Damó Eszter Csorba József HÓNAPRÓL HÓNAPRA. Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet negyedik osztályosoknak

Átírás

1 Damó Eszter Csorba József HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet negyedik osztályosoknak I. félév Nehezebb változat 1

2 Ez a munkafüzet a Meixner Ildikó szellemi örökségét gondozó Meixner Alapítvány keretei között, a HEFOP P /1.0 számú program anyagi támogatásával, a Játékház tankönyvcsalád folytatásaként készült osztályosoknak szóló tankönyvcsalád része. Kapcsolódik hozzá: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet negyedik osztályosoknak, 2. félév, olvasókönyv: HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű olvasókönyv negyedik osztályosoknak, nyelvtan munkafüzet: Nyelvi ismeretek HÓNAPRÓL HÓNAPRA Meixner-módszerű anyanyelv munkafüzet negyedik osztályosoknak. A tankönyvcsalád használatának megkönnyítése érdekében tanári kézikönyv is készült, illetve az AIÓ Tankönyvkiadó rendszeresen szervez akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamokat is. A kiadvány tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a KHF számú határozattal. A könyv megfelel az Oktatási Minisztérium kerettantervének [17/2004. (V. 20.)], illetve az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervnek. Összeállította: Damó Eszter, Csorba József Sorozatszerkesztő: Damó Eszter Felelős kiadó: Csorba József Grafika: Stánicz Katalin, Csorba József Borítóterv: Jánossyné Gőtze Ildikó, Sinka Andrea Tipográfia: Sinka Andrea Tudományos-szakmai szakértő: Tantárgypedagógiai szakértő: Technológiai szakértő: Kiadói, forgalmazói azonosító: AI-010 ISBN Köszönetnyilvánítás Köszönet a Meixner Iskola pedagógusainak és diákjainak a fejlesztésben való közreműködésükért. Köszönjük Siegl Judit és Mocskonyi Zsuzsanna értékes tanácsait Ajánljuk ezt a munkafüzetet Dr. Meixner Ildikó emlékének. AIÓ Tankönyvkiadó Kft. Vevőszolgálat: kiado@aio.hu Telefon: , 30/ , 30/ Terjedelem: 25,51 A/5 nyomdai ív A könyv tömege:656 gramm 1. kiadás, Készült: Gyomai Kner Nyomda Zrt., 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u

3 Erich Kästner: A két Lotti 1. Beszéljétek meg! Ismeri már valaki ezt a regényt? Honnan? Aki ismeri, a következő kérdésnél csak akkor kapcsolódjon be, ha a többiek már elmondták a véleményüket! Arra különösen figyeljetek, hogy ne mondjátok el, mi lesz a történet vége! Sokkal érdekesebb úgy olvasni, hogy ezt mindenki maga olvassa el. Milyen nemzetiségűek lehetnek a lányok? Egyből összebarátkoznak-e a hasonmások? Miért magyarázhatják egymásnak ilyen részletesen a szokásaikat? Mi vehette rá őket erre a félelmetes kalandra? 2. Páros feladat: Készítsétek fel egymást egy otthoni szerepcserére! (A másik menne ma haza helyettetek.) Felváltva adjatok tanácsokat, hogy mire figyeljen, a másik, s kit kell ismernie! Kérdésekkel próbáljátok annyira pontosítani az útmutatást, hogy jól megértsétek! 3. Fogalmazás feladat: Írd le minél több olyan szokásodat, amelyre egy hasonmásodnak nagyon kellene figyelnie, hogy le ne lepleződjön! Legyen benne otthoni, iskolai, s más olyan helyhez kapcsolódó szokásod is, ahová rendszeresen szoktál menni! Fésűs Éva: A búzaszem 1. Gyűjts a meséből a füzetedbe olyan szókapcsolatokat, amelyekkel többször is találkoztál már más mesében! 2. Húzd alá testvérenként különböző színekkel a szövegben, hogy mit kaptak örökségül a fiúk, s annak mi lett a sorsa! Foglald ezt össze egy-egy mondatban a füzetedbe! legnagyobb: sárga középső: piros legkisebb: kék 3

4 3. Csoportos feladat: Beszéljétek meg, hogy az örökségek sorsát hogyan lehetne rajzban jól ábrázolni! Osszátok ki egymás között a témákat, és rajzlapra rajzoljátok megt! Címnek használjátok az alábbiakat: a segítés boldogsága a megújuló élet a holt arany a elmálló kövek a hamis melegség a munka örö me Borítékos feladat: Rakd sorrendbe a 1. borítékban található összefoglaló mondatokat! Keresd meg hozzájuk a szürke párjukat! Forgasd le a mondatokat! Olvasd végig figyelmesen a maradékot! Mit lehet megfigyelni? A történetek ilyen rövid leírását nevezzük vázlatnak. Ilyenkor nem mondatokat írunk, csak szavakat, szókapcsolatokat. Olyanokat, amelyeknek a segítségével könnyen felidézhetjük a történetet. 5. Húzd alá a szövegben azokat a részleteket, amelyek szerinted nagyon fontosak a történet szempontjából! 6. Páros feladat: A vázlat alapján meséljétek el egymásnak a történetet. Felváltva idézzétek fel, vázlatpontonként váltsatok! Az egyik meséljen, a másik kövesse a szövegben! A végén társad egészítse ki a vázlatponthoz tartozó részt az esetleg kimaradó fontos részletekkel. Ha elsőre nem sikerült jól, akkor ismételjétek meg úgy, hogy a másik kezd! 7. Beszéljétek meg! Miért nem a legkisebbnek adta oda az apjuk a többi vagyonát is, ha sejtette, mi lesz a vége? Hol fordult majdnem rosszra a történet? Milyen tanulságokat sugall a mese? 8. Írd le emlékezetből a mese vázlatát a füzetedbe! Nem fontos, hogy pont ugyanazt írd, ami a borítékos feladatban szerepelt. Arra ügyelj, hogy vázlatod segítségével jól fel tudd idézni a történetet. Páros feladatként beszéljétek meg a vázlatot! 4

5 Jól van, apjuk! 1. a) Mit jelent? Amire emlékszel, annak egyből írd le a jelentését, amiben nem vagy biztos, annak előbb nézz előbb utána lexikonban, értelmező szótárban! zsúptetős lókupec ánglius véka meszelt zsugori marhahajcsár koma fölös b) Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? Írd melléjük! Írd le még másképpen is, ha tudod! formás elhatározta eltékozol rozzant füvesedik 5

6 2. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! A bevezetést és fogalmazd meg önállóan! Elindult az öregember reggel a. Út közben elcserélte a egy. Megtetszett neki egy, ezért arra cserélte a. Rácsodálkozott egy, s elcserélte a. A egy adta oda. A kocsmában elmesélte a velük, hogy otthon nem lesz a hitetlenkedő vendégeknek. a cseréi miatt. 3. Felelj a kérdésekre a füzetedben! Úgy fogalmazz, hogy a válaszok a kérdés ismerete nélkül is értelmesek legyenek! a) Miért gondolta előnyösnek az öregember a cseréket? b) Miért kísérték haza az öreget az angolok? c) Mi jellemezte a két öreg kapcsolatát, amitől ilyen jó véget ért a történet? d) Mi köze van a libának a Márton naphoz? 4. Melyik szereplő, mikor gondolhatta az alábbiakat? Ki? Mikor? Jó csere volt, s még a vásárba sem kellett elmennem. Ez az ember nem normális, de nem baj, én jól járok. Ez egy jó fogadás. Végre egy kis izgalom. 6

