11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA

Átírás

1 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA A plébánia területe Budán, a Szent János Kórháztól kiindulva, V alakban nyílik ki a Budai-hegyek János-hegytôl Hárs-hegyig terjedô, legszebb fekvésû részéig. Az erdôk közötti vadászterületen Mátyás király XV. századi kastélya romjainak feltárásakor Budapest legôsibb építészeti emlékét, az Árpád-kori Nyék község templomának szentélyét találták meg. 1 A János-hegy és Hárs-hegy között a XII. és II. kerületet elválasztó Budakeszi út vonalán szekérút kanyargott Fehérvárra. Ennek hajlatában között emeltette a Budaszentlôrinci pálos kolostort, 2 a boldognak tartott Lôrinc tartományfônök. A törökök a kolostort földig rombolták. Kiûzésük után a pálosok hajdani majorságait Buda városa adta el mûvelésre. A földek nagy részét 1793-ban Laszlovszky József királyi ügyész vásárolta meg. Számos városvezetô és vagyonos polgár is vett telket a divatossá váló környéken, szôlôikben klasszikus vagy romantikus nyaralókat építtettek. Buda város bírája, Kalmárffy Ignác között emeltette saját telkén a Ferenchalmi-kápolnát. 3 Az 1840-es évektôl kezdve egyre több vidéki nemesi kúriához hasonló, majd verandás, svájci stílusú 4 nyaraló épült. A Fogaskerekû vasút és a Zugligetig közlekedô villamos megindítása után sokan végleg átköltöztek az egészséges levegôjû hegyvidékre. Szervezett turizmus is kialakult, 5 magával hozva a vendéglôs, iparos és szolgáltató családok letelepedését. A zugligeti kocsiszín mellett kislakásos szolgálati házak épültek. A Hunyadorom déli lejtôjén lévô Laszlovszky majort, melynek U alakú fôépületét 1822-ben emelték, 6 melléképületeivel és 45 hold 885 négyszögöl nagyságú birtokrésszel 7 együtt az angolkisasszonyok budapesti rendháza vásárolta meg a család utolsó leszármazottjától, Hegyessy Flórától. 8 Vaszary Kolos hercegprímás engedélyezte, hogy az itt pihenô szerzetesnôk részére fél-nyilvánossági joggal bíró kápolnát létesítsenek. 9 Vasárnaponként zsúfolásig megtelt a kis zárdakápolna ben a helyi lakosok és nyaralók saját templom építését kérték a fôvárostól eredménytelenül. Vaszary Kolos hercegprímás 1907-ben engedélyt kért Rómából az angolkisasszonyok budapest-zugligeti temploma és internátusa létesítéséhez. 10 Almásy Mária fônöknô 1908-ban kérvényt nyújtott be, hogy a templomépítéshez a Székesfôváros Tekintetes Tanácsa legalább Koronával hozzájárulni méltóztassék. 11 A fôvárosi segélyt 11 GARÁDY Sándor cikke = TBM I. (1932) o. 12 HORLER II o. 13 HORLER II o. 14 GÁL Éva: Építészettörténeti emlékek a budai hegyekben. = Mûemlékvédelem. Mûemlékvédelmi és Építészettörténeti Szemle XV. évf. 1. sz o. 15 EPERJESSY István: Zugliget és vidéke: Budapest nyaraló és kiránduló helye (térképmelléklettel). Budapest-Zugligeti Egyesület. Budapest JESZENKOVITS Teréz: Az Angolkisasszonyok Zugligeti Intézete. = Hegyvidékünk Gyöngyszemei Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. I/1. Budai tkvi betét Birtokállási lap; bekebelezés december Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. I/ /1901. Adásvételi szerzôdés 5103/1901. Prímási jóváhagyás. 19 PL Vaszary Kolos. Egyházkormányzati iratok. Cat /1902. Capella semi publica. 10 PL Vaszary Kolos. Egyházkormányzati iratok. Cat /1907. Ritus Congregatio. 11 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. I/4. M. Almássy beadványa szeptember 9.

2 282 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 1. kép. Zugligeti Szent Család-templom (K. B.) 1909-ben megszavazták, 12 a feltételeket szerzôdésben rögzítették ben a Magyar Vallásalapból is engedélyeztek korona segélyt a templom építésére. 14 Mindkét segélyt meghatározott, évenkénti részletekben folyósították, a tervezés, illetve kivitelezés igazolt számlái alapján. Kegyuraságot sem az angolkisasszonyok rendje, sem a fôváros nem kívánt gyakorolni. A templom és intézet tervezésével Almásy fônöknô Hültl Dezsô mûegyetemi tanárt bízta meg. 15 Kikötötte, hogy a tervezô az angolkisasszonyok rathfarhami templomának eklektikus-neoromán stílusát kövesse és a szentélybe a meráni zárdatemploméhoz hasonló aranymozaik kerüljön. A Szent Család-templom alapkövét január 26-án tették le. A kivitelezés Havel Lipót fôvállalkozó vezetésével gyorsan haladt, ám az elsô világháború hátráltatta a munkákat. A templom felszentelése után még évekig folytatódott a belsô berendezés, szépítés, a csatlakozó zárda és internátus építését elhalasztották május 17-én Csernoch János hercegprímás felszentelte a templomot, és egyidejûleg a krisztinavárosi plébániához tartozó helyi káplánságot szervezett. 16 A templom bal oldalához csatlakozó zárda és internátus között épült fel. A helyi káplánság 1923-tól az új városmajori plébánia filiája lett június 11-én Serédi Jusztinián érsek engedélyezte a zugligeti önálló egyházközség 17 megalakítását is. Breyer István esztergomi segédpüspök 1933-ban a templomban kánoni vizitációt tartott. 18 A filia június 18-án nyerte el a teljes anyakönyv-vezetési jogosultságot. 19 Majd 1946-ban az Óbudai Espereskerülethez sorolták be. Végül is plébániai rangot január 1-jén kapott a Szent Család-templom. A templom tájolása a hegyoldalra merôleges, északkelet délnyugati irányú. A fôhomlokzat egytornyú, kétoldalt fióktornyokkal. Széles lépcsôsor vezet fel a kapuhoz. Felette a karzat nagy rózsaablaka látható. Az elôtér feletti karzat benyúlik a fôhajó fölé, itt két siklósi márványoszlop támasztja alá. A 418 m 2 -es templombelsô kereszthajós, körbefutó folyosóval, amelybôl kiszolgáló helyiségek nyílnak. A kereszt- és csillagboltozatok bordákkal merevített, hordképes gipszkonkrét anyagból készített, rabitz szerkezetûek. 20 A hajók szélessége 8 m, magassága 14,5 m. A teljes, 830 m 2 belsô alapterület alápincézett. 12 BFL IV. 1403a (2000/1909. Kgy. sz.), BFL I. 1015/ Fôvárosi Közlöny évf. II. k. 84. sz o. 14 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. III/1. Segély a Vallásalapból (VKM /1911). 15 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. II/3. Tervezés és jóváhagyások iratai. 16 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. II/5. Canonica Visitatio augusztus 27. eredeti okirat. 19 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 1296/1945., Budapest Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. V/2-1507/1945. Esketési és anyakönyv-vezetési jogosultság. 20 BFL XV. 17. Tervtár. A zugligeti templom és zárda szerkezeti terveit Havel Lipót készítette.

