A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2017) 3673 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira (infrastrukturális vállalatok) vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat indokai és céljai Az európai beruházási terv a beruházások útjában álló akadályok elhárítására összpontosít. Ezáltal láthatóságot és technikai segítséget biztosít a beruházási projekteknek, valamint lehetővé teszi az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források intelligensebb felhasználását. A befektetési terv a reálgazdasági beruházásokat és a befektetésbarát környezet kialakítását támogatja. Az európai beruházási terv harmadik pillérének előterében kifejezetten a beruházások útjában álló akadályok lebontása és az európai beruházások vonzerejének fokozása érdekében a szabályozás nagyobb kiszámíthatósága áll. A beruházási tervhez kapcsolódnak továbbá a digitális tartalmak egységes piacára, az energiaunióra és a tőkepiaci unióra vonatkozó kezdeményezések. A tőkepiaci unió egyik célja az Európában rendelkezésre álló tőke mozgósítása, és többek között új munkahelyeket létrehozó infrastrukturális projektek felé való terelése. A megtakarítások és a növekedés összekapcsolásával a tőkepiaci unió új lehetőségeket kínál a megtakarítók és a befektetők számára. A potenciális befektetők egyik csoportját a biztosítók és különösen az életbiztosítók alkotják, amelyek a nyugdíjalapok és a vagyonkezelők mellett Európa legnagyobb intézményi befektetői közé tartoznak, és képesek arra, hogy tőke- és hitelfinanszírozást biztosítsanak a hosszú távú infrastrukturális projektek számára. A II. salátairányelv 1 (60) preambulumbekezdése és a Szolvencia II. irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendelet 2 (150) preambulumbekezdése szerint a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a biztosítók Szolvencia II. irányelv szerinti szavatolótőke-szükségletének kiszámításához használt standard formulát, külön figyelemmel az infrastruktúrára mint lehetséges prioritási területre. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) szakvéleménye alapján a Bizottság az infrastrukturális projektek tekintetében módosította az említett felhatalmazáson alapuló rendeletet. A módosítás áprilisában lépett hatályba. A tőkepiaci unió célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottság további szakvéleményt kért az EIOPA-tól az infrastrukturális vállalatokra vonatkozóan. Ezt a szakvéleményt Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 153., , 1. o.) A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., , 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 30.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., , 6. o.). Végleges jelentés az EIOPA-hoz intézett, az egyéb infrastrukturális befektetések (infrastrukturális vállalatok) kockázati kategóriáinak azonosításáról és kalibrálásáról szóló kiegészítő szakvélemény iránti kérésre vonatkozó 16/004. sz. konzultációs dokumentumról, EIOPA-6-490, június 30. A dokumentum elérhető az alábbi internetcímen: HU 2 HU

3 június 30-án kapta meg a Bizottság. Szakvéleményében az EIOPA az infrastrukturális projektek korábbi kezelését érintő további módosításokat is javasolt. Az infrastrukturális projektekre vonatkozó szakvélemény ezen módosítása eredményeként a továbbiakban nem követelmény, hogy a befektetés egyetlen gazdasági egységbe összpontosuljon: a befektetések struktrálhatók egy több gazdasági egységet magában foglaló vállalatcsoport szintjén. Elismerhetővé válnak azok a gazdasági egységek, amelyek bevételük egy részét nem infrastrukturális tevékenységekből szerzik, feltéve hogy bevételük jelentős részének forrását infrastrukturális tevékenység képezi. Bizonyos helyzetekben, például földvagy eszközbérlet esetén, a hitelfelvevőknek nem feltétlenül van módjuk minden eszköz tekintetében teljes körű biztosítékot nyújtani. Az EIOPA által javasolt módosítások ezért alternatív biztosítéknyújtási megoldásokról is rendelkeznek. Az infrastrukturális projektek fogalommeghatározása és elismerhetőségi kritériumai tekintetében az EIOPA által javasolt változtatások elfogadhatók, és általuk elkerülhető a kedvezőbb kockázati profillal rendelkező infrastrukturális projektekbe irányuló befektetések akaratlan kizárása. Az EIOPA-szakvélemény több ajánlást is tartalmaz az infrastrukturális vállalatok kezelése tekintetében. Ezek egyes fogalommeghatározásokra, az elismerhetőségi kritériumokra, a tőkebefektetések kockázati kalibrálására és a kockázatkezelési követelményekre vonatkoznak, ideértve a nem infrastrukturális bevételek kezelését annak értékelése során, hogy az infrastrukturális vállalatok képesek-e megfelelni pénzügyi kötelezettségeiknek. Következésképpen a felhatalmazáson alapuló rendelet további módosítására van szükség az e javaslatban részletezetteknek megfelelően, és amint azt az Európai Tanács gyors és határozott fellépésre irányuló felhívására válaszul a tőkepiaci unióról szóló szeptember 14-i közleményében 5 bejelentette a Bizottság: Az intézményi befektetők infrastrukturális eszközökbe való befektetéseinek további ösztönzése érdekében a Bizottság módosítani fogja a Szolvencia II. irányelv végrehajtási aktusát annak érdekében, hogy csökkenjenek a biztosítók infrastruktúra-fejlesztési vállalatokba irányuló befektetéseinek költségei. Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel A Szolvencia II. irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendelet a Szolvencia II. irányelvben 6 meghatározott standard formulát használó biztosítók és viszontbiztosítók számára jogilag kötelező kockázati kalibrálást ír elő különböző befektetési osztályokra vonatkozóan. A kockázati kalibrálás már jelenleg is külön kategóriába sorolja az infrastrukturális projektekbe irányuló befektetéseket, míg az infrastrukturális vállalatokba irányuló befektetésekre (akár tőkebefektetésről, akár hiteljellegű, azaz kötvényvásárlás vagy hitelnyújtás formájában megvalósuló befektetésről van szó) a nem infrastrukturális befektetésekre alkalmazandó kalibrálás vonatkozik. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival Report_advice_infrastructure_corporates.pdf A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Tőkepiaci unió A reform felgyorsítása (COM(2016)601 final). Az Európai Parlament és a Tanács 2015/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., , 1. o.). HU 3 HU