7 Most majd megmutatom a zsugori szomszédasszonynak! Leesik az álla. Nem lenne tisztességes egy hordónyi, elég nekünk egy vékával is. 5. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a két öreg közötti kapcsolatról? Régen a férfi a család feje volt. Az asszony, mint ebben a mesében is, feltétlen bizalommal tartozott férjének. Cserébe a férfi a döntéseinél próbált kedvezni neki. Ma már ez nem így van: a férj és a feleség egyenrangú társak. Közösen döntenek az élet fontos dolgaiban. Továbbra is nagyon fontos viszont, hogy megbízzanak egymásban. 6. Csoportos fogalmazási feladat: Írjatok láncmeséléssel a mese alapján egy mai történetet, amelyikben apjuk egy autóval indul el otthontól. Ügyeljetek a cserék indoklására! 7. Rajzold le a bevezető alapján az öregek házát! Jelöld piros nyilakkal a szövegben szereplő részletek sorrendjét! Mit lehet megfigyelni? Mi a haladás iránya? 8. Keress képeket egy mai cseresorozathoz! 7

8 Gerald Durrell: Egy véka tudomány 1. Írd ki a füzetedbe a szereplőket! 2. Csoportos feladat: Találjatok ki a szöveghez bevezetést! Ha már olvasta, ismeri valaki közületek, ne kapcsolódjon be a munkába, csak figyeljen! Hasonlítsátok össze a bevezetéseket, ha elkészültek! Mi egyezik meg, s melyek a különbségek? Vannak-e ellentmondások? Ha ismeri valaki a regényt, akkor attól miben térnek el a ti változataitok? 3. Csoportos feladat: Olvassátok fel a vitát hangjátékszerűen! Osszátok ki a szerepeket, s mindenki húzza alá azokat a részeket, amelyeket olvasni fog. Ha többen vagytok a csoportban, mint a szereplők, akkor egy szerepet olvashatnak egyszerre ketten is. Mesélő nem kell. A könyveitek cserélgetésével újra olvashatjátok a vitát más szereposztásban is. 4. Kinek mi volt a véleménye a tanulással kapcsolatban? Jelöld azonos színekkel a szereplőt s véleményeit! tanuljon franciául Leslie lőni kellene tanulnia irodalommal foglalkozzon táncolni tanuljon mániája legyen mama vitorlázni tudjon püspöknek tanuljon kellene valamit tanulnia marhát felvágni tanuljon meg Margó később is ráér állatok gyűjtését gyakorolja az érdeklődését kell ébreszteni matema tikát tanuljon tanítsa George Larry csiszolja a helyesírását olvasni már tud 8

9 5. Beszéljétek meg! Milyen viszonyban lehetnek a szereplők? Próbáljátok őket a véleményeik alapján életkori sorrendbe rendezni! A ti tanulásotokról, különóráitokról kerekedett már otthon vita? 6. Csoportos feladat: Találjatok ki egy mai családi vitahelyzetet a gyerek tanulásáról! (Például járjon-e sportolni, milyen hangszeren tanuljon, átírassák-e egy nehezebb iskolába?) Osszatok szerepeket (apa, anya, nagymama, stb.), készítsetek kitűzhető, vagy a szereplő elé helyezhető szerepkártyákat. Írjátok össze a füzetetekbe, hogy milyen javaslataitok, ötleteitek lehetnének a saját szerepetek szerint. Milyen érvek szólnak ezek mellett? Egyedül dolgozzatok, még ne mondjátok el a többieknek! Az egyik szereplő kezdje a játékot azzal, hogy felveti a családi tanácson a megbeszélendő problémát! Előre megbeszélhetitek, hogy ki kezdi, és mi mindent mondjon. Folytassátok le a vitát, s közben mondjátok csak el az ötleteiteket! Zrínyi Ilona 1. Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbiak? A házastárs édesanyja: A helyiségek mennyezte: Egy katolikus szerzetesrend: 2. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található kifejezéseket! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre, majd kösd össze az összetartozókat! lekonyulnak fülei lefülel fél kilogrammos nélkülözhetetlen Munkács kihallgat hatástalanít magas lélek vár alkalmazott fontos nagy lelkierő munkás nyúlánk lakos 9

10 3. Egészítsd ki a neveket a szöveg alapján! Írd melléjük, hogy milyen kapcsolatban voltak Zrínyi Ilonával! családnév keresztnév kapcsolata Zrínyi Ilonával Frangepán Thököly Aspremont II. Rákóczi Ferenc Péter Ilona Julianna 4. Húzd alá a szövegben zölddel Zrínyi Ilona cselekedeteit! 5. Felelj a kérdésekre a füzetedben az emlékezetből! Ellenőrizd a válaszaidat a szöveg segítségével! a) Mi volt Zrínyi Ilona leghősiesebb cselekedete? b) Mi lehetett a legnagyobb szomorúsága? c) hány rokona szerepel Zrínyi Ilonának a történetben? Borítékos feladat: Válogasd szét és rakd sorrendbe a 2. boríték mondatait! Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc életútját találod benne. 7. Fogalmazás feladat: Írd le eddigi saját életutadat! Hol és mikor születtél, lakóhelyed, szüleid, bölcsődéd, óvodád, iskolád, kedvteléseid, stb. Kiegészítheted egy elképzelt jövővel is! 10

11 Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc 1. Mit jelentenek ezek a szavak? Írd le melléjük a jelentésükett, amelyiket nem tudod, nézd meg szótárban, lexikonban! igen számos zsarnokság sínylődik já rom 2. Hogyan szerepelnek ezek a kifejezések a történetben? véglegesen csatoljuk a birodalomhoz a törökök tartottak tőlük nem fog esedezni 3. Húzd alá a szövegben Zrínyi Ilona cselekedeteit! Írj ezekről rövid vázlatot a füzetedbe! 4. Írj válaszokat emlékezetből a kérdésekre! Ellenőrizd a munkád a szöveg segítségével! Kik foglalták vissza Buda várát? Mi volt az osztrákok szándéka a felszabadított országgal? Mi mindent tudunk meg a szövegből Thököly Imréről? Miről volt híres a Zrínyi család? 11

12 Zrínyi Ilonának melyik volt a leghősiesebb cselekedete? Miért irányította egy nő Munkács védelmét? Mi lehetett a legnagyobb szomorúsága? Mit kért fiától, amikor elbúcsúztak? Mi volt a Ferencet nevelő szerzetesek feladata? 5. Fogalmazás feladat: Írj a füzetedbe egy választott szereplőről minél több, rá különösen jellemző tulajdonságot! Rákóczi hazatér 1. a) Mit jelentenek az alábbi fogalmak? felkelés megtorlatlan zsoldos rebellis viselet b) Fejezd ki egy szóval az alábbi kifejezést! sikerült egérutat vennie 12

13 c) Hogyan szerepelnek az alábbi szavak a szövegben? Keresd ki, írd melléjük! azzal bízták meg külföldön élt gyerekkorában felhívást 2. Felelj a kérdésekre emlékezetből! Ellenőrizzétek párokban a megoldást! Kik sanyargatták a magyarokat a történetben? Miért nem tudott Rákóczi könnyen barátkozni a magyar urakkal? Miért került Bercsényi Miklós és Rákóczi jó barátságba? Miért került Rákóczi a bécsújhelyi börtönbe? Kik bíztatták Rákóczit arra, hogy hazatérjen, és felkelést indítson? Mit hirdetett Rákóczi zászlajával? 3. A történetből követhetjük Rákóczi útját a szabadságharcig. Először pótold a hiányzó helyszíneket! A történet helyszíneinek sorrendjét jelöld számozással, az útvonalat nyilakkal! Szerencs magyar-lengyel határ Lengyelország Prága 13