3 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 283 A templombelsô legfôbb ékessége a szentély félköríves hátsó falát beborító, 146 m 2 felületû aranymozaik. Kölber Dezsô iparrajz-iskolai tanár a meráni merev elrendezéstôl eltérô, magyar változatot tervezett, a mozaikot elkészítô Zsellér Imrével együttmûködve. Középen, sugárzó arany mezôben trónol a megdicsôült Krisztus, elôtte Mária és József, lejjebb a nagyszülôk: Joachim és Anna térdelnek. Krisztus trónja körül láthatók az evangélisták jelképei. A sötétkék, csillagokkal ékes külsô mezô felhôin lebegô angyalok Jézus emberi szenvedésének eszközeit, alul a Hit, Remény és Szeretet angyalai az Isten mindenhatóságát hirdetô QUIDQUID DEUS NON EST, NIHIL EST ET IN NIHILO COMPUTARI DEBET 21 feliratot tartják. A szentély boltozatának kék-arany motívumait az Atya lefelé mutató, áldó keze zárja, a Szentlélek galamb képében ábrázolt, sugárzó jelképe a központi liturgikus tér feletti nyolcszögû üvegmozaikon jelenik meg. Valamennyi üvegablak tervezôje és kivitelezôje Zsellér Imre üvegfestô és mozaikmûvész. A fôhajó ablakai a Szent Családot ábrázolják, a bal oldalhajóban magyar szentek, jobb oldalon az angolkisasszonyok által kiválasztott személyek jelennek meg. Az ablakok gondosan komponált elô- és hátterei hiteles környezetbe helyeznek minden jelenetet, egységes építészeti kereteik alsó tükrében az adományozók nevét tüntették fel. A fôhomlokzat rózsaablaka Szent Cecíliát jeleníti meg, zenélô angyalok társaságában. A carrarai márvány szentségi oltárt Del-Amico olasz mûvész készítette, amely Szent Pudentius és Castus római vértanúk ereklyéit tartalmazza. Eredetileg a hajók középtengelyében állt, több lépcsôfokkal kiemelve. A lábazati Pietà-dombormû, a két Okos Szûz szobra és a bejárati kapu feletti, Jézust és gyermekeket ábrázoló dombormû Vass Viktor szobrász alkotása. 2. kép. Zugligeti Szent Család-templom alaprajza (K. B.) 21 Ami nem Isten, az semmi, és semminek is kell tartani.

4 284 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 3. kép. Zugligeti Szent Család-templom szentélye (K. B.) 4. kép. Szentlélek (ólomüveg ablak) (K. B.) A szentély jobb oldalán a folyosóról nyíló, nagy sekrestyét késôbb ketté választották. A két oldalhajó és a kiegészítô helyiségek a bejárati elôtérbôl nyíló kis iroda és a toronylépcsô kivételével a zárdához tartoztak. Plébániaépület nincs. A lelkész a Szarvas Gábor út 58. sz. alatti majorépületben kapott kétszobás lakást táján ezért az éveken át társbérletben használt lakrészért a majort bérlô termelôszövetkezet lelépési összeget ajánlott fel. Ennek felhasználásával az atyák a templom falai között kialakított lakrészbe költöztek. Kozma Imre plébános között kezdeményezte, Reischl Antal mûegyetemi tanár eszmei irányításával a templomtér belsô átalakítását. A bejárat felôli folyosószakaszok falain boltívekkel kiváltott nyílásokkal megszüntették a hajók elszigeteltségét, a tér kibôvült, nyitottá vált. A fôoltárt áthelyezték a szentélybe, lépcsôit és a szentélyrácsot elbontották. A hajók középtengelyébe Kocsis Csaba építész sima vonalú carrarai márvány szembemisézô oltárt és ambót tervezett. Az átalakítás befejezése után Lékai László bíboros szentelte fel az új oltárt október 20-án. A templomban lévô 46 padot 1925 táján szerezték be. A templom 3 harangját az elsô világháborúban lefoglalták. Az angolkisasszonyok Váci utcai templomából 1920 táján áthozott, 1809-ben öntött harang felirata: FUDIT HENRICUS EBERHARD AES. ISTHOC CAMPANUM HERULAE ANGLICANAE CURARUNT SUB PRIORISSA DE DIOSSI tôl elektromos vezérlésû. A karzaton kétmanuálos nagy harmónium mûködött. Az új orgona 1992-ben készült el, amelyet Németország ajándékozott az 1989-es Német Demokratikus Köztársaságból hazánkba menekültek testvéri befogadásának emlékére. Solymosi Ferenc orgonamûvész-tanár tervezte az orgonát. 22 Hárommanuálos, 29 regiszteres, csúszkaláda-rendszerû, hagyományos sípokkal. A toronyban 1994-ben hitoktató termek létesültek. A hatalmas alagsort bérlô Hungaroton Vállalat korszerûsítette a helyiségek fûtési rendszerét, és megoldották a templom padjainak fûtését is. Privatizációjuk után az egyházközség az alagsorban többcélú közösségi létesítményeket alakított ki. A külsô vezetékek cseréjéhez a közösség tetemes fizikai munkával járult hozzá. 22 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Orgonaköszöntô december 14. Kivitelezô: Aquincum Orgonaépítô és Hangszerész Kft.