4 A Szolvencia II. irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendelet infrastrukturális vállalatokról szóló jelen módosítása összhangban van és összefügg az európai beruházási tervvel és az ahhoz kapcsolódó egyéb kezdeményezésekkel, így a digitális tartalmak egységes piacára, az energiaunióra és a tőkepiaci unióra vonatkozó kezdeményezésekkel. A meghatározott kritériumoknak megfelelő és ezért jobb kockázati profillal rendelkezőnek tekinthető infrastrukturális gazdasági egységekbe történő befektetések tekintetében fennálló szabályozási akadályok felszámolása által lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek az európai beruházási terv végrehajtásában. 2. KONZULTÁCIÓK AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk Az infrastrukturális vállalatok tekintetében a Szolvencia II. irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendelet jelen módosításában foglalt rendelkezések az EIOPA által folytatott számos konzultáció eredményeként nyerték el végső formájukat. Először is, az EIOPA július augusztus folyamán nyilvános konzultációt tartott a felhatalmazáson alapuló rendelet infrastrukturális befektetésekre vonatkozó rendelkezéseiről. Ennek a konzultációnak az infrastruktúra eszközosztály egésze képezte a tárgyát. Az EIOPA ezt követő konzultációi az infrastrukturális vállalatokra vonatkoztak. Ezek körébe tartozik az infrastrukturális vállalatokra vonatkozó véleményezési felhívás (2015. november december), az infrastrukturális vállalatokra vonatkozó célirányos konzultáció (2015. december), az infrastruktúra-kerekasztal (2016. február) és az infrastrukturális vállalatokról (valamint az infrastrukturális projektre vonatkozó módosításokról) szóló nyilvános konzultáció (2016. április május), továbbá számos, az infrastruktúra terén jártas szakértőkkel folytatott konferenciabeszélgetés. Az EIOPA által rendezett konzultációkon jó néhány biztosító, biztosítói szövetség, hitelminősítő intézet, vagyonkezelő, infrastrukturális vállalati szövetség, befektetői és befektetéskezelői szövetség vett részt. E konzultációk során az EIOPA jórészt pozitív és konstruktív észrevételeket kapott. Az érdekelt felek rámutattak az infrastrukturális befektetések jelentette nagyobb biztonságra (a nem infrastrukturális befektetésekkel szemben). Egyes érdekelt felek azt jelezték, hogy az infrastrukturális projektekbe és az infrastrukturális vállalatokba történő tőkebefektetés tekintetében azonos kockázati kalibrálást tartanak helyesnek. Több érdekelt fél külön kockázati kalibrálást javasolt a hosszú távú eszközök vonatkozásában. Néhány érdekelt fél felhívta a figyelmet arra, hogy az infrastrukturális vállalat fogalommeghatározásának ágazati korlátozása az uniós növekedés és beruházások szempontjából fontos ágazatok kizárását eredményezheti (pl. hőenergia). Az EIOPA az érdekelt felek által kifejtett minden véleményt figyelembe vett, és a nyilvános konzultációra válaszul egyes korábban hiányzó ágazatokat is felvett a fogalommeghatározásba. A Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportjával (EGBPI) három konzultációra került sor. Az EGBPI júniusi ülésén a csoport tagjai az infrastrukturális vállalatokra vonatkozó szakvélemény-tervezetről fejthették ki véleményüket. Az EGBPI októberi ülésén a Bizottság az EIOPA-szakvéleménytől való két lehetséges konkrét eltérésről kérte ki a tagok véleményét (ld. alább a Hatásvizsgálatok részben). HU 4 HU

