Doboz TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 Doboz TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2

3 Tisztelt Érdeklődők! Doboz nagyközség az egyik legrégebbi magyar falu, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy 1075-ben I. Géza király alapítólevelében már szerepel a neve. Az ősi település zegzugos utcái, népi lakóházai és gazdasági épületei, a Wenckheim uradalom öröksége, Ybl Miklós tervezte magtára, folyóvizei, holtága és erdői számtalan bizonyítéka az épített és természeti környék gazdagságának. Minden itt élő közös feladata és felelőssége, az értékek bemutatása és megőrzése. A Településképi Arculati Kézikönyv ezt a célt szolgálja. Nem kizárólag szakembereknek készült, tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, amely mindenki számára érthető módon mutatja be a környezetalakítással kapcsolatos elvárásainkat. Bemutatja a településkép jellemzőit, az egymástól jól elkülönülő településrészeket, a településkép formálására vonatkozó javaslatokat, a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és egyúttal irányt mutat az építtetőknek is. Az elkészült kézikönyvet nem tekintjük lezárt anyagnak, sokkal inkább egy olyan útmutatónak, amely közös gondolkozással, partnerségi párbeszéddel tovább fejleszthető. Bízunk benne, hogy tartalma évről évre bővülni fog, várjuk észrevételeiket. Doboz, december Köves Mihály polgármester

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Doboz nagyközség bemutatása 4 3. Örökségünk 8 4. Településképi szempontból meghatározó területek Ajánlások történeti településrészre 24 Kisvárosias beépítés a történeti településrészen 24 Falusias beépítés a történeti településrészen Jó példák 37 A kézikönyv elkészítésében közreműködött Készítette: Kmetykó János főépítész, Pataki Ibolya építész Szöveg: Pataki Ibolya További résztvevők: Molnárné dr. Tarkovács Márta, Szilágyi Szabolcs Ábrák, térképek: Kmetykó János Fotók: Pataki Ibolya, Molnárné dr. Tarkovács Márta, Szilágyi Szabolcs Közreműködött: Doboz Nagyközség Önkormányzata Szerkesztette: Szilágyi Szabolcs Külön köszönet: A partnerségi folyamatban részvevő helyi lakosoknak

5

6 1 1. BEVEZETÉS Doboz és környéke a Kettős - Körös völgye tájegység része. Vizek ölelésében fekszik a sárréti nagyközség. A település madártávlatból A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű laponyok és az alacsonyabb porongok tették lehetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. A legősibb ismert gyökerek az időszámításunk előtt 5-4. évezredig nyúlnak, ugyanis ebből a korszakból (Újkőkor) származnak a környéken talált településmaradványok. Az állandó vízveszély, a nagy erdőterületek ugyanakkor a megtelepedés feltételeit igen szűkre szabták. A századfordulón Bartók Béla 164 népdalt gyűjtött itt, a tiszta forrásból. SZMF internet letöltés: Had. Tört. Múz. T. Tár II. Felm. Col. XVI. Sect

7 2 2. DOBOZ NAGYKÖZSÉG BEMUTATÁSA Általános településkép, településkarakter Doboz nagyközség Békés megyében, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. A településhez közigazgatásilag ha tartozik, a belterület 383 ha, 4395 lakosa van. A település Békéscsaba, Gyula, Vésztő és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Autóbusz közlekedése jó. Vasútja nincsen. A Kettős-Körös a település határán folyik át, és mintegy négy kilométerre fekszik a közigazgatásilag hozzá tartozó Szanazugtól, a Fehér- és a Fehér-Körös összefolyásának helyétől, mely az utóbbi időkben üdülőteleppé fejlődött. Doboz a Körös-vidékhez tartozik. Hajdan Doboz határában egész sereg vízfolyás szállította a vizeket, mint például a Sebes-fok, a Kis-Körös, a Kis-folyás, a Fekete,- és a Fekete-Körös. Az akkori folyók nagy részét már vagy kiszáradva, vagy pedig állóvizeket alkotva találjuk. A folyó közelsége áldás és gond Doboznak, hiszen a könnyen elérhető kikapcsolódást, szép természeti környezetet jelentő Körösök egyszersmind gyakori árvízveszélyt okoztak. A településen kanyargó Holt-Körös meghatározta a településszerkezetet is. Az Alföldi települések között máshol nem látható zugok, kis átjárók mind azt a célt szolgálták, hogy a lakosok eljussanak a vízhez. A lakosság sokáig ősfoglalkozásainkat űzte: halászott, pákászott, vadmadarakat fogott, szénégetéssel foglalkozott, és főként pásztorkodott. Az idő múlásával rátértek a gyümölcsfa nevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak már javában méhészkedtek. Ma is gyönyörű látványt nyújtanak a kanyargó kis utcácskák. A településközpontban megmaradt ősi halmaztelepülés utcarendszere a helyi értékvédelem kiemelt célja. Szerencsére nemcsak az utcarendszer maradt meg, hanem a későbbi, paraszti kultúra emlékei, a szép kis parasztházak sokasága és a hozzájuk tartozó helyi sajátos melléképületek, a pincés-kamrák is. A paraszti életmódhoz apáról fiúra öröklődő tiszta tudása az évszázados hagyomány és célszerűség alakította, hogy a pincés-kamrák a kerítésvonalban állnak, a kapu mellett, de az udvarról nyíló bejáratokkal. A megtermelt javakat védeni kellett. Halmazos utcaszerkezet Kanyargó utcácska 4

8 A volt kastély mögött a Holt Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, mely 150 éves kocsányos tölgyeket őriz. A park 1979 óta természetvédelmi terület. A település évben Magyarország legtisztább települése címet nyerte el ben a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyben a községek kategóriájában 2. helyezést ért el, melyet a bíráló bizottság diplomával ismert el. A virágos település kis utcájának részlete. A képen a szegletben lévő kiskapu jól látható. 5