5 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA után papi étkezô készült, a konyhát és a vizesblokkokat felújították, a bal oldali folyosóra könyvtárszekrények és olvasóhelyek kerültek karácsonya elôtti este a templom homlokzatán felragyogtak a fények. 23 Az urnatemetô elôtt a Szent Antalt és Szent Júdás Tádé apostolt ábrázoló márványszobrok Damkó József, Jézus alakja Kallós Endre alkotásai. A belsô folyosókon lévô festett faszobrok a Pietà, Szent Péter, Szent Pál, Szent József Münchenben készültek. A bejárati fülkében álló, Igent Mondó Mária alakját F. Laréne francia mûvész nemes fából faragta. A hittantermet ismeretlen eredetû fakorpusz és Luca Giordano: Menekülés Egyiptomba címû festményének másolata díszíti. Az elôírás szerinti miseruhák és felszerelések közül kiemelkedik Ozsvári Csaba ötvösmûvész két ajándéka: az ezüstkereszt és a Szentségtartó, amelyet honfoglalás kori motívumok díszítenek. Az urnatemetô és kápolnája az alagsor bal oldali traktusában épült, az irodája melletti átjáró összeköti az alsó közösségi helyiségekkel május 20-án Lambert Zoltán esperes áldotta meg. Kádár József építész maximálisan felhasználta a meglévô adottságokat. A kápolna és a keresztút mozaikképeit Bráda Tibor Munkácsy-díjas festômûvész tervezte, kivitelezô Tölg-Molnár Zoltán egyetemi tanár. A 2008-ban elhelyezett Mária elszenderedése fa hátterû kerámiakompozíciót Ágoston Pap Mónika készítette. Az egyházközség tulajdonában lévô, Zugligeti út 56. számú telken 1981-ben négylakásos társasház épült. Három lakás beépítési jogát a zugligeti hívôknek adták el. A negyedik lakásban a káplánlakást alakították ki, nappalival és vendégszobával. A felsô templomkertet május 20-án Németh László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára áldotta meg, amelyet a templomszentelés 90 éves jubileumára hozták létre. Lépcsôzetesen kialakított teraszokon a négy Szentolvasó szimbolikáját megjelenítô alkotások adnak ihletet egyéni vagy csoportos imára, beszélgetésre. A legfelsô szinten sportpályák létesültek, itt alkalmanként szabadtéri szentmisét, közösségi rendezvényt is lehet tartani. 24 A közösség A hívô közösség a XX. század elsô éveitôl mindmáig szorosan összefügg a magyar haza és egyház történetével. Nem választható el a papok személyétôl és a rendkívüli helyzettôl sem, amelyet egy nôi szerzetesrenddel való közösség jelent tôl a kis zárdakápolna szentmiséin vasárnaponként sokan részt vettek, és családias, baráti légkör alakult ki. Mindszenty Boldizsár kántortanító a Zugligeti és Labanc úti iskola tanulóiból énekkart szervezett. Kiss Károly zárdalelkész 1905 körül megalapította a Karitász Egyesületet és a férfiak elsô, Páli Szent Vince Egyesületét. Tagjaik jelentôs szerepet vállaltak a világháború éveiben a sebesültek, menekültek segítésével és befogadásával. Ekkor Zugligetben kb katolikus hívô lakott. 25 Az angolkisasszonyok 1919 elején a kommunista uralomtól félve elmenekültek. Kôrösy András (Endre), az elsô helyi káplán és a Mészáros János budapesti érseki helynök engedélyével megalakult egyházközség megóvta a templomot. Az év végén visszatért apácák új fônöknôjének tiltakozása miatt azonban az egyházközséget feloszlatták. 26 Kô- 23 A díszkivilágítás költségeihez a XII. kerületi Önkormányzat is hozzájárult. 24 A sportpályák költségeihez a XII. kerületi Önkormányzat is hozzájárult. 25 BFL Székesfôvárosi Statisztikai Hivatal /1906. I. 26 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat /1919., Cat /1919.

6 286 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET rösynek is távoznia kellett, utána több lelkész váltotta egymást. Hévey Gyula közötti lelkész elsimította az ellentéteket. A hívek száma a tisztviselôtelepek lakosaival gyarapodva, 4000-re emelkedett. 27 A hívek adományaiból kerültek padok a fôhajóba, tölgyfa Mária-oltár a szentélybe. A zászlóról az ünnepi körmenetekhez is ôk gondoskodtak, melyek a templomtól a Zugligeti út Zalai út vonalán haladva tértek vissza a Szarvas útra. 28 Megalakult a Zugligeti Nôk Jézus Szíve Egyesülete, a Szent Szaniszló Ifjúsági és Szent István Férfi Kongregáció, de mûködésüket nehezítette a közösségi helyiség hiánya. A lelkész lakásában legfeljebb 10 fô fért el, világiak nem gyülekezhettek a templomban, férfiak még a sekrestyében sem. A Zugligeti Egyházközség végül Huszár Elemér plébános kinevezése után, 1929-ben alakulhatott meg. A képviselô-testület elsô gyûlését a Labanc utcai iskolában tartották, irodáját a világi elnök lakásába helyezték. A hitélet megélénkült. Bevezették az elsô pénteki szentáldozást és a keresztúti ájtatosságokat. A jezsuitákkal a Manréza felépülése (1932) után a plébános eredményes együttmûködést alakított ki. Lelkigyakorlatokat tartottak a templomban, fiú és leány Szívgárda létesült, Árvay Nagy Bálint cserkészcsapatot alapított. Az egyházközség újjászervezte és aktív hölgytagok közremûködésével kibôvítette a Karitász Egyesületet. Több Actio Catholica csoport is alakult. A képviselô-testület tisztújító választásakor, fôként 1939 júniusában a közösségi épület hiányáról tárgyalt ben tervezetet és kérvényt nyújtottak be a fôvároshoz kultúrház létesítésérôl. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sok résztvevôje a zárdában kapott szállást és a templomban misézett. A templomszentelés 25 éves jubileumát is az angolkisasszony nôvérekkel együtt szervezték meg. Serédi Jusztinián hercegprímás május 17-én ünnepélyes szentmisét mondott Zugligetben és 3 templom híveit bérmálta meg. A második világháború egyre több áldozatot követelt és egyre súlyosabbá vált a fajüldözés. Huszár Elemér évrôl évre több izraelitát keresztelt meg ben már 2027 személyt Árvay Nagy Bálint, Hütter György és Kiss György atyák segítségével. 29 Életmentéssé vált az áttérés. Angelo Rotta pápai nuncius vatikáni védlevelével mintegy személy menekült meg. 30 Ám 1944 ôszén az utcán rátámadtak a lelkészre, és elhurcolták. Életben maradt, de Zugligetbe nem tért többé vissza végén Kiscelli Ferenc összegyûjtötte a megriadt, megfogyatkozott nyájat: a még mûködô Karitász és Szívgárda csoportok mellé ismét ifjúsági köröket, Oltáregyletet szervezett. 31 Az Actio Catholica Bajtársi szolgálata 90 családot támogatott, leveleket, csomagokat juttatott a frontra, kerestette az eltûnteket. Adventben a hívek és nôvérek közös szentáldozáson vettek részt. Karácsonykor már ostromgyûrû zárta körül Budapestet, a délután 3-kor tartott éjféli mise után mindenki a pincékbe húzódott. A frontvonal sokáig a Szent János Kórház elôtt maradt, a zárda elôtt orosz ágyúállásokat ástak be. A lelkész a zárda pincéjében misézett az apácáknak és az ott meghúzódó menekülteknek, felkereste az óvóhelyeken szorongó családokat. Ebben Hegyi Fábián, Arató Pál és Süle Géza jezsuiták is segítették. A templom és a zárda a Szent Család védelme alatt csodálatos épségben maradt, még az üvegmozaik templomablakokban sem esett kár. 27 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. II/4. Hévey Gyula levelei (1926, 1928). 28 Szarvas Gábor út 1932-tôl. 29 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Keresztelési anyakönyvek. IV VI. k. 30 BEKE Margit: Angelo Rotta apostoli nuncius ( ). In Magyar Egyháztörténeti Évkönyv o., GERGELY Jenô: A katolikus egyház története Magyarországon Budapest (a továbbiakban: GERGELY) o. 31 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. V/1. Kaiser Ferenc: Beköszöntô november.