5 Az EGBPI április 27-i ülésén a Bizottság a Szolvencia II. irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendelet módosítását tartalmazó jogszabályszövegről konzultált a csoporttal. A szakértők összességében támogatták a Bizottság az ülésen bemutatott az EIOPA szakvéleményétől való eltéréseket is tartalmazó jogiaktus-tervezetét. Egyes szakértők felhívták a figyelmet a biztosításikötvény-tulajdonosok védelmének fontosságára, és hangsúlyozták, hogy a prudenciális kereteket nem célszerű befektetési lehetőségek létrehozására felhasználni. A Bizottság tájékoztatást adott arról, miképpen biztosítják az érintett befektetésekre vonatkozó elismerhetőségi kritériumok a biztosításikötvénytulajdonosok védelmét. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása A jelen felhatalmazáson alapuló jogi aktus és a hatásvizsgálat előkészítése során a Bizottság támaszkodott az EIOPA nyilvános konzultációs dokumentumaiban és végleges szakvéleményében található adatokra, elemzésekre és más információkra, továbbá a hitelminősítő intézetek, szakértők és befektetői szövetségek jelentéseire. Emellett a Bizottság áttekintette az EIOPA által rendezett nyilvános konzultáció során kapott valamennyi választ. Hatásvizsgálatok A felhatalmazáson alapuló rendelet javasolt módosításával a Bizottság jelentős mértékben figyelembe vette az EIOPA szakvéleményét, amely már tartalmaz egy hatásvizsgálatot. Szakvéleményének elkészítése során az EIOPA elvégezte javaslatainak költség-haszon elemzését. Két konkrét területen szükséges eltérni a szakvéleménytől: az egyes infrastruktura-ágazatokra való hivatkozások elhagyásával egyszerűsíteni kell az infrastrukturális gazdasági egység fogalommeghatározását, és a biztonságosabb infrastrukturális vállalati hitelekre csökkentett kockázati kalibrálást kell alkalmazni. E két terület esetében a Bizottság elemezte a szakpolitikai lehetőségek hatását. Hatásvizsgálatában a Bizottság megvizsgálta a szakvélemény által képviselt szakpolitikai lehetőséget, azaz az infrastrukturális vállalatok ágazatalapú fogalommeghatározásának hatását, és áttekintette a rendelkezésre álló adatok és a fogalommeghatározásban szereplő ágazatok összhangját. Megállapította, hogy több olyan ágazat is létezik, amely a Bizottság szakpolitikái (pl. digitális menetrend, energiaunió) szempontjából jelentőséggel bír, ám amelyet kizár a szakvélemény. A hatásvizsgálat szerint a legelőnyösebb az, ha az infrastrukturális vállalatok ágazati kötöttségtől mentesen részesülhetnek a külön elbánás által lehetővé tett előnyökből. Az érintett felek azon aggályainak eloszlatása érdekében, miszerint ez a megközelítés további befektetési kockázatot okozhat a biztosítók számára, a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően szigorú elismerhetőségi kritériumok kerülnek bevezetésre. Az infrastrukturális vállalati hitelek kockázati kalibrálását érintően a szakvélemény nem javasolt csökkentést. A Bizottság megvizsgálta ezt a szakpolitikai lehetőséget, valamint azt, hogy azonos kalibrálást írjon elő az infrastrukturális vállalati hitelek és az infrastrukturális projektek hitelei tekintetében. Mindamellett további tények vizsgálatát követően alternatív szakpolitikai lehetőség mellett döntött, amely a standard formulához képest 25%-kal csökkenti az elismerhető infrastrukturális vállalatok kockázati kalibrálását. Ebben az opcióban a hitelminősítő által nem minősített, elismerhető infrastrukturális vállalati hiteleket BBB minősítésű (azaz 3-as hitelminőségi besorolással rendelkező) hitelként kell kezelni. HU 5 HU

6 A kiválasztott szakpolitikai alternatívák biztosítják az infrastrukturális projektek és az infrastrukturális vállalatok összehangolt kezelését a felhatalmazáson alapuló rendeletben, valamint azt, hogy a kockázati kalibrálás az ezekben az eszközosztályokban jellemző befektetési kockázattal arányos legyen. A Bizottság ezeket a szakpolitikai alternatívákat mind a kis- és közepes méretű infrastrukturális gazdasági egységek, mind a Szolvencia II. irányelv szerinti standard formulát használó biztosítók számára kedvezőnek tekinti. A választott alternatívák várhatóan pozitív összhatást gyakorolnak az Európai Unió területén végrehajtott infrastrukturális beruházások előmozdításának magas szintű céljára. A Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményt adott ki az e felhatalmazáson alapuló rendeletet kísérő hatásvizsgálatról. 3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A felhatalmazáson alapuló rendelet az infrastrukturális befektetések és az infrastrukturális vállalati befektetések tekintetében módosítja a Szolvencia II. irányelv kiegészítéséről szóló felhatalmazáson alapuló rendeletet. Először is, e felhatalmazáson alapuló rendelet kiterjeszti az infrastrukturális eszközök (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletben található fogalommeghatározását a fizikai eszközökre. Az infrastrukturális projektekkel foglakozó gazdasági egység fogalmát felváltja az infrastrukturális gazdasági egység fogalma, amely kiterjed a valamely vállalatcsoporthoz tartozó több jogi személy részvételével megvalósuló strukturált projektfinanszírozási helyzetekre is. Másodszor, több ponton módosul az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 164a. cikke. Azon infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységek elismerhetőségének teljes kizárását elkerülendő, amelyek jogi vagy tulajdonosi okokból nem képesek valamennyi eszközre vonatkozóan biztosítékot nyújtani a hitelezők számára, a felhatalmazáson alapuló rendelet lehetővé teszi a hitelnyújtók számára történő biztosítéknyújtás egyéb megoldásait biztosító mechanizmusok figyelembevételét. Tekintettel arra, hogy a nemzeti jog nem minden esetben biztosítja a hitelnyújtók részére a tőkebefektetés lehetőségét a nemteljesítést megelőzően, a hitelnyújtók részére biztosítandó tőkebefektetés lehetőségére vonatkozó követelményt az egyéb biztosítéknyújtási megoldások körébe sorolja a felhatalmazáson alapuló rendelet. Amennyiben a meglévő hitelnyújtók egyetértése például eladósodási felső határ rögzítése formájában implicit módon megjelenik a vonatkozó dokumentumokban, az elismerhető infrastrukturális befektetések tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a meglévő infrastrukturális gazdasági egység vagy vállalatcsoport újabb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsásson ki. Harmadszor, a felhatalmazáson alapuló rendelet bevezeti az elismerhető infrastrukturális vállalati befektetés fogalmát; e befektetéseknek számos, az új 164b. cikkben meghatározott követelménynek kell megfelelniük. Idetartoznak a következők: 1. az infrastrukturális bevételek mértéke az infrastrukturális gazdasági egység összbevételén belül; 2. földrajzilag honnan származnak a bevételek; 3. a bevételek kiszámíthatósága; 4. a bevételek diverzifikáltsága; 5. legalább hároméves korábbi működés vagy befektetési fokozat (azaz 3-as vagy jobb hitelminőségi besorolás). Ezek az elismerhetőségi kritériumok azt hivatottak biztosítani, hogy csak a biztonságosabb befektetésekre vonatkozhassanak a kedvezőbb tőkekövetelmények. Azok az infrastrukturális gazdasági egységek, amelyek alapvető infrastrukturális eszközöket vagy más infrastruktúra- HU 6 HU

