II. melléklet Az eredmények terjesztése és hasznosítása

Átírás

1 II. melléklet Az eredmények terjesztése és hasznosítása Gyakorlati útmutató a kedvezményezettek számára Bevezetés Az eredmények terjesztésére és hasznosítására irányuló tevékenységek célja az Erasmus+ projekt keretében elvégzett munka széles körben történő megismertetése. Az eredmények, tanulságok, következtetések és megállapítások résztvevő szervezeteken/intézményeken kívüli megosztása nagyobb közösség számára is hozzáférhetővé teszi az uniós támogatással megvalósult munka eredményeit, és segíti a szervezeteket/intézményeket a program és a szakpolitikák közötti kapcsolatnak kiemelt fontosságot tulajdonító Erasmus+ program célkitűzéseinek megvalósításában. A programban támogatott projektek így egy-egy lépéssel közelebb visznek az oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerek fejlesztését és korszerűsítését ösztönző általános célkitűzések eléréséhez. A terjesztésre irányuló tevékenységek projektenként eltérnek, ezért alaposan át kell gondolni, hogy az egyes résztvevő szervezetek/intézmények esetében milyen típusú tevékenységek lennének a legmegfelelőbbek. A kisebb projektekben résztvevő partnereknek a tevékenységük szintjének megfelelően kell részt venniük a terjesztésben és hasznosításban. A mobilitási projektek esetében más követelmények vonatkoznak a terjesztésre irányuló tevékenységekre, mint a partnerségi projektek esetében. A terjesztésre és hasznosításra irányuló tevékenységek mértéke a projekt méretével és stratégiai jelentőségével nő. A pályázatban a pályázóknak be kell mutatniuk a terjesztésre és hasznosításra irányuló tevékenységekre vonatkozó terveiket, sikeres pályázat esetén pedig meg kell valósítaniuk őket. Az 1. szakaszban néhány kulcsfogalom meghatározása, illetve annak kifejtése szerepel, hogy mit lehet elérni az eredmények terjesztésével és hasznosításával, és hogyan járulnak hozzá az ilyen jellegű tevékenységek a projekt általános célkitűzéseinek megvalósításához. A 2. szakasz az Erasmus+ program kedvezményezettjeire vonatkozó követelményeket mutatja be az eredmények terjesztését és hasznosítását illetően. A projekteredmények terjesztése és hasznosítása: mit, miért, ki, mikor, hol és hogyan? Mit jelent a terjesztés és hasznosítás? A terjesztés olyan megtervezett folyamat, amelynek során a legfontosabb szereplők tájékoztatást kapnak a programok és kezdeményezések eredményeiről. Akkor kerül rá sor, amikor a programok és kezdeményezések eredményei elérhetővé válnak. Az Erasmus+ program szempontjából a terjesztés azt jelenti, hogy minél szélesebb körben nyújtanak tájékoztatást a projekt sikeréről és eredményeiről. A projekt szélesebb körben történő megismertetése a jövőben más szervezetekre/intézményekre is hatást gyakorol, és hozzájárul a projektet végrehajtó 1