7 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 287 A nélkülözés, a veszélyek, az imádság és egymás segítése közösséget formált. Nagycsütörtökön ismét közös szentáldozás volt. A feltámadási körmeneten óriási tömeg jelent meg. Húsvét után helyreállt a rendszeres hitélet, az egyesületek mûködése, természetessé vált a baráti, vidám légkör. Az 1945-ben teljes önállóságot elnyert plébánia templomához 6100 hívô, 10 kápolna és 3 iskola tartozott ben, Stverteczky János képviselô-testületi elnök egyhangú megválasztása után elkészültek a kultúrház építési tervei. Korábban a háború, ekkor a rosszabbodó egyházpolitikai helyzet akadályozta meg a kivitelezést. Az összegyûlt pénzbôl megvették a Szarvas Gábor út és a Zugligeti út közötti telket, amelyen 50 év múlva társasház épülhetett ben Mindszenty József hercegprímás meghirdette a Boldogasszony évét, amely a hitélet utolsó nyilvános fellángolása volt. Kiscelli Ferenc, aki a zárda és a nagyszámú hívô lelki ellátását évek óta Jávor Mihály, Waigand József, Madaras Aurél önkéntes segítségével végezte, állandó kisegítô lelkészt kért. Így talált otthonra Zugligetben Petheô Károly atya, aki Szencrôl kitelepített híveivel jött vissza Budapestre. A nyilvános tevékenységtôl eltiltották szeptemberében már nem nyíltak meg az egyházi iskolák, 1950-ben a szerzetesrendeket felszámolták. A templom és a zárda közötti átjárót befalazták. A kiürült zárda és iskola állami gondozott fiatalok nevelôotthona, az apácák régi villaépülete átmeneti szállás, majd állami szociális otthon lett. A hívek élete a templomon belül és a családi otthonokban, rejtetten folytatódott. A fiatal piarista, Terebesi Tibor csatlakozott a munkához. Három angolkisasszony és Szepesi Jenô szalézi a megmaradt kiszolgáló helyiségekben húzódott meg ôszén derült ki ottlétük, és távozniuk kellett. A Karitász tevékenységét és templomi éneklést nem tiltották meg. Bérmálási elôkészületet is engedélyeztek június 19-én, nagy érdeklôdés és sok imádság után, 472 serdülô fiatal és felnôtt járult Meszlényi Zoltán püspök elé, akit 10 nappal késôbb letartóztattak ben a templom tágabb környezetében lévô összes mûködô kápolnát megszüntették. A Lipótmezei Elmegyógyintézet 34 mûemlék kápolnájában 35 mûködô önálló kórházi lelkészség 36 iratait és anyakönyveit 1950 óta a Zugligeti Szent Család-templom ôrzi. Csak a Széher úti Assisi Ferenc Kórház kápolnája mûködhetett tovább, Szabó Imre érseki helynök közbelépésére. 37 A Tárogató úti Jézus Szíve-kápolna ebben a nehéz idôben létesült a zugligeti templom területén eseményei számos családot érintettek a környéken, folytonos politikai nyomás nehezedett az egyházra is. Kiscelli Ferenc lelkészt a Felsôlágymányosra helyezték át. Az általa összeállított, hiteles templomtörténet 38 pótolja a soha nem vezetett Historia Domust. Gerôfy Béla csupán egy évig, 1958-ig maradt Zugligetben. Bárány Anzelm plébános Petheô atyával, az egyházközséggel és gyakran leváltott káplánjaival együttmûködve, jó pásztora volt a közösségnek. Sok elkerülhetetlenné vált ja- 32 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. V/3. 233/1946. Kápolnák, hitoktatás. 33 BEKE Margit: Boldog Meszlényi Zoltán püspök élete és halála. Budapest o. 34 HORLER II o. 35 A 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén felújítás alatt álló mûemlék kápolna sorsáról 2009-ben még nem döntöttek. 36 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Lipótmezô: Parochia Christinopolitano; Curatia instituti regnicolaris december Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. V/3. Bp-ÉH-5915/ o. 38 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Kiscelli Ferenc plébános saját kezûleg gépelt anyaga

8 288 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET vítást apránként, évekre bontva, közadakozásból sikerült elvégeztetnie. A legnagyobb munka a papok templomon belüli lakásának kialakítása volt. Hitoktatást csak családoknál tartottak, a Tárogató úton Petheô atya és néhány hivatalosan nem mûködô pap (pl. Madaras Aurél, Vida Tivadar) misézett. Elsôáldozás évente, bérmálás 3-4 évenként volt. Templomgondozás és kántorkodás címén kívülrôl járt Zugligetbe két volt angolkisasszony: Tatár Margit és Pálfy Edit. A II. Vatikáni Zsinat hírei nagy késéssel érkeztek hazánkba, de Zugligetben az elsôk között vezették be a magyar nyelvû misézést, az énekkar jelentôs közremûködésével. A Szent Család Lelkészség 1970-ben hivatalosan plébániai rangot kapott. A plébánia mai határa a Szilágyi Erzsébet fasor Hûvösvölgyi út Nagykovácsi út Feketefej (egyik oldala sem) Városhatár, Budakeszi Ôr u. sarkáig innét a Jánoshegyi út Konkoly- Thege út sarkáig húzott egyenes Eötvös út TVT határa Csillagvölgyi út Kútvölgyi út Galgóczy u. Felsô Svábhegyi út Padka u. Diós árok közti területet foglalja magában. 39 Az 1974-ben bevezetett szabályozás újra megengedte a templomi hitoktatást, a fiatalok és a szentmisére járók száma gyarapodott végén Bárány Anzelm nyugdíjazását kérte Lékai bíborostól, és egyben korábbi káplánját, Kozma Imrét ajánlotta utódjául. Lékai László bíboros celebrálta május 17-én, a templomszentelés 60. évfordulóján az ünnepi szentmisét, három volt plébános: Bárány, Gerôfy, Kiscelli atyák és számos vendég jelenlétében. Az új plébános, Kozma Imre néhány héttel késôbb megkezdte a templombelsô átalakítását, amelyben kiemelkedô szerepet játszott a közösségi munka és összefogás tól számos zugligeti vett részt a rejtve terjedô ökumenikus összejöveteleken. A templom esti szentmiséjén, október 15-én jelen volt Roger Schütz, Taizé közösségének vezetôje. Bár nem szólalhatott meg, jelenléte felejthetetlen zugligeti élmény maradt. Ettôl kezdve számos hívô csatlakozott a fiatalok péntek esti taizéi imaláncához. A Neokatekumenális út mozgalma is követôkre talált. A papok száma azonban csökkent. Petheô halála után (1980) utódjául Schunk Jánost nevezték ki, új káplánt nem tudott küldeni az egyházmegye. Idôs papok önkéntesen, váltakozva segítettek: Boda László, Albertini Péter, Hegedûs László, Kertész Imre, Árva Vince személyében. Kozma Imre a hitoktatás terén magára maradt és döntô lépésre szánta el magát: a korosztályoknak megfelelô tanmenetet kijelölve, 1985-tôl világi híveire bízta az általános iskolásokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989 februárjában megalakult Kozma Imre vezetésével. Augusztus 14-én nyílt meg a Német Demokratikus Köztársaságból ide menekültek tábora a zugligeti templom és a volt zárda kertjében. Az asszonyok élelmiszereket osztottak, óriási üstökben fôztek meleg ebédet. A németül beszélô hívek intézték a tömegesen kért nyugati útlevelek ügyeit. Szeptember 10-én nyílt meg a magyar határ, novemberben távozott az utolsó német csoport ôszén Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter hálaadó szentmisén vett részt Zugligetben. Kormánya háláját fejezte ki a menekültek befogadásáért az új orgona ajándékozásával, amely 1992-ben szólalt meg. A rendszerváltás után a szerzetesrendek egymás után tértek vissza hazánkba, így Zugligetbe is augusztusában Kozma Imre közölte komoly döntését: a betegápoló irgalmas rend keretében, az államtól visszakapott Budai Irgalmasrendi Kórház és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 40 irányításával folytatja hivatását. Távozásakor sok munkatársa és személyéhez ragaszkodó híve követte. 39 Schem o. 40 Központja: 1125 Szarvas Gábor út (a volt Laszlovszky major épülete és területe).

