E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Ikt. szám: /2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról Budapest, július , ;

2 2 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Egyetértési joggal rendelkezők E G Y E Z T E T É S I L A P munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja intézmény egyetért nem ért egyet nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn MeH IRM PM 2.2. Véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt ÖM EüM OKM FVM HM KHEM NFGM KVVM KüM PNSZI TNM TM 2.3. Egyéb állami szervek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Állampolgári jogok ogy. biztosa észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Országos Szociálpolitikai Tanács Országos Fogyatékosügyi Tanács Önkormányzati érdekszövetségek Intézményfenntartó egyházak Civil szervezetek ; észrevétele maradt fenn

3 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 3 Az előterjesztésben szereplő kérdések nagyobb része szakmai-gazdasági megfontolásból adódó javaslat, melyek az állami költségvetési források további nagyarányú kiáramlását fékezik meg, illetve a gyakorlatban felmerülő, sürgős intézkedést igénylő szakmai problémákat orvosolják. Az előterjesztésben megfogalmazott javaslatok segítenek egyes finanszírozási nehézségek leküzdésében, illetve hozzájárulnak az egyes fenntartók részéről tapasztalható jogellenes gyakorlat felszámolásához. Az előterjesztés megteremti továbbá a módosításra kerülő kormányrendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény október 1-jétől hatályos szövegével való összhangját. 2. Az igénybe vett eszközök A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (Szfr.) módosítása Az Szfr. módosításának legfőbb célja a nappali intézményhez kapcsolódó intézményen belüli szociális foglalkoztatás engedélyezési és ellenőrzési szabályainak pontosítása és szigorítása. Az Szfr. jelenlegi szabályai alapján a nappali intézményhez kapcsolódó szociális foglalkoztatás esetében a nappali ellátás engedélyezését és ellenőrzését nem ugyanaz a hatóság végzi, mint a foglalkoztatás engedélyezését és ellenőrzését, ezért a szociális szolgáltatás és az intézményen belüli foglalkoztatás együttes vizsgálata nem tud megvalósulni. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) 99/B. (1) bekezdése értelmében az intézményen belüli szociális foglalkoztatás célja az intézmény szakmai programja alapján az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően biztosítható. Ebből adódóan a foglalkoztatás eredményes és célhoz kötött működtetése csak az alapintézmény szakmai programjára, eszköztárára épülhet, amelyet a jelenlegi szabályok alapján a foglalkoztatást engedélyező hatóság nem vizsgál. A módosítás eredményeképpen az intézmény és a szociális foglalkoztatás szakmai programjainak illeszkedésénél az engedélyezéskor és az ellenőrzéskor is fontos vizsgálni azt, hogy a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás céljai a szakmai programban és a gyakorlatban megvalósulhatnak-e: az ellátott a nyílt munkaerőpiacon, illetve védett munkahelyen a későbbiekben helytállhat-e. Az engedélyezés és az ellenőrzés során a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által kijelölt szakértő szakmai szempontból vizsgálja, hogy a foglalkoztatási szakmai program a jogszabályi követelményeknek megfelel-e, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását mennyire segíti elő, valamint e célokkal és a szociális intézmény szakmai programjával mennyire áll összhangban. Az engedélyezés során ki kell zárni azokat a foglalkoztatási elképzeléseket, melyeknek szerepük lehet a fejlesztésben, de nem jelentenek mindennap végezhető munkatevékenységet, és ezért nem indokolnak sem bérjuttatást, sem intézményi támogatást. Ezek a tevékenységek az intézmények alapszolgáltatásaiban továbbra is igénybe vehetők, fejlesztési céljukat intézményi támogatás és bérkifizetés nélkül is képesek ugyanolyan mértékű hatékonysággal elérni. ;