14 4. Húzd alá a szövegben zölddel Rákóczi tulajdonságait! Írd le őket a füzetedbe! 5. Beszéljétek meg! Miért lehetett csalódott a bécsi udvar? Miért volt alkalmas az időpont a szabadságharc elindításához? 6. Keressetek a környezetetekben a szereplőkről elnevezett helyeket! (Például utca neve, iskola neve, más intézmény neve.) Ezópusz: A szamár és az árnyéka 1. Mit jelent a történetben? Keresd ki a szövegből a kiemelt szavakat, s a mondat elolvasása után karikázd be a megfelelő jelentést! Írj a füzetedbe egy mondatot valamelyik kiemelt szóval az osztály életével kapcsolatban! bérel bérletet vett fizetett a használatért kölcsönadott bégetett ösztökél bökdös összekötöz rávág hajt ösztönöz poroszkál vágtat porlad üget porzik baktat dél égtáj ebédidő 12 óra daliás sarkvidék 2. Húzd alá a szövegben azt a részt, amelyikben összevesznek a szereplők! 3. Páros feladat: Olvassátok fel szerepek szerint hangjátékszerűen a veszekedős párbeszédet! A verekedést zajokkal (pl. taps, ököllel üssetek a tenyeretekbe, csapjatok a combotokra), nyögésekkel, indulatszavakkal (aú, jajj, nesze), szuszogással, stb. oldjátok meg! Ügyeljetek arra, hogy fokozatosan emelkedjenek az indulatok, s a verekedők fulladjanak ki a végére, csendesedjenek el! Egy záró párbeszéddel ki is egészíthetitek a jelenetet. 14

15 4. Borítékos feladat: Rakd sorrendbe a történet szerint a képeket! Adj címet a képeknek, s ezek segítségével írj összefoglalót a füzetedbe! Ki és mikor gondolhatta, érezhette az alábbiakat? Ki? Mikor? Fáradt vagyok, meleg van, nem akarok gyalogolni. Mit képzel ez az alak? Igazságtalanság! Engem ne lökdössön senki! Emelkedik a bot, inkább arrébb megyek. Ebből sokat okulhatnak. 6. Felelj a kérdésekre! Mi volt a szamár rossz tulajdonsága? Milyen tájon játszódhat a történet? Miért veszett össze az utazó a szamár tulajdonosával? Szerinted kinek volt igaza? 15

16 7. Igaz vagy hamis? Írd elé! (I, H) Húzd alá a mondatokban a hamis részeket! Az utazó és a tulajdonos összevesztek a bérleti díjon. A nagyon forró nap végén megálltak kicsit pihenni. A tulajdonos és a gazda mindenben előre megállapodtak. Először a vita hevében a tulajdonos ütötte meg az utazót. A szamár megunta a verekedést, s leheveredett. A gazdának volt igaza, mert a bérleti díj nem terjed ki a szamár árnyékára. Az utazónak volt igaza, mert ha a szamarat kibérelte, akkor az árnyékához is joga van. Mindkettőnek igaza volt. Egyiknek sem volt igaza. 8. Kire igaz? Színezd azonos színűre, kösd össze az összetartozókat! ravasz kapzsi verekedős a szamár tulajdonosa szófogadatlan csökönyös elcsigázott összeférhetetlen nagyvonalú bölcs utazó hirtelen haragú kíváncsi hiú 9. Beszéljétek meg! Melyek a mese tanulságai? Hogyan folytatódhat a történet? 10. Fogalmazás feladat: Írj a történethez kapcsolódó hirdetést! Utazó vagy és szamarat akarsz bérelni, vagy gazda vagy, és szamarat akarsz bérbe adni. 16

17 A HÓNAP KÖNYVE Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza 1. Milyen volt? Írd le emlékezetből! udvar Kököjszi hangja esernyő kapu nagy kapcsos könyv Bobojsza hangja 2. Melyik törpe milyen volt? Emlékeid alapján idézd fel! Ellenőrizd a szöveg alapján! Kököjszi Bobojsza kedélye hangja tekintete szakálla sapkája 3. Páros feladat: Próbálgassátok a nevetős és a haragos tekintetet! Álljatok páronként két sorba, s forduljatok egymással szembe! A sorok között legyen három, négy lépés távolság. Először az egyik oszlopban lévők próbálják váltogatva a nevetős tekintetükkel hívni vagy küldeni a párjukat. A pár lassan közeledjen vagy távolodjon, annak megfelelően, hogy társa hogyan váltja a tekintetét. Ha nem a szándékod szerint mozog a társad, hajtsd le a fejed! Akkor a társadnak meg kell állnia. Majd nézz fel újból, s küldj a szemeddel megint üzenetet! 17

18 Figyeljetek, hogy ne az egész arcotokkal, hanem csak a szemetekkel üzenjetek! Egy idő után váltsatok szerepet, s aztán párt is! Párt úgy válthattok könnyen, hogy az egyik oszlopból az első elmegy a sor végére, s így mindenki párt cserél. 4. Miből mennyit vittek magukkal? Írd mellé, amire emlékszel! álom vicc mese tréfa nóta 5. Beszéljétek meg! Kinek a legvékonyabb, s kinek a legvastagabb a hangja az osztályban? Olvassátok fel a párbeszédes részeket úgy, hogy ők legyenek a törpék! Olvastatok már másik olyan történetet, amelyben őrangyalok szerepeltek? 6. Rajzold meg a törpebirodalmat a szereplőkkel a történet elején! Természetesen jól felnagyítva! Török Sándor: A villanyrendőr Borítékos feladat: Párosítsd a 4. boríték képeit és elnevezéseit! Melyik nem illik a sorba? Válogasd ki a szereplőket! Fogalmazás feladat: Készíts a füzetedbe egy szereplőről leírást! Arról a szereplőről írj, akinek a neve kezdőbetűje a legközelebb van az ABC-ben a te keresztneved kezdőbetűjéhez. A nevét ne írd le, csak a jellemzőit! Ha jól készíted el a leírást, a többiek ki tudják találni. Írj arról is, hogy általában hol, ki, mikor, mire használja. Hogyan néz ki? Milyen a fénye?

19 3. Mire használjuk ezeket a lámpákat? jupiterlámpa százas égő ívlámpa röntgen lámpa villanyrendőr hangulatlámpa zseblámpa 4. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? neki-nekidurálta magát parádésabban gavallér javakorabeli 5. Hogy szerepelnek az alábbi kifejezések a szövegben? Keresd ki és írd mellé! Mi az, ami eltér a kétféle megfogalmazásban? Ha ilyen egyszerűen is ki lehet fejezni, akkor miért írta így a szerző? pirosra vált sárgát mutat szabad jelzést ad kedvét vesztette toborzás irányító fülke sudár utcai lámpák 19

20 6. Felelj a kérdésekre a füzetedben! Mit veszel észre, ha a válaszokat folyamatosan végigolvasod? a) Miért akart villanyrendőr lenni a villanylámpafiú? b) Hogyan ismerkedett meg egy villanyrendőrrel? c) Hogyan tudta elérni a vágyát? d) Miért csalódott a villanyrendőr mesterségben? e) Mit javasolt neki a nyugdíjas villanyrendőr? f) Milyen villanyrendőr lett belőle? g) Mi a hasonlóság a történet eleje és vége között? 7. Készíts vázlatot az előző feladat kérdései alapján! (A cím felírásával kezdjed!) 8. Milyennek ismerted meg a főszereplőt? Karikázd be, ami végig jellemző rá! Színezd sárgára azokat a tulajdonságait, amelyek változtak a történet során! büszke kezdő nagyravágyó együgyű lelkes kicsi bölcs boldog játékos büszke naiv nagyképű hatalomra törekvő becsvágyó állhatatlan tapasztalatlan 9. Beszéljétek meg! Az öreg jó tanácsot adott? Lett volna más választása a villanylámpafiúnak, minthogy becsapja magát? Mit tehetett volna a villanylámpafiú, hogy csalás nélkül jól érezhesse magát? Hogyan képzelitek a történet folytatását? 10. Rajzold le a főszereplőt a munkahelyén! 20