9 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 289 Bodor György 1997 szeptemberétôl a plébános. Célja a Krisztust és egymást egyre jobban megismerô és szeretô, nyitott közösség építése. Hetenként szerkeszti a plébánia Csali folyóiratát. Elsô számaiban ô és segítôi: Rozsályi Zoltán és Beltovszky László nyugdíjas atyák, a koordinátor: Láng Mónika és a Zugliget területén munkálkodó szerzetes nôvérek mutatkoztak be. Az egyházközség új, 25 tagú képviselô-testülete a hívek jelölése és szavazása útján alakult ki. Késôbb a testület létszáma csökkent, de hatékonyabb lett: tagjai egy-egy feladatkör felelôs vezetôi. Az egyházmegye idônként egy-egy évre segítségként fiatal, végzôs diakónust küld tôl a verbita rend néhány tagja jött plébániai gyakorlatra: Tóth Zoltán és Varga János, majd az indiai Benvin Sebestyén Madassery és az indonéz Magung Ferenc óta Bärnkopf Péter tanár, világi diakónus végez rendszeres szolgálatot. A sekrestyében és az irodai szolgálatban nyugdíjas hívôk tevékenykednek. A bezárásra ítélt Labanc úti óvoda 2002-ben egyházi kezelésbe került, a Szent Család plébánia patronálásával. A hívek adományaiból az újonnan felszerelt Hajnalcsillag óvoda 18 gyermekkel indult. Ma 4 csoportban 100 gyermek jár ide. Az óvodások is a közösség tagjai, gyakran vesznek részt a 9 órai, családi szentmisén. Hitoktatásra a es tanévben 16 templomi csoportban 210, az önkormányzati iskolákban 90 gyermek járt. A környék 3 iskolájában és a templomban 15 világi hitoktató mûködik a plébános felügyeletével. Bodor György fôként felnôtt fiatalokkal és jegyesekkel, fiatal házasokkal foglalkozik. A bérmálkozók és katekumenek felkészítése 2 évig tart. A vasárnapi családi szentmisén örömmel fut a szentélybe a legkisebbek hada, ôk kis keresztet kapnak homlokukra a plébánostól. A felnôtt fiatalok hetente találkoznak, önállóan alakítják életüket. Történészek, írók, mûvészek válnak belôlük, szívesen osztják meg a közösséggel gondolataikat, munkájukat. Nívós elôadások, saját színdarabok, verseskötetek tanúskodnak az eredményekrôl. A általános iskolás ministránst az idôsebbek oktatják. Az 1989 végén megalakult Báthori László 41 cserkészcsapat fiú- és lányôrsök keretében, mintegy 200 tagot számlál. Nyáron számos táborozási lehetôség, itthon játszótéri foglalkozások, vetélkedôk kínálkoznak. A plébános adventben és nagyböjtben korcsoportonként szervez lelki napokat, meghívott elôadók részvételével. A felnôtteknek szóló, rendszeres hitmélyítô, missziós, egyháztörténeti sorozatok, nyitott beszélgetések kültagokat is vonzanak, ezeken mintegy 240 felnôtt vesz részt. Zugliget énekkara 1902 óta folyamatosan mûködik ben alakult meg az ifjúsági Zugligeti Schola, amely elismert liturgikus együttessé vált. Utánpótlás a gyermek Schola tagjaitól várható. A kántori szolgálatot többen osztják meg. Esti szentmisén gyermekes családok csoportja is szolgál. A Karitász szervezet szintén százéves múltra tekint vissza. Felekezeti különbség nélkül segíti a környék egyedülállóit, szegény családjait. Nyugdíjasok részére évente kétszer teadélutánt és ismert kegyhelyek köré csoportosított, csekély költségû autóbuszos zarándoklatokat szervez. Az egyházközség a plébános vezetésével hosszabb zarándokutakat indít külföldi kegyhelyekre. Sokat kirándul a Tárogató úti kápolna közössége is. Nagy élményt nyújtanak a válogatott képekkel szemléltetett úti beszámolók. 41 Báthori László ( 1484) pálos szerzetes, szentírásfordító.

10 290 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET A plébániai közösség új utakat keres a XXI. században. Így a 2000-ben megtartott Egyházközségi zsinaton egyéni gondolatok, javaslatok összegezésével körvonalazódtak a feladatok a II. Vatikáni Zsinat szellemében épülô, krisztusi egyház felé vezetô úton ben Evezz a mélyre jelmondattal hatnapos közösségépítô tatai tábort tartottak, melyet azóta kétévenként megismételnek ben Oltáriszentség Szövetség alakult. Tagjai vállalják a minden elsô péntek elsô szombat közötti 24 órás szentségimádás egyegy félóráját, de bejelentés nélkül is sokan bekapcsolódnak ben a templomszentelés 90. évfordulóját gazdag programsorozattal, egy hétig ünnepelték. A Városmissziót 1000 rózsafüzér elimádkozása készítette elô. A közösség kilépett a templom falai közül: 24 órás Biblia-maraton felolvasás volt a Moszkva (ma Széll Kálmán) téren, gyermeknap a templomkertben, a fiatalok missziós sátrat állítottak fel a János Kórház elôtt ban a negyedik tatai táborban 486 fô töltött 6 napot, köztük közel száz 6 éven aluli gyerek. Választható, gazdag lelki programokra, sportra, aktív pihenésre volt lehetôség családi körben. Egyre fontosabb a célok és lehetôségek felmérése, tudatosítása, a Krisztus követéséhez méltó szolgálatok gyakorlati megvalósítása. A Biblia évében, Szent Pál évében számos elôadás, vetélkedô volt, több állandó imacsoport és zugligeti munkatárs kapcsolódott be a Pápai Missziós Mûvek munkájába is. Archontológia Kiss Károly Duffek Antal 1909 Jankó István Kôrösy Endre Artner Edgár dr Baumann Károly 1921 Aubermann Miklós Hévey Gyula dr Huszár Elemér dr Kiscelli Ferenc dr Gerôfy Béla Bárány Anzelm Kozma Imre 1997 Bodor György Kápolnák a plébánia területén Az angolkisasszonyok zárdakápolna 42 A Szent Család-templomhoz csatlakozó épületet Wagner építész tervezte, 1926-ban készült el között itt gyakorlóiskola és internátus mûködött, 4 elemi és 4 gimnáziumi osztállyal. Két különálló kápolna létesült, a klauzúra, illetve az internátus részére. Az angolkisasszonyok 1941-ben megalakult Magyar Tartományának székhelyéül is szolgált, az 1950-es feloszlatásig. A rend (mai neve Congregatio Jesu) 1998 végén, a serdülôkorú állami gondozottak kollégiumának bezárása után kapta vissza az épületet. Helyreállítását követôen az idôs nôvérek költöztek be. 60 m 2 -es új kápolnájukat október 1-jén Takáts Nándor Szarvas Gábor út 50.