4 4 Az Szfr.-t módosító javaslatok várhatóan elősegítik a szociális foglalkoztatási támogatás jogellenes igénybevételének felszámolását, illetve a jogszabályi céloknak nem megfelelő foglalkoztatás megszüntetését. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet módosítása július 1-jétől a fogyatékos személyek alapvizsgálatát, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatokat és a felülvizsgálatokat az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) végzi a regionális módszertani intézmények helyett. A regionális intézmények munkatapasztalatai, valamint az intézményen belüli szociális foglalkoztatásról készült célvizsgálat megállapításai indokolttá teszik a foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat szempontjainak pontosítását, továbbá a felülvizsgálati rendszer átalakítását. A kialakult gyakorlatban a szociális foglalkoztatásra való alkalmasság megállapítása során háttérbe szorultak az Szt.-nek a munka-rehabilitációra, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra vonatkozó céljai, nevezetesen az, hogy a szociális foglalkoztatás vagy a gyógyító terápia, vagy a munkaerőpiacra történő visszavezetés eszközeként szolgáljon. Az a körülmény, hogy pl. egy nappali intézményi ellátott képes munkavégzésre, nem alapozza meg szociális foglalkoztatását akkor sem, ha tartósan munkanélküli, mert utóbbi esetben a szociális háló más elemei kell, hogy gondoskodjanak róla. Jelenleg sok helyütt az határozza meg a nappali ellátás iránti igényt és annak kielégítését, hogy az ellátásra jelentkező (nem ritkán érdemi tevékenység nélkül) munkajövedelemhez, a fenntartó pedig többletforrásokhoz jut a szociális foglalkoztatás megszervezésével. Hasonló jelenségek a bentlakásos intézmények gyakorlatában sem ritkák. Fenti jelenségek felszámolása érdekében a módosítás megerősíti az alkalmassági vizsgálatban a Szt. szempontjainak érvényesülését, vagyis azt, hogy az ellátott nemcsak alkalmas munkavégzésre, de arra egészségügyi okokból szüksége van, illetve hogy fejlesztőfelkészítő foglalkoztatással belátható időn belül visszavezethető a munkaerőpiacra. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás esetében a tervezet pontosítja a célcsoportot, tisztázva, hogy ezen foglalkoztatás azoknak szól, akik csak szociális segítséggel együtt tudnak munkát végezni. Mind a gondozási ellátásban, mind a foglalkoztatásban megőrzi a felülvizsgálat lehetőségét, de nem írja elő, hogy meghatározott időközönként el kell azt végezni. Az ellátás garanciális szabályainak sérülése esetén az ellátott, törvényes képviselője vagy az intézményvezető kérésére kerül sor a felülvizsgálatra. Megszűnik azonban a jogszabály előírta felülvizsgálati kötelezettség, ha azt az érintett felek nem igénylik, és megszűnik az ehhez kapcsolódó, meglehetősen magas kapacitás- és költségvetési forrásigény is. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása A támogató szolgáltatásnak és a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátásoknak az ellátatlan vagy részben ellátatlan területeken történő ellátására idén újabb pályázat került kiírásra. A pályázati eljárás során további 14 ellátatlan kistérségben került befogadásra szolgáltató, s valósul meg a szolgáltatásnyújtás július 1-jével. Annak ;

5 ; 5 érdekében, hogy a szolgáltatások működőképessége biztosított legyen, szükség van a kormányrendelet módosítására, amely az év közben megkötött szerződések alapján a támogatás soron kívüli folyósításának lehetőségét teremti meg. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása A házi segítségnyújtás igénybevétele során a kijelölt városi jegyzők által működtetett bizottságok végzik a gondozási szükséglet vizsgálatát. A módosítás szerint e bizottságok szakértői díja a továbbiakban nem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezeti forrásából kerül finanszírozásra, hanem a gondozási szükséglet vizsgálatát kérő szociális szolgáltató, intézmény fenntartója fogja azt megfizetni a vizsgálat kérelmezésével egyidejűleg. A finanszírozás fenntartókhoz való áthelyezésével az állami kiadások jelentősen csökkennek. A szakértői bizottságok működésének több mint egy éves tapasztalatai azt mutatják, hogy a bizottsági munkával együtt járó többletterhek, az ülések adminisztratív és személyi költségeinek finanszírozása a korábbinál alacsonyabb összegből is megoldható, ezért a tervezet szerint a szakértői díj összege lecsökken a jelenlegi Ft-ról Ft-ra. Ez az egyszeri kis összegű kiadás nem terheli lényegesen a szolgáltatót, viszont az indokolatlan vizsgálatok végzését várhatóan visszafogja. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítása A javasolt módosítás pontosítja az ellátási terület fogalmát aszerint, hogy országos ellátási területtel csak bentlakásos intézményi ellátást nyújtó szociális intézmény rendelkezhet. Alapszolgáltatás esetén az ellátási terület legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos kistérség lehet. Ezzel a módosítással kizárható az a jellemző gyakorlat, hogy a fenntartók működési engedélyt szerezzenek olyan ellátási területre, melyre a személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak. Szintén a visszaélések elkerülése érdekében a tervezet kötelezővé teszi, hogy házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a működési engedélyben fel kell tüntetni azon ellátotti létszámot, amelyet a szolgáltató, intézmény a biztosított személyi és tárgyi feltételek alapján elláthat. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nincs közvetlen összefüggésben a kormányprogrammal. 4. Előzmények, kapcsolódások Az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnövekedett a jegyzői szakértői bizottságok által végzett gondozási szükséglet vizsgálatok száma: 2009 első négy hónapjában kiadott szakvélemények száma 88 %-a volt a teljes évinek. A nagyarányú növekedés oka többirányú lehet. Néhány civil szolgáltató a minél több normatív állami hozzájárulás megszerzése érdekében, tömegesen szervez be az ellátásba olyan idős embereket, akik egyébként nem igényelnének házi segítségnyújtást (megállapított gondozási szükségletük 1 óra, alig az értékelési rendszer szerinti alsó korlátot jelentő 6 pontos