21 A szerencsétlen ébresztőóra 1. Nagyon sokféle óra fordul elő a szövegben. Húzd alá ezeket a könyvben! Hányat találtál? 2. Borítékos feladat: Párosítsd az 5. borítékban található órákat a neveikkel! Melyik lehet Kling? Válogasd ki azokat, amelyeknek a neve a történetben szerepel! Páros feladat: Rakjátok ki magatok elé az órák képeit (Klinget ne). Meséljétek el egymásnak, melyik óráról mit tudunk meg a történetből! 4. Írd le a füzetedbe, mit gondol Kling az időről? 5. Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? Mindig jól, sőt egyre jobban és jobban akarja teljesíteni a rábízottakat. Másnál különbnek képzelik magukat, nem bírják a kényelmetlenségeket. pontosan járt napokig díszelgett sajnos rosszul tudod fiúé voltam 6. Olvasd el négyszer figyelmesen Kling versikéjét, majd próbáld fejből leírni! Jelezd álló vonallal, ahol elakadtál és bele kellett nézned a szövegbe! A szöveg alapján kék színessel javítsd a munkádat! Számold össze, s írd fel azt is, hogy hányszor néztél a szövegbe írás közben? Hány hibát találtál? 21

22 7. Válaszolj kérdésenként néhány mondattal a füzetedben! a) Miért volt Kling pontos? b) Milyen volt Kling gazdája? c) Mit gondolt az óra az időről? d) Miért nem szerette a gazdája Klinget? 8. Csoportos feladat: Teremtsetek órabolt beli hangulatot különböző órák hangjainak, ketyegésének utánzásával! 9. Páros feladat: A te környezetedben is biztosan koptak meg, mentek már tönkre tárgyak. Próbáld meg elpanaszolni társadnak a történetüket az ő szemszögükből! Kérdésekkel segíthetitek a másik beszámolóját. 10. Fogalmazás feladat: Írd le röviden, összefoglalva a saját meséteket! 11. Hogyan változtak Kling érzelmei, viselkedése, gondolkodása? Színezd szürkére, ami egyáltalán nem volt rá jellemző! Karikázd be azokat a tulajdonságokat, amelyek a történet elején jellemezték, de megváltoztak! Színezd kékre azokat a tulajdonságokat, amelyek a kezdetiek helyébe léptek! Zöld legyen az, ami végig jellemezte! bizakodó magabiztos díszes izgatott ijedt pontatlan gőgös kényeskedő lusta hiú szeretetreméltó pontos csinos serény szomorú kedves nagyképű becsületes lelkes tétova vidám undok büszke barátságos csüggedt elszánt szorgalmas meggyötört kényes tisztességes 12. Beszéljétek meg! Miért nem szerette Klinget a gazdája? Előfordult már, hogy megharagudtatok valamilyen tárgyatokra? Milyen hasonlóságokat lehet megfigyelni Török Sándor két meséjében? Mivel tette ezeket a történeteket az író érdekessé? 22

23 Amikor élettelen tárgyakat, élőlényeket, természeti jelenségeket emberi tulajdonságokkal ruházunk fel, azt megszemélyesítésnek nevezzük. 12. Készíts vázlatot! Hány részre tudod jól elkülöníteni a történetet?karikázd be a részeket a mesében! A vázlatot a cím felírásával kezdjed! A kis kuruc 1. Mi jelent? Amire nem emlékszel jól, annak nézz utána az Értelmező kéziszótárban! generális potyabor tót császári cudar süveg 2. Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? kényeztették szabadban alszik Fülek legmagasabb pontján megijedt munkát találni erős tenyerébe 23

24 6. 3. Borítékos feladat: Állítsd össze a 6. boríték mondataiból a párbeszédet! Ellenőrzésként páronként olvassátok össze! 4. Írd ki a füzetedbe sorrendben a történet helyszíneit! 5. Húzd alá zöld színnel a szövegben, hogy milyen volt a vár! Szerinted mely képekre illik a Füleki vár leírása? Karikázd be zöld ceruzával a szövegnek megfelelő képeket! 24

25 6. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Miről nevezetes Fülek? b) Mi volt a cseh kapitány terve? c) Mért volt Balázs éjjel ébren, amikor a németek közeledtek a Füleki várhoz? d) Mi lett a kisfiú hősies cselekedetének a jutalma? 7. Keretekkel oszd fel 6 részre a mesét! Írj vázlatot a részeknek adott címekkel! Ne felejtkezz meg a címről! 8. Milyen gyerek volt Balázs? Gyűjts össze a tulajdonságait, és írd le két csoportban a füzetedbe! Három belső tulajdonságát indokold is meg! 9. Beszéljétek meg! Vannak ennek a történetnek hihetetlen, csodálatos részletei? Megtörténhetett-e ez így a valóságban? Milyen kapcsolatot lehet felfedezni a most olvasott és az eddig megismert történetek között? Fordult már veletek is elő, hogy valamiből azért fogyasztottatok többet, mert potya volt? 10. Csoportos feladat: Az alábbi idézetek korábbi szövegekből valók. Melyekből? Keressetek meg minél többet! idézet Mintha hullna sárga hó Akkora volt ez a kapu, mint egy jókora almamag. Jaj, ne prédikálj már, mint egy püspök! akkorácskák, mint egy gomb gazdája ránézett az ágyból, de igazán, olyan csúnyán, mint valami gyilkos ra Olyan az, mintha egy óriási ku ruc vitéz letette volna rengeteg sziklasüvegét viselete is olyan volt, mint a bécsi uraké az egész magyar nép olyan, mint a pásztor nélkül való nyáj A gyermeküdülők úgy hasonlítanak egymásra, mint a kétkilós kenyerek oldal 25

26 ide-oda pörög, mint egy pörgettyű Szerencse, hogy az udvari tanácsosok nem olyan okosak, mint a kutyák! Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. Mi a közös ezekben az idézetekben? Mi lenne a következménye, ha nem használták volna ezeket a megoldásokat a szerzők? Próbáljátok néhánynál a hasonlítást más megoldással helyettesíteni! Az ilyen megfogalmazásokat hasonlatnak nevezzük. Melyek az előnyei? 11. Csoportmunka: Használjátok ti is ezt a megoldást iskolai helyzetek bemutatására! Találjatok ki hasonlatokat! Például: Az osztály a szünetben olyan volt, mint a felbolydult méhkas. A legjobbakat írjátok is le! 12. Fogalmazás feladat: Szerinted hogyan mesélhette el kalandjait Balázs édesapjának, amikor végre találkoztak? Használj legalább egyszer hasonlatot is! Koncz Márton számítása 1. a) Mi jelent? Ha megbeszélés után megértetted, írd le, ha nem, kérdezd meg újból! szűr kém lopódzott 26

27 labanc Nyitra füzes hál b) Hogyan szerepel a szövegben? Írd a kifejezések mellé! fejben szorozza meg kettővel fegyverét ráfogta meghívom egy italra nem hiszem azt 2. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Ki volt Koncz Márton? b) Miért ment az őr a csárdába? c) Veszélyes volt-e Márton feladata? d) Mi lett a következménye annak, hogy Márton furfanggal megtudta, hogy hányan vannak a labancok? 3. Számozással állítsd sorba a történet helyszíneit! Rákóczi tábora folyópart Nyitra csárda füzes a Nyitra partján körtefa 27