11 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 291 székesfehérvári püspök áldotta meg. Berendezése: sima faoltár, ambo, tabernákulum, feszület, Mária-szobor, amelyeket a Verôcei Szeretetotthonból hozták át. A bronzlemez keresztúti stációkat az Isteni Megváltó Leányai Rendhez tartozó nôvér készítette. Szombatonként egy jezsuita páter itt misézik és gyóntat, a többi napokon a nôvérek az újra megnyitott átjárón át a Szent Család-templom liturgiáin vesznek részt. A Szent Szív Társaság (Sacre Coeur) zárdakápolna 43 Az 1989 után új néven visszatérô Társaság az általános Fônöknô látogatása után, ben vette meg Csoboth György és neje ingatlanát. Dombai László tervei alapján a háromrészes épületet összekötve, manzárdszinttel kibôvítették. Ma tartományi ház néhány vendégszobával ellátva és a novíciák otthona. A 20 m 2 -es verandán 1993 ôszén áldották meg az egyszerû kis kápolnát: egyetlen berendezése a fatabernákulum. Falain a francia anyaháztól kapott taizéi kereszt és ikon függ, az ablaktáblákra Szilágyi András színes üvegfúvásos technikával szimbolikus bibliai jeleneteket készített. A Szent Szív Társaság Budapesti Tanulmányi Háza 44 A XII. kerületi Önkormányzat telkét a Sacré Coeur Budakeszi út 87. számú épületéért kapott kártalanítási összegbôl vették meg 1993-ban. Az új épület költségeit részben még ebbôl, részben külföldi adományokból fedezték. Tervezô: Karsai Károly. A kivitelezés vezetôje és a szimbolikusan szív alaprajzú, kb. 50 fô befogadására alkalmas kápolna, illetve közösségi terem tervezôje Palotás Eszter. Berendezése Grazból származik: különleges, hatalmas gyökérbôl kialakított talapzaton álló tabernákulum, feszület, Mária-kép. A teremben a nôvérek képzését és továbbképzését végzik, lelkigyakorlatokat, elôadásokat tartanak, ezért az egyszerû faoltár hordozható, padok sincsenek. Az épület megáldását és az elsô szentmisét Lukács László piarista, Horváth József (Szombathely) és Kozma Imre tartotta 1995 szeptemberében. A Szent Ferenc Kórház kápolna 45 Az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció 1936-ban építtette a kórházat. Elsô emeleti kápolnáját Angelo Rotta apostoli nuncius és Czapik Gyula kanonok szentelte fel augusztus 17-én ben megszüntették, de Szabó Imre érseki helytartó közbelépésére, 46 Násfay István lelkész közvetítésével a III. emeleten helyette megkapott teremben a kommunista rezsim idején is tarthattak vasárnapi szentmisét, sekrestyéje pedig egyúttal gyóntatóés lelkigondozó-helyiség lett körül Lékai László bíboros új berendezéssel ajándékozta meg a kápolnát. A belsôépítészeti kialakítást és a tûzzománc festményeket Rácz Zugligeti út Mese utca Széher út [Régi szám: 45.] 46 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. 5915/1950. november 20.

12 292 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET Gábor készítette. Ekkorra lett készen a tûzzománc díszítésû fa oltárasztal, ambo, tabernákulum és az oltár felett függô kereszt. A mûvész a diófa természetes hajlatát sikerrel használta fel ban a rend visszakapta a kórházat ben felújítást végeztek, ekkor az ülôhelyek számát is növelték. A kétfunkciós használat gyakorlatát ma is megtartották. Az Assisi Szent Ferenc Leányai zárdakápolna 47 Dányi Éva M. Angelika fônöknô elôterjesztésére Paskai László bíboros 1999-ben engedélyezte, hogy a kongregáció új házat létesítsen a Szent Ferenc Kórház telkén, szentségi kápolnával. 48 Az épületet Evva Zsolt tervezte, kápolnáját Jézus Szívének ajánlották. Paskai bíboros áldotta meg február 16-án. A kápolna nem nyilvános, a nôvérek közös napi imáinak, elmélkedéseinek és szentmiséinek helye. Ritkán a hívekkel közös programot is szerveznek. A Magyarok Nagyasszonya Társaság kápolnái 49 A Társaság belföldi missziójának létrejöttét Lékai László bíboros szorgalmazta. A 100 fôs szociális otthonnal egybeépített anyaházat Sajgó Alfrédné tervezte, amely fôként kanadai adományokból épült fel. Két kápolnája egymás fölött helyezkedik el, tengelyük az épület sarkával 45 -os szöget zár be. A sarkon kiugró, 2 lépcsôfokkal kiemelt szentélyek alaprajza felezett nyolcszög, 3-3 ablakkal. A II. emeleti zárdakápolna 30 fôs, mennyezete faszerkezetû, berendezése egyszerû. Az idôsek kápolnája 2 szintes. Mennyezetét erôteljes gerendázat támasztja alá, a szentélyt sík vasbeton födém fedi. Bejárata a földszinten van, az oltár tengelyében 40 fô részére padok, a csatlakozó oldalszárnyban 80 fô részére székek állnak rendelkezésre, a karzat az I. emeletrôl közelíthetô meg. A berendezés egyszerû: sima oltár, burkolt pillérre állított bronzajtós tabernákulum és Mária-szobor. Falain Belgiumból származó, kerámia keresztúti stációk sorakoznak. Az épület átadása 1992 áprilisában kezdôdött, szeptemberben Paskai László és Gábris Grácián áldotta meg a kápolnákat és valamennyi helyiséget. Az állandó lelkigondozó Mester János nyugalmazott plébános részére lakás áll rendelkezésre. A Szent Anna-kápolna körül épült, stációméretû, rácsajtós, kicsi kápolna a Normafa közelében lévô Nagy-rét szélén. Benne oltár és eredetileg egy régebbi, fôként a környékbeli svábok által kegyképként tisztelt Mária-kép volt. Egyik oldalán, kis ablakos fülkében helyeztek el egy kb. 40 cm-es, emberarc formájú fadarabot, amely az erdôirtáskor kivágott bükkbôl esett ki. A zugligeti lelkész paptársak és nagyszámú zarándok kíséretében évente Széher út Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Határozat, Paskai László aláírásával 2116/ Szerb Antal utca Széchenyi-hegy.