6 ; 6 érték feletti). Mivel a szolgáltató ingyen, térítési díj nélkül is elvégez részükre olyan munkákat (pl. nagytakarítás ablakmosással, fűnyírás, fametszés stb.), amit a nehéz gondozási eseteket ellátó önkormányzati szolgáltatók nem tudnak vállalni, az idősek kérelmezik a házi segítségnyújtást, a bizottságnak pedig kötelezően el kell végeznie a vizsgálatot. A vizsgálati szám nagymértékű emelkedésének további oka feltehetően abban a jogszabályi követelményben rejlik, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma szolgáltatónként, intézményenként nem haladhatja meg a házi segítségnyújtásban részesülő személyek számának háromszorosát. Mivel a jelzőkészülékeket kihelyező szolgáltatók szeretnének megfelelni az 1:3 arányt előíró rendelkezésnek, a jelzőrendszert igénylőket be kívánják vonni a házi segítségnyújtásba is. Ezek a kedvezőtlen jelenségek előre nem voltak tervezhetők, viszont évben jelentősen megnövelték a bizottságok munkáját, valamint az ezzel járó kiadásokat. A jegyzői bizottságok működésének finanszírozása évben 150 millió Ft-ot igényelt a fejezeti költségvetésből, az ORSZI további 180 millió Ft-ot fordított az alkalmazásában álló szakértők díjazására. Összesen tehát 330 millió Ft-ba került a szakvélemény elkészítése. Az SZMM fejezetében rendelkezésre álló 150 millió Ft 2008-ban még fedezni tudta a bizottsági vizsgálati igényeket, a 2009-es év első harmadában ugyanakkor már csaknem teljesen kimerült: 133 millió Ft előirányzati összeg került felhasználásra. A Magyar Államkincstár csak május hónapra 62 millió Ft-ot hívott le a szakértői díjak kifizetésére. Május-június hónapokra a fejezeti költségvetésben további forrásokat számításaink szerint még legalább 92 millió Ft-ot kell biztosítani a hatályos jogszabály alapján járó, már elkészült szakvélemények díjazására. A jegyzői bizottságok II. félévi további működésének finanszírozására azonban a tárca fejezetében nem állnak rendelkezésre források, ezért szükséges változás a szakértői díjak finanszírozásának jelenlegi rendszerében. A szociális foglalkoztatáshoz biztosított támogatás amely a szociális foglalkoztatás működtetése, a foglalkoztatottak munka-rehabilitációs díja, illetve munkabére, a segítők munkabére és járulékai, továbbá egyéb költségek fedezetére szolgál fejezeti előirányzati kerete felülről nyitott. Ha a támogatott intézmény megfelel az előírt jogszabályi feltételeknek, jogosult a támogatásra. Az engedélyezett foglalkoztatotti létszám fő, melyből 5268 fő munka-rehabilitációs, 6867 pedig fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban vesz részt. A rendelkezésre álló keretösszeg már 2008-ban sem elégítette ki az igényeket (6,205 milliárd forint ténykifizetés realizálódott), 2009 első négy hónapjában pedig a kifizetés már 3,2 milliárd forint volt. Valószínűsíthető, hogy az éves kifizetés meghaladja majd az 5,6 milliárd Ft-os előirányzatot, több mint 9 milliárd forint lesz. A többletigényre nincs fedezet. Az intézményen belüli foglalkoztatás támogatásához kapcsolódóan a nappali intézményekben az elmúlt időszakban a jogalkotói szándéktól eltérő célú szociális foglalkoztatás, illetve a szociális foglalkoztatási támogatás jogellenes igénybevétele tapasztalható, amely nagy mértékben hozzájárul az előirányzat túllépéséhez, ezért a gyakorlat mielőbbi felszámolásának szükségessége indokolja a jogszabály-módosítást. Az intézményi elhelyezéssel, szociális foglalkoztatatással kapcsolatos alkalmassági és alapvizsgálatok, illetve felülvizsgálatok új rendszere egy éves. Ennek keretében szükséges volt az elmúlt év szakmai tapasztalatait értékelni, melyben két terület vonatkozásában jelent meg módosítási szándék. Az első, hogy a szociális foglalkoztatás alkalmassági vizsgálata esetében szükséges a szociális foglalkoztatás törvényben meghatározott céljai

7 7 teljesíthetőségének vizsgálata. Másrészt a tapasztalatok azt igazolták, hogy a rendszeres felülvizsgálat csak elenyésző esetszámban kíván meg ellátási változásokat. A rendszer hatalmas vizsgálati száma egyrészt megterhelő a költségvetésnek, másrészt kérdéses a szakmai szükségessége. Így a módosítás a rendszeres, legkésőbb 5 évenkénti felülvizsgálatot megszünteti, a jövőben felülvizsgálatot az ellátott, törvényes képviselője vagy az intézményvezető kezdeményezésére kell lefolytatni. 5. Európai uniós kapcsolódások Európai uniós vonatkozása az előterjesztésnek nincsen. 6. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés a közigazgatási egyeztetés keretében megküldésre kerül az önkormányzati érdekszövetségeknek, a nagyobb egyházi fenntartóknak, a civil fenntartók érdekképviseleti szerveinek és más szociális szakmai szervezeteknek, így a Szociális Szakmai Szövetségnek, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének, a Szociális Intézmények Országos Szövetségének, továbbá a Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesületének. Az előterjesztés egyeztetve lesz továbbá az Országos Szociálpolitikai Tanáccsal és az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal is. 7. Vitás kérdések Dr. Herczog László ;