28 4. Csoportos feladat: Melyik számítás szerepel a történetben? Karikázzátok be! A rossz leírásokban mi a hiba? (labancok száma 2 + páros szám) 4 = 1216 ((labancok száma 4 + páratlan szám) / 2) 4 = 1216 ((labancok száma 2 + páros szám) / 2) 4 = 1216 ((páros szám 2 + labancok száma) / 2) 4 = 1216 (1216 / 2-8) / 2 = labancok száma (1216 / labancok száma - 8) / 2 = 2 (1216 / 2 - páros szám) / 2 = labancok száma 5. Milyenek ismerted meg Koncz Mártont, és milyennek a labancot? Írj minél több tulajdonságot róluk a füzetedbe! Mindkét szereplőről írj valamelyik tulajdonságáról indoklást! Például: A labanc őr hanyag volt, amikor elhagyta az őrhelyét. 6. Csoportos feladat: Osszátok keretekkel - megbeszélés alapján - részekre a történetet! Írjatok önállóan a felosztás alapján vázlatokat! Ha készen vagytok, hasonlítsátok össze a munkáitokat! 7. Páros feladat: A vázlatpontok alapján felváltva meséljétek el egymásnak a mesét! 8. Csoportos feladat: Rajzoljátok le a mesét láncrajzolással képtörténetnek! 9. Beszéljétek meg! Miért ilyen módon szolgálhatta Márton a kurucokat? Mi utal arra, hogy bátor ember volt Márton? Miért hívta Márton az őrt a csárdába? Mit tudott meg abból, hogy vele tartott? Hol hibázott a labanc őr? Ez, vagy az előző történet játszódhat régebben? 28

29 Rákóczi kovácsa 1. Írd a képek alá, hogy mit ábrázolnak! 2. a) Mi jelent? Megbeszélés után írd le, ha nem emlékszel, kérdezd meg újból, vagy nézz utána az értelmező kéziszótárban! főkan cellár vivát alvég, felvég keszeg ember b) Hogyan szerepel a szövegben? Írd a kifejezések mellé! a harcok végéig is kitart fejedelmi családból származik rossz tulajdonság 29

30 agyvérzést kap indulni akar c) Egészítsd ki megfelelő kifejezéssel az alábbi mondatokat! Aki keszeg, az Aki csak elkezdte a mesterséget tanulni, azt Aki már sok mindent megtanult, azt testalkatú. nevezték. hívták már. A tanulónak vizsgát kellett tennie, hogy válhasson belőle. Azt, hogy mindjárt, úgy is mondhatjuk: 3. Gyűjtsd össze a szereplőket a füzetedbe! Egymás alá írd őket, de ha valakire több elnevezést is találsz, azokat írd egymás mellé! 4. Mit tudunk meg a bevezetőben a kovácsokról? Írd ki a füzetedbe! Három csoportba rendezd! (János, Dániel, mindkettő) 5. Igaz vagy hamis? A hamis mondatokban húzd alá a hamis részt, s írd le a mondatot kijavítva a füzetedbe! A kovácsok szomszédok voltak, mert mindkettő a falu végén lakott. János kovács műhelyébe először csak kényszerből mentek a kurucnak álló tállyaiak. Kiderült, hogy a szép, nagy, tágas műhelyben végeznek jobb munkát. János a kurucokat kedvelte jobban, Dániel viszont a labancokat. A fordítva felvert patkók összezavarták az ellenséget. 6. Felelj a kérdésekre! Hová jártak szívesebben az emberek patkoltatni? Melyik kovácsnak kellett többet dolgoznia? 30

31 Miért lett több munkája a szegények kovácsának is? Miért volt a jó a fordítva felvert patkó? Mi lett a patkófordítás következménye? 7. Csoportos feladat: Osszátok keretekkel megbeszélés alapján részekre a történetet! Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben a fontos részletek vannak. Írjatok a felosztás alapján vázlatokat önállóan! Ha készen vagytok, pontonként hasonlítsátok össze, vitassátok meg a munkáitokat! 8. Páros feladat: A vázlatpontok alapján felváltva meséljétek el egymásnak a mesét! Képzeljétek el, hogy a történet végén találkozik a csárdában a két kovács. János mester meghívja egy pohár borra vetélytársát! Írjatok erről párbeszédet! Aki vékonyabb, alacsonyabb, az legyen János, a másik Dániel. 9. Rajzold le a két kovácsot! 10. Beszéljétek meg! Miben különbözött a két kovács munkája? Mi mindentől fordult jobbra a szegény kovács sorsa? Miért fogadta udvari kovácsává Rákóczi a szegény kovácsot? Miért akarhatott két lóból csak egyet fordítva patkolni a fejedelemnek? Szerintetek tényleg hasznos lehet az így felvert patkó? Miért gondoljátok? Ma is befolyásolja az embereket egy üzlet, műhely kinézete, népszerűsége? 31

32 Ezópusz: Az Északi szél és a Nap Borítékos feladat: Rakjátok sorrendbe a 7. boríték képeit! Vigyázzatok, mert van közöttük megtévesztő kép! 2. Páros feladat: Meséljétek el képenként felváltva a történetet egymásnak! A mesélő mindent mondjon el a kép alapján az adott részről. Ha kimaradt valami fontos részlet, a másik egészítse ki, mielőtt folytatja a következő képpel! Vita esetén nézzétek meg a szöveget! 3. Válaszolj a füzetedben! a) Min vitatkozott össze a Nap és az Északi szél? b) Hogyan akarták eldönteni a vitájukat? c) Hogyan próbálta az utazótól elvenni köpenyét a szél? d) Hogyan tudta az utazótól elválasztani köpenyét a Nap? e) Milyennek ismerted meg az északi szelet és a Napot? f) Melyikük rokonszenvesebb neked és miért? 4. Igaz vagy hamis? Húzd alá a hamis részeket a mondatokban! Az Északi szél mindent megpróbált, hogy elválassza az utazót a köpenyétől Az Északi szél és a Nap a vitájuk miatt megfeledkeztek a feladatukról. A Nap és a szél is ugyanolyan kíméletlen volt. A Napnak sikerült rávennie az utazót, hogy vegye le a kalapját. A szél minél többet erőlködött, annál messzebb került a céljától. Kitartó szelídséggel ott is célt érhetünk, ahol az erőszak nem használ. Az utazó jót mulatott az elemek felesleges vitáján. A veszekedés és a versengés következtében ártatlanos sínylődtek. 5. Gyűjts a füzetedbe a Napra és a szélre jellemző tulajdonságokat! 32

33 6. Beszéljétek meg! Mi volt a következménye a Nap és az északi szél vitájának? Mi a véleményetek a szélről és a Napról? Hogyan érintette az utazót a vita? Tapasztaltátok már, hogy mások vitája, dühe miatt ártatlanok is kárt szenvednek? Másodikban olvastátok már ennek a történetnek egy változatát. Emlékeztek rá? Mi az eltérés közöttük? 7. Készíts vázlatot a füzetedbe! Segítenek a képtörténet képei! Mivel fogod kezdeni a vázlatírást? 8. Gyűjts és ragassz ide az eddigi olvasmányokhoz kapcsolódó képeket! 33

34 Harisnyás Pippi 1. Húzd alá grafit ceruzával a szövegben a helyszín jellemzőit! Számozással rendezd a bemutatás alapján sorba a képeket! Rajzold be a képekre az utána következő kép keretét! Írd a kép alá a bemutatásban található jellemzőket! Mi figyelhető meg a helyszín bemutatásakor? Írd le a megfigyelésedet a füzetedbe! Írd a kép alá a bemutatásban található jellemzőket! 2. Csoportos feladat: Láncolvasás segítségével húzzátok alá a szövegben Pippi jellemzőit! Folyamatosan olvassatok sorban, egymás után! Mindig az mondjon először véleményt arról, hogy kell-e valamit aláhúzni, aki az adott mondatot olvasta! Válogassátok szét a füzetetekbe az aláhúzott tulajdonságokat! Először a külső tulajdonságokat írjátok ki!majd írjátok ki azokat, amelyeket nem lehet megfigyelni, s rajzzal egyértelműen megjeleníteni csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehetne. 34

