Európa Nekünk! 1 / Halljátok meg a hangunkat!

Átírás

1 Európa Nekünk! 1 / 2018 Halljátok meg a hangunkat!

2 Borítókép: balról jobbra, Andreea-Raluca Herbei, Zoltán Szövérdfi-Szép és Elisabeta Moldovan, Halljátok meg a hangunkat! Az Inclusion Europe weboldalán elérhető: angolul franciául magyarul németül románul spanyolul 1

3 Témák Oldal Halljátok meg a hangunkat! 3-8 Harry Roche felszólalása a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján Interjú Mathilde Cotman önérvényesítővel Világkongresszus 2018-ban 14 A szerelemhez és a barátsághoz való jog Javaslat az ENSZ Egyezményben leírt feladatok megvalósításához 18 Spanyolország: választójog mindenkinek 19 Magyarázatok Összefoglaló kérdések 26 2

4 3

5 Halljátok meg a hangunkat! Önérvényesítők találkoztak Brüsszelben Nem segítségre, hanem támogatásra van szükségünk. Ezt mondták az önérvényesítők a Halljátok meg a hangunkat! című konferencián. A Halljátok meg a hangunkat! című konferenciát 2017 decemberében tartottuk Brüsszelben, Belgiumban. A konferenciára több, mint 70 önérvényesítő és segítő jött el. A résztvevők összesen 20 országból jöttek. A konferencián csoportokban dolgoztunk. A csoportokat önérvényesítők vezették. Elisabeta Moldovan csoportmunkája ezt a címet kapta: Hogyan találjunk barátokat?. Elisabeta a Ceva de Spus nevű szervezetnél dolgozik, ami az Inclusion Europe romániai tagja. Elisabeta elmondta, hogy sok fogyatékossággal élő embernek nehéz barátokat találni. Nemrég még neki is nehéz volt. 4

6 Elisabeta elmondta, hogy ismerhetünk meg új embereket, akikben megbízunk és akiknek hasonló az érdeklődésük. Bercse László csoportmunkája ezt a címet kapta: Társadalmi befogadás: az otthonom, a városom és az országom. László Budapesten dolgozik az ÉFOÉSZ-nál, ami az Inclusion Europe magyar tagja. László arról beszélt, hogy az érdekvédő munka segített abban, hogy a helyi közösség befogadja őt. László arról is beszélt, hogyan lehet támogatni az értelmi fogyatékossággal élő embereket, abban, hogy önállóan tudjanak élni és ne intézetekben (magyarázat a 26. oldalon). Andreas Zehetner csoportmunkája ezt a címet kapta: Önérvényesítők a vezetőségben. Andreas a Lebenshilfe Austria nevű szervezet egyik vezetője. A Lebenshilfe Austria az Inclusion Europe tagja. Andreas arról beszélt, hogyan lehet bevonni az önérvényesítőket egy érdekvédő szervezet vezetőségébe. 5

7 Senada Halilčević csoportmunkája ezt a címet kapta: Hallasd a hangod!. Senada az ASA nevű szervezetnél dolgozik, ami az Inclusion Europe horvátországi tagja. Senada az Inclusion Europe alelnöke. Senada elmondta, hogy fontos beszélnünk a közös problémáinkról. Ezért hasznos, ha önérvényesítők találkoznak egymással. Így megtudhatjuk, mások hogyan oldottak meg egy adott problémát. Senada azt is elmondta, hogy fontos, hogy kiálljunk magunkért és a jogainkért. Harry Roche csoportmunkája ezt a címet kapta: Van beleszólásom a politikába. Harry a Mencap nevű szervezetnél dolgozik az Egyesült Királyságban, ami az Inclusion Europe tagja, Harry az Inclusion Europe elnökségének tagja. Harry csoportmunkája a választójogról szólt. Harry a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján is a választójogról beszélt. Harry beszédéről a következő cikkben olvashattok. 6

8 A Halljátok meg a hangunkat! konferencia összes résztvevője eljött az Európai Parlamentbe. Sara Pickard a konferencia utolsó napján szólalt fel. Sara egy önérvényesítő az Egyesült Királyságból. Sara az Inclusion International nevű szervezetnek dolgozik (magyarázat a 25. oldalon). Az európai önérvényesítőket képviseli az Inclusion International-ben. Az utolsó napon fontos üzeneteket fogalmaztunk meg. Az egyik üzenet ez volt: Küzdenünk kell, hogy ugyanúgy gyakorolhassuk a jogainkat, mint bárki más. Például a választójogunkat. Egy másik üzenet az volt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereknek nem segítségre van szükségük, hanem támogatásra. A konferencia végén Sara Pickard elmondta: Tennünk kell róla, hogy mindenki meghallja a hangunkat, erősen, hangosan és tisztán! 7