9 Az Önkormányzat által alapított intézmények: Dobozi Mesekert Óvoda és Konyha, Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár, Dobozi Gondozási Központ. A nagyközség további fejlődéséhez nagyon fontos lenne egy tornacsarnok, és idősek otthonának megépítése, valamint Szanazug üdülőterület szennyvízellátásának megvalósítása. A település központjától mintegy 4 km-re van Doboz-Szanazug üdülőterület. Szanazug a Fehér és Fekete Körös deltájánál a Kettős-Körös partján fekszik. Levegője tiszta, üdülésre, pihenésre alkalmas terület. Jelenleg több mint 300 üdülő, egy 250 főt befogadni képes ifjúsági tábor, egyéb szálláshelyek várják a pihenni, üdülni vágyókat. Megvalósítás alatt áll a Lapátos Vízi Megállóhely kiépítése, amely főleg a vízisportok kedvelőinek nyújt szolgáltatásokat. A két part között személyszállító komp biztosítja az átkelést. A kikapcsolódás, szórakozás, pihenés különböző formái biztosítottak. A vízpart adta lehetőségek miatt a kirándulók, turisták kedvenc pihenőhelye, mely az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult. Az üdülőkörzetet a nyári szezon idején rendszeres autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel. A település bővelkedik vízfelületekben. Természetesen a legnagyobb vízfelület a Kettős-Körös, nagyobb állóvize a Kettős- Körös hídja és a dobozi körtöltés közötti Tuskós-tó és Digó-tó, a vésztői út mentén található Sapi-tó, melyek nemcsak a horgászok, de gyakran családtagjaik közkedvelt kirándulóhelyei, valamint település bel,- és külterületén mintegy 30 km hosszan halad át az egykori Fekete-Körös holtága vadregényes kanyarulataival. Az újonnan kialakított szabadstrand Sámson vára A vadászatot kedvelőknek is lehetőséget nyújtanak a települést körülvevő erdőségek, mely nagyságát tekintve megközelítőleg a közigazgatási terület 20%-át teszi ki. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező nagyközség és környéke bővelkedik látnivalókkal. Külterületen, Doboz és Szanazug között áll Sámson vára. Doboz határában épült egy kicsiny, korai földvár, a Sámson vára. Kb. 100 m átmérőjű bekerített, lekerekített sarkú, háromszög alaprajzú volt a sáncvár. Feltehetően a X-XI. században építettek. A sáncok ma kb. 1 méter magasan emelkednek ki a környezetből, azok szélessége közel 4 méter. Keleti harmadát a modern kori gátépítések során belefoglalták a Körös gátjába. Kétharmad részét egykoron a Fekete-Körös ölelte körül. A sáncon és vonulata mentén kívül-belül vörösre égetett rögöket lehet ma is találni a felszínen. Az ásatások szerint sövényfal tette a sáncot magasabbá, és fából épült tornya is volt. A lakóépületek a vár északnyugati részén helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint a X-XIII. századig állt fenn. 6

10 A dobozi Wenckheim család több évszázados jelenléte a település gazdasági és kulturális életében felbecsülhetetlen nyomot hagyott. A család mezőgazdasági tevékenysége korukat megelőző szemlélettel bírt és nagyban befolyásolta a későbbi gazdálkodás alakulását is. Gróf Wenckheim Rudolf jó gazdája volt a településnek. Őt tartották a birtok kapitalista reformátorának. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen vezette. A kastély, a magtár építése, a vadaskert és az európai hírű versenyistálló létrehozása szintén az ő nevéhez köthető. Unokaöccse, Wenckheim Dénes gróf a főurak között nemcsak a vármegyében, de az egész országban elsőrangú szerepet játszik. Országszerte zseniálisnak elismert gazda, aki megértve a kor intő szavát, gyökerében szakított a régi gazdálkodási elvekkel, s a modern reformok okszerű és gyakorlati megvalósításával olyan mintagazdaságot teremtett magának, melynek tanulmányozására járnak a dobozi uradalomba. Bevezette a belterjes gazdálkodást, csatornát ásatva négyszáz holdat öntözött területté alakított, holland és belga mintára világhírű veteményes-öntözést honosított meg. Ezzel a föld hozamát tízszeresére emelte, amivel elérte azt, hogy egy hold bérlet biztosítsa a bérlő egész éves létminimumát. Addig Európa legnagyobb öntözött területe a Párizs melletti, száznyolcvan holdas rét volt. Nem akadt olyan szociálpolitikai akció, melynek éléről ne hiányzott volna. Elaggott, megrokkant gazdasági munkásai segélyezésére tizenkétezer koronás alapítványt hozott létre. Közel háromszázezer koronás költséggel díszes mauzóleumot, katolikus templomot és iskolát is építtetett. Ezért megkapta a pápai Szent Gergely rend nagykeresztjét, amit egyszerre legfeljebb harminc ember viselhetett. Nagy szerepet játszott a vármegye közéletében. Doboz Wenckheim grófi park A dobozi kastély a századfordulón Doboz földesura a nagyvad óvásának legjellemzőbb formáját, a vadaskert felállítását rendelte el, a XIX. század legelején, mégpedig a Doboz-marói erdőben, ahol 2 táblányi zárt vadaskertet létesített, mely közel 50 éven át, 1857-ig állt fent ben a Körösök szabályozásának megkezdésekor, a Szanazugtól kezdődő Kettős-Körös medrének megásásával a dobozi erdők egysége megszűnt, s ezzel együtt a vadaskert is. A marói erdő családi egyezség folytán a gerlai uradalom birtokába került. Jellemző, hogy az erdő ezen része ma is vadaskert néven ismert, több mint száz évvel megszűnése után is. A Marói-erdő élővilága, öreg fái az erdős sztyepp jellegű táj a természetes vegetáció értékes maradványaként jelentős természeti értéket képviselnek. Többek között a fokozottan védett dobozi pikkelyes csiga élőhelye, de találhatunk itt vadon növő gyöngyvirágot is. A Kettős-Körösmenti Vadásztársaság május 10-én alakult 18 fővel. A vadászterületet szinte mértani pontossággal szeli ketté a Kettős-Körös. Erdősültség közel 20%-os, ami megyei viszonylatban kimagasló. A Sebesfoki-erdőrészben mintegy 11 km hosszan kanyarog a Fekete-Körös holtága, ami igen jó élőhelyet biztosít úgy az apróvad, mint a nagyvadak számára. 7