35 Ezeket a jellemzőket, sajátosságokat nevezzük belső tulajdonságoknak. 3. Csoportos feladat: Rajzoljátok meg Pippit életnagyságban! Szükséges hozzá csoportonként két nagy csomagolópapír, mert egy rövid lenne. Ezeket ragasszátok össze úgy, hogy ráférjen egy életnagyságú rajz. A legkisebb csoporttag feküdjön le az oldalára a papírra! A kezeit és a lábait rendezzétek olyan helyzetbe, mintha épp kisétálna egy kertkapun! A fejét tartsa úgy hogy lehetőleg oldalra (felfelé), ne menetirányba nézzen! Grafit ceruzával rajzoljátok szorosan körül! Ha kész, akkor nekiállhattok a kép elkészítésének. Használjatok színes krétát vagy zsírkrétát! Ha ügyesek vagytok benne, vízfestékkel és ecsettel is dolgozhattok. Törekedjetek a szövegben szereplő részletek minél hűbb ábrázolására! A háttérrel csak akkor foglalkozzatok, ha az alak már készen van! Ha van fényképezőgépetek, örökítsétek meg az alkotásokat! Ha az arc helyét kivágjátok, akkor érdekes fényképeket készíthettek! Ketten a csoporttagok közül tartják a rajzot, s az egyik mögé állva Harisnyás Pippivé válhat egy pillanatra. Az arcokat úgy vágjátok ki, hogy vissza lehessen ragasztani! Gergulics inasa 1. A mondatok befejezésével magyarázd meg az alábbiakat! A hatos az Aki furfangos, az A bolt azért kalitka, mert Úgy köhögtette meg, hogy A kitessékel azt jelenti, hogy 35

36 2. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Írd melléjük! Írj három kifejezéssel mondatokat a az osztály életével, iskolai élményeiddel kapcsolatban! kisdeák koromban be volt terítve mit néz ki belőlem magam formájú azt vettem a fejembe históriás könyv nem fösvénykedett kegyel mibe fogadott befogott a mesterségbe hallottam is már én azt, meg nem is az én fülemen töltötte a mérgét nagyon értetlenül nézett rám kiadta az úti cédulámat föl is út, le is út 3. Páros feladat: Rendezd el úgy a társadat, ahogyan a kisfiú ült miután Gergulics bácsi elment! Álló helyzetből induljatok! Teljes csendben dolgozzatok, a szobrász kézzel igazítsa, állítsa az alkotást! Tapsoljon, ha készen van! Utána cseréljetek szerepet! 4. Hogy hívták a kisfiút? 5. Milyen könyvek szerepelnek a mesében? Írd ki a füzetedbe a címeiket! Húzd alá azokat, amelyeket ismersz! 36

37 6. Csoportos feladat: Állítsátok össze a 8. borítékból a párbeszédet! Szerepenként olvassátok össze! Készítsetek állóképeket legalább három mondathoz! A szereplők testtartása, arckifejezése nagyon fontos! Mutassátok be ezeket a többieknek, hadd találják ki, melyik mondatokhoz tartoznak! Mindenki a saját mondataiból kiválasztott kártyával jelezheti, hogy melyikre gondol Felelj a kérdésekre emlékezetből a füzetedben! Ellenőrizd válaszaidat a szöveg segítségével! a) Miért árult kétféle dolgot is Gergulics bácsi? b) Miért lehetett hasznosabb a mézeskalács árusítása, mint a könyveké? c) Szerinted mi az oka annak, hogy könyvkereskedő akart lenni a kisfiú? d) Mit csinált az újdonsült könyvkereskedő inas a könyvet vásárolni szándékozókkal? e) Mit kapott volna fizetségül a kisfiú, ha jól végzi a dolgát, s mit lett végül a fizetsége? 8. Te mi minden szerettél volna már lenni? Írd le a füzetedbe! Írd mellé azt is, hogy miért! 9. Beszéljétek meg! Melyik asztal lehet a kedvesebb Gergulics számára? Miért? Miért nem adta el a könyveket a kisfiú? Volt-e valami közös Gergulicsban és a fiúban? Ha igen, akkor mi? Ha tudta volna a könyvkereskedő, hogy a kisfiú miért nem akarta eladni a könyveket, mit tehetett volna? Miért akarta hirtelen minden gyerek a Csalóka Pétert megvenni? Gondolhatták-e a gyerekek, hogy a kisfiú bajba fog kerülni? 10. Oszd keretekkel részekre a szöveget! Írj ezek segítségével vázlatot a füzetedbe! 37

38 12. Rajzold le a bolt berendezését! 13. Gyűjts és ragassz ide mézeskaláccsal kapcsolatos képeket, leírásokat, receptet! 38

39 A békapásztor 1. Írd másképpen! medvecukor kengyelfutó hídpénzszedő kukucskál körtemuzsika beoldalog 2. Magyarázd meg a saját szavaiddal az alábbiakat! helyébe viszik engem szalasztott leküldtem még a mézetlenjét is sok a szaladoznivalóm ilyen féltős megettem még a körme hegyét is 3. Ki milyen szolgálatra kérte a kisfiút? húga édesapja nagyapja édesanyja nagyanyja 39

40 4. Téged mi mindenért szalasztottak már? Ki? Miért? 5. Csoportos feladat: Próbáljátok bemutatni a békapásztorkodás folyamatát! Minden csoporttag játssza el a sorban hogyan gondolja! Onnan indulhat a játék, hogy a fiú egyedül marad, s addig tart, amíg visszaindul a házhoz.válasszátok ki a legjobbat, s azt mutassátok be a többieknek! A választott szereplőtök beépítheti a többi csoporttag jó ötleteit is a játékába! 6. Felelj a kérdésekre! Miért akar a történetben a kisfiú hídpénzszedő lenni? Mi akarhatna mostanában lenni a kisfiú? Milyen feladatot kapott a kisfiú az édesapjától? Miből jött rá, hogy a béka nem igazi? Szerinted miért tréfálta meg a kisfiút az édesapja? Mire jött rá a tréfa segítségével a kisfiú? 40

41 Mi minden akart lenni az eddig olvasott történetekben a kis Móra Ferenc? Mi lett belőle felnőtt korára? 7. Beszéljétek meg! Hogyan jelezte a kisfiú, hogy elege van az állandó ugráltatásból? Igaza volt-e, hogy lázadozott? Mi derült ki a fiú számára a pásztorkodás végén? Miért nem magyarázták el neki inkább a szülei, hogy miért nem jó, amit gondol? Előfordult már elő veletek, hogy hasonló módon megtréfáltak? 8. Csoportos feladat: Megbeszélés alapján keretekkel osszátok részekre a mesét! Írjatok róla láncmeséléssel összefoglalást! 9. Páros feladat: Írjatok vázlatot az összefoglalás alapján! Felváltva meséljétek el egymásnak a történetet minél színesebben a vázlatpontok segítségével! 10. Rajzold meg a békapásztort munka közben! Az én dinnyeföldem 1. Magyarázd meg saját szavaiddal az alábbiakat! zsendülő hékám cserhajú meglékeltem kivallattam eltört a mécsese 41

42 2. Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? vágyódva nézte sírni kezdtem hagyd békén, ami nem a tiéd gondolatom tett követte kivágtam egy falatot a dinnyéből 3. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Ki a történet főszereplője? Hány éves volt ekkor? b) Mit csinált a fiú a kertjük dinnyéivel? c) Mit talált ki az édesapja, hogy ne tegye tönkre a termést? d) Mi lett a sorsa az elültetett dinnyemagoknak? e) Mi lett a veszte az utolsó, már kibújt dinnyemagnak? 4. Gyűjts a füzetedbe tulajdonságokat a mese szereplőiről! 5. Írj vázlatot a meséről! A részeket jelezd keretekkel a szövegben! 6. Beszéljétek meg! Mi a véleményetek a fiú apjáról? Mi mást tehetett volna az apa a dinnyeföld megvédése érdekében? Ti ültettetek már valamit? Tényleg ilyen nehéz kivárni, hogy teremjen az ültetvény? Ki mit ültetne legszívesebben? Miért? 7. Rajzold le a hat dinnyemagokat úgy, ahogyan a fiú kiszedhette őket! Akkorára nagyítsd a rajzokon a dinnyemagot, mint egy szilva! 42