7 vállalkozások számára szolgáltatásokat biztosítanak, nem minden esetben képesek diverzifikálni bevételeiket; ilyen esetben a bevételek előre kiszámíthatóságának értékelése során lehetővé kell tenni a szállítástól nem függő fizetési kötelezettséget tartalmazó szerződések figyelembevételét. A felhatalmazáson alapuló rendelet továbbá külön elbánást vezet be az ilyen, részesedésvásárlás, illetve kötvényvásárlás és hitelnyújtás formájában megvalósuló elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések szavatolótőke-szükséglete tekintetében. A biztosítók és viszontbiztosítók ilyen befektetéseire vonatkozó külön tőkekövetelmények meghatározása érdekében módosul az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 168. cikke, 169. cikke és 180. cikke. Végül, az (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendelethez hasonlóan, ebben a felhatalmazáson alapuló rendeletben is sajátos kockázatkezelési rendelkezések kapcsolódnak az elismerhető infrastrukturális vállalati befektetésekre vonatkozó külön tőkekövetelményekhez. Ennek megfelelően módosul az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 261a. cikke, amely továbbá kiegészül azzal, hogy a kockázatkezelés részét képező stresszteszt során figyelembe kell venni a nem infrastrukturális tevékenységekből eredő kockázatokat, de az ilyen tevékenységekből származó bevételek nem vehetők figyelembe annak meghatározásakor, hogy az infrastrukturális gazdasági egység képes-e pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére. HU 7 HU

8 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira (infrastrukturális vállalatok) vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 7 (Szolvencia II.) és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 111. cikke (1) bekezdésének b), c) és m) pontjára, mivel: (1) Az európai beruházási terv a beruházások útjában álló akadályok elhárítására összpontosít; láthatóságot és technikai segítséget biztosít a beruházási projekteknek, valamint lehetővé teszi az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források intelligensebb felhasználását. Az európai beruházási terv harmadik pillérének előterében kifejezetten a beruházások útjában álló akadályok lebontása és az európai beruházások vonzerejének fokozása érdekében a szabályozás nagyobb kiszámíthatósága áll. (2) A tőkepiaci unió egyik célja az Európában rendelkezésre álló tőke mozgósítása és többek között új munkahelyeket létrehozó, bővülő infrastrukturális projektek felé való terelése. A biztosítók, különösen az életbiztosítók, Európa legnagyobb intézményi befektetői közé tartoznak, és képesek arra, hogy tőke- és hitelfinanszírozást biztosítsanak a hosszú távú infrastrukturális projektek számára. (3) április 2-án hatályba lépett az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet 8 módosító (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9, amely a kockázat kalibrálása tekintetében külön eszközosztályba sorolta az infrastrukturális projekteket. (4) Az infrastrukturális vállalatok új eszközosztályának kritériumaira és kalibrálására vonatkozóan a Bizottság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságtól (EIOPA) kért és kapott további szakvéleményt. Szakvéleményében az EIOPA az (EU) HL L 335., , 1. o. A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., , 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 30.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., , 6. o.). HU 8 HU