2 Erasmus+ Programme Guide szervezet/intézmény ismertségének növekedéséhez. Már a projekt kezdetekor meg kell tervezni az eredmények hatékony terjesztésének megfelelő folyamatát. Ennek a tervnek tartalmaznia kell, hogy mit fognak terjeszteni, illetve miért, hogyan, mikor, kinek és hol fogják terjeszteni az eredményeket a támogatási időszak során és után. A hasznosítás egyfelől (a) olyan tervezett folyamat, amelynek során a programok és kezdeményezések sikeres eredményei eljutnak a megfelelő döntéshozókhoz az ellenőrzött helyi, regionális, nemzeti vagy európai szintű rendszereken belül, illetve másfelől (b) olyan tervezett folyamat, amelynek során az egyéni végfelhasználókat meggyőzik arról, hogy fogadják el és/vagy alkalmazzák a programok és kezdeményezések eredményeit. Az Erasmus+ program esetében a hasznosítás a támogatott tevékenységekben rejlő lehetőségek maximális kiaknázását jelenti oly módon, hogy a tevékenységek eredményeit a projekt időtartamát követően is kamatoztatják. Meg kell jegyezni, hogy a projekt végrehajtására az egész életen át tartó tanulást középpontba állító és az uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitikákat támogató nemzetközi program keretében kerül sor. Az eredményeket oly módon kell létrehozni, hogy mások igényeihez is hozzáigazíthatók legyenek, más szektorokra is átvihetők legyenek, a támogatási időszak után is fenntarthatók legyenek, illetve hatással legyenek a jövő szakpolitikáira és gyakorlataira. A terjesztés és a hasznosítás tehát két külön tevékenység, de szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Mit értünk a tevékenység eredményei alatt? Eredmények alatt a projekt hozadékai értendők. Az eredmények típusa a projektek típusától függően változik. Az eredmény olyan termék vagy kimenet, amelyet egy adott projekt kertében hoznak létre, és számszerűsíthető. Lásd a Mit lehet terjeszteni és hasznosítani? című szakaszban található listát a projekteredmények kategorizálásáért A projektek egyes eredményeit nehéz számszerűsíteni. A megnövekedett tudatosság egy példa az ilyen eredményre. Az ilyen típusú eredményeket kérdőívek és elégedettségi felmérések alapján kell mérni. Mit jelent a hatás és a fenntarthatóság? Hatás alatt azt értjük, hogy milyen következményekkel jár a tevékenység és eredménye a személyekre, gyakorlatokra, szervezetekre/intézményekre és rendszerekre. Az eredmények terjesztése és hasznosítása hozzájárulhat a végrehajtott tevékenységek hatásának maximalizálásához, vagyis ahhoz, hogy a tevékenységek sok éven át éreztessék hatásukat a közvetlen résztvevők és partnerek körében. A hatás és az eredményesség fokozása érdekében szem előtt kell tartani azt is, hogyan profitálhatnak egyéb érdekelt felek a projektből. Fenntarthatóság alatt azt értjük, hogy a projektben megvan a folytatáshoz szükséges kapacitás, valamint az a lehetőség, hogy az eredményeit a támogatási időszak után is kamatoztatni lehessen. A projekteredmények például kereskedelmi forgalomba hozatallal, akkreditációval vagy általános érvényesítéssel hosszabb távon is alkalmazhatók és kiaknázhatók. Előfordulhat, hogy a projektnek vagy a projekteredményeknek nem minden része fenntartható, ezért a terjesztésre és a hasznosításra fontos a projekt időtartamán túl, a jövőben is folytatódó folyamatként tekinteni. A terjesztés és hasznosítás céljai és célkitűzései A terjesztés és hasznosítás első célja a projekteredmények szélesebb körben történő ismertetése. A 2