43 A cinegekirály 1. a) Mit jelentenek az alábbi fogalmak? sövény udvaros faggat pirongat erősítget prédál b) Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? folyik az orra lázas lettem szólt fanyalogva intett elengedtem hallottam a hangját 2. Gyűjtsd ki a szövegből, hogy mi mindent lehet megtudni a madarakról! Írd le a füzetedbe madaranként! Rajzold be a képbe, amit megtudtál a cinegekirályról! 43

44 9. 3. Borítékos feladat: Válaszd ki a 9. boríték képeiből azokat, amelyek a mesében szerepelnek! Ragaszd be a füzetedbe egymás alá, s írd melléjük a neveiket! Azokkal kezdd, amelyek a történetben szerepelnek. Ha van állathatározód, kikeresheted egyéb neveiket, s a többi madár nevét is! 4. Páros feladat: Mit használt segítségül a cinegekirály kinézetének leírásánál Matyi bácsi? Válassz ki a szemeddel egy madarat a boríték képei közül, s mesélj róla a társadnak úgy, ahogy Matyi bácsi tenné! Ha jól meséltél, a végén társad rá tud mutatni arra, amiről meséltél. Ha nem sikerült, akkor kérdezgessen, hogy kiderüljön számára! Az egyik mesédet írd is le a füzetedbe! Ragaszd alá bizonyítékul a képet! 5. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Miért akarta a kisfiú megfogni a cinegekirályt? b) Mi volt a véleménye a kisfiú édesapjának a cinegekirályról? c) Mit mondott rosszul Matyi bácsi a madár kinézetéről? d) Mi baja lett a kisfiúnak? 6. Beszéljétek meg! A nagy fekete madár a valóságban vagy a kisfiú képzeletében létezett? A szakállas cinke tényleg berepült a szobába? Beigazolódott Matyi bácsi történetének igazsága a cinegekirályról? Miből derül ki, hogy nagyon súlyos volt a beteg fiú állapota? Ma miért nem kerülünk egy-egy megfázás révén ilyen súlyos állapotba? Miért nem szabad ma már ilyen módon madarakat befogni? 7. Csoportos feladat: Osszátok megbeszélés alapján részekre a történetet! Láncmeséléssel írjatok összefoglalást a füzetbe! 8. Rajzold meg a mesét képtörténetben a füzetedbe! 44

45 9. A kisfiú csapdát állított a madaraknak. Akkoriban még nem volt szokás a madarak téli etetése. Gyűjts és ragassz ide képeket madáretetőkről, a madarak téli etetéséről! 45

46 Hogyan tanultam meg írni? 1. Jó ez így? Ha nem, javítsd ki, és írd le jól a füzetedbe! Húzd alá a hamis részleteket! A pápaszem a pápának a szeme. A lósóska egy jókora adag főzelék. A palavesszővel a palatetőre lehetett írni. Akik távolinak tartottak valamit, azok messzillették azt. Akit megpirongatnak, az szégyenében elsápad. Értékesnek tartották, ezért drágállották. 2. Keresd ki a szövegben és húzd alá a középső oszlopban található szavakat! Mit jelentenek? Színezd azonos színűre! Legalább hárommal írj mondatot az osztály életével kapcsolatban! édesanyám grádics doboz lépcső skatulya gárda édesapám szülém ládikó firka rosta szültem elhagyott női frizura irka fűféle növény szita árvalányhaj füzet 3. a) Fejezd ki egy szóval az alábbi kifejezéseket! Ahol tudsz, írhatsz több szót is! Nem egészen úgy szolgál szegénykémnek az esze, mint más rendes embernek. Odaintett ma gához. Nem valami szívvidámító. 46

47 Mindenféle krikszkrakszokat firkál, amik semmihez se hasonlítanak ezen a világon. Nyomára jöjjek. b) Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? nyugat mit csinálok keleti széllel képzetlen oktató nem volt semmi mozgás a ház körül élethű madarat tud varrni a kabátra díszítésnek elhallgattam nem engedem el itthonról nem hiszem szeretettel emlékszem vissza megsimogatta a fejem tüzet raktak a kemencében 47

48 4. Húzd alá a szövegben zöld színnel, hogy mi volt kezdetben a fiú véleménye az írás tudományáról! 5. Keretezd be a történet bevezetését! Mi minden derül ki belőle? Írd ki a füzetedbe! (Helyszín, szereplők, előzmények, a szereplők szándékai, időpont.) 6. Milyen mulatságai voltak a kisfiúnak? Írd le a füzetedbe! Válogasd külön azokat, amelyek nem a mesénk idején történtek! 7. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Miért nem unatkozott soha a fiú? b) Miért nem adták őt rendes iskolába? c) Végül miért nem vitték Kese kalaposhoz sem? d) Hogyan tanult meg írni? e) Miért ment időnként nagyon nehezen a tanítás az édesanyának? f) Miért lett volna rossz, ha a fiú kezdeti véleménye érvényesül az írástanulásról? 8. Gyűjts a füzetedbe a szereplőkről minél több különösen jellemző tulajdonságot! Találsz olyanokat, amelyek mindegyikükre jellemzőek? Azt karikázd be sárgával! Szereplőnkét egy tulajdonsághoz írj indoklást is! Keress a szövegben szereplőre vonatkozó külső tulajdonságot! 9. Beszéljétek meg! Miért akarta Ferit Kese kalaposhoz küldeni az édesapja? Miért aggódtak a kisfiú szülei? Tudott-e a fiú édesapja íni? Honnan derül ez ki? Ki tudott jobban írni a szülők közül? Miért? Miért nem az tanította, aki jobban tudott írni? Mi a véleményetek Kese kalaposról? Kiderül-e a történetből, hogy a kisfiú végül mennyire tanult meg írni? Csoportos feladat: Osszátok részekre a történetet! Láncmeséléssel írjatok összefoglalót a részek alapján!

49 11. Fogalmazás feladat: Neked is biztosan sok mindent tanítottak már meg a szüleid. Írd le a füzetedbe az egyik ilyen esetet! Ügyelj a szerkezetre: cím, bevezetés, a történet, befejezés. Most könnyű lesz címet adni, ha alkalmazkodsz a mintához: Hogyan tanultam meg Rajzold le azt a jelenetet, amikor a fiú megtalálja a szögeket! 13. Gyűjts azzal kapcsolatos képeket, hogy te mi mindent tanultál meg a szüleidtől! Olyan tárgyak képeit gyűjtsd össze, amelyek használatát tőlük tanultad! Ragaszd ide a képeket! Ha nem találsz megfelelőt, rajzolhatsz is! 49

50 Haragos Kengyela Borítékos feladat: Válogass a szövegből kiemelt kifejezésekhez értelmezéseket! Csak a szöveg szerinti értelmezés számít! Ha bizonytalan vagy valamelyiknél, akkor keresd ki a meséből, s olvasd el a mondatot! Párosban ellenőrizzétek! 2. A mondatok kiegészítésével magyarázd meg az alábbiakat! Az fújja a tüzet, mint a sárkány, aki Aminek híre szalad, azt szuszog. tudja. A fakupa fából készült. A strázsa Aki állja a szavát az úgy álló katona. ahogyan mondja. 3. Keresd ki a szövegből, és karikázd be az alábbi kifejezéseket! A mondatok elolvasása után írj magyarázatot a kifejezésekhez! Le akarta harapni a fejét az egész világnak. Fenekére nem látott. Emberszámot tett. Visszafelé csavargatta a nyakát. 50

