III. BÉLA SZENT LÁSZLÓ ÉVÉBEN (A Magyar Királyság, mint nagyhatalom)

Átírás

1 III. BÉLA SZENT LÁSZLÓ ÉVÉBEN (A Magyar Királyság, mint nagyhatalom) - Kivonatolt összeállítás Szűcs István Miklós élőszavas előadásából - Emlékezetes találkozásra került sor a zirci középiskolák kollégiumi diáksága és Szűcs István Miklós okl. képzőművész - középiskolai tanár között. Alkalmat ehhez két ünnep is kínált; Szent László királyunk emlékéve és Szent Lukács evangélista, a festők védőszentjének névnapja, október 18-án, a festészet napján. Középiskolás fiatalok gondolkodás- és életmódját formálják, a megismert valóság értelmezésének elmélyítését segítik rendszeres programjaikkal, új személyi kapcsolataikkal a zirci Reguly Antal Szakképző Kollégiumának nevelőtanárai. Az intézményben lakó, kétharmadrészt művészetis és egy-harmadrészt szakképzős tanulók szemléletét, elméleti ismereteit gyarapítják. Köznapi példákkal, életszerű helyzetek megteremtésével segítik az anyaiskolákban tanultak kiteljesedését. Mindehhez egy szállodai körülményeket biztosító kollégiumépület és elkötelezett, sikeres nevelők adják a szellemi hátteret. Kitűnő előadói környezetben, az étkezde leválasztásával biztosítják a tartalmas kollégiumi élet és a lateiner műveltség befogadását, szellemi táplálékának kínálatát. Köszönet illeti a szervező Valler Imre, a kollégium vizuális arculatában meghatározó Sztaroszta Anna, a technikai előkészületeket és működést biztosító Gecsei Judit és az előadó pályaképét ismertető nevelőtanár, Nyári Zoltán kollegiális közreműködését a találkozó sikerében. A régi-új személyi kapcsolatokba vont vendégelőadó, Szűcs István Miklós okl. képzőművész, szerkesztő és ábrázoló geometria művészettörténet szakos középiskolai tanár már a megelőző évtizedekben is jó kapcsolatokat ápolt a Szakképzővel. Érdemben az itt lakó gimnáziumi és szakközépiskolai tanítványai révén ismerhette meg az országos rangsorban 3. helyezett, legkomfortosabb és legtartalmasabb programokat kínáló kollégiumát. 1

2 Szent László herma III. Béla arcvonásaival: Szent Lukács, a festők védőszentje és a festészet napjának koraesti órájában fokozott érdeklődéssel tekintettek a fiatalok III. Béla és felesége, Chatillon Anna arcrekonstrukciójára. Elkészítésével Árpás Károly képzőművészt bízták meg 1967-ben. Meglepetésszámba ment a híres Szent László herma közvetítette arcmás valódiságának feltárása; László király helyett az őt szentté avattató III. Béla tekint le a győri Székesegyház Héderváry - kápolnájának látogatójára. Az esztergomi Dénes Mester László király helyett 1192 júniusában a szentté avattató III. Béla arcvonásait kalapálta az ereklyetartó külső lemezébe. Hálából tehette ezt, minthogy Gloriosissimi Bela folyamodott a pápához László szentté nyilvánítása érdekében. A zirci kollégista diákok különös figyelemmel követték III. Béla arcrekonstrukciójának Árpás Károly által kidolgozott metódusát, László Gyula régész professzor egykori hitelesítő megnyilvánulását s a magyarságkérdéssel foglalkozó tanítását. Az országban elsőként Zircen állítottak fel III. Béla tiszteletére köztéri szobrot (Rátonyi József szobrászművész bronz alkotása). A nagy királyról elnevezett helyi gimnázium névadásában a kollégiumi est vendége, Szűcs István Miklós is tevékenyen részt vett már az 1970-es évektől; mind az elhatározásban, a javaslattevésben, mind az iskolához és egyben a névadóhoz tartozás művészi kivitelű jelképeinek elkészítésében (Balogh Ádám ig., 1982). Prof. László Gyula régész-képzőművész és Árpás Károly képzőművész (Archív Szűcs-fotó, részlet, 1992-ből) 2