9 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendeletben bevezetett infrastrukturális befektetések elismerhetőségi kritériumai tekintetében is javasolt néhány módosítást. (5) Az adott vállalatcsoporthoz tartozó több jogi személy részvételével megvalósuló strukturált projektfinanszírozási helyzetek lefedése érdekében az infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egység fogalmát ki kell terjeszteni oly módon, hogy az az egyedi gazdasági egységeken kívül a vállalatcsoportokra is vonatkozzon. A jövedelmük jelentős részét infrastrukturális tevékenységekből szerző gazdasági egységek lefedése érdekében módosítani kell a jövedelmi kritérium szövegét. Az infrastrukturális gazdasági egység jövedelemforrásainak értékeléséhez a legutóbbi pénzügyi év adatait (amennyiben rendelkezésre állnak) vagy pénzügyi ajánlatot például kötvénykibocsátási tájékoztatót vagy hitelkérelem részét képező pénzügyi előrejelzést kell használni. Az infrastrukturális eszközök fogalommeghatározásába az érintett infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységek elismerhetősége érdekében be kell vonni a fizikai eszközöket. (6) Azon infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységek elismerhetőségének teljes kizárását elkerülendő, amelyek jogi vagy tulajdonosi okokból nem képesek valamennyi eszközre vonatkozóan biztosítékot nyújtani a hitelezők számára, azokat a mechanizmusokat is figyelembe kell venni, amelyek a hitelezők számára nyújtott biztosítékok egyéb megoldásait teszik lehetővé. (7) Figyelembe véve azokat a helyzeteket, amikor a nemzeti jog nem biztosítja a hitelnyújtók részére a tőkebefektetés lehetőségét a nemteljesítést megelőzően, a hitelnyújtók részére biztosítandó tőkebefektetés lehetőségére vonatkozó követelményt az egyéb biztosítéknyújtási megoldások körébe kell sorolni. (8) Amennyiben a meglévő hitelnyújtók egyetértése például eladósodási felső határ rögzítése formájában implicit módon megjelenik a vonatkozó dokumentumokban, az elismerhető infrastrukturális befektetések tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a meglévő infrastrukturális gazdasági egység vagy vállalatcsoport újabb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsásson ki. (9) Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított kalibrálásnak a vonatkozó kockázattal arányosnak kell lennie. (10) Az elismerhető infrastrukturális projektekbe irányuló befektetések jelenlegi kezelésének módosítására vonatkozó EIOPA-szakvélemény alapján módosítani kell az infrastrukturális projektekre vonatkozó meglévő rendelkezéseket. (11) Az EIOPA szakvéleménye és egyéb adatok alapján kijelenthető, hogy az elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések biztonságosabbak lehetnek, mint a nem infrastrukturális befektetések. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletben új kockázati kalibrálást kell meghatározni az elismerhető infrastrukturális vállalatokba irányuló hitelalapú befektetések vonatkozásában, e befektetések nem infrastrukturális befektetésektől való megkülönböztetése érdekében. (12) A megfelelő fogalommmeghatározásoknak és elismerhetőségi kritériumoknak biztosítaniuk kell a prudens befektetői magatartást a biztosítók körében. E fogalommeghatározásoknak és elismerhetőségi kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy csak a biztonságosabb befektetésekre vonatkozhassanak alacsonyabbra kalibrált tőkekövetelmények. (13) Azok az infrastrukturális gazdasági egységek, amelyek alapvető infrastrukturális eszközöket vagy más infrastruktúra-vállalkozások számára szolgáltatásokat biztosítanak, nem minden esetben képesek diverzifikálni bevételeiket. Ebben a HU 9 HU

10 helyzetben a bevételek kiszámíthatóságának értékelése során lehetővé kell tenni a szállítástól nem függő fizetési kötelezettséget tartalmazó szerződések figyelembevételét. (14) A befektetési kockázatkezelés részeként elvégzett stressztesztek során figyelembe kell venni a nem infrastrukturális tevékenységekből származó kockázatokat. Mindazonáltal a befektetési kockázatok prudens értékelése érdekében a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségének meghatározásakor az e tevékenységekből származó bevételek nem vehetők figyelembe. (15) Az új elismerhető infrastrukturális vállalati eszközosztály bevezetését követően az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet egyéb, a biztosítók prudens befektetési döntéseihez nélkülözhetetlen rendelkezéseit például a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó képletet és a megfelelő átvilágításra vonatkozó követelményeket megfelelően ki kell igazítani. (16) Ezért az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. (17) A hosszú távú infrastrukturális eszközosztályba való befektetések azonnali lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy ez a rendelet mielőbb, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon hatályba lépjen, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul: 1. Az 1. cikkben az 55a. és 55b. pont helyébe a következő szöveg lép: 55a.»infrastrukturális eszközök«: fizikai eszközök, struktúrák vagy létesítmények, rendszerek és hálózatok, amelyek alapvető közszolgáltatásokat biztosítanak vagy támogatnak; 55b.»infrastrukturális gazdasági egység«: olyan gazdasági egység vagy vállalatcsoport, amelynek bevételei a gazdasági egység vagy vállalatcsoport legutóbbi dokumentált pénzügyi évének adatai vagy pénzügyi ajánlat alapján igazolhatóan jelentős részben infrastrukturális eszközök tulajdonlásából, finanszírozásából, fejlesztéséből vagy működtetéséből származnak;. 2. A 164a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (1) E rendelet alkalmazásában az elismerhető infrastrukturális befektetés olyan infrastrukturális gazdasági egységben eszközölt befektetést jelent, amely teljesíti a következő kritériumokat: a) az infrastrukturális eszközök által generált pénzáramlás lehetővé teszi valamennyi pénzügyi kötelezettség teljesítését tartósan fennálló, a projektkockázat szempontjából releváns stresszhelyzetben; b) az infrastrukturális gazdasági egység által a hitelnyújtók és a tőkebefektetők számára generált pénzáramlás előre kiszámítható; c) az infrastrukturális eszközök és az infrastrukturális gazdasági egység olyan szerződéses keret hatálya alá tartoznak, amely magas szintű védelmet biztosít a hitelnyújtóknak és a tőkebefektetőknek, többek között a következők tekintetében: HU 10 HU