13 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 293 többször szentbeszédet és litániát tartott a kápolnánál. 51 Mellette nagyobb, engesztelô kápolnát akartak építeni. Alapkövének letételére december 8-án Molnár László esperes és a környék három lelkésze mellett nagy tömeg is feljött a hegyre. 52 Budapest ostroma után a felszállított építôanyagot elhordták ban Kaiser Ferenc még engedélyt kért és kapott, hogy a kápolnánál szabadtéri szentmiséket mutathasson be, ben azonban ismeretlen tettesek lerombolták a kápolnát ben adományokból épült újjá. Plébániánk hívei évenként többször látogatják, zarándoklat vagy családi kirándulás alkalmából. 5. kép. Szent Anna-kápolna Használaton kívüli szakrális mûemlékek Budaszentlôrinci pálos kolostor és templom romjai (XIV XVI. század) 54 A hatalmas kolostort, amely közel 500 szerzetesnek adott szállást és a rend fôkolostora volt az egész középkoron keresztül, Boldog Lôrinc rendfônök építtette között. A kolostor mellett álló egyhajós templom faragott kôbôl épült. Itt ôrizték 1381 óta Remete Szent Pál testét, amelyet Nagy Lajos szerzett meg a pálosok részére körül létesült a kolostorhoz vezetô folyosóról nyíló, északi oldalkápolna, amelybôl a Szent Pál koporsójával azonosított vörösmárvány töredék került elô. 55 A templom bôvítése a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentéllyel és a déli oldalon csatlakozó oldalkápolnával a XVI. század elején készült. A munkákat nagyrészt a pálos szerzetesek végezték. A törökök kétszer is feldúlták a kolostort: 1526-ban, majd Buda bevételekor 1541-ben. Soha nem állították helyre, köveit fokozatosan elhordták építési anyagként. Kisebb kutatásokat, ásatásokat már a XIX. században végeztek ben a falak még embermagasságig álltak. Jelentôsebbek voltak 1934-tôl Garády László, majd 1949-tôl Zolnay László folyamatos kutatásai. Ezeknek a végeztével, 1985 után állagmegóvás készült. 56 A terület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelôje az Magyar Nemzeti Vállalat Zrt. 57 Szabadon látogatható. Nyék középkori templomának romjai (XIII XV. század) 58 A község Árpád-kori temploma eredetileg félköríves szentélyû, román stílusú volt, mellette a középkori község temetôje terült el között kastélyt és gazdasági épületeket emeltek, amelyeket 1480 körül Mátyás király vadászkastély és nyaraló céljára ala- 51 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Lotz Antal: Összeállítás Zugliget területének kápolnáiról Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Kiscelli Ferenc: A Zugligeti Plébánia története Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. II/5. 104/1945, illetve 1825/ Budakeszi út sz. M I kategóriájú mûemlék. 55 KISBÁN Emil: A magyar pálosrend története I , 138., 170. o. 56 HORLER II , o. 57 Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zrt Fekete István utca 11. Szerb Antal utca sz. M I kategóriájú mûemlék.

14 294 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET kíttatott át. Az építkezéseket II. Ulászló is folytatta. A templom XV. századi átépítésekor a hajót hosszabb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, a bejárat felett támpilléres toronnyal, az északi oldalon két helyiségbôl álló sekrestyével bôvítették. A török hódoltság alatt a település és a királyi épületek romba dôltek. 59 Garády Sándor között végzett feltárásai során a terület a fôváros tulajdonába került. Jelenleg a Magyar Állam tulajdona, kezelôje a Magyar Nemzeti Vállalat Zrt. A Ferenchalmi Szûz Mária és Nepomuki Szent János-kápolna ( ) kép. Ferenchalmi Szûz Mária és Nepomuki Szent János-kápolna A kápolnát saját telkén és költségén, fogadalomból emeltette Kalmárffy Ignác, Buda város bírája október 6-án áldották meg. Oltáriszentséget soha nem ôriztek itt. Alkalmanként meghívott papok vasárnaponként mondtak szentmisét a helybelieknek, késôbb a kirándulók csoportjainak. A századforduló után már Szent László-kápolna néven szerepelt. Tulajdonjogát Kalmárffy örököseitôl 1927-ben a fôváros megvásárolta, az épületet restauráltatta és sekrestyével bôvíttette. Szabadon álló kápolna, kéttornyos, gótizáló protoromantikus homlokzattal. Az oromfalat a Kalmárffy és Reinprecht család címere díszíti, felette órával. Belsô tere egyhajós, teknôboltozatos, íves záródású, keskenyebb szentéllyel, melynek hátfalát a fôoltár keretarchitektúrája tölti be. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény helyére az 1932-ben befejezôdött restaurálás során Rakssányi Dezsô képe került. A mellékoltáron Mária kegykép volt. 61 A kápolnát Budapest Székesfôváros közönsége mint kegyúr, gondozásába vette. 62 A Szent Család-templom feladata csupán a kulcs ôrzése és elôre bejelentett csoportok részére történô kiadása, valamint a bárói család elhunyt tagjaiért évi 7 szentmise elmondása volt. Az épület a második világháborúban nem sérült meg, de belsô berendezése elpusztult, a bejáratok befalazása ellenére is többször kirabolták. 63 A Magyar Filmarchívum raktárként használta, de már régóta restaurálásra szorul. További sorsa függôben van, mivel a meghagyott telek kis mérete miatt semmi más létesítmény nem építhetô mellé. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelôje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. 59 HORLER II o Budakeszi út 51/f. Hrsz: 10937/ sz. M III. kategóriájú mûemlék. 61 HORLER II o. 62 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat /1932., illetve Budapest Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. II/4. ÉH 6767/ Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. V/1. 177/1964.

15 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 295 A Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája (1868) 64 Az Országos Tébolydának nevezett épületet Zettl Lajos tervezte, Zitterbarth Mátyás 1860-tól kivitelezte, és december 6-án adták át rendeltetésének. A bejárati homlokzat fôtengelyében elhelyezett kápolna sokszögzáródású, támpilléres szentélye benyúlik a középsô nagy udvarba, ívsoros párkánya felett kis harangtorony emelkedik, alatta rózsaablakkal. Mellette protestáns imaterem készült, kétoldali karzattal. A romantika építészeti formáival kiképzett, gazdag belsô tér mindkét kápolnára jellemzô. 65 Az ban végzett felújításkor Nagy Sándort, a Gödöllôi Mûvésztelep alapító mesterét bízták meg a katolikus kápolna belsô kialakításának tervezésére. A szecessziós formakialakítású, összetett vallási szimbolikájú üvegablakokat Róth Miksa kivitelezte. Ezeket ben Mester Éva restaurálta. Nagy Sándor falfestményeit sajnos 1972-ben, az intézet addig raktárként használt helyiségének elôadóteremmé átalakításakor lemázolták. Feltárásuk 1994-ben indult meg, Bóna István restaurátor vezetésével. Folyamatos munkájukat az intézet bezárása szüntette meg. Az 1995-ben kiemelt nemzeti értékké nyilvánított kórház és benne a különleges mûvészi értéket képviselô kápolna sorsa 2008-tól függôben van. Tulajdonjogi helyzete is kérdéses tôl a katolikus lelkészi teendôkrôl a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániáról bejáró papok gondoskodtak áprilisában a Szeretet Leányai Társulat, a vincés ápolónôvérek költöztek ide, ettôl kezdve hivatalos lelkészi állomás létesült lelkivezetésük, valamint a betegek, haldoklók szent- 7. kép. A lipótmezei kápolna kupolája ségi ellátása céljából ben Csernoch János hercegprímás az Elmegyógyintézet területén (a felügyeletet ellátó Belügyminisztériummal egyeztetve) a Krisztinavárostól független, önálló kórházi lelkészséget alapított, misézési, keresztelési, esketési joggal. 66 Elsô lelkésze Paulovits Pál lett, aki 1906 óta itt látta el a lelkészi teendôket. Nyugdíjazása után Baumann Károly 1922-tôl, majd Hévey István 1931-tôl következett ben a szerzetesnôvéreknek távozniuk kellett, a kápolnát és a kórházi lelkészséget megszüntették. Iratait és anyakönyveit a területileg illetékes Zugligeti Szent Család-templomnak adták át. 8. kép. A lipótmezei kápolna üvegfestménye 64 Régi címei: XII. Hidegkúti út 72., illetve II. Vöröshadsereg útja 116. Hrsz Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet között Hûvösvölgyi út 116. Lipótmezei út sz. M II. besorolású mûemlék. 65 HORLER II o. 66 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. Alapító okirat december 23.

