, hogy a tagállamok eleget tegyenek a fenntartható használatról szóló irányelv szerinti kötelezettségeiknek, és az integrált növényvédelem nyolc elvének (amelyeket a fenntartható használatról szóló irányelv III. melléklete rögzít) teljes körű alkalmazása révén csökkenjen az EU a peszticidektől való függősége. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve arra fog törekedni, hogy az integrált növényvédelem elveit előíró és kiértékelhető kritériumok formájában fogalmazzák meg, lehetővé téve ezzel a szóban forgó elvek betartásának az egyes mezőgazdasági termelők szintjén történő ellenőrzését; ezen a területen a tagállamok további erőfeszítéseire lesz szükség. Mindezt 2018-tól kezdődően az említett, mezőgazdasági üzemek szintjén történő ellenőrzések gyakorlati végrehajtásával foglalkozó, a Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért program keretében megszervezett tanfolyamok fogják kiegészíteni. A Bizottság a végrehajtást a tagállamokkal szervezett találkozók, a tagállamokban 2018-tól kezdődően lebonyolítandó ellenőrzések, valamint a tagállamok felülvizsgált (a Bizottságnak 2018 folyamán benyújtandó) nemzeti cselekvési terveinek értékelése révén is figyelemmel fogja kísérni. közegészségügyi szempontból fontos vegyi anyagoknak vagy szereknek csak korlátozott számára terjedhet ki, és inkább egyes kiemelt jelentőségű témákat céloz meg a toxikológia tudományos alapjainak megerősítésére. 13

15 Az egyik oka annak, hogy a polgári kezdeményezés a növényvédőszer-mentes jövő felé való elmozdulást kéri, az, hogy az emberek szerint a mezőgazdasági termelők a növényvédő szereket rendszeresen, vagyis nem egyfajta végső lehetőségként (erős kártevőfertőzések esetén) használják. Fontos rámutatni arra, hogy a fenntartható használatról szóló irányelv a növényvédő szerek használatának hasonló korlátozásait írja elő. Az irányelv különösen az integrált növényvédelem benne meghatározott elveivel összhangban úgy rendelkezik, hogy a kémiai módszerekkel szemben előnyben kell részesíteni a [...] más nem kémiai módszereket, ha megfelelő növényvédelmet biztosítanak, és hogy peszticidek használatakor azoknak a célnak a lehető legmegfelelőbbnek kell lenniük, és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve Kötelező érvényű csökkentési célértékek meghatározása a növényvédő szerek használata tekintetében A fenntartható használatról szóló irányelv előírja a peszticidek használatából eredő kockázatok és hatások csökkentését. A peszticidekből eredő kockázatok nem csupán a kijuttatott mennyiségtől, hanem más tényezőktől is függenek, nevezetesen: a peszticidként használt anyagok a különböző tulajdonságokkal rendelkező vegyületek széles skáláját ölelik fel, ideértve az alacsony kockázatú anyagokat (pl. ecetsav) és a biológiai anyagokat is; az alkalmazás körülményei, így például az, hogy a kezelők ki vannak-e képezve a peszticidek biztonságos használatára, és hogy a permetező berendezésnél ellenőrizték-e a pontos és biztonságos kijuttatást. A tagállamok eddigi tapasztalatai szerint a kötelező mennyiségi csökkentési célok önmagukban nem feltétlenül csökkentik a peszticidek használatából eredő kockázatokat. Egyes országokban, például Dániában 38 a felhasznált peszticidek teljes mennyiségének csökkentését tűzték ki kezdeti célként. Mára azonban ezek az országok is elmozdultak a kockázatcsökkentés kifinomultabb módja felé, amely a mennyiség mellett egyéb kritériumokat, például a relatív toxicitást is figyelembe vesz. Ennek oka az, hogy a peszticideket eltérő tulajdonságok és kijuttatási dózisok jellemzik, ezért egy viszonylag kedvező környezetvédelmi és/vagy toxikológiai profilú peszticid nagyobb mennyiségű használata kisebb kockázattal járhat, mint egy kevésbé kedvező profilú peszticid kisebb mennyiségben történő kijuttatása. A fentiek alapján tehát a tagállamok és a Bizottság által végzett munka a peszticidek használatából eredő kockázatok csökkentésére és nem pusztán az