8 I. A végrehajtás feltételei Az intézményi felülvizsgálatok száma nagymértékben csökkenni fog, így megtakarítás keletkezik a központi költségvetés területén. A felülvizsgálatok száma évente mintegy 9000, amely számításaink szerint országosan mintegy 100 vizsgálatra fog csökkenni. A vizsgálatok összköltsége Ft/ellátott között mozog. Ez mintegy 71,2-124,6 millió Ft éves megtakarítást jelent. További megtakarítás várható attól, hogy a városi jegyző által működtetett szakértői bizottság szakértői díját a jövőben a jövőben a fenntartó köteles megfizetni, és várhatóan már idén csökkenni fog a szociális foglalkoztatási támogatás kiáramlása is. ; H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P 8 A módosításban foglaltak végrehajtásához kormányintézkedés nem szükséges. A döntés végrehajtásának nincsenek személyi, tárgyi kihatásai, az új szabályokkal várhatóan költségvetési megtakarítás érhető el. II. A társadalmi hatások összefoglalása Az elsődleges cél az intézményen belüli szociális foglalkoztatás célját szem előtt tartva módosítani a foglalkoztatásban részesülő személyek vizsgálati szabályait, valamint a szociális foglalkoztatás működési és ellenőrzési szabályait. A módosítás eredményeként egyértelműen kiválasztható az a személyi kör, akik számára a szociális szolgáltatás igénybevételén túl az intézményen belüli foglalkoztatás alkalmas és célravezető módszer. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás megvalósításának tapasztalatait összegyűjtő célvizsgálat és hatáselemzés eredményei megállapították, hogy a szociális foglalkoztatás terén az utóbbi időben tapasztalható anomáliák két fő okra vezethetők vissza. Az egyik ok a foglalkoztatásba vont intézményi ellátottak alkalmassági vizsgálatával függ össze, amelynek keretében a foglalkoztatás Szt. szerinti szempontjai a terápiás szükségesség és munkaerőpiaci képességek helyreállítása esélyének objektív mérlegelése háttérbe szorultak. A másik ok az intézményen belüli szociális foglalkoztatás szabályainak az engedélyezésre és az ellenőrzésre kiható hiányosságai, amelyek eredményeképpen kifejezetten nem szociális jellegű foglalkoztatással, sok esetben minden érdemi foglalkoztatás nélkül jutnak többletforráshoz elsősorban a nappali ellátást szolgáltató intézmények, és jövedelemhez az ellátottak. A módosítás célzott hatása a jelenlegi gyakorlat felszámolása. A jelenleg nappali ellátásában és intézményen belüli foglalkoztatásban is részesülő ellátottak egy részére negatív hatással lehet a jogszabályi környezet változása: várhatóan kiesnek az ellátásból a felülvizsgálatok során azok a személyek, akiknek nincsen tényleges szükségletük szociális ellátásra, a rendszerbe csupán amiatt kerültek be, mert jövedelemszerzési lehetőségük korlátozott volt. III. Társadalmi költségek A szociális szolgáltatók és fenntartók kiadásai kis mértékben növekednek, mert házi segítségnyújtás igénylése esetén a gondozási szükséglet vizsgálatának szakértői díját (vizsgálatonként 6000 Ft), illetve a szociális foglalkoztatás engedélyeztetése esetében a szakértői díjat nekik kell fedezniük. IV. Költségvetési hatások

9 V. Egészségügyi hatások Nincsenek kimutatható egészségügyi hatások. VI. Környezeti hatások Nincsenek kimutatható környezeti hatások. 9 ;

10 10 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. ;

11 11 Melléklet a /2009-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2009. (...) Korm. r e n d e l e t e egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a (1) bekezdésének f), m) és p) r) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény 53. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 31. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Ha az állami fenntartó a személyi térítési díj összegét határozattal állapította meg, a térítésidíj-hátralékot a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint érvényesítheti. Egyéb esetben a fenntartó a térítésidíj-hátralékot polgári eljárásban érvényesítheti. ;

12 12 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítása 2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 1. -ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] f) ellátási terület: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás esetén az a település, más alapszolgáltatás esetén az a település, fővárosi kerület vagy kistérség, bentlakásos intézményi ellátás esetén az a település, fővárosi kerület, kistérség, megye, régió vagy az ország egész területe, ahonnan a szociális szolgáltató, illetve intézmény ellátási igényeket fogad, 3. (1) Az Szmr. 1/B. -ának (4) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki: A városi jegyző eljárási cselekményt a szociális szolgáltató, intézmény (szolgáltatást nyújtó székhely, telephely) teljes ellátási területén lefolytathat. (2) Az Szmr. 1/B. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A Kormány a szociális szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságoknak az ellenőrzési eljárásban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel az (1) bekezdés szerinti működést engedélyező szerveket jelöli ki. ;

13 ; (1) Az Szmr. 2. -a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (3) bekezdés szerinti eljárás során az Szt a, illetve 62-65/E. -a szerinti alapszolgáltatások tekintetében] b) az ellátási területet a 2/B. (3) bekezdése szerint kell meghatározni azzal, hogy a szociális intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, telephelyének az alapszolgáltatás ellátási területén kell lennie, (2) Az Szmr. 2. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Ha a fenntartó a kérelméhez nem csatolja a nyilvános vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adat igazolását szolgáló iratot, a működést engedélyező szerv a kérelem elbírálása érdekében intézkedik az adatok beszerzése iránt. (3) Az Szmr. 2. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A városi jegyző a nappali intézmény működési engedélyének módosításáról, ismételt kiadásáról és visszavonásáról szóló, jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát közli a szociális foglalkoztatást engedélyező Hivatallal, ha a nappali intézmény vagy rá tekintettel más szociális foglalkoztató szociális foglalkozatási engedéllyel rendelkezik. 5. (1) Az Szmr. 2/A. -a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.