16 296 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET Megszüntetett kápolnák Az angolkisasszonyok üdülôjének kápolnája (1825 k.) 67 A Laszlovszky major villaépületében 1902-ben berendezett oltárkép és az épület kertjében álló, évszámmal ellátott szobor Nepomuki Szent Jánost ábrázolta. Zugliget hívei a templom felépülése elôtt itt hallgattak szentmisét, elsô énekkarunkat itt hozta létre 1903-ban Mindszenty Boldizsár kántor-tanító. A templom felépülése után az idôs nôvérek számára a Manréza papjai továbbra is itt tartottak vasárnapi szentmisét után görög, majd antifasiszta menekülteket költöztettek be az épületbe ban a Fôvárosi Tanács 50 férôhelyes szociális otthonná alakíttatta át, a villa német reneszánsz jellegét a loggiás rizalit befalazásával teljesen megszüntették. Napjainkban is a XII. kerületi Idôsek Otthona. A Ferences Szegénygondozó Nôvérek kápolnája (1920 k.) 68 Az emeletes, tornyos, eklektikus-romantikus stílusú villaépületnek a tetôtere is beépített ben vették meg a nôvérek lelkigyakorlatos-rekreációs ház céljára. Emeleti kápolnája kb. 50 m 2 alapterületû volt végén katonákat szállásoltak be, a földszintet istállónak használták, 1945 elején egy kibombázott posta költözött az épületbe ben, amikor az Ida utcai központot a Szövetségesek Ellenôrzô Bizottsága vette igénybe, a nôvérek ide költöztek át bútoraikkal, szegényeikkel együtt, nagy részben házilag rendbe hozva, felújítva a leromlott épületet, mûvelve a nagy kertet. Egy jezsuita páter naponta mondott náluk szentmisét nyarán még 4 nôvér és 20 gondozott élt a házban. A Fôváros Szociális Osztálya beszüntette a segélyezést, ekkor 3 nôvér saját munkájából, mosásból, takarításból fedezte mindnyájuk szükségleteit ben derült ki, hogy róluk megfeledkeztek. A gondozottakat szociális otthonokban helyezték el, a 4 nôvér lakást kapott a Nádor utcában, és továbbra is végezhettek szociális munkát. 69 Az épületben évtizedek óta leánykollégium mûködik, de mivel a tulajdonjogot nem írták át, ennek bezárása után a jelenleg Esztergomban és másutt ismét jelen lévô Szegénygondozó Nôvérek 70 visszakaphatják ezt az értékes budapesti ingatlant. Az állam, társadalom és egyházak összefogásával: az Egri Norma 71 már megkezdett, sikeres példáját 72 Isten segítségével ismét folytatni lehetne. A Szociális Testvérek Társasága kápolnája 73 A nagy nyaralót Slachta Margit munkatársa, Stefanits István államtitkár felesége bocsátotta a Társaság rendelkezésére 1940-ben, mivel a Thököly úti anyaház sokszor szûknek Zugligeti út 58. [Régi szám: 12.] Zugligeti út 73. [Régi szám: 33.] 69 Ferences Szegénygondozó Nôvérek Levéltára, Esztergom. Mária Gilberta önéletrajza 70 Schem o. 71 GERGELY o. 72 MERK-RAPCSÁNYI: Szent Ferenc leányai Baján. Türr István Múzeum. Baja György Aladár utca 3 5.

17 11. A ZUGLIGETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 297 bizonyult. Pihenô és vendégszállás volt, káptalani gyûlést is tartottak itt. A verandán berendezett kápolnát Mészáros János áldotta meg. Vasárnaponként a Manrézából kaptak misézô atyát. Nôi lelkigyakorlatokat, triduumokat, szakelôadásokat szerveztek, ezekre a környék lakóit meghívták karácsonyát itt ünnepelték. Sok testvér itt rekedt a hadmûveletek miatt, menekülteket is befogadtak. 74 A zugligeti lelkészekkel mindig jó viszonyban voltak, egymás hirdetéseit készségesen közzétették, helyet adtak az egyházközség leányköreinek ban segítettek egyházközségünk segélyre szoruló híveinek öszszeírásában ben távozniuk kellett. A Szeretet Leányai Társulat (Páli Szent Vincérôl elnevezett Nôvérek)-kápolna 76 Nagykert nyaralónak és Szent Szívek hajlékainak nevezték a nagy, teraszos kialakítású kertet, amelyen elöl óvoda, hátul egyemeletes ház volt. 6-8 nôvér lakott itt, a földszinten lévô kis kápolna berendezését Megyer-Mayer Antal iparmûvész tervezte. Vasárnaponként szülôk, szomszédok is jártak ide szentmisére, hétköznap a nôvérek a Szent Család-templomba jártak ban ôk is segítettek a rászorulók felkutatásában, gondozásában után a nagy területet parcellázták, beépítették. A Szent Erzsébetrôl elnevezett Betegápoló Nôvérek-kápolna 78 A nagy, erdôs területen elhelyezkedô villaépület nôvér idôszakos pihenô-nyaralóhelyéül szolgált. A kis kápolna a földszinten volt, szekrényes kialakítású fa oltárasztallal, XVIII. századi Mária-képpel, régi padokkal. Jezsuita páterek miséztek itt, világiak nem látogatták után a házat lebontották, a telken óvoda lett, késôbb a szomszédos Lauder Javne iskolához csatolták. Az 1990 után kapott pénzbeli kártalanítást a Fô utca 43. sz. alatti rendház és szociális otthon restaurálására fordították. 79 A volt OTBA kórház kápolnája 80 A kórház modern kápolnáját 1943-ban szentelték fel. Elsô lelkészét, Mayer Ernôt az igazgatóság alkalmazta ben a Városmajor és Zugliget lelkészei látták el, 1945 júliusától Endrefalvy Ottó végezte a lelkigondozást a kápolna megszûnéséig. Anyakönyvek a városmajori plébánián találhatók. 74 Mona Ilona Alicia nôvér júliusi közlése. 75 Zugligeti Szent Család Plébánia Levéltára. II/5. A terület zárdáinak segítségnyújtása 45/ Patkó utca Visy Klára nôvér július 15-i közlése Budakeszi út Balázs Irma M. Ambrózia fônöknô októberi közlése Kútvölgyi út 1.