11 a) a szerződéses keret rendelkezik a hitelnyújtók és a tőkebefektetők olyan veszteségekkel szembeni hatékony védelméről, amelyek a projekt olyan fél általi felmondásából fakadnak, akivel megállapodást kötöttek az infrastrukturális projekt által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások megvásárlásáról, kivéve ha teljesül a következő feltételek egyike: i. az infrastrukturális gazdasági egység bevételei nagyszámú felhasználó kifizetéseiből származnak; vagy ii. a bevételek a megtérülési rátára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak; b) az infrastrukturális gazdasági egység elegendő tartalékkal vagy egyéb pénzügyi eszközzel rendelkezik a függő kötelezettségek és a projekt működőtőke-követelményeinek fedezéséhez; Ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, a szerződéses keretnek tartalmaznia kell továbbá a következőket: i. a hitelnyújtók rendelkeznek az alkalmazandó jogszabályok által megengedett biztosítékokkal vagy ilyen biztosíték hasznával valamennyi, a projekt működtetése szempontjából kritikus eszköz és szerződés vonatkozásában; ii. iii. a projektből származó nettó pénzeszközök kötelező kifizetések utáni, a hiteltörlesztési kötelezettségek teljesítésétől eltérő célra történő felhasználása korlátozott; azon tevékenységek korlátozása, amelyek a hitelnyújtók számára hátrányosak lehetnek, így többek között az infrastrukturális gazdasági egység nem bocsáthat ki újabb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a meglévő hitelnyújtók velük egyeztetett formában történő hozzájárulása nélkül, kivéve ha az új kibocsátást a meglévő hiteldokumentációban engedélyezik; A második albekezdés i. pontjától eltérően egyéb biztosítéki mechanizmus is alkalmazható, ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, és a vállalkozások bizonyítani tudják, hogy a hitelnyújtók befektetései döntő többségének hatékony védelméhez vagy visszafizettetéséhez nincs feltétlenül szükség valamennyi eszközre és szerződésre kiterjedő biztosítékra. Ebben az esetben az egyéb biztosítéki mechanizmusok magukba foglalják legalább a következők egyikét: i. részvényen létesített zálogjog; ii. iii. iv. szerződésátruházás; bankszámla feletti zálogjog; pénzáramlás feletti kontroll; v. engedményezésre vonatkozó rendelkezések; d) ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, a biztosító vagy viszontbiztosító bizonyítani tudja a felügyeletet ellátó hatóság felé, hogy képes lejáratig tartani a befektetést; e) ha a befektetés olyan kötvény vagy hitel formájában valósul meg, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet által HU 11 HU

12 készített hitelminősítés, a befektetési instrumentum és más pari passu instrumentum előbbre sorolt, mint az összes többi követelés, kivéve a jogszabályi kötelezettség alapján előírt követeléseket és a likviditásikeretszolgáltatók, a vagyonkezelők és a származtatott ügyletekben részt vevő szerződő felek követeléseit; f) ha a befektetés olyan részvény, kötvény vagy hitel formájában valósul meg, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés, teljesülnek a következő kritériumok: i. i. az infrastrukturális eszközök és az infrastrukturális gazdasági egység az EGT vagy az OECD tagországainak területén belül helyezkednek el; ii. iii. iv. ha az infrastrukturális projekt építési szakaszban van, a tőkebefektetőnek vagy ha egynél több tőkebefektető van, a tőkebefektetők csoportjának a következő kritériumokat kell teljesítenie: a tőkebefektető a korábbiakban sikeresen felügyelt infrastrukturális projekteket, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik; a tőkebefektető nemteljesítési kockázata alacsony, illetőleg csekély a kockázata annak, hogy nemteljesítése esetén az infrastrukturális gazdasági egységet jelentős veszteség éri; a tőkebefektető ösztönzést kap a befektetők érdekeinek védelmére; létesítési kockázatok esetén az infrastrukturális gazdasági egység garantálja a projektnek az elfogadott specifikációnak, költségvetésnek és teljesítési határidőnek megfelelő befejezését; amennyiben a működési kockázat jelentős, azt megfelelően kezelik; v. az infrastrukturális gazdasági egység tesztelt technológiát és tervezést alkalmaz; vi. az infrastrukturális gazdasági egység tőkeszerkezete lehetővé teszi hiteleinek törlesztését; vii. az infrastrukturális gazdasági egység refinanszírozási kockázata alacsony; viii. az infrastrukturális gazdasági egység csak kockázatcsökkentési célból vesz igénybe származtatott eszközöket.. 3. A szöveg a következő 164b. cikkel egészül ki: 164b. cikk Elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések E rendelet alkalmazásában az elismerhető infrastrukturális vállalati befektetés olyan infrastrukturális gazdasági egységben eszközölt befektetést jelent, amely teljesíti a következő kritériumokat: (1) az infrastrukturális gazdasági egység bevételei jelentős részben az EGT vagy az OECD tagországainak területén belül található infrastrukturális eszközök tulajdonlásából, finanszírozásából, fejlesztéséből vagy működtetéséből származnak; HU 12 HU