14 14 (2) Az Szmr. 2/A. -a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A városi jegyző a működési engedély kiadásához beszerzi] b) annak igazolását, hogy a nem állami fenntartó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. 6. (1) Az Szmr. 2/B. -a (1) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: A városi jegyző a szolgáltató működését engedélyezi, ha a) a fenntartó a kérelemhez csatolta a 2/A. (1) (2) bekezdése szerinti mellékleteket, illetve a 2. (5) bekezdés szerinti adatokat a városi jegyző beszerezte, (2) Az Szmr. 2/B. -ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A működési engedély tartalmazza] i) házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres segítségnyújtás esetén a teljesített személyi és tárgyi feltételek alapján ellátható személyek számát. (3) Az Szmr. 2/B. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A szociális szolgáltató ellátási területe a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos fővároson kívüli kistérség lehet, a működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. A szociális szolgáltató székhelyének, az ellátottak számára nyitva álló helyiségeinek, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az ellátási területen kell lennie. ;

15 15 7. (1) Az Szmr. 3. -a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell] g) nem állami fenntartó esetén annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül, (2) Az Szmr. 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A városi jegyző a működési engedély kiadásához beszerzi annak igazolását, hogy a nem állami fenntartó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. (3) Az Szmr. 3. -a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A városi jegyző a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működését engedélyezi, ha] a) a fenntartó a kérelemhez csatolta az (1) bekezdés szerinti mellékleteket, illetve a 2. (5) bekezdése és a 2/A. (4) bekezdése szerinti adatokat a városi jegyző beszerezte, (4) Az Szmr. 3. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A nappali ellátás ellátási területe legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos fővároson kívüli kistérség lehet, a működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális intézmény a biztosított feltételek alapján a nappali ellátást nyújtani tudja. A szociális intézmény nappali ellátást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének az ellátási területen kell lennie. ;

16 16 8. (1) Az Szmr. 4. -a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal az elvi működési engedély kiadásához beszerzi] b) annak igazolását, hogy a nem állami fenntartó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. (2) Az Szmr. 4. -a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal az elvi működési engedélyt kiadja, ha] a) a fenntartó a kérelemhez csatolta a (2) bekezdés szerinti mellékleteket, illetve a 2. (5) bekezdése és e (4) bekezdése szerinti adatokat a Hivatal beszerezte, 9. lép: (1) Az Szmr. 8/B. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (3) A Kormány a bázis-szállás engedélyezésére irányuló eljárásban a) az egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, b) a bázis-szállás kialakításának szükségessége kérdésében első fokú eljárásban az illetékes diszpécserszolgálatot szakhatóságként jelöli ki. Az illetékes módszertani intézmény a szakmai programot szakértőként véleményezi. ;

17 17 (2) Az Szmr. 8/B. -a (5) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Elektronikus levélben, telefonon vagy telefaxon is tájékoztatni kell a fenntartót a döntésről, a hiánypótlásra történő felhívásról, a szakhatóságot a megkeresésről, az illetékes módszertani intézményt a kirendelésről, illetve a Hivatalt a szakhatósági állásfoglalásról és a szakvéleményről. 10. Az Szmr ának (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ellenőrzés során a fenntartó és a szociális szolgáltató, intézmény köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek. 11. Az Szmr a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Ha a fenntartó székhelye a tárgyévi normatív állami hozzájárulás megállapítását követően megváltozik, továbbra is a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság jár el a tárgyévi normatív állami hozzájárulással kapcsolatos ügyekben, és folyósítja a tárgyévi normatív állami hozzájárulást. A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása 12. A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szfr.) 1. -ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] ;

18 18 c) a foglalkoztatás helye: a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzés helyének pontos megjelölése. 13. (1) Az Szfr. 2. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be a szociális és gyámhivatalhoz, amely telephelyenként és foglalkoztatási formánként külön-külön megvizsgálja az engedélyezési feltételeket. (2) Az Szfr. 2. -a (4) bekezdésének da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szociális foglalkoztatási kérelemhez mellékelni kell, ha a külső foglalkoztató] da) természetes személy, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait igazoló közokiratot, (3) Az Szfr. 2. -a (4) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki: [A szociális foglalkoztatási kérelemhez mellékelni kell] h) a fenntartó, valamint a külső foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ennek hiányában igazolását arról, hogy nem terheli köztartozás; k) a szociális intézmény tevékenységére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített szakmai programot (a továbbiakban: a szociális intézmény szakmai programja). (4) Az Szfr. 2. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: ;

19 19 (5) Ha a kérelmező a (4) bekezdés d) és h) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz és október 1-jétől az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, illetőleg a köztartozás tekintetében megvizsgálja a köztartozásmentes adózói adatbázist. 14. Az Szfr. 2/A. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti rendelkezés jelölése (1) bekezdésre módosul: (2) Az (1) bekezdésben foglalt szakhatóság az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely az engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a foglalkoztatási engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. 15. Az Szfr. 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3. (1) A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatás iránti kérelem elbírálásához a) beszerzi a szociális intézmény működési engedélyét, b) a foglalkoztatás helyén helyszíni szemlét tart, ennek keretében megvizsgálja a külön jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételek teljesülését. (2) A szociális és gyámhivatal szakvéleményt kér a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettől abban a kérdésben, hogy a foglalkoztatási szakmai program a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását mennyire segíti elő, valamint e célokkal és a szociális intézmény szakmai programjával mennyire áll összhangban. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet a szakvéleményt 15 napon belül adja meg. ;