3 Zirchez, a ciszterci apátság 1182-es alapításával kötődő, művelt és műpártoló Nagy Béla a példának erejével hatott a későbbi uralkodókra; nem hadakozott, épített, üldözte a lopókat és a latrokat, és ő vezette be a kérelmezésnek azt a rendjét, ahogyan a római és a császári udvarban van. olvasható több más külföldi kiadvány mellett a magyarok Képes Krónikájában. III. Béla uralkodása idején lett a Magyar Királyság nagyhatalom, mint kultúrateremtő, szellemi és dologi értékeket jelentő reprezentatív palotaépítészetével példát adott egész Európának. Az anyagi javakat mindehhez az a történelmi Magyarország biztosította, amely ekkoriban a világ aranybányászatának központja volt. (Ez utóbbi tartott egészen az 1897-ben kitört kanadai, klondike-i aranylázig, a Yukon területen, az alaszkai határ mellett.) Ha a Béla-kori művelődési viszonyokról csak annyit tudnánk, amennyit a bizonyosan III. Béla jegyzőjeként tekinthető P. mester (Anonymus) a Pray-kódexében, a Halotti beszédében ránk hagyott, már az is sokat mond a XII. század végi Magyarország szellemi kultúrájáról. A Szent Korona III. Béla király császári koronája: A bizánci császárjelölt, a magyar ifjú Béla herceg, Emmanuel Komnénosz udvarában tartózkodott Alexsziosz néven, nyolc és fél éven át. A Hagia Sophia nagytemplom mozaikján gyakran láthatta Joannes Komnenos császárt abroncsos - keresztpántos koronájával és feleségét, Eirénét (Szt. László Piroska nevű lánya) a pártaszerű diadémjével. Hatásos volt az előadásban, amikor a császári pár méltóságjelvényeit egymásra-vetítették, és a magyarok Szent Koronáját, mint egy kupolás császári koronát kapták eredményül. III. Béla udvari művésze, Dénes mester is így járt el, amikor két részből összeállította a Szent Koronát; a királyi abroncskoronából (corona greca) és a császári keresztpántból (corona latina). Érintette az előadó a Sacra Corona című magyar játékfilmet is. Szólt Szent László király korának és a Szent Korona kialakulásának téves rendezői történelemfelfogásáról valamint a koronázási jelvények anakronisztikus szerepeltetéséről. 3

4 Szent István és a Szent Korona: Az előadás azt is kiderítette, hogyan köthető Szent István személyéhez a ma látható Korona. További kérdés volt, miért sokszögesítették a keresztpántok íveit, az apostolok képeit? Szent István korabeli békecsóktáblákból vágták ki a síkban tartott, rekeszzománcba foglalt apostolokat, s szegecselték fel a korona íves hordozójára. Hasonló sztaurotékát (békecsóktáblát) III. Béla idejéből mutatott az előadó. Elgondolkodhatott a hallgatóság a Korona jelentésrétegein is (pl. a föld forgástengelyével megegyező kereszt dőlése, vagy a 12 apostol helyett 8 apostolt hordozó sokszögesített keresztpánt az aranymetszet szolgálatában, miért és mely négy apostol nem kerülhetett rá a keresztpántokra. Érintették a koronázási jelvények tudnivalóit is (III. Béla kettős keresztje az országalmán, három oroszlán a jogar kristálygömbjén, bajelhárító mágikus csomó). Esztergom művészeti emlékei III. Béla korából Esztergom ( Magyarország első fővárosa) művészettörténeti múltjából a Barbarossa Frigyes csodálatát is kiváltó művészeti emlékeket emelték ki. Központban a Szent István alapította Szt. Adalbert székesegyház III. Béla készíttette nyugati díszkapuzatával, a Porta Speciosával. Fehér és vörös márványinkrusztáció (márványberakás) timpanonjában volt látható hazánk legrégebbi történelmi tárgyú ábrázolása, a Patrona Hungariae (Szt. István felajánlja Magyarországot védasszonyának, Szűz Máriának). A művészettörténet itt jegyzi először az ábrázolások középpontjában Máriát, osztozva a Világbíró Krisztus eddig megszokott helyén. Az esztergomi mintát követi a párizsi Notre Dame Szent Anna mellékkapuzatának domborműve is. XVIII.sz. Olajfestmény Klimó György esztergomi kanonok tulajdonából. Lehangoló látni, mi maradt meg az Európában páratlan esztergomi Porta Speciosából 4