9 Hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereknek nem segítségre van szükségük, hanem támogatásra.

10 Harry Roche felszólalása a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján Harry Roche felszólalt a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján. Harry az Inclusion Europe elnökségének tagja. A Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napja decemberben zajlott. Az eseményt az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (magyarázat a 22. oldalon) és az Európai Parlament (magyarázat a 22. oldalon) rendezte. Az eseményen 800-an vettek részt, köztük 200 értelmi fogyatékossággal élő ember. Ott volt az Európai Unió (magyarázat a 24. oldalon) néhány magas rangú vezetője is. Harry az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójogáról beszélt. 9

11 Harry Roche felszólalása a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján Többek között ezeket mondta: Képzeljétek el, mi lenne, ha mindenkinek vizsgáznia kellene ahhoz, hogy szavazhasson. Hány ember menne át a vizsgán? Spanyolországban egy értelmi fogyatékossággal élő nővel ez történt. Vizsgáznia kellett és végül nem szavazhatott. Spanyolországban az választójogról szóló törvény most meg fog változni. (Erről a 19. oldalon olvashattok.) 10

12 Harry elmondta, hogy az Európai Unióban (magyarázat a 23. oldalon) 10 olyan ország van, ahol az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem szavazhatnak. Ez hátrányos megkülönböztetés (magyarázat a 25. oldalon). Harry elmondta, mit tehet az Európai Unió, hogy véget vessen a hátrányos megkülönböztetésnek. Például az Európai Unió szabályozhatná, hogyan kell támogatni az értelmi fogyatékossággal élő embereket a szavazásokon (magyarázat a 25. oldalon). Harry azt is elmondta: Bízom benne, hogy az Európai Parlament (magyarázat a 22. oldalon) segít majd az értelmi fogyatékossággal élő embereknek a jogaik gyakorlásában. Oswald Föllerer osztrák önérvényesítő szintén felszólalt az Európai Parlamentben. Victorio Latasa spanyol önérvényesítő szintén felszólalt az Európai Parlamentben. A választójog kiemelten fontos téma Európában, mivel 2019-ben Európai Parlamenti választások lesznek. Az Inclusion Europe is sokat fog dolgozni azon, hogy a választásokon az értelmi fogyatékossággal élő emberek is részt tudjanak venni. 11

13 Interjú Mathilde Cotman önérvényesítővel Mathilde Cotman Mathilde egy belga önérvényesítő. Mathilde az Inclusion ASBL nevű önérvényesítő csoport tagja. Az Inclusion ASBL az Inclusion Europe tagja. Mathilde részt vett az Inclusion Europe vezetői tréningjén 2017 szeptemberében. A vezetői tréningről az Európa Nekünk hírlevél előző számában írtunk. 12

14 Az interjúban a vezetői tréningről beszélgettünk. 1. kérdés: Miért jöttél el a vezetői tréningre? A tréning témája a fogyatékossággal élő nők elleni erőszak volt. Ez a téma nagyon érdekelt engem. Szerettem volna megismerni más önérvényesítőket. 2. kérdés: Mit tanultál a tréningen? Például azt, hogy sok fogyatékossággal élő nőt ér erőszak Európában. 3. kérdés: Milyen volt találkozni egy európai parlamenti képviselővel (magyarázat a 24. oldalon)? Féltem ettől a találkozástól, de a képviselő nagyon kedves volt. 4. kérdés: Mi volt az esemény legjobb része? A legjobb az volt, hogy elmentünk az Európai Parlamentbe (magyarázat a 22. oldalon). Nem tudtam, hogy ennyi minden van az épületben. Vannak boltok, fodrászat és sok más. Érdekes volt látni a nagy termet, ahol a képviselők szoktak szavazni. 13

15 Világkongresszus 2018-ban Világkongresszus 2018 A világkongresszus egy nagy esemény, amire a világ minden részéről érkeznek emberek. A világkongresszuson arról lesz szó, hogyan történik az értelmi fogyatékossággal élő emberek támogatása a különböző országokban. Az eseményre itt lehet regisztrálni: 14