51 4. Sorold fel a füzetedbe a szereplőket, ha valakinek több elnevezése is van, azokat írd egymás mellé! 5. Csoportos feladat: Készítsetek állóképet a történet egy jellegzetes részletéhez! Válasszatok egyet, majd osszátok ki a szerepeket! Mindenki részt vehet, hiszen sok a háttérszerep lehetőség. Először helyezkedjetek el szerepek szerint. Nagyon fontos, hogy a testtartások, gesztusok, arcok kifejezőek legyenek. Segítsetek egymásnak! Minden csoporttag sorban álljon ki a képből, járja be, s igazítson rajta, ha van jobb ötlete! Ha megvan a kép, akkor próbáljatok el pár másodperces elő- vagy utójátékot hanggal, mozgással. Mi volt előtte, vagy hogyan folytatódik a jelenet. Az egyik csoporttag tapsára az előre beállított képnél áll meg a felvétel, vagy onnan indul. Próbálhatjátok mindkettőt is. Ha készen vagytok, mutassátok meg a többieknek! Ha van rá idő, a bemutatók után alakíthattok ki másik jelenetet is! 6. Felelj a kérdésekre a füzetedben! Ha ügyes vagy, a válaszaidból összeáll egy történet. a) Mit és miért kapott Kengyela Rákóczitól? b) Milyen volt az ajándék? c) Miért haragudott meg Morcosra Kengyela? d) Milyen büntetés fenyegette Morcost? e) Végül mi történt a lóval? 7. Fogalmazás feladat: Néhány mondattal írd le a füzetedbe, hogy milyennek ismerted meg a történet alapján Kengyelát! Honnan tudjuk azt, hogy jólelkű ember volt? 8. Beszéljétek meg! Van a történetben olyan részlet, ami a valóságban nem történhetett meg? Hogyan bánt Rákóczi Kengyelával? Milyen furfanggal oldotta meg Kengyela, hogy ne kelljen Morcost elkótyavetyélni? Mennyi idő alatt zajlott le az olvasott történet? Mi utal erre? Előfordult már veletek, hogy dühötökben olyat tettetek, mondtatok, amit később megbántatok? 51

52 9. Készíts vázlatot! (Először keretekkel oszd részekre a történetet!) A vázlatpontok alapján felváltva, páros feladatként meséljétek el egymásnak a történetet! 10. Rajzold le azt a jelenetet, amelyiket az 5. feladatban először megjelenítettetek! 11. Gyűjts II. Rákóczi Ferenccel, a szabadságharccal kapcsolatos képeket! Ragaszd ide, amit találtál! 52

53 Furfangos Támadi 1. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? pajkos kelmed poharazgat erszény lócsiszár 2. Hogyan szerepelnek a szövegben az alábbi kifejezések? okos gyors kezű indulatossá vált siker a háborúban hiteles üzenet zsoldot is kérek elvágtatott a lóval mennyi mókás nem szomorkodik van egy ötletem egyre hevesebben vitatkoztak 53

54 Csoportos feladat: Alakítsatok négyfős csoportokat! Állítsátok össze a 11. borítékból a párbeszédet. Osszátok ki a szerepeket, s olvassátok fel a párbeszédeket! Saját mondataitokat húzzátok kicsit kijjebb a sorból, hogy jól lássátok, mikor következtek! A lovat vezető labanc legyen a mesélő is, mert neki különben kevés szövege lenne. A mesélő próbáljon átkötő szöveget kapcsolni a szereplők mondataihoz felolvasáskor! (Például: mondta mosolyogva Támadi. Vagy: felelte bosszankodva Doria. ) Ha sikerült, cseréljetek szerepeket, s olvassátok fel úgy is! 4. Gyűjts a füzetedbe hasonlatokat a szövegből! 5. Mi lehet a neve a Támadihoz hasonló természetű, de gyáva katonának? Írj ötleteket a füzetedbe! 6. Miért mondta Támadi, hogy ingyen nem megy? Húzd alá sárgával, amit Támadi gondolhatott, zölddel, amit a labancok! Régen nem kapott már zsoldot, s pénzt követelt, mielőtt visszamegy. Ki akarta végre pihenni magát, régóta harcolt már. Nyugdíjat is akart. Megsértődött, hogy csak harminc foglyot kínált érte Rákóczi. Tudta, hogy a generálisok össze fognak vitatkozni, arra várt, hogy ezt kihasználja. Harminc labancért több, nála kevésbé híres bajtársát is ki lehetett váltani. Jó volt az ellátás. Bőven kapott enni és innivalót. A kuruc táborban nem éltek ilyen jól. Nem akart több, kevésbé híres fogoly bajtársa helyett kiszabadulni. Jól összebarátkozott a labancokkal, nem akarta otthagyni őket. 54

55 7. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Miért örültek a labancok Furfangos Támadinak? b) Szerinted mivel foglalkozik a lócsiszár? Mi utal erre? c) Mi volt Furfangos Támadi rendes neve? d) Miért sírt Támadi, amikor meghallotta, hogy a követ 30 labancért akarja kiváltani őt? e) Miért jött jól Furfangos Támadinak a generálisok vitája a lovon? 8. Egészítsd ki az összefoglalás mondatait! Támadi a fejedelem legkedvesebb Az egyik csatában Nagyon örültek a Mókázásaival Rákóczi ki akarta váltani harminc Inkább a generálisok közötti Magával vitt egy lovat és A labancok keserves volt. került. hogy elfogták. a labancok éberségét. fogolyért, de nem ment. kihasználva szökött meg. is. néztek utána. 9. Beszéljétek meg! Miért nem hagyta magát kiváltani? Miért gondolták a labancok, hogy nem akar elszökni Támadi? Miért nem tudtak a generálisok megegyezni a lovon? 10. Készíts vázlatot a füzetedbe! (6 részre tudod jól elkülöníteni a történetet!) 11. Rajzold le a füzetedbetámadi távozását! 55

56 Ezópusz: A kutya és a tükörképe 1. Egészítsd ki a mondatokat a történetnek megfelelően! A keskeny fadeszkát A nyugalom helyett Víztükörnek is hívjuk a Ha erőszakosan elveszi, akkor is nevezik. is mondhatunk.. azt, ami más tulajdona. 2. Felelj a kérdésekre a füzetedben! a) Hogyan vélekedett saját képességeiről a kutya? b) Miért láthatta meg magát a vízben? c) Milyen vágy okozta a kutya veszteségét? d) Milyen volt ez a kutya? 3. Milyen tanácsokat adnál a kutyának, hogy legközelebb ne történjen vele ilyen szerencsétlenség? Írd össze a javaslataidat a füzetbe! 4. Beszéljétek meg: Miért járt pórul a kutya? Ismertek-e hasonló történetet? Mindig baj-e, ha valaki többet szeretne, mint amije már van? Ismertek-e a történethez kapcsolódó szólást, közmondást? Miért ilyen röviden, egyszerűen fogalmazta meg a mesét Ezópusz? 5. Páros feladat: Álljatok egymással szemben egy lépés távolságra! Az egyikőtök legyen a szereplő, a másik a tükörképe. A szereplő tegyen úgy, mintha egy tükör előtt állna. Fésülködjön, mosson fogat, nézegesse magát, vágjon grimaszokat, stb. Ahogyan azt egy tükör előtt tenné. A tükörkép pedig próbálja vele egyszerre mutatni, amit az illető a tükörben láthatna. Vigyázzatok! A tükörben minden fordítva látszik! A szereplő ne tegyen hirtelen, kiszámíthatatlan mozdulatokat, mert azt nem lehet utánozni! 56