5 Montázsunkon a Porta Speciosát, a Szent Adalbert székesegyház helyét és III. Béla palotakápolnája szentélyének cikkelyes boltozatát emeltük ki. A 12 apostolra utaló 6 ikeroszlopát talán éppen esztergomi mintára ismételték meg a párizsi Saint Chapelle szentélyében. Ez utóbbi színvilágában képzelhetjük el a magyar párdarabját is a török idők előtt. Az esztergomi reprezentatív palotaépítkezések vezetője, az ötvös és kőfaragó Dénes mester bajuszos-szakállas arcmása is látható a Palotakápolna északi falfülkéjének egyik oszlopfőjén. Embertanilag egy turanid ősmagyar karaktert idéz. A Nagy Király, III. Béla vezető művészét, Dénes mestert, keze és szellemi teljesítménye elismeréseként, főnemesi rang adományozásával tüntette ki. A művelt király egyéniséget tisztelő voltát tükrözi a másik oszlopfő is, melyre csupaszképű, feltehetően francia mester faraghatta rá önportréját. 5

6 Nem kis tanulsággal szolgált a nagy számban megjelent alkalmazott képzőművészeti és műszaki-technikai, szakipari diákok számára az alkotói ÉN-tudat egyik első jelentkezése Esztergomban, Dénes mester és a király akaratából a XII. század végén. Ez a megnyilvánulás majd csak a reneszánsz korstílusban válik általánossá (önarcképek, aláírások). Kiemelt művészetpedagógiai törekvése volt az előadónak a különböző irányvonalú politikai berendezkedések által a magyarság tudatába beültetett kishitűség elhárítása. Igyekezett azon belénk rögződött felfogástól megszabadítani hallgatóságát, hogy a magyar művészet mindig csak más államok művészetének hatására alakult ki. Előadásában meggyőző ellenpéldákat sorakoztatott. PhD Prof. Prokopp Mária, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének egyetemi tanára nyilatkozta egyszer zirci előadásában is: - Én ezt a hatás szót igyekszem kitörölni a magam és a tanítványaim szótárából, és a kapcsolat szóval helyettesítem. A Magyar Királyság 1000 évig fennállt, ebből az első 500 évben Európa nagy tekintélyű állama volt, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Arról is fontos volt beszélni, hogy a magyar egyház 1000-ben már önálló érsekséggel rendelkezett, Esztergom központtal, míg Bécs csak 1722-ben nyerte el az érseki rangot. Több mint 700 évvel később! Szűcs István Miklós egykori kollégisták, sikeres alaptantervi és speciális rajz (vizuális nyelv és művészet) tagozatú gimnazisták társművészeti produktumainak megidézésével zárta nagy-ívű bemutatóját (a középkori zirci ciszterci apátság első térbeli rekonstrukciója, gipsz-makettje 1978-ból; Száraz György: III. Béla című királydrámájának előadása diákszínjátszókkal a város főterén 1993 áprilisában, Béla-napon). (Fotók: Internet, Tóth Gyula és Szűcs I.) 6