3 Erasmus+ második cél a nemzeti és európai szakpolitikák és rendszerek megvalósításához és formálásához történő hozzájárulás. Ennek a célnak a megvalósításához a kedvezményezetteknek saját módszereket kell kidolgozniuk. Az Erasmus+ program keretében finanszírozott projektek esetében mindig fontos a terjesztésre és hasznosításra vonatkozó elképzelések kidolgozása. A terjesztést és hasznosítást szolgáló tevékenységek típusának és intenzitásának azonban arányosnak kell lennie a kidolgozott projektre jellemző sajátos igényekkel és a projekt típusával, és meg kell felelnie ezeknek. Figyelembe kell venni például, hogy a projekt folyamatorientált-e, vagy kézzelfogható eredmények létrehozására irányul-e; elszigetelten vagy egy nagyobb kezdeményezés részeként valósul-e meg; nagyobb vagy kisebb résztvevő szervezetek/intézmények hajtják-e végre stb. A résztvevő szervezetek/intézmények megvitatják a tevékenységek/projektterv céljait és célkitűzéseit, döntenek a legjobb tevékenységekről és megközelítésekről, és a projekt jellemzőinek figyelembevételével kiosztják a partnerek között a feladatokat. A strukturált együttműködési projektek (például stratégiai partnerségek, tudásfejlesztési szövetségek, sport, együttműködési partnerségek és kapacitásépítési projektek) esetében a terjesztésre és hasznosításra irányuló jó minőségű tervnek mérhető és reális célkitűzéseket kell tartalmaznia, részletes ütemtervet kell előírnia, és a végrehajtandó tevékenységek forrásaira vonatkozó tervet kell tartalmaznia. A célcsoportok tevékenységekbe történő bevonása is hozzájárul ahhoz, hogy a projekteredményeket a lehető legjobban kamatoztassák. Fontos kezdettől fogva tisztázni a stratégiát, mivel ez a fő módja a célközönséggel való kommunikáció elősegítésének. A mobilitási projektekre ez a követelmény nem vonatkozik. A projekt szervezőinek azonban kommunikálniuk kell a résztvevők által a tevékenységek során elért tanulási eredményeket. A projekt szervezőinek ezen kívül ösztönözniük kell a résztvevőket arra, hogy osszák meg másokkal is a mobilitási projektben való részvételükkel kapcsolatos tapasztalataikat. Végül, a program terjesztési szakaszának az innovatív projektek ösztönzésével és a bevált gyakorlatok megosztásával a program minőségének javításához is hozzá kell járulnia. A kommunikáció ennél tágabb fogalom. A kommunikációba beletartoznak a tájékoztató és népszerűsítő tevékenységek, amelyek a tudatosság növelését, a projekttevékenységek láthatóságának javítását, illetve a projekteredmények terjesztését és hasznosítását szolgálják. Gyakran azonban nehéz egyértelműen elkülöníteni egymástól ezeket a területeket. Ezért a mindkét területre kiterjedő átfogó stratégiai keret kidolgozása hatékonyabb módja lehet a rendelkezésre álló források legeredményesebb felhasználásának. Az eredmények terjesztésének és hasznosításának a projekt időtartama során folytatott kommunikációs tevékenységek elengedhetetlen részét kell alkotnia. Miért fontos a projekteredmények megosztása? Milyen tágabb értelemben vett előnyökkel jár? A terjesztésre és hasznosításra irányuló átfogó terv kidolgozására fordított idő mind a kedvezményezett, mind partnerei számára megtérül. A terjesztésre és hasznosításra irányuló tevékenységek növelik a szervezet/intézmény ismertségét, és gyakran új lehetőségeket teremthetnek a projekt és a projekteredmények terjesztésére, vagy új, jövőbeli partnerségek létrehozására. A sikeres terjesztés és hasznosítás az elvégzett munka külső elismeréséhez és ezáltal még elismertebbé tételéhez is vezethet. Az eredmények megosztása révén mások is kamatoztathatják az Erasmus+ program tevékenységeit és tapasztalatait. A projekteredmények mások számára is követendő példaként szolgálhatnak, és másokat is inspirálhatnak azáltal, hogy rámutatnak, mit lehet elérni a program során. A projekteredmények terjesztése és hasznosítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőbeli szakpolitikák és gyakorlatok meghatározásakor megalapozott döntések szülessenek. A kedvezményezettek által 3

4 Erasmus+ Programme Guide végrehajtott projekttevékenységek terjesztése és hasznosítása támogatja az Európai Unió rendszereinek fejlesztésére irányuló, tágabb értelemben vett célkitűzés megvalósítását. Az Erasmus+ program hatása nemcsak a projekteredmények minőségén mérhető, de a projekteredmények ismertségének és a projektet végrehajtó partnerségen kívüli alkalmazásának mértékén is. Ha a hatékony terjesztéssel minél több felhasználót sikerül elérni, az hozzájárul a befektetett munka megtérüléséhez. A projekteredmények terjesztése és hasznosítása növeli a program által kínált lehetőségek ismertségét is, ugyanakkor ráirányítja a figyelmet az Erasmus+ által támogatott tevékenységek európai hozzáadott értékére. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy kedvező kép alakuljon ki a közvéleményben, és ösztönzőleg hathat az ebben az új uniós programban való szélesebb körű részvételre. Alapvető fontosságú a terjesztésre és hasznosításra irányuló terv céljainak és célkitűzéseinek átgondolása. A terjesztésre és hasznosításra irányuló tervnek kapcsolódnia kell a projekt céljaihoz, mivel ez biztosítja, hogy az alkalmazott módszerek és megközelítési módok megfeleljenek az Erasmus+ projektnek, illetve a projekt eredményeinek és célközönségének. A terjesztés és hasznosítás céljai a következők lehetnek: figyelemfelkeltés; a hatás kiterjesztése; az érdekelt felek és a célcsoportok bevonása; a megoldások és a know-how megosztása; a szakpolitika és a gyakorlat befolyásolása; új partnerségek kialakítása. Mit lehet terjeszteni és hasznosítani? A következő lépésben a terjesztés és hasznosítás tárgyát kell meghatározni. A projekt különböző típusú eredményekkel járhat, amelyek lehetnek konkrét (kézzelfogható) eredmények, valamint a projektszervezők és a résztvevők által szerzett készségek és személyes tapasztalatok (nem kézzelfogható eredmények). Kézzelfogható eredmények lehetnek a következők: egy probléma megoldását szolgáló megközelítés vagy modell; gyakorlati eszköz vagy termék, például kézikönyvek, tantervek, elektronikus tanulási eszközök; kutatási jelentések vagy tanulmányok; bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatók vagy esettanulmányok; értékelő jelentések; elismerési tanúsítványok; hírlevelek vagy szórólapok. A tapasztalatok, stratégiák, folyamatok stb. szélesebb körű terjesztéséhez érdemes ezeket dokumentálni. Nem kézzelfogható eredmények lehetnek a következők: a résztvevők, tanulók vagy munkatársak/szakemberek/oktatók által szerzett ismeretek és tapasztalatok; a készségek fejlődése vagy a teljesítmény javulása; a kulturális tudatosság növekedése; a nyelvi készségek fejlődése. 4