13 (2) az infrastrukturális eszközökből származó bevételek teljesítik a 164a. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek egyikét; (3) amennyiben az infrastrukturális gazdasági egység bevételei nem nagyszámú felhasználótól származnak, az a fél, akivel megállapodást kötöttek az infrastrukturális gazdasági egység által előállított áru vagy szolgáltatás megvásárlására, a 164a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt szervezetek egyike; (4) a bevételek a tevékenységek, a helyszín vagy a fizetésre kötelezettek tekintetében diverzifikáltak, kivéve ha a bevételek a 164a. cikk (1) bekezdése c) pontjának a) ii. alpontja értelmében megtérülési rátára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak, vagy szállítástól nem függő fizetési kötelezettséget tartalmazó szerződés hatálya alá tartoznak, vagy a bevételek alapja a rendelkezésre állás; (5) ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, a biztosító vagy viszontbiztosító bizonyítani tudja a felügyeletet ellátó hatóság felé, hogy képes lejáratig tartani a befektetést; (6) ha az infrastrukturális gazdasági egységre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés; a) az infrastrukturális vállalat tőkeszerkezete a releváns pénzügyi mutatók elemzésén alapuló konzervatív feltételezések alapján lehetővé teszi számára összes adósságának visszafizetését; b) az infrastrukturális gazdálkodó egység legalább három éve aktív, vagy felvásárolt gazdálkodó egység esetében a felvásárolt gazdálkodó egység legalább három éve működik; (7) ha az infrastrukturális gazdasági egységre vonatkozóan rendelkezésre áll kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés, a hitelminőségi besorolás 0 és 3 között van.. 4. A 168. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (1) A 2009/138/EK irányelv 105. cikke (5) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett részvénykockázati részmodul egy-egy részmodult tartalmaz az 1-es és a 2-es típusú részvénykitettségekhez, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségekhez, valamint az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségekhez. ; b) a cikk a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: (3b) Az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek olyan, az infrastrukturális gazdasági egységben eszközölt tőkebefektetésekből állnak, amelyek teljesítik a 164b. cikkben meghatározott kritériumokat. ; c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (4) A részvénykockázat tőkekövetelménye a következőképpen számítandó ki: SCR equity = SCR equ ,75 (SCR equ2 + SCR quinf + SCR quinfc ) +(SCR equ2 + SCR quinf + SCR quifc ) 2 HU 13 HU

14 ahol: a) SCR equ1 az 1-es típusú részvénykitettségek tőkekövetelménye; b) SCR equ2 az 2-es típusú részvénykitettségek tőkekövetelménye; c) SCR quinf az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségek tőkekövetelménye; d) SCR quinfc az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek tőkekövetelménye. ; d) a (6) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép: a) a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 3. cikkének b) pontjában említett minősített szociális vállalkozási alapnak minősülő kollektív befektetési vállalkozásokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amennyiben az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében alkalmazható, illetve az említett alapok befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében; b) a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet** 3. cikkének b) pontjában említett minősített kockázatitőke-alapnak minősülő kollektív befektetési vállalkozásokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amennyiben az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében alkalmazható, illetve az említett alapok befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében; * Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., , 18. o.). ** Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., , 1. o.). ; ii. a c) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép: i. olyan alapokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amelyeknél az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve az alternatív befektetési alapon belüli összes kitettség esetében alkalmazható; ; iii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép: HU 14 HU

15 d) az (EU) 2015/760 rendelet szerinti európai hosszú távú befektetési alapként engedélyezett kollektív befektetési vállalkozásokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amennyiben az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében alkalmazható, illetve az említett alapok befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében.. 5. A 169. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az e rendelet 168. cikkében említett elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek tőkekövetelménye egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az alábbiakból adódna: a) a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásokban eszközölt elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező 22 %- os azonnali csökkenés, amennyiben az adott befektetések stratégiai jellegűek; b) az a) pontban említettektől eltérő elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező azonnali csökkenés, amely az e rendelet 172. cikkében említett szimmetrikus kiigazítás 36 %-ának és 92 %-ának összegével egyenlő.. 6. A 170. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Amennyiben egy biztosító vagy viszontbiztosító megkapta a felügyeleti jóváhagyást a 2009/138/EK irányelv 304. cikkében szereplő rendelkezések alkalmazására, az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek tőkekövetelménye egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az alábbiakból adódna: a) a 2009/138/EK irányelv 304. cikke (1) bekezdésének i. alpontjában említett tevékenység szerinti elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező 22 %-os azonnali csökkenés; b) a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásokban eszközölt elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező 22 %- os azonnali csökkenés, amennyiben az adott befektetések stratégiai jellegűek; c) az a) vagy b) pontban említettektől eltérő elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező azonnali csökkenés, amely az e rendelet 172. cikkében említett szimmetrikus kiigazítás 36 %- ának és 92 %-ának összegével egyenlő.. 7. A 171. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: A 169. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdésének a) pontja, valamint a 170. cikk (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a stratégiai jellegű tőkebefektetések HU 15 HU