20 Az Szfr. a következő 3/A. -sal egészül ki: 3/A. (1) A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatást engedélyezi, ha a) a kérelem megfelel az e rendeletben előírtaknak, b) telepengedély-köteles, illetve bejelentéshez kötött tevékenység esetében az interneten vezetett jegyzői nyilvántartás szerint a kérelmező rendelkezik telepengedéllyel, illetőleg a tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés megtörtént, c) a kérelmező biztosítja a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeket, d) a foglalkoztatási szakmai program megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását elősegíti, valamint összhangban áll a szociális intézmény szakmai programjával. (2) Nappali intézmény esetén a szociális foglalkoztatás engedélyezésének további feltétele, hogy az intézmény a szociális foglalkoztatás iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve jogerős működési engedély alapján nappali ellátást nyújtson. (3) A 8. számú melléklet szerinti tevékenységre szociális foglalkoztatási engedély nem adható. (4) A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelmet elutasítja, amennyiben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül a szociális intézményben ellátottak foglalkoztatására kiadott szociális foglalkoztatási engedélyt a 6. (4) bekezdésének c) vagy d) pontja vagy (6) bekezdésének e) pontja alapján jogerősen visszavonták. (5) A szociális foglalkoztatási engedély tartalmazza a) a szociális intézmény nevét, székhelyét, telephelyét, továbbá a fenntartó és a foglalkoztató nevét, székhelyét, b) a szociális foglalkoztatási forma megnevezését, c) a szociális foglalkoztatás helyét, ;

21 ; 21 d) a szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenység a 2. (3) bekezdésének e) pontjában foglalt besorolás szerinti megnevezését és számát, e) az ellátottakkal, illetve törvényes képviselőjükkel szociális foglalkoztatás céljából kötött, egyidejűleg fennálló szerződések maximális számát, f) intézményi foglalkoztató esetén az intézmény, telephely ágazati azonosítóját, g) külső foglalkoztató esetén a foglalkoztató adószámát. (6) A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatási engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül az 1. számú melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. A foglalkoztató a tanúsítványt a foglalkoztatás helyszínén jól látható helyen kifüggeszti. 17. Az Szfr. 4. -ának b) c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a a következő o) ponttal egészül ki: [Ha külső foglalkoztató végzi a foglalkoztatást, a foglalkoztatásra irányuló megállapodásnak tartalmaznia kell] b) engedélyköteles tevékenység esetén a tevékenység végzésére jogosító hatósági engedély másolatát, c) külön jogszabály szerint a külső foglalkoztató nyilatkozatát a számlaszámáról, illetve a megállapodás megkötéséhez szükséges egyéb adatokról, o) a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összehangolását biztosító eljárásrendet. 18. (1) Az Szfr. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) A szociális foglalkoztatási engedély alapjául szolgáló körülményekben, valamint a foglalkoztató nevében és székhelyében

22 22 bekövetkező változást a változást tanúsító dokumentumok egyidejű megküldése mellett az intézményi foglalkoztató közvetlenül, a külső foglalkoztató a szociális intézmény útján tizenöt napon belül köteles bejelenteni a szociális és gyámhivatalnak. (2) A szociális foglalkoztatási engedélyt ismételten kérelmezni kell, ha a következő feltételek bármelyike teljesül: a) a foglalkoztató személye megváltozik, b) a foglalkoztató a foglalkoztatás helyszíneként másik épületet, épületrészt kíván használni, c) a foglalkoztatni kívánt személyek száma az engedélyezett létszámot meghaladja, d) a foglalkoztató a foglalkoztatási engedélyben megjelölt tevékenységi köröket módosítani kívánja, e) módosul a szociális intézmény telephelye vagy a férőhelyek száma. (3) A szociális foglalkoztatási engedély ismételt kérelmezése esetén csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos dokumentumokat kell mellékelni. (4) A szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartásán keresztül figyelemmel kíséri a szociális intézmény működési engedélyének szociális foglalkoztatást érintő módosítását, ismételt kiadását, visszavonását, továbbá a fenntartó adatszolgáltatását, különösen a szociális foglalkozatási engedély kiadása, módosítása, valamint a 6. szerinti ellenőrzés megkezdése előtt. 19. Az Szfr. a következő 5/A. -sal egészül ki: 5/A. A szociális és gyámhivatal az Szt. szerinti nyilvántartást a szociális foglalkoztatásról elektronikus úton vezeti. 20. (1) Az Szfr. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ;