5 Erasmus+ A nem kézzelfogható eredmények gyakran nehezebben mérhetők. A nem kézzelfogható eredmények dokumentálását szolgálhatják az interjúk, kérdőívek, tesztek, megfigyelések vagy önértékelő mechanizmusok. A célközönség meghatározása Alapvető fontosságú a célcsoportok meghatározása mind a különböző földrajzi szinteken (helyi, regionális, nemzeti és európai szinten), mind a kedvezményezett által képviselt szektorok vonatkozásában (munkatársak, társak, helyi hatóságok, azonos típusú tevékenységet végző más szervezetek/intézmények, hálózatok stb.). A tevékenységek és üzenetek meghatározásakor figyelembe kell venni a közönséget és célcsoportokat, például az alábbiakat: a projekttevékenységek és eredmények végfelhasználói; az adott területen tevékenykedő érdekelt felek, szakértők és szakemberek, valamint egyéb érdekelt felek; helyi, regionális, nemzeti és európai szintű döntéshozók; a sajtó és a média; a nagy nyilvánosság. A projektterveknek elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy a célcsoportok és egyéb érdekelt felek a projekt különböző szakaszaiban tudjanak bekapcsolódni a projektbe. Ez hozzájárul annak biztosításához, hogy a projekt a célcsoportok igényeinek megfelelően alakuljon. A célcsoportok részvétele emellett ráirányítja a figyelmet a projekt potenciális értékére, és hozzájárul a projekt legfrissebb eredményeinek különböző európai érdekelt felek közötti terjesztéséhez. Hogyan kell terjeszteni és hasznosítani az eredményeket? Ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson a projekt, tanácsos minél több kommunikációs anyagot és projekteredményt minél több nyelvre lefordítani. Az említett anyagokat ajánlott a partnerség minden nyelvére és angolra lefordítani; ha szükséges, a fordítási költségeket be lehet építeni a pályázatba. Az eredmények terjesztésének és hasznosításának számos különböző módja lehetséges. Értékeljük a kreativitást és az olyan új ötleteket, amelyek segítségével az Erasmus+ projekt és annak eredményei valóban a figyelem középpontjába kerülnek. A kedvezményezettek például a következő eszközöket használhatják: az Erasmus+ disszeminációs platform (lásd alább) a projekt vagy a szervezetek/intézmények honlapjai; a legfontosabb érdekelt felek találkozói és látogatásai; célorientált vitalehetőségek, például információs események, műhelyfoglalkozások, (online) szemináriumok, képzések, kiállítások, demonstrációk vagy társak általi értékelések; meghatározott célcsoportnak szóló írott anyagok, például jelentések, cikkek a szaksajtóban, hírlevelek, sajtóközlemények, szórólapok vagy brosúrák; audiovizuális média és termékek, például rádió, televízió, YouTube, Flickr, videoklipek, podcastok vagy applikációk; közösségi média; nyilvános események; a projekttel kapcsolatos márkaépítés és logók; létező kapcsolatok és hálózatok. A hasznosítás szempontjából azt kell átgondolni, hogy az eredmények milyen változásokkal járhatnak a projektre, a végfelhasználókra, a társakra vagy a szakpolitikai döntéshozókra nézve. Hasznosítási 5