16 olyan tőkebefektetéseket jelentenek, amelyeknél a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító igazolja a következőket:. 8. A 180. cikk a következő (14), (15) és (16) bekezdéssel egészül ki: (14) A kötvény vagy hitel formájában meglévő azon kitettségekhez, amelyek teljesítik a (15) bekezdésben meghatározott kritériumokat, a stress i kockázati tényezőt kell hozzárendelni, a kitettség hitelminőségi besorolásától és futamidejétől függően, az alábbi táblázatnak megfelelően: Hitelminőségi besorolás Futamid ő (dur i ) stress i a i b i a i b i a i b i a i b i max. 5 bi dur i - 0,68 % - 0,83 % - 1,05 % - 1,88 % 5 felett, ai bi duri 5 max. 10 3,38 % 0,38 % 4,13 % 0,45 % 5,25 % 0,53 % 9,38 % 1,13 % 10 felett, ai bi duri 10 max. 15 5,25 % 0,38 % 6,38 % 0,38 % 7,88 % 0,38 % 15,0 % 0,75 % 15 felett, ai bi duri 15 max. 20 7,13 % 0,38 % 8,25 % 0,38 % 9,75 % 0,38 % 18,75 % 0,75 % 20 felett min a b dur 20 ;1 9,0 % 0,38 % i i i 10,13 % 0,38 % 11,63 % 0,38 % 22,50 % 0,38 % (15) Azon kitettségekre vonatkozó kritériumok, amelyekhez a (14) bekezdés szerinti kockázati tényezőt rendelik hozzá, a következők: a) a kitettség a 164b. cikkben meghatározott kritériumokat teljesítő elismerhető infrastrukturális vállalati befektetéshez kapcsolódik; b) a kitettség nem olyan eszköz, amely teljesíti az alábbi feltételeket: hozzárendelt egy, a 2009/138/EU irányelv 77b. cikkének (2) bekezdése szerinti illeszkedési kiigazítási portfólióhoz; hitelminőségi besorolása 0 és 2 között van; c) az infrastrukturális gazdasági egységre vonatkozóan rendelkezésre áll kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés; d) a kitettség hitelminőségi besorolása 0 és 3 között van. (16) A kötvény vagy hitel formájában meglévő azon kitettségekhez, amelyek teljesítik a (15) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumokat, de nem teljesítik a (15) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumokat, a 3-as hitelminőségi besorolásnak és a kitettség futamidejének megfelelő, a (14) bekezdésben meghatározott táblázat szerinti stress i kockázati tényezőt kell hozzárendelni.. 9. A 181. cikkben a b) pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: HU 16 HU

17 A hozzárendelt portfólióban található azon eszközök esetében, amelyekhez nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet hitelminősítése, valamint olyan elismerhető infrastrukturális eszközök és olyan elismerhető infrastrukturális vállalati eszközök esetében, amelyek 3-as hitelminőségi besorolást kaptak, a csökkentő tényező 100 % A 261a. cikk helyébe a következő szöveg lép: 261a. cikk Az elismerhető infrastrukturális befektetések vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések kockázatkezelése (1) A biztosító és viszontbiztosító az elismerhető infrastrukturális eszközbe vagy elismerhető infrastrukturális vállalati eszközbe történő befektetést megelőzően megfelelő átvilágítást végez, amelybe beletartozik a következők mindegyike: a) annak dokumentált értékelése, hogy az infrastrukturális gazdasági egység teljesíti-e a 164a. cikkben vagy a 164b. cikkben meghatározott kritériumokat, mely értékelés olyan személyek által végrehajtott validálási folyamat tárgya volt, akik függetlenek a kritériumok értékeléséért felelős személyek befolyásától, és nem merül fel esetleges összeférhetetlenségük az említett személyekkel; b) annak megerősítése, hogy az infrastrukturális gazdasági egység pénzáramlásaira vonatkozó bármely pénzügyi modell olyan személyek által végrehajtott validálási folyamat tárgya volt, akik függetlenek a pénzügyi modell kidolgozásáért felelős személyek befolyásától, és nem merül fel esetleges összeférhetetlenségük az említett személyekkel. (2) Az elismerhető infrastrukturális befektetéssel vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetéssel rendelkező biztosító és viszontbiztosító rendszeresen végrehajtja a pénzáramlások és az infrastrukturális gazdasági egységet támogató biztosíték ellenőrzését és stressztesztelését. Minden stressztesztnek arányosnak kell lennie az infrastrukturális projekttel járó kockázat jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. (3) A stresszteszt során figyelembe kell venni a nem infrastrukturális tevékenységekből eredő kockázatokat, de nem vehetők figyelembe az ilyen tevékenységekből származó bevételek annak meghatározásakor, hogy az infrastrukturális gazdasági egység képes-e pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére. (4) Amennyiben a biztosító vagy viszontbiztosító jelentős mértékű elismerhető infrastrukturális befektetéssel vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetéssel rendelkezik, a 2009/138/EK irányelv 41. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli eljárások megállapításakor rendelkeznie kell az említett befektetéseknek az építési szakaszban történő aktív ellenőrzéséről és arról, hogy amennyiben szanálásra kerül sor, maximalizálják az említett befektetésekből fedezendő összegeket. HU 17 HU

18 (5) A kötvény vagy hitel formájában megvalósuló elismerhető infrastrukturális befektetésekkel vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetésekkel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító úgy alakítja ki eszköz-forrás gazdálkodását, hogy folyamatos jelleggel biztosítsa a befektetés lejáratig történő tartását.. 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, én. a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER HU 18 HU