23 23 (1) A szociális és gyámhivatal kétévente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a foglalkoztató a szociális foglalkoztatást a) a jogszabályokban, a szociális foglalkoztatási engedélyben és a szociális intézmény működési engedélyében foglaltak szerint, b) a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának biztosításával, valamint c) a szociális foglalkoztatás céljainak megfelelően végzi-e. A szociális és gyámhivatal az ellenőrzés során a foglalkoztatás helyén, valamint a szociális intézményben helyszíni szemlét tart, ennek keretében megvizsgálja a külön jogszabály szerinti személyi és tárgyi feltételek teljesülését. A szociális és gyámhivatal az ellenőrzés során a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának megvalósulása tekintetében szakvéleményt kér a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettől, amely a szakvéleményt 15 munkanapon belül adja meg. (2) Az Szfr. 6. -ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Ha a szociális és gyámhivatal az ellenőrzés során hiányosságot észlel,] d) a szociális foglakoztatási engedélyt visszavonja, ha da) valamely foglalkoztatott tekintetében tényleges foglalkoztatás nem történik, vagy db) a foglalkozatás személyi, tárgyi feltételei nem teszik lehetővé az igényelt támogatásnak megfelelő számú személy foglalkoztatását, vagy dc) a foglalkoztató a szociális foglalkoztatás Szt. szerinti céljaival összeférhetetlen foglalkoztatást végez, vagy dd) jogerős hatósági határozatban megállapítást nyert a szociális foglalkoztatási támogatás jogosulatlan felhasználása. (3) Az Szfr. 6. -ának (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatási engedélyt visszavonja, ha] g) a szociális intézmény működési engedélye visszavonásra került. ;

24 ; 24 (4) Az Szfr. 6. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul: (7) A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatást végző vagy külső foglalkoztatóval megállapodást kötött nappali intézmény működését az intézmény működését engedélyező hatósággal azonos jogkörben a hatóság egyidejű értesítése mellett ellenőrizheti, és az ellenőrzés alapján megteheti mindazon intézkedéseket, melyre a működést engedélyező hatóság jogosult. 21. Az Szfr. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. A szociális és gyámhivatal a szociális foglalkoztatási engedély kiadásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról szóló jogerős határozatát elektronikus úton közli a) az Igazgatósággal, b) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal, c) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes területi szervével, d) nappali intézmény esetén az intézmény működési engedélyét kiadó hatósággal. 22. Az Szfr. 9. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Ha a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik, a tárgyévi támogatással kapcsolatos ügyekben továbbra is a támogatást megállapító Igazgatóság jár el. 23. Az Szfr. 13/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Igazgatóság a támogatás visszatartásáról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy mely szociális intézmény után járó támogatást milyen

25 25 összeg erejéig, milyen ütemezésben tart vissza, továbbá a fenntartót tájékoztatja a folyósítás feltételeiről. 24. Az Szfr ának (5) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (5) A visszafizetési kötelezettség teljesítésének határideje a kötelezettségről rendelkező hatósági döntés jogerőre emelkedését követő 8. nap. (6) Ha a szociális intézmény fenntartója visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a tartozás összegét az Igazgatóság az esedékes támogatásból levonja. Az Igazgatóság indokolt esetben, a szociális intézmény fenntartójának kérelmére a tartozást több, de legfeljebb hat részletben is levonhatja. 25. ki. Az Szfr. az e rendelet mellékletében foglalt 8. számú melléklettel egészül A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása 26. (1) A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az ORSZI e rendelet szerinti szakértői véleményezésének költségeit a kiegészítő szakértői díj kivételével a központi költségvetés biztosítja. ;

26 26 (2) Az R. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A (2) bekezdés szerinti szakértői díjakat az ellátást igénylő részére házi segítségnyújtást biztosító szolgáltató, intézmény fenntartója fizeti meg. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet módosítása 27. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) Az 1. (1) bekezdése szerinti vizsgálatokat (a továbbiakban együtt: vizsgálat) az ORSZI kirendeltségének szakértői bizottságai végzik. (2) A vizsgálatot az ORSZI a) az intézményi elhelyezést megelőzően az ellátott lakóhelye, illetve tartózkodási helye, b) az intézményi elhelyezést követően az intézmény székhelye, telephelyen történő ellátás esetén telephelye szerint illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt szakértői bizottság folytatja le. 28. (1) Az Fvr. 5. -ának (2) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot az intézményvezető akkor kezdeményezheti, ha az ellátott az adott intézményben legalább hat hónapja ellátásban részesül. ;

27 ; 27 (3) Átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot kell lefolytatni az ellátás időtartamának az Szt ának (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén, valamint az Szt ának (2) bekezdése szerinti esetben. Az átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot az intézményvezetőnek az esedékességet megelőzően legalább hatvan nappal kell kezdeményeznie. (4) Gondozási felülvizsgálatot, szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot és a (3) bekezdésben foglaltakon túl átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) az ellátott, törvényes képviselője vagy az intézményvezető kezdeményezésére, naptári évenként legfeljebb egyszer kell lefolytatni. Szociális foglalkoztatási felülvizsgálat akkor kezdeményezhető, ha a korábbi szakvélemény szerint az ellátott szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre nem alkalmas vagy az ellátott szociális foglalkoztatása nem szükséges, illetve a korábban munka-rehabilitációra javasolt ellátottat fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében kívánják foglalkoztatni. (5) A vizsgálatokat az ORSZI által erre a célra rendszeresített, és a honlapján közzétett adatlapon kell kezdeményezni. Az adatlaphoz csatolni kell a) az ellátott azonosításához szükséges iratok másolatát, b) a vizsgálat lefolytatásához szükséges, az ellátott egészségügyi, mentális, fogyatékos személy esetén gyógypedagógiai állapotát, valamint szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálat, továbbá átfogó rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat esetén az ellátott foglalkoztathatóságát igazoló dokumentációt, c) az ellátott egyéni gondozási tervét, egyéni fejlesztési tervét, egyéni rehabilitációs programját, illetve ha ezeket a vizsgálat kezdeményezésének időpontjában még nem kell elkészíteni az előgondozás dokumentációját, d) szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálat, valamint ha a rehabilitációs intézmény, illetve a rehabilitációs célú lakóotthon szociális foglalkoztatást biztosít átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat esetén a foglalkoztatási szakmai programot. (2) Az Fvr. 5. -a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az ellátott, illetve törvényes képviselője a felülvizsgálatot az intézményvezetőnél kezdeményezheti, aki tájékoztatja őket a (6) (7) bekezdésben foglaltakról, majd a kezdeményezést a benyújtástól számított nyolc napon belül az általa kitöltött adatlapon továbbítja az ORSZI illetékes kirendeltségéhez.