6 6 Erasmus+ Programme Guide mechanizmusok lehetnek a következők: a résztvevő szervezetek/intézmények hírnevére gyakorolt kedvező hatások; egy adott téma, cél vagy munkaterület nagyobb ismertsége; nagyobb mértékű pénzügyi támogatás egyéb támogatóktól vagy adományozóktól; a szakpolitika és a gyakorlat erőteljesebb befolyásolása. Mikor kell megvalósítani a terjesztésre és hasznosításra irányuló tevékenységeket? Az eredmények terjesztése és hasznosítása az Erasmus+ projekt szerves részét képezi annak teljes időtartama alatt, a kedvezményezett eredeti ötletének megfogalmazásától kezdve a projekt összes szakaszán keresztül az uniós finanszírozási időszakot követő időszakig. A résztvevő partnerekkel közösen mindenképpen ki kell dolgozni a tevékenységek ütemtervét, illetve gondoskodni kell a költségvetés és a források megfelelő elkülönítéséről. A tervnek: a haladás nyomon követése érdekében a partnerek által közösen megállapított reális célkitűzéseket és határidőket kell tartalmaznia; a terjesztésre és hasznosításra irányuló tevékenységeket össze kell hangolnia a projekt legfontosabb szakaszaival; kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy reagálni lehessen a célcsoport igényeire és a nagyobb szabású szakpolitikai és gyakorlati fejleményekre. A különböző projektszakaszokban például az alábbi tevékenységek hajthatók végre: A projekt kezdete ELŐTT a terjesztésre és hasznosításra irányuló terv kidolgozása; a várt hatás és eredmények meghatározása; annak átgondolása, hogyan és kiknek fogják eljuttatni a terjesztési és hasznosítási eredményeket; A projekt SORÁN kapcsolatfelvétel a megfelelő, például helyi vagy regionális médiával; rendszeres tevékenységek lebonyolítása, például információs események, képzések, demonstrációk, társak általi értékelések; a célcsoportokra gyakorolt hatás kiértékelése; egyéb érdekelt felek bevonása az eredmények végfelhasználók/új területek/szakpolitikák felé történő közvetítésébe; A projekt lapjára mutató linket tartalmazó banner hozzáadása a projekt weblapján található Erasmus + Project Platformon. A ZÁRÓBESZÁMOLÓ IDŐSZAKÁBAN a végső projekttermékek feltöltése és a projektleírás frissítése az Erasmus+ disszeminációs platformon; A projekt UTÁN a terjesztési tevékenységek folytatása (a fentiek szerint); a jövőbeli együttműködésre vonatkozó ötletek kidolgozása;

7 Erasmus+ az eredmények és a hatás értékelése; kapcsolatfelvétel a megfelelő médiával; adott esetben kapcsolatfelvétel a döntéshozókkal; együttműködés az Európai Bizottsággal azáltal, hogy a projekt résztvevői hasznos információkkal segítik annak terjesztési és hasznosítási tevékenységét. Hogyan mérhető a projekt sikere? A folyamat lényeges része a hatásvizsgálat. Ennek során értékelik ki az eredményeket, és fogalmaznak meg jövőbeli módosításokra irányuló ajánlásokat. A kitűzött célok megvalósítása terén elért eredményeket mutatókkal lehet mérni. A mutatók olyan jelzők, amelyek segítenek a teljesítmény mérésében. Mennyiségi (számokra és százalékos arányokra vonatkozó) és minőségi (a részvétel és a tapasztalatok minőségére vonatkozó) mutatók egyaránt előfordulhatnak. A hatás kérdőívek, interjúk, megfigyelések és vizsgálatok segítségével is mérhető. A különböző projekttevékenységekre vonatkozó mutatókat már a projekt elején meg kell határozni az átfogó terjesztési terv részeként. Néhány példa: a projekt szervezőinek honlapjával kapcsolatos tények és számadatok (frissítések, látogatások, konzultációk, kereszthivatkozások); a fontosabb érdekelt felekkel való találkozók száma; a vitákban és információs eseményeken (műhelyfoglalkozások, szemináriumok, társak általi értékelések) jelen lévő résztvevők száma; nyomonkövetési intézkedések; termékek gyártása és forgalmazása; médiamegjelenés (cikkek a szaksajtóban, hírlevelek, sajtóközlemények, interjúk stb.); láthatóság a közösségi médiában és vonzó honlap; nyilvános eseményeken való részvétel; létező hálózatokkal és transznacionális partnerekkel való kapcsolatok; információk és knowhow átadása; a regionális, nemzeti és uniós szakpolitikai intézkedésekre gyakorolt hatás; visszajelzések a végfelhasználóktól, egyéb érdekelt felektől, társaktól, döntéshozóktól. A terjesztésre és hasznosításra vonatkozó követelmények Általános minőségi követelmények Az Erasmus+ program keretében támogatásra pályázóknak a cselekvés típusától függően meg kell határozniuk a terjesztésre és hasznosításra irányuló tevékenységeket a pályázati szakasz, a tevékenység megvalósítása és a tevékenységet követő időszak vonatkozásában. Ez a szakasz áttekinti az Erasmus+ program hivatalos dokumentációjában rögzített alapkövetelményeket. A terjesztés és hasznosítás a projekt értékelése során alkalmazott egyik odaítélési szempont. A terjesztést és hasznosítást a projekt típusától függően eltérő mértékben veszik figyelembe a pályázat értékelése során. A mobilitási projektek esetében a pályázati formanyomtatványon fel kell sorolni a tervezett terjesztési tevékenységeket, és meg kell adni a lehetséges célcsoportokat. Az együttműködési projektek esetében részletes és átfogó tervet kell készíteni a célokra, eszközökre és eredményekre vonatkozóan, amelyet a későbbiekben értékelnek. Bár általában egy partner feladata a teljes projektre kiterjedő terjesztés és hasznosítás koordinálása, a partnereknek közösen kell vállalniuk a felelősséget a tevékenységek megvalósításáért. Az 7