16 A szerelemhez és a barátsághoz való jog Senada Halilčević az Önérvényesítők Európai Platformjának elnöke (magyarázat az 20. oldalon). Senada az Inclusion Europe alelnöke is. Senada írt egy cikket az Európai Fogyatékosságügyi Fórum hírleveléhez. Itt közöljük a cikket. Képzeld, hogy beleszeretsz valakibe és ő is beléd szeret. Egy pár lesztek és össze akartok házasodni. Ehhez találkoznotok kell egy bíróval. A bíró dönti el, hogy köthettek-e házasságot. A bíró azt kérdezi tőletek: Mi a szerelem? Ez egy nehéz kérdés. Nagyon sokan keresték már rá a választ, de nem tudták megválaszolni. Miért pont nektek kellene megválaszolni a házasságkötés előtt? Ezt a történetet nem én találtam ki. Valóban ez történik néhány országban. 15

17 Azokkal az értelmi fogyatékossággal élő emberekkel, akik nem cselekvőképesek (magyarázat a 21. oldalon). Ez azt jelenti, hogy nem szavazhatnak, nem írhatnak alá szerződéseket és nem köthetnek házasságot. Sok értelmi fogyatékossággal élő ember nehezen talál magának párt. Ha találnak is, mások nem segítik a kapcsolatukat. A szülők és testvérek féltik az érintett családtagjukat. Sokan pedig azt gondolják, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereknek nem való a párkapcsolat. Ennek a gondolkodásnak meg kell változnia. A szerelem mindenkié. Tennünk kell róla, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek egész Európában tudjanak házasodni. Tennünk kell róla, hogy az emberek máshogyan gondolkodjanak az értelmi fogyatékossággal élő emberek párkapcsolatairól. Azt kívánom, hogy ti is találjátok meg a szeretet, a barátságot és a szerelmet az életben! 16

18 A szerelem mindenkié. - Senada Halilčević 17

19 Javaslat az ENSZ Egyezményben leírt feladatok megvalósításához Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét röviden ENSZ Egyezmények hívjuk (magyarázat a 21. oldalon). Az ENSZ Egyezmények különböző részei vannak. Ezeket cikkeknek hívjuk. Minden cikk egy jogot ír le. Az egyik cikk azt írja le, hogy a fogyatékossággal élő embereknek joguk van védelmet kapni a hátrányos megkülönböztetés (magyarázat a 25. oldalon) ellen. Az ENSZ Bizottság (magyarázat a 22. oldalon) magyarázatot készít ehhez a cikkhez. A magyarázat azt írja le, hogy az országoknak hogyan kell a gyakorlatban megvédeniük a fogyatékossággal élő embereket a hátrányos megkülönböztetéstől. Ehhez mi is írtunk javaslatokat az ENSZ Bizottságnak. Erről további, angol nyelvű tudnivalókat itt találtok: Inclusion Europe 18

20 Spanyolország: választójog mindenkinek Sok európai országban nem szavazhatnak az értelmi fogyatékossággal élő emberek. Így van ez Spanyolországban is. A Plena inclusión egy spanyol szervezet, ami az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait védi. A Plena inclusión munkatársai sokat dolgoztak azért, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek szavazhassanak Spanyolországban. Sikerült meggyőzniük a döntéshozókat. A spanyol parlament nemsokára megváltoztatja a törvényeket, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is szavazhassanak. Erről további, angol nyelvű tudnivalókat itt találtok: 19

21 Magyarázatok Az Önérvényesítők Európai Platformja Az Önérvényesítők Európai Platformjának rövid neve: EPSA. Az EPSA tagjai önérvényesítők és szervezeteik Európa különböző országaiból. Cselekvőképesség A cselekvőképesség azt jelenti, hogy önállóan hozhatsz döntéseket és tehetsz meg dolgokat. Például: Házasodhatsz, családot alapíthatsz és felnevelheted a gyerekeidet. Köthetsz szerződéseket, például munkaszerződést. Részt vehetsz a politikában és szavazhatsz. 20