28 ; Az Fvr. 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A szakvélemény felülbírálatát az ORSZI illetékes regionális igazgatóságának szakértői bizottságai végzik. 30. (1) Az Fvr ának (1) (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, illetve készségeinek, képességeinek felmérésével annak megállapítása, hogy az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, az ellátott szociális foglalkoztatása szükséges-e, illetve amennyiben az ellátott szociális foglalkoztatását javasolják az ellátott számára melyik szociális foglalkoztatási forma és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő. (2) Az ellátott szociális foglalkoztatása akkor szükséges, ha a szociális foglalkoztatás a fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, hajléktalansága vagy külön jogszabály alapján korábban már megállapított egészségkárosodása miatt szociális intézményi ellátásra szoruló fejlesztőfelkészítő foglalkozás esetén az 55. életévét, munka-rehabilitáció esetén a 62. életévét be nem töltött ellátott esetén a szociális foglalkoztatás Szt.-ben meghatározott céljainak elérését várhatóan elősegíti. (3) A szakvélemény a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) a véleményt arról, hogy az ellátott szociális foglalkoztatásban történő részvételre alkalmas-e és az ellátott szociális foglalkoztatása szükséges-e, b) a javasolt foglalkoztatási formát és munkaidőt, ha a szakértői bizottság az ellátott szociális foglalkoztatását javasolja. (2) Az Fvr ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az ellátott szociális foglalkoztatás keretében akkor foglalkoztatható, ha a szakértői bizottság az ellátott alkalmasságát és a szociális foglalkoztatás

29 ; 29 szükségességét megállapítja. Ha a szakértői bizottság az ellátott munkarehabilitáció keretében történő foglalkoztatását javasolja, az ellátott fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható. 31. (1) Az Fvr a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, illetve készségeinek, képességeinek felmérésével az ellátott számára megfelelő és egyénre szabott ellátás biztosítása érdekében annak megállapítása, hogy] c) az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, az ellátott szociális foglalkoztatása a 10. (2) bekezdésében foglaltak szerint szükséges-e, illetve amennyiben az ellátott szociális foglalkoztatását javasolják az ellátott számára melyik szociális foglalkoztatási forma és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő. (2) Az Fvr ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A szakvélemény a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) annak megállapítását, hogy az ellátási típus és forma, rehabilitációs célú lakóotthon esetén a határozott, illetve határozatlan időre történő elhelyezés megfelel-e az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának, szükség esetén a javaslatot az ellátási típus vagy forma megváltoztatására, b) a javaslatot az egyéni rehabilitációs program, illetve az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez, módosításához, c) az Szt (2) bekezdése szerinti esetben a véleményt arról, hogy az ellátás időtartamának meghosszabbítása indokolt-e, d) a véleményt arról, hogy az ellátott szociális foglalkoztatásban történő részvételre alkalmas-e és az ellátott szociális foglalkoztatása szükséges-e, e) a javasolt foglalkoztatási formát és munkaidőt, ha a szakértői bizottság az ellátott szociális foglalkoztatását javasolja. (3) Az Fvr ának (8) (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

30 30 (8) Az ellátás az Szt ának (2) bekezdése szerint csak akkor hosszabbítható meg, ha a szakértői bizottság ezt javasolja. (9) Az ellátott szociális foglalkoztatás keretében akkor foglalkoztatható, ha a szakértői bizottság az ellátott alkalmasságát és a szociális foglalkoztatás szükségességét megállapítja. Ha a szakértői bizottság az ellátott munkarehabilitáció keretében történő foglalkoztatását javasolja, az ellátott fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása 32. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tkr.) 16. -ának (4) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) A működési támogatások összegét az FSZH a naptári negyedévet megelőző hónap 25. napjáig, az első negyedévben január 15-éig, év közben megkötött finanszírozási szerződés esetén soron kívül, a finanszírozási szerződés megkötését követő hónap 5. napjáig utalja át a folyósító igazgatóságoknak, és egyidejűleg elektronikus úton átadja a folyósításhoz szükséges adatokat. (5) A folyósító igazgatóság a) a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások tárgyévi alaptámogatását január 25-éig egy összegben folyósítja, b) a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások tárgyévi teljesítménytámogatását ideértve a kiegészítő működési támogatást és az alacsonyküszöbű ellátás tárgyévi működési támogatását negyedévenként, a finanszírozási szerződésben meghatározott részletekben, a naptári negyedév első hónapjának 15. napjáig, az első negyedévben január 25-éig folyósítja. Év közben megkötött finanszírozási szerződés esetén a tárgyévi alaptámogatást, valamint a tárgyévi teljesítménytámogatás és az alacsonyküszöbű ellátás tárgyévi működési támogatásának első részletét soron ;