8 Erasmus+ Programme Guide igényeknek és a projektben betöltött szerepnek megfelelően valamennyi partnert be kell vonni ezekbe a tevékenységekbe. A végső szakaszban minden projekttípus esetében jelentést kell tenni az eredményeknek a résztvevő szervezeteken/intézményeken belüli és kívüli megosztása érdekében végrehajtott tevékenységekről. Az Európai Unió és az Erasmus+ program láthatósága A kedvezményezetteknek mindig használniuk kell az Európai Unió jelképét (az EU zászlót ) és az Európai Unió teljes nevét minden kommunikációs és promóciós anyagban. Az Erasmus+ programon keresztül kapott uniós támogatás nyilvános kommunikációjának előnyben részesített módja szerint az Európai Unió jelképe mellett szerepel Az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásával felirat. Az uniós támogatásra vonatkozó feliratok példái fordítással együtt elérhetőek a következő internetes oldalon: Az Erasmus+ márkanév nem fordítandó. Az Európai Unió jelképének az uniós programok összefüggésében történő használatáról szóló, a kedvezményezetteknek címzett útmutató a következő internetes oldalon érhető el: Az Erasmus+ disszeminációs platform használata Az Erasmus+ disszeminációs platform áttekintést nyújt a program keretében támogatott projektekről, és felhívja a figyelmet a bevált gyakorlatokra és a sikertörténetekre. Segítségével a támogatott projektek során létrehozott/elért termékek/eredmények/szellemi termékek is hozzáférhetők. A nemzeti irodák és a Végrehajtó Ügynökség évente kiválasztják azokat a példaként szolgáló bevált gyakorlatokat, amelyeket közzétesznek a platformon. A sikertörténeteket a jó gyakorlatok közül központi szinten választja ki az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC). Az Erasmus+ disszeminációs platform a következő célokat szolgálja: átláthatóság, mivel áttekintést nyújt a program által támogatott összes projektről (beleértve a projekt-összefoglalókat, finanszírozási információkat, URL-hivatkozásokat stb.); elszámoltathatóság, mivel segítségével a végfelhasználók és a szakemberek hozzáférhetnek a projekteredményekhez; ösztönzés, mivel bemutatja az Erasmus+ program kedvezményezettjeinek azokat a bevált gyakorlatait és sikertörténeteit, amelyeket évente választanak ki nemzeti és európai szinten. Az Erasmus+ projektek többsége esetében a kedvezményezetteknek a pályázati szakaszban angol nyelvű projekt-összefoglalót kell írniuk. A projekt-összefoglaló azért különösen fontos, mert a nyilvánosságnak szól. Közérthetően és világosan kell megfogalmazni, hogy a projekt tényleges tartalma kívülállók számára is gyorsan megérthető legyen. A projekt-összefoglalónak a következő elemeket kell tartalmaznia: a projekt kontextusa/háttere, a 8

9 Erasmus+ projekt célkitűzései, a résztvevők száma és profilja, a tevékenységek leírása, a projekt megvalósítása során használandó módszertan, a tervezett eredmények és hatás rövid leírása, a lehetséges hosszú távú előnyök. Az Erasmus+ disszeminációs platform a következő címen érhető el: 9

10 10 Erasmus+ Programme Guide