22 ENSZ Az ENSZ teljes neve: Egyesült Nemzetek Szervezete. Az ENSZ egy nemzetközi szervezet, aminek a tagjai országok. Ezek az országok együtt dolgoznak azért, hogy béke és biztonság legyen a világban. ENSZ Bizottság Az ENSZ Bizottság teljes neve: ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó Bizottsága. Az ENSZ Bizottság ellenőrzi, hogy mit tesznek az országok a fogyatékossággal élő emberek jogaiért. ENSZ Egyezmény Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét röviden ENSZ Egyezménynek hívjuk. Az ENSZ Egyezmény egy fontos írás. Olyan, mint egy törvény. Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő emberek jogait igyekszik biztosítani. 21

23 Európai Fogyatékosságügyi Fórum Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum a fogyatékossággal élő emberek európai szervezete. Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum rövid neve: EDF. Az EDF-et fogyatékossággal élő emberek alapították 1996-ban. Az EDF az Európában élő fogyatékos emberek jogait védi. Európai Parlament Az Európai Parlament az a hely, ahol az Európai Unió fontos döntéseit hozzák. Itt születnek például az Európai Unió törvényei. Ezeket a döntéseket az európai parlamenti képviselők hozzák. Az európai parlamenti képviselők az Európai Unióban élő embereket képviselik az Európai Parlamentben. Az emberek 5 évente, választásokon döntik el, hogy ki képviselje őket az Európai Parlamentben. 22

24 Európai parlamenti képviselő Az európai parlamenti képviselő jelentését az Európai Parlament magyarázatánál találjátok. Európai Unió Az Európai Uniót röviden EU-nak hívjuk. Az EU egy olyan csoport, aminek 28 ország a tagja. Ezeket tagországoknak hívjuk. A tagországok azért léptek be az EU-ba, hogy együtt erősebbek legyenek és jobban tudjanak működni. Gondnokság Gondnokság alá azok az emberek kerülnek, akik a bíróság szerint nem cselekvőképesek. A gondnokság azt jelenti, hogy más hozza meg helyetted a fontos döntéseket. Ezt az embert gondnoknak hívjuk. A gondnok eldöntheti helyetted például, hogy hol lakj. Sok gondnokság alatt álló ember nem szavazhat, nem házasodhat és nem nevelheti a saját gyerekeit. 23

25 Hátrányos megkülönböztetés A hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy valakivel rosszabbul bánnak, mint a többi emberrel. Azért, mert más, mint a többi ember. Hátrányos megkülönböztetés például, ha valakivel a fogyatékossága miatt bánnak rosszabbul, mint a többi emberrel. Inclusion International Az Inclusion International egy nemzetközi szervezet, ami az értelmi fogyatékossággal élő emberek jogait védi az egész világon. Ezt a szervezetet 50 éve alapították. 24

26 Intézetek Az intézetek olyan helyek, ahol fogyatékossággal élő emberek laknak. Az intézetekben lakó emberek másoktól elzárva élnek. Sok intézetben lakó ember akarata ellenére került intézetbe. Az intézetekben lakó embereknek azt kell csinálniuk, amit az intézetek vezetői és dolgozói mondanak. Az intézetekben lakó emberek sok dologban nem dönthetnek önállóan. Választások A választásokon azt választjuk meg, hogy ki képviselje az érdekeinket. A választásokon azok az emberek szavazhatnak, akik elmúltak 18 évesek. A választásoknak különböző fajtái vannak. Például a városokban választáson dől el, hogy ki lesz az új polgármester. Az országokban pedig választáson dől el, hogy ki lesz az új miniszterelnök. 25

27 Összefoglaló kérdések Ebben a hírlevélben sok érdekes dologról olvashattok. A következő kérdések segíthetnek emlékezni ezekre. Ha szeretnétek elmondani másoknak, amit itt olvastatok, gondoljátok át: 1) Miről beszélt Andreas a Halljátok meg a hangunkat! című konferencián? 2) Miről beszélt Harry a Fogyatékossággal élő emberek Európai Parlamenti Napján? 3) Miért érdemes eljönni a világkongresszusra 2018-ban? 26

28 Inclusion Europe Az Európai Unió támogatásával Lépjen kapcsolatba velünk! Telefon: Cím: Rue d Arlon 55, 1040 Brüsszel, Belgium Weboldal: Képes jogok Szív a 17. oldalon Kaitlyn, 2014, Creative Commons licenc, Attribution 4.0 International (CC BY 4.0), a felhasználás nem jelzi a jóváhagyást.