A város tervezése FEJLESZTÉS TERVEZÉS RENDEZÉS SZABÁLYOZÁS INGATLAN TELEPÜLÉS VÁROS TERÜLET REGIONÁLIS

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A város tervezése FEJLESZTÉS TERVEZÉS RENDEZÉS SZABÁLYOZÁS INGATLAN TELEPÜLÉS VÁROS TERÜLET REGIONÁLIS"

Donát Faragó
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Tartalom: I. II. Várostervezés mint építészeti, műszaki, társadalmi tervezés III. IV. V. INGATLAN TELEPÜLÉS VÁROS TERÜLET REGIONÁLIS FEJLESZTÉS TERVEZÉS RENDEZÉS SZABÁLYOZÁS Arezzo látképe Piero della Francesca gazdasági tér és tevékenység gazdasági tér és tevékenység ökoszisztéma Hanoi 2007 Graz klímatérképe 1

gazdasági tér és tevékenység ökoszisztéma társadalom, közösség gazdasági tér és tevékenység ökoszisztéma társadalom,

első jellemzője a komplexitás, interdiszciplinaritás, holisztikus látásmód.

Ugyanakkor az urbanisztika elválaszthatatlan lényege a beavatkozás célja.

létezőtől az ideális városhoz vezető út, a beavatkozás kívánatos eszközeit. Kell-e tervezni a várost?

Bár újabban egyre több más szakember is társul e munkához, az építészek azt még mindig elsősorban magukénak vallják,

A mérnökök, általában a szakemberek a kérdéseknek csak egyik részét vizsgálják és oldják meg: egyik másik konkrét

2 gazdasági tér és tevékenység ökoszisztéma társadalom, közösség gazdasági tér és tevékenység ökoszisztéma társadalom, közösség közigazgatási egység Marseille 2005 Funkcionális és közigazgatási kistérségek, Franciaország A várostudomány első jellemzője a komplexitás, interdiszciplinaritás, holisztikus látásmód. Az urbanisztika a városról szóló tudományok komplex felhasználója. Kell-e tervezni a várost? Ugyanakkor az urbanisztika elválaszthatatlan lényege a beavatkozás célja. Így az urbanisztika egyesíti a létező városról való reális tudást, az ideális városról való elképzeléseket, és a létezőtől az ideális városhoz vezető út, a beavatkozás kívánatos eszközeit. Kell-e tervezni a várost? A várostervezés mindeddig elsősorban az építészek feladata volt, s túlnyomóan még ma is az. Bár újabban egyre több más szakember is társul e munkához, az építészek azt még mindig elsősorban magukénak vallják, fontosságát leginkább ők ismerik fel. A mérnökök, általában a szakemberek a kérdéseknek csak egyik részét vizsgálják és oldják meg: egyik másik konkrét feladatot, függetlenül az összefüggésektől, vagy pedig a feladatok egészének csak egyik, pl. közlekedési, közművesítési, stb. oldalát. Szemléletük tehát többnyire parciális és merőben gyakorlati. Az építész viszont, még ha csak családi házat épít is, az élet egészére tekint, az élet egészének teremt teret. Granasztói Pál: Város és építészet 1960 A várostervezés, mint építészeti tervezés a reneszánsztól 2

Pierro della Francesca : Ideális város (1470 körül) A város utcái sokkal nemesebb

állnak a házak, egyik sem emelkedik a másik fölé, a kapuik azonos minta után készülnek.

köztereket.. Leon Battista Alberti: De re aedificatoria libri X; VIII/6.

hogy újból és újból meglátogassák Róma városának legszentebb helyeit, és főleg a hét

és egyenes utcát nyittatott, sok helyen.

tulajdonképpen egyenesen folytathatjuk utunkat a leghíresebb szent helyek felé.

kísérti, hogy a várost megpróbálják visszatéríteni az egységes mű, a befejezett tárgy irányába.

formáját öltheti Christian Devillers Szemtanúk szerint a generalisszimusz egy alkalommal

3 Pierro della Francesca : Ideális város (1470 körül) A város utcái sokkal nemesebb megjelenésűek lesznek, ha a szép kövezésen és tisztaságon kívül mindkét oldalon egy vonalban állnak a házak, egyik sem emelkedik a másik fölé, a kapuik azonos minta után készülnek. Az utcák következő részeit kell főként díszessé tenni: a hidakat, kereszteződéseket és köztereket.. Leon Battista Alberti: De re aedificatoria libri X; VIII/6. fejezet Urunk megkönnyíteni akarván azok útját, akiket az áhítat vagy a fogadalom vezérel, hogy újból és újból meglátogassák Róma városának legszentebb helyeit, és főleg a hét templomot, melyeket oly nagyon dicsérnek szépségükért és ereklyéikért, nagy számú igen tágas és egyenes utcát nyittatott, sok helyen. Igy gyalog, lóval vagy kocsival Róma bármelyik, tetszés szerinti helyéről indulva tulajdonképpen egyenesen folytathatjuk utunkat a leghíresebb szent helyek felé. Carlo Fontana barokk tengely városi előtér rezidenciaváros ok Az építészeket folyamatosan kísérti, hogy a várost megpróbálják visszatéríteni az egységes mű, a befejezett tárgy irányába. Ez a próbálkozás általában háromféle formát: a beépítési terv, a modell és a megastruktúra formáját öltheti Christian Devillers Szemtanúk szerint a generalisszimusz egy alkalommal könnyed mozdulattal kiemelte a Kreml makettjéből a hagymakupolás Vaszilij Blazsennij székesegyházat, mert látni akarta, hogy nézne ki nélküle a város. Camillo Sitte művészileg csak az a fontos, ami áttekinthető, látható, vagyis az egyes utca, az egyes tér 3