11 3. ÖRÖKSÉGÜNK Településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek Történelmünk fontos szereplői a Wenckheim család, a doboziak büszkék arra az örökségre, melyet hátrahagytak számunkra. Az általuk építtetett karakteres építmények meghatározzák a település jelenlegi képét. Értéket képviselnek, melyet óvnunk kell. Több közülük műemléki védettséget élvez. 3 A Római katolikus templom, neoromán stílusban épült között, Viktor Siedek bécsi építész tervezte. A templom belsejében minden részlet iparművészeti igényű, pompakifejtő. A vésztői úton áll az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes silótornyos magtárépület, Ybl Miklós kiemelkedő alkotása, agrártörténeti emlék. A Református templom, copfstílusban épült között. Belsejében a négy boltszakaszból a két középső szabad légterű, a két szélsőben karzat van. Műemlék. A Wenckheim kastélypark 1979 óta természetvédelmi terület. A park faállományában uralkodó helyet foglalnak el a éves kocsányos tölgyek. Mellettük igen sok, valamivel fiatalabb ostorfa, hárs, vadgesztenye, néhány erdei- és fekete fenyő, valamint egy páfrányfenyő is található a parkban. 8

12 Középületek 1902-ben a katolikus templom felszentelésekor érkezik az első tisztelendő. A plébánia vastag vályogfalaival kényelmes, száraz, de legalább száz éves épület volt. Ebben lakott korábban az ispán, majd az uradalmi orvos. Két utcai szobáját a gróf fenntartotta vendégszobának, míg 1912-ben a kastélyt ki nem bővítették. SZMK p.116. Római Katolikus Plébánia Hivatal Kossuth tér 17. egykor és ma 1850-es évek elején az urasági ház mellett a református templomot és parókiát emelték ki a községi látnivalók közül a kortársak SZMK p.115 Református Lelkészi Hivatal Kossuth tér 21. egykor és ma A sorozatos átépítések és bővítések miatt a kastély elvesztette műemléki értékét, jelenleg általános iskola. Wenckheim Kastély, ma általános iskola - Kossuth tér 15. egykor és ma 9

13 Malom, Nagy u hrsz Volt intézői lakás, Vésztői u. Régi Posta épülete Széchy Tamás Emlékház, Helytörténeti Kiállítás, Nagy utca 20. Községháza, Kossuth tér 3. Rendőrség, Kossuth tér 4. Gazdabolt, Nagyváradi u. 1. Nénike iskolája Sámson u. 11. háttérben a sarkon a borbélyüzlet Árpád u

14 Lakóépületek, népi építészeti értékek Antiklak vendégház, Faluhelyi u. 25. A szálláshelyen 8 vendéget tudnak fogadni, szépen felújították, átalakították a mai igények szerint, régi, hangulatos berendezéssel. (Belső fotók az internetről letöltve ) Gabonás Szekrénykemencével Gabonás alatt pince Fatornácos lakóépület Bodor Porta - Dobó utca 1. A portán 9 szálláshely van a mai igények szerint szépen felújított, átalakított épületekben, régi, hangulatú berendezéssel. A szálláshely az utcafrontról Közösségi létesítmény az utcafrontról Fatornác A közösségi létesítmény egy része 11

15 A Bodor Porta mellett áll ez a gabonás, alatta pince Dobó István u. 3. A régi iskola épülete Batthyány u. 7. Kemencés, kuminos (füstölős) nyárikonyha, összeépítve gabonással, alatta pince (1905) lakóház (1900), Rákóczi Ferenc u. 10. Szabadkéményes, kemencés nyárikonyha, Rákóczi Ferenc u. 13. Gabonás, alatta pince, mellette kemencés nyárikonyha, tüzelőpadkás, szabadkéményes előtér a csatorna mentén álló lakóház - Március 15. u. 6. Régi típusú lakóház homlokzata fotó 1988 A környék első erdészháza, előtornácos az istállója, kerítése is védett - Lehel u

16 A környék első tanyaháza melléképületekkel Előtornácos lakóház Bercsényi u. 35. Előtornácos lakóház Faluhelyi u. 48. Előtornácos lakóház A tető hátul megrogyott, oromdeszkázat kiszakadt, széldeszka hiányos, a kerítés kidől Fatornácos, tükrös kemencés lakóház a csatorna mentén Bercsényi u. 52. Karbantartott népi lakóház Felújított népi lakóház 13

17 Tanya-épületek Görgei tanyaépület jó állapotban Fonott kerítés nagy része még megtalálható Darulábas tornác Még állnak az állattartó épületek is Táji és természeti értékek Hársfa panzió a Faluhelyi út mentén, a csatorna partján áll. A településközpont felől hársfasor mentén jutunk el a panzióhoz, amely 10 vendéget tud fogadni. Kerthelyiség, benne sütőkemence és csónak is a vendégek rendelkezésére áll. Hársfasor Kilátás a panzió udvarából 14

18 A gyalogoshidak helye a csatorna mentén horgászok kedvenc területe lett. A kis hidak a településszerkezet fontos elemei voltak, érdemes lenne helyreállítani azokat. A korabeli hidak helye még ma is látható A dobozi erdők - A községből bármely irányba elindulva erdőkkel találkozunk. A Doboz nagyközség központi belterülete és Szanazug közötti erdők nevei: Papholt-erdő, Faluhelyi erdő, Madárfoki-erdő, Sebesfokierdő. Határfa Fekete-Körös holtág az erdőben Gyöngyvirágfa 15

19 4 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK A történeti településrész A településközpontban megmaradt ősi halmaztelepülés utcarendszere a történeti településrész. A halmaztelepülésen belül is két, egymástól teljesen eltérő területet különböztetünk meg, melyeknél a településkép, az arculati jellemzők és a településkarakter is eltérő. - kisvárosias beépítés a történeti településrészen - falusias beépítés a történeti településrészen. Eltérő karakterű beépítést találhatunk a történeti településrészen kívüli falusias településrészen, és a szanazugi üdülőterületen m 2 DOBOZ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV MŰEMLÉK TERÜLETE GAZDASÁGI TERÜLET KERESK.-SZOLG. MŰEMLÉKI KÖRNYEZET GAZDASÁGI TERÜLET - IPARI HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET EX LEGE KUNHALOM TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ HATÁRA KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS TELEPÜLÉSI TÉRSÉG A KÜLTERÜLETI GAZDASÁGI TERÜLETEKKEL FALUSIAS LAKÓTERÜLET ERDŐ TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TERÜLETEK SZANAZUGI ÜDÜLŐTERÜLET MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TERÜLETEK ERDŐTERÜLET TÁJKÉPVÉDELEMMEL SZÁNTÓTERÜLET TÁJÉPVÉDELEMMEL TELEPÜLÉS TERÜLETE 16 EX LEGE FÖLDVÁR VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TERÜLETEK 5447 ha

20 Kisvárosias beépítés a történeti településrészen A főút mellett a kisvárosias hangulatú településközpontban az úttal párhuzamos gerincű nyeregtetős házak állnak. A nagyobb telekszélességnél a házaknak a telekhatár mellett hátsó, udvari szárnya is van, L alaprajzú épületek. A tetők hajlásszöge fokos, általában kontyolt nyeregtető, vagy oromfalban végződő nyeregtető. Jellemző kép a kisvárosias beépítésről A kastély iskolaépület mellett látható csak zártsorú beépítés, máshol az épületek a telkek oldalhatárai mentén állnak, az utca vonalon. Itt nincsenek előkertek az épületek előtt. Zártsorú beépítés A településképre itt is jellemző a szép természeti környezet a főút hídjáról gyönyörű a látvány a Fekete Körös levágott szakasza a csatorna mentén kanyarodik a Vésztői út az Ybl magtár felé. A kis fahíd az egykori kastélykert felől, a templom felé vezet. Védett, műemléki környezet. 17

21 Falusias beépítés a történeti településrészen Teljes harmónia van az épített és a természeti környezet között. A kanyargó, zeg-zugos kis utcácskák mentén azokra merőlegesen állnak a házak, a telekhatáron. A hagyományos parasztházak fa tornáccal deszkázott, míves oromfallal, nyeregtetővel készültek, előkertesek. A hídra kanyarodó út látványa A hídról a csatorna látványa gyönyörű természeti környezetben Gyalogos átjáró a Rákóczi út felé Utcai kút A hagyomány továbbélésének példája az új szökőkút elhelyezése a téren. Az átjáró végében a téren kút van 18

22 Történeti településrészen kívüli falusias településrész Az ősi halmaztelepülésen kívüli belterületen a párhuzamos és egymásra merőleges utcák szabályos sora, látható. Ez utak mentén sok helyen még falusias, parasztházas beépítés látható, de a kertvárosias, szabadon álló, vagy oldalhatáron álló épületek is megtalálhatóak. Ha ezen a területen építünk új házat, akkor a beépítésnél figyelni kell a szomszédos épületek formájára, tetőidomaira, magasságára, azokhoz kell alkalmazkodni, hogy a harmonikus környezetet megteremtsük. Az előkerteknél is a kialakult állapotot kell figyelembe venni, az mutatja, hogy utcavonalra építkezhetünk, vagy beljebb. A kis melléképületek az utcával párhuzamos nyeregtetővel szép utcaképet alkotnak, még a háttérben álló sátortetős épületek látványa sem zavaró. A sátortetős házak is hangulatos utcaképet alkotnak, ha méretük illeszkedik a környezethez. Hangulatos utcakép A főutak mellett legtöbbször az utcával párhuzamosan állnak az épületek, nyeregtetősek. 19

23 Szanazug üdülőterület A Körösök mentén egy olyan roppant érzékeny és különleges tájegység található, amely a maga érintetlenségével, tájképi és természeti értékeivel méltán megérdemli a térségben élők odafigyelését, gondos megóvását, nem beszélve arról, hogy egy igazán vonzó célpontot jelenthet a környezettudatos, szelíd turizmus híveinek. A Kettős - Körös torkolatának vízgyűjtő területe, ez az összefüggő biogeográfiai egység sérülékeny ökoszisztéma. E térség a szabadidő eltöltésének számos kiváló lehetőségével rendelkezik. Az aktív pihenés kedvelői lóháton, kerékpáron, csónakon vagy gyalogszerrel hódíthatják meg a területet, és élvezhetik a páratlanul tiszta levegőt és az érintetlen természet szépségeit. Ezek az ökológiailag és kulturálisan is érzékeny területek kiemelt gondosságot feltételeznek. A turizmus fenntartható irányú fejlesztéseinek kell inkább teret biztosítanunk, így például a falusi-, a lovas-, a kerékpáros-, a vízi- és az ökoturizmusnak vagy a természetjárásnak. A civilizáció zajától távol, az erdők mélyén és a folyók mentén különleges élővilágban gyönyörködhet a kiránduló. A táj vadregényes jellegét egyediségének köszönheti, amelynek megőrzése fontos feladat. Közös célunk, hogy minél többen gazdagodjanak azzal az egyedülálló élménnyel, amit a Körösök Völgyében, a Fekete - és a Fehér - Körös találkozásánál elterülő üdülőfalu, Szanazug nyújt látogatói számára. A táji uniformizálódás megakadályozása érdekében folyamatosan zajlik az egyediségek, különleges természeti kincsek feltérképezése. Értéktár Itt is az alapszabály, ha új üdülőt építünk, akkor a beépítésnél figyelni kell a szomszédos épületek formájára, tetőidomaira, magasságára, azokhoz kell alkalmazkodni, hogy a harmonikus környezetet megteremtsük. Az előkerteknél és a beépítési módnál, is a kialakult állapotot kell figyelembe venni, az mutatja, hogy utcavonalra építkezünk, vagy beljebb, hogy oldalhatáron, vagy szabadon álljon a kis épület. Szanazugban a gyönyörű természeti környezetben a megfelelő telepítésen túl, ügyelnünk kell arra, hogy lehetőség szerint megfelelő természetes hátteret, környezetet adjunk az új épületnek. Így az üdülőnk olyan lesz, mintha már rég ott állna, emellett a kertben és a házban is kellemes lesz a tartózkodás. A tájba illesztett épület nem hivalkodik, hasznosítja a fák szélvédelmét, árnyékolását is. Az ilyen kert hangulatosabb sok lakóháznál. A harmonikus környezetben egyedi megjelenésű házak találhatók A kert legyen belsőséges kialakítású. Az épületet részlegesen takarjuk növényekkel, amelyek kimelik annak szépségét. A kertek kialakítására itt különösen kell figyelni, mert a kerítések megengedik a belátást, így az utcát is díszitik a szép növények. Az épület tájba illesztését a megfelelő növényzet megválasztásával is segíthetjük. Az építkezéskor tartsunk meg annyi növényt, amennyit csak lehet. Ne feledjük, hogy egy 100 éves fa felneveléséhez 100 év szükséges. A csupasz telekre telepített növények csak sok év múlva nyújtanak kedvező látványt, barátságos környezetet. Egy megmentett fa alá épített nyaralónál nem kell éveket várni, mire használhatóvá válik, mivel a ház fája hűs árnyékot vet rá, télen viszont átengedi a melengető napsugarakat. 20

24 Beépítésre nem szánt területek Az Holt-Fekete-Körös településen átfolyó szakasza és a volt kastély mögött a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelve található 3,7 hektáros kastélypark melyet 1880-as években alakítatták ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok. Az ősi fákból még ma is szép számmal találunk a védetté nyilvánított parkban. A park rehabilitációjára 2006-ban került sor, mely igyekezett az egykori állapotot visszaállítani új növények beültetésével, ágyások kialakításával, a már elhalt fák pótlásával. A gondozott és látványos park a település kedvelt pontja, idős, fiatal egyaránt szívesen sétál a több évszázadot megélt fák alatt és tölti itt szabadidejét. Szívesen invitáljuk vendégeiket is e csodálatos természeti környezetbe, melynek klímáját a Holt-Fekete-Körös teszi sajátossá. Értéktár A kastélypark egy részlete Ha Dobozt Békéscsaba, illetve Gyula felől a 4234 jelű közúton közelítjük meg, a Kettős-Körös hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé a Tuskós- és a Digó-tó: A dobozi Petőfi Horgász Egyesület kezelésében áll mindkettő. A Tuskós-tó területe 2,6 hektár, tájrendezése 2000-ben történt meg, azóta a horgászok paradicsoma, horgászversenyek színhelye. A tó medre eredetileg kubikgödör volt, majd beültették nyárfákkal. Az 1970-es évek elején a tartós vízborítás után a nyárfák kiszáradtak, s egyik télen a jég szintje felett kivágták. A tuskók közti mélyebb, állandó vízborítást betelepítették halakkal. A tóban fellelhető halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, kárász, sügér, törpeharcsa, afrikai harcsa, fekete sügér, naphal. Értéktár Tuskós-tó Digó-tó 21

25 Doboz erdőterületei Papholt-erdő Doboz felől Szanazug felé indulva a Papholt-erdőn át egyre beljebb haladva az erdő mélyén egy érintetlen táj fele haladunk, ahol a Holt-Fekete-Körös kanyarulatai, kiszáradt medrei teszik egyedivé a tájat. A hagyásfák, a legendák, az emlékhelyek őrzője ez az erdő. Értéktár Faluhelyi-erdő Az ősi Doboz település helyét körülölelő erdőt nevezték Faluhelyi erdőnek. Ezen a területen, egykor egy szép tisztás volt, most a szanazugi gyermek és ifjúsági tábor található. Itt állt régen a vadászház. A Papholt-erdő folytatásaként dél-keleti irányban fekszik a Faluhelyi erdő. Az erdő élővilágát nagyban meghatározza a holt Fekete-Körös jelenléte. A ligeterdők kialakulásában, fennmaradásában elsősorban nem az éghajlati körülmények, hanem a talajvíz játssza a fő szerepet. A Faluhelyi-erdő elszikesedő talaján réti őszirózsás tisztásokat találunk, néhány jellegzetes sziki növényfaj kíséretében, mint a sziki üröm, a mezei fátyolvirág, a sziki pozdor és a réteken, legelőkön is elterjedt réti imola. Őshonos hagymás növény a tavaszi csillagvirág, mely foltokban megtalálható. Az 1800-as év elejének nagymértékű erdőpusztítását a század második felében kezdik pótolni. Az ültetéseknél nyár, tölgy, kőris, fűz és akácfa kerül telepítésre. A Faluhelyi-erdőben szép tölgyerdő idős fákkal, új telepítésű erdő egyaránt megtalálható. A vizek szélén, a Holt-Körös partján az ártéri gyomtársulásokban megtalálható a debreceni torma, és a doboziak által a népi gyógyászatban is használt örvénygyökér (Inula helenium). Az erdő uralkodó faneme a tölgy, a kőris, és a szil. Ezen kívül az ihar (juhar), a száldog (hárs), a vadalma és a vadkörte. Cserjék közül a galagonya, a kökény, a fagyal, veresgyűrűs som, kecskerágó, vadrózsa, bodza fordul elő. A Faluhelyi-erdőben egy emlékfa található mely Papp László ( ) Dobozon született erdőmérnöknek állít emléket. Gyerekkorában cselédfiúként szolgált, majd az erdészeti tudományok kiváló tudósa lett. Kiemelkedő személyisége előtt tisztelegve készült fából faragott síremléke, melyen Kányádi Sándor sorai olvashatók: Kívánhat-é ember többet: derékaljnak szülőföldet, s két cserefa tömött árnyát szemfedőnek. Értéktár A Faluhelyi- és a Madárfoki erdő határán állt egy tölgyfa, melyet a doboziak Képes-fa néven emlegetnek. A közel 300 éves kiszáradt kocsányos tölgyfa az egykori erdők fáinak állított emléket. Ma már a fa eldőlt, de így is elkápráztat bennünket monumentális méreteivel. Sámson várát is ez az erdőrész rejti magába, a helyi általános iskola diákjai, a dobozi, szanazugi táborozók által egyaránt kedvelt kirándulóhely. Sámson vára lekerekített sarkú, háromszög alaprajzú sáncvár. Feltehetően a X-XI. században épült. Az ásatások eredménye szerint sövényfal tette a sáncot magasabbá és fából épült tornya is volt. Ennek a sáncvárnak állít emléket a helyreállított kaputorony. Az erdő a Szanazug Faluhely Papholt - Doboz túraútvonalon fekszik. Értéktár A Sebesfoki-erdő A Fekete- és Fehér Körös mentén fekvő erdők ma az Alföld keleti részének legnagyobb kiterjedésű, összefüggő folyó menti keményfás ligeterdei hallottam a régi emberektűl, hogy a Sebes fok volt Békésnek és Doboznak határa. Réthy Zs.: Dobozi tanulmányok. A Sebes foki - erdő a Sebes-fok, Sebes-ér mellett északra a holt Fekete-Körös bal partján lévő erdősség neve. Az erdő a nevét a holt Fekete Körös bal partján Doboztól, Békésig kialakított mesterséges csatorna elnevezése miatt kapta. A Sebes-fok nevű csatorna, 3,79 km hosszúságú és közel 5,69 m szélességű. Elnevezését a benne sebesen folyó vízről kapta. Értéktár Az erdő a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különlegesen nagy értékű, védett fajokban gazdag, ugyanakkor idős keményfa-ligeterdő jellegű részei egészen természet közeli állapotúak, s tájképi értékük is jelentős. Értéktár Itt található az ősi Doboz és Békés határa. Már az 1500-as évek végén is vita folyt, hol húzódik a két település határa, ezért a két település bírája ezen a helyen küzdött meg egymással. A birkózást ugyan a dobozi Pák András nyerte meg, mégsem került egyértelműen Dobozhoz ez a határrész. Egy igen mély ér folyt itt valaha, amely a Fekete-Körös balpartjába szakadt. Itt találtak egy törököt meghalva, akit a békésiek megöltek, s az éren átvitték a dobozi földre. A megölt török neve Vereb volt, emiatt a területet Verebesnek is hívják. A békésiek ezen eset során azt vallották, hogy a holttest már a dobozi részen volt, ezért a bírságpénzt is a doboziaknak kellett megfizetni a török felé. Ettől kezdve ezt a részt a saját határuknak tekintették a doboziak. Az ér partján volt egy tölgyfa, amit Határfának hívtak és hívnak a mai napig is. A gyönyörű fa régi korok letűnt tanújaként méltóságteljesen áll, és figyeli a vidéket. Talán látta a két bíró küzdelmét, talán látta a török megölésését is, ki tudja. A Marói erdő A Fekete- és Fehér Körös mentén fekvő erdők ma az Alföld keleti részének legnagyobb kiterjedésű, összefüggő folyó 22