összes peszticid mennyiségének csökkentésére irányul. Annak nyomon követése céljából, hogy a peszticidek használatából eredő kockázatok csökkenő tendenciát mutatnak-e, a Bizottság a meglévő nemzeti kockázati mutatók mellé 2018-ban harmonizált kockázati mutatókat fog kialakítani. Ily módon a Bizottság a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek összefüggésében megállapíthatja az adott intézkedések eredményességét. A Bizottság jelenleg nem tervez javaslatot benyújtani a peszticidek használatára vonatkozó uniós szintű csökkentési célok megállapítására. Az új nemzeti cselekvési tervek és az azokban rögzített célok, valamint a tagállami ellenőrzések eredményeinek értékelése után a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2019-ben benyújtandó második jelentés kapcsán újra fogja értékelni a helyzetet. A jelentés számot ad majd a nemzeti kockázatcsökkentési célok megvalósítása kapcsán a tagállamok által

16 szerzett tapasztalatokról. Ha ez az értékelés és a harmonizált kockázati mutatók későbbi tendenciái azt mutatják, hogy nem történt kellő előrehaladás, akkor a Bizottság fontolóra veheti a peszticidek használatából eredő kockázatok csökkentésére irányuló, uniós szintű kötelező célérték meghatározásának lehetőségét. 4. KÖVETKEZTETÉSEK A Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől! európai polgári kezdeményezésre válaszolva a Bizottság a következőket állapítja meg: A Bizottság üdvözli az európai polgároknak a peszticidek uniós használatával foglalkozó kezdeményezését. A polgári kezdeményezés kiváló alkalmat nyújt a növényvédő szerek uniós szabályozási rendszerének kritikus vizsgálatára. A Bizottság a folyamatban lévő REFIT-értékelés összefüggésében és a tudományos tanácsadási mechanizmus készülőben lévő véleménye alapján folytatni fogja e keret vizsgálatát. A Bizottság azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a peszticidek fenntartható használatának a fenntartható használatról szóló irányelv végrehajtása révén történő elérése nagyban hozzájárulna a polgári kezdeményezés mögött meghúzódó egyes aggályok kezeléséhez. A glifozáttartalmú gyomirtó szerek betiltására vonatkozó első célt illetően a Bizottság úgy véli, hogy sem tudományos, sem jogi alapja nincs a glifozát betiltásának, ezért nem nyújt be erre vonatkozó jogalkotási javaslatot. A tudományos bizonyítékok nem támasztják alá különösen azt a következtetést, hogy a glifozát rákkeltő lehet. Teljes mértékben indokolt tehát a Bizottság azon döntése, hogy (5 éves időszakra) meghosszabbítja a glifozát jóváhagyását. A második cél kapcsán a Bizottság teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tudományos értékelések és a döntéshozatal átláthatósága alapvető fontosságú a szabályozási rendszerbe vetett bizalom szempontjából. Továbbra is fontosnak tartja ezenkívül az EFSA által végzett uniós kockázatértékelés alapját képező tudományos tanulmányok minőségét és függetlenségét. A Bizottság ezért 2018 májusáig jogalkotási javaslatot fog benyújtani ezekre és más szempontokra, például az EFSA irányítására vonatkozóan, melynek során építeni fog az általános élelmiszerjogi rendelet célravezetőségi vizsgálatának és a nemsokára elinduló nyilvános konzultációnak az eredményeire. A harmadik célt illetően a Bizottság fokozni fogja a peszticidek használatából eredő kockázat folyamatos és mérhető csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Elvárja a tagállamoktól, hogy nemzeti cselekvési tervüket egészítsék ki a kockázatok csökkentésére vonatkozó egyértelműbb és mérhető célokkal, és orvosolják a végrehajtás terén feltárt hiányosságokat. Szándékában áll továbbá, hogy harmonizált kockázati mutatók kialakításával biztosítsa a tendenciák uniós szintű nyomon követését, és a kapott adatok alapján határozza meg a jövőbeli szakpolitikai lehetőségeket. A Bizottság első körben a Tanácsnak és a Parlamentnek 2019-ben benyújtandó jelentés keretében fogja újraértékelni a helyzetet. 15