4 Kell-e tervezni a várost? Kell-e tervezni a várost? Bécs beépített területeinek fejlődése 1860, 1900, 1929 Budapest, lakásínség 1910 körül Anglia A várostervezés, mint műszaki tervezés az ipari forradalomtól A várostervezés, mint társadalmi tervezés szükségessége a 19. századtól A kompakt város a diszperz várossal szemben Szigetvár 1556 Bécs 1850 Nagy-London terv 1946 Többközpontú város az egyközpontú város ellenében Multifunkcionalitás a monofunkcionalitás ellenében Budapest övezeti terv

5 Intenzív fejlődés, rehabilitáció az extenzív, zöldmezős növekedés helyett Társadalmi integráció a szegregáció ellenében a folyamatok előrelátásához kapcsolódó stratégiai tervezés (komplex folyamattervezés) a folyamatok előrelátásához kapcsolódó stratégiai tervezés (komplex folyamattervezés) Budapest fejlesztési koncepció

a folyamatok előrelátásához kapcsolódó stratégiai tervezés (komplex folyamattervezés) az aktív beavatkozást

terv 2004 célzó fejlesztési tervezés (fizikai-pénzügyi tervezés) a többi aktor lépéseinek játékszabályait

szabályozási gondolkodás különbségei az építtetők, ingatlantulajdonosok egymás közti érdekérvényesítését

) a közösség érdekeit érvényesíti a magánépíttetővel szemben (a közterületek kiszabályozásával, a beépítési

védi (a benapozottság, a megfelelő légtérarány, a tűzvédelem, a természeti és épített környezet értékes

6 a folyamatok előrelátásához kapcsolódó stratégiai tervezés (komplex folyamattervezés) az aktív beavatkozást célzó fejlesztési tervezés (fizikai-pénzügyi tervezés) Marseille Európa projekt Ferencváros rehabilitációs terv 2004 a folyamatok előrelátásához kapcsolódó stratégiai tervezés (komplex folyamattervezés) az aktív beavatkozást célzó fejlesztési tervezés (fizikai-pénzügyi tervezés) a többi aktor lépéseinek játékszabályait létrehozó szabályozási tervezés (jogalkotás) Algyő szabályozási terve A szabályozás szerepei A tervezési és a szabályozási gondolkodás különbségei az építtetők, ingatlantulajdonosok egymás közti érdekérvényesítését szabályozza (építési távolságok, építési magasságok, megengedett funkciók, kibocsátási értékek, stb.) a közösség érdekeit érvényesíti a magánépíttetővel szemben (a közterületek kiszabályozásával, a beépítési sűrűséggel, a védőövezetekkel, a sajátos jogintézményekkel ) a várostervezés szakmai értékeit, követelményeit védi (a benapozottság, a megfelelő légtérarány, a tűzvédelem, a természeti és épített környezet értékes elemeinek védelme, a funkciók keveredése ) 6

és az ezt képviselő, a kor széles eszközrendszerét birtokló városi köz intézményeivel és közhatalmi jogosítványaival.

7 A városrendezés feltételei a 19. századra alakulnak ki: a nagyszámú magáningatlanon alapuló, sokszereplős, profitorientált módon működő ingatlanpiac, a piaci folyamatok torzítását kiigazítani kívánó várospolitika, mint közpolitika, és az ezt képviselő, a kor széles eszközrendszerét birtokló városi köz intézményeivel és közhatalmi jogosítványaival. A városrendezés feltételei a 19. századra alakulnak ki: a nagyszámú magáningatlanon alapuló, sokszereplős, profitorientált módon működő ingatlanpiac, a piaci folyamatok torzítását kiigazítani kívánó várospolitika, mint közpolitika, és az ezt képviselő, a kor széles eszközrendszerét birtokló városi köz intézményeivel és közhatalmi jogosítványaival. A 20. század első felében a települések rendezése, ennek érdekében az építési tevékenység korlátok közé szorítása elkülönült közcéllá vált. A 20. század első felében a települések rendezése, ennek érdekében az építési tevékenység korlátok közé szorítása elkülönült közcéllá vált. A városrendezés feltételei a 19. századra alakulnak ki: a nagyszámú magáningatlanon alapuló, sokszereplős, profitorientált módon működő ingatlanpiac, a piaci folyamatok torzítását kiigazítani kívánó várospolitika, mint közpolitika, és az ezt képviselő, a kor széles eszközrendszerét birtokló városi köz intézményeivel és közhatalmi jogosítványaival. A városrendezés feltételei a 19. századra alakulnak ki: a nagyszámú magáningatlanon alapuló, sokszereplős, profitorientált módon működő ingatlanpiac, a piaci folyamatok torzítását kiigazítani kívánó várospolitika, mint közpolitika, és az ezt képviselő, a kor széles eszközrendszerét birtokló városi köz intézményeivel és közhatalmi jogosítványaival. A 20. század első felében a települések rendezése, ennek érdekében az építési tevékenység korlátok közé szorítása elkülönült közcéllá vált. A 20. század első felében a települések rendezése, ennek érdekében az építési tevékenység korlátok közé szorítása elkülönült közcéllá vált. Szent Imre kórház beépítés modellje BFVT Kft. Szent Imre kórház környezetalakítási javaslata BFVT Kft. 7

8 Szent Imre kórház szabályozási terve BFVT Kft. 8

Hasonló dokumentumok

Településrendezés az előadáshoz kapcsolódó elméleti tantárgyaink:

Településrendezés BME Urbanisztika Tanszék Településrendezés az előadáshoz kapcsolódó elméleti tantárgyaink: Városépítéstörténet, Kortárs városépítészet, A világ városépítészete, Urbanisztika, Építészet