26 menti keményfás ligeterdei. A Marói erdő a mai Kettős-Körös bal partján, délnyugati irányba fekszik. Maró a Gerla, Csatár, Békés, Doboz között elterülő falu volt, mely a török időben pusztult el. Itt folyt a Maró-ér, Maróér mely részben a Kettős-Körös csatornába beleesett, egy része pedig Gerla-felé nyílt vízeret képez igen sok ágra oszolva. A mocsaras részekből kiemelkedő szigetszerű erdők, időnként vízjárta magaslatok, mezőségi talajú hátságok, erdős puszta jellegű maradványok jellemezték a Gerlai-erdő (Békéscsaba), és a Maróierdő (Doboz) területét. A régi uradalmi erdőtelepítések nyomai még láthatóak. Idős kocsányos tölgy, vadgesztenye fasorok, öreg szürke nyárfák, a hajdani vízfolyások szélén idős fákkal szegélyezett, néhány helyen már alig felismerhető erdei sétautak jellemezték. Egyes részeinek parkerdő jellegére utal a talajt beborító borostyán jelenléte. Az erdőt behálózó vadszőlő itt még szokatlan mennyiségben fordul elő, egykor indáiból a környék lakói ruhaszárító kötelet készítettek. Doboz földesura a nagyvad óvásának legjellemzőbb formáját, a vadaskert felállítását rendelte el, a XIX. század legelején, mégpedig a Doboz-marói erdőben, ahol 2 táblányi zárt vadaskertet létesített, mely közel 50 éven át, 1857-ig állt fent ben a Körösök szabályozásának megkezdésekor, a Szanazugtól kezdődő Kettős-Körös medrének megásásával a dobozi erdők egysége megszűnt, s ezzel együtt a vadaskert is. Értéktár A Marói-erdő élővilága, öreg fái a erdős sztyepp jellegű táj a természetes vegetáció értékes maradványaként jelentős természeti értéket képviselnek. Többek között a fokozottan védett dobozi pikkelyes csiga élőhelye. Értéktár Pihenőhely Túraútvonal Fekete-Körös holtág Hangulatos erdei út 23

27 5 5. AJÁNLÁSOK A TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZRE Kisvárosias beépítés a történeti településrészen A főút mellett a kisvárosias hangulatú településközpontban az úttal párhuzamos gerincű nyeregtetős házak állnak. A nagyobb telekszélességnél a házaknak a telekhatár mellett hátsó, udvari szárnya is van, L alaprajzú épületek. A tetők hajlásszöge fokos, általában kontyolt nyeregtető, vagy oromfalban végződő nyeregtető. Telepítés Nem az utcavonalra telepített, attól hátrahúzott épület kialakítása nem javasolt. A házak általában L alaprajzúak, az oldalhatáron és az utcavonalon állnak. Magasság A főút mentén az épületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak illeszkedniük kell a környezetükhöz, hasonló magassággal kell épülniük. A túl magas házak nem illeszkednek a történeti település utcaképébe, építésük nem javasolt. Tetőhajlásszög A történeti településrészen a tetőhajlásszöge közel azonos, fokos. A meglévő épületek közé tervezett új házaknak hasonló hajlásszöggel kell épülniük, mint a környezetüknek. A túl magas, vagy túl alacsony hajlásszögű tetők nem illenek a történeti településrész utcaképébe. 24

28 Tetőforma Az építési telek körül kialakult tetőformához alkalmazkodni kell. Ne tervezzünk tördelt tetőformát, ha a szomszédos telkeken az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős házak állnak, a tető legyen a többi épülethez hasonló nagyságú. Anyaghasználat (színek) A történeti településrészen a házak cserépfedéssel készültek, a cserepek színvilága azonos, kis eltéréssel, terrakotta és piros. A meglévő színhasználathoz illeszkedő épületek építése ajánlott, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító fémlemezfedés, vagy burkolat. Kerítés A kialakult állapot szerint az oszlopos kerítés tervezése ajánlott 1/3 tömör és 2/3 áttört résszel 25

29 Ajtók, ablakok A kialakult állapot megtartása ajánlott az új épületek ablakainak tervezésénél is, ami nem jelenti azt, hogy a jelenleginél nagyobb üvegfelületek, portálok nem tervezhetőek. A harmonikus megjelenés érdekében érdemes figyelembe venni a meglévő nyílászárók jellegét, a homlokzatokban a nyílászárók arányát és a szomszédos épületeknél még a nyílászárók magasságát is. Homlokzatképzés, anyaghasználat A település központjában a kialakult állapot megtartása ajánlott, egyszerű vakolt és világos színűre, festett falfelületeket, a bordó, vagy világosszürke lábazatokat tervezzünk. A kőburkolat használata idegen a lábazatokon ebben a környezetben, lehetőleg kerüljük. A nedves falakat szellőztetni és talajnedvesség ellen szigetelni kell, a kőburkolat csak bezárja a talajpárát a falba, ami ott magasabban fog nedvesedést okozni. Kapuk Az utcai bejáratok kialakításánál legyünk figyelemmel arra, hogy sok idős ember jár a keskeny járdán. Ne építsünk akadályokat, előlépcsőt. A csapadékcsatornák vizét a járda alatt kell kivezetni a zöldterületre, vagy vonalmenti összefolyóval úgy, hogy az ne okozzon akadályt a bottal, vagy babakocsival járó embereknek. A parókia épületének kapuja mintául szolgálhat a bejáratok kialakításánál. A hangulatos kapualj lehet lejtős az utca felé, ezzel megoldható mindenki számára az akadálymentes bejárás és a padlószint magasságának megemelése. 26

30 Kerítések Kerítések kialakításánál az iskola szép kerítése lehet a jó példa. A településközpontban több, hasonló falazott pilléres, deszkabetétes, vagy drótfonatbetétes kerítés látható. Sokat javíthat a településképen, ha a főút mellett meglévő zárt, falazott, vagy betonelemekből rakott kerítéseket zöld térfalakká alakítják, befuttatják vadszőlővel, vagy borostyánnal. Kertek A kertek kialakítására különösen a közterületről is látszó helyeken kell figyelemmel lenni, a kastélykertből, a közpark felől a templom irányába haladva. Itt is az egyszerű megoldást javaslom a térfalak látványának javítására, a hátsó kerítések vadszőlővel, vagy borostyánnal való befuttatását. Az Ó-körös mentén az új épületek a tájba illesztése fontos. Közterületek településképi útmutatója Utcák A településközpontban elágazik a főút Vésztő és Békés felé. Vésztő felé a Holt-Fekete-Körös (volt Fekete Körös, ma főcsatorna) mentén kanyarodik, szép természeti környezetben, balról a Wenckheim kastélykert, ma kastélypark évszázados fái szegélyezik az utat. Ybl Miklós tervezte a zabsílós magtárt amely útját állja az utazónak. Jobbról az út mellett az egykori intézői lakás, később TSZ iroda és a gazdasági udvar van, melynek rossz állapotban lévő betonkerítése és fémkerítése rontja a szépséges természeti és településképet. Sokat javítana, ha a kerítéseket vadszőlővel, vagy borostyánnal befuttatnák, erre hely is van, és nem jár sok munkával, nem kerül sok pénzbe. 27

31 Közterek, közparkok, közkertek A piac előtti területen ősfás park csábít pihenésre. (Háttérben a volt Wenckheim csikóistálló, majd Harisnyagyár) A szobor elhelyezése is nagyon szép, a közvilágítás is jól megoldott, a kandeláberek kellemes hangulatos elhelyezésével. A közparkot, (volt Wenckheim kastélykertet) körbeölelő Ó-Körösön a régi gyalogoshidakat szépen helyreállították. Ezek nemcsak esztétikailag, de funkcionálisan is nagyon fontosak a település lakói számára. A teljes Történeti falumag területén vissza kellene építeni a gyalogoshidakat, mert sok a kerékpáros, és számukra a hidak a külső utcák, területek kapcsolatát helyreállítják a településközpont felé. A kastélykertből kisétálva még nagyobb a kontraszt a megye gyöngyszeme a tájképi kert látványa után. Egy ilyen beruházásnál tájépítész, kerttervező közreműködését kell kérni, hogy az méltó legyen a műemléki környezethez és a természetvédelmi területhez. Nemcsak a természetvédelmi terület mellett, de a városközpontban is tájidegen a tujasor, és a műemléki környezetben sem állja meg a helyét. Jó példák A kisvárosias és a falusias jellegű terület határán áll ez a szökőkút az utak találkozási pontjánál, ahogy a régi kutak felé is minden irányból vezettek a kis gyalogos átjárók és a szélesebb utak. A szép elhelyezés az igényesen összeválogatott és elhelyezett növénykiültetés és bútorozás is vonzóvá teszi a kis parkot. A szökőkút egyszerű és szép. 28

32 Falusias jellegű beépítés a történeti településrészen A történeti település falusias részén teljes harmónia van az épített és a természeti környezet között. A kanyargó, zeg-zugos kis utcácskák mentén azokra merőlegesen állnak a házak, az oldalhatáron. A hagyományos parasztházak fa tornácosak, deszkázott, míves oromfallal, nyeregtetővel készültek, előkertesek. Telepítés Ezen a történeti településrészen az épületek a telkek oldalhatárán állnak. A telken belüli elhelyezése általában az utcára merőleges elhelyezésű. Kivételek vannak, a kis zsákutcák, a lejárók végeinél láthatóak és a nagyon öreg tanyaházak esetében, melyek elsők voltak a településen. A lakóházak általában előkertesek. A kialakult állapotot, a két szomszédos beépítést kell figyelembe venni az új épület telepítésénél, de a régi épület helyére is építhetőek a házak a hagyományokat megőrizve. Az ábrák azt is szépen mutatják, hogy nagy házat is el lehet helyezni úgy, hogy az harmonikusan illeszkedjen a környezetébe, az utcaképbe. Ahol nincs előkert, ott is a két szomszédos épülethez kell igazodni. Magasság Az utak mentén az épületek magassága közel azonos. A meglévő épületek közé épülő új házaknak illeszkedniük kell a környezetükhöz, hasonló magassággal kell épülniük. A túl magas házak nem illenek a történeti településképbe építésük nem javasolt. 29

33 Tetőhajlásszög A történeti településrészen a tetőhajlásszöge közel azonos, fokos. A meglévő épületek közé tervezett új házaknak hasonló hajlásszöggel kell épülniük, mint a környezetüknek. A túl magas, vagy túl alacsony hajlásszögű tetők nem illenek a történeti településrész utcaképébe. Tetőforma A településrészen lévő családi házak tetőformája egyszerű. Új lakóházak építésénél a szomszédos épületek tetőformáját figyelembe kell venni. Az építési telek körül kialakult tetőformához alkalmazkodni kell. Ne tervezzünk tördelt tetőformát, ha a szomszédos telkeken az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős házak állnak, a tető legyen a többi épülethez hasonló nagyságú. Anyaghasználat (színek) A történeti településrészen a házak cserépfedéssel készültek, azok színvilága azonos, kis eltéréssel, terrakotta és piros. A meglévő színhasználathoz illeszkedő épületek építése ajánlott, nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat, a rikító fémlemezfedés, vagy burkolat. Tornácok A történelmi településrészen a legrégebbi lakóépületek fatornácosak voltak. Néhány előtornácos ház is fennmaradt, de az ereszaljadíszek már nem láthatóak, csak a Bodor Porta ujjáépített lakóházán és egy új, egyedi tornácon, ami szépen őrzi a hagyományt, mégis modern, újszerű. 30

34 Ajtók, ablakok Az új épületek ablakainak tervezésénél a hagyomány követése azt jelenti, hogy a házak két szemmel nézzenek az utcára, de nem jelenti azt, hogy a jelenleginél nagyobb üvegfelületek nem tervezhetőek. Ha ablakosztást szeretnénk, azt lehetőleg a hagyományok alapján készüljön, középen felnyíló egy vízszintes osztású ablak legyen. Homlokzatképzés, anyaghasználat A történeti településrészen a kialakult állapot megtartása ajánlott, az egyszerű vakolt és világos színűre, festett falfelületeket, bordó, vagy világosszürke lábazatokat tervezzünk. A kőburkolat használata idegen a lábazatokon ebben a környezetben, lehetőleg kerüljük. A nedves falakat szellőztetni és talajnedvesség ellen szigetelni kell, a kőburkolat csak bezárja a talajpárát a falba, ami ott magasabban fog nedvesedést okozni. Részletek A környezetbe illeszkedés még harmonikusabb lesz, ha az oromfal kialakításánál is követjük a hagyományt és deszkázott felülettel, vagy burkolattal tervezzük azt. Sok régi házon látható még a két szív alakú szellőző, alatta a díszes osztóléc. Ez jellegzetes dobozi oromzat. 31

35 Kerítés A kialakult állapot szerint a kerítések zártak, vízszintes deszkázattal készültek. A kapuknál és a kiskapuknál hagyományosan függőleges deszkázat van, míg a lakóházak előtt átlátható, lécezés, vagy drótfonatos a kerítés. Ezeket a hagyományokat érdemes folytatni a szép településkép megőrzése, fenntartása érdekében. Sok szép példát lehet látnia réginek megfelelő helyreállításra, új kerítések építésére. Mára sok helyen falazott kapupillérek, vagy betonoszlopok között van a deszkából készült kapu. A beton kerítéselemek látványa sem zavaró, mert illeszkedik a hagyományhoz, a vízszintes széles deszkázathoz. A zöldebb megoldás a kerítésre borostyán, vadszőlő, iszalag, vagy komló futtatása. Az erdészház kerítéséhez hasonló a községháza mellett is látható, ott jobban illik a jelenlegi környezetéhez. A kerítés és a ház, melléképületeivel együtt helyi védelem alatt áll. Fenti képeken az épület előtt drótkerítés van, a kis és nagykapu eredeti állapotban megmaradt. A beton kerítéselemek látványa sem zavaró, mert illeszkedik a hagyományhoz, a vízszintes széles deszkázathoz. A kiskapu és a kerítés elemek még eredeti állapotban látható. Zölddel a betonkerítés zavaró látványa is takarható. A kis és nagykapu eredeti állapotban megmaradt. 32

36 Módosabb gazdák falazott kerítést és kapupilléreket építettek, a kapu deszkából készült. Az épület előtt, ha előkert volt ott léckerítés, vagy drótkerítés engedte a be és kilátást. Szépen illeszkedik a környezetéhez a képen látható. Jó arányú, modern téglapilléres kerítés fa betétekkel. Kapuk, kiskapuk Napsugaras kiskapu Eredeti állapotba fennmaradt kiskapu, falazott pillérekkel. 33

37 Kalapos kiskapu. A nagykapuk teteje legtöbbször vízszintes volt, a kiskapuk fedelesek. A kilincs még eredeti Az új deszkakerítés is illeszkedik a környezetéhez Kertek A kertek kialakítására különösen az előkertben kell figyelni, itt a kerítések megengedik a belátást és az utcát is díszitik a szép növények. A hátsókert is petúniától illatozik. A zöldség és gyümölcstermesztés hagyománya ma is élő. 34

38 A történeti település falusias részén a megfelelő telepítésen túl, ügyelnünk kell arra, hogy lehetőség szerint megfelelő természetes hátteret, környezetet adjunk az új épületnek. Így otthonunk olyan lesz, mintha már rég ott állna, emellett a kertben és az épületben tartózkodás is kellemes lesz. A tájba illesztett épület nem hivalkodik, hasznosítja a fák szélvédelmét, árnyékolását is. Ez a kert hangulatosabb sok lakóháznál. Utcák A kert legyen belsőséges kialakítású. Az épületet részlegesen takarjuk növényekkel, amelyek kimelik annak szépségét. A Lehel utcában a széles árok fölött pallóhíd vezet a ház kiskapujához. A kapu mellett kispad. A szépen faragott utcanévtábla segít eligazodni a településen és azt mutatja, hogy a Rákóczi utca ilyen szép virágos. 35

39 Az utca alig fotózható a növényektől. A Faluhelyi úton is alig látszanak az apró parasztházak a növényzettől, a hatalmas fák is mutatják a házak korát. Közterek, közparkok, közkertek A történeti település falusias beépítésű területén nincsenek közparkok. Minden útnak és kis területnek funkcionális szerepe van. A védett utcarendszer ma is azt mutatja, hogy a település lakóinak életében fontos volt a vízhez eljutni, az állatoknak és az embereknek is szüksége volt rá. Kis teresedés a kutak mellett látható, ahol a falusi közösségi élet színtere is volt, itt találkoztak az emberek. A képen a régi gyalogoshíd helyét lehet látni, érdemes lenne helyreállítani, hogy rövid úton lehessen a település központba jutni. Festeni se lehetne szebbet. A Fekete-Körös holtág a hídról nézve gyönyörű. A szép hársfasor a Faluhelyi út járdájának két oldalán a Hársfa panzióhoz vezet. Jobbról a Fekete-Körös holtág partja. 36

40 6 JÓ PÉLDÁK A hagyományoknak megfelelően, mintaszerűen újraépített ház és kerítés, a Bodor Portán. Az új funkciója vendégház is mutatja, hogy a régi házak hasznosításra érdemesek, meg kell őrizni azokat. A kerítés a hagyományoknak megfelelően vízszintes, tömör deszkázatú, a kapunál függőlegesen deszkázott. Az épület egyszerűsége jelzi, hogy valaha melléképület volt. A zöldkerítések kialakítása követendő példa. Ha az előkertben nem fér, az utcára